Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
1955.05.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Az arany-szobában
  2011-06-30 12:35:43, csütörtök
 
  Oscar Wilde

Az arany-szobában

Ivor kacsói csodás szeszéllyel
suhantak ivor billentyükön át,
mintha a nyárfa csatázva a széllel
rázza fején az ezüst koronát
vagy a vízen a hab ha mutatja fogát
a hajóst fenyegetve veszéllyel.

Aranyos haja az aranyos fal előtt
ragyogott akár az aranyszínü szálak,
miket az ősz arany égre kiszőtt
vagy a virág, mely a napra sovárog,
várva, mig oszlik az éjjeli hályog
s tüzes lesz a liliom és szine rőt.

És ajkamon égtek az ajkai mint a
frigy szekrénye fölött lobogó
lámpás lángja rubintja
vagy a szív vagy a nem dobogó
lótusz szíve vagy vörösbelü jó
pomagránát vérszínű borba b
 
 
0 komment , kategória:  Oscar Wilde versei  
A kert
  2011-06-06 11:33:47, hétfő
 
  Oscar Wilde

A kert

Hervadt a liliom kelyhe már,
Töve körül arany a por:
S a bükk-erdőben haldokol
Az utolsó búgó madár.

A napraforgó bús fejét
Aszott szárára hajtja le:
S a kerti út vándor lelke
Holt lombokat szór szerteszét.

Halvány szirmok hullonganak,
Míg kész a tejszín hólepel:
S egy rózsa fekszik a gyepen,
Mint karmazsin selyemdarab.

/Ford.: Gyóni Géza/
 
 
0 komment , kategória:  Oscar Wilde versei  
Le réveillon
  2011-05-24 12:32:11, kedd
 
  Oscar Wilde

Le réveillon

Az ég ezer piros redő,
a köd s az árnyék menekül,
s a hajnal a habok közül
úgy kél, mint ágyból büszke nő.

Az éjszaka tollain át
érces nyilak száguldanak,
s egy sárga tajték hallgatag
füröszti ház s torony falát.

Amint a tájon szétcsurog,
néhány madarat űz tova,
s a gesztenyefák sudara
aranyban égve felsuhog.

/ Ford.: Hárs Ernő/
 
 
0 komment , kategória:  Oscar Wilde versei  
Les silhouettes
  2011-05-24 12:31:06, kedd
 
  Oscar Wilde

Les silhouettes

A tenger csupa szürke folt.
Elcsendesült az enyhe szél,
s akár egy hervadó levél,
úszik a víz színén a hold.

Halvány homokon fekete
csónak pihen. Matrózgyerek
mászik belé. Vígan nevet,
s az estben megcsillan keze.

Szalonkák hangját hallani
a füves domb felől, ahol
kibukkannak az ég alól
az aratók árnyékai.

/Ford.: Hárs Ernő/
 
 
0 komment , kategória:  Oscar Wilde versei  
Madonna mia
  2011-05-24 12:29:14, kedd
 
  Oscar Wilde

Madonna mia

Liliom-lány, e földre nem való,
lágy barna haj takarja el fülét,
szemében könnyektől fakóbb a kék,
akár eső-függöny mögött a tó.

Vágy bélyege arcán nem látható,
bezárja - csóktól tartva - ajkait,
nyaka galamb-fehérséggel vakít,
ere: márvány-mezőn bíborfolyó.

Bár magasztalja egyre őt a szám:
lábát se merném megcsókolni én -
beföd szárnyával súlyos áhitat,

mint Dantét, Beatrice oldalán,
az égő Oroszlán szügye alatt
a Hetes Kristály Arany Lépcsején.

(Baranyi Ferenc)
 
 
0 komment , kategória:  Oscar Wilde versei  
Chanson
  2010-08-09 02:07:16, hétfő
 
  Oscar Wilde

CHANSON

Aranygyűrű, fehér galamb,
ez illik néked, életem.
Ó mért szeretsz boldogtalant?
Kenderkötél való nekem.

Tiéd a kertek mosolya,
elefántcsontház, rózsaágy,
enyém egy szűk-szűk nyoszolya,
fehér bürökvirág s a vágy.

Mirtust és jázmint te neked
a lázas vörös rózsa ring.
Én árva ciprust szeretek,
s testvérem a bús rozmaring.

Neked milliom szerető,
a sírok kövér füve zöld.
Nekem liliom, temető
és három ölnyi föld...

(Kosztolányi Dezső)
 
 
0 komment , kategória:  Oscar Wilde versei  
Silentium amoris
  2010-08-06 20:56:17, péntek
 
  Oscar Wilde

SILENTIUM AMORIS

Mint a tüzes nap is elkergeti
a sárga holdat, mely sötét odún
búj meg, habár a csalogány neki
nem is dalolt még s csőre hangtalan,
úgy Szépségedtől béna ajkam
s lágy énekem is elhal szomorún.

Mint szél, amely hajnalban nyargal át
a sik mezőn, gyors szárnnyal, szertelen
s garázda csókjától lehull a nád,
pedig dalának ez a hangszere.
Úgy szivem is vad vággyal van tele
és elnémit titáni Szerelem.

De nézz szemembe, majd az megfelel,
mért nem bir szájam, ajkam zengeni:
ha ezt sem érted, váljunk csendben el.
Te egy dalosabb ajkhoz s én a holt,
el nem csókolt csókok, el nem dalolt
dalok kopár kincsén merengeni.
 
 
0 komment , kategória:  Oscar Wilde versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 14 db bejegyzés
e hónap: 253 db bejegyzés
e év: 811 db bejegyzés
Összes: 7299 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1087
  • e Hét: 7985
  • e Hónap: 54869
  • e Év: 218480
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.