Regisztráció  Belépés
venci76.blog.xfree.hu
A ruha teszi az embert - a gyűjtemény a gyűjtőt. Szalvéta Gyűjtő
1976.04.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Jó ételhez jó italt!-anno a pécsi Nádor szálloda szlogenje
  2013-09-19 19:19:22, csütörtök
 
 

Link



Nádor szálló - Ideiglenes kiállítótér

Schönherr Eduárd polgár és kalmár ipával, a főtéren e várostól vett funduson ,,Nádor" cím alatt vendég és kávéházat építvén... Így indult a Nádor szálló, éttermei, sörözője és kávéháza története, mely 1846. késő őszén nyílt meg 30 szobával. Az épület Piatsek József, helyi építész tervei alapján egy év alatt elkészült, s lett az akkori Pécs legnagyobb és legpatinásabb szállodája, kávéháza, sőt a város kulturális életének egyik centruma. Az ezüst evőeszközöket - természetesen Nádor felirattal - Bécsből hozatták, a vérhígító mokkanedvet, a Punsch-ot és a Liquőrt Prágából, de a gyerekekre is gondoltak a kávéházban, ők megkóstolhatták a bársonyos Chocolade-t, vagy más porhanyós süteményeket. A névadó József nádor volt, aki akkoriban töltötte be nádorispánságának ötvenedik esztendejét és így tisztelegtek személye előtt.
A 1848-49-es szabadságharc alatt a városba bevonuló császári és királyi csapatok is itt rendezték be főhadiszállásukat. A Nádor hamar Pécs egyik szimbólumává vált.
A szálloda alapító tulajdonosa, Schönherr Eduárd 1854-ben elhunyt, a Nádor fénye ettől kezdve lassan megkopott.
1882-től a Budapest-Pécs vasút elkészültével a Nádornak meg kellett változnia. Mert hiába szálltak meg itt neves művészek: Prielle Kornélia, Blaha Lujza... A korábbi mulatós-kompániák elmaradtak. A régi jó időkben Baranya, Tolna, Somogy megye intelligencziája egyedül Pécsre gravitált, nem ismert más szállodát, csak a Nádort... a régi úri alakok elmaradoztak, és létesültek más szállodák, melyek új és modern berendezéseikkel magukhoz hódították a vigéceket. A Nádor régi fényét csak a '90-es évek végén nyerte vissza, amikor Skrobay István, neves pécsi vendéglátós vette bérbe az épületet, s a felújításon túl országos hírű muzsikusok meghívásával gondoskodott a vendégek szórakozásáról... Horváth Pali újonnan szervezett zenekara Páris és Budapestről érkezett tagokkal zeneestélyt tart. Kitűnő kisbőgő szóló. Páratlan a maga nemében.
1901-ben elhunyt a tulajdonos Schönherr Mihály, a szállót így lánya, Erzsébet és veje, Perczel Béla örökölte, aki Schlauch Imre építészt kérte fel a leromlott állagú Nádor, a régi bagolyvár átalakítására. Sclauch Imre vezetésével 8 hónap alatt lebontották a régi szállót, és felhúztak a helyére az új, szecessziós stílusút, amely aztán 86 éven át kiszolgálta a vendégeket. Újdonság volt a központi fűtés, a villanyvilágítás. A padlóra süppedős