Regisztráció  Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 60 
Kun Magdolna: Némely napokon
  2017-04-21 21:34:16, péntek
 
 





Némely napokon



Elgondolkodom némely napokon,
útravalóul, mit hagyhatnék hátra
azoknak, kik szeretnek, kik mellettem vannak,
madárszárnyalásba, földi zuhanásba.

Mert akik velem vannak örömben és bajban,
azoknak a szívében helyet kaptam én is,
hisz magukban hordják dobbanó szívemnek
oldhatatlan szálú erős kötelékit.

De mi lesz, ha szívemben elhalkul a zaj,
s csak a csend tölt ki minden apró zegzugot,
akkor vajon meghallják-e halkult sóhajtásom
azok kikre akkor fájva gondolok.

Vagy mikor elszáll lelkemből a legutolsó sóhaj,
megtörik bennük is az-az oldhatatlan szál,
amely egy egész emberöltőn át oly erővel bírt,
hogy nem oldotta el csak az irgalmas halál.

Kun Magdolna






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Egyszer véget ér az út
  2017-03-25 07:17:18, szombat
 
 





Kun Magdolna
Egyszer véget ér az út



Ma már
jogszabályok dobogják az ember-szíveket,
és mocskos pénz uralja a megértés szavát.
Úr-törvények ítélnek hajlott léteket,
kik szenvedve tanulták az élet-iskolát.

Edzetlen lelkek tiporják az ősz-ezüstös múltat,
és savval hinti be az öregkor nyomát,
hogy a nehézkesen megélt fáradt-ráncú évek,
meg ne énekeljék az igazság dalát.

De az igazság dala mindig hallható lesz,
akkor is, ha megtagadják a jelen hangszerek,
mert azok a kották érző szívből nőttek,
s évezredek óta zúgják a régi nemzetek.

Egyszer véget ér majd minden egyes út,
s az út végén ott vár ránk a lelkiismeret,
mely számadásra ítéli mindazon tetteket,
melyekkel valaha is elodáztuk becsületünket.







 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Anyám tanítása
  2017-03-17 12:55:58, péntek
 
 





Anyám tanítása



Anyám megtanított arra, hogy túlélő legyek,
és soha ne veszítsem el azon hitemet,
mely erőt és kitartást ad mindahhoz a perchez,
amik sűrűn záporozó könnyhullással telnek.

Anyám megtanított arra, hogy lesznek emberek,
kik a legnagyobb bajban is mellettem lesznek,
és minden árnyat, minden borút elhessegetnek,
amelyek szívemre, lelkemre ránehezedtek.

Anyám megtanított arra, hogy nem a gazdagság
az amiben meglelhetem az élet jutalmát,
hanem az a szeretet amivel majd körülölelnek
azok, akik önzetlenül velem éreznek.

Anyám megtanított arra, hogy mindent becsüljek
ami a szívnek, léleknek oly nagyon kedves,
mert jöhet olyan idő mikor más semmi sem marad,
csak az emlékekbe rejtett boldogság-tudat.

Kun Magdolna



 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Ha tudnád mi a hűség
  2017-02-07 07:23:44, kedd
 
 





Ha tudnád mi a hűség



Ha tudnád mi a hűség, a kutyát megbecsülnéd,
s úgy tekintenél rá, mint egy olyan emberre,
aki életednek minden napját boldoggá tette.

Ha tudnád mi az alázat, és az önzetlen szeretet,
hősként védenéd azokat a védteleneket,
akiknek sírig tartó hűségét kiérdemelted.

Mert tudnod kell a hűség, Isten adománya,
mely letöröl arcodról minden kihullt könnyet,
ami keserv-magányodban sebzett szíved fájja.

Hát óvd a kutyákat, óvd és szeresd őket,
hogy általuk nyerj magadnak igaz emberséget,
amely majd ott fenn is nemes szívűvé tesz.

Kun Magdolna



Egy Labrador kutya keresi itt nálunk már 3 hete a gazdáját. Nyakörve van. Etetgetjük.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna : Én még éltem ott
  2017-01-23 09:41:34, hétfő
 
 





Kun Magdolna
Én még éltem ott



Én még éltem ott, hol munka volt és becsület,
ahol nem éheztek, nem sírtak az öregek, s a gyermekek,
ahol a barna-héjú lágy kenyeret szívvel sütötték,
ahol elismert, és rangos volt az emberi érték.

Én még jólétben éltem ott, hol élni lehetett,
mert ahol éltem, volt a lelkekben annyi szeretet,
mely elűzött maga mellől minden gonoszságot,
amely eltorzulttá tette ezt a szép-arcú világot.

Én még éltem ott, ahol a tisztes kort megért,
mosolyogva vitte hátán nehéz keresztjét,
mert tudta, mindig, de mindig mellette áll az,
aki cipeli majd helyette, ha olykor elfárad.

Én az élet által ismertem meg minden szépséget,
azt, amit a hosszú útra majd büszkén vihetek,
de az itt maradó gyermekekkel, azokkal mi lesz,
ők mit visznek, ha számukra már minden elveszett.






