Regisztráció  Belépés
pircsi09.blog.xfree.hu
"Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz" /Fodor Ákos/ Papp Irén
1936.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Anyám szavai
  2017-02-05 20:26:03, vasárnap
 
 


Csoóri Sándor:
...... ....... Anyám szavai

Köszönjük neked, fiam, hogy hazajöttél,
mert mi már olyan öregek vagyunk,
mint fönt a padláson az a falióra
s a mutatónk már nagyon a temető felé mutat.
Szépszerén azt se tudjuk, csütörtök van-e, kedd-e?
Amikor jössz, az a mi vasárnapunk.

Apád még csak-csak, ide fut, oda fut,
de nekem már a kisajtóig is ménkű hosszú az út,
hányszor megemlegetem azt a körtefát,
amit a konyhaajtó elől fordított ki a bomba,
meg tudnék benne kapaszkodni, mint most a te karodba.
Talán, ha bottal járnék! No még csak az hiányzik!
Fogom inkább a söprűt, azzal botozgatok el
a ház végéig, a kapuszájig, minthogyha dolgom volna.

Csak várni ne kéne soha! Várni levélre, híradásra.
Ha kisiklik egy vonat, nem alszom éjjeleket -
A múltkor is, amikor Amerikába mentél,
a szemem belülről kisebesedett:
eljutsz-e? visszajutsz-e? ülsz-e még ide mellém?
mert nekem minden távolság: tenger és tüskebokor
és minden repülő lezuhan, melyen te utazol.

Mondom is a doktornak: doktor úr, hogyan lehet,
hogy én már a fölröppenő madártól is megijedek?
és annyi havat álmodok össze-vissza: hókazlat, hóhegyet
és mindegyik mögül a fiamat hallom - igen, a köhögésedet,
de fekete puskacsövek és messzelátók figyelik lépteimet.

Talán, ha én is kelek-forgok a világban amerre te,
nem féltelek a kilengő, magas házaktól
s a krokodilusos tavaktól se,
a mosolygó, késes emberektől, akik bankot rabolnak
vagy csak játszanak,
álarc van rajtuk, mint a szüretibálos ördögökön
s bohócos nagykalap,
de ki szegény: akkor is fél, amikor nevethetne, amikor örül,
ki van az én szívem is verve, hét vassal körös-körül.
 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Közel az éghez
  2016-10-28 21:19:13, péntek
 
 
Csoóri Sándor
...... .......Közel az éghez


Itt a dombok között még fával fűtenek,
kéken kapaszkodik a füst magasba,
s október göröngyös egén kicsi apácafelhők
suhannak hazafelé.
E múlt századi tájban sűrűbben gondolok rád,
s magamra is. Órákig elhallgatom,
micsoda mozarti lombsusogás sajogtatja szélben a kertet,
pedig már lassan kopog a dió.

Itt minden közelebb van: a falevél, a bőröd,
s lábad nagyujjához a forrongó csírák.
Ha földre fekszem, duhaj vizeket hallok robogni lentről,
mint kocsin vágtázó, lakodalmi népet.

Elfáradtam talán? Vagy csupán silányulok,
s hátrálok vissza bimbózó kezdetekhez?
Nem tudok semmit, de nyakad zsályaillatától
a végtelenséget is meghittnek érzem.

Ha látnád a tűznyelő rigót hátrahanyatló fejjel,
mosolyoghatnál rajta: mit akar ez az őrült?
Csak amit én! Habzsolni fényt és tízezer napot,
s ragyogni még a föld alól is, mint vándorló gyémánt.

Itt a dombok között sűrűbben gondolok rád,
s magamra is. Itt kéne még élnem
sokáig, halottaim lombosodó emlékével és veled,
közel az éghez s a föld suttogó szájához közel.
 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Nekem most elég, hogy süt a nap
  2016-09-15 09:16:20, csütörtök
 
 

a megismételhetetlenért"
A kétszeres Kossuth-díjas költő , író 1930-ban született Zámolyon, 86 évet élt.
Csoóri Sándor
"az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét" hagyta az utókorra.
Nyugodjon békében.

"Tíz felé nem futhatok,
tíz halált nem halhatok,
hát kivárom azt az egyet,
amelytől leroskadok.
Országlásom a télben,
hópehely-királyság csak,
száz felé indulásom:
egyetlen indulás csak."
Csoóri Sándor

Kép : "Élni a múlandóságban "
a költő áll egy ürömi otthonához közeli virágos mezőn
2009 április 15-én


CSOÓRI SÁNDOR
Nekem most elég, hogy süt a nap

Nekem most elég, hogy süt a Nap.
A nyár agyagedényéről lepattognak a virágok.
Nekem most elég, hogy a fák mozdulatain túl
a mozdulatlan hegyekig látok.

Tökéletes a messzeség és a magasság,
mint a tenger vagy mint egy viharzó női test:
szemem vonzáskörében itt remegnek
s bizonytalanságukkal boldogítanak.

