|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2019-01-14 11:54:22, hétfő
|
|
|

Tompa Mihály
A VILÁGLÁTÓ.
Az apa fiához imígyen beszéle,
Egy erszény pénzt adván ennek a kezébe -
A huszadik évet, fiam, ma betöltöd!
Illő lesz, hogy váltsd fel azt, ki vén s törődött.
De annak az eszén nem sok ember indúl,
Aki falujának határán se ment túl;
Eredj a világba! láss, hallj és tapasztalj!
Keresd: hol mi jó van, tapogasd: mi a baj?
A fiú megszokván, hogy nem ő határoz:
Elment s nagy sokára tért vissza a házhoz,
Hol a fáradságtól magát kinyugodván,
Igy szólt apja hozzá: ,Nos, hát édes szolgám!
Mire a jó Istent éjjel nappal kértem,
Im visszavezérelt kivánt egészségben!
Hadd halljam hát, hogy mit láttál a világban...?'
«Biz én édes apám, ott sok mindent láttam.
Hegyet, síkot s folyót, mely nagy habbal omlott,
Fényes, büszke várost, épületet s tornyot;
Annyi nép- s vidéknek erkölcsét, szokását, -
De három községnek mégse láttam mását!
Ezek közt legelső volt Imádságfalva;
Csudáltam, mért van ott minden úgy kihalva...
Mig másutt sürögve, zajjal, seregestűl,
A nép munkálkodni hazulról kipezsdűl.
Itt a dolgozásról végképen lemondtak,
Szólván: semmi haszna földi szorgalomnak!
Gondolunk s nézünk az égi madarakra:
Mily szépen megélnek, nem vetve s aratva!
Ugy cselekszünk, mint a parancsolat szól:
Mért szorgoskodnátok a holnapi napról?!
A zsidók is nyertek mannát, el se vesztek...
- S várnak a próféta hollójára veszteg.
Olvassák az írást, néznek a betűre,
Ebbe vannak némán s mélyen elmerűlve;
Avvagy áhitattal meghajolva földig,
A napot s az éjet imádsággal töltik.
Majd e jámbor hívek közűl elsietvén,
Más helységbe értem még azon nap estvén;
Munkásnak nevezték, - nem hívhatni jobban,
Mert nincsen hiány ott munkában, dologban.
Versenyez kicsiny, nagy, - fejök szinte szédűl; -
Csak panasz, sovárgás hallik a beszédbűl;
Az idő beh nyargal...! a nap egy arasznyi...!
Ennyi, annyi munkát kell holnapra hagyni!
Monda egyszer, aki vala legsovárabb:
Mily idő-vesztés e sok ünnep, vasárnap!
Még ez okra lészünk éhezők és pőrék...
Hátha eltörölnők! - és el is törőlték.
Csukva áll a templom, berozsdált a zára,
Egy lélek se vágy az igének szavára;
Néha meg-megkondúl a harang magától...
S csaknem megijednek szokatlan szavától.
Iskolába menni, adni nem szeretnek...
Sok dolga s haszna van a kicsiny kezeknek!
Munka náluk a fő s minden; - és valóban
Szinte úsznak a kincs- és más földi jóban.
Hogy a harmadiknak utcájára léptem,
Görnyedő vén ember jőve szembe vélem;
Csudálkozva láttam, hogy folyvást süvegel...
Oh édes agg apám, mi dolog?... tegye fel!
Unszoltam sokáig, kértem is: hiába!
Később jöttem aztán mindennek nyomában;
Uj szokást követnek: itten aki vén lesz,
Semmi jussa többé a becsültetéshez.
Helye nincs a házban, kívül is elhálhat,
Nem számára tesznek az asztalra tálat.
Várjon sort, - az ifjú települve mellé:
Emennek jár a hús, - amannak jut a lé.
Ifjak látnak törvényt, ezek ott a bírák,
Kik a büntetést a vétkezőkre irják;
S minden ügy kezökben gyorsan folyva dől el,
Mig nagy lassúság jár a hajlott idővel.
Nem uralkodhatik ifjon kívül más ott,
Vén embertől soha nem kérnek tanácsot;
És ha Újmezőn a dolgokat tekintem:
Apám, mondhatom, hogy jól megy ottan minden!»
Az öreg figyelve hallgatott minden szót,
És se jót, se roszat a beszédre nem szólt;
Hanem később, midőn már évek folyának,
Felhozá a három községet fiának:
,Bizony én szivemnek teljesítnéd vágyát:
Ha ama helyeket még egyszer bejárnád,
Azért is, mert akkor valamit feledtél!
Megtudod majd, hogy mit? - azon embereknél.'
A fiu, mivel szent volt e vágy előtte,
Gyorsan elment s megjött, - nem sok időt tölte;
,Hát a három község? szólj csak, alig várom...'
«Biz, apám, elpusztult végkép mind a három!
Népe meghasonlék, kiholt, szerteszéledt...
Elsöpré valamely rettentő itélet;
Szén, kő és tapasz van helyén a bozótban,
- El se hozhatám igy, amért küldve voltam!»
,El, elhoztad, kincset hoztál, ime lássad
Az a bölcseség, mit a tapasztalás ad!
Jaj a népnek, melyben utolsók a vének,
S gyermekek állnak fel birónak, vezérnek!
Szorgalom s imádság külön-külön meddő,
S boldogságot, áldást hoz együtt a kettő;
Ezen függjön mindig az ember figyelme:
Tisztes munka, jó rend s az Úrnak félelme!'
|
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
2018-06-19 12:58:38, kedd
|
|
|

A MADÁR, FIAIHOZ.
Száraz ágon, hallgató ajakkal
Meddig ültök, csüggedt madarak?
Nincs talán még elfeledve a dal,
Melyre egykor tanitottalak?!
Vagy ha elmult s többé vissza nem jő
A vig ének s régi kedvetek:
Legyen a dal fájdalmas, merengő,
Fiaim, csak énekeljetek!
Nagy vihar volt. Feldult berkeinken
Enyhe, árnyas rejtek nem fogad:
S ti hallgattok? elkészültök innen?
Itt hagynátok bús anyátokat?!
Más berekben máskép szól az ének,
Ott nem értik a ti nyelvetek ...
Puszta bár, az otthonos vidéknek,
Fiaim, csak énekeljetek!
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan
Lomb- s virággal gazdag tájirúl;
Zengjétek meg a jövőt, ha majdan
E kopár föld ujra felvirúl.
Dalotokra könnyebben derül fény,
Hamarabb kihajt a holt berek;
A jelennek búját édesitvén:
Fiaim, csak énekeljetek!
A bokorban itt az ősi fészek,
Mely növelte könnyü szárnyatok;
Megpihenni most is abba tértek,
Bár a fellegek közt járjatok!
S most, hogy a szél összevissza tépte:
Ugy tennétek, mint az emberek?
Itt hagynátok, idegent cserélve ...?
- Fiaim, csak énekeljetek!
( Tompa Mihály ) |
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
2018-05-03 08:03:15, csütörtök
|
|
|