perzsaszőnyeg került, a plafonon Velencéből hozatott kristálycsillárok lógtak, a söröző burkolata nemes fából készült, diszkrét előkelőség jellemezte ekkor a Nádort. A Télikert üvegtetejét nyáron, jó időben elhúzhatták, s így este a csillagos ég alatt beszélgethettek a vendégek - a felújításhoz mintát a fővárosi Pannónia szálló nyújtott. A teremben billiárd-és kártyacsaták folytak, Rácz Guszti és Garai Ferkó bandája zenélt.
Az I. Világháború után Szigethy Ede vitte tovább a szállót egészen a Nagy Gazdasági Világválságig, mikor is csőd miatt, egy árverés után a Pécsi Pannónia Sörfőző Rt. lett a tulajdonos, a kávézó továbbra is az éjszakai élet központja maradt, megnyílt a ,,Fészek Grill"-nek nevezett bárhelyiség, táncparkett és pódium létesült, és egy borospince is a vendégek szolgálatára állt.
1936 júniusára a Nádor maradt Pécs város utolsó kávéházának - a konjunktúra idején 12 kávéház márványasztalánál szólt a cigányzene.
A II. Világháború után sem zárt be a szálló, állami tulajdonba vették, a kávézó ekkoriban lett a pécsi irodalmi élet centruma. 1944 után 1956-ban az immár megszálló szovjetek a Nádort választották központjuknak. A '60-as években fellendült az élet, szovjet professzorok, művészek, olasz kereskedők, egy-egy angol úr, svájci házaspárok, karmesterek, írók, színészek, politikusok és persze turisták jöttek-mentek, adták egymás kezébe a kilincset. Törzsvendég volt itt Bertha Bulcsú, Lázár Ervin, Csukás István, Csorba Győző vagy Várkonyi Nándor, de megfordult a kávéházban Illyés Gyula, Déry Tibor... És Bessenyei Ferenc, a ,,kövér" Szendrő, Kálmán György, Mensáros László, Haumann Péter, Bálint András, Eck Imre, Esztergályos Cecília, Medveczky Ilona... Sőt, Sinkovits Imre és felesége a Nádorban töltötte a nászútat, de megszállt itt Latinovits Zoltán és mivel Pécsett voltak akkoriban a Filmszemlék: Páger Antal, Kiss Manyi, Törőcsik Mari... Itt aludt Puskás Öcsi és az Arany Csapat...
Az ,,Ötórai tea" nevű programsorozat keretében zenekarok léptek fel, a ,,Gasztronómiai hetek"-en más nemzetek ételkülönlegességeit kóstolhatták meg a vendégeknek. A Nádor konyhája folyamatosan kínálta saját specialitásait, a Nádor-tekercset, vagy a zónakocsonyát.
De a '80-as évek végére az épület teljesen elavult, így hát 1989-ben bezárta kapuit. 1999-ben Danubius Hotels Group megvásárolta az épületet, majd 2001-ben Horváth András és Patartics Zorán pécsi építészek tervét fogadták el a felújítással kapcsolatosan kiírt meghívásos pályázaton. 2005-ben a tulajdonos Danubius szállodacsoport 700 millió forintos beruházásának köszönhetően elkészült a Nádor homlokzata és a mélygarázs. 2009 nyarán pedig megnyílt az ideiglenes Nádor Galéria. A történetnek még nincs vége.

