Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 294 
Létem íve vagy...
  2018-02-14 21:56:03, szerda
 
 


Millei Lajos:

Létem íve vagy...

1
Álmaimban visszatérsz még néha,
a nyár mosolyát hozod el nekem,
s érzéshegyem málló maradéka
elmémre hull, hát eltemetkezem.

Látom, amint felragyog az arcod,
és fényvillámot szór a szép szemed,
ívével a szívfalamra varrod,
hittél engem, míg telt az életed.

Kutattál, a világot bejártad,
s míg megkóstoltál ezer keserűt,
szüntelen csak azt az egyet vártad,

mely mézszóval hint lelkedre derűt,
kóboroltál, s nem fáradt a lábad,
mert szomjaztad a legtisztább nedűt.

2
Elhitted, a hangosak hazudnak,
s némák közé búvik a hallgatag,
a szópillérek sosem lazulnak,
ha vágyhabarcs köt össze falakat.

Betűkből a szavak úgy épülnek,
mint hegyek közt a karcsú viadukt,
s a hangosak, ha reá kerülnek,
majd kettéhasad alattuk az út.

A halkak húrján igazság zenél,
és csöndben bár, de folyvást áramol,
hisz nem néma, ki lelkével beszél,

az imádság is önmagunkban szól,
s ha nem fúj mindig kerge szembe szél,
a suttogást is megértik majd jól.

3
Álmaimban felragyogsz még néha,
hisz álom dajkál minden életet,
az ébrenlét létünk ivadéka,
eltaszítja az álomszép kezet.

Ő nem hisz varázsban, kéjben, bájban,
a Sors ostorát csattogtatja ránk,
havat fúj a legtikkasztóbb nyárban,
s ha lelkünk megfagy, csak a mi hibánk.

A mi hibánk, hogy meghajlít a lét,
mi hibánk, ha a közöny ünnepel,
bár rendre vágna bennünket a vég,

bár törnénk inkább száz darabra el,
ha ajkunkról a legszentebb igét
nem repítjük a felhők fölé fel.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
A téli Nap...
  2018-02-13 21:56:22, kedd
 
 

Murzsa András Dr.:

A téli Nap...


Halványabban süt most, bágyadtabbnak látszik,
Sugara a vízen fáradtabban játszik.
Nehezebben kel fel, érzi, laposabb is talán -
Rövidebb a léte a Föld innenső oldalán.

Kevesebbet ad magából, mintha öregedne -
Azt érzem, a sütéstől is elment most a kedve.
Mondják, hosszabb utat jár be a déli féltekén,
Mire ideér, elfárad, fáradtan jön szegény.

Ott most forró nyár van, ott tombolja ki magát,
Hét ágra küldi le az éltető sugarát.
Boldogan segíti a vidám embereket -
Hevíti, hogy gyorsan összemelegedjenek.

Hatására az éjszakák is milyen forrók lesznek,
Az emberek boldogan áldoznak a szerelemnek.
Büszkén néz le, nézi a férfiakat, a nőket,
Boldogító melegsége hozza össze őket.

Mi itt élők várjuk őt, várjuk a tél derekán,
Hogy bejárja útját a világ másik oldalán.
Hogy jöjjön a tavasz, jöjjön el már végre,
És mindennap tovább süssön ránk a fénye.








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
A pillanat csodája...
  2018-02-13 21:07:58, kedd
 
 


Murzsa András Dr.:

A pillanat csodája...


A pillanatot megélni,
tudom, hogy csak egyszer lehet,
- de a pillanat varázsa
szépíti meg az életet.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Csillogó hópelyhek...
  2018-02-13 19:38:52, kedd
 
 

Murzsa András Dr.

Csillogó hópelyhek...


Hull a hó, a Nap is fent van az égen,
Nem láttam ily csodát már igen régen.
Csodás a hóesés, átsüti a Nap,
A hópelyhek szállnak, megannyi csillag.

Csillogva szállnak, ereszkednek földre,
Köztük kedvesem ragyogó két szeme.
Elbűvölnek, benne magamat látom,
Most nincs mellettem, de boldogan várom.

A hópelyheknek a kezemet tartom,
Várom hóval legyen tele a markom.
Szállingózva jönnek és megpihennek,
Beleérve kis esőcseppek lesznek.

Mosolyogva nézem, ahogy olvadnak,
Nálam fejezik be szálló útjukat.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Harmónia...
  2018-02-13 18:23:46, kedd
 
 


Murzsa András Dr.:

Harmónia...