Tompa Mihály : Boldogság
Hol vagy, hol vagy életünknek
Szép tündére, boldogság?!
Karjaidban kik pihennek?
Ajkaid kik csókdossák?
Fényes orcád néha-néha
Szemünk előtt megjelen;
Vagy csak a szív álma képzel
Kétes ködben, fellegen?
Széles ország-út az élet,
És mi rajta vándorok;
Elfáradunk, elepedünk,
Vérző lábunk tántorog;
S boldogságért esdekelvén,
Mi előre jár szemünk:
Csendes kunyhó, vagy keresztfa
Közelébe érkezünk.
De a vándor a kis kunyhót
Elmellőzi botorul;
Öntagadás-, türelemnek
Keresztjéhez sem borul;
A csalképet űzve, annyi
Fáradalmat elvisel;
S meglepvén az éj sietve:
Az útfélen alszik el.
Voltam, ábránd! völgyeidben,
Hol szellő s lomb enyeleg;
Jártam, oh vágy! szirttetődön,
Mely szédítő s meredek.
Hű csók mézét szítta ajkam,
Koszorús volt homlokom...
S ha valék-e boldog akkor?
Ne kérdjétek, nem tudom!
Szív, oh szív! ha boldog vagy már,
Ha több kéj nem fér beléd:
Mi remegtet, mi nyom mint a
Fa harmatos levelét?
Ah, mért kell a boldogságban
Öntudatlan érzeni:
Hogy azt egy szempillantásban
El is lehet veszteni?
Mért van, hogy ha szíved álma
Megvalósul s a tied:
A szép bálványt összetörni
Maga a szív úgy siet!?
Csábít, vonz a fátyolos kép,
Mely távolról int felénk,
Hogy megrontsa a kicsinylés,
Amit küzdve megnyerénk.
Zaklat a vágy, s űzve szívünk
Ösmeretlen tájakig:
Nem boldog, ha kéjt nem ízlel,
Nem, ha azzal jól-lakik.
A bánatban örömet kér,
Az örömben bánatot;
Csendességből zajba vágyik,
S csendbe hogyha zaklatott.
S míg az élet, mint az égbolt,
Hol borongós, hol derült,
És megkóstol a halandó
Édeset és keserűt:
A végóra elközelget,
És szemét hogy béfogják,
Életén átnézve kérdi:
Mi volt hát a boldogság!?
|
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
2017-04-10 11:27:36, hétfő
|
|
|

Ő is 200 ÉVE SZÜLETETT, mint Arany János...
Link
Tompa Mihály: Alkonyatkor
Tünődve állok én
Az est sugárinál,
Midőn a nap sötét
Hegyek mögé leszáll;
Kérdem: ha életünk
Fáklyája majd elég,
Ujabb dicső korány
Reá derűl-e még?
És a vak éj után
Ragyogva kél napunk;
Jelenti: álmaink
Után - feltámadunk.
|
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
2017-03-13 07:59:49, hétfő
|
|
|
Tompa Mihály keserű kétségbeesését 1850-ben még nyíltan fejezte ki A gólyához című költeményében. Meg is hurcolták érte. - Olvassátok el ezt az önmarcangoló, zokogó elégiát.

Tompa Mihály - A gólyához
Megenyhült a lég, vidul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólyamadár!
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.
Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsugár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van, s megdermedett.
Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóra, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet,
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.
Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbeesést ne hallanál alól,
S nem félhetnél az ég villámitól?
Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy volt! az is elveszett!
Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...!
Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél, és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.
A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.
Beszéld el, ah! hogy ... gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik...
A honfi honfira vádaskodik.
Testvért testvér, apát fiú elad...
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy ki távol sír e nemzeten:
Megutálni is kénytelen legyen!


|
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
2016-10-01 09:20:07, szombat
|
|
|

