Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
x
  2012-04-25 12:21:38, szerda
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 06:17:48

Bodnár Éva -

Üzenet

A föld, amely otthont ad,
ápol, szeret, s majd egykor
befogad, nem lehet más,
csak otthonom és szülőhazám:
a csodás Felvidék.
...és ha el kellene mennem
anyám sírját hátra hagyva,
a lelkem is összetörne,
a szívem is megszakadna.


 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
x
  2012-04-21 21:00:25, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 06:17:48

Bodnár Éva -
Szerelem szól

Kezedet fogom,
nem engedlek el.
Erős a vágyam,
de rád még várni kell.

Selymes fűszálak
érintenek,
erdei ösvényen
megyek veled.

Amikor nézlek,
meglódul szívem:
csodálatos érzés
a szerelem.





 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
x
  2012-04-21 19:24:52, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 06:17:48

Bodnár Éva -
Kettős lét

Két különböző
világban élünk.
Egyszerre éljük
dupla létünk.

Világosságra,
fényre vágyunk,
míg tétován
egy jelre várunk.

Megtanulunk
hazudni, csalni...
De mégis kit
fogunk becsapni?





 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
x
  2012-04-11 19:08:17, szerda
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 06:17:48

Bodnár Éva -
Ősz

Az ősz színes, tarka képlet,
nem vártuk ezt a szürkeséget,
napfényes álom kell nekünk.

Örökké tartó kacagással
táncolnánk meleg napsugárral,
mert tompa ködben elveszünk.

Nehéz szívvel mondom ki halkan:
Elmúlt a nyár..., s e zord viharban
mi egymás mellett elmegyünk!




 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
x
  2012-04-08 13:56:44, vasárnap
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 06:17:48

Bodnár Éva -
Fájó szív

Előttem nehéz
füst kavarog,
Homályos az égbolt:
Magam vagyok.

Összetört szívem
minden vagyonom.
Darabjait neked
most átadom.






















 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
x
  2012-03-23 14:15:11, péntek
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 06:17:48

Bodnár Éva -
Fogadalom

Túl fogom élni, nem adom fel!
Az élet nem kényeztetett el soha.
De nem is volt még hozzám
ennyire zord, ennyire mostoha.
Túl fogom élni, nem adom fel!
Sokáig vártam így is, azt hiszem.
De el nem dobom a keresztet:
Tovább cipelem...

 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
x
  2012-03-04 09:14:50, vasárnap
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ ... 2011-02-19 06:17:48

Bodnár Éva -
Ne kérdezd...

Ne kérdezd, mennyi vágyat
zúzott bennem össze a bánat!
Ne kérdezz erről sohasem!
Szegény lankadó ifjúságom
úgy tűnik el, mint egy álom...
A kort már észre sem veszem!



 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
B Éva
  2011-03-06 18:26:09, vasárnap
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... (#1) 2011-03-06 18:11:01

Hazafelé

Hazafelé az úton,
a sötétség körbefon.
Felém nyújtja karját
egy-egy lehajló faág
hatalmas árnyékképe.
Érzem az illatát
otthonnak - hazának?
Vagy csak egy bérbe adott
tanyának? Mindegy.
Más itt a lényeg;
A csontig ható fájdalom,
amibe belesajdulsz,
mikor mindettől
megfosztva érzed magad!
Pedig a föld, min lépkedsz,
suttogva válaszol:
"Tiéd vagyok immár
ezeregyszáz éve,
bármit hozott is
évszázadok réme...!"
Otthon csak itt vagy,
ebben a hazában:
Valahol, Európában...

BODNÁR ÉVA






BODNÁR ÉVA
A lélek sötét zsákutcáiban



Vesztes idő, béres számla,
angyalarcon kúszó lárva.

Sebzett szívnek mi az ára?
Talán remény? ...Mindhiába!


I.

Méregízű epe a számban.
Nyelem keserű nyálam.
Fáradt testemen átok.
Jót már hiába várok.
Setten sután egy árnyék.
Eltűnik hamar a szándék:
Győzni kell emelt fővel -
versenyezve múló idővel...!
Vagy töretlen akarattal
megbékélni önmagammal?!