Nekem most elég, hogy süt a Nap.
Látom az elhagyott folyókat; keresik egymást,
látom az arcod a délutáni álom tenyerében
s a babafejű rózsák körmenetét körülötted.

Nem akarok semmire emlékezni,
csak arra, ami ezután lesz, ami ezután lehet.
Fejet hajtok jövendő létem előtt,
mert az még nem én vagyok, az még a mindenség maga.

Nekem most elég, hogy süt a Nap,
hogy érezhetem az érzéketlen kövek melegét is -
Érlelem magamban a csodálkozást számotokra,
hogy annak örömét hagyjam rátok a koponyám helyett.
 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Anyám szavai
  2016-01-18 10:10:24, hétfő
 
  Öregek a téli napon.



Csoóri Sándor
...... ...........Anyám szavai


Köszönjük neked fiam, hogy hazajöttél,
mert mi már olyan öregek vagyunk,
mint fönt a padláson az a falióra
s a mutatónk már nagyon a temető felé mutat.
Szép szerén azt se tudjuk, csütörtök van-e, kedd-e?
Amikor jössz, az a mi vasárnapunk.
Apád még csak-csak, ide fut, oda fut,
de nekem már a kisajtóig is ménkü hosszú az út,
hányszor megemlegetem azt a körtefát,
amit a konyhaajtó elől fordított ki a bomba,
meg tudnék benne kapaszkodni, mint most a te karodba.
Talán ha bottal járnék! No még csak az hiányzik!
Fogom inkább a söprűt, azzal botozgatok el
a ház végéig, a kapuszájig, mint, hogy ha dolgom volna.
Csak várni ne kéne soha! Várni levélre, híradásra.
Ha kisiklik egy vonat, nem alszom éjjeleket --
A múltkor is, amikor Amerikába mentél,
a szemem belülről kisebesedett:
eljutsz-e? visszajutsz-e? ülsz-e még ide mellém?
mert nekem minden távolság: tenger és tüskebokor
és minden repülő lezuhan, melyen te utazol.
Mondom is a doktornak: doktor úr, hogyan lehet,
hogy én már a fölröppenő madártól is megijedek?
és annyi havat álmodok össze-vissza: hókazlat, hóhegyet
és mindegyik mögül a fiamat hallom -- igen, a köhögésedet,
de a fekete puskacsövek és messzelátók figyelik lépteimet.
Talán, ha én is kelek-forgok a világban amerre te,
nem féltelek a kilengő, magas házaktól
s a krokodilusos tavaktól se,
a mosolygó, késes emberektől, akik bankot rabolnak
vagy csak játszanak,
álarc van rajtuk, mint a szüreti bálos ördögökön
s bohócos nagy kalap,
de ki szegény: akkor is fél, amikor nevethetne, amikor örül,
ki van az én szívem is verve, hét vassal körös-körül.
 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Ideje jött
  2015-09-09 18:36:42, szerda
 
  ...... ...........


Csoóri Sándor
...... .......... Ideje jött



Ideje jött, Uram, hogy kiüljek ide eléd
a dombtetőre.
Látom, borul az ég már templomaid fölött.
Az októberesedő kertben
kutyám is a legkövérebb rózsáidat harapja ketté,
mint trágyadombra kidobott kakas fejet.
Szervezkedik a romlás ellenünk, Uram,
kár volna letagadnunk.
Én, aki túl akartam élni szememben fényeidet,
szemetes világtájakat látok naponta egymásba csúszni
s tengerbe köpködő,fásult birodalmakat.
Füst, füst, mérgezett por és mérgezett szavak
bandája csatangol csöndes óráink között.
Mi lesz víz cseppjeiddel, Uram? Mi lesz hó harmatoddal?
Mi lesz ájulásba zuhant, zsoltáros méheiddel?
 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Fúj, fúj a szél
  2015-07-11 07:00:37, szombat
 
 
Csoóri Sándor:
Fúj, fúj a szél



Fúj, fúj a szél, végig az utcán.

Fúj, fúj a szél, végig a városon.

Fölhajigálja még a vigasztalan szemetet is

a nyitva felejtett csillagokba.


Szép, újvilág! Földkörüli útra indul

a rongy, a selyem, a madzag, a kalap

s a nyári szerelmek titkos levéltára

ajtóstól, mindenestől.


Fúj, fúj a szél s tánc közben azt üvölti

,,Nézzetek rám, ilyenkor élek én,

zene vagyok, himnusz és suhanó szív

amely boldogan hagyja el a testet."


Kinek üzen? Nekem a ballagónak?

Nekem, aki a Földet többször is megkerülte

és körömmel kaparta meg a Holdat

vérzik-e még vagy örökre halott?


Fúj, fúj a szél s van, akit fölkap,

s viszi magával, mint sas a csibét;

sikoltásából ismerem föl a hajdani lányt

aki meztelenül mosta haját egy vízesés alatt.