Tompa Mihály : TANÁCS
Tanuld meg e leckét, barátom:
Nem lenni de látszani csak!
És boldog lészesz e világon,
Uralkodol királyilag!
Im: nyegleség, mely mitsem átall -
És fénye mellett hasznai...
Gúny és nyomor, valódisággal:
Válassz! - könnyű választani!
Szép élni békében, homályban,
Nem lenni nagy próbák alatt;
Szebb és legszebb: felkelni bátran,
Gazt verni, védni igazat;
De legjobb így zajongni: jellem
S szilárdság mindenek felett!
És nagy bölcsen mindig szél ellen
Forgatni a köpenyeget.
Ez a világ egy nagy beteg-ház,
Hol annyi ember képzeleg,
Hőst, dúst s irót csinál az agyláz,
Vannak itt grófok, hercegek;
Rögeszméjénél fogd az embert,
Mint ártó műszert a nyelén,
S vezetheted, - ha addig nem ment,
Orránál fogva könnyedén.
Csak légy törvényes: azt ki kérdi,
Igazságos vagy-é vajon?
A bölcs ő dolgát tudja s érti:
Más otthon, más a piacon;
Sok ember lett gyors fordulóban
Rosz, jó, meg' rosz, amint szorult...
Hisz a világ nem ad méltóan
Sem pelengért, sem koszorút.
Ha költő vagy: csak tüszkölj, tombolj,
És légy üres, - hangzó az űr;
Széppel, szabállyal mitse gondolj!
Nem is szellem, féket ha tűr...
A patak is csekély vizével
Malmot hajt és nagy zajt csinál,
Mig a tengerszem mélységével
Csendes a bérc szikláinál.
Mint pap, csak ezt mondd mindig: oh! oh!
S forgasd az égre a szemed,
Sohajts hosszúkat, mint a fúvó...
S a hívek lelkét megveszed!
Csak szót, szót, lengőt, pengőt, cifrát...
Csak füstöt, nem zsarátnakot;
S meglelted a hiresség nyitját
S a nyegleséget áldhatod.
Bár ki s mi légy: csinálj tolongást,
Dobszó mellett áruld magad!
És drágán fogsz elkelni, meglásd...
Mert vak s bolond mindig akad.
Közöld jól a vágást, hogy átjuss
A nyaktörő uton, tetőn:
Derék ember maradt Pilátus,
Mig a szent felfeszítve lőn.
Tanuld meg e leckét barátom:
Nem lenni, de látszani csak,
És boldog lészesz a világon,
Uralkodol királyilag!
E tudományban nagy haszon van,
Aranyat érő szók ezek;
Kövesd, ha tetszik! - Én azonban
Nem követem, bár elveszek!

|
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
2016-05-22 11:44:24, vasárnap
|
|
|

Tompa Mihály : A gólyához
Megenyhült a lég, vidul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólyamadár!
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.
Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsugár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van, s megdermedett.
Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóra, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet,
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.
Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbeesést ne hallanál alól,
S nem félhetnél az ég villámitól?
Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy volt! az is elveszett!
Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...!
Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél, és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.
A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.
Beszéld el, ah! hogy ... gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik...
A honfi honfira vádaskodik.
Testvért testvér, apát fiú elad...
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy ki távol sír e nemzeten:
Megutálni is kénytelen legyen!

|
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
2016-05-16 10:12:51, hétfő
|
|
|

Tompa Mihály református papköltő, a Feddőzés című verséből...
",,De ki úgy tud haragudni, és szívére
Úgy ránőtt a gyűlöletnek száraz kérge,
Hogy ajakán e szép szavak ki nem jönnek:
Megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek,
Lehet annak temploma bár Jeruzsálem!
Imádsága sohasem nyer ily választ: Ámen!"

|
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
2016-02-19 09:52:00, péntek
|
|
|

