Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 59 
Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem
  2022-11-13 17:02:35, vasárnap
 
 




Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem


Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugoszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem...
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.		  
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Túrmezei Erzsébet: AMÍG LEHET...
  2020-07-16 10:10:17, csütörtök
 
 




Túrmezei Erzsébet: AMÍG LEHET...


Ha édesanyád is öreg lett,
és te magad is 'öregebb',
ha - miket addig meg se érzett -
nem bírja már a terheket...
ha kedves hű szeme se lát úgy
az életbe, mint azelőtt,
ha lába ügyefogyottan
nehezebben hordozza őt:
legyen támasza erős karod,
és kísérése örömed!
Üt az óra, amikor sírva
utoljára kísérheted.
És ha kérdez, felelj a szavára!
Ha újra kérdez, akkor is!
Ne türelmetlenül! Gyengéden,
ha megkérdez, harmadszor is!
Magyarázz meg mindent derűsen,
ha valamit nehezen ért!
Üt az óra, melyben
tőled többé semmit se kérd...		  
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Túrmezei Erzsébet: A LEGNEHEZEBB KÉRÉS:
  2020-01-23 17:05:40, csütörtök
 
 




Túrmezei Erzsébet

A LEGNEHEZEBB KÉRÉS:

"Legyen meg a Te akaratod..."

Ha elkerülnek gondok, bánatok,
könnyű kimondani.
De ha nehéz órák jönnek,
s az öröm ködbe vész?

Ha a szív vérzik, a lélek zokog,
ha éjszakának tűnnek nappalok,
eltördelni mégis a mondatot,
hogy "legyen meg a te akaratod!"?

Inkább sikoltanék: "Atyám, ne, ne!
Miért kell ennek így történnie?"
Szívem keserű lázadásba jut,
ha érthetetlen előtte az út ...
Sírva tesz fel kínzó kérdéseket :
,,Én Istenem, hát ez a szeretet?!"

Aztán elcsitul: - Bocsáss meg, Atyám!
Te szeretsz engem híven, igazán.
Kínban vergődő szívvel is tudom :
Te vezetsz engem a legjobb úton!

Ellenemre is véghezviheted,
de szívem attól nem lesz csendesebb.
Taníts meg hát szívből kiáltani,
ne csak szájjal, de szívvel mondani :
"Ahogy te akarod! Ne ahogyan én!"
A békesség csak így lesz az enyém.

Lehet az út tövises, meredek,
amerre vezetsz, bátran mehetek.
S mindennapi kérésem az marad:
"Add, hogy csupán Téged kívánjalak!"

-Legyen akaratod, ha nap nevet.
-Legyen akaratod, ha éj temet.
-Legyen most és mindörökké! Igen!

Fogd meg a kezem, fogadd el a szívem!
S ha utam célját el is takarod :
Hiszek! Legyen úgy minden,
ahogy Te akarod!
Ámen

 
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Túrmezei Erzsébet: Távoli dallam
  2019-08-06 07:35:14, kedd
 
 





Túrmezei Erzsébet: Távoli dallam


Tél ha havazza
szürke ruhámat,
szívemben halkan
távoli dallam
tavaszi, titkos
csengése támad.

Melege üzen
mennyei nyárnak.
Rám, nyomorultra,
télbe borultra,
kapu-kitárva
ahol már várnak.

Szólít a hazám.
S úgy visz a vágyam,
míg a szívemre
- pehely pehelyre -
fehér hívások
hullanak lágyan.


  
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Túrmezei Erzsébet: Isten kezében
  2019-07-10 20:59:50, szerda
 
 





Isten kezében


Felvett az Isten az út
porából, s a kezére tett
félénk ázott bús kis
verebet,
Sokáig egyebet sem tett,
csak melengetett.

Lassan - Ó de lassan! -
minden csepp véremet,
átjárta melege,
kimondhatatlan hűsége,
atyai szeretete.

Kezéből etetett.
Igéjéből itatott.
Csipogni, repülni, hordani
tanított. Mindez sokáig
ó, de sokáig tartott.

Kezében vagyok.
Kezéből élek...
Bár szédít sokféle veszély,
Ujjai közt, ha kinézek,
de nem félek!

Tudom, - vihar is megtépáz,
Héja is kerülget,
Kétség, bú gond, nyomor,
szívemre feküdhet,
de Isten kezéből
semmi ki nem vehet!

S így ,,lelkem szép csendesen
nyugszik csak az Úr Istenben."
Kezében csupán eszköznek lenni,
Ugyan-e kezekbe lelkeket vezetni,
Megtanít az Isten!

(Túrmezei Erzsébet)
  
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Túrmezei Erzsébet: Két hazám van
  2019-07-04 17:20:29, csütörtök
 
 





Két hazám van


Két hazám van,
első és második hazám.
Mindkettőt szeretem.
A másodikat akkor igazán,
ha az elsőből él az életem.
A második a föld
és az első az ég.
A második a közel,
az első: nem tudom,
közel vagy messze még.

A második hazám
virágot ad nekem,
kenyeret ad nekem,
kaszanyéllel s építőkövekkel
miatta kérgezem a tenyerem.
Belémélyesztem az ekém vasát,
s terem.
De ha az első nem ragyogna rám,
nem volna más a második hazám,
csak sírverem.
Mert azt mondanám, hogy nem érdemes.
Rigó fütyülne, a pacsirta szárnya
dalterhesen nagyon magasan szállna,
a szép tavasz-világ
zengne, fakadna, bomlana.
Lüktetne fában, kőben és szívekben
az élet dallama,
mégis azt mondanám: nem érdemes.
Ugyan miér',
Ha minden véget ér?
A lomb lehull, tavaszra jő a tél,
még a bimbóból is halál beszél.
De én nem mondom, hogy érdemes,
és töröm az ugart,
és mindegy nekem, akármeddig tart.
A téli fák csontujjaira is
békésen rámosolygok: majd kihajt.
A sír az egyik part,
és túl a másik part.
Itt véget ér,
itt akármeddig tart,
ott végtelen.

