Regisztráció  Belépés
joetoth.blog.xfree.hu
pax Tóth József
1937.09.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Bibliából és szenttől41/840
  2017-11-12 11:01:56, vasárnap
 
  Elmélkedés
A tíz szűz, -- azt mondja nekünk Isten sugallata, -- nem bármi
lélek jelképe, hanem a katolikus hívôé, aki méghozzá jócselekedetekben is gazdag. ,,Szüzek'', mert tiltott érzékiességtôl tartózkodtak,,,lámpásaik vannak'', azaz jótetteik; mert ezekrôl mondja az Úr: ,,Úgy világoskodjék cselekedettek az embereknél, hogy lássák jó műveiteket!'' (Mt 5,16) Ha tehát szüzek is, jótettek lámpását is hordozzák, és mégis többjük nem juthat be a Mennyegzôre: jaj, hol találja magát az, aki nem ôrizte magát szűzen a bűnös testiségtôl, és sötétben jár, nem lévén gondja jótettekre!? -- ,,Jöjjetek Ô elébe!'' A vôlegény elé menni: szívvel futni, várni a jöttét. -- ,,És Ô késett'',és ezalatt mind elszunnyadtak. Mind? Igen, okos és balga egyaránt! Mi ez az alvás? Bizony, mikor késik Ô, akkor ,,elárad a gonoszság, meghűl sokakban a szeretet'' (Mt 24,12). -- Jézus hozzátette azonban: ,,Aki pedig mindvégig állhatatos, az üdvözül.'' Hova tegyük az okosakat?Ugye a mindvégig helytállókhoz. Semmi másért, semmi másért be nem
engednek, csak a mindvégig helytállásért! Az okosakban nem hűlt meg a szeretet, hanem izzik mindvégig. -- De azoknak ,,olajuk nincs'', csak lámpásuk, akik embereknek akarnak tetszeni, és azért végeznek dicsô tetteket: nincs azonban belül olajuk. Elszunnyadáskor kialszik az ilyen lámpás. Az okosaké ég a belsô olajtól, a lelkiismeret biztos hevén, belsô szeretettôl... Égett ugyan egy darabig a balgáké is, mert dicsérték ezeket az embereket, de az ébredés, a föltámadás óráján üres a lámpásuk. ,,Menjetek, vásároljatok!'' -- azért voltatok jók, mert mások dicsértek, ,,eladtak olajat'' nektek; dicséreteket! Vegyetek hát most is! ,,Mert tán nekünk se elég!'' -- mondják az okosak józan és szent alázattal, hisz még ôk is félnek a nagy órától. ,,Magunkról sem tudjuk, elég-e, hogy tudhatnánk rólatok''... Veszôdünk ma szelekben,
lobog lámpásunk; de izzón égjen belsô szeretettôl! A szélroham,
kísértés akkor csak növeli, s nem oltja ki a tüzet!'' (Sz Ágoston: 93.
beszéd)

/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/
 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
Szenttől-42/762
  2017-02-12 13:29:14, vasárnap
 
  Békesség a szeretetben növekedésből.
Óh tűz, mely mindig lángolsz és soha ki nem alszol! Óh szeretet,
mely szüntelen lobogsz és soha el nem hamvadsz! Gyullassz föl engem, s lángolni fogok! Gyullassz, óh gyullassz föl, hogy csakis Érted égjek mindenestôl! -- Mit nem a hit s szeretet szült, az nem jó! Ketten egyedül, egyedül ôk szülei az erénynek! -- A hit az Isten házát alapozza, remény a falát húzza föl magosra, a szeretet tetôzi s lesz lakosa. -- A világ és önmaga megvetésével /megszabadulással/ gyarapszik a lélek Isten és felebarát szeretetében. -- Szeretet a lélek szépsége: minél inkább nô a szeretet, annál jobban szépül a lelked. -- Rövid törvény az, mely eléd van szabva: Szeress és tégy, amit akarsz! -- Ahol megvan a szeretet, ugyan mi is hiányzik onnét? Ahol nincs, ugyan mit is ér nélküle minden egyéb? -- Az igazi szeretet nem fér össze érzékiséggel;ha ezt tövestül ki nem irtjuk, azt szívünkbe be nem gyökerezhetjük.(Sz Ágoston műveibôl)

/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/

 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
Bibliából és szenttől40/730
  2016-10-23 15:16:55, vasárnap
 
