Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Regény.
  2018-04-16 23:56:53, hétfő
 
  Heltai Jenő

Regény.

Oh, hogy bomoltunk mind a ketten !
Hogy szeretett és hogy szerettem ! !
Gyