Belépés
lyzbet3.blog.xfree.hu
A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van. Köszöntelek a blogomban. ...... Elizabeth
1970.10.13
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Heinrich Heine: A szellemidézés
  2012-11-11 21:48:45, vasárnap
 
 

Az ifju ferencesbarát
cellája magányán görnyed,
olvasván régi varázsigét,
a Pokoltörvény cimü könyvet.

S hogy az óra éjfélt kongatott,
az ifju barát nem állta,
az ajka fehérült, szózatot
intézve az alvilágba.

,,A legszebb nőt, ti szellemek!
Hozzátok fel ma a mélyből,
és életet leheljetek
bele, kedvem rajta hadd épül!"

S elhangzik a szörnyü varázsige,
és teljesül a kivánság,
a szegény elhunyt szépség közelít,
vonszolva halotti uszályát.

Tekintete bús. És sóhaja száll
fájó hideg kebelnek.
A halott nő a baráthoz ül
némán egymásra merednek.

(fordította: Tandori Dezső)

 
 
0 komment , kategória:  Heinrich Heine  
Heinrich Heine: LELKEMBEN TAVASZI RÉT
  2012-11-11 21:48:15, vasárnap
 
 

Lelkemben tavaszi rét
lágy kolompja kondul.
Dalom, hív a messzeség
szállj a dombokon tul!

Szállj addig, hol áll a ház
violák közt, csöndben.
Ha egy rózsát nyílni látsz,
mondd neki: köszöntöm.

(fordította: Képes Géza)
 
 
0 komment , kategória:  Heinrich Heine  
Heinrich Heine: HA VAN HOZZÁ JÓ SZEMED
  2012-11-11 21:47:44, vasárnap
 
 

Ha van hozzá jó szemed,
és a dalaimba nézel,
szép fiatal hölgyikét látsz
andalogni ott le és fel.

Ha van hozzá jó füled,
sóhaját is hallod ennek,
kacaját, dalát, s e hangok,
jaj neked, szívedre mennek.

Mert úgy fon be téged ő,
ahogy engem: szóval, szemmel.
Tavaszlázban bódorogsz majd
zöld erdőn, szerelmes ember.

(Nadányi Zoltán fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Heinrich Heine  
Heinrich Heine: MIÉRT OLY SÁPADT A RÓZSA..
  2012-11-11 21:45:26, vasárnap
 
  .

Mért oly sápadt a rózsa ma,
ó, mondd meg, édesem?
Zöld fű közül az ibolya
mért nem cseveg velem?

Miért oly bús, oly kedvtelen
ma a pacsirtadal?
Mért oly setét a föld nekem
ma mint a ravatal?

Mért vonja ködbe a mezőt,
mért oly borús a nap?
Mért tölti el a levegőt
ma ez a kripta-szag?

S hogy magam is oly bús, alélt
vagyok, mi lelhetett?
Ó, mondd, szivem drágája, mért
hagytál el engemet?

(Reviczky Gyula fordítása)
 
 
0 komment , kategória:  Heinrich Heine  
Heinrich Heine: MINT EGY VIRÁG, OLYAN VAGY
  2012-11-11 21:44:48, vasárnap
 
  Heinrich Heine: MINT EGY VIRÁG, OLYAN VAGY

Mint egy virág, olyan vagy,
oly tiszta, szép, szelíd.
Elnézlek, és szivemhez
a bánat közelít.

Kezem véd könyörögve,
meghallgat tán az ég:
ilyen maradj örökre,
ily kedves, tiszta, szép.

(fordította: Képes Géza)
 
 
0 komment , kategória:  Heinrich Heine  
Heine Heinrich: Belzacár
  2012-11-11 21:44:09, vasárnap
 
 


Az éjfél száll halk szárnyakon,
pihen és hallgat Babilon.

De hangos a királyi vár,
lakomát most ad a király.

Száz fáklya, zaj, zenebona,
mulat a király udvara.

Ül körben a ragyogó szolgahad,
csillognak a bortól a poharak.

Ujjongnak a szolgák, cseng a pohár,
mert szereti hallani ezt a király.

A király arca kipírul,
a bortól hetyke lángra gyúl.

S a láng vakon lobog bele,
az eget gyalázza bünös dühe.

Hetvenkedik és dühe magasba csap,
vele üvölt a szolgahad.

Kiált a király és hangja vad,
a szolga szalad meg visszaszalad.

Szikrázik arannyal a lakoma,
kifosztva Jehova temploma.

S a király szentségtörő keze
szent kelyhet emel színig tele.

Fenékig üríti a poharát,
s habot ver a szája, míg így kiált:

Csak nevetek rajtad, Jehova —
én, Belzacár, Babilon ura!

Az iszonyú szó alig hangzik el,
rá titkos döbbenet felel.

Csak elhal a hahota hirtelen,
halotti csöndes a terem.

De nézd, csak nézd, ó borzalom!
Emberi kéz a fehér falon.

És ír a fehér falon, ír az a kéz,
ír lángbetüt, aztán semmibe vész.

A király belebámul a semmibe,
megroggyan a térde, fehér a szine.

Dermedten ül a szolgahad,
csak ül, csak ül, hangot sem ad.

Nem elég ide mágusi hatalom
megfejteni lángírást a falon.

De Belzacárt udvari cselédhada
megölte még az éjszaka.


(Fordította: Vas István)

 
 
0 komment , kategória:  Heinrich Heine  
Heinrich Heine: Holdezüstös hársvirágok
  2012-11-11 21:43:33, vasárnap
 
 



Holdezüstös hársvirágok

részeg illatot lehelnek,

fenn a légben és a lomb közt

fülemülék énekelnek.



Ugye, kedves, milyen jó a

hársak alján ülni, hogyha

lombjukat a telehold-fény

sugarasan átragyogja.



Nézd csak jól meg: szív- alakja

van ennek a hárslevélnek,

hársfa alá a szeretők

oly szívesen azért ülnek.



De mondd, kedves, mért mosolyogsz

messze álmok rabjaképpen,

mint akinek rejtett vágyak

ébredeznek már szívében?



Ó, bevallom neked, édes,

mire vágyom: azt kívánom,

hogy bundába burkolózva

üljünk tarka, könnyű szánon,



szélkavarta hóviharban,

hangos csengők hangja szálljon,

úgy suhanjunk, úgy repüljünk

át a réten, át a tájon.
 
 
0 komment , kategória:  Heinrich Heine  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2853 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 109
  • e Hét: 770
  • e Hónap: 2142
  • e Év: 61436
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.