Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/36 oldal   Bejegyzések száma: 357 
Elköszön a nyár...
  2018-09-03 20:32:40, hétfő
 
 


Moretti Gemma:

Elköszön a nyár...


A felgyulladó, bíbor hajnalok,
százszinű, harmatos kertek, madárfütty,
villanó fecskék a víz felett;
még elhitetik velem a nyarat.

Ám az elhalkuló erdő,
a fák szélkócolt kontyában
az aranysárga levéltincsek,
alkonyatkor már az őszről vallanak.
Egy délután majd elköszön a nyár
búcsúzva int a borzas dáliáknak.

Még idézzük a régi dallamot,
és illatát bolondos éjszakáknak,
de az emlékszirmok lassan hullanak.
Könnyszitáló ködök, lombottépő szelek,
ott leselkednek már a kertünk alatt.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Szeptember van...
  2018-09-02 17:06:36, vasárnap
 
 


Mészárosová Melinda:

Szeptember van...

Dér


Susogni készül az őszi falevél,
itt-ott megcsípte már a dér.
Ej, szimatom őszt remél.
Hűvös, hajnali a szél, ereje
is fogytán a nyári napnak,
a szőlőhegyen bort aratnak.

Nyárnak vége, tél még sehol,
ködreggeles ősz honol.
Ködfátyol telepedett a tájra,
el nem repült kis madárka árva.

Szeptember van, kert ázik sárban,
napfény áztatta nyár tovaszállva!
Diólevél az, mi susog, dér csípte,
dió potyog, verik botok!
Szeptember van, jobb, ha tudod!





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Hát szólhatok én!?
  2018-08-30 20:08:06, csütörtök
 
 

Major Tamás:

Hát szólhatok én!?


Világ hallgat, csend süketül,
Szívem boldog bent egyedül.
Arcomra mosolyt csal a jelen,
Rolóként homályosul szemem.

Boldog szívem dolgozik még,
Felhőt nyitok, világ kelyhét.
Napfény süt be segítségre,
Árnyék ébred fény mögé be.

Szólok hozzád mosoly közben,
Ezt a rózsát neked törtem.
Bíbor színe arcod tükre,
Ígérd nekem mindörökre.

Tudod, lelkem veled táncol,
Olvadt szívem csupa mámor.
Ki szólhat meg mindezért,
Szívet öntök szívedért.

Mámorkosár, vessző fonott,
Lelked nékem mindent hozott.
Kényeztetett, babusgatott,
Egész lényem beléd omlott!







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Szeretlek, mert szeretsz...
  2018-08-22 22:47:05, szerda
 
 


Marković Radmila:

Szeretlek, mert szeretsz...


Szeretlek, mert szebbé teszed
az életem
Szeretlek, mert elűzöd
a félelmem.
Szeretsz szívedből fakadó
bimbóval,
szeretsz akkor is, ha bántalak,
szeretsz, mert kézen fogva
tompítjuk ami fáj.

Együtt az édes - a keserű,
együtt a ború - a derű,
fátylat borítunk a vészmadár
károgó hangjára.
Hasonló álmok,
reális ébredés.

Szeretlek, mert szívből
buggyan a nevetés,
a fehér és fekete közé
odafestjük ami
közötte van, így lesz a
keserűből édes,
a borúból derű.
Ha bántalak,
ha bántasz ,
mást suttog a szív.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Éreztesd, hogy szereted...
  2018-08-22 21:53:51, szerda
 
 


Murzsa András Dr.:

Éreztesd, hogy szereted...


Azt mondod, tudja, tudja, hogy szereted,
Nem kell naponta szavakba öntened.
Nem kell, hogy mondd és körbeudvarold Őt,
Már együtt töltöttetek hosszú időt.

Már félszavakból is értitek egymást,
Nem is várja el tőled az udvarlást.
Ha nem szólsz, akkor is tudja, mit érzel,
Már mozdul is, elég, ha csak ránézel.

