Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/20 oldal   Bejegyzések száma: 196 
Belső csendünk...
  2017-07-15 22:21:23, szombat
 
 

Pocsai Piroska:

Belső csendünk...


Beszédes. Hallod? Ott él benned.
Rejtelmes. Figyelj! Szólít csended...

Lágyan elringat, megölelget,
éteri nyugalom, semmi nesz.
Becézget, feltölti a lelket.
Idomul, mint pille az éjhez.

Örök keringőt lejt az Idő,
Belső Béke karon ragadja,
- napok rohanása őrjítő -
lélek-őrlőt szögre akasztja.

Körbefon. Ellazít. Élvezem,
- társunk egy pislogó gyertyaláng -
meghitten töltünk minden percet,
ölelkezve élet-nyoszolyán.

Hallgatva beszélünk. Súg nekem.
Sejtelmes. Dédelget. Én csendem...







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Majd elmondja…
  2017-07-12 23:00:37, szerda
 
 

Pataki Glica:

Majd elmondja...


Jer vélem a tarka rétre s a
Margitvirág majd elmondja,
Amit a szívemben érzek.

Jer vélem föl a hegytetőre s a
Játékos felhő majd elmondja,
Amit a lelkemben érzek.

Jer vélem a fenyves erdő rejtekébe s a
Füledbe suttogva majd elmondják,
Amit a szívemben őrzök.

Jer vélem a tölgyes erdő mélyére s a
A hűs lombok majd elmondják,
Amit a lelkemben őrzök.

Jer vélem a világnak szélére s
Üljünk le ott kéz a kézben, s a
Csillogó szemek, elmondják,
Amit szavakba foglalni vétek!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Senki nem tudhatja...
  2017-07-09 20:31:50, vasárnap
 
 



Palotai János:

Senki nem tudhatja...


Becsüld meg ajándékként kapott életed,
használjad ki minden napját, pillanatát,
senki nem tudhatja, meddig élvezheti
a sorstól ajándékozott boldogságát.

Magad is adj, hogy teljes legyen életed,
mert minden változhat órák, napok alatt,
osszad be okosan rövidke életed,
hogy békésen várhassad az alkonyodat





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Mennyit ér az életed?
  2017-07-09 17:32:27, vasárnap
 
 


Palotai János:

Mennyit ér az életed?


Mennyit ér az életed,
ha senkit nem szeretsz?
Tested minden porcikáját
átjárja harag és gyűlölet.

Mennyit ér a sok emlék,
ha csak fájdalmakat hoz?
Minden, ami fiatalon fontos volt,
már csak gondokat okoz.

Mennyit ér a küzdelmed,
ha örök vesztes leszel?
Láthatatlan sebeidtől
gyötrő kínok közt elvérzel.

Mennyit ér a megmentő halál,
ha a sors kegyes lesz hozzád?
Ha nem hagysz semmit az utókornak,
amiért emlékeznének Rád?






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Bízzatok!
  2017-06-12 20:36:45, hétfő
 
 

Paudits Zoltán:

Bízzatok!


Átölelnek a csillagok,
szemükben én is
egy vagyok,
ismernek, tudják nevem,
üdvözölnek saját
nyelvemen.

Ígérik, jönnek még
egyszer majd
jobb napok,
mindennap üzennek
parázsló fénnyel:

Bízzatok!







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Szeretnék...
  2017-06-11 21:12:59, vasárnap
 
 


Pej Erika:

Szeretnék...


Szeretnék öledbe ülve,
karom nyakadba fűzve hozzád bújni...
Csendesen hallgatni, ahogy szíved ver,
S ahogy az enyém, rá felel...

Szeretném, ha arcom arcodba érne...
S ha a leheleted kéjesen arra kérne,
ne legyek szégyenlős, s tegyem azt,
mire csak a test ad vigaszt...

Szeretném, ha a balzsamos reggel,
mellőlem, nem kergetne el...
Ha velem lehetnél még tovább,
néhány édes lopott órát...

Szeretnék este a parton,
egy rozoga, festetlen padon,
a naplementét nézni veled...
S fázósan dideregve fogni a kezed.

Szeretném, ha tudnád kedves,
hogy amit mondanék, az csak üres
felesleges szó...
hát hallgatok...
úgyis az érzés a mérvadó...

Csak magamban mondom ki...
csendesen.
hogy megnyugodva átöljem azt, ki bennem él...
Szeretnélek szeretni...
örökké...






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Nem igaz?
  2017-06-09 21:02:21, péntek
 
 


Paul Verlaine:

Nem igaz?