  Elmélkedés
Farizeus és a vámos
,,Szükség mindenkor imádkozni''. -- Ha csökken a hitünk, az imánk is eltűnt! Imádkozik-e, aki nem hisz, vagy alig hisz? Hogy tehát imádkozni tudjunk, higgyünk, s hogy a hitünk ne fogyjon, imádkozzunk!
-- De hit is, ima is nem a kevélyé, csak az alázatosnak kegyelme!
,,Hálát adok Istenem, hogy nem vagyok oly gonosz, mint a többi!'' --szól a kevély imája! Én ,,igaz'', a többi ,,bűnözô''! És még az ott talált szegény vámos is csak nagyobb gôgre alkalom! ,,Nem bűnös, mint ez a vámos!'' ,,Böjtölök... tizedet adok...'' Kutasd a szavaiból, mit is kér Istentôl, nem találsz semmit! Fölméne ,,imádkozni'', s nem is Istent kéri, csak magát dicséri... Sôt aljasabbul: aki ott igazán imádkozik, azt ócsárolja! A vámos pedig távol áll vala alázatában...de közel jut Istenhez. Szíve tudata távol tartja, áhítata odavonzza.,,Távol áll'' -- de Isten közel lép és odafigyel. Magasztos az Úr, és az alacsonyt mégis meglátja! A magasakat pedig, mint ezt a farizeust is: ,,messzirôl lenézi''. Nézi, de nem néz át rajta, észreveszi! De halld még tovább a vámos alázatát: nem elég, hogy hátra húzódik, ,,még szemeit sem meri égre emelni''. Hogy az Úr letekintsen rá, ô nem mer föltekinteni! Nem mer, nyomja lelkiösmerete, szívetudata, csak reménye, ami emeli. Halld még: verdesi mellét! Büntetésképp magát üti,az Úr azért a bűnvallót kíméli. ,,Uram, légy irgalmas hozzám,nyomorult bűnöshöz!'' Lám így szól imája! Ne csodáld, hogy az Úr ott
bűnét megbocsátotta, hol a bűnös magát vádolta [ignoscit... agnoscit].
Lássák most, hallják ama gonosz hangoskodók, azok az erényeikben pöffeszkedôk! Akik mondják: ,,Isten emberré alkotott, én meg igazzá magamat alkotom.'' [Pelagiánusok, az eredeti bűnnek és kegyelem szükségének tagadói.] Óh te elvetemült, te farizeusnál rosszabb! Mert az gôgösködött, de mégis hálát adott Istennek! Hálát, hogy különb a többinél, és hálája dacára, mint gôgöst, fölfuvalkodottat feddi ôt az
Úr! Hálát ad, de mintha már többre nem szorulna. Tehát igaz vagy,
tehát mitse kérsz, már ,,elteltél'' jósággal, neked már nem ,,bűnre
kísértô az evilági élet'' (Jób 7,1). Teli vagy, bôvelkedel, nem kell
mondanod: ,,Bocsásd meg a mi vétkeinket...'' De mit mondjunk arról,aki istentelenül a kegyelmet támadja, ha még az is feddést kap, ki gôggel ugyan, a kegyelemért hálás? (Sz Ágoston: 115. beszéd)

/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/
 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
Szenttől-38/724
  2016-10-02 13:56:26, vasárnap
 
  A hit ereje Istentôl
Isten maga biztat minket maga dicséretire, de ehhez hit kell, meg igyekezet.
Uram, te nagy és minden dicséretre igen méltó vagy; erôs
hatalmadnak, bölcs mivoltodnak sem vége, sem határa. S íme, teremtett világod aprósága: ember akar dicsérni téged. Nyakán a halál igája,lelkében bűne tüskéje s az a bizonyosság, hogy a kevélyeknek ellent állsz, s mégis ez a porszem kezed alkotása között: az ember dicsérni akar téged.
A te indításod az bennünk, hogy gyönyörűség dicsérnünk téged, mert magadnak teremtettél minket, s nyughatatlan a szívünk míg csak el nem pihen benned. -- Szívem észrevett önmaga fölött, értelmem fölött valami örökké változatlan világosságot. -- Nem úgy borult értelmem fölé, mint olaj a vízre, vagy ég a földre, -- hanem sokkal magasabbról, -- hisz ô az én teremtôm; -- s én sokkal mélyebben álltam, hisz teremtménye vagyok! Akik az igazságot megismerték,ismerik ezt; s akik ezt ismerik, megismerték az örökkévalóságot. A szeretet is ismerôs vele.
Óh örök Igazság! Óh igaz Szeretet! Óh kívánatos örökkévalóság!
Istenem vagy; -- hozzád száll sóhajtásom éjjel-nappal. Mikor elôször megláttalak, felkaroltál, hogy megértsem, mennyire
valóság az, amit megláttam, s mennyire méltatlan vagyok én arra, hogy rádtekintsek. De azért, mintha hallottalak volna a magasból: Én a felnôttek eledele vagyok! Növekedjél s részed lesz bennem. Nem te változtatsz át engem magaddá, mint valami testi eledelt, hanem én változtatlak át téged magammá! -- Azt is megértettem, hogy ,,a gonoszságért dorgálod az embert, és elepeszted lelkét, mint a pókot.'' S mikor tépelôdtem,hogy talán nem is létezik az Igazság, mert sem a véges, sem a végtelen térségekben nincs kiterjedése, -- messzirôl kiáltottad felém: ,,Én vagyok, aki vagyok!''
Meghallottam, de úgy, hogy a szívemmel hallottam meg, s többé nyoma sem volt bennem a kétkedésnek; sôt könnyebben kétségbevontam volna saját eleven létezésemet, mint az Igazságét, aki mellett az egész teremtett világ tanúskodik. [Késôbbi tanítása jelentkezik Ágostonnak:,,Ha valami egyáltalán létezik, elsôsorban és gyökeresen Isten létezik.''] (Sz Ágoston: Vallomások, 1:1)

