Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
1955.05.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Az Út és Erény könyve
  2010-10-09 01:52:46, szombat
 
  Lao Ce Tao te King

Az Út és Erény könyve

Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást,
hosszú és rövid alakítja egymást,
magas és mély kulcsolja egymást,
sok hang összeolvasztja egymást,
korábbi s későbbi követi egymást.
Ezért a bölcs
sürgés nélkül működik,
szó nélkül tanít,
nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi,
el se veszíti.

Fordította: Weöres Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
Az Út és Erény könyve
  2010-10-09 01:49:50, szombat
 
  Lao Ce Tao te King

Az Út és Erény könyve

A legfőbb jó a vízhez hasonló:
mindennek hasznos, de nem harcos;
az alantasban is jelenlevő:
a víz az út-hoz hasonló.
Az élet a földet kövesse,
a szív a benső mélyet kövesse;
a barátság az emberit kövesse,
a beszéd a valót kövesse,
az uralom a rendet kövesse,
a szolgálat a lehetőt kövesse,
a tett a kellő időt kövesse.
Ha készséges, de nem erőszakos:
nem kél zúgolódás semerre.

Fordította: Weöres Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
Az Út és Erény könyve
  2010-10-09 01:46:01, szombat
 
  Lao Ce Tao te King

Az Út és Erény könyve-részlet

A hiányos kikerekül,
a görbe kiegyenesül,
az üres megtelik,
az elvénhedt újjáalakul,
a kevés megsokasul,
a sok megzavar.
Ezért a bölcs
az egy-egészet óvja:
ő a világ példája.
Nem áll a fénybe,
ezért fényes,
magát nem hirdeti,
ezért híres,
magát nem dicséri,
ezért dicső,
magát nem kínálja,
ezért vezető.
Nem indul küzdelembe,
ezért senkise győz felette.
A régiek megmondották:
A hiányos kikerekül.
Nem holmi üres szó.
Az igazi, a teljes: minden fölé terül.

Fordította: Weöres Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
A boldogságról
  2010-08-22 14:51:56, vasárnap
 
  SENECA

A boldogságról

A tetőpontra az jut, aki
tudja, minek örüljön, aki boldogságát nem
tette másoktól függővé, aki nem
nyugtalankodik,

aki bizik önmagában...

Hát tanulj meg örülni! De ne
hidd, hogy a reményeket s a
legédesebb mulatságokat hiábavalónak
tartom, s ezzel megfosztalak az élet kínálta
gyönyörűségektől. Ellenkezőleg. Azt
akarom, hogy sose légy szűkében a
vidámságnak, hogy házadban mosoly
fakadjon, s ha ott terem, tebenned lakik. Más
vigassagok nem töltik el a szívet valódi
örömmel, csak homlokod ráncát
simítják ki futó pillanatokra...

Hidd el, az igazi boldogság
komoly dolog. Vagy azt képzeled,
hogy bárkiképes derüs arccal - ahogy
mostani aranyifjaink mondják - ,,feldobottan"
megvetni a halált, ajtót
nyitni a szegénységnek, elszenvedni a
fájdalmakat és elhajítani az élvezeteket?
Aki ekképpen gondolkozik, boldog, de nem
igazán.
Neked másmilyen
boldogságot kivánok:
olyat, amelyik sosem hagy
el, ha egyszer
megtaláltad a forrását.
Ami könnyen elérhető, az a
felszínen csillog; ami érték, olykor
fénytelen, és a mélyre kell ásni érte.
Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár
és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én
beszé!ek, az a felszinröl nem látható, és
bensődben derül.

Szórd szét, ami csillog, az
igazi jóra vesd tekinteted: örülj a
magadénak.
Hogy mit jelent ez? Téged
és éned legszebb részét. Még ez
alkalmi testet, a
köntöst - bár nélküle semmi
nem történhetne meg - csupán
szükségesnek, mint fontosnak tartsd. Hiú
gyönyöröket táplál, illanó örömöket,
melyek könnyen átcsaphatnak
szomorúságba, emésztő bánatba. A gyönyör a
fájdalom szakadékába zuhan, ha nem ismer
határt. Ám megfékezni nehéz azt, mit
korábban jónak hittél. Az igazi jóra kockázat nélkül
vágyódhatsz.

Szeretnéd tudni, honnan
ered? Ha szándékaid becsületesek,
cselekedeteid helyesek, lelkiismereted nem
zúgolódik, és megtagadod a véletlen
ajándékait - akkor egyenes gerinccel
járhatsz az úton, azon az úton, amit életnek
nevezünk...
Kevesen járják az utat az út
természete szerint. Inkább a saját
természetüknek hódolnak, s mint a
folyó árjával tovaúszó holmik sodródnak
egyik partról a másikra...

,,Rosszul él, aki mindig csak
élni

kezd" - mondja Epikurosz.

,,Miért?" - kérded joggal.

