Belépés
lyzbet3.blog.xfree.hu
A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van. Köszöntelek a blogomban. ...... Elizabeth
1970.10.13
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Galgóczy Erzsébet : Virág akarok lenni
  2012-10-18 23:11:46, csütörtök
 
  Virág akarok lenni az áldozat oltárán,
Puha, illatos...vérző homlokod felett...
Te vagy az áldozat...én kis gyöngyvirág leszek,
Melyet Máriácska gyengéd szent keze ültetett.
Az életben én már többé semmit sem kívánok,
Mert megadott mindent...hisz elfogadta
Áldozatul szegény kis éltemet.
Én most már csupán csak arra vágyom,
Hogy szenvedéseid megoszd...Nem!
Hanem mindent adj nekem;
Hogy mindig kis szivembe térjél megpihenni,
Ha elárulnak azok...Kikért szived remeg.
Ezért születtem én! És ugye az sem baj,
Ha szenvedéseimben fel-felsírok néha,
Hiszen azért nagyon szeretlek.
Mert kicsi szívemnek ez remegő vágya,
Hogy isteni Ajkad mindig mosolyogjon,
Szentséges Lábaid, kicsi virágszirmon
Szívemen taposson.

(1937. febr.2.Gyertyaszentelő Boldogasszony napján)
 
 
0 komment , kategória:  Galgóczy Erzsébet versei  
Galgóczy Erzsébet : A nagy titok
  2012-10-18 23:10:50, csütörtök
 
  A beteg arcán béke, nyugalom,
És feje fölött a falon
Selyemre hímzett, különös szavak,
Középütt nagy betűkkel ez: "szenvedni" ;
És körülötte virágok közé rejtve:
"Kell...tudok...szabad.

"Elmondja, ha értelmét kérdezed,
A szíve mennyit lázadt, vétkezett,
Míg csak azt tudta, hogy szenvedni "kell!
"Elébe állt az elkerülhetetlen,
És látta, hogy nem menekülhet el,
Nem használ könny és keserű "miért?"
Hogyha szenvedni kell, "szenvedni kell!"

Aztán lassan elcsendesedett,
S megtanulta, hogy szenvedni lehet
Békén, a keresztfára föltekintve,
Nem úgy, mint eleinte.
Hisz a tövisek álsást rejtegetnek;
Halálba hullt mag gyümölcsöt terem.
S mint akit szent szó erősített meg,
Vallotta már merészen, mosolyogva;
Tudok, tudok szenvedni, Mesterem!
Ma már többet tud: "szenvedni szabad.
"Ma már énekel a kereszt alatt,
Mert földi vak szemek, ha nem is látják,
Az övé látja: szenvedni kiváltság.
Krisztussal, Krisztusért! És ma már tudja,
Hogy tövises út a Krisztus útja.
Nem is kíván mást, csak menni, amerre
Mestere lábnyomai látszanak.
Szívében zeng a diadalmas ének,
Hogy szenvedni szabad! Szabad!
Nincs gát, nincs akadály, nincs tilalom!

Ezért ragyog a különös írás,
A nagy titok a falon.
Amíg szemem csodálja csendese,
Szívem mélyén egyért esedezem:
Hisz a tövisek senkit sem kímélnek,
Előbb vagy utóbb tűzbe vet a Mester.
Úgy akarja hitünket edzeni.
"Szenvedni kell...tudok...szabad!
"Nehéz órákban kipróbált szavak...
Óh Mesterem!
Úgy szeretném a végén kezdeni!

(1935. ápr. 28)

"Uram, ha kérsz , szeretnék mindent odaadni;
Ha adsz, szeretnék mindent elfogadni...
De ne fájjon neked, - nem is ígérem, -
Hogy nem lesz könnyes a két szemem,
Amíg kifakul belőle az élet,
És szívembe vésed tövis-tépte Képed."
_____
 
 
0 komment , kategória:  Galgóczy Erzsébet versei  
Galgóczy Erzsébet : A kereszt
  2012-10-18 23:09:20, csütörtök
 
  Hogyha csüggedés lep el, ha kínoz a nyomor,
Lelkemben a szenvedés, mint a láva forr,
Ha majd mindenki megun, megvet,
Még akkor is törj egyre fölfelé,
A szenvedés érdemed lesz - s áldás Istené.

_____


Tűrj hát szívesen, tűrj az Úr Jézusért!
S ne alkudozz! Mert aki Őt igazán szereti
Hívó szavát azonnal - s készséggel követi.
A győzelemnek fegyverét lelkem el ne vesd,
Boldoggá úgy sem tesz soha semmi más,
Mint a megszentelt kereszt.

(Szolnok, 1932. szept. 8.)
 
 
0 komment , kategória:  Galgóczy Erzsébet versei  
Galgóczy Erzsébet : Lemondás
  2012-10-18 23:06:21, csütörtök
 
 

Kezdtem én is valamikor napsugárral, dallal,
Tarka vad mezőkön kacagó ajakkal,
-----
Nekem is voltak virágos álmaim,
Fényes napsugaras, csillogó álmok.
-----
De egyszercsak halkan...lopva, észrevétlen
Utamra szállt vad, fekete árnyék.
A lábaim nyomában már lázrózsák fakadtak,
S ajkamon a nóták lassan zokogásra váltak.
Azután?...Semmi! Vígasztalan világ,
Míg tört reményem végső sóhaját
meghallgatta Égi jó Anyám!
És jöttek új eszmék, mint égi felelet,
Jött angyalszárnyakon az Örök Szeretet,
S napsugaras, bűbájos tavaszra varázsolta
Lelkemben a jégvirágos telet!
Így lassan tovatűnt a bánat,
Szertefoszlott Szívének sugarán.
Van már miért élnem! Szivesen szenvedek,
nincs többé panaszom. Fölveszem keresztem!

(Szolnok, 1924. A kórházban)
 
 
0 komment , kategória:  Galgóczy Erzsébet versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2853 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 43
  • e Hét: 200
  • e Hónap: 961
  • e Év: 67024
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.