Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 298 
Múló idő...
  2018-07-15 21:16:34, vasárnap
 
 


Pej Erika:

Múló idő...


Lassan vánszorognak a percek,
melyek aztán órákba vesznek.
Az órák napokká dagadnak,
s a napok hetekbe szakadnak.

Aztán a hetekből lesznek hónapok,
észre sem veszed,hogy telnek a holnapok,
és mily gyorsan suhannak az évek,
s miként leszünk egy-kettőre vének.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Fel sem tett kérdés...
  2018-07-11 21:02:27, szerda
 
 


Preszl Éva:

Fel sem tett kérdés...


Fel sem tett kérdéseimre,
Hanyagul kétségeimre,
Hallgat a bölcs éjszaka,
S milyen jól teszi, a néma.

Mindketten tudjuk a választ,
Minket nem a nappalunk fáraszt.
Éjszaka kínoz az álmunk,
Távoli, messzi világunk.

Közelséged mégis érzem,
Átjön a nagy messzeségen.
Érzéseket adtál nekem,
Fényeket ébresztve bennem.

Cserébe mondd, tőlem mit vársz,
Mikor velem egy úton jársz,
S gondolatban felelgetve
Veled vagyok reggel-este?






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Boldog vagyok...
  2018-07-05 22:08:09, csütörtök
 
 


Pénzár Miklós Csaba:

Boldog vagyok...


Boldog vagyok,
mert a Nap rám is ragyog,
fényében látom
az egész csodás Világot,
repülök ott fenn
a szabad kék ég tetején,
és boldog vagyok,
mert mindenkit szerethetek én.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Legyen mosoly arcodon...
  2018-07-05 21:39:44, csütörtök
 
 


Pálinkás Imre:

Legyen mosoly arcodon...


Legyen mosoly arcodon,
nevessen szép szemed
a világ veled örüljön
ne csillogjon könnyed.

Legyen mosoly arcodon,
de ne zavarjon a futó felhő
mi árnyékot vet rád
hisz tudod, a lélek esendő.

Legyen mosoly az arcodon
s ha szívedben a múlt is dobban,
lépj át könnyedén rajta,
ha szól is, nem teszi csak halkan.

Legyen mosoly az arcodon,
de ne keresd benne a régi ízeket,
ne várd, hogy a szép idők
édes pillanatait benne újra éled.

Legyen mosoly az arcodon,
de ha keserűn megfagy,
ne érezd, ne fájjon,
hiszen magad is így akartad.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Július...
  2018-07-04 20:09:19, szerda
 
 


Páll Lajos:

Július...


Lézeng a nyár, álmodozik,
s a patak víze megszökik,
fehér lángba fagy az akác,
meg nem rezdül napokig.
Zsong a kékség, felhő gyűlne,
de szétoszlik, néhány foszlány
- csakhogy legyen lobogónk is -
fönnakadt Firtos tornácán.

És a kert, a varázsszőnyeg
úszik, lebeg, pillangók közt
most illan el az öröklét.
S mint aki már békét kötött,
lézeng a nyár, álmodozik
feszült blúza szertepattan,
egy villanás, s feleletül
tollu szállong a magasban!





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Hangok, árnyak, várlak...
  2018-07-01 21:16:53, vasárnap
 
 



Pej Erika:

Hangok, árnyak, várlak...


Elnézem a percet ahogy lassan órát perget,
ahogy unottan vánszorog,
szinte már ácsorog.

Hallgatom a szelet, ahogy esőt kerget,
ahogy csendesen kopogva,
zenét varázsol ablakomba'.

A gyertya halovány fénye árnyat vet a sötétbe'
s az éjszaka sűrű komor bársonya
lassan hull szememre.

Vánszorog...
tudom.

Kopog....
még hallom.

Sötét van...
érzem.

Hiányzol...
"vérzem."






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Mi az élet, mondd:
  2018-06-24 15:35:10, vasárnap
 
 



Pacsutáné Sagáth Ilona:

Mi az élet, mondd:


Mi az élet, mondd, barátom, mondd,
Az élet öröm, bánat és gond.
Olykor nevetünk, aztán szomorkodunk,
S ha elszáll a felhő, már boldogok vagyunk.