/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/
 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
Szenttől-34/705
  2016-07-24 16:28:40, vasárnap
 
  Miatyánk
Úgy akarta Ô, az Úr, hogy Atyját mi is Atyánkul szólítsuk. Nem
irigyelte tôlünk. Vannak szülôk, kik a második, harmadik gyermekük után már földiesen aggódnak, ha még egy születik, koldusságra szülik!
Ez az örökség, amit Ô ígér, sokfelé osztódik és senki meg nem
fosztódik, mert rövidséget nem lát. -- Íme az ô jóságából mennyi
testvére lett az Egyetlen Fiúnak! Megosztja velünk örökségét, akikért halált szenvedett. Van földi atyánk és anyánk: munkára és halálra születtünk! Új szülôkre leltünk: Isten-Atyánkra és Egyház-anyánkra,hogy örök életre szülessünk. Éljetek ilyen szülôkhöz méltón! [Hét kéréshez:]
1. ,,Szenteltessék meg a Te neved'', hogy bennünk is szentül
hasson, ami öröktül úgyis szent: vagyis mi legyünk általa szentté!
Magunk számára szól a kérés, nem Istenért! Nem Istennek kérünk valami jót, kinek semmi rossz nem történhet... Bennünk, nekünk is szent legyen hát az Ô szent neve!
2. Kérjük, hogy jöjjön el az Ô országa; el is jön, még kéretlen is!
De vágyni rá és kérni semmi más, mint azt kérni, tegyen méltóvá minket az eljöttére. Nehogy, Istenments', eljöjjön s minket meg ne leljen!Mert sokaknak nem jön el, amint mégis eljön azoknak, akiknek szól akkor: ,,Jöjjetek, Atyám áldottai!''
3. ,,Akaratod legyen, miképpen a mennyben, azonképpen a földön is.'' Sokképp érthetô, idônkint egy-egyre értsd! Ég: az angyalok s a szentek. Ahogy ôk nem bántanak meg Téged, mi se bántsunk! Mind az ,,ég'': az apostolok, próféták, szentek -- mi pedig vagyunk: a ,,föld''... -- És újra: az Egyház maga az ég, ellenségei a ,,föld''.Jót kívánunk ezeknek, hogy ôk is higgyenek, hívôkké legyenek, bennük is beteljék Isten akarata! -- Ismét: lelkünk az ,,ég'', testünk a föld -- ahogy a lélek föltámadva megújul, kövesse ôt a test is. Az ész,megint, az az ég -- mely igazságnak örül. És a föld mi? ,,Más törvényt látok tagjaimban, elmém ellen tusakodót!'' Mikor múlik a tusa, test és
lélek közt szent a béke: akkor lesz meg földön is az Ô akarata.
4. Kenyér: a földi, melyben foglaltatik ital is, ruha, hajlék is,
de nem több! Vesszen a kapzsiság; elég, természetünk amit vágy,
koplaljon ám a törtetô világ! -- S ha ez élet elmúlt, vajon kérhetni-e a mindennapit? Mert akkor a mindennap lesz egy örök Ma. Most itt egyik napról másik napra kérsz; kell-e akkor nap mint nap, mikor az öröklét egyetlen nap!? Krisztus az igaz Kenyér mai napon és az örök napon. Az Oltári Szentség belsô megszentülés; az asztali kenyér felett az oltári Kenyértôl való mindennapi igaz Élet, már itt e ,,mai napon''.
5. ,,Bocsásd meg vétkeinket'' -- minden földi rászorul e kérésre.
Fölfuvalkodhat magától, de meg nem igazulhat. Jobb, ha a szegény
vámost utánozza s nem a dagadozó farizeust! Most itt szerzôdést kötünk Istennel, s aláírtuk: ,,Amiként mi is megbocsátunk!'' Tedd hát,bocsáss meg te is igazsággal, hogy a ,,Bocsáss meg nekünk''-et
mondhasd el hatással. Ha a szem megzavarodik, nem állja a Nap fényét s ha kénytelen állni, kín neki az, nem gyönyör. Mi a harag? A bosszú kéje! Jólesik bosszút állni! De még nincs megbosszulva Krisztus, a mi Urunk, a szent vértanúk vére ,,még oltár alól kiált'' (Jel 6,9), --még vár Isten türelme, hogy az ,,ellen'' megtérjen. Kik vagyunk mi,Isten fölöttiek tán, hogy ne tudjunk az Ô ítéletére várni?! -- Ha aharag a bosszú kéje: a gyűlölet beléd kövült harag! És már nem látod magad, hogy gerendává nôtt a szálka-harag? Hogy nôhetett ekkorára?Mert rögtön ki nem tépted! Mert hagytad fölkelni-nyugodni a Napot --gyűlô haragod felett, míg gyűlöletté gyűlt, fekélyült az a szálka benned! Gaz gyanakvás rakódott rá, s öntözted a gazt, tápláltad, s már fatörzs, gerenda: Remegj hát meg, ha mondatik: ,,Ki testvérét gyűlöli,az gyilkos!'' Tisztogasd meg házad, a szívedet, gerenda, lom, skorpió,mérges kígyó, gyilkos gyomok szennyétôl! Két szárnyad van, két
alamizsnás iker-kincsed! Mik ezek? Bocsáss meg, s bocsánatot kapsz;adj és adatik néked! Egyet adsz a szívedbôl, a másikat kincsedbôl.
6. ,,Ne vigy kísértésbe!'' De az apostol mondja: ,,Senki kísértésbe
jutva ne mondja, hogy Isten kísérti ôt!'' (Jak 1,13) -- mert magunk
vágyakozásai kísértenek, s magunk választása ejt bűnbe. Keresztség után is bennünk maradnak e rossz vágyak, hogy újjászületett erôvel legyôzzétek! Harc vár reátok magatokon belül! Nincs mit félni külsô ellentôl; gyôzd le magad, s legyôzted az egész világot! Álld a harcot,ki újjászült téged, az a döntô Bíród -- rád viadalt enged, és koronát tart neked. Csak az elvetemültekrôl mondja az apostol: ,,Átadta ôket Isten szívük gonosz vágyaira!'' (Róm 1,24) Hogy adta át? Nem kényszerrel ,,belevitte'', csak egyszerűen elhagyta ôket, mert elhagyták Ôt.
7. ,,De szabadíts a gonosztól'' -- mert semmit el nem ér a
kísértés, ha Te oltalmazol a Gonosztól, aki körüljár... Kedveseim,
szörnyű gonosz kísértés mind az élet, mikor az kerül próbára, hogyan érdemlünk bocsánatot, mihelyt elestünk... Kapzsiság kísértett, s megejtett -- mert még a jó hasznos is olykor sebet kap, megbotlik...Kéjvágy fog el, és küzdesz, de szemed elkapta egy test szépsége már:seb ér, tántorulsz, visszaütsz és gyôzöl végül is. Megszabadított a Gonosztól! De marad azért, amire mondhasd: Bocsáss meg, amiként mi is megbocsátunk... Isten adjon gyôzelmet, nem is külellenségen, hanem a belsôn! Irgalma védi a mi gyöngeségünket, és belátva mondjuk:,,Emlékezzél, hogy por vagyunk!'' (Zsolt 102,14) -- A porból embert alkotott, lelket belélehelt, s e ,,gyurmányért'', semmiért, Egyetlenét halálra adta. Ki mondhatja meg, mennyire szeret minket ez a Mi Atyánk,
ki tudja még csak valamennyire is elgondolni?! (Sz Ágoston: 57--58.beszéd)
/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/
 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
Szenttől-33/703
  2016-07-17 12:45:29, vasárnap
 
