Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
Holdfény
  2017-03-25 22:37:13, szombat
 
  Paul Verlaine

HOLDFÉNY

Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek, de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomoru lenne.

Dalolnak, s zeng az édes, enyhe moll:
életművészet! Ámor győztes üdve!
De nem hiszik, amit a száj dalol,
s a holdfény beleragyog énekükbe,

a szép s bús holdfény, csöndes zuhatag,
melyben álom száll a madárra halkan,
s vadul felsírnak a szökőkutak,
a nagy karcsú szökőkutak a parkban.

(Szabó Lőrinc fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
Óvatosság
  2017-03-11 14:09:31, szombat
 
  Paul Verlaine

Óvatosság

Csak halkan. Fogd kezem. Ülj le mellém ide,
ez órjás fa alá, melynek lombsátorában
A hold cirógató fénye fehérlik lágyan,
Míg elfullad a szél végső lehellete.

Süsd le szemed. Csak ülj. Ne gondolj semmire.
Álmodj. Fürtünk bagoly súrolja a homályban..
Hadd fusson örvtelen, amerre vonja vágya,
az illanó gyönyör s a szív múló heve.

Remélni is feledj. Csak csendesen, szelíden,
hogy folytathassa majd a szíved és a szívem
e csöndet és a nap derűs enyészetét;

Hallgassunk. Meg ne törd ez éji békességet;
nem jó zavarni, ha becsukta már szemét,
a vad Természetet, e néma Istenséget.

(Fordította: Szabó Magda)
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
Érzelmes dialóg
  2016-12-15 12:42:46, csütörtök
 
  Paul Verlaine

Érzelmes dialóg

Magányos, ódon parkban a havon
Két árny sétál az éjben, ballagón.

Szemük holt fény, ajkuk zenéje mély,
Alig hallatszik, hogy mit is beszél?

Magányos, ódon parkban a havon
Két árnyék révedez rég múltakon.

- Eszedbe jut-e még a mámorunk?
- Hogy gondolod, oly messze már a mult!

- Nevemre néha nem dobban szived?
Lelkemről álmodsz olykor? - Azt hiszed?

- Ó üdvösségünk tűnt szép napjai,
A boldog csók! - Volt benne valami!

- Mily mély hitünk volt és mily kék egünk!
- Elszállt a hit, a komor égbe tünt!

Ballagnak ők balgán a bús úton
S csak a vak éj tűnődik szavukon.

(Juhász Gyula fordítása)

 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
Az én meghitt álmom
  2011-06-18 13:26:20, szombat
 
  Paul Verlain

AZ ÉN MEGHITT ÁLMOM

E furcsa álom gyakran s mélyen talál szíven
egy ismeretlen nőről, kit szeretek, s szeret,
s kit ízig ugyanegynek sohasem ismerek,
és soha csupa másnak, s szeret s megért híven.

Óh, ő megért híven s csak ő látja, igen,
hogy átlátszó szívemben zord talány nem mered,
ó jaj, csak ő, s könnyétől, mely lassan megered,
izzadt és halvány orcám megfrissül szelíden.

Óh, barna? szőke? vagy vörös tán? - nem tudom,
s neve? - emlékszem erre, zengő és lágy nagyon,
mint bús kedveseké, kiket száműz az Élet;

nézése úgy borong, mint szobrok hűs szeme,
s bús hangja mintha halkan, távolból zengene,
mint lágy szók reszketése, mik már hallgatni tértek.

(Tóth Árpád fordítása )
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
Szaturnuszi dal
  2010-10-03 19:30:31, vasárnap
 
  Paul Verlaine

Szaturnuszi dal

Hajdan a tudósok mélyen hittek benne, -
s nem hiszem, hogy ma is megcáfolva lenne,
hogy írva az égen, ami bajt vagy jót hoz,
s minden lélek kötve van a csillagokhoz.

/Az éj csodájának e magyarázatát
Sokan kinevették, nem is gondolva át,
hogy kacajuk milyen nevetséges, fáradt./

Nos, kik a szellemek sápadt csillagának,
a Szaturnusznak a jegyében születtek,
azok, megírva áll, oroszlánrészt vettek
mindenből ami fáj, mindenből ami baj.

Képzeletük, amely törékeny és szilaj,
nem törődik azzal, hogy mit akar az Ész.
Ereikben a vér mindent áttörni kész,
lángol, zuhog, ömlik, miként a lávaár
Szikrákká hull benne a fájó ideál.

