Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
A budapesti Parlamentet mintázó szalvétámhoz:
  2014-01-04 19:55:10, szombat
 
 

Link

A minta nyomtatása vizesbázisú , környezetbarát festékekkel készült.

Mérete: Normál méret, azaz 33 x 33 cm.
Képméret (negyed szalvéta): 16,5 x 16,5 cm
3rétegű szalvéta

A szalvéta gyártója: 6R Kft.


Kosztolányi Dezső :

Esti Kornél rímei


19

Budapest!
Itt éltem én! Lelkek közt! Csupa lélek!
Csupa test!
Kávéház! Mámor! Lángokban leszálló
csuda-est!
Csak az gyülölhet, aki tompa, pudvás,
buta, rest!
Rímet reád még! Színt, mely életemre
odafest!
Ha meghalok, mondjátok síromnál:
Budapest.


Kecskerímek

A parlament
a falra ment.

Volt rajta egy rémes zergekabát,
és evett egy krémes kergezabát.

Bármennyi embert ölök rakásra,
nem teszek szert egy öröklakásra.


A szalvétából vannak plusz darabjaim is , ha valakinek megtetszett, és szeretne belőle kapni-cserélni, keressen meg e-mailben.
 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
Az éjszakai Budapestet mintázó papírszalvétámhoz:
  2014-01-04 19:36:52, szombat
 
 

Link

A szalvétán a minta vizesbázisú, környezetbarát festékekkel készült.

Mérete:33x33 cm.

Képméret (negyed szalvéta): 16,5x16,5 cm

Kétrétegű szalvéta

A szalvéta gyártója: 6R Kft.

**************************

Tűzijáték a Lánchídnál Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2014-01-04 22:49:26
feltöltő: simonjanos_
nézettség: 1150
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: Lánchíd, Tűzijáték,
kategória: utazás
leírás: 2012. augusztus 20.

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!



Babits Mihály : Pesti éj

Én így szeretem ezt, spaléta nélkül,
mikor keresztet vet reám az ablak
keresztlécével, és a hold bekékül
szobámba, jaj! hogy éjről-éjre kapjak
a bús Mosáshoz, mely lelkemben öblög,
titkos kékítőt. Óh be mar a lug!
Tiszta éj vize, töltsd szinig a csöbröt,
és szent alázat, oldj belé hamut! -
Kutyám halódik és állati kínja
hörgését csurrogatva reves éltem
teknejébe, olyan a hangja, mint a
vízvezetéké, mely csepeg az éjben.
Óh kínok cseppje, mely követ kivájna!
Vigasztalan sötétség! állati
egyedülség! ha elég mélyre fájna
belém keserved, talán mint aki
erős szöggel szögezve egy keresztre,
úgy csüggnék Isten eleven keresztjén,
amelyre minden élet rászögezve
kínjaik föloldódnak a keresztény
>lelkek-egyességében<. Drága oldás,
hol kín a kínnak titkos orvosa,
mert eggyé, mint a kereket a forgás,
olvasztja mind a szívek ritmusa,
mely az Élet ritmusa. Minden bűnöm
oldódjon az Életbe! Hulljon, hulljon
kereszt ágyamra, lúg szívemre! Szűnjön
külön életem kicsi kínja! Múljon
a Minden-Élő kínjaiba! Csöpp lesz
melyet az Úr szent tengere lep el...
Fű... ember... állat...
S a Halál se több lesz,
mint két ing közt egy meztelen kebel.


Részlet Sík Sándor Megyeri hitvallás című verséből:

Nézd, délfelé pokolveres az ég.
Tudod, mi az? A pesti éjszaka!
Mozik reklámja, kávéházi csillár,
Szeméremoltó színpadok tüze,
Vadember-tánc őrjöngő forgatagja,
Csupasz testeknek festett fénye-szennye,
Lihegő, lázas, cigarettafüstös,
Villanysugaras, izzó rothadás.
Nem látod-e, hogy tántorog belé
A céda fénybe minden, ami ép?
A nemzet húsa, édes veleje,
Haza és jövő és emberiség!


Budapest története a keltákig nyúlik vissza, mivel a város eredetileg kelta település volt. A római időkben a Danubius jobb partján fekvő limesi határőrváros neve Aquincum, a bal parti helyőrségé pedig Contra-Aquincum volt, Pannonia provincia székhelye. A magyarok csak a 9. században érkeztek erre a területre. Az első általunk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, az ún. tatárjárásban teljesen kifosztották és elpusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően a százötven évnyi török hódoltság jött, és csak az után, a 18 - 19. században tudott újra fejlődni, ami a kiegyezést (1867) követően, az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt gyorsult fel, amikor is a Monarchia második fővárosa lett. 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a ma is használatos Budapest név. Ebben az időben születtek meg a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá.

Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont is, 2011-ben 4 376 900 turista kereste fel, ezzel az Euromonitor International felmérése szerint a világ 25., és Európa 6. leglátogatottabb városa.Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi a világon, a londoni után. Turisztikailag jelentősek még Budapest Duna-hídjai, valamint gyógyfürdői, mivel Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere is, továbbá Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai), valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamentje, a Szent Korona otthona.

Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja,[4] és a világ 100. GDP-jét termelő városa.Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. ,,legidillibb európai város". A UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja. A befolyásos amerikai Condé Nast Traveler utazási magazin által megkérdezett 1,3 millió személy véleménye alapján ,,Budapest a világ második legjobb városa". A magyar főváros továbbá egyike Európa 10 legkedveltebb bevásárló városának az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis itt található Közép- és Kelet-Európa legtöbb bevásárlóközpontja.


A szalvétából jelenleg több cseredarabom van, ha valakinek megtetszett ez a szalvéta, keressen meg vele kapcsolatosan.

Cseh Tamás : Lánchíd Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2014-01-04 20:24:39
feltöltő: felfedezo2
nézettség: 1028
szavazatok: 1
kommentek: 0
kulcs: Cseh, Tamás, Lánchíd,
kategória: party
leírás: Cseh Tamás: Lánchíd - A magyarok Istene dala

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!


 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
Mackó eszpresszós szalvétámhoz:
  2013-05-07 18:23:32, kedd
 
 

Link

A presszókról készült felvételek:



Link



Link



Link

A Mackó büfé a József krt. és a Krúdy utca sarkán a hatvanas években, és a Széna téri Mézes Mackó felirata 1987-ben.


Link



Link

2006-ban új Mézes Mackót akartak nyitni az Erzsébet téren, az eredetihez hasonló neonfelirattal és mackóval. Ki tudja milyen okok miatt az üzlet nem kapott megnyitási engedélyt, vagy szinte azonnal bezárták. A szép új neon is leszerelésre került.

(Forrásoldal:users.atw.hu/neonbp/neon6.htm)
 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
Retro nap 10.:Lotto áruházas szalvétámhoz:
  2013-02-13 10:28:06, szerda
 
 

Link

A szalvéta teljes mintájával, széthajtva:



Link

Pár fotó a budapesti Lotto Áruházhoz kapcsolódóan:



Link
A fénykép az 1960-as évek végén készült



Link

A fent látható fotón a blokk 1991-ben lett kitöltve.
A most következő fotón egy gyufacímke látható a Lotto Áruházhoz kapcsolódóan:




Link
 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
Retro nap 9.: A Béke szálló és a Szondy söröző szalvétája:
  2013-02-13 10:03:53, szerda
 
  A mai Radisson Blu Béke Hotel Budapest szívében, a Nagykörúton található. Története egybefonódott a városéval: megélte a "békebeli idők" kulturális virágzását, a két világháború közötti hanyatlást és többszörös, küzdelmes újjászületés árán bár, de ma is a főváros egyik legismertebb szállodájaként üzemel.