  Egy a szükséges
Mária és Márta nemcsak testi, hanem lelki, hitbeli testvérek is. Az
Úr ragaszkodó hívei, huséges szolgálói. Úgy fogadá be Ôt Márta, ahogy vándorokat szokás... Pedig Urát fogadta a szolga, orvosát a beteg,Teremtôjét a teremtmény. Az Úr ugyanis szolga alakját ölti, s mint ilyen akar vendége lenni szolgáinak: méltóztatta ôket, rájuk nem szorulva. Leereszkedik, táplálva magát.
Mikor pedig panasz szóval Márta belép, Mária hallgat -- elrévülve,
testben jelen, lélekben az Úrnál -- s az Úr dönt. A hallgató Mária
mesterére bízza, még ebben is tétlen, még válasszal se akarva
dolgozni. A védelem: ,,Ô a jobbik részt választotta!'' Mert az
apostollal: ,,Ha lelkiek magvát vetettük nektek, oly nagy-e, hogy a
testi javakat elfogadjuk tôletek aratásul?'' (1Kor 9,11) Javak ezek
is, buzdítunk ezekre, az Úr szavával is: ne legyetek restek a szentek (hívôk) táplálásában, a jótettekben! Valaha ama régiek nem tudva ismeretleneket befogadtak, és angyalok voltak vendégeik. Jók ezek a ,,javak'', de jobb a Mária választása. Az szükségbôl foglalatos, ez pedig a szeretetben elragadott. Aki szolgál, eléd fut, ha nem tud adni, keresi a hiányzót, eléd teszi a megleltet: a lelke kitárul,szétárad. Hisz Márta se panaszolt volna, ha elég neki a maga ereje.Sokféle, széthúzó a testi igény, mert földi. Ha javak is, de mulandó javak. S mit mond az Úr neki: ,,Mária a jobbik részt választá!'' Nem rosszat, kevésbé jót, hanem a jobbat! Miért jobbat? ,,Mert el nem vétetik tôle!'' Tôled egykor elmegy a földi terhek igénye -- örök azonban az Igazság édessége. Amit választott, el nem veszti azt. El nem vétetik, sôt növekedik. Már ez életben növekedik, odatúl Istenbe kiteljesedik, sosem múlhat vagy veszhetik.
Mária azt mondja: ,,Nekem pedig jó az Úrhoz ragaszkodnom.'' (Zsolt 72,28) És odaült a Fejünknek lábaihoz. Minél lázkodottabban ült,lelke annál bôvebben megtelült. Mert az éltetô víz is a völgyek
alázatához kerül: a dagályos dombokról menekül. Nem feddi tehát az Úr a munkát, csak megkülönbözteti ajándékát. ,,Sokban sürgölôdöl, pedig egy a szükséges.'' Már rátalált az egyre Mária. Letűnik a sokaság dolga, marad a szent szeretet együttvolta. -- A tiéd elvétetik csakhamar, javadra veszted el, hogy te is a jobbhoz hozzájuthass...Elmúlik a veszôdség, s jutalom jön rá: a nyugalom. Te még hányodol tengeren, ô már a Révben itt pihen! (Sz Ágoston: 103--104. beszéd)
/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/