Balogh Robert

(Forrásoldal:www.nadorgaleria.hu/htmls/nador_tortenete.html)
 
 
0 komment , kategória:  *Pécshez kötődő szalvéták*  
Dunántúli és Pécsi újságokat mintázó szalvétámhoz:
  2013-09-18 18:21:40, szerda
 
 

Link



Link

Az Esti Pécsi Napló első száma 1959. április 3-án jelent meg. Március 26-án egy próbanyomat előzte meg, amelynek egyetlen példánya sem került az utcára, holott olvashatunk erről.A fővárosi Esti Hírlap után ez volt az első vidéki kísérlet a "szocialista bulvárlap" megteremtésére. Az újságnak nem voltak előfizetői, rikkancsok terjesztették a pécsi utcán. Ám az első számtól volt egy tehetséges, fiatal újságírócsapata - mégpedig írói ambíciókkal: Bertha Bulcsu, Hallama Erzsébet, Lázár Ervin, Thiery Árpád. Ott volt közöttük a Dunántúli Napló stábjából Rab Ferenc, aki - ahogy Lázár írta - "istenáldotta tehetséggel rendelkezett", és még sokan mások: Csóka Magda, Gáldonyi Béla, S. Nagy Gabriella, Pusztai József, Rácz János, Turi Márta, Csépányi Katalin, Földessy Dénes, Hegyi István. A fotóriporterük Erb János volt.1960. január 1-jétől már önálló politikai napilap volt az Esti Pécsi Napló, mint az MSZMP Pécs Városi Bizottsága és a Városi Tanács lapja. Felelős szerkesztője Bocz József volt. Az utolsó szám 1963. április 22-én jelent meg. (Ez idő tájt Lázár Ervin már nagyon ritka vendég a Dunántúli Naplóban. A szerzőgárdát tekintve az önállóvá vált esti lap idővel meglehetősen kifosztotta a hajdani lapgazdát.) Ez a ,,bulvárlap", amelyet nem tudnánk azonosítani a ma bulvárnak nevezett sajtótermékekkel, a maga idején azonban ,,üdébb" és frissebb volt, mint a korabeli sajtó, és sokkal inkább egy város lapjának látszott, előfizetők nélkül is megélt négy esztendőt. A kulturális rovatot Bertha Bulcsu vezette. ,,Az adott keretek között valóban kulturális újságírást műveltek: új stílust honosítottak meg, a publicisztika hagyományos műfajait, a tárcát, az interjút, a vitát újították meg." Kétségkívül sikeres volt a lap, és az újságolvasók emlékezete szerint az első években maga mögé utasította a Dunántúli Naplót. 1962-1963 táján azonban fáradni látszott. Sok szempontból természetesen nem lehetett más, mint korának gyermeke. Első száma április 4-e tiszteletére jelent meg, a Minisztertanács és a SZOT vörös zászlajának átadása volt a ,,szenzáció" az első oldalon. De és természetesen szenzációként kezelték Hruscsov elvtárs utazásait, a Kubából, Kenyából érkező híreket. Ám volt egyéb ,,érdekesség" is a lapban: a szélvihar, a földrengés, a huligánok randalírozásai, a sportsikerek, hogy hódít a halásznadrág és megjelent az első nadrágszoknya. Nemcsak a kor kötelező politikai-ideológiai motívumai járták át a lapot, de a nyelvi irónia is.

(Forrásoldal:www.jelenkor.net/archivum/cikk/1858/lazar-ervin-pecsi-evei)


A Dunántúli Napló:

A megye napilapja, elsősorban helyi híreket, információkat tartalmaz, de emellett beszámol az országos közéleti, gazdasági eseményekről is.

,,A mi megyénk, a mi lapunk." - emberközeli, személyes, a sajátjuk.

- Elsősorban helyi hírek, hasznos információk, emellett megyei és országos események, közéleti, gazdasági írások és magazinos (életmód, egészség, autók, gasztronómia, lakberendezés, utazás) szórakoztató témák jellemzik.

- A helyi emberek számára az elsődleges és legátfogóbb információforrás a közvetlen környezetükről.

- Céljai: tájékoztatás + szolgáltatás + szórakoztatás.

- Hiteles: az olvasók ismerik a cikk hátterét, íróját. Tradicionálisan bizalmat szerzett újság.

- Saját, ellenőrzött, hatékony terjesztői hálózat, korai kézbesítés - általában 7 óráig.

- 117 000 olvasó naponta.

(Forrásoldal:www.dunantulinaplo.hu/dunantuli-naplo-291044)
 
 
0 komment , kategória:  *Pécshez kötődő szalvéták*  
Az egykori pécsi Kazinczy étterem szalvétája:
  2013-09-18 18:00:12, szerda
 
  Azért is egykori ez az étterem, mert azt az épületet is lebontották, amelyben egykor volt ez az étterem, Pécsen a Kazinczy u. 4. szám alatt. Viszont az épület lebontásával váltak láthatóvá Ferhád budai pasa dzsámijának romjai, azaz az egykori dzsámihoz kapcsolódó építmények alapfalai, illetve még álló egyik fala.A legújabb hírek szerint, egy török kulturális idegenforgalmi központot tervez itt a város. Bemutatva a rekonstruált falmaradványokat. Lenne itt működő török fürdő, hotel és bolt is, alapvető török élelmiszerekkel, kézműves termékekkel.




