Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 176 
Mint egy film...
  2017-11-21 20:55:16, kedd
 
 


Vincze Erika:

Mint egy film...


Mint egy film pereg az életem,
meg-megállok, s néha elmerengek,
vajon pár év múlva is itt leszek,
vagy szívedben szép emlék leszek ?

Nézed majd gyermeked, s lényében
veled akkor én is ott leszek.
Ott leszek vajon Veled akkor is,
ha fogynak majd dús hajad tincsei ?

Kezed remegve érintené a kezem,
és andalognánk beszélgetve csendesen,
mikor hullanak már a fáról a levelek,
s lábunk nyomát az őszi eső mossa el.

Mint egy film pereg az életem,
zakatolva kalimpál nyughatatlan szívem,
olykor hajt az idő, magával sodor az ár,
néha-néha megpihen, hisz elfáradt már.

Nekem kincsem van, úgy hívják szeretet,
ott csillog gyémántként a szívemen.
Lassan minden kövecskéjét feléd szórom,
hogy a lelkedben boldogságvirág nyíljon.

Ha bajban leszel, az legyen kapaszkodód,
ha bánkódsz utánam, legyen elég vigaszod,
ha olykor elbánik Veled az élet, ne csüggedj,
csukd le két szemed, s én ott leszek Veled.
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Hagytam...
  2017-11-20 20:25:15, hétfő
 
 


Vincze Erika:

Hagytam...


Hagytam, hogy az élet
röpítsen egyre messzebb,
s a szél lassan hordja szét
a tarka mezők bódító illatát.

Hogy majd szemem lecsukva
selymes fűben megpihenve,
újra érezzem az aranyló nap
ezernyi csillámló sugarát.

Nyári szikkadó melegben
járni a zöldellő végtelen határt,
s hűsítő lombok árnyai alatt
ábrándozva még gondolni rád.

Látni szép szemed varázsát,
ahogy csábítóan felém mosolyog,
s érezni ujjaid érintését, amit
még most is csak hagyok,hagyok.

Hallani még ahogy az öreg vonat
kattogva indul a síneken tova,
kezed búcsút int, s nem értem
kicsi szívem miért is oly szapora.

Játszi könnyedséggel dobtam el,
bár lehetett volna máshogy is.
Szerelem gyújtotta szikra volt,
mi egykor egymáshoz verset irt.

Marad utána pár titkos gondolat,
s a miértek, csak szavak, szavak.
Nyomában jár már az őszi szél,
többé a régi nyár sem hívogat.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Triolett egy találkozásról...
  2017-11-12 20:00:26, vasárnap
 
 


Végh György:

Triolett egy találkozásról...


Elmúlt, mint száz más pillanat,
s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan,
mert szívek őrzik, nem szavak.

Elmúlt, mint száz más pillanat,
talán szívünk jelezte csak:
nem is gondolkodtunk szavakban.

Elmúlt, mint száz más pillanat,
s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Csak adni...
  2017-11-12 19:35:27, vasárnap
 
 


Varga Imre:

Csak adni...


Csak adni, adni
sohasem kapni!
Szárnyalni az égen,
mint fény a sötétben.

Csak szeretni, szeretni
sohasem perelni!
Igaznak lenni minden nap,
mint az égbolton járó nap.

Csak hinni, hinni
a végsőkig bízni!
S megmaradni fénylő csillagnak,
hogy hű társa lehess magadnak.





 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Szívemben élsz...
  2017-11-11 21:11:15, szombat
 
 


Vincze Gizella:

Szívemben élsz...


Álmok közt újra láttam:
Kislány voltam én,
Álmok közt újra láttam:
Te jöttél felém.
Két karod átölelt,
Én így aludtam el,
Két szemed ragyogott,
Te így búcsúztál el:

"Ha hiányzom én néha majd,
Hát hunyd le két szemed,
Tárd ki a szívedet és nézd a kék eget.
A milliónyi csillagfényközt én is ott leszek,
S ha néha fáj majd, én meggyógyítom szívedet.
Ha a hulló levél földet ér egy őszi hajnalon,
gondolj rám, kicsi angyalom.
Az élet minket nem szakíthat el, én a szívedben élek,
s te mindig a szívemben leszel."






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Bűnös vagyok...
  2017-11-08 21:49:55, szerda
 
 

Varga Imre:

Bűnös vagyok...


Bűnös vagyok: szívemben vad viharok égnek.
Miért szerettelek meg ennyire téged?
Bünös, mert így még senkire nem vártam.
Tudom: nem szabad, de nem vigyáztam!