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: A szív kertje
  2016-12-16 10:04:28, péntek
 
 





Kun Magdolna:
A szív kertje



Szíved sziklakertjében nyár marad az élet.

Ott mindenhol rózsa nyílik, nyoma sincs a télnek.
Ha sírni kell, oda vágyom - ott kereslek téged

- megnyugtat és szenvedélyt ad érző ölelésed.
Árnyas lombú fák odvában sok száz mókusfészek.
Lombjuk alatt a fapadok titkokról mesélnek.
A belekarcolt jelbeszéd is minden szót megértet,
nem törik meg fényét száradt könnyemlékek.
Minden kimondott szó vágyat súg a szélnek,
mert bűvös Éden kertedben, ahová csak lépek,
- tengernyi virág vár- egy lángoló, örök nyár,
melyből soha el nem múlik a hűség, s az ígéret.






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Csak a lelkem értsd meg
  2016-12-01 16:37:11, csütörtök
 
 





Kun Magdolna: Csak a lelkem értsd meg



Nem kérem, hogy változz, hisz én sem változom,
csak a lelkem értsd meg némely napokon,
mikor megsebez egy szó és megsebez egy mondat,
mikor túlhajszolt sorsom vállaimon roskad.

Nem kérem, hogy vigyázd minden léptemet,
s azt sem hogy gyermekként fogd a kezemet,
csak akkor állj majd mellém, ha meginogni látszom,
ha sötét felhők árnya libben minden útirányon.

Nem kérem, hogy ringass el, ha közeleg az éj,
s azt sem, hogy altatóként szép mesét mesélj,
csak azt kérem, ha szükséges néhány vigasz-szó,
te legyél a legigazabb szívbátorító.






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Hiányzik valaki
  2016-11-30 09:32:04, szerda
 
 





Hiányzik valaki



Lassan itt a Karácsony,
gyertyát gyújtunk szépen,
s vacsorához ülünk
meghitt békességben.
Arcunkról majd eltűnnek
a könnyek nyomai,
bárhogy fájja szívünket,
hogy hiányzik valaki.
Valaki, aki nem ül többé közénk,
nem mosolyog ránk,
s ki nem tölti be melegséggel
a meghitt kis szobát.

Lassan itt lesznek az ünnepek,
s mi arra gondolunk,
addig a jó amíg egymásé vagyunk,
s addig a jó, míg átölelnek
mikor marcangolva fáj
a keserű hiány,
és az a tudat, hogy vannak,
akik már csak fentről nézhetik,
mint ég csonkjaira
pár emlékező lángú
viaszgyertyaszál.

Kun Magdolna






 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Karácsonyi kérés
  2016-11-28 17:56:14, hétfő
 
 





Karácsonyi kérés



Ha majd terített asztalodon díszes gyertyák égnek,
és fényükben meglátod az ünnep-melegséget,
gondolj mindazokra, kiknek könnyeik
félresiklott életük múltját öntözik.

Gondolj azokra is, kiknek karácsonyi éke
pár megcsonkolt mécses, melyeknek ki-kialvó fénye
oly fáradt lánggal ég, mint az a hamvadó parázs,
melyre a pergő idő füstködöt szitált.

S ha majd mindez miatt lelkeden borzongás fut át,
köszönd meg egy halk imával Isten jóságát.
Köszönd, hogy nem éhezel, nem fázol a télben,
és nem vagy koldus, kinek könny ül a szemében,

mert míg te a faalatti ajándékod szalagjait téped,
ő papírpárnán álmodja a meleg menedéket,
hisz neki a párnája is csak néhány papír, s rongy,
amelyben éveinek, napjainak fájdalmai volt.

Kun Magdolna







 
 
1 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kun Magdolna: Én is álmodoztam....
  2016-11-18 10:00:37, péntek
 
 





Kun Magdolna
Én is álmodoztam....



Én is csak egy ábrándos, naiv ember voltam,
ki örök tavaszt várt a hideg tél helyett,
ki nem hitte, hogy az ősz minden napsütést
jégkristályos hópihéjű avarba temet.

Én is álmodoztam, mint annyian mások,
kiknek vágyuk volt az, hogy szeretve legyenek,
egyszerű érzésekkel, de kiteljesült szívvel,
mely egy életre szóló boldogság lehet.

Én is úgy képzeltem, mint milliónyi társam,
ha majd reám lelnek, sosem hagynak el,
s úgy vigyázzák bennem jóravaló lelkem,
hogy az ne sérülhessen, ha könny szakítja fel.

Én is bíztam abban, sosem marad nyomtalan
az összegyűjtött emlékek színes halmaza,
mert abban a halmazban mindig lesz egy perc,
mely a múló évek szépségét visszaadhatja.

Én is úgy reméltem, virágzó tűz-nyaram,
hervadásig óvja meg két ölelő tenyér,
s majdan úgy szorítja magához le-lehulló szirmát,
hogy az - az elmúlással is méltán megbékél.







 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 60 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 55 db bejegyzés
e év: 435 db bejegyzés
Összes: 6301 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 804
  • e Hét: 8237
  • e Hónap: 28919
  • e Év: 151355
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.