 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
Szenttől-31/693
  2016-06-12 15:50:33, vasárnap
 
  Békesség Isten kegyelméből.
Látjátok ezt a városszerte híres nôt, a bűnérôl hírhedtet: senki
sem hívta a lakomára, csak úgy beront oda, ahol orvosa ül, és szent orcátlansággal gyógyulást kér tôle. Beosont, alkalmatlanul a
vendégségre, nagyon is kész-alkalmasan a jótéteményre! Hisz tudta,mily nagy kórságban nyög; tudta, csak az gyógyíthatja, akihez jön.Odajárul hát, nem is fejéhez, csak lábaihoz az Úrnak, s ki oly soká gonoszul járkált, kereste most az igaz láb nyomát. Elôbb pedig könnyeit árasztja: a szívnek a ,,vérét'', s mosogatta a szent lábakat a bánat néma hódolatával. Törölte dús hajával, csókolta bűnös ajkával,kente a kenet illatával. Szótlanul szólott, nem beszélt, csak az áhítata. Aki pedig meghívta az Urat, a gôgösek ama fajtájából volt,kikrôl Izajás mondja: ,,Szólanak: messze távol tartsd magad, hozzám ne érj, mert én tiszta vagyok!'' (Iz 65,5)
Te farizeus, az Úrnak meghívója és megcsúfolója, honnan veszed,hogy nem tudja Ô, ki ez a nô, mert tűri csókjait a lábán, a
törlögetést, a kenetet? Ha hozzád jönne ugye, hallaná: ,,Távol tartsd magad!?'' De az a tisztátalan az Úrhoz járult, hogy tisztán
távozhasson; betegen jött, hogy gyógyultan menjen, jött bűne-vallva, s ment megigazulva. -- ,,Akinek kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.''
-- ,,Nem sokat vétkeztem, mégis nagyon szeretek.'' -- mondanád? De én annak hiszek, aki inkább ismer téged tenmagadnál! ,,Kevés a megbocsátni valód'', hát kevés a szereteted! Mit tegyek hát -- mondod -- sokat vétkezzem-e, hogy legyen, amit ô megbocsásson és úgy növelje a szeretetem? Fogós kérdés! De az Úr, aki ezt az igazságot mondta,megoldja ezt az aggályt. Ô a farizeusnak szólt, aki azt hitte: kevés, sôt semmi vétke sincs.Valamelyest szerette, különben nem hívta volna meg az Urat. De mily kevéssé! Elmaradt a vendéglátó csók, a (szokásos) lábmosó vizet sem adta, nem hogy könnyeket. S nem hódolt úgy, mint az a kis bűnös nô,
aki tudta, mibôl gyógyul és Kitôl! Óh te farizeus, azért szeretsz
kevéssé, mert úgy gondolod, kevés a bűnöd. Nem mert kevés bocsáttatik meg, de mert úgy hiszed, hogy kevés. Nos hát? -- vág ô közbe. Nem gyilkoltam, nem törtem házasságot, bűnhödjek-e ilyenekért? Azt kéne megbocsátani nekem, amit el se követtem? Két dolgot mondtál, hát e kettôt tárgyaljuk.
Azt mondod, kevés a bűnöd? Miért kevés? Ki vezetett így? (Óh hála Istennek, hallgatóim, látom bólintástokon, értetek már! Látom, már meg van ott oldva a kérdés!) Ez sokat elkövetett, sokban adós lett. Az ott Isten segítségével, keveset. Akinek az köszöni a megbocsátást,ugyanannak ez köszönje, hogy nem is esett adósságba. Nem fajtalankodtál abban a korábbi tudatlansággal teljes életedben, még jó és rossz közt sem tudva különbséget, még Ôbenne se hívén, aki születéstôl vezérelt? Ezt mondja hát a te Istened: ,,Magamfelé vezéreltelek, magamnak ôrizgettelek.'' Bűnre nem volt csábítód! Én tettem, hogy elmaradt! Nem volt rá hely s idô, Én okoztam a hiányukat.De ha lett volna is csábító idô és hely -- hogy beleegyezz, Én riasztottalak el! Ismerd el Annak kegyelmét, akinek adósa vagy még azzal is, amit nem követtél el. Nagyobb adósa, mert nagyobb kegyelme birtokosa. Adósom az, aki elkövet bűnt, s aminek bocsánatát láttad.
Adósom te, azzal amit nem tettél, amitôl tenni óvtalak. Mert nincs
bűn, amit egy elkövet, más azt el nem követhetné -- ha a Gondviselô,aki alkotta, magára hagyja! (Sz Ágoston: 99. beszéd)
/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/
 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
Bibliából és szenttől38/675
  2016-04-10 14:31:58, vasárnap
 