Link



Link
 
 
0 komment , kategória:  *Pécshez kötődő szalvéták*  
Pécs nevezetességeit bemutató 1960-as évekbeli szalvéta:
  2013-09-18 12:02:32, szerda
 
 



Link



Link

A Francia Emlékmű története:

1908-ban avatták fel a Francia Emlékművet, Pilch Andor alkotását. A szobor a Zsolnay Gyárban készült, anyaga pirogránit. A 20. század elején még szájhagyományban élt, hogy hadifogságban elhunyt francia katonák vannak eltemetve a Mecsek tövében. Ennek feltárására kutatómunka kezdődött, aminek során olyan hiteles levéltári dokumentumok kerültek elő, melyek igazolták a feltevéseket. Megtalálták, és jegyzékbe foglalták az elhunyt francia katonák nevét, születési adatait, illetve betegségük nemét. Megállapították ugyanis, hogy tábori főkórház volt Pécsett, több mint kétezer katonát ápoltak 1809-1810-ben, a város létesítményeiben. A Francia Emlék felállításának értelmi szerzője és megvalósításának legfőbb mozgatórugója a kerámiagyáros Zsolnay Miklós volt. 1906 körül kialakult Magyarországon egy erősen németellenes irányzat, mely a francia kapcsolatépítést szorgalmazta. Ebbe kiválóan bele illett a pécsi műemlék állításának terve, a kapcsolatteremtés e sajátos formája. Az európai, és főként a francia sajtó részletesen foglakozott a pécsi Francia Emlékművel. Nagy visszhangja volt az eseménynek, a franciák örömmel fogadták, ellenben a német sajtó ellenséges véleményének adott hangot. A szobor a Mecsekoldalban egy kiugró szikla szélén került felállításra, így előtte állva megcsodálhatjuk a város lenyűgöző panorámáját. Maga az emlékmű egy terméskő talapzaton álló tizenhat méter magas csonka gúla, tetején egy címerállat a francia sas, déli oldalán pedig francia nyelvű felirat olvasható. "A dicsőséges Nagy Hadsereg katonáinak emlékére, haláluk százéves évfordulója alkalmából, magyar barátaik, lovagias rokonérzésből, 1908." A feliratot keretező oromzaton a babérkoszorúba foglalt "N" betű Napóleonra utal.


(Forrásoldal:www.pecs.hu/cikk/0829/510104/20080715_pecs_emlek_13.htm)


A Zsolnay Kút története:

A Zsolnay-kút Pécs egyik leghíresebb kútja a Széchenyi tér déli részén. Létezik Kaposváron is Zsolnay-kút.
Története:

Zsolnay Vilmos emlékére fia, Zsolnay Miklós 1908-ban felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, amely 1912-ben készült el a Zsolnay Gyárban.A kutat a következő évben átvette a város, azonban az elhelyezés helyéről nem tudtak dönteni különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt. A művet 18 éven keresztül egy raktárépületben tárolták, végül 1930-ban állították fel az irgalmas rendiek temploma előtti téren. Az négy méter magas eozin-kút ökörfejű vízköpői az úgynevezett "nagyszentmiklósi" aranylelet egyik ivóedényének mintájára készültek. Arra a helyre állították fel a díszkutat, ahol a törökök idején "kádi csorgója" állt. A teret 2003 óta Zsolnay térnek hívják. A kút kávájának peremén a következő felirat olvasható: "Zsolnay Vilmos emlékkútja legyen örök szemtanúja Pécs város virulásának lakói boldogságának".

(Forrásoldal:hu.wikipedia.org/wiki/Zsolnay-kút)


A Székesegyház története:

A Pécs óvárosában található pécsi székesegyház (Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is), melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza. A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el. A pécsi székesegyház az első templom az országban, amely a további romlás megakadályozására légkondicionáló berendezést is kapott.

A székesegyház "basilica minor" rangra emelkedett, amikor 1990-ben II. János Pál pápa pécsi látogatása során ellátogatott az épületbe.

Története:


Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását. A krónikaírók azonban a templom alapításával kapcsolatban tévednek. Biztosra vehető, hogy a 11. század első felében már volt temploma a pécsi püspökségnek. Ott azután húsvét napján Géza herceg tisztességgel, a maga kezével tette fel a koronát Salamon király fejére. A dómban ezután tűzvész ütött ki, majd később, jóval a trónviszályok elmúltával, valószínűleg László király uralkodásának első éveiben kezdődött el az új székesegyház építése.