Ha fáj a szívünk, s könnyeink hullanak,
Másokat nézünk, hogy milyen jó annak.
De fordul a kocka: mosoly az arcomon,
S talán a másikat kínozza fájdalom.

Örökké szaladunk, örökké futunk,
Sokszor elfelejtjük, hogy emberek vagyunk.
Hajszoljuk a kincset, keressük a szépet,
S közben elfelejtjük, hogy rövid az élet.

A kincs, a szépség nem tart örökké,
Az élet útjain válhat rögökké.
Egyszer elmúlik minden, ami szép,
De akkor a lábad már nehezebben lép.

Állj meg hát barátom, csak egy pillanatra,
Gondolj életedre, gondolj önmagadra.
Az élet az egyetlen, a legdrágább érték,
S nem tudjuk, milyen hosszúra mérték.

Hiszen az órák nagyon gyorsan múlnak,
Lassan az évek is egymáshoz simulnak.
És ahogy az ősz is eljön a nyár után,
Úgy érkezik majd el hozzánk a délután.

Estébe hajlik immár a délután,
Sokszor kapkodni kell a levegő után.
Akkor vesszük észre: elmúltak az évek.
Gondold meg, barátom, ennyi csak az élet.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Gyötrő gondolatok...
  2018-06-23 21:55:32, szombat
 
 


Poller Ildikó:

Gyötrő gondolatok...


Nem tudom, milyen lesz az életem,
hogy sorsom jót vagy rosszat hoz nekem.
Kaptam az élettől már sok pofont,
oly sokszor nem is leltem rá okot.

Bántottak, megaláztak engemet,
mégis szeretem az embereket.
Nem tudok változtatni magamon,
ha kérik, mindenem odaadom.

Mosolygok akkor is, ha ég belül,
mikor lelkem mélyén nagy bánat ül.
Fájdalmat okozni nem akarok,
így hát nevetek, míg belül sírok.

Szomorúság lepi el szívemet,
mert oly közömbösek az emberek.
Oly sokan, csak magukkal törődnek,
átnéznek azokon, kik gyötrődnek.

Nem maradt szívükben más, csak közöny,
eltűnt belőlük az életöröm.
Mi lesz, ha kihal minden érzelem?
Vajon, lesz-e még akkor szerelem...

Remélem, marad olyan is, mint én,
ki mások sorsát viseli szívén.
Lehet, hogy elölről kell kezdeni,
megtanítani őket szeretni?






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Bírd ki!
  2018-06-18 21:15:10, hétfő
 
 

Polt Kornélia:

Bírd ki!


Azt mondták:
Bírd ki!
Nem kibírni akarom az életet,
Hanem élni.
Boldog akarok lenni.
Bírd ki!
Olyan mint egy beletörődés.
Nem törődök bele,
Teszek érte.
Olyan legyen miért érdemes élni.
Nem megalkudni akarok,
Csak úgy jöjjenek a dolgok,
Mintha én nem is léteznék,
Önálló akarattal nem rendelkeznék.

Nem ilyen vagyok.
Van akaratom,
Önállóan gondolkodom.
Nem kérem, hogy helyettem tegyék,
Nem is engedném, hogy döntsenek.
Döntsenek saját életük felett.
Ők bírják ki.

Én az enyémet szeretném élni.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
Ne takard el az arcod...
  2018-06-14 21:43:26, csütörtök
 
 


Paudits Zoltán:

Ne takard el az arcod...


Ne takard el az arcod,
szemed fényétől létezem,
egyetlen pillantásod
ezer tűzrózsa szívemen.

Ne takard el az arcod,
tekintetedre szomjazom,
mosolyod holdtükrében
köddé porlik a fájdalom.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - P*  
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 298 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 23 db bejegyzés
e hónap: 143 db bejegyzés
e év: 3295 db bejegyzés
Összes: 14800 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1344
  • e Hét: 1344
  • e Hónap: 15324
  • e Év: 276775
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.