Köszönöm szél, te gyakran csodát művelsz

velem: cserében minden hajszálam a tied.

Még a temetőt is elfújod tőlem messzire

ameddig el se látok, hiába süt a Nap.
 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Medárdi eső
  2015-07-11 06:24:10, szombat
 
  ...... .........


Csoóri Sándor:
...... ...........Medárdi eső


Medárd nekünk megártott,
alaposan bemártott,
három hete csak zuhog,
ázik a bab s a murok,
petrezselyem zöldje is
és a holtak földje is.
Ázik, ázik a búza,
fejét a víz lehúzza,
beillene zsenge nádnak:
bokán fölül vízben állhat...

Medárd, Medárd, habókos,
hol a selyemlepke most?
Hol a futó gyíkocskák,
kik a kertem csíkozták?
És a fácánkakas hol
prüszköl, krákol, gyalogol?
Esik, esik, csak esik
kisestétől reggelig,
mintha csőrepedés volna
fönt az űrben, s reánk folyna:
vagy mintha egy szálló tenger
vándorolna fölöttünk el,
s hullatná a fölösleget,
eláztatva földet, eget.
 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Kék hó, kék madár
  2014-02-04 22:03:58, kedd
 
  ...... ...........


Csoóri Sándor
...... ..........Kék hó, kék madár

Kék a hajnali hó,
kék a hajnali szél,
kék a nők szeme alján
a patkós hold-karéj.
Bujkál a villamos,
kék barlang most az utca,
ha szállna száz madár,.
gyöngy-villámként suhanna.
A hólapátolók
körmüket fújják fázva,
mert kék az is, mint széthullt
csillagok kék szilánkja.
Megyek munkába reggel,
nincs semmi vígaszom,
csak a hó katonazenéje
a csontkemény hídon.
Asszonyom fölkel, mosdik,
csipogó vize kékes -
kintről ibolya árnyak
hajolnak a szeméhez.
Megáll és rámgondolván
egy percre meg is retten:
nem keresem-e sorsomat
ibolyakék szemekben?
Aztán egy nagyot sóhajt,
továbblép s tűnődően
dúdol egy kék madárról,
ki sétál kék mezőben.
 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Bűnbánó vers
  2012-04-12 18:19:55, csütörtök
 
  ...... ........... ......


CSOÓRI SÁNDOR
...... ..............Bűnbánó vers

A barátaimnak írom
Már csak magamra figyelek,
mint akit lesnek valahonnan:
padlásablakból, fák mögül,
vagy követnek egy alagútban.
Járkálok tavaszok s telek közt
s köztetek is, ha cipőm orrán
megáll kicsit a Hold pihenni,
vagy hogyha somvirágot szór rám
valamelyik ismerős szél. De
veletek is úgy vagyok csak,
mint akit egy koccanó kés
váratlanul is riadóztat.
Egy kés, egy csonka szó, egy trágár
óraütés jóslatos hangja -
Miféle bűnbe keveredtem,
hogy elveszett szívem hatalma
magam fölött s fölöttetek?
Szelídebb voltam tán, mint Isten
s ostobább, mint a tagadói?
A tüzes nyelvet csak mímeltem?
s a tetoválók hosszú tűit
is csak néztem: hogy táncolnak
mellkasokon és koponyákon
s csúfítanak el mellbimbókat?
Világokat láttam meghalni
elárvult szekerek és tankok
mellől, ülve egy lusta hanton.
De, úgy tetszik, mindez kevés volt!
Kevés a bűn s a bűntelenség.
Ezért kell most füstölgő lécek
között aludnom, fuldokolva,
háttal Istennek, Napnak, égnek.
Hétfő van, kedd van, józan szerda?
Hernyók ünnepe vagy a lassan
fölfelé szálló csontoké
a féregtelenített tavaszban?

...... ......

 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
Harangok zúgnak bennem
  2012-04-12 18:18:29, csütörtök
 
  ....


Csoóri Sándor
...... .........Harangok zúgnak bennem
csonka szonett

Kinek vagy kiknek bocsáthatnék én meg?
És ki az, aki megbocsáthatna nekem?
Harangok zúgnak bennem össze-vissza
s robog felém az ősz ördögszekereken.
Üssetek meg, hogy magamhoz térhessek!
Öntsetek le, hogy látni kezdjek újra!
Félig vagyok már úgyis csak a földön,
űrbe lebeg kabátom egyik ujja.
Nem voltam pap s nem lettem próféta sem,
csak egy ember, aki még beszélni tudott
a kövekkel és a tűzvészekkel is,
amikor már a szónak sem volt szíve
és a levegő is bűnnel volt tele
s a kényes Hold a föld alá futott.

...... ........... ........... .......

 
 
0 komment , kategória:  Csoóri Sándor  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 34 db bejegyzés
e év: 276 db bejegyzés
Összes: 5018 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 633
  • e Hét: 9908
  • e Hónap: 51731
  • e Év: 306412
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.