Link

A szalvéta széthajtva:



Link

A szálloda bemutatása:

A szálloda többszöri újjáépítésekor szem előtt tartották a múlt értékeinek megőrzését. Haranghy Jenő munkái ma is az épület díszei, három konferenciatermet fára festett képei, a folyosókat és más helyiségeket ólomüveg ablakai teszik különlegessé.

Zsolnay Kávéház: A kávézó a Zsolnay porcelán után kapta a nevét, hagyományosan a kávé és tea különlegességeket Zsolnay porcelánban szolgálják fel. A kávézó egyben bárként is üzemel.

Olive's Étterem: az étterem látványkonyhával rendelkezik, melynek segítségével a vendégek megcsodálhatják az ételek elkészülési folyamatát. Olasz és a magyar ételkülönlegességeket szolgálnak fel, az étteremben a színes csempével kirakott falak és más olasz stílusú díszítések által mediterrán hangulat uralkodik.

A Radisson Blu Béke Szálloda 247 szobával és 8 apartmannal rendelkezik hat emeleten, ezek közül egy dohányzó emelet. A szállodában összesen hét konferenciaterem található, emellett uszoda és business center várja a látogatókat.

A Béke Hotel története :

A kezdetek:


Az 1900-as évek elején Fábri Henrik kávékereskedő angliai és távol-keleti utazásairól hazatérve elhatározta, hogy korszerű szállodát létesít a Nyugati pályaudvar környékén. Választása egy négyemeletes sarokházra esett, melyet átépített és külföldön szerzett tapasztalatai alapján a kor minden igényét kielégítő szállodává alakított. 1913. május 10-én nyitotta meg kapuit a mai Radisson Béke Hotel őse, melynek alapítója - akire nagy hatással volt az angol szállodaipar - a BRITANNIA nevet adta.

Kávéházi élet :

1926-ban Németh Aladár került a szálloda élére, s hozzáértésének köszönhetően megkezdődhetett a BRITANNIA második fénykora. A polgárság igényeinek megfelelő helyiségeket alakítottak ki, lehetővé téve ez által a szálloda bekapcsolódását Budapest virágzó kulturális és művészeti életébe. Haranghy Jenőnek, az Iparművészeti Főiskola tanárának művei díszítették a szálloda termeit. Ekkor alakították ki a híres Kupola termet, a Szondi sörözőt, a Nótás éttermet, a Székely Ivót és a Móra szobát. Ez utóbbi Móra Ferencről kapta a nevét, aki a BRITANNIA-t második otthonaként emlegette, oly sokat tartózkodott itt. A szálloda körútra néző oldalán kávéházat nyitottak, falai között pezsgő kulturális élet zajlott, így a BRITANNIA Budapest kávéházi kultúrájának és történelmének részévé vált.

A modern Béke :

A háború megviselte a BRITANNIA épületét, bombatalálat érte és hadikórház működött falai között. A harcok végeztével azonban ismét megnyithatta kapuit, ekkor már az új és beszédes BÉKE SZÁLLÓ néven. A régi hírnév vonzotta a vendégeket, a ház sok hírességet, politikust, művészt fogadott. A Kupola műsoros estjein népszerű magyar művészek kezdhették meg pályafutásukat. Hofi Géza, Korda György, Máté Péter, Klapka György, Medveczky Ilona, Honthy Hanna és Feleki Kamill lépett fel itt. Az Orfeum Pest legszínvonalasabb éjszakai mulatójává vált, a híres budapesti kabaré világát idézte fel. 1985-ben a Hungarohotels teljes körűen felújította és modernizálta az épületet, így megkezdődhetett a BÉKE SZÁLLÓ harmadik fénykora. A szálloda újjáépítésekor szem előtt tartották a múlt értékeinek megőrzését: Haranghy munkái ma is az épület díszei.

1988-ban, Európában elsőként a szálloda az amerikai Radisson SAS hotellánc tagja lett.

1995-óta a Danubius Hotels Groups tagja.

2009-től viseli a Radisson Blu Béke Hotel nevet.

(Forrásoldal: hu.wikipedia.org/wiki/Radisson_Blu_Béke_Hotel)
 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
Retro nap 6.: A XIII. kerület éttermeibe invitáló szalvéta:
  2013-02-12 20:23:24, kedd
 
  Ezen a szalvétán , ha szétnyitjuk, a szalvétagyűjtő emberként nézve kedvenc dalom olvasható. Ma tehettem szert erre a plusz darabra a gyűjteményemben, ha valakinek megtetszik, szívesen elcserélem, legyen az akit érdekel, egy szalvétagyűjtő ember, vagy aki a retro dolgokat gyűjti, esetleg akinek ezekhez az éttermekhez valamilyen kellemes emléke fűződik, akár mint vendég, akár mint egykor ott dolgozó embernek:



Link

A szalvéta széthajtva, így olvasható körben egy dalrészlet, mely igen régi, de sok szalvétagyűjtő ismeri:



Link



A Kiskakukk étterem internetes oldaláról egy rövid idézet:

A Kiskakukk éttermet 1913-ban alapították, abban a korban, amikor az evésnek még becsülete volt. Krúdytól Máraiig számos író a tanúja annak a világnak, amelyben egy jó ököruszálylevesért akár órákat utaztak az értők. Ezt a felfogást a jelenlegi személyzet is magáénak vallja. Szándékunk, hogy az alapítók szándékainak megfelelő színvonalat hozzuk, a mai kor követelményinek megfelelően.
Ezért a legjobb alapanyagokból a lehető legnagyobb odafigyeléssel készítjük a hagyományos magyar polgári és a nemzetközi konyha különlegességeit. Mindehhez kiváló borokat ajánlunk.

(Forrásoldal,ahol bővebben lehet olvasni az étteremről:www.kiskakukk.hu)
 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
Retro nap 3 .: Moszkva éttermes szalvéta
  2013-02-12 18:01:45, kedd
 
  Ma tehettem szert egy plusz darabra ebből a Moszkva éttermes szalvétából,eddig ebből nekem egy szimpla darab volt csak. Most, hogy van egy plusz darabom, szívesen megosztom mással is, akár gyűjti a szalvétákat, akár az éttermekkel-vendéglátással kapcsolatos dolgok érdeklik, akár oda járt anno enni időközönként, akár ott dolgozott, mint majd az olvasható is a szalvéta képe alatt található cikkben szereplő szakácsnőről. Ő biztosan sokat is tudna mesélni személyesen ennek a szalvétának a történetéről is:



Link

Az örök szakácsnő
A ,,szívét is belefőzi" minden ételbe Marika néni, aki a tűzhelyek körül találta meg a boldogságát. Az ő kifőzdéjében a visszatérő vendégeknek nevük is van. És ki ne térne vissza a szájban finoman szétmálló borjúlábért?
Pócs Balázs| Népszabadság| 2011. április 30.

Hajnali fél négykor minden nap ott áll a tűzhelyek előtt Roszinszky Andrásné - a vendégeknek csak Marika néni -, és nekiáll főzni. Imádja csinálni, mást nem is tudna elképzelni. Fél háromkor kel még szombatonként is, az óbudai piacon lévő kifőzde aznap is kinyit. Pirkadatkor fog hozzá, merthogy vannak ételek, amelyeket sokáig kell főzni, meg aztán nincs is elég főzőlap a konyhában.

Nincs megállás délután sem. Amikor négy-öt körül hazaér a férjével, összeállítják a másnapi étlapot. Félszavakból ismegértik egymást: Bandi annak idején felszolgálóként dolgozott, így ismerkedtek meg. A Moszkva étteremben, a Gorkij fasorban (ma Városligeti fasor) Marika volt a szakácsnő, Bandi a pincér - közös életük és karrierjük akkor kezdődött.