Bünös vagyok: a hajnal gyöngyei közt IMÁDLAK!
Rabja vagyok erényeidnek és hibádnak.
Bünös, mert kezeidnek melegét szomjazom,
míg tekintetemmel a szemeid faggatom!

Bünös vagyok: akarlak téged és kívánlak!
Imákat mormolok éjjel a halálnak.
Bünös, mert ahányszor édes ajkadat látom,
a remény csókjait csak tőle várom!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Ősz...
  2017-10-24 22:07:17, kedd
 
 


Vjacseszlav Ivanov:

Ősz...


A földre hullt levél ajándék,
Körötted bíbor verssorok...
Tündöklő-csöndes a halál még,
Ezüstbrokátja rád ragyog.

Az alkonyat arany porán át
A távol épp így senyvedez;
S hegyek fölé terítve szárnyát
Kék-szürke búd így lengedez.

S a mennyeken sziromlik, ég a
Holdfény - oly tiszta és fehér!...
És imaként szállong a néma
Fákról a lángoló levél...

/Baka István fordítása/






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Csak egy tenyérnyi részre...
  2017-10-21 18:44:22, szombat
 
 
Varga Imre:

Csak egy tenyérnyi részre...


Én csak egy tenyérnyi részre vágyom belőled
hol csókjaim százaival
kényeztetnélek téged!

Én csak egy tenyérnyi részre vágyom belőled
hol az ajkammal gyönyört
szereznék néked!

Én csak egy tenyérnyi részre vágyom belőled
hol tüzes szenvedéllyel
szeretnélek!

Én csak egy tenyérnyi részre vágyom belőled
a szívedre, de egészen!
Te imádott lélek.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Rád gondolok...
  2017-10-17 19:54:52, kedd
 
 

Vas István:

Rád gondolok...


Rád gondolok most is, mikor
Szégyenhalált tapint az ujjam
Rád gondolok napnyugtakor,
Ha töprengek, hogy hol aludjam.

De jó, hogy nem vagy most közel,
Hogy életeddel ujra másnak
Szolgálsz, hogy nem engem ölel
Karod s talán többé se látlak.

Ezért te vagy minden, ami
Veszendő és elérhetetlen,
Szemed vidám villámai
Lobbannak fel a rémületben.

Nem nézhetsz énrám, messze vagy,
De szemedtől vagyok ma bátrabb.
Milyen fekete a hajad,
És milyen büszke hosszú hátad!

Olyan fehér a homlokod,
Az arcod olyan gyönge rózsa...
Sötétedik. Rád gondolok.
És mindegy már, hogy tudsz-e róla.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Ősz végén...
  2017-10-08 20:52:03, vasárnap
 
 


W. Rajka Teréz:

Ősz végén...


Te árvuló erdő, ti hervadó rétek,
íme, én hozzátok búcsút venni jöttem;
Lelkem ide vont az emberek köréből,
S a zajongó város elmaradt mögöttem.

Mint fáj e gyászt látnom! te ismerős hegy, völgy,
Hova tűnt el vidám, zöldelő ruhátok! . . .
Szivem részvétének könyüit vegyétek
Az élvért, mit egykor oly bőven adatok.

Most is él emléke a boldog napoknak,
Midőn örvendezve mulattam e tájon,
Midőn a természet pompájában diszlett,
S lármás jó kedv hangja zajgott a határon.

Ezer virág kelyhe tarkálott a réten,
Csillogó habokban folyt a patak árja.
Kövér fűben játszva legeltek a nyájak,
S a virágos partra szomju méhraj szállá.

Most is jár a folyó szokott rendes utján,
De puszták a rétek, nem száll méh a partra,
Látok nyilni még pár elkésett virágot,
Bús fejét tán holnap ez is földre hajtja.

Lomb is van a fán még, de oly beteg, sárga,
Nem daczolhat többé a romboló széllel.
A köd szemfedőt von a haldokló tájra
S a jókedv is elmúlt a hulló levéllel.

Ez életünk képe: viruló fájáról
Letépik a lombot a rohanó évek . . .
A vén föld tavaszszal megifjodik újra,
Fölöttünk egy téllel véget ér az élet.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 176 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 457 db bejegyzés
e év: 2744 db bejegyzés
Összes: 11166 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 358
  • e Hét: 11508
  • e Hónap: 37555
  • e Év: 394770
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.