II.

Porcelánmosolyú angyalt ha látok,
szívemről bilincsként hullik le az átok.
Elbújni szeretnék valahol távol,
távol a világ gonosz zajától.
Mégse találok nyugalmas helyet,
csupán újabb kínt megváltás helyett.
Angyalok! Porcelánmosolyú lények!
Ne hagyjatok magamra! ...Félek!

III.

Csúsztam, kapaszkodtam.
Amíg tudtam, amíg bírtam.
Mentem... Kezem ökölben.
Térdelő testem görcsben.
Nem néztem, nem láttam,
nem is hallottam semmit.
Nem hívtam magammal senkit.
Ne taposs, ne kínozz, ne gyötörj:
Menj el! Ezt, csak ezt zúgtam,
hallottam füleimmel. Vártam...
A remény fátyolként vált köddé:
lenn a sárban sírok mindörökké.
Felállnék, de megroggyan a lábam.
Szétfeszített karral zuhanok a mában.
Gyötör a gonosz, nap mint nap engem.
Húsomat tépi - nem csak az ingem.
Méregízű epe a számban.
Nyelem keserű nyálam...

IV.

Felébrednék... Ha ez rossz álom lenne,
eltűnnék, és többé senki nem keresne.
Vádolok, vádolnak... nem érdekel semmi.
Nem tudom, nem értem, mit kéne tenni?!
Félelem ölel át remegő karral,
félelmem szembenéz zord önmagammal.
Mindig csak adtam - semmit sem kaptam.
Lelkemet teljesen lecsupaszítottam.
Vigaszt ha kerestem, bőven megfizettem!
Árva sorsomnak áldozata lettem.

V.

Honnan merítsek erőt, ha nincsen
se vigasz, se remény, se földi kincsem?
Minden, mi rám talált, lehúz a mélybe,
sárgaszemű szörnyek pokoltüzébe...
Fel kellene állni, immár sokadjára,
sírva is nevetni az egész világra.
Felébredni újra, elhagyni az álmot,
és szemétbe dobni mindent, ami bántott.
Mindent és mindenkit újra számba venni:
Óh, Uram, adj erőt, hogy meg tudjam tenni!



BODNÁR ÉVA
Fáj



Valami rezdül,

valami lobban.

Valami mozdul,

valami koppan:

valami fáj...



A szavak jönnek:

ítélet szól.

Maroknyi hited

tűnőben valahol.

Valami fáj...



Vergődés furcsa

álmából ébredsz,

sima víztükörbe

bele sem nézhetsz -

valami fáj...



Megtépett lelked

sebein fátyol.

Itt az idő: most

búcsúzz a mától,

hogy többé ne fájjon,

ami MOST fáj!





Megigézve
/ Szerelem/

Barna szemed mély tengerében
csillámló sárga lángocskák,
melyeknek perzselése édes.
Bennük találok menedéket.
Tekintetem mágnesként vonzza,
figyelmem nem terjed ki másra:
szívem torkomban kalapál.
Meghalnék érted, hogyha hagynád,
de élnem kell, hogy velem élhess





BODNÁR ÉVA


Olyan az ember...



Olyan az ember, mint a szél: amikor szeret, simogat.
De jaj, mikor haragszik! Tombolva tépi szét a lombokat.


Máskor olyan az ember, mint a víz: lágy csobogása andalít.
De zúgó árjától el nem menekülhetsz, mert elpusztít.


Amikor sötét éj az ember: kiszámíthatatlan, gőgös és buta.
Hiába gyújtanál már fényt ott, ahol győzött az éjszaka.


De van kiút a sötétségből: amikor Napközelbe érsz...
Arany fényében lelked megérzi - jó az út, amin hazatérsz.
 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
B Éva
  2011-03-01 15:37:16, kedd
 
  Bodnár Éva versei
Másnap
(A Day After)

Egy amerikai film hatása alatt íródott vers. A film bemutatja mindazon borzalmakat, amelyeket egy feltételezett atomháború váltana ki.