Napról napra megálmodja Roszinszky Andrásné, mi kerüljön a lábosokba. Ha meglát egy szép friss pulykamellet, azonnal törni kezdi a fejét, mit csináljon belőle. Amikor szép süllőt vagy fogast kap, abból alkot valamit. Vannak állandó ételek is, de miközben beszélgetünk, éppen kakasherepörkölt fő. Bizonyos étkek mindig ugyanakkor készülnek: halászlé például minden második pénteken, és ezt a törzsvendégek is pontosan tudják.

Együtt jön ,,az emberrel" hajnalonként Marika néni, akinek a férfikéz már csak azért is elkel, mert néha nehéz fazekakat kell emelgetni. Reggel hatkor három kisegítő is csatlakozik hozzájuk, de a konyhábanminden pontosan úgy történhet csak, ahogy Marika mondja.

A főzés öröme után pedig jöhet a kiszolgálás boldogsága. Ebédidőben akkora a forgalom, hogy Marika néni is beáll a pult mögé - és olyan tempóban sürög-forog, beszélget és mosolyog, mintha nem sokkal előtte frissen, kipihenten ébredt volna. Szereti elmondani, mi hogyan készül, és lelkesen kínálja az újdonságokat. A visszatérő vendégeket a nevükön szólítja. Oda&#64257; gyel, kit hogyan szólítanak, és ezt betáplálja az emlékezetébe. ,,Mondhatnám azt is, hogy jöhet a következő, tessék kérni, de ez úgy nem működik" - vallja.

Sok nyugdíjas jár hozzá, nekik is mindig tud ajánlani valamit: egy kis levest, fél adag ételt - és néhány kedves szót. Úgy tapasztalta, hogy az idősebb embereknek különösen jólesik a törődés.

,,A főzés az életem, ha nem főzhetnék, kész, vége" - közli. Mindent szívesen elkészít, kivéve talán a tökfőzeléket, mert azt ő maga nem szereti. De a vendégek igen, így aztán ez a főzelék is hetente felkerül az étlapra. S ha a hozzá betérők valami mást kérnek, azt is szívesenmegfőzi. ,,Belőlük élünk, de őértük élünk. Különben nem jönnek ide" - tárja szét a karját. A szeretetet visszakapja a vendégeitől. Amikor szeptemberben Mária-nap van, annyi virág gyűlik öszsze az étkezdében, hogy egyetlen autó nem is elég a hazaszállításához. Máskor is ajándékoznak neki apróságokat, de a legjobban annak örül, ha csak annyitmondanak: köszönjük, finom volt az ebéd.

Igen egyszerű Marika néni ars poeticá ja: ,,Jól kell főzni, és az anyagot bele kell tenni." (Persze erre mondják: csináld utána!) Minden ételt olyanra főz, mintha otthon, magának készítené. Szerinte sosem szabad a receptekhez ragaszkodni; ha érzi, hogy még hiányzik valami egyegy fogásból, nem spórolja ki belőle. A minőséghez friss áruk is kellenek, ezeket mindig előző nap veszik meg a piacon - és ő amit lehet, előkészít a konyhában. Így aztán a délutánok is a főzés jegyében telnek.

Pedig majdnem marós-köszörűs lett Marikából. Amikor az általános iskola után továbbtanulni jelentkezett, a Csepel Autógyárba irányították, ebbe a munkakörbe. Segítségért fordult az édesanyjához, aki a Belvárosi Vendéglátó Vállalatnál dolgozott bérelszámolóként. Az anyja nagy nehezen szakácsként szerzett állást neki, ő pedig belevágott, és beleszeretett a munkájába. A Magyar Nemzeti Bank konyháján ismerkedett meg a szakácsélet titkaival, onnan került át a Moszkva étterembe.

Turistaházakban is dolgozott a férjével, majd huszonnyolc éven át az óbudai Zay utcában főztek, először egy frissensültes büfében, aztán egy nagyobb étteremben. De amikor már csak Marikának akartak munkát adni, úgy döntöttek, hogy együttmaradnak - és (négy évvel ezelőtt) kibérelték a piacon lévő ételbárt, ahol végre a maguk urai. Itt elég, ha egymásra néznek, és már tudják, mit akar a másik.

Az üzletet vezetni is kell, és Mária erre alkalmatlannak tartja magát. Még szerencse, hogy ott az ura, aki az árurendelés és az adminisztráció gondjait leveszi a válláról. Ő addig a konyhában tartja a frontot.

Ebédelni hét közben, a nagy rohanásban sosem marad ideje, csak gyorsan bekap egy-két falatot. Vacsorázni már szokott, az étkezdéből visz haza valamit. Ha marad: sokszor az utolsó morzsáig elfogy minden. Legfeljebb vasárnaponként főz maguknak egyszerűbb ételeket. Húsvétkor viszont a két unokája jött hozzá, akkor is meg kellett mutatnia főzési tudományát. A lányát nem csábította el a vendéglátóipar, és noha három diplomát szerzett, most főállású anyaként van otthon. A kifőzde (Viktória Ételbár) róla kapta a nevét.

Abbahagyni Marika néni semmiképpen sem szeretné, legfeljebb egy kicsit többet pihenni. Nyáron és télen is egy-egy hét szabadságot enged meg magának, utána újra hajnalban kezdődnek a napok. Nagyon örülne, ha legalább a szombatjai szabadon maradnának, de azt mondja, nem szeretné becsapni az embereket, megszokták már ezt a nyitva tartást. És különben is, hálát ad a sorsnak, hogy egész életében azt csinálhatta, amit szeret.

Már hosszú sor áll a kifőzdében, Marika néni mégis kiszalad a pult mögül, és odamegy egy jól öltözött hölgyhöz, aki teljesen elérzékenyülve eszi a rántott borjúlábat. ,,Nagyon sok munka van vele, de ez így jó, hogy szétmállik a szájban" - magyarázza neki. Aztán megsúgja: ,,Szerdán és csütörtökön szoktuk csinálni."

Újabb vendéget ,,főzött meg", akit egy-két borjúláb múlva már a nevén szólít majd. Így jóízű az élet.
Névjegy

ROSZINSZKY ANDRÁSNÉ

Világéletében szakácsként dolgozott - ezért sem zavarja, hogy hétfőtől szombatig hajnali fél négykor neki kell állnia a főzésnek. Most az óbudai piacon dolgozik egy étkezdében, a férjével együtt, de a titka már évtizedek óta ugyanaz: ,,Jól kell főzni, és az anyagot bele kell tenni."

(Forrásoldal: nol.hu/lap/arcok/20110430-az_orok_szakacsno )

 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
A régi, budapesti Vörösmarty cukrászdás szalvétámhoz:
  2013-01-07 05:12:41, hétfő
 
  Ismerőseimtől kapott kisebb gyűjteményben akadtam rá erre a szalvétára. Nekem igaz már volt belőle, így lett egy cseredarabom, de emiatt is most erre is szeretnék itt szánni egy bejegyzést, mivel ez a cukrászda ma már nem ilyen néven ismert.



Link

A Vörösmarty Cukrászda ma már Gerbeaud cukrászda néven ismert.1948-1984-ig volt Vörösmarty Cukrászda a neve.Budapest szívében, a Vörösmarty téren, méltán büszkélkedik azzal, hogy az elsők egyike Európa legrégibb, legnagyobb, tradíciókban leggazdagabb és leghíresebb cukrászdái és kávéházai között.

