Regisztráció  Belépés
lyzbet3.blog.xfree.hu
A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van. Köszöntelek a blogomban. ...... Elizabeth
1970.10.13
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Afanaszij Fet: Notturno
  2013-01-17 21:35:12, csütörtök
 
  Vad tájon, vén kolostor, elfelejtett
magányban aluszol.
Dőlt boltíved körül rikoltva repked
denevér és bagoly.

Üvegtelen fütyül az éji szélben
az ablak üvege,
repkény kúszik, szemét fordítva éppen
rá néz a hold szeme.

Valami páncél-dísz a fénysugárra
megcsillan odalent -
vaspódiumra lép valaki lába,
fémsarkantyúja cseng.

Bús szimfóniát zúgat a sötétben
a sípok jajszava.
Majd újra csend, alszik örökre, mélyen,
kolostor, orgona.

/Ford.: Fodor András/
 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Fet  
Afanaszij Fet: Már nőnek, nőnek a szeszélyes árnyak
  2013-01-17 15:17:59, csütörtök
 
  Már nőnek, nőnek a szeszélyes árnyak,
hogy összefolyjanak...
A lépcső alját aranyozza bágyadt
fénnyel a kurta nap.

Mi élni sarkallt, testem ösztökélte,
oda van, rég oda.
Úgy szállsz fel, sápadt égitest, az égre,
mint a nap fantoma.

S mint aki múltba néz, úgy forditom rád
a tekintetemet...
Az erdőn csönd, a patak fénye tompább,
kihunynak a hegyek.

Azúr ösvényed már csupán te járod,
dermedt, halott a tér...
Mély urnájából csillagmiriádot
hint ránk az éj.

/Ford.: Lator László/
 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Fet  
Afanaszij Fet: Régi park
  2013-01-17 15:06:44, csütörtök
 
  A kései virág halál felé alél,
és csüggedezve vár az első zúzmarára,
börzsönypirosra vált a juharfalevél,
a rózsa elvirult, el a bükköny virága.

Sápadt hajnal ragyog komor fenyők felett,
madarat nem vidít, hűvös sugara halvány.
Csak a pirók neszez, egyhangún füttyöget,
s fújja a cinke is, évődő cérnahangján.

Ódon lugas borong meredek dombtetőn.
A lépcső őre két törött mancsú oroszlán.
Kőbe vésett irás, alig böngészhetőn,
elfeledett nevek hírét sodorja hozzám.

Lenézek. Mint tömör, függőleges falak,
a tájat megmeredt fenyőfaormok őrzik.
Lábamnál vízmosott hegyi ösvény szalad,
mint sárga, nagy kigyó, a mélybe tekerőzik.

A tépett fellegek közül a nap kitör,
sugara, mint a nyíl, villanva száll a völgybe.
Látni, hogy felbuzog a tiszta tótükör,
színén pisztráng cikáz, ezüstben tündökölve.

Sehol lépés nesze. Kószálok egyedül.
Lelkemben csüggedés, fáradtság a szememben.
Ott, túl a fenyvesen, mint kupola, feszül
a tenger, hűvösen, egykedvű-rezzenetlen.

Rajta vitorla, mint fehér sirály, ragyog,
úgy sejlik, elmerül, de ott suhan a kékben,
az ég-víz domború határán imbolyog,
s elolvad, mint pihés felhő nyoma az égen.

/Ford.: Rab Zsuzsa/
 
 
0 komment , kategória:  Afanaszij Fet  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2853 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 111
  • e Hét: 1973
  • e Hónap: 8418
  • e Év: 34619
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.