Azt mondod, tudja, tudja, hogy szereted,
Nem kell, és nem várja el, hogy kényeztesd.
Hogy szeretgesd, úgy érzed, nem igényli -
Szerinted az életet így kell élni.

Kedvesemre gondolok, csillogó szemére,
Boldog mosollyal tárja karját ölelésre.
Milyen boldogan fogom két kezembe arcát,
Szeretetem oldja a mindennapok gondját.

Jó rágondolni, szereti, ha meglepem.
Szeme csillogása nékem az ünnepem.
Tudom, hogy érzi és tudja is, hogy szeretem,
Mégis jó kimondani: szeretlek, kedvesem!





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Harmónia...
  2018-08-22 21:38:24, szerda
 
 


Murzsa András Dr.:

Harmónia...


Földi mértékkel csak egy pillanat az élet.
Vajon értékeljük-e, hogy mit élhetünk meg?
Szépség, harmónia kíséri az életünk,
Ha észrevesszük, hogy mily sok csodát élhetünk.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Nőnek lenni...
  2018-08-11 21:21:43, szombat
 
 


Mysty Kata:

Nőnek lenni...


A lét elemének születni, elemét szülni..
Neme kontúrjait bearanyozni...
A gondviselés szivárványa lenni...
Mosolyok csillogását fényesíteni...
A szeretet szalagját bokrétába fűzni.

A türelem rózsáját könnyel megöntözni...
Az akarat falát kősziklába építeni...
A férfit szelíd varázslattá tenni...
Megbocsátó imákat zengve énekelni...
A boldogság madarát éltetni, táplálni!







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Csepp víz se...
  2018-08-11 21:15:16, szombat
 
 


Makay Ida:

Csepp víz se...


Sivatag. Utolsó tartomány.
Irgalmatlan Nap, csontig égető.

S a fagyott - üszkös éjjelek.
Délibábot vetít a láthatár:
oázisok zöld, villanó sora.

És csepp víz se. Csak maró
szomjúság.

Kegyetlen, gyilkos monotónia.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Küldemények...
  2018-08-05 21:27:23, vasárnap
 
 


Mirko Kovacević:

Küldemények...


I.
Őrizni akartam az eső illatát,
fehéríteni a felhőt odafent,
fogni a nagyívű szivárványt,
s mindet egy tisztásnyi
derült éggel üdvözletképp
küldeni neked.
II.
Tartsd vissza titkolt vágyaidat
és hangos óhajaid,
s tárd ki az emlékezés ablakát!
Most küldöm neked épp
messzitűnt kék álmomat.


Orbán Ottó fordítása





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Se velem...
  2018-08-04 21:01:07, szombat
 
 



Maklári Judit:

Se velem...


Te vagy a tej a kávéban.
A boldogság elköltözött nyugatra.
Valami ilyesmit mondtál tegnap.
Nem vagyunk mi elegen ehhez.
Most már fekete a csésze alja.
Elfogytál a napjaimból.

Borostyánnal fontál be,
úgy próbáltál eltakarni,
hogy senki ne lássa meg,
hogy lopjunk el a mézet
egymás állgödréből.

Pedig én egy aktatáskában
is elférnék miattad,
összecsomagolnám a csontjaim,
lemondanék minden izmomról.

Csak akarnod kell fogni
vékony bőröm,
nem lenne nehéz.
Otthagyhatsz a sarokban reggel,
este ugyanott foglak várni.

Veled szeretnék együtt porosodni.
Vagy szerettem volna.
Talán Te is szerettél volna,
ha nem szeretnéd azt,
hogy megkapj mindent,
amihez a sors engem
helyhiány miatt már
nem volt képes mellékelni.

Pedig az egész nem más,
mint egy mogyoróbarna aktatáska,
és egy mosatlan csésze.

Ennyi lenne a boldogság titka.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
     1/36 oldal   Bejegyzések száma: 357 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 3724 db bejegyzés
Összes: 15213 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 200
  • e Hét: 1810
  • e Hónap: 23291
  • e Év: 408440
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.