  Elmélkedés
,,Szeretsz-e jobban ezeknél?''
Emlékeztek, ahogy Péter, az apostolok feje, Krisztus kínszenvedésén összezavarult. Magától zavarult, Krisztustól megújult. Volt elôbb merész magabízó, lett aztán riadt megtagadó. -- És most? Hallátok az Úr kérdését: ,,Simon János fia, szeretsz-e engem?'' És ô felel: ,,Igen Uram, Te tudod, (jól tudod, mégis) szeretlek!'' És újra meg újra kérdi, s a szeretet-válaszra, hogy a nyáját rábízza -- ,,Szeretlek!''-- mondod: ,,Hát akkor legeltesd juhaim, legeltesd báránykáimat!'' Az egy Péterben jelzôdik minden pásztorok egysége, de a jó pásztoroké,kik tudják Krisztusnak nevelni Krisztus juhait, nem pedig önmaguknak!
-- Mikor azt mondta: ,,Életemet adom Érted!'' -- elbízta magát jövô
erejében. Mert mindenki tudja, milyen ô, mikor szól, de milyen lesz
majd a jövôben, ki tudja magáról elôre? Most már bizony nem mer teljes választ adni az Úr kérdésére! Aki nem csak azt kérdi: szereti-é, de hogy ,,jobban mindezeknél!?'' Krisztus a többirôl is kérdi, ô nem tud mást rebegni, csak: ,,Szeretlek''. Nem meri hozzátenni: ,,Jobban ezeknél... bárkinél...'' Óh nem akart újra hazugságba esni! Elég volt a maga szívérôl tanúskodnia, nem mer más szíveknek bírája lenni. --
Péter most igaz, de vajon vele szemben Krisztus is az? Mikor úgy
akarta az Úr, magára hagyta Pétert, és Péter akkor csak embernek
bizonyult. S most, mikor úgy tetszett az Úrnak, betölté Pétert, és
Péter igazzá lett. A Szikla tette Pétert igazzá. Mert ,,Krisztus volt
a Szikla'' (1Kor 10,4), ki igaz sziklává tette ôt is. Elôre jelenté
most halálát. ,,Mikor ifjabb voltál, fölövezkedtél, kedvedre jártál.
Ha majd elér a vénség, más övez föl téged, s odavisz, ahová nem
akarsz.'' Ezt pedig mondá, jelezve, mily halállal dicsôíti meg ôt
Isten. Vagyis, Krisztusért kereszthalál vár reá. Mert ez az, hogy
,,Kiterjeszted a kezeid!'' Hol van már az a megtagadó? S ekkor is
mondja: ,,Kövess, te kövess engem.'' Nem ahogy rég mindegyik
tanítványnak: a tanításba; hanem most: a ,,megdicsôülésbe''. Vajon Krisztust tagadva, akkor a haláltól riadozott? Félt úgy szenvedni,ahogy Krisztus szenvedett... De most már nincs oka félni: látja Krisztust, a föltámadván élôt, akit látott volt halva a Fán függôt...
A Föltámadott elsöpörte a halál félelmét, s joggal kérdezte Péter
szerelmét. Háromszor tagadott a gyáva ijedett, háromszor vallott most hűséges szeretet. A hármas tagadás: igazság-elhagyás. A hármas megvallás: szeretet-vallomás. (Sz Ágoston: 147. beszéd)

/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/
 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
Bibliából és szenttől37/665
  2016-03-06 11:35:42, vasárnap
 
