Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
Tavaszi fény
  2017-09-21 15:42:31, csütörtök
 
  Jankovich Ferenc

TAVASZI FÉNY

Tavaszi fény árad,
égi permeteg,
tedd a rügyek közé
pólyás kisdeded.

Mozognak a földek,
amint a fű nő,
delejét árasztja
az isten-Erő - -

Most nőnek a dombok,
és a madarak
torka bugyborékol,
kis szeme ragyog.

Ezernyelvű kánon -
szól a nótaszó:
minden kis madár egy
kótaolvasó.

Friss kótasorok a
fákon a rügyek,
amit isten szerzett,
abból zengenek.

Ki vezényli őket,
ki a karnagya
e dalos-seregnek?
Szent Cecilia.

Hallod-e, hallod-e,
mint zengeti itt
szent orgonájának
fénysugarait? - -

Tavaszi fény árad,
égi permeteg,
tedd a rügyek közé
pólyás kisdeded.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
Serkenj fel!
  2017-09-21 15:40:29, csütörtök
 
  Jankovich Ferenc

SERKENJ FEL!

Serkenj fel, kegyes nép,
mosolyog a hajnal -
nehéz álmaidból
serkenj víg mosollyal!

Sej, hányd el, sej, vesd el
százados batyudat,
mutasd a világnak
a te szép arcodat.

Mutasd meg híredet,
mutasd meg nevedet,
mutasd a világnak
munkás két kezedet.

Víg akaratodat,
jó hamar kedvedet -
serkenj föl, kegyes nép,
az Isten teveled.

Az Isten teveled:
mert tiéd az ország,
tiéd a hatalom,
tiéd a szabadság.

Amennyi könnycsepp volt
magyarok szemébe:
annyi áldás szálljon
magyar nép fejére!

Amennyi csillag van
az ég tetejébe:
annyi áldás szálljon
magyar nép fejére!

Serkenj fel, kegyes nép,
mosolyog a hajnal -
nehéz álmaidból
serkenj víg mosollyal.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
Az elmúlt jövőről
  2017-09-21 15:38:36, csütörtök
 
  Jankovich Ferenc

AZ ELMÚLT JÖVŐRŐL

Istenem, hogy repülnek az évek,
s mindig csak egy színe van az égnek!
Néha felhős, néha köd borítja:
épen olyan, mint az ember útja.

Január van - s elmúl február is.
Jön a tavasz - s elmúlik a nyár is,
még nem is volt; hátra minden dolga -
s olyan, mintha régen elmúlt volna.

Minden évszak a másik adósa:
mégis mindig rózsa lesz a rózsa.
Kit igazol, mint felrémlő emlék?
Néha olyan, mintha nem is lennék.

Bár az ember is, mint virág, volna:
mint a rózsa, mássá ne fajulna;
s tőle, mint a pára, el ne szállna
erényei múló ragyogása!...
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
Szürkület
  2017-09-17 15:12:09, vasárnap
 
  Jankovich Ferenc

Szürkület

Szürkületkor, midőn az élet
a halállal egyszerre lép,
sóhajt a szellő, gondja széled
s mindent tudón borong az ég.

Nefelejcsbokrait pillogva
kinyitja az éj s elpihen, -
mint egy órát az asztallapra,
kiteszem dobogó szivem.

Mit mértek buzgó dobogások?
Az élet vissza-visszaint -
fekete-fehér szárnycsapások
között repülnek napjaink...

Megállsz majd, buzgó szív kihülve -
csak a vers él, - a pillanat:
mely az időből kiperdülve
két szárnycsapás közt itt marad. - -

Ó, hányan, hányan félreálltak,
és im, az élet megy tovább...
Ostoba, aki hittel áltat,
de aki nem hisz: ostobább.

Hit és kétely közt tűnve veszni,
mint éj-nap közt e szürkület:
így kell az életet keresni -
bár megtalálni nem lehet.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
Ősz ég alatt
  2017-09-17 15:11:05, vasárnap
 
  JANKOVICH FERENC

ŐSZI ÉG ALATT

Tünnek az álmok, sápad a nap,
reszket a völgyek kéke,
hülnek a fészkek, a dombok alatt
meghördül a szél s tompán elakad, -
lázas a dombok képe.

Az éji csatán halálra gyötört
rózsáid földre hullnak,
a tölgyerdők pozsgás szine tört,
marcona felhők szükítik a kört,
fejed fölé tolulnak.

S mint hangtalanul riadó juhnyáj
félénk összebuvása,
úgy az összebútt lombu táj
megdermed és arcába váj
sötét rémlátomása...

Ó, szép fiatalság lángja, mit ér
teremtő gerjedelmed?
S mi szárnyaival égig ér:
galambi hit, vagy vércsecél -?
Itt minden őszbe dermed.