A székesegyház építése, díszítése és berendezése hosszú időt vett igénybe, a kőszobrászati anyag alapján biztosra vehető, hogy a munkálatok közel egy évszázadon át folytak. A páviai építkezések a 12. század végén kezdődtek, és 1130-1140 körül fejeződtek be. Az összetoborzott kőfaragók szétszéledtek Európában, munkájuk nyomát éppúgy megtaláljuk Spanyolországban, mint német területen vagy Skandináviában.

A tatárjárás idején, majd 1299-ben a várat tűz pusztította, és a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. Végül a 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült (az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik a délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi kápolna). Az újabb építkezések 1345-ben fejeződtek be, ekkor gótikus falképekkel borították a falakat.

Humanista püspökök, a 15. század végén Janus Pannonius és Hampó Zsigmond, majd a 16. század elején Szatmáry György, Bakócz Tamás bizalmasa, a reneszánsz kultúra fellegvárává formálják Pécset, ennek nyomai megfigyelhetők a püspöki templomon.

A székesegyház belseje

1543-ban a támadó török sereg könnyedén elfoglalta a várost. A közel másfélszázados török uralom alatt több dzsámi épült. A törökök a székesegyház nyugati részét is templomnak használták, többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak. 1686-ban a felszabadító hadak gyorsan visszafoglalták Pécset, de az elhanyagolt épületeket megviselte a rövid ostrom. A török nem tűrte meg az emberábrázolást, ezért megcsonkította az Árpád-kori domborműveket, lemeszelte a freskókat és megrongálta a Szatmáry pasztofóriumot. 1703-ig nagyjából rendbe hozták a törökök és a beszállásolt német katonák pusztításait, de 1704-ben újabb csapás érte a várost. Először Vak Bottyán kurucai, majd a felbujtott rácok pusztítottak, ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata.

Nesselrode püspök idején, 1703-1732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. Ekkor lényeges átalakításokat is végeztek, például a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak. A század negyvenes éveitől kezdve új berendezést készítettek: a főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762- ben már álltak a kanonoki stallumok.
A klasszicista stílusú székesegyház

Hiába építettek melléjük támasztékul kápolnákat, hiába próbálkoztak a 18. század folyamán többször teherhárító ívekkel, 1805-ben oly súlyossá vált a helyzet, hogy újabb megerősítést kellett végezni. Az 1831-ig tartó helyreállítás során a homlokzatok elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek Pollack Mihály tervei alapján.

1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával. Célul tűzték ki, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől. 1882. június 9-én kezdték szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. Olyan értékek pusztultak el, amelyek nem csupán a dóm története szempontjából voltak jelentősek, hanem a magyar művészet fejlődésének pótolhatatlan láncszemeit alkották.

Nagyjából a múlt század végi állapotot tükrözi a székesegyház mai képe. 1962-1963 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait (az 1854-ben készült eredeti 12 és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt 2) szobor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán található meg, erősen leromlott állapotban), 1965-1968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat.

Orgonája


A székesegyház orgonáját az Angster József nevével fémjelzett Angster orgonagyárban készítették 1887-ben. A székesegyház orgonáját 2008 elején újították fel, ezzel a hangszer műszaki és zenei értelemben is korszerű hangszerré vált. A hangszerhez elgördíthető, digitális játszóasztal és vezérlő elektronika készült, így az orgonista akár a templom közepén is játszhat. Az átépítéssel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona született.

Az orgona adatai:

Manuálklaviatúrák száma 4
Regiszterek száma 81
a sípok összes darabszáma 6101
Legnagyobb síp hossza 5 méter
Legkisebb síp hossza 5 milliméter
Legnagyobb síp tömege 140 kg
Legkisebb síp tömege 14 gramm
Az orgonaszekrény: szélesség 8,8 méter, mélység 4,3 méter, magasság 10 méter
Szélcsatornák hossza 120 méter

Harangjai

Harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg. A Péter harangot tartó fából készült szerkezetet 2008. októberében cserélték ki, mert a régi tartók már nem bírták a hatalmas súlyt. A Péter harangot maximum 32 mp-ig lehet működtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot.