A cukrászdát 1858-ban Kugler Henrik alapította, a következő tulajdonos, Gerbeaud Emil a századfordulóra már világhírűvé tette. 1998-ra nagy műgonddal és szeretettel újjáépítve, megifjodva, de a régi patinás atmoszférát árasztva várja a régimódi cukrászdák szerelmeseit. A hangulatot a gazdag stukkódíszítés, a pompás csillárok, a márványlapos asztalok, a falak nemes fa- és brokát borítása egymással remek harmóniában teremti meg, így a nagy hagyományú kávéház atmoszférája egyszerre elegáns és otthonos.
A Gerbeaud legnépszerűbb különlegességei a Dobos- és az Eszterházy-torta, a Kugler mignon, vagy a Gerbeaud szelet.

F: day.hu

 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
1960 -ban készült BNV -s szalvétámhoz :
  2012-04-19 19:37:49, csütörtök
 
 

Link

A magyar ipari kiállítások és tárlatok történetét már a XIX. század közepe óta jegyzik, de az áruminta-, és nemzetközi vásároké csak a XX. század elejétől kezdődik. Ezek azóta is többnyire két helyhez, a Városligethez és Kőbányához kötődnek.


A Városliget 77 évig adott helyet a vásároknak. Az első - az igazi nagy - még kiállítás volt, az 1896. Évi Millennium, azaz az Ezredéves Kiállítás. A Városliget pompája elragadott mindenkit. A vásár főbejárata a mai Hősök terén volt, s a vendégeket Európa első földalattija szállította. Ekkorra épült fel a Vajdahunyad vára és a mai Mezőgazdasági Múzeum - hogy csak a két fontosabbat említsük -, valamint 234 erre az alkalomra emelt kisebb-nagyobb épület. A kiállítás tükrözte a magyar ipar és mezőgazdaság kiegyezés utáni fejlődését, gyarapodását. Az 1896. évi Országos Millenniumi Kiállítás szervezésében a kereskedelmi és iparkamarák nélkülözhetetlen feladatokat láttak el. Ők szervezték - élükön a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával - a kiállítás ipari részét. Felkeresték és tájékoztatták a kiállítani szándékozókat, összegyűjtötték elképzeléseiket és azokat közvetítették a kiállítás szervezői számára. A budapesti kamara a Kereskedelmi Minisztérium külön felkérésére, a többi 19 kamara felhatalmazásával elkészítette a millenniumra a magyar kereskedelmi és iparkamarák keletkezésének, fejlődésének és működésének történetét felölelő monográfiát. A feljegyzések szerint 21310 kiállító serénykedett termékeik körül, amelyeket a kiállítás idején 6 millióan tekintettek meg. Május volt, s a király, Ferenc József a királynéval együtt négy fehér ló vontatta hintón érkezett a Várból. Amikor elhangzottak a megnyitó első szavai: "örömteljes érzelmektől áthatva jelentünk meg..." a Gellért-hegyen ágyúk díszlövése hangzott, a városban pedig megszólaltak a harangok. A kiállításon bemutatták a terményeiket mágnás földbirtokosaink is. Uradalmaik termékei külön pavilonokban pompáztak. A kiállítás díjainak jelentős százaléka is az övék lett. A kiállításon mutatták be Munkácsy Ecce homo-ját, s a telefonhírmondó is itt szerepelt első ízben nyilvánosan. Az egykori sajtóközlemények szerint 43 tagú szalonzenekar játszott a kiállításon, és Godard kapitány léggömbjén egy korona lefizetése ellenében felszállhatott a közönség.

Az 1896-os kiállítás után hosszabb szünet következett. Belefáradtak-e a Millenniumba vagy nem volt annyi újdonság, amit fel lehetett volna vonultatni, pontosan nem tudni. Több mint egy évtizednek kellett eltelnie, míg az évszázad első vására megszületett. Az első magyar árumintavásárt a Fővárosi Kereskedők Egyesülete papír szakosztálya 1906-ban "Márciusi Vásár" néven rendezte meg a Vigadó földszintjének ruhatárában. Ösztönzésként a főváros a területet díjmentesen adta, így a 225 négyzetméteres területen 88 papírkereskedő mutatta be kínálatát. A vidékről érkezők vasúti kedvezményt kaptak, hogy megkönnyítsék vásárlásaikat. A vásár sikerét jellemzi, hogy a kiállítók 1178 megrendelést vettek fel körülbelül 50 000 korona értékben. Bár ez az első kezdeményezés méreteiben szerény volt, mégis igaz a Fővárosi Kereskedők Egyesülete évi jelentésének az a megállapítása, hogy "ennek a vásárnak a megvalósításával a hazai árucikkek terjesztésének igen hathatós eszköze támadt".

Az 1906-os árumintavásár úttörő jellegét bizonyítja, hogy ebben az időszakban Európában csupán a Leipziger Messe és a párizsi Foire működött ilyen profillal.

A Vigadó helyiségei már nem voltak alkalmasak a kiállítások rendezésére, így a következőt 1907-ben a Városligetbe helyezték át. Nagy gondot fordítottak arra, hogy a kiállításon a kisiparosok legyenek jelen, hiszen ők utazókat (ügynököket) nem alkalmazhattak, így egy helyen mutathatták be termékeiket. A háromnapos vásáron 188 kiállító vett részt, de már nemcsak a papír-írószer szakmából, hanem megjelentek a norinbergi díszmű- és játékáruk is. 2468 megrendelést vettek fel, és a hazaiakon kívül vásároltak bécsi, hamburgi, frankfurti kereskedők is. A vidékről érkezőknek a vásár színhelyén készpénzben fizették ki a vasúti kedvezmény különbözetét. A sikert látván már felmerült a kiállítás meghosszabbításának gondolata.

Miután a lipcseit időközben mintavásárrá alakították át, megnövekedett a budapesti árumintavásár jelentősége. Az 1908-as vásár már üveg, porcelán, majolika, illatszer, cipő szakcsoportokkal egészült ki. A 311 kiállító között 41 külföldi volt található. A korabeli feljegyzések elégedetten állapították meg, hogy "a kereskedelem és az ipar között helyes és hasznos közlekedés alakult ki. Ez azért lehetséges, mert a magyar ipar jó, olcsó és a külfölddel versenyképes árut készít."

A külföldi kiállítók megjelenésével felhagytak azzal a szemlélettel, hogy csak a magyar termékeknek teremtenek propagandát. Hozhattak külföldi árut, de csak olyant, amit Magyarországon nem termeltek, azt is elsősorban a tapasztalatcsere, az okulás kedvéért. A másik felismerés az volt, hogy a vásárt a nagyközönség számára is nyitottá kell tenni, mert ezt kívánja meg a magyar ipar érdeke, bár a sokaság megnehezíti a vásárlást és a tárgyalásokat.

Hogy mennyire hathatós volt ez a propagandaeszköz, s milyen mértékben járultak hozzá a vásárok a hazai ipar népszerűsítéséhez, azt leginkább a vásárok fejlődéstörténete igazolja. 1906-ban 225 négyzetméteren 88, 1909-ben már 1200 négyzetméternyi területen 410 kiállító vett részt, bár a látogatók főként vidékről verbuválódtak, érkeztek vendégek Boszniából, Szerbiából, Konstantinápolyból, Lengyelországból is. 1911-ig a kiállítók már 29 szakmát képviseltek. Ekkorra a vásár terjedelmében és gazdasági jelentőségében olyan méreteket öltött, hogy elkerülhetetlenné vált az eddigieknél szilárdabb, intézményesen biztosított anyagi és szervezeti alapok megteremtése. 1911 decemberében a kereskedelemügyi miniszter felkérte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy mondjon véleményt a Tavaszi Vásár jellegéről- nemzeti bemutató legyen, vagy válogatás nélkül engedje be a külföldi árukat is - és alakítsa ki álláspontját a vásár jövőjéről. A kamara véleménye szerint "az ellentétes két érdeket ... egyformán egyszerre kielégíteni nem lehet, a kettő között választani kell és mérlegelni kell azt vajon a gazdasági önérdek szempontjából a mintavásárnak nemzeti alapon való fenntartása előnyösebb-e, vagy pedig egy nagyszabású -nemzetközi árumintavásárnak a megteremtése." Egyértelmű válasz ekkor nem született.