Így kell kínlódniuk, s meghalni is talán, -
- ha ugyan halandók vagyunk egyáltalán -
életük térképét vonásról-vonásra
egy átkos Befolyás logikája ássa.
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
Érzelmes párbeszéd
  2010-08-09 02:29:54, hétfő
 
  Paul Verlaine

ÉRZELMES PÁRBESZÉD

A vén parkban didereg a magány,
s két árnyék suhan át az éjszakán.

Ajkuk puha, szemükben semmi élet,
alig érteni, halkan mit beszélnek.

A vén parkban didereg a magány,
s multat idéz két boldogtalan árny.

- Gondolsz régi mámorunkra, szerelmem?
- Mi köze hozzá? minek érdekeljen?

- Arcom álmodban ma is megjelen?
Feldobog szíved a nevemre? - Nem.

- Ó szép napok! milyen forró s igaz volt
csókunk és gyönyörünk! - Lehet, hogy az volt.

- És kék az ég s a remény végtelen.
- A remény eltünt, egünk fénytelen.

Riadt bokrok közt jártak, két kisértet,
és csak az éj hallotta, mit beszéltek.

(Szabó Lőrinc)
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
Nagy fekete éj
  2010-08-09 02:28:26, hétfő
 
  Paul Verlaine

NAGY FEKETE ÉJ

Nagy fekete éj
száll szívemre lágyan
aludj, minden kéj
aludj, minden vágyam!

Már semmi se fáj
ó szomorú óra!
nem gondolok már
se rosszra, se jóra.

Bölcső vagyok én,
ringat egy kéz engem
sirom peremén -
Hallga, hallga, csendben...

(Babits Mihály)
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
Álmodom egy nőről
  2010-08-09 02:25:54, hétfő
 
  Paul Verlaine

ÁLMODOM EGY NŐRŐL

Álmodom egy nőről, akit nem ismerek,
forró és különös, áldott, nagy Látomás,
aki sohasem egy, s aki sohase más,
aki engem megért, aki engem szeret.

Mert ő megért. Neki, ó jaj, csupán neki
bús, áttetsző szívem többé már nem talány,
sápadt homlokomnak verejték-patakán
frissítve omlanak az ő szent könnyei.

Barna, szőke, vörös? Ó, nem tudom én, nem.
A neve? Emlékszem: lágyan zendül, mélyen
mint kedveseinké ott lenn, a sírba, lenn.

Nézése hallgatag szobrokénak mása,
szava messziről jön, komoly, bús, fénytelen:
mint elnémult drága szavak suhanása.

(Ady Endre)
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
A meghitt lámpafény
  2010-08-09 02:24:34, hétfő
 
  Paul Verlaine

A MEGHITT LÁMPAFÉNY

A meghitt lámpafény, a kandallóparázs,
könyökre dőlve szőtt édes álmodozás
a két egymást kereső szempár egymásba veszve,
a párolgó tea s becsukott könyvek estje,
a boldogság, mikor az este véget ér,
a nászi félhomály és a mézédes éj
előtti élveteg bágyadtság és imádott
várás, ó, csak ez az, mit a halogatások
idején meghatott lelkem nyomon követ,
s szid minden hónapot, átkoz minden hetet!

(Kálnoky László)
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
Green
  2010-08-09 02:23:10, hétfő
 
  Paul Verlaine

GREEN

Gyümölcsök és virág és ágak lombja: vedd el,
s vedd szívem is, amely csak tehozzád hajol.
Csak ezt hoztam: ne tépd össze fehér kezeddel,
s legyen szép szemeid öröme e csokor.

Siettem; elborít még a hajnali harmat,
mely a friss szélben a homlokomra fagyott.
Ha eléd borulok, drága pillanatoknak
álma feledteti, hogy mily fáradt vagyok.

Hadd hajtsam fejemet ifjú kis kebleidre,
még benne zengenek utolsó csókjaid;
engedd, jó vihara hadd csendesűljön így le,
s hogy míg pihensz, veled aludjam egy kicsit.

(Szabó Lőrinc)
 
 
0 komment , kategória:  Paul Verlaine versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 227 db bejegyzés
e év: 1629 db bejegyzés
Összes: 8048 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2179
  • e Hét: 4849
  • e Hónap: 71418
  • e Év: 531625
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.