Mert senki sem gondolkodik
akkor, amikor éppen csak belefog
az életbe.
Tartsd ezt szem előtt:
gondolkozz és élj!
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
Bevált jó tanácsok
  2010-08-22 14:39:52, vasárnap
 
  Kierkegaard

Bevált jó tanácsok

Legtöbben oly buzgón hajszolják az
életet, hogy elrohannak mellette. Úgy
járnak, mint az a törpe, aki egy meg-
szöktetett hercegnőt őrzött kastélyában.
Egy napon ebéd után Iefeküdt aludni.
Mikor egy óra múlva felébredt, a her-
cegnő eltűnt. Gyorsan felhúzta hétmér-
földes csizmáját, és egyetlen lépéssel
messze túljutott rajta.

Panaszkodjanak csak mások arra, hogy
gonosz a kor. Én arra panaszkodom,
hogy nyomorúságos, mert nincs benne
szenvedély. Az emberek gondolatai vé-
konyak és törékenyek, mondanivalójuk
halvány, ők maguk pedig szánalmasak,
mint a színtelen kankalin. Már ahhoz is
szürkék, hogy bünössé váljanak. Egy
féregnél bizony bűnnek tartanánk, ha
ilyen gondolatokat melengetne keblében,
nem így az embernél, aki Isten képmá-
sara teremtetett. Milyen kár, hogy e
pilledt vágyú, álmos szenvedélyű ember
méltatlan a boldogságra!

A boldogság ajtaja nem befelé nyIlik,
hogy nekirohanva beronthatnánk rajta;
ellenkezőleg, kifelé nyílik, s ezért semmit
sem tehetünk.

Minden emberiben van valami tökéletlen,
ahogy minden alantasban van valami
édes. Ahogy a kicsapongásban is ta-
lálhatsz erkölcsöst, az idilliben pedig
buját, úgy boldogtalanságodba is ve-
gyülhet parányi öröm. Ezért csupán em-
lékeztetni szeretnélek: az örömök illa-
nók, helyüket fénytelen napok veszik át.
Egyedül a mulandóság örök.
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
Test, lélek, értelem
  2010-08-22 14:37:57, vasárnap
 
  Marcus Aurelius

Test, lélek, értelem

Az emberek alig tudják, mit jelentenek
ezek a szavak: test, lélek, értelem. A test
érez, a lélek lát, az értelem gondolkodik.
De a jó embernek van meg néhány
roppant tulajdona: a szelíd nyugalom, az
illendő alázat, a derű és az igazságos
cselekedet.
Érez, ha érezni, és lát, ha látni kell,
gondolkodik, ha értelmét teszi próbára
az élet, de bölcs megnyugvással fogadja,
ami a sors rendeléséből neki jutott.
Semmi nem nyugtalanítja, beszédében
igazmondó, cselekedeteiben igazságos.
Mikor a világ félreérti, ő akkor is derűsen
él, nem neheztel senkire, és nem tér le
arról az ösvényről, amely az élet céljához,
az igazi boldogsághoz vezet...
Mint ahogy az orvosok kéznél tartják
a műtéthez szükséges eszközeiket, úgy te
is mindig tartsd kezed ügyében isteni és
emberi tulajdonsagaidat. Mindenben
még a legcsekélyebb dologban is úgy
járj el, hogy ne feledd: a kettő kapcso-
latban áll egyrnással. Mert semmi emberi
dolgot nem intézhetsz el jól, hogy ne hi-
vatkoznál az istenire. Ugyanez áll meg-
fordítva is...
Szeretnéd megtalálni a boldogságot?
Ha követed a józan ész szabályait, ha
buzgón, határozottan, békés lélekkel azt
teszed, amit a pillanat kíván, ha sem
jobbra, sem balra nem téved el tekin-
teted, ha nem nézel maszkok után, és
cselekedeteid összhangban állnak a ter-
mészettel, ha minden szavad a hősi idő-
ket felidézö igazság jegyében születik, ha
semmit sem vársz, és semmitől nem re-
megsz, ha megörzöd lelked és szellemed
tisztaságát akkor biztos lehetsz benne,
megtalálod, amire annyira áhítottál: a
boldogságot. Ebben senki meg nem aka-
dályozhat.
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
Tartalékok
  2010-08-22 14:36:39, vasárnap
 
  Tatiosz

Tartalékok

Mindenböl kettőt tartsunk kéznél, ami az
élethez kell. Ekkor az életünk is kétszer
annyit ér. Két mosolyunk, két kedves
szavunk legyen egy helyett; megkettőzött
szeretet, türelem, jóindulat az élet min-
dennapos kellékei. A jóból, a kellemesből
tartalékunk legyen, hisz kétszeresen kell
azt osztogatnunk. A természet bölcsen
gondolkodott az egyröl: meg egyet ren-
delt melléje, hogy törékenységétől meg-
óvja. A férfihez nőt, a nőhöz férfit. Az
emberhez embert. A szeretethez szere-
tetet.
Mindenből kettőnk legyen. Így ha
apadna a szeretet, fogyna a türelem,
csappanna a jóindulat, ott a tartalék a
kezünk ügyében. Tudjuk, bogy hol keres-
sük őket, és boldogságunk is megdup-
lázódik.
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
A boldogságról
  2010-08-22 14:34:50, vasárnap
 