Felismerve a tavaszi vásárok jelentőségét, "működése teljében lehet bemutatni a gazdaság erőit s azt, hogy a vásár nemcsak a már megtermelt és kapható árucikkeknek, hanem a születendő újaknak is bemutatója és egyben piackutatója lehet". 1912 novemberében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara magára vállalta a vásár fejlesztésének feladatát, a kereskedelemügyi miniszter pedig 1913. január 12-én kiadott 85.880/1912. IV. sz. rendeletében a "Tavaszi Vásár" intézményét - a volt vezetőség megtartásával - a Kamara gondozására bízta. (Lánczy Leó kamarai elnök már korábban is a vásár védnöke volt.)

Már ekkor felmerül, hogy a jövőben kifejezetten nemzetközi alapokra kellene helyezni a vásárokat. Történt halvány kezdeményezés, hiszen az 1914-es vásárra meghívták Bulgáriát és Törökországot. Ezért kapta a Keleti Vásár nevet. A második Keleti Vásárt 1918-ban a világháború ideje alatt rendezték. "A háború ötödik esztendejében nem alábecsülhető erőfeszítésünkbe került - írta Lánczy Leó 1918-ban - ennek a Budapesti Keleti Vásár néven újra feltámasztott árumintavásárnak a megrendezése ...négyszáznál több magyar cég tett eleget hívó szavunknak", s ahogy egy külföldi lap jellemezte: "A Keleti Vásár főképpen kelet nyersanyagait és Nyugat hadi pótanyagait mutatta be." Az igazi nemzetközi jellegű vásárra azonban - éppen a háború miatt - még jó ideig várni kellett.

Az I. világháború, a rövid életű Tanácsköztársaság, majd Trianon alaposan megváltoztatta Magyarország földrajzi, társadalmi és gazdasági helyzetét. Az egyharmadára csökkent területű ország gazdasága csak nehezen állt talpra, s mindezt tetézte a gazdasági világválság. Mindezek ellenére a vásár gondolata - mint az ipar és a mezőgazdaság átalakult fejlődésének propagandistája - nem szűnt meg. Továbbra is szükség volt olyan gazdasági "leltárra", amely az ország háború utáni helyzetét tükrözi. Így 1920 szeptemberében igen szerény keretek között, csak magyar kiállítókkal, de megrendezték a XI. Árumintavásárt. Az Iparcsarnokban 2500 négyzetméteren 425 kiállító jelent meg, és az ünnepélyes megnyitón megjelent Horthy Miklós kormányzó is.

Ezekben az években bebizonyosodik, hogy a vásárok jelentősek a világ gazdasága, a kereskedelem fejlődése számára. Bebizonyosodik a magyarok bölcs előrelátása is, hiszen 1920-ban, amikor a városligeti Iparcsarnokban már a XI. Árumintavásárt rendezik, Hamburgban, Gdanskban, Malmőben, Brüsszelben és Helsinkiben még csak az elsőt. Csupán 1921-ben - 15 évvel az első budapesti "Márciusi Vásár" után (1) - születik meg a bécsi Messe. Vele egyidőben Barcelona, Kiel, Lübeck és a szomszédos Pozsony is vásárrendezéshez kezd.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ekkor már másfél évtizedes tapasztalatok alapján jelöl heti meg a vásárok célját: "... elősegíteni a piac és a folyton fejlődő ipari technika ismeretét; népszerűsíteni a magyar ipart belföldön, fokozni a magyar ipar exportját; fejleszteni a magyar idegenforgalmat; ismertetni Budapestet, Magyarországot és a magyar gazdasági életet."

1921-ben ismét Keleti Vásárt rendeztek, és a volt monarchia utódállamait igyekeztek megnyerni. Az egyre szűkösebbé váló Iparcsarnokban (itt helyezték el a Néprajzi Múzeumot is) 5000 négyzetméteres területen 578 kiállító, hat főcsoportban vonultatta fel termékeit. Azután ismét névváltozás: a 13. vásár 1922 júniusában már mint Budapesti Árumintavásár szerepelt. Jellegét leginkább az akkori kiállítói katalógus bevezetője fejezi ki. S bárha a világháború befejezése óta Kamaránk ezúttal már harmadszor rendezi meg árumintavásárát, úgy érezzük, hogy félig-meddig békebeli viszonyok között mégis ez lesz az első." Igaz, az országnak kereskedelmi szerződései még nem voltak, de a közeledés lehetősége úgyszólván minden állammal megvolt.

Éppen a piacmegnyerése érdekében, nagy gonddal készültek fel a vásárra. A székesfőváros -.:. a kamara anyagi támogatásával - az Iparcsarnokon kívül újabb pavilont építtetett, szakszerű csoportosításban gondoskodtak a termékek bemutatójáról. Jelentős újítás volt, hogy a vásár területét először minősítették vámszabad raktárnak, valamint az, hogy a külföldi látogatók a vízumot féláron - utólagosan - a vásáron is beszerezhették. Ebben az évben létesültek az első vásári kirendeltségek, így például a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal, a Menetjegyiroda, és egy postahivatal foglalt helyet. A sikeres vásáron 5385 négyzetméteres területen 589 kiállító szerepelt.

Az újabb vásárok (1923, 1924) csak megerősítették a nemzetközi jelleg fontosságát.

Az 1923-as vásárt már május 19-28. között tartották, alkalmazkodva a régebbi elképzelésekhez, hogy a kialakult magyar szokásoknak megfelelően a kiállításokat húsvét után kell megrendezni. Az előző évhez azonos területen megrendezett árumintavásáron 500 kiállító jelentette be részvételét és a látogatók száma elérte a 146 ezret. Már a nemzetközi keretekben gondolkodva tovább gazdagították a kedvezmények körét. 13064 külföldi látogató kapott félárú vízumot és ugyancsak félárú menetjegy-kedvezményt adott a MÁV, a Déli Vasút Társaság, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak, az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt., valamint az Első Dunagőzhajózási Társaság. Visszautazásnál 50 százalékot adtak a román vasutak is. Ekkor vezették be - külföldi tapasztalatok alapján - a vásárigazolvány-rendszert, amely különböző kedvezményeket biztosított, egyben garantálta a lakáselhelyezést is.

Az 1924. évi vásár (6675 négyzetméter, 703 kiállító és 180 ezer látogató) már teljes egészében a következő évi nemzetközi vásár jegyében zajlott. Ekkor tartottak először könyvvásárt is. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elérkezettnek látta az időt, hogy valóra váltsa az 1913 óta dédelgetett vágyat, és Budapesten deklarálva is nemzetközi vásárt rendezzen. 1924-ben a kamara jelentősen megerősítette a vásár külföldi propagandáját. "Munkánk zömét ezúttal a szomszédos államokra összpontosítottuk és tiszteletbeli képviselőink körét lényegesen kibővítettük, melyek közül ez évben mintegy hatvan, Európa különböző kereskedelmi gócpontján működik." Az elhatározást segítette, hogy 1925-ben megalakult a Vásárvárosok Nemzetközi Szövetsége, az UFI, amelynek Budapest - mint az egyik európai "veterán" - alapító tagja lett.