Rideg éjjelen
konok sötétség.
Nekem nem kell.
Más kell.
A fény.

Porban jajgató
mocskos emberek
kísértenek.
Halálszagot hoznak:
Félek.

Üveges szemmel
hullik le a Nap.
Az égbolt üres.
Megfulladok...
Segítsetek!

Ember vagyok,
egy halom tetején
egyensúlyozok.

A fegyverek
hegyén állva
pislogok fölfelé.

Feketeségben
halál fintorog.
Megérint -
Felsikoltok.
Véres borzadályban
gázolok derékig.
Elfáradok, mire kijutok.
De a fényt megpillantom.

Óriásgomba az ég,
és a hús arcomra ég.
Másnap
II. tétel

Még mindig elmosódott foltok
vibrálnak szemeim előtt,
de lassan összeáll a kép.
Mint az újszülött,
bután nézem a tárgyakat.
Mi történt?
Vajon meddig szívtam magamba
a mérgezett levegőt (???!)
Mely tüdőm hörgőin át
Testem marcangolva tépi szét...
Mitől ily szörnyű az ébredés?
Feleljetek!

Az égett seb a karomon nem fáj,
de vadul lüktet a szívem,
s a vér kitör ereimből.
A nyelvem dagad, egyre nő,
és oly nehéz, akár a kő.

Meghalt az élet,
magam vagyok.
Meghalt az élet?
Temessétek...





Aratás előtt
Amerre nézek,
lágy fuvallat táncol
a búzafölddeken.
Itt állok előtted,
mindennapi kenyerünket
imában hordozó
szent termőföld.
És nézem pipacsokkal
tarkított végtelen
arcképed.
Magadban hordozod
a természet szavát,
az anyaföld színét
és illatát.
A termékenység
élő képe vagy...
Óh, mily boldog a test,
mely befogadja
gyümölcseit e földnek!
Kár, hogy nem ölelsz
még nagyobb teret,
hogy kaphasson belőled
minden éhes száj
egy falat kenyeret!
S nem torzítaná el
a látványt a tudat:
Míg egyik ember kenyérért
mond áldást,
addig a másik - bizony -
éhes marad!






Fohász a hazáért
Uram!
Nézz le a magasból,
csodáld ezt a tájat!
Hol üde szellő borzol
minden kis fűszálat.
Hol erdőszélen
rőt vad kóborol,
s az éjszakában
ősi csend honol.
Ahol ez a nép
hazára talált,
de mégsem tudja
biztos otthonát.
És lassan-lassan
elfelejt már sírni.
Rég nem könyörög,
csak próbálja kibírni
mindazt, mit hosszú
századokon át cipel már,
mint öröklött rabigát.
Egyre tovább
nézd, Uram!
A folyóparti zöld
lombok alatt
egy percre megpihen
a gondolat -
szünetet tart a pergő idő.
És nincs eszme - sem hatalmi erő,
mely rád kötözné kényszerzubbonyát...
És hajtana egyre-egyre tovább.
Uram!
Mi megvívtunk sok csatát!
És ontottunk vért,
amikor úgy kellett,
mert ez a föld
el nem veszhetett!
Nézz le ránk - úgy kérünk
könyörögve,
hadd érezzük:
miénk lesz örökre!








Számon kérő számadás
Barázdált, fáradt arcok,
semmitmondó tekintetek,
kifakult létben gyötrődő
szerencsétlen nincstelenek,
hozzátok szól-e még valaki?
Próbálják-e a sírásotok
érteni, hallani?
Vagy a rátok sütött bélyeg
már örökké a társatok,
és esély sincs, hogy
átlépitek a sötét
árnyékotokat?
A szóban rejlő őserő
visz-e akkor is tovább,
ha elmúltak a szép napok,
és rég eltűntek a csodák?!
Tudsz-e maradni az, ki voltál?
Akarva,
Akaratlanul.
Hittel,
hitetlenül.
Elátkozottan
áldást várva.
Az igazságot
Nem találva?!