Tünnek az álmok, sápad a nap,
reszket a völgyek kéke,
fecskék szállnak a dombok alatt,
egy könnyü kis őz röppenve szalad
az erdő sűrüjébe.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
Anyák napján
  2017-05-05 14:37:31, péntek
 
  Jankovich Ferenc

Anyák napján

Egy fényes kismadár
torkát megnyitotta,
Halljátok , így dalolt
a kismadár torka

Nap támadt az égen,
kékellőn , magasban,
fény suhog az ágon,
tavasz van, tavasz van.

Kicsiny bimbóikat
pólyálgatják a fák,
Ringatják, dajkálják,
mint jó édesanyák.

Ti is, mint tavasszal
bimbóikat a fák
úgy ringattok minket
kedves édesanyák

A mi életünket munkálja
szívetek,
mint égen a nap
a szép kikelet.

Köszönjük a tavaszt,
mit tőletek kaptunk.
Ne haragudjatok,
hogyha rosszalkodtunk.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
Egy csepp öröm
  2011-06-18 23:41:06, szombat
 
  Jankovich Ferenc

Egy csepp öröm

Vár egy csepp öröm, itt-ott, valahol:
ha megkóstolom a nép szürke kortyát -
s az Asztalról még hullanak le morzsák,
míg hevül a vér s a szív zakatol...

Mélyből nézek a magasba, ahol
mint sírjából föllebbenő Lázárt -
megillet engem csokor és virágszál:
s szín-hó illata erembe hatol.

De míg áldoztat megosztott kenyér s bor -
ó, rezgő Szép, tekintetem reád száll,
kinek lágy rózsaszínben reng a véred -

Sudár alakod vállam alá férhet,
ropogós szűz, magammal összemérlek -
Vár egy csepp öröm, itt-ott, valahol.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
A tél nyugalma
  2011-02-22 18:47:41, kedd
 
  Jankovich Ferenc

A tél nyugalma

Tiszta fagyot fújt valahonnan
egy üvegfúvó, szinte hallom,
amint pattogva-villogóan
ránk homorul az égi ballon.

Végig, ahol tegnap a sárban
tétován lépkedtek az ökrök
s víz gyülemlett lábuk nyomában:
ma ragyognak picinyke tükrök.

Hajolj fölé s meglátod benne
isteni arcodon a lencsét:
benne van ég, föld, fény, sötétség -
ökör nyomában a mindenség!

S ím, a befagyott szalmaszálak
a repedezett pocsolyában
szivárvány szárnyakon ragyognak -
íme, a ganéj glóriában!

Óh, díszét mily pártatlan osztja
rideg kezével a jeges tél!
ég és föld feszül itt s ragyogva
paroláz össze Észak és Dél

Egy tündöklő kis pocsolyában,
mely jókedvében harsog s zümmög
ha közelítem - szépségükben
zenélnek az aprócska tükrök!

Ihol a tél... Ezért szerettem
mindig: lelkemnek pihenőt ád
e piszkaiból önfeledten
föltámadt, csillogó valóság.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
Áhítat
  2011-02-22 18:46:15, kedd
 
  Jakovich Ferenc

Áhítat

Hó hullt s dalolt a tél nyugalma...
Tejet ivott macskánk a padkán,
a padlás is kiölté barna
nyelvét, a havat nyalogatván.

Habzott a hó is, zizzent s habzott,
úgy csorgott széjjel a fagyásra -
az istállóból kihallatszott
a fejés csöndes locsogása...

Elbűvölődött, fényes képpel
bekukkantottam: a jó Anna
hasából úgy dőlt a fehér tej,
mint égből a hó, vagy a manna.

Ott fejt a fejkendős, komor tél
csontos és megenyhült kezével -
s fölöttem a szelíd, nagy égből
azonmód ömlött a fehér tej.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
Vízcsepp
  2011-02-22 18:44:51, kedd
 
  Jankovich Ferenc

Vízcsepp

Az ég hegyére, rügy helyett,
tündöklő vízcsepp nőtt -
pislákolnak a tengerek
így alkonyat előtt.

És megnőnek a csillagok -
zöld a hunyori láng:
tátott száj, ezer cápafog
készül lecsapni rám.

Szeretnék elmerengeni,
az emlék karja int -
a szerelem gyöngy cseppjei
fürdetnek egy legényt.

De halni készül a világ
ablakom előtt -
Az ág hegyére rűgy helyett
tündöklő könnycsepp nőtt.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 271 db bejegyzés
e év: 1942 db bejegyzés
Összes: 8346 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2388
  • e Hét: 5245
  • e Hónap: 63174
  • e Év: 620452
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.