1925 májusa az az időpont, amikor a "márciusi vásárból", a Tavaszi Árumintavásárból, a Keleti Vásárból véglegesen megszületett a Budapesti Nemzetközi Vásár, továbbra is városligeti székhellyel. Abban is megállapodtak, hogy ezentúl a vásárokat az európai messéktől eltérően a húsvét utáni 14., 15. napon rendezik meg. A felkészülés az első nemzetközi vásárra széleskörű. Elkészül a vásár jelvénye, a Szárnyas Merkúr; döntést hoznak, hogy a lipcsei Messéhez hasonlóan címtárat kell kiadni. Külön reszortot hoznak létre a propagandaanyagok kiadására. Sok százezer példányban, 13 nyelven jelennek meg a különböző plakátok, prospektusok, szórólapok és művészi kivitelben 60 ezer Budapest ismertetőt adnak ki. Külön referenst kap a sajtó. A vásárt népszerűsíteni 120 lapban jelentek meg hirdetések, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete pedig kirakatversenyt hirdet a budapesti kereskedők között.

A nagy eseményre tekintettel 138-ra emelik a tiszteletbeli képviseletek számát, így a vásárügy Európa valamennyi tekintélyes piacán megjelenik. Korábbi megállapodás alapján a vásárra látogatóknak utazási kedvezményt ad a román, csehszlovák, osztrák, jugoszláv, török és az olasz vasút.

A nagy érdeklődésre jellemző, hogy 822 kiállító jelentkezett. Az Iparcsarnok épülete kevésnek bizonyult, így igénybe vették a Mezőgazdasági Múzeumot és a Műcsarnokot is, Az ideiglenes épületekkel együtt 9000 négyzetméteres területen 18 fő csoportban helyezték el a termékeket, Külön szenzáció volt a rá-dióbemutató, amely a Mezőgazdasági Múzeumban kapott helyet. A műsoros bemutatók hatására az év végére 15 ezer előfizetővel megindult a hivatalos magyar rádió műsoradása.

A tíz napig nyitvatartó BNV-t - amelyet a diplomáciai testületek vezetőinek jelenlétében nyitottak meg - 248 ezer látogató kereste fel. A siker várakozáson felüli volt, és igen sok üzletet kötöttek. Különösen mezőgazdasági gépipar, a vasipar, az üvegipar, a norinbergi áruk és az élelmiszerek arattak sikert.

Most már égetően felvetődik a probléma: állandó vásárra lenne szükség. Keresik a megfelelő helyeket is. javaslatként hangzik el a régi lóversenypálya, az akkor még beépítetlen Keleti pályaudvar egy része, illetve Lágymányos. Az óhaj, mint ismeretes, óhaj maradt. Pedig a székesfőváros által felajánlott területet a Déli vasúti híd és a mai Petőfi-híd között egy bizottság 1926 januárjában meg is tekintette és alkalmasnak találta. (1996-ban itt lett volna az Expo, de az is elmaradt.)

A BNV jelentősége már azt is megkövetelte, hogy a Kamara keretében működő vásárirodát átszervezzék, nyugalmasabbá tegyék, így az szükség esetén már önálló testületként is tevékenykedhessen.

A nemzetközi rangnak megfelelően erőteljesebbé válik a BNV propagandája, szélesednek kapcsolatai. Már 15 nyelven adják ki az ismertető anyagokat, nagy a sajtónyilvánosság. Sikeres megállapodást kötöttek a postával, így az összes levelet a BNV bélyegzőjével látták el, ezzel is népszerűsítve a vásárt. Tovább fejlődik vásárigazolvány-rendszer. 1926-ban például az igazolvánnyal rendelkező látogatók a magyar vasúti és hajózási kedvezményeken kívül a jugoszláv, román, görög, osztrák, lengyel, csehszlovák, olasz, finn, svéd vasutak kedvezményeit élvezhették, csoportos utazásoknál pedig a német vasutakét is. A vásárvezetőség kezdeményezésére a menetjegyiroda "Három nap Budapesten" jegyfüzeteket hozott forgalomba, amelyet a Cook utazási iroda terjesztett.

Az 1920-as évek második felében a vásár gazdasági jelentősége mellett már kiegészítő programokat is szerveztek. A vásár vezetősége először 1926-ban kötött megállapodást az Operaházzal, a Nemzeti Színházzal és a Kamara Színházzal, hogy a BNV ideje alatt ünnepi ciklust rendezzenek. A kulturális hét programjában részt vett a budapesti Mozart Egyesület filharmonikus zenekara is.

Az egykori feljegyzésekből kitűnik, hogy amikor az európai árumintavásárok általában lanyhuló érdeklődést váltanak ki, addig a Budapesti Nemzetközi Vásár egyre izmosodik, élénkül (1926: 9500négyzetméteren 785 kiállító, 1928: 15125 négyzetméteren 1178 kiállító, 1929: 16572 négyzetméteren 1374 kiállító). Amíg a látogatók száma 1926-ban 281 ezer volt, addig 1928-ban 400 ezer, 1929-ben pedig 448838. "Bebizonyítva látszik a több mint 20 éve hangoztatott tény, hogy a Duna melletti, éppen a Kelet kapujában fekvő magyar főváros és annak gazdasági körzete predesztinálva van arra, hogy export-törekvéseket elősegítő árumintavásárokat rendezzen" - olvasható egy akkori elemzésből.

A budapesti tavaszi vásárok már olyan méreteket öltenek, hogy szükség volt bizonyos szakosításra, így jött létre 1925-ben az Őszi lakberendezési és Háztartási Vásár, amely ötévenként általános kézművesipari tárlattal egészült ki.

Kiemelkedő eseményként említhető az 1929. évi BNV. Bár 1928 novemberében megelőzte a "Magyar Hét" kiállítás-sorozat, amelyet hét kamara összefogásával rendeztek, de ez nem csökkentette a BNV iránti érdeklődést. Még az sem okozott zavart, hogy ugyanebben az időszakban rendezték meg a milánói vásárt és a világkiállítást Barcelonában. A budapesti vásáron 1347 kiállító jelent meg s ezek 18 százaléka külföldi volt. Franciaország, Japán és Görögország önálló csoportban jelent meg. A nemzetközi jelleget erősítette a Nemzetközi Víziforgalmi és Kikötőcsoport részvétele a kiállításon. Ennek különös gazdasági jelentőséget tulajdonítottak.

Most már rendszeressé vált az a szokás, hogy a vásárral egyidőben kongresszusokat, kulturális hetet rendeztek. Több egyesület is a BNV-hez köti éves közgyűlését. Ilyen volt. a GYOSZ, a Magyar Gyáriparosok Országos Egyesülete tanácskozása, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés jubileumi közgyűlése, vagy a Közép-európai Víziforgalmi Konferencia is, amelyen a Duna-menti államok képviseltették magukat.

Azután elérkezett az első jubileum. A vásár (nem BNV) 1930-ban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Már egy évvel előbb megkezdődtek az előkészületek, például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felkérte a magyar királyi külképviseleti hatóságokat a BNV népszerűsítésére és e célból tájékoztatót juttatott el részükre. Körülbelül 200 szakma és foglalkozási ág jelentette be részvételét. Különösen a vas- és gépipar, az élelmiszeripar, valamint a textil ipar jeleskedett. Európa egyik legrégebbi árumintavására történetéhez híven szerepelt: 70000 négyzetméteres területen 1400 kiállító jelentkezett, és tíz nap alatt 400 ezer látogató volt kíváncsi a felvonultatott termékekre. A siker ellenére a vásár gondját viselő budapesti kamara kritikus: "A Budapesti Nemzetközi Vásár nevét arra a szerepkörre való tekintettel vette fel, amely a kelet és nyugat árucseréjében betölteni hivatott. Ez a nemzetköziség azonban inkább látogatóira vonatkozik, mint kiállítóira, mert a vásár kiállítói anyagát elsősorban a magyar ipar adja."