Tompa Mihály:
Az ibolya álma
Ah, én boldogtalan kicsiny virág!
Ki élek búsan, észrevétlenűl:
Nem jön énhozzám szellő, napsugár
A pillangó is rajtam átrepül:
Csak néha látom a kéklő eget,
Ki szeretettel adta színemet,
Fölé kinyúlnak a sötét gallyak:
Elém irigy, rút füvek állanak,
Még a szép világot sem láthatom:
Ah, én boldogtalan vagyok nagyon!
Szép tavasz-estén a kis ibolya
Sorsa felett imígy panaszola,
S irigylő gondolattal átfutott
Szegfűt, violát, rózsát s liljomot.
A hold fölebb fölebb, majd délre hág,
S még ébren van a merengő virág:
A lágy szellőben ingó bokrokon
Reszketve omlik szét az éji fény,
Végre elaludt e gondolaton:
Ah, bár vadrózsa tudnék lenni én!
Beteljesült. Álmában rózsa lőn,
Vadrózsa, nyílt s szellős halomtetőn:
Üdvözletére lepkék jöttenek,
Fejét ringatták dalló lágy szelek.
Előtte délibábos messzeség,
Felette a menny, nyájas, tiszta kék,
Az ég kék földjén arany súgarak,
Melyek reá, ragyogva omlanak.
Örült, hogy hintázhatta a szabad
Légben a karcsú, ékes ágakat.
Boldog volt a virág s szólt csendesen
Látván virágit, lombját, tövisét,
"Virág, lomb ékesít: a tüske véd,
Szépség, ifjúság, hatalom velem!"
De nemsokára a vidék felett,
Tornyosúltak setétlő fellegek:
A sebes zápor gyorsan megered,
Leverve róla szirmot, levelet.
Majd zúgó szél üvölt, - vadrózsa árva
Fejét a föld szennyes porába mártva.
S mig álmodnék kevélyen, boldogan:
Ifjúság, szépség, veszve, veszve van!
Ő puszta kóró, él, de halva van már,
Reá undok pók hálót kötni jár:
De íme látja, hogy csak álmodott...
Oh, - felsóhajt: vadrózsa nem vagyok!
És ujra csendes, holdas este lett,
És ujra mély ábrándba mélyedett:
Ah, a mező olyan vad, néptelen!
Belől a kertben jobb volna nekem:
Holott hű gond s szorgalmatos kezek,
Ápolgassanak és növeljenek.
A hajnalkának boldog élte van:
A gyámvesszőre felfut magasan,
Ha rút szél jön, megkapaszkodik...
S elszenderűlvén ígyen álmodik:
Hajnalka volt. Virággal teljesen,
Sugár szil ágait ölelte fenn,
Amelynek erős, lombos alkata
Zugó szelekkel zugva dacola.
És boldog ő! midőn virága hull:
Utána fájó szivvel nem sóhajt,
Eljő a hajnal, visszadaja majd...
S egy elvesztettért tízzel gazdagul.
De megdördűl az ég nagy hirtelen,
Villám cikázik bús felhőiben:
Egy pillanat...s az égi tűz lesújt,
Csapása tör, ront, - izzó lángja gyújt...
A büszke szilfa forgács és szilánk, -
Ledönté, meggyújtá az égi láng:
Szegény virág! indája fonnyad, ég...
De íme látja: hogy csak álmodék,
És hosszú, halk lélekzetet veszen:
Ah, jó, hogy nem vagyok hajnalka sem!
És harmadizben száll alá az est:
Ábrándba mélyed ismét örömest
Bokor tövében a kis ibolya,
S most a fehérliljomra gondola.
Ah, oly magasan nem jó állani!
Oda járnak az ég villámai,
Melyeket a fenség magára von...
Legyek én, legyek fehérliliom!
S meglőn. Álmában úgy látá magát:
Mint a kert karcsú fehérliljomát,
Magasan nem állott mások felett,
De látott napsugárt, kéklő eget.
S ő, ez átváltozásnak általa
Igen kevély, igen boldog vala!
Mert minden illat s bűbáj, ami csak
Kebledben rejlik, oh jó anyaföld!
S mit a napsugár szirmaikba szőtt
A tavasz ifjú szép viráginak:
Mindaz egy-magán egyesűlve van!
És a liljom áll büszkén, boldogan.
A kertbe három ifjú lány jöve,
Telvén a sok virágba öröme,
S megszólal az egyik ékes hajadon:
Ah! milyen bájos ez a liliom!
Ugyan törjük le...! s szörnyű félelem
Fogá el a hallott beszédeken:
Szorongásban telt az élete...
Ha nyílt az ajtó: ő már reszkete.
A kertbe majd egy gyászos nő belép,
Könnyek borítván bánatos szemét,
Málvát, rozmarint, szegfűt szaggata,
És - letörve volt a kert liljoma...!
Gyászos terítőn, benn halvány halott,
Halvány kis leányka nyúgodott, -
Ennek merev kezébe adta őt,
Hol irtózata s kínja egyre nőtt.
Keskeny koporsót hoztak azután,
Belezáratván a virág s leány:
Rögtön setét lőn...ő a holttal...ah!
- Hullván a hajnal hűvös harmata,
Felébredt, és szólt a virág, szegény:
Hála, hogy vagyok kis ibolya én!
Jobb nékem itt a bokrok enyhiben
Szerényen élni s észrevétlenűl:
Hol szaggató kéz és zápor nem ér,
És a vihar bántatlan átrepül.
Fedezz el, lágy fű leveles bokor!
Folyjon kis éltem, amikép folya:
Ne legyek én rózsa, vagy liliom:
Legyek illatos szerény ibolya!