.
Földi mértékkel csak egy pillanat az élet.
Vajon értékeljük-e, hogy mit élhetünk meg?
Szépség, harmónia kíséri az életünk,
Ha észrevesszük, hogy mily sok csodát élhetünk.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Ébred a világ...
  2018-02-11 21:53:58, vasárnap
 
 


Mészáros Lajos:

Ébred a világ...


Lassan közeledik már a tavasz,
Eljön az idő, bármilyen ravasz.
Természetet becsapni nem lehet,
A fű kihajt, ha jön a kikelet.

Téli álmából ébred a világ,
Szirmait kibontja a hóvirág.
Nedvességtől duzzad a fák rügye,
Szerelem az emberek szívügye.

A szerelmünk is tavasszal nyílik,
Mikor az apró ibolya kéklik.
Szívünk is kinyílik a szép szóra,
Fogékonyak leszünk minden jóra.

Szerelmünk is szunnyadt egész télen,
Most kinyílik, mint virág a réten.
Mint a méhek az édes nektárra,
Úgy vágyunk mi is a boldogságra





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Tavaszra várva...
  2018-02-11 21:30:56, vasárnap
 
 


Mysty Kata:

Tavaszra várva...


Még elevenen hull a hó,
szépsége oly elragadó...
szakállt növesztett az ág,
de le is hullatja a földre már...

Vacogva vissza-visszatér...
nem, nem búcsúzik még a tél.
Puhán fénylő a takarója,
bársonyos a nyoszolyája.

Pihen még a természet,
ágyában az enyészet.
Menti, ami menthető,
vesszen, ami veszendő.

Békés zene a téli világ,
lassító ütemű szava talán.
Öröme bennük sugárzó,
Nyugalma lelkünkben tanyázó.

Mint havat sodró szél
úgy jönnek szavaim még:
messze sodorják a fakult időt,
s ültetnek helyébe új erőt!

Boldog mosolyt bont a faág,
barázdákat fodroz a határ.
Virágillatot borzol a szél,
gy int végleg búcsút a tél.

Tavaszt várnak a a szívek,
hittel telve a hívek.
Az alvó természet ránk
ébredőn kitekintve vár;

Szaladni vágyna megint,
magokat szórni kint:
a nem mozdulókra - csak legyint,
játszva egy nagyot kacsint.

A föld palettájára zöldet fest
fényt rajzol homlokán az est.
Kékül a tó vize, tisztul,
békülőn minden beindul.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Párnámba zárt szavak...
  2018-02-11 18:25:54, vasárnap
 
 


Millei Lajos:

Párnámba zárt szavak...


A síró felhők mögött mindig süt a Nap,
ám esténként mikor elnémul szavad,
a felhők bús könnyeit elnézve,
még úgy bújnék szavad melegébe.

Ölbe veszem akkor minden elhalt hangod,
a csilingelő csengőt, s a bánatos harangot,
felidézem magamban bársonykacagásod,
és a sokat sejtető cinkos hallgatásod.

Magammal viszem én ágyam melegébe,
belesúgom lágyan párnám tollfülébe,
hogy vágyszavaidnak selyem-szép igazát
tőlem el ne vegye az irigy külvilág.

Így bújunk mi ketten esténként az ágyba,
én és a szavaid, mit megőriz a párna.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Talán...
  2018-02-08 20:03:27, csütörtök
 
 


Mezei Horváth Attila:

Talán...


talán a szemed
ahogy visszanézel,
talán a mosolyod
ahogy hátraveted fejed,
talán a csend ami körülvesz.

talán egy hullócsillag, amely
átvág az őrség éjszakáján
reményeket húzva maga után,
bolondos babonát, hogy visszajössz.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Te vagy...
  2018-02-07 21:23:38, szerda
 
 


Metzger Zsuzsanna:

Te vagy...


Te vagy a valóság,
És te vagy az álom,
Egyszerre vagy születésem,
És lassú pusztulásom.
Olykor lángoló tűz,
Néha fagyasztó hideg,
Egyszer veled vagyok,
Egyszer meg nélküled.

Te vagy ki látni hagy,
S te vagy ki elvakít,
Te vagy ki velem van,
S te vagy ki eltaszít.
Olykor kedves vagy,
Néha pedig rideg,
Mindig veled vagyok,
S mindig nélküled.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 294 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 480 db bejegyzés
e év: 1215 db bejegyzés
Összes: 12818 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2233
  • e Hét: 6991
  • e Hónap: 31766
  • e Év: 82971
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.