A világválság a BNV-t sem kíméli. A ligeti vásárok mindenkor pontosan tükrözték az ország gazdasági helyzetét, a fellendülést vagy a hanyatlást. Érdemes ezt a hullámzást a statisztika tükrében is megfigyelni: a kiállítók száma 1930-ban 1400;, 1931-ben 1312; 1932-ben 1232; 1934-ben 1582. A Pénzügyi Szemle 1932. évi 18. száma így ír: "Hogy az idei BNV nem sikerült, azt minden szépítgetés nélkül ki kell mondani. Aki csak egyszer, akár csak futólag is végigment a vásár területén, el kell, hogy facsarodjék a szíve azért is, amit a vásáron látni lehetett, és még inkább azért, ami onnan hiányzik. Hát a magyar termelés teljes képét egy-két textilgyár édeskevés újat mutató szegényes tárlata, olasz fagylaltosok és süteményesek buzgó, nem ritkán tolakodó kínálgatása adná meg? A BNV nem érte meg a velejáró költségeket, nem érte meg a városnak, a kiállítónak, a látogatónak."

Ide tartozik, hogy 1931-ben átszervezték a BNV vezetését, amelyben most már a kamarán kívül a főváros, valamint az ipar és a kereskedelem képviselői is helyet kaptak. A BNV mind szélesebb alapokra helyezésének a következő lépése 1933-ban a gyáriparosok szövetsége elnökének bevonása volt, alelnöki minőségben.

1934-ben a kiállítói katalógus előszavában már ez volt olvasható: "Örömmel jelentjük: javul a gazdasági helyzet. E fordulat meggyőző bizonyítéka a BNV minden eddigit messze túlszárnyaló arányaival. Másfélezernyi kiállító vonult fel és nyújt békejobbot az egész világnak." A május 4-14. között megtartott vásáron 19000 négyzetméteren 1582 kiállító jelent meg és hirdették: A BNV seregszemle, propaganda, üzlet. Növekedett a külföldi résztvevők száma. Először jelent meg Olaszország hatalmas pavilonja sok termékkel, még több propagandaanyaggal. Önálló kiállító volt Ausztria, Bulgária, Németország, Törökország, Lettország és Észtország csoportja. A látogatók száma már megközelítette a 600 ezret.

Ekkorra a vásár méretei és munkái oly nagyra nőttek, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a vásár rendezésébe bevonta a Gyáriparosok Országos Szövetségét is, a két szervezet pedig a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával felkérte Budapest polgármesterét, vállalja el a BNV elnöki tisztét.

A következő évek általában fellendülést hoztak. Mindig volt valami új, valami világszenzáció, 1938-ban például tízezrek csodálták a Philips cég televízióját, amely 405-567 képsoros felbontással működött, de már akkor is "szemére vetették", hogy csupán 40-50 kilométeres távolságra képes sugározni. A vásári katalógus külön fejezetet szentelt a televíziónak, kiemelve, hogy "a bemutatásnak nincs más célja, mint a közönséget a távolbalátás mai helyzetéről tájékoztatni". Ugyancsak 1938-hoz fűződik, hogy kollektív kiállítóként hivatalosan először vesz részt a jugoszláv Királyság, és itt van Egyiptom, India, Brazília, valamint bemutatkozik a Bécsi Iparművészet és Divat kiállítás is.

1941. A szenzációt a Szovjetunió hivatalos jelenléte adta, hiszen a szovjet állam megalakulása óta itt mutatkozott be először. Kiállításukról még külön ismertetőt is nyomtattak. Ugyancsak érdekességnek számított az olasz államvasutak jelentkezése, amely - az 1942. évi római világkiállításra tekintettel - az akkor épült Termini pályaudvar makettjét is bemutatta.

Még egy erőlködés - 1942. Ez már háborús vásár, valamennyi következményeivel. 1942-ben a Kamara a vásár keretében külön bemutatót szervezett a műanyagok és azok hasznosításának ismertetésére 30 ezer példányban útmutatót adott ki. Hároméves szünet következett.

A második világháború a szűkös kiállító pavilonokat is tönkretette. A magyar árutermelés bemutatására viszont szükség volt. A kisipar és a vásárügy képviselői már 1945 őszén elhatározták, folytatják a kiállításokat, bemutatva, hogy a háború befejezése után mit produkált az újraéledő magyar gazdaság. Az első kiállítást az Aréna út (a mai Dózsa György út) és a Thököly út sarkán lévő 3000 négyzetméteres autóbuszcsarnokban tartották meg, elsősorban kisiparosok részvételével. Már a rádiónyilatkozat is meglepetésszerűen hatott, amikor a vásár akkori igazgatója bejelentette: "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves rádióhallgatók! Néhány nap múlva vásár lesz Budapesten, Közép-Európa, de talán a világ első vására a háború befejezése óta..." A szegényes, kezdetleges vásárnak nagy közönségsikere volt.

Az 1946-os vásár az "Ipar a mezőgazdaságért" elnevezést kapta. Ma már komikus, de akkor nem volt más lehetőség, így ezt a bemutatót az akkor lakók nélküli Állatkertben rendezték meg. A textilipar például a majomházban kapott helyet. A rangját azért megadták: a vásárt a köztársasági elnök, Tildy Zoltán nyitotta meg.

Dr. Anker György a Budapesti Kereskedelmi Kamara titkára 1947-ben a kezdetről így ír egy cikkében: "Budapestnek a háborút megelőző időkben évente megismétlődő három nagy gazdasági propaganda eseménye volt. Időrendi sorrendben, elsőként jelentkezett minden esztendő márciusában a Tenyészállatvásár. Ezt követte minden év májusában a Budapesti Nemzetközi Vásár. A sort lezárta a minden év szeptember első felében rendezett Ősz Lakberendezési és Háztartási Vásár..

...A háború 1943-tól kezdve megszüntette ezeket az eseményeket. A bombázások és az ostrom pedig eltörölte azokat a technikai berendezéseket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ilyen természetű propaganda-események létrejöjjenek, illetve kifejthessék azt a gazdasági hatást, melynek megvalósítására keletkeztek. 1945-ben, hat hónappal a felszabadulás után az Országos Iparegyesület látszatra sikerrel kísérletet tett arra, hogy a már elismert múlttal rendelkező 6szi Vásárt új életrekeltése, megrendezvén a Thököly út és a Dózsa György út torkolatánál lévő gépkocsiszín 3000 négyzetméteres épületében a felszabadulás utáni első őszi Lakberendezési és Háztartási Vásárt, ez a kísérlet is azonban csak újabb bizonyítéka volt annak, hogy az adott körülmények között a vásárok régi rendezői nem rendelkezhettek azzal az anyagi és technikai felkészültséggel, hogy az otthonát vesztett magyar árumintavásárok jövőjét kellően megalapozzák. 1945 őszétől 1947 nyaráig bezárólag szünet állt be a magyar árumintavásárok rendezése terén, szünet, melyet egyes, vásárrendezésre eddig nem hivatott tényezők apróbb kísérletei szakítottak meg, újból csak azzal az eredménnyel, hogy a kérdés intézményes megoldásának szükségességét bizonyítsák."

Az akkori kormány felismerte a vásárok újjáélesztésének fontosságát, és 6530/1947 M. E. számú rendeletében a többi között kimondja az Árumintavásári és Kiállítási Tanács, valamint az Árumintavásári és Kiállítási Központ létrehozását. Az új szervezet kialakításával megszűnt a külön utakon járó őszi lakberendezési és Háztartási Vásár, és beolvadt a BNV-be.

Az 1947-es vásárnak már a Városliget ad helyet. A kiállítást a Mezőgazdasági Múzeumban rendezik meg. Az 1948-as ismét nemzetközi jellegű. Ezt Centenáriumi vásárnak szánták, és sok vendéget vártak az Amerikában és Kanadában élő magyarok közül. Itt a kisipar mellett felvonult a középipar és gyáripar is. Olyan programok kerültek népszerűsítésre, mint például az alumíniumipar fejlesztése.

Volt még egy kezdeményezés 1949-ben, de az akkor hatalomra került Rákosi-rendszer feleslegesnek tartotta a vásárokat, így 1950-től a BNV egy időre feledésbe került.

1955-ben a Fővárosi Tanács kezdeményezte, hogy legalább budapesti jelleggel, a tanácsi vállalatok bevonásával rendezhessenek bemutatót. Megtört a jég: megszületett a Budapesti Helyiipari Vásár. Az árusítással egybekötött új rendszerű árubemutató nagy sikert aratott. 1957-ben már kiállított Moszkva, Peking, Berlin, Varsó és Szófia helyiipara. A magyar vidék is meghívást kapott. A Városligetből egyre nagyobb területet ragadott el a vásár. Az épületek jelentős része ideiglenes jellegű volt. Ezt a vásárrendezők akkor így fogalmazták meg: "Május végén zárt a vásár, július elején már fű sarjadt a legszebb pavilon helyén is."

Az 1958-as BIV-en 180 ezer négyzetméter területet foglaltak el, s büszkén jelentették, hogy 304 ipari és kereskedelmi vállalat, 240 szövetkezet és 266 kisiparos mellett már öt külföldi ország ipara is bemutatja termékeit. A Szovjetunió, Kína, az NDK, Lengyelország és Románia szerepelt a listán. 1959 újabb fejlődés jelét mutatja: a "testvéri" országokon kívül 148 nyugati kiállító is megjelenik. Az igénybe vett bemutatóterület 220 ezer négyzetméter. A látogatók száma nagyjából minden vásáron azonos, eléri, sőt meghaladja az egymilliót. Az 1963-ig tartó Budapesti Ipari Vásárok az évek során igazi nemzetközi vásárrá fejlődtek. Erről a folyamatról Antal Júlia, a Hungexpo egykori közgazdásza a vásárról készített diplomamunkájában így ír:

"A vásár 1957 utáni fejlődését két szakaszra lehetne osztani. Az első 1957-ben kezdődött, amikor a vásár fő feladata a hazai ipar eredményeinek bemutatása volt, de már 1958-tól a szocialista országok, majd 1959-től a kapitalista országok kiállítói is részt vettek az akkor még Budapesti Ipari Vásárnak nevezett bemutatókon. 1962 őszén a Nemzetközi Vásárok Szövetsége visszaállította a már 1925-ben megszerzett tagságunkat, és ismét elnyerték a Budapesti Nemzetközi Vásár nevet, illetve rangot. A BIV első vásáraira jellemző belföldi bemutató jelleg helyett a ligeti vásárváros egyre inkább mint importvásár keltette fel a hazai és külföldi szakemberek érdeklődését."

Az utolsó, 1962-es BIV-en már több mint ezer hazai és 550 külföldi kiállító vett részt, míg az első Budapesti Nemzetközi Vásáron 1963-ban 28 országból, csaknem kétezer kiállító jelentkezett. Az ünnepi megnyitóra külföldi kormánydelegációk egész sora érkezett.

Formálódik a vásár szervezete is. így alakul meg 1967 novemberében a Magyar Vásár és Kiállításrendező Iroda jogutódjaként, a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda, amely több más feladata mellett a BNV gazdája is lesz.

A vásár növekvő nemzetközi szerepe, a kiállítók számának gyarapodása mind több állandó jellegű épületet követelt, az egykor eltávolítható drótkerítéseket masszív kő- és vasfalak váltották ki. Az 1970-es évek elejére világossá vált, mindez csak a Liget rovására történhet. A főváros már úgy is ragaszkodott a budapestiek pihenőparkjához. Így született meg a döntés, hogy 1974-től a vásárokat Kőbányán kell megtartani.


forrás: A Budapesti Nemzetközi Vásárok története
(www.zugloportal.info/keruletrol/30-zuglo-lexikon/113-a-bnv-varosligeti-toertenet e.html?showall=1)
 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
Trófea Grill Éttermes szalvéta
  2011-11-02 20:37:59, szerda
 
 

Link

Ma kaptam ajándékba szuvenírként ezt a reklámszalvétát, jelenleg van belőle több darab is, akinek megtetszik, szívesen cserélek belőle, ha jelzi ezt az Általános rovatban megadott e-mail címemre.
Az étteremről beteszek ide egy kis információs szöveget, igaz ez egy étteremlánc, de a férjemék ma konkrétan ebben az étteremben voltak :


TRÓFEA GRILL ÉTTEREM
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ÚTJA 5.
1145 BUDAPEST
GEO : 47.517326 , 19.093730
Telefon : 1/251-6377

Rövid leírás:

Az étterem, ami már a századfordulón is fogadta a budapesti polgárokat, most különleges szolgáltatásokkal várja Önöket! Varázslatos svédasztalt állítottunk fel, amelyről: Meghatározott összegért korlátlanul fogyaszthat, több mint 100 féle ételből és italból! Használja ki a svédasztalos rendszer előnyeit és válogasson saját ízlése szerint a különböző ínyencségek között. Bőséges kínálatunkban a hideg és meleg előételektől kezdve, főételek sokaságán át a desszertig számtalan fogás megtalálható. A hagyományos magyaros ételek kedvelői éppúgy megtalálják kedvenceiket, mint a reformkonyha hívei és a vegetáriánusok. A svédasztal részeként tizenkét különböző pácban friss nyers hús és zöldségek találhatóak, amelyeket szakácsaink az Ön választása alapján látványkonyhánkban készítenek el.

Részletes leírás:

Szeretettel köszöntjük az Artis Étteremben, örömünkre szolgál, hogy vendégül láthatjuk Önöket! Engedjék meg, hogy ismertessük éttermünk működési rendszerét: Választhatják GOURMET MENÜjeink valamelyikét, melyek árai magában foglalják a rostos- és szénsavas üdítőitalokat, ásványvizet, kávét és capuccinot. Továbbá kedvük szerint fogyaszthatnak a svédasztal kínálatából is! Ha BUFFET SZOLGÁLTATÁSUNKAT választják, akkor a svédasztalon található ételekből annyit és annyiszor szedhetnek, amennyi jólesik. A látványkonyhában süttethetnek az ott bemutatott hal és húsfélékből, szintén amennyit szeretnének és közben a svédasztalról válasszanak köretet és/vagy salátát. Ezen szolgáltatásunkhoz szintén ásványvizet, üdítőket és kávét kínálunk korlátlan mennyiségben. Egyéb italokat az itallapon megjelölt összegért rendelhetnek. Gyermekkedvezmény: ebédidőben 0-6 éves korig ingyenes, 6-16 éves korig ebéd és vacsoraidőben 50% Rendezvények, esküvők lebonyolítását vállaljuk!
(www.cylex-tudakozo.hu/ceg-info/trófea-grill-étterem-58951.html)
 
 
0 komment , kategória:  *Budapesthez kötődő szalvéták*  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1331
  • e Hét: 3055
  • e Hónap: 41353
  • e Év: 213107
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.