|
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
2014-09-07 12:14:22, vasárnap
|
|
|

"Búbaj közt is szép az élet!
Virágot, tüskét tűrd el:
Vedd, mint sorsod közli véled
Az édest a keserűvel.
Borong az ég, majd megkékül,
Mosolygás a könny testvére:
Ne várj élvet árnyék nélkül,
Ne is búsulj nem remélve."
Tompa Mihály

|
|
|
0 komment
, kategória: Tompa Mihály |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2023. Február
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
27 | 28 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
30 db bejegyzés |
e év: |
124 db bejegyzés |
Összes: |
11575 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Általános (394)
- Belső kör (21)
- Család (16)
- Munka (1)
- Haverok (6)
- Iskola (17)
- 14.Dalai Láma (30)
- Antoine de Saint-Exupéry (2)
- Betegségek lelki okai (2)
- Chemtrail (1)
- dr Gyökössy Endre (16)
- Heinrich Heine (6)
- 1956 (5)
- A csend (55)
- A füves ember, Gyuri bácsi! (3)
- A Magyar Szent Korona (2)
- A szerzői jog (1)
- Advent, Karácsony (191)
- Ady Endre (91)
- Ágai Ágnes (9)
- Albert Camus (1)
- Albert Einstein (18)
- Albert Schweitzer (9)
- Állatok, kamerák (76)
- Andrew Matthews (3)
- Anthony de Mello (28)
- Anthony Strano tanítások (1)
- Anyák napjára (29)
- Apollinaire (3)
- Áprily Lajos (50)
- Arany János (18)
- Aranyosi Ervin (320)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila (9)
- Atlantisz? (1)
- Az 5G sugárzás (1)
- B. Huszta Irén (2)
- B. Radó Lili (8)
- Babits Mihály (40)
- Bagdi Bella (1)
- Bajza Ilus (7)
- Baranyi Ferenc (13)
- Bartalis János (9)
- Bede Anna (4)
- Bella István (8)
- Benedek Elek (13)
- Beniamino Gigli (1)
- Bertolt Brecht (1)
- Biegelbauer Pál (7)
- Birtalan Balázs (4)
- Boda Magdolna (8)
- Boldog XXIII. János pápa (2)
- Bródi János (2)
- Budapesti özönvíz (2)
- Buddha (20)
- Bulányi György (1)
- Böjte Csaba testvér (34)
- Bölcsességek 2. (111)
- Cs.Németh Margit (1)
- Csépe Imre (3)
- Csernus Imre (3)
- Csitáry-Hock Tamás (11)
- Csodás Földgömb (2)
- Csodás mandaláim (1)
- Csodás Operaházunk (1)
- Csokonai Vitéz Gizella (5)
- Csokonai Vitéz Mihály (4)
- Csoóri Sándor (5)
- Csukás István (6)
- Dalok (12)
- Dante (1)
- Devecseri Gábor (14)
- Devecsery László (8)
- Dévényi Erika (15)
- DIGITÁLIS CORVINÁK - BIBLIOTHE (1)
- Díszítő elemek, sorelválasztók (22)
- Domahidi Klára (1)
- Dombi Ferenc (16)
- Domján Edit-Szécsi pál (1)
- Dsida Jenő (84)
- E. Isenhour (1)
- Eckhart Tolle (1)
- Egészségünk érdekében (100)
- Elgondolkodtató gondolatok (347)
- Emily Bronte (1)
- Erdei B. Ágnes (8)
- Érdekes linkek (2)
- Érdekesség (1)
- Érdekességek, csodák? (143)
- Erdély (7)
- Erdélyi József (7)