  Békesség az Isten irgalmából, életkösségébe térésből.
És nagy éhínség támadt -- Atyámhoz megyek.'' A tékozló fiú
Nagy éhínség -- nemcsak a látható kenyér éhe, hanem a láthatatlan igazságnak is megéhezése. Amely elôl valamely fôemberhez menekül, mert a világ fejedelméhez futnak elôször az igazság kíváncsi firtatói. Hisz minden bűnös kíváncsiság az igazság vészes hiánya. Az elme éhsége úgy elhajtja Istentôl, és szolgaságra veti, kanásza lesz tisztátalan sertéseknek, ilyenben lelik örömük a démonok. Ezért engedte az Úr sertéscsordába futni a megszállottnak tisztátalan szellemeit is. ,,És ô a moslékon élt'', ami jól nem lakatta! E világ bölcselmeit értsük a moslékon, mik zengve izgatók, de nem izmosítók [sonantes, non saginantes], disznóknak valók, nem embereknek, -- oda tehát, ahol
ördögök örvendenek, nem ahol hívôk igazulnak.
Végre egyszer ráeszmél, hol van, mit vesztett, kit lökött el; kit
bántott meg! ,,S magába tér'' -- elôbb magába, aztán az atyához. --Mert tán azt mondta: ,,Elhagyott az én szívem'' (39. zs.) -- ezért úgy kellett, hogy elébb szívébe térjen, s így tudja meg, mily távol esett atyjától. Az Írás is így fedd: ,,Térjetek szívetekhez, ti tévelygôk!''
(46. zs.) -- Fölkél és hazatér: mert elhullva hevert azelôtt. S
távolból már meglátja az Atya -- tehát leste naponta! --, és elébe
fut, hisz az ô szava cseng a zsoltárból: ,,Megismerted gondolataim a messzeségbôl.'' (114. zs.) Miféle gondolatokat? Amikkel magához szól: ,,És mondom majd atyámnak: Vétkeztem az ég ellen és Te ellened, nem vagyok méltó, hogy fiad legyek, csak béreseid közé engedj be...''Hiszen nem mondta még, csak elgondolta a mondókát. És Ô, Ô már messzi hallotta, mintha mondaná... Valaki valami nyomorában, kísértésben rágondol: ,,imádkozni kéne'', és hogy mit mondana Istenének, mintha joggal kérne irgalmat, hiszen fia! ,,Nem félek Tôle míg szólok és sírok, nem félek, hogy meg nem hallgat az én Istenem.'' Aki így töpreng, azt már Ô meg is hallgatta, hisz gondolatát nem titkolhatta tôle.
,,Haragudjatok, és ne vétkezzetek!'' Minden bűnbánó ugyanis
haragszik magára, s mert haragszik, bünteti magát. Innen mind az a bűnbánó indulat az igaz bűnbánóban, aki valóban kínlódik. Néha haját tépi, néha kínzó övet ölt, haraggal veri mellét. Magára dühöngônek jelei ezek: amit kívül a kéz tesz, belül teszi a lelkiismeret.
S Aki ismerte távolban is gondolatait, fut feléje az Atya. Mi más
,,elébe futni'', mint irgalmát elôlegezni? ,,Irgalomra indulván'' fut.
Miért ez az irgalom indulata? Mivel már ômaga szíve is megtört a
nyomorúságban [misericordia: miseria!]. És ráborul; karjait köréje
vonja. Az Atya karjai: a megtestesült Fiú. Fiát adja a tékozlónak,
hogy terhét már ne egymaga hordja!
Meggörnyedtnek látszik, aki súlyos batyut hord; -- de aki Krisztus
terhét, az ölelô karokat érzi vállán, már könnyen jár! Ilyen a
Krisztus terhe: könnyű, jó hordani, mert fölfelé emel. Ha letennéd,
jobban nyomna valami... S így nyakába borulva, emelte ôt az Atya, nem lenyomta; tisztelte, nem terhelte [honoravit, non oneravit]. Hogyan is lenne képes Istent hordani az ember, ha csak a belül hordott Isten nem maga hordozná ôt?!
Idôsebb fiához szólt az atya: ,,Te mindig velem vagy!'' -- ne
irigykedj szerencsétlen öcsédre. Nem mondja: ,,Megszegted
parancsaimat'' -- mert igaz, amivel a bátyja vakmerôn dicsekszik. ,,De hisz mindenem a tiéd!'' -- úgy mondja, hogy mintegy annak tulajdonába adta. Valóban, minden, ami Istené, miénk is, -- ha hűségben maradtunk,-- de nem úgy, hogy alánk rendeltek. Mert mondhatod: a testvérem ,,enyém'', másképp, mint azt: a rabszolgám ,,enyém''. Vajon egyforma jogon tiéd a testvéred és a szolgád? Másképp mondod: a házam, mint: a feleségem. Másképp: fiaim, mint atyám, anyám. ,,Én Istenem'' --mondod, de vajon úgy-e, ahogy: ,,én szolgám''? Sôt úgy az én Istenem, ahogy ô az én Uram! Tehát van fölöttünk álló, kiben mint magunkéban örvendünk: a mi Urunk; és alattunk állók,kiken ,,uralkodhatunk''. Minden a miénk tehát, ha mi Övéi vagyunk! --Ha öcséd megtértén örvendesz, s ha lakománk nem búsít téged, ha nem állsz kinn duzzogva, -- mindenem a tiéd. ,,Ünnepelnünk kell tehát és
ujjongnunk, mert Krisztus meghalt a bűnösökért'' -- miértünk, mind a két testvérért... (Sz Ágoston: 11. beszéd)