Gyász
Konduljatok harangok,
ne legyen csönd.
Harsogjátok túl
falum határait!
Szememre száll az éj,
sötét a végtelen.
Nehéz a levegő,
akár a fájdalom,
akár a félelem.
















 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
B Éva
  2011-02-24 08:33:17, csütörtök
 
  ...... .......



Bodnár Éva - Elmélkedés

Előttem sorban a betűk...
- fehér papíron fekete sereg -
...egymáshoz illeszkednek úgy,
mint viharban az apró porszemek.

A betűk formálják a szót.
A szónak rendje van: üzen, tanít.
Ne tékozold el hát soha!
Becsüld erejét, színét, titkait.

Ne szaporítsd! Tanuld meg jól:
Aki bölcs, az alázattal beszél.
Nem tűr idegen díszeket,
de az ősi forráshoz visszatér.

S úgy merít belőle, mintha
áldozatra készülne Istennek,
Mert szent e kincsek tárháza,
hol anyánk szavai újra élnek.

Szavak... és még több gondolat,
bennük vágyaink valóra válnak,
És eltékozolt álmaink is
egyszer talán majd ránk találnak.

Link


---------------------------------------------------------------------------






Bodnár Éva - Egy pillanat veled

Amikor simogató kezed felém mozdul,
csöndesen megnyílik a szívem,
és magába zárja érintésed,
ahogy becézel, ringatsz kedvesen.

Kizártuk az időt, a tér is csak annyi,
ahol most együtt vagy velem,
nem számít rajtunk kívül semmi,
csak a pillanat, mely örök s végtelen...

Bodnár Éva - JANUÁR

Zúzmara reszket a fákon,
kopog a januári reggel,
és vidám, farsangi hangulat
köszönt ránk a téli hideggel.

Bodnár Éva - FEBRUÁR

Gyertyaszentelő Boldogasszony,
mutasd, a tavasz eljön-e?
Felébred végre, vagy árnyékát látva
hideget jósol a medve?
Gyertyaszentelő Boldogasszony,
vigyázd a csecsemők álmát!
Űzd el házunkból a gonoszt, a rosszat,
áldd meg az élőt, s halottainkat!

Bodnár Éva - MÁRCIUS

Eső cseppen,
borzas rügy ül az ágon,
Lassan élednek a színek
a szürke tájon.
Néha még fagyos a reggel,
néha még hideg szél
csókol szájon,
de öreg harcos már a tél,
ereje fogytán - elalél...
Pilláin márciusi álom.

Bodnár Éva - ÁPRILIS

Áprilisban rügy kipattan,
fürdik a rét zivatarban.
Egyszer derű, máskor ború:
Bolond, aki most szomorú!
Viszket már a földnek háta,
ekevasat nagyon várja.
Újra itthon fecske, gólya,
Tavasz igaz hírmondója.

Bodnár Éva - MÁJUS

Ráismerünk színeiről,
ráismerünk illatáról,
fényben úszó tarka réten
virágot kötő kislányról.
Érezzük friss leheletét,
megújúlást hozó kedvét,
és az áldott meleg esőt
permetező szeretetét.

Bodnár Éva - JÚNIUS

Szent Iván éjjelén égnek a tüzek,
parázson táncolnak fiatal szüzek.
Forró az éjszaka, forró a nappal,
táncot jár a Hold a csillagokkal.
Szent Iván tüzei nappal is égnek,
forró a június - viharok jönnek.
Iskolás öröme Péter-Pál napja,
Iskolatáskáját sarokba dobja...

Bodnár Éva - JÚLIUS

Már tombol a nyár.
A Nap forró tűznyelve megéget,
a jószág is csak félve jár,
árnyékban keres menedéket.
A hőség maga rekkenő,
hadrendbe állva aratnak a gépek,
Csak húzza lábát az idő,
Lelassul minden élet.



Bodnár Éva - AUGUSZTUS

Frissen kötözött szalmabálák,
letarolt földeken:
Augusztus képe ilyen.
Új kenyér kerül az asztalra,
új élet tüze lobban,
Hálát adunk mindezért:
Augusztusban...