Nem igaz? bolondok és gonoszok ellenében
Akik nem átallják elirigyelni örömünk,
Néha büszkék, de mindig megbocsátók leszünk.

Nem igaz? vidáman és lassan megyünk a szerény
Úton, melyet nevetve a Remény mutat nekünk,
Nem törődve azzal, látnak-e minket vagy sem.

A mi két szívünk a szeretetben, mint sötét erdőben
Elszigetelődve, s csendes gyöngédséget árasztva,
Estében éneklő két kis fülemüle.

Haragszik ránk, vagy kedveskedik a Világ,
Mit tehet velünk? Ha akar, simogathat,
vagy akár céltáblává is tehet.

Mindenkire nevetünk és semmitől se félünk,
Mert a legerősebb és legkedvesebb kapocs köt össze,
Melynek - egyébként - gyémántkemény a páncélja.

Mit kitűzött számunkra a Sors, nem aggódunk miatta,
Végigjárjuk egyformán mindketten,
Kéz a kézben, gyermeki szívvel

Mint akik gondtalanul szeretik egymást, nem igaz?

Fordította: Kosztolányi Dezső






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Akkor is...
  2017-06-08 21:58:58, csütörtök
 
 


Pej Erika:

Akkor is...


Akkor is gondolok rád,
mikor épp nem jutsz eszembe,
akkor is itt dobbansz bent a szívembe`
hisz sejtjeid az enyémek is,
s ha levegőt veszel,
élek én is.

Akkor is gondolok rád,
mikor bánatom van,
ha épp bal lábbal indult az amúgy szép nap,
ha fejére állt a világ,
s mindenki engem bánt,
hol vagy hogy megvédd azt
ki mindenben téged lát?

Akkor is gondolok rád,
ha nézem a tavaszi tájat,
messze a kicsiny várat,
fölötte nap sárgállik,
alatta zöldell a rét,
rügy fakad, kéklik az ég...
...szép is lehetne,
ha együtt néznénk...

Akkor is gondolok rád,
ha épp alszol,
betakar a holdfény,
rád hull az álomlepel,
s a fáradtság maga alá teper,
akkor is ott vagyok...
pillád rezdülését vigyázom,
s reggel ha ébredsz
melletted tanyázom.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Gyermeknapra..
  2017-05-28 21:02:24, vasárnap
 
 


Pálmai Gabriella:

Gyermeknapra...


Tavasz alkonyán, utolsó vasárnapján,
titeket köszöntünk, kicsi kis angyalkák!
Tiétek ez a nap, s az összes többi,
nincs az az ölelés, mely szeretetünk közli.

Köszöntünk titeket, pici emberek,
ti, gyermekek, kik mindenkit szerettek.
Szerettek, bíztok bennünk, felnőttekben,
sosem szűkölködtök a reményekben.

Szeretünk titeket, aprócska felnőttek,
hisz oly sok szépet és jót kapunk tőletek.
Tanítóink vagytok, pedig mi sokszor hisszük,
az életben már többre úgysem visszük.

Adtok nekünk sok ölelést, őszinte mosolyt,
csilingelő kacajt, s sok tiszta kedves szót.
Kívánom, legyen minden gyermek boldog,
ne nélkülözzön senki, kerüljék a gondok.

Mi pedig, felnőttek, tanuljuk meg végre,
a pici lurkók minket nevelnek a létre!
Fogadjuk őket mindig türelemmel,
ne fukarkodjunk soha a szeretettel!
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Benne vagyok...
  2017-05-12 22:15:26, péntek
 
 


Pénzár Miklós:

Benne vagyok...


Benne vagyok tavaszban,télben
benne vagyok,csodás kék égben
benne vagyok virágok szirmában
zöldellő rétek minden fűszálában

Napfénynek,simogató sugarában
benne vagyok,suttogó esti szélben
gyenge felhő hajnali permetében
drága szíved csendes közepében
kis Katica bogár minden pettyében

Ott vagyok szerelmes suttogásban
izzó vágyakozásban,égető ölelésben
de benne vagyok a zúzmarás télben
szánkózó gyerekek téli örömében

A fehérség csendes ünnepélyében
az élet,örök megújuló szépségében
benne vagyok az élet várakozásában
új és újabb szépséges boldogságában






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
     1/20 oldal   Bejegyzések száma: 196 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 130 db bejegyzés
e év: 1542 db bejegyzés
Összes: 10045 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 969
  • e Hét: 6577
  • e Hónap: 26220
  • e Év: 228698
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.