/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/
 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
Szenttől-29/663
  2016-02-28 11:24:26, vasárnap
 
  Békesség a belső jóban gyarapodásból.
Tanítván a jó és rossz fáról az Úr Jézus lehetetlennek mondja, hogy
rossz fa jó gyümölcsöt teremjen. Változzék meg belül az ember, hogy tettei változhassanak! Nem terem jó gyümölcs, hanem csak a jó fán.Szíved változtasd, s tetteid megmásulnak! Irtsd ki bűnös vágyaid,ültess helyébe szeretetet! Mert ahogy minden rossznak gyökere a vágyakozás (1Tim 6,9): úgy minden jóé a szeretet. Miért töprengnek magukban a népek, vagy miért vitáznak, hogy mi az a jó? Óh ha tudnád,mi a Jó! Amire vágyódol, nem valami jó, amire nem vágyol, az a jó. Ha testi egészséget kívánsz, akkor jó az; de ne véljed nagyon jónak azt,ami a gonosznak is megvan. Arany-ezüstre vágyol, nos, ezt is jónak mondom, de csak ha jóra fordítod. Ha pedig nem, -- rosszá válik. Épp ezért arany és ezüst a gonoszaknak rossz, a jóknak jó. Nem mivel a kincs teszi ôket jókká, hanem már jókként találja ôket. S mivel jó gazdát talál, jó használatra térül. Tiszteletre vágyol, s jó is ez; de csak úgy, ha jól élsz vele. Mily sokaknak szolgált vesztükre a tisztelet! Mily soknak volt e tisztelet jótettek támasza!
Az ember mindent megszerezni vágyik, kivéve önmagát. Mind e javak tehát kétélűek. Magára vesse hát ki-ki a szemét, magában tanulja,vitassa, kutassa -- magát lelje föl. Ölje ki, ami benne szemet bánt;kívánja és ültesse, ápolja, ami tetszik. Mert ha üresnek találja magát a jobb javaktól, miért lesz mohó külsô, kisebb javakra? Ugyan mit használ a teli kincsesláda, üres lélekkel? Javakat kívánsz, s javulni nem kívánsz? Nem látod, hogy pirulni kéne javaidon, ha házad teli velük, csak te vagy benne üres és rossz? Mid legyen rossz, mit akarnál rossznak? Mondd csak! Éppenséggel semmit! Rossznak sem feleségedet,sem fiadat, lányodat, sem szolgádat, szolgálódat, sem lakódat, sem
köntösödet, még csizmádat sem szeretnéd -- s mégis oly életre, a
rosszra vágyol! Könyörgök: becsüld többre életedet a csizmádnál! Mind,amit körül szemed lát, finom, szép, neked tetszô: csak te maradj silány és undok? Ha felelhetnének javaid, melyek dugig töltik a házad,amik birtokára vágytál, vesztüktôl fáztál, ugye kiáltanának rád:
,,Ahogy követeled, hogy mi jók legyünk, úgy mi is elvárjuk, hogy jó
gazdánk legyen!'' Néma szóval is fölszólalnak ellened a te Gazdádhoz:,,Íme ennyi jót adtál ennek, és ômaga: gonosz. Mit ér neki, amit birtokol, mikor az nem övé, akitôl mindezt bírja?''
Az az igazi jó, amit el nem veszíthetsz, ha nem akarod elveszteni.Elveszhet aranyad, bele nem egyeztél. Elmehet házad, becsületed, testi egészséged is -- de azt a jót, amivel te vagy igazán jó, akaratod ellenére se meg nem kapod, se el nem veszted. Milyen ez a jó? -- azt kérdem. -- A zsoltár int: ,,Emberfiak, meddig lesztek még kôszívuek?Miért szerettek hiábavalóságot, hajszoltok hazugságot (olyat ami bármikor cserbehagy)? Tudjátok meg, hogy az Úr csodálatosan vezérli Szentjét!'' (Zsolt 4,3-4) Már meg is jött a Szent: Krisztus. Már megdicsôült, föltámadt, égbe szállott, már világszerte hirdetik nevét.,,Hát ti meddig maradtok kôszívűek?'' Három évig még várt a gazda, a terméketlen fa termést hoz-e. Mi marad hátra három év múlva más, mint
a fejsze? ,,Miért hajszoltok hazugságot?'' Még egyre csak hiú,
haszontalan, egyre pompázó és tünékeny dolgokat; pedig Krisztus már megdicsôült -- s ti a semmit keresitek?! Így kiált az Igazság, és mégis vágyatok csak Hiúság? ,,Meddig maradtok kôszívűek?'' (Sz
Ágoston: 72. beszéd)

/Szent Ágoston püspök +430 Hippo,Észak Afrika/
 
 
0 komment , kategória:  Szent Ágoston  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 93 db bejegyzés
Összes: 842 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 125
  • e Hét: 727
  • e Hónap: 3891
  • e Év: 45309
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.