Bodnár Éva - SZEPTEMBER

Ó, milyen csodás hónap!
Színei letaglóznak.
Gazdag termésnek örül az ember,
mindezt elhozza a szeptember.

Bodnár Éva - OKTÓBER

Október - hűvös szél, vad eső,
máskor meg aranyló őszidő.
Hordókban már a hegy leve,
érleli pincék hűvöse.
Lassan ritkuló lomb körül,
egyetlen magányos sas repül.
Nézi a tájat, s elmereng:
Odafönt jobb, vagy idelent?

Bodnár Éva - NOVEMBER

Hideget üzen november,
megfakult színeiben bánat.
Túl sötét, túl morcos ahhoz,
hogy bármit is vidámnak lássak.
Pedig a Tél hírnöke ő,
zimankós reggelek kovácsa,
hol elárvult ereszek fölött a szél
fagyos sóhajú táncát járja.



Bodnár Éva - DECEMBER

Tegnap még végigcsordult
egy-egy könnycsepp
az őszbe hajló lombok halmazán,
ma már fehéren csillog az avarban:
a Tél fagyos mosollyal szalutál.
Kopasz ágon didergő madárka...
Tán virágos rétről álmodik?
Vagy csupán az ablak fénye vonzza -
lágyan, simogatón melegít.
Szűzies a táj így hófehérben,
ünnepre készül a nagy világ.
Fenyőgallyon csillagszóró fénylik -
békés ez a karácsonyi kép. -
Boldogan harsog a gyerekhad:
Bár mindörökre megmaradna így!

Bodnár Éva - Teher alatt a pálma...

Mint szírten lakó kis virág,
Mely kő alól nyújtja nyakát,
Vagyunk mi is.

Kapaszkodunk és harcolunk,
Ez a föld itt az otthonunk
és sírunk is...

Száz éve élünk kő alatt,
De hitünk és nyelvünk megmaradt:
Visszük tovább.

Nem jár érte elismerés,
Csak rúgnak belénk, s azzal kész -
Itt is, mint odaát.

Mert mindig van, ki tüzet szít,
Rombolást választ, nem épít,
Nem tisztel népet - sem hazát...


Azt akarom, hogy észre vedd,
Az a kis virág odafent
Most én vagyok.

Őrizzük hát együtt a fényt,
Ne hagyjuk veszni a reményt,
míg csöndesen

pompázik arcunkon a nyár.
S ha hullik szirom, törik szár:
Jöjj, kedvesem...!

Ölelj, ahogy ölel a szél,
Tudjam, hogy biztos tovább él
A GYÖKEREM!

Bodnár Éva - Ha...

Ha
van kiért,
és van hogyan...

Ha
életem nem
zord folyam...

Ha
létezem úgy,
ahogy jár...

Nem
fog ki rajtam
a halál(?).

Bodnár Éva - Első évforduló

Szíven ütött a csend.
Idebent elém térdelt
a magány, s hiányod.
Többé már nem vársz
kedves mosolyoddal
az ajtóban állva...
Üres a ház - itt minden árva!
Emlékeim közt kutatok.
Keresem arcodat, hangod
lágy simogatását -
keresem az érzést,
ami minket összekapcsolt,
és a lelkemig átjárt.

Megérint a hidegbe burkolt
elmúlás..., s az éjszaka
fényei tűként tapogatják
végig a bőrömet.
Mégis várom jöttödet.
Várom, hogy felébredjek...
S rossz álomként dobjam ki
ezt az egészet...
Nem vagy már. Mintha
kitöröltek volna a létből,
az időből... Oly hirtelen,
oly kegyetlenül. Miközben
hallgat bennem a csend,
s a múltat siratom:
Hiányod fáj... Nagyon.

(2009)






 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva 1.  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 10 db bejegyzés
Összes: 68304 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2740
  • e Hét: 46259
  • e Hónap: 277403
  • e Év: 1068267
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.