Időkapszulák:


2009 januárjában egy 1886-ban elhelyezett időkapszulát találtak a pécsi székesegyház egyik tornyának kereszt alatti gömbjében. Az üveghenger érméket és egy kézzel írott pergament tartalmazott. Minden darab kifogástalan állapotban került elő.[7][8] A második világháború alatt az időkapszulát tartalmazó gömb több golyótalálatot is kapott, ám az üveghenger sértetlen maradt.A Latinul írott pergamen részletesen lejegyzi a székesegyház 1882-ben kezdődött felújítását.

Az időkapszula legértékesebb darabja egy 1882-es osztrák gulden, a többi pénz magyar és osztrák ezüst és réz érme. Összesen egy papír 1 forintos, 7 osztrák gulden és 7 magyar réz krajcár.

(Forrásoldal:hu.wikipedia.org/wiki/Pécsi_bazilika_és_székesegyház)


A Szot Üdülő története (Hotel Kikelet (Mecsek SZOT üdülő))

A szálloda 1936 óta található a jelenlegi - műemlék védelem alatt álló - épületben. Építését tervpályázat előzte meg. A város a helyi újságból folyamatosan értesült a tervezés, építés és átadási eseményeiről.
Nyitásakor készült a nevét is viselő "Hotel Kikelet" című, nagy sikert aratott film, neves színészek, akkori magyar sztárjaink - Páger Antal, Tőkés Anna, Turay Ida, Kabos Gyula - főszerepelésével.
A csodálatos panorámájú terasz és szobák, a kiváló konyhájú étterem, az élőzenés éjszakai bár, a népszerű - napjainkban is látható - mozifilm méltán tette rövid idő alatt igazán közkedveltté.

(Forrásoldal:egykor.hu/pecs/kikelet-szot-udulo/2575)
 
 
0 komment , kategória:  *Pécshez kötődő szalvéták*  
Zsolnay mauzóleumos szalvéta:
  2011-10-03 10:49:18, hétfő
 
  Most kaptam ezt a Zolnay Mauzóleumos szalvétát, ehhez kötődően szeretném most megörökíteni itt blogomban, mit is tisztelhetünk ebben az épületben, hol is található.Ebből a szalvétából most egy plusz darabom van, bárkivel szívesen elcserélem.



Link

A szalvéta első oldala



Link

A szalvéta hátsó oldala

A szalvéta két belső oldalán is ugyanez a leírás található meg, mint ezen a hátsó oldalon, csak az egyik belső oldalon angol, a másikon német nyelven.

A Zsolnay mauzóleum eredetiben:



Link



Link

A Zsolnay-mauzóleum Pécs "Ledina" nevű városrészén található épület, amely a Zsolnay család temetkezési helye volt. A mauzóleumot felújították, így 2011 júliusától ismét látogatható.
Története:
Zsolnay Vilmos 1900. március 23-án hunyt el, akkor a pécsi Budai városrész ótemetőjének Szent Mihály-kápolnájában temették el. A következő évben, 1901-ben veje, Sikorszky Tádé tervei alapján került tető alá ez az épület, aki a gyár művészeti vezetője és ismert műépítész volt. További 12 év munkájával, a fiú, Miklós megörökítette apja életművét. 1913. október 13-án este fél 10-kor hozták ki a temetőből vállukon az ezüstözött ónkoporsót a fiú Miklós és a három fiú unoka: Zsolt, László és Tibor, és vitték a mauzóleumhoz fölvezető följárón, ahol a Zsolnay porcelángyár dolgozói sorfalat álltak és acetén lámpával világítottak. Felvitték a kápolnába, ahol megtartották az istentiszteletet, majd 1913. október 13-án 11 órakor, teliholdnál levitték a kriptába és elhelyezték a szarkofágban, mely most is nyugvóhelye. 1919-ben a feleség, Bell Teréz halálakor a szarkofágot megmélyítették, és a férj fölé temették el őt.