Ez a hit jár velem.
Az Isten jár velem.
Húsvéti Isten és húsvéti hit.
Ugart török, vetek és aratok,
s fejem télben, tavaszban csüggedetlen
felemelem.

Túrmezei Erzsébet


  
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Túrmezei Erzsébet: Amerre most jár
  2019-04-20 10:04:15, szombat
 
 





Túrmezei Erzsébet: Amerre most jár


Annyi szívben felébred valami
hívogató vágy: útra kelni egyszer.
Járni, amerre Jézus lába járt.
Látni a Golgotát látó szemekkel.

Hallgatni az olajfák suttogó
beszédét... azt a titkos, bús beszédet.
A szent helyen, hol imádkozva vérzett,
belenézni a holdas éjszakába.

Ellátogatni kis Betániába,
mindenüvé, amerre elhaladt.
És lélekben királlyá gazdagodni
a szent, ezer emlékű út alatt.

Nekem ez a vágy idegen maradt.
Más volt a vágyam: Nőtt... növekedett...
lett belőle sóvárgás, akarat,
követelés: egyedül arra menni,
amerre Jézus lába most halad.

Nem von a régi csodák földje.
Új csodák életföldje vár.
Feltámadást, erőt ujjongva hirdet
a száz virágba zsendülő határ.

S az élő Krisztus feltámadva jár.
Magyar nyomort gyógyít. Édestestvérem
vak szemét nyitja színre, fényre meg.
S bár útjait szememmel el nem érem,
A lelkemen sejtésük átremeg.

Mért mennék messze, idegen vidékre
keresni, földi útja merre vitt?
Most akarom a lépteit követni:
Az élő Krisztus lépteit.

  
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Túrmezei Erzsébet: Csak alagút!
  2019-03-19 10:20:52, kedd
 
 





Csak alagút!


Ahogy az alagútba értünk,
egy kicsi lány fölsírt nagyon.
Édesanyja hiába békítette:
"Mindjárt kiérünk! Ne sírj, csillagom!"

Végigkísért a rémült sírás,
végig a biztató szavak:
"Meglátod, milyen hamar világos lesz!
Meglátod, milyen szépen süt a nap!"

És ez a kedves, biztató szó
égi üzenet volt nekem,
amint egyre csengett a nagy sötétben:
"Hamar kiérünk! Ne sírj, gyermekem!"

Hisz Jézus is így biztat mindig
a sötét alagúton át.
A végtelennek tetsző éjszakában
egyre hallom vigasztaló szavát:

"Hiszen hazatartunk a fénybe!
Hamar elérjük a kaput,
és akkor minden sötétségnek vége!
Ne félj, ne sírj! Hiszen csak alagút!"

Kiértünk. Nevetett a napfény.
A kisleány is nevetett.
"Csak alagút!" - ismételgettem egyre
magamban a drága feleletet.

Túrmezei Erzsébet

  
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Túrmezei Erzsébet: Az óra üzen
  2019-03-19 09:55:25, kedd
 
 





Az óra üzen


Csend van. Csak az óra beszél velem
fenn a falon.
Olyan jó lenne az üzenetét
meghallanom.

Ó, csak ketyegj, sietve, pontosan!
Időt jelezz!
Mondd el, hogy minden könnyes perc lejár,
és vége lesz.

Mondd el, hogy múló, azért drága itt
perc, pillanat,
ameddig az örömhírt szerteszét
vinni szabad.

Hirdesd, hogy fenn az örök Isten is
órát figyel,
és segítsége jókor érkezik,
nem késik el.

Beszélj az otthonról, hol óra már
nem mér időt,
s időtelen szolgálat vár reánk
a trón előtt.

Addig, ha ütsz, siettess engem itt
szünettelen,
s ne engedd célomat egy percre sem
felejtenem!

Tik-tak! Múlik év, óra, pillanat
és alkalom.
Csend van. Csak az óra beszél velem
fenn a falon.

Túrmezei Erzsébet


  
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
Túrmezei Erzsébet: Hangya a porban
  2019-03-19 09:49:34, kedd
 
 





Hangya a porban


Nézem a hangyát lenn a porban,
s Valaki a magasból engem néz.
Nekem göröngy... hegy a hangyának.
Nekem hegy... a Magasságosnak
parányi porszem az egész.

S míg én a hangyát észre sem veszem,
nem fáj a veszte sem,
néha eltaposom lenn az úton,
s nem is tudom,
addig Ő, akinek hatalmát zengem,
szemmel tart engem,
vezet szüntelen.
Fel sem foghatja ezt a titkot
parányi hangya-értelem.

Ó, Istenem!
Én, haszontalan, kicsi hangyád,
ki ugyan megérdemelné,
ha eltaposnád, cserben hagynád,
szívemet hozzád emelem.
És téged áldalak
most... ínségek sötét hegye alatt...
Hisz neked porszem az egész.

Nézem a hangyát lenn a porban...
és szemed a magasból engem néz.

Túrmezei Erzsébet


  
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 59 
2023.02 2023. Március 2023.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 77 db bejegyzés
e év: 225 db bejegyzés
Összes: 11676 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 401
  • e Hét: 1378
  • e Hónap: 41722
  • e Év: 127728
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.