Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 222 
Tükör...
  2017-07-14 22:14:19, péntek
 
 

Moretti Gemma:

Tükör...


Ne számolgasd az éveket,
nem lesz sem több, sem kevesebb,
ha tükröd szemed elé tartod,
ne keresd, azt a régi arcot,
- a napmosolyú, gondtalant. -

Megvívtál néhány kemény harcot.
De hallgatózzál befelé,
s ha felnézel, az ég felé,
tudsz-e még hinni, hogy az égbolt
- mely réges-régen tiszta kék volt -
lesz-e még újra égi szép?

Ha tükröd magad elé tartod,
s nem néz vissza a régi kép,
ne fájjon, hogy a gondtalan,
napmosolyú arcnak ránca van,
nem is egy-kettő. Számtalan.

Ami fontos: szemed a régi fénnyel,
barátkozzon a változó éggel,
s tudj mosolyogni, gondtalan.
Mert a lelkedben béke van.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Szeretni e világban...
  2017-07-14 21:55:52, péntek
 
 

Molnár Annamária:

Szeretni e világban...


Megtört emlékeket hoz a nyári forróság,
Szeretni e világban már hazugság...
Csak remélem, hogy boldogan telnek napjaid,
Egy nap majd elfeledem ölelő karjaid.

Valaha azt mondtam, bánom, hogy megismertelek,
De az igazság az, még mindig szeretlek.
Igaz, már nem szólok, nem fordulok utánad,
Úgysem látnék mást, csak megkövült árnyat.

Boldog voltam melletted, Kedves, a pokolban is,
De a te szerelmed hamuvá vált, hamis.
S most hagyom, mindent égessen a nyári forróság,
Mert szeretni e világban vakmerő bolondság...
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Tudod, milyen érzés?
  2017-07-14 21:49:47, péntek
 
 


Molnár Annamária:

Tudod, milyen érzés?


Tudod, milyen érzés egyedül megöregedni?
Mikor kihűlt kezed már nem melegíti senki...
Remények nélkül álomra hajtani fejed,
Szíved mélyére rejteni a fájó könnyeket...

Úgy ébredni, hogy nem vár ölelés, forró csók,
S mindig ugyanolyan a holnapod...
Tudod, milyen érzés, mikor már nem hiszel?
Többé nem kérdezni, a nagy szerelem mikor jön el...

Többé nem várni, nem remélni, s feladni mindent,
S érezni, hogy az idő felemészt itt bent...
Mindig félni attól, hogy egyedül öregszel, egyedül halsz,
S a te életedre már nincs vigasz...
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Hüség és remény...
  2017-07-08 21:38:10, szombat
 
 


Madár János :

Hüség és remény...


Így szeretnék megmaradni,
hűséges öledtől részegen.
Föléd hajolva, mint a csönd,
lélegzetvisszafojtva, félszegen.

Bátorítanál égő hajnalig,
zizegő hajszálad lennék.
Arcod gyönyörű tájain
hosszan elmerengnék.

Nézném az árva fényt.
hogy homlokodra csillagok várnak.
Megnyílna résnyire az ég,
végtelen titkai az éjszakának.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Álomvilág...
  2017-07-04 20:33:28, kedd
 
 

M.Laurens:

Álomvilág...


Mikor leszáll az est, s csendesül a város,
nyugszik test s' lélek, a fájdalom is álmos.
Puha takarónak lágy ölelő mélyén,
vár egy szebb világ, hol életemet élném.

Álmaimban, oly csodás világban járok,
hol köddé válnak a valóság foszlányok.
Ott minden sokkal szebb és mesékké válva,
nem emlékeztet a rideg valóságra.