  Seneca

A boldogságról

A tetőpontra az jut, aki tudja, minek
örüljön, aki boldogságát nem tette má-
soktól függővé, aki nem nyugtalankodik,
aki bizik önmagában...
Hát tanulj meg örülni! De ne hidd,
hogy a reményeket s a legédesebb mu-
latságokat hiábavalónak tartom, s ezzel
megfosztalak az élet kínálta gyonyö-
rűségektől. Ellenkezőleg. Azt akarom,
hogy sose légy szűkében a vidámságnak,
hogy házadban mosoly fakadjon, s ha ott
terem, tebenned lakik. Más vigassagok
nem töltik el a szívet valódi örömmel,
csak homlokod ráncát simítják ki futó pil-
lanatokra...
Hidd el, az igazi boldogság komoly
dolog. Vagy azt képzeled, hogy bárki
képes derüs arccal ahogy mostani
aranyifjaink mondják ,,feldobottan"
megvetni a halált, ajtót nyitni a szegény-
ségnek, elszenvedni a fájdalmakat és
elhajítani az élvezeteket? Aki ekképpen
gondolkozik, boldog, de nem igazán.
Neked másmilyen boldogságot kivánok:
olyat, amelyik sosem hagy el, ha egyszer
megtaláltad a forrását.
Ami könnyen elérhető, az a felszí-
nen csillog; ami érték, olykor fénytelen,
és a mélyre kell ásni érte. Amiben a so-
kaság élvezetét leli, sivár és illanó gyö-
nyörűséget kínál. Amiről én beszé!ek, az
a felszinröl nem látható, és bensődben
derül.
Szórd szét, ami csillog, az igazi jóra
vesd tekinteted: örülj a magadénak.
Hogy mit jelent ez? Téged és éned leg-
szebb részét. Még ez alkalmi testet, a
köntöst bár nélküle semmi nem tör-
ténhetne meg csupán szükségesnek,
mint fontosnak tartsd. Hiú gyönyöröket
táplál, illanó örömöket, melyek könnyen
átcsaphatnak szomorúságba, emésztő
bánatba. A gyönyör a fájdalom szaka-
dékába zuhan, ha nem ismer határt. Ám
megfékezni nehéz azt, mit korábban
jonak hittél. Az igazi jóra kockázat né!kül
vágyódhatsz.
Szeretnéd tudni, honnan ered? Ha
szándékaid becsületesek, cselekedeteid
helyesek, lelkiismereted nem zúgolódik,
és megtagadod a véletlen ajándékait
akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton,
azon az úton, amit életnek nevezünk...
Kevesen járják az utat az út termé-
szete szerint. Inkább a saját természe-
tüknek hódolnak, s mint a folyó árjával
tovaúszó holmik sodródnak egyik partról
a másikra...
,,Rosszul él, aki mindig csak élni
kezd" mondja Epikurosz.
,,Miért?" kérded joggal.
Mert senki sem gondolkodik akkor,
amikor éppen csak belefog az életbe.
Tartsd ezt szem előtt: gondolkozz és élj!
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
Boldogtalan boldogok
  2010-08-22 14:34:00, vasárnap
 
  Tatiosz

Boldogtalan boldogok

Ha a boldogságot kutatod, belül keresd,
emlékezeted roppant nagy csarnokában.
Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok.
Itt találkozhatsz önmagaddal. Csak egyet-
len egy nem lehet a tied: a perc, amelyet
elfeledtél. Amire nem emlékszünk, már
nem a miénk...
Az emberek bebarangoiják a világot,
megcsodálják a hegyek égre meredő
csúcsait, a tenger egekig ívelö hullámait,
a folyók félelmetes kanyargásait, az óce-
án végtelenjét és a csillagok semmibe
tűnését. Csodálnak, miközben elfelej-
tenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlé-
keire ügyet sem vet, és boldog ezek
szerint csak az lehet, aki emlékezni
képes.
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
Boldogtalan boldogok
  2010-08-22 14:32:35, vasárnap
 
  Tatiosz

Boldogtalan boldogok

Ha a boldogságot kutatod, belül keresd,
emlékezeted roppant nagy csarnokában.
Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok.
Itt találkozhatsz önmagaddal. Csak egyet-
len egy nem lehet a tied: a perc, amelyet
elfeledtél. Amire nem emlékszünk, már
nem a miénk...
Az emberek bebarangoiják a világot,
megcsodálják a hegyek égre meredő
csúcsait, a tenger egekig ívelö hullámait,
a folyók félelmetes kanyargásait, az óce-
án végtelenjét és a csillagok semmibe
tűnését. Csodálnak, miközben elfelej-
tenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlé-
keire ügyet sem vet, és boldog ezek
szerint csak az lehet, aki emlékezni
képes.
 
 
0 komment , kategória:  Filozófia- és bölcselet versek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2017.03 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 284 db bejegyzés
e év: 538 db bejegyzés
Összes: 7161 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 719
  • e Hét: 5602
  • e Hónap: 67103
  • e Év: 156391
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.