- Ernest Hemingway (2)
- Ezoterikus (53)
- Ezt csak magyarul értik! (2)
- F. Szabó Mihály (9)
- Farkas Éva (6)
- Fejes Ádám (2)
- Fekete István (10)
- Feketekömény (1)
- Fésűs Éva (15)
- Filmek (40)
- Fodor Ákos (16)
- Friedrich Schiller (4)
- Fuchs Éva (3)
- Füle Lajos (10)
- Füst Milán (3)
- Földeáki-Horváth Anna (3)
- G. B. Shaw (2)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gádoros Andrea Virág (30)
- Galgóczy Erzsébet (3)
- Gámentzy Eduárd (20)
- Garai Gábor (21)
- Gárdonyi Géza (69)
- Gazdag Erzsi (4)
- Goethe (22)
- Gombákról (31)
- Gősi Vali (17)
- Gyermeknapra (5)
- Gyógyító fűszernövények (6)
- Gyógynövények (31)
- Gyóni Géza (23)
- Gyulai Pál (3)
- Gyurkovics Tibor (18)
- Gyöngyvirágok (1)
- Hajnal Anna (11)
- Hajnalok (32)
- Halmai Tamás (2)
- Halottak napja (63)
- Hamvas Béla (20)
- Harcos Katalin (9)
- Harlekinkaticák (1)
- Harsányi Lajos (2)
- Hazám (4)
- Heinrich Heine (2)
- Heltai Jenő (21)
- Hervay Gizella (5)
- Hesperus Marcellus (8)
- Hidrogén Peroxid = egészség. (4)
- Hit (357)
- Ho'onopono (1)
- Hollósy Tóth Klára (5)
- Humor az élet sója! (508)
- Húsvét (42)
- Id. Alexandre Dumas (1)
- Idézetek (320)
- Idősek napjára (20)
- Idősek részére (14)
- II. János Pál pápa (4)
- Illyés Gyula versei (14)
- Indián vers (1)
- Jékely Zoltán (5)
- Jó éjt! (266)
- Jó reggelt, szép napot! (503)
- Jó tudni! (74)
- Jókai Mór (14)
- Joseph Rudyard Kipling (1)
- Joshi Bharat (1)
- Jószay Magdolna (25)
- József Attila (77)
- Juhász Gyula (89)
- Kalina Valéria (27)
- Kannabisz (11)
- Kányádi Sándor (41)
- Karácsony (74)
- Kardos M. Zsöte (7)
- Karinthy Frigyes (7)
- Kassák Lajos (3)
- Katona József (2)
- Komjáthy Jenő (1)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Konfuciusz (2)
- Koós Attila (11)
- Kormányos Sándor (24)
- Kosztolányi Dezső (35)
- Kránitz Erika (2)
- Kun Magdolna (428)
- Kölcsey Ferenc (2)
- Könyvek (1)
- Laboreredmények (1)
- Lányi Sarolta (3)
- Lara Fabian (1)
- Lázár Ervin (1)
- Lev Tolsztoj (11)
- Logikai, ügyességi játékok (9)
- Louis Aragon (1)
- Lovászy Károly (1)
- Lukács Béla elméleti fizikus (2)
- Lukátsi Vilma (3)
- M. Laurens (8)
- Madách Imre (3)
- Madarak (19)
- Magyar Ottó (1)
- Mahatma Gandhi (16)
- Makk István (3)
- Manna OWel (1)
- Márai Sándor (68)
- Marcellus Hespelus (2)
- Március 15. (7)
- Mark Twain (6)
- Martin Luther King (2)
- Mary Elizabeth Frye (1)
- Máté Péter (2)
- Mécs László (3)
- Meditáció (5)
- Mesemondók (6)
- Metzger Zsuzsanna (4)
- Mihai Eminescu (3)
- Miniska Zsejke (1)
- Móra Ferenc (12)
- Moretti Gemma (26)
- Móricz Zsigmond (6)
- MSM a természetes gyógyító (3)
- Müller Péter (445)
- Nagy László (11)