Nincs többé fájdalom, keserűség s bánat.
Új kapu nyílik: holnapig ott künn várnak.
Várhatnak a viták, s aljas szurkapiszkák,
bölcs álom takarja, sajgó lelkünk piszkát

Feszeng a kevélység, szűkös páncéljában,
künn toporoghat az irigység, sápad javában.
Dörömbölhet mind, ki békességtől félve
hiszi, hogy haraggal felhághat az égbe

Oly világ ez, ahol a szeretet meglel,
szépségre megértés, és szeretet felel.
Bárcsak megoszthatnám és most velem lennél!
Bárcsak együtt néznénk, amint a nap felkél!

Világom mindig derűs, nincs benne ármány,
sem pedig bősz gonosz, vagy vicsorgó ártány.
Álmodjunk hát együtt! Álmodj jobb világot!
Emberibbet, szebbet: egy új valóságot!







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Mi a szerelem?
  2017-07-04 20:21:48, kedd
 
 


Mihai Eminescu:

Mi a szerelem?


Mi a szerelem? Folytonos
Keserves szenvedés;
Amely ezer könyűt iszik
S ez még neki kevés.

Minden szó, amit csak Ő mond,
Megmarad lelkedben,
Hogy többé el ne felejthesd
Soha életedben.

Hogyha a küszöbön rád vár
Szerelemtől égve
S mikor jössz karjaiba zár
Ezer csókot kérve,

S szived dobog, nem látsz semmit,
Sem földet, sem eget;
S mindezt egy kis szó teszi csak,
Hogy ő téged szeret.

Kísért heteken át téged
Kedvesed járása,
Kezének egy szorítása,
Egy szempillantása.

Követnek a hold és a nap
S tündöklő csillagok,
S reád az ő sugár fényük
Éjjel-nappal ragyog.

Elhatározta a végzet
Azt már réges-régen:
Hogy a vágy nyomon kövessen
Át a mindenségen.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Szabadon élni...
  2017-06-12 20:40:23, hétfő
 
 


Mezei Katalin:

Szabadon élni...


Megállok saját lábamon
- ez másnak tán olykor fájhat -
meghajlok, ha a sors ítél,
s nem vesztem el koronámat.

Életet adok életért,
és hiszem, túlél a lélek,
arcomat mosollyal takarom,
s nincs ember, akitől félek.

Magamat bátran vállalom,
tudom, hogy mennyit érek,
elnézést - igen, ha van miért -
de kegyelmet sohasem kérek.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Amíg...
  2017-06-06 22:33:56, kedd
 
 


Mary_Weawer:

Amíg...


Miért kérded, hogy szeretlek?
Hiszen ezt úgy is tudod.
Gyönyörű szemeid előtt
Ez már régen nem titok.

Mindenem te voltál,
S mindenem te vagy,
Amíg lüktet az élet,
Amíg felkel a Nap.

Míg morajlik a tenger,
Míg szárnyra kel a sas,
Hold nélküli éjjelemben
A fény te maradsz.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Óvatos vallomás...
  2017-05-22 20:37:34, hétfő
 
 


Mándy Gábor:

Óvatos vallomás...


Azt is mondhatnám, szeretlek,
de ez a szó nagyon elcsépelt.
Inkább a szememmel mosolygok.

Érzed, a szívem milyen boldog?
Óvatosnak is kell lennem,
nehogy a láng megperzseljen.

A vallomástól még elégsz!
Ezért legyen ennyi elég:
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Neked...hideg a tavasz, nélküled...
  2017-05-21 17:14:05, vasárnap
 
 

Mezei Marianna:

Neked...hideg a tavasz, nélküled...


hideg a tavasz, ha nem vagy,
messze még a nyár, a meleg,
bár a tél elmúlt, most mégis hideg,
nem igaz a tavasz nélküled...

fagyos szentek jönnek talán ezért,
érzem leheletét májusi alkonyát,
vagy , mert te nem vagy közelebb
és dermeszt a magány, a távolság...
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
     1/23 oldal   Bejegyzések száma: 222 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 6 db bejegyzés
e hónap: 156 db bejegyzés
e év: 1568 db bejegyzés
Összes: 10069 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1312
  • e Hét: 9751
  • e Hónap: 29394
  • e Év: 231872
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.