Zsolnay Miklós, a fiú, 1922. február 25-én hunyt el egy Bécs melletti szanatóriumban, ahonnét különvonat szállította Pécsre, a városháza előtt tartották meg a búcsúbeszédeket, és utána helyezték el a kriptában, az egyik, optikai szempontból legfontosabb sírhelyre, amely később a két lánytestvér nyugvóhelye is volt. Miklós ma is a kriptában nyugszik. A többi családtag koporsóit, urnáit vandál kezek meggyalázták, feltörték, csontjaikat szétszórták. 1986-ban a teljes megsemmisülés határán volt a mauzóleum, amikor egy lokálpatrióta városvédő, Lovas László 15 év munkájával mentette meg a mauzóleumot és fejtette meg az eozin-rejtélyt, és ma már be is tudja bizonyítani. Ő a Városvédő Egyesület és a Zsolnay-család által létrehozott kuratóriumnak az elnöke.
Az épületről:
A kápolnának különleges akusztikája és optikája van, a benti hangok gyönyörűen csengenek, és hallatszanak a kápolnán kívül is. Az alsó szintre a mauzóleum északi ajtaján juthatunk le, ehhez kilépünk a kápolnából és megkerüljük az épületet és megcsodálhatjuk kívülről. A kör alakú építményt lépcsők keretezik, mind-mind ívelt kerámialépcsők, pirogránit fagyálló agyagból égetve, rajtuk itt-ott lyukakat láthatunk, melyek nem cél nélküliek. Az épület természetes légkondicionálását szolgálják. Az most üveg nélküli 6 ablak és a gondosan kiszámított helyeken elhelyezett lyukak segítségével a levegő állandó áramlása biztosítja a folyamatos levegőcserét. Az épület tetejét is Zsolnay-cserép borítja, zöld mázas tetőcserép. A vízköpők, a 40x40-es vízelvezető árok mind-mind a Zsolnay-család munkái. Az épület északi oldalán, a másik bejáraton belépve 17 lépcsőn juthatunk be a temetkezési helyre. A kápolna közepén lévő kör alakú nyíláson felnézve a déli bejárat fölött elhelyezett félkör alakú domborműre lehet látni, mely egy szemhez hasonlít. A nyugati oldalon látható Zsolnay Vilmos domborműves arcképe. A déli oldalon egy kerámiatörténeti kuriózumot láthatunk, a vörös lüsztert. A szarkofág keleti oldalának dísze egy pajzs. Júlia tervezte édesapja kérésére 1892-ben, a város ókereszténykori szimbólumát mintázta meg elsőként a Zsolnay-család (az öt tornyot, Pécs jelképét), így lett ez a család és a gyár jelképe az eozin korszakban, amely 1896-1922-ig tartott. Mint márkajelet használták az eozinmáz jelölésére.

Az épülő Zsolnay-negyedtől a mauzóleumig tartó sétányt újra 42 darab pirogránitból készült oroszlán díszíti két oldalról valamint a járóburkolat is megújult. A felújítások korabeli fotók és tervrajzok alapján készültek.

A vörös lüszter:

Minerva modellje Bell Teréz, az anya, akinek Zsolnay Vilmos jelképesen felajánlja mécses formájában a fény szimbólumot. Az eozin fényét ajánlja föl, az ő szellemének fényénél született. Zsolnay Vilmost erre a szertartásra elkíséri a család. Fia, Miklós géniuszként, őrangyalként őrködik apja életműve fölött, szárnya alá veszi, óvja a két lánytestvért, Júliát és Terézt. Az ő gyermekeik viszik tovább a nevet. Mögöttük a két férj Matyasovszky Jakab, Teréz férje és Sikorszky Tádé, Júlia férje. Háttérben a sátortemplom a kereszténység alapszimbóluma. A megfelelő megvilágításban a főalak, Minerva aranybíborban, a mellékalakok aranybíbor-ezüst színben, a két férj semleges színben látszanak, mert nem a vérségi vonalhoz tartoznak.

(hu.wikipedia.org/wiki/Zsolnay-mauzóleum)
 
 
0 komment , kategória:  *Pécshez kötődő szalvéták*  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 3343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1205
  • e Hét: 3119
  • e Hónap: 30048
  • e Év: 421991
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.