- Nagy nevettetőink! (14)
- Napi 5 perces fogyókúra (1)
- Nemes Nagy Ágnes (14)
- Nikola Tesla (2)
- Nők napjára (14)
- Nostradamus (3)
- Nyár (28)
- Nyírő József (1)
- Október 6. (7)
- Oravecz Nóra (3)
- Őri István (27)
- Osho (43)
- Osvát Erzsébet (6)
- Ősz (98)
- P. Németh Ilona (4)
- Pablo Neruda (9)
- Panoráma képek, fotók (19)
- Parlagfűért (1)
- Páskulyné Kovács Erzsébet (2)
- Paulo Coelho (71)
- Petőfi Sándor (42)
- Pilinszky János (26)
- Pilis titkai (3)
- Pillangók (7)
- Polcz Alaine (1)
- Popper Péter (23)
- Pósa Lajos (18)
- Praktikus dolgok (11)
- Puszta Sándor (23)
- Pusztai Orsolya (3)
- Pünkösd (29)
- Rab Zsuzsa (13)
- Rabindranath Tagore (5)
- Radnóti Miklós (75)
- Rainer Maria Rilke (5)
- Rajki Miklós (3)
- Ranschburg Jenő (1)
- Régi magyar filmek tára! (1)
- Reményik Sándor (131)
- Részleges napfogyatkozás Mo-n (3)
- Rudolf Steiner (8)
- Rudyard Kipling (1)
- Sajó Sándor (1)
- Sámánok gyógyító ereje (1)
- Sárhelyi Erika (22)
- Sarki fény Magyarországon (1)
- Sárközi György (2)
- Schvalm Rózsa (32)
- Seneca (4)
- Sík Sándor (57)
- Sinka István (7)
- Somlyó Zoltán (2)
- Sri Chinmoy (13)
- SRI SATHYA SAI BABA (5)
- Süssünk, főzzünk! (193)
- Szabó Lőrinc (68)
- Számítógép tanácsok (2)
- Szécsi Margit (2)
- Székely Magda (1)
- Szent István király ünnepére (8)
- Szent-Györgyi Albert (6)
- Szentmihályi Szabó Péter (6)
- Szép Ernő (18)
- Szép mozgó és swf. képek (14)
- Szép virágok (13)
- Szepes Mária (36)
- Szeretetről (84)
- Szeretteim emlékére! (17)
- Szergej Jeszenyin (5)
- Szilágyi Domokos (26)
- Szilveszter, Újév (84)
- Szuhanics Albert (57)
- Tamkó Sirató Károly (9)
- Tánczos Katalin (8)
- TANDARI ÉVA VERSEI 2. (77)
- Tandari Éva versek (353)
- Tanita (9)
- Tatiosz (46)
- Tavasz (80)
- Tél (72)
- Teréz Anya (21)
- Theophrasztosz:Jellemrazok (17)
- Tigram (Szabó Gita) (140)
- Tompa Mihály (14)
- Tőrténetek, bölcsességek (344)
- Tóth Árpád (41)
- Tóth Juli versei (2)
- Túrmezei Erzsébet (59)
- Turza Sándor (2)
- Történetek, tanmesék (112)
- Újkori népvándorlás képei (7)
- Univerzum (11)
- Utassy József (7)
- Váci Mihály (43)
- Válasz a fontos kérdésekre (3)
- Valentin nap (12)
- Varga Patrícia (2)
- Várnai Zseni (82)
- Vas = Oxigén (1)
- Versek (292)
- Versek 2. rész (127)
- Versek 3 (193)
- Versek 4. (244)
- Versek 5 (198)
- Versek 6 (53)
- Vesztergom Andrea (9)
- Victor Hugo (5)
- Villon - Faludy (5)
- Virágvasárnap (12)
- Vuhani gyilkos vírus (1)
- Vuisics Tihamér (1)
- Vörösmarty Mihály (9)
- Wass Albert (144)
- Weöres Sándor (70)
- William Shakespeare (6)
- Zelk Zoltán (26)
- Zene és relax (53)
- Zsirai László (4)
|
|
|
|
- Ma: 122
- e Hét: 3464
- e Hónap: 7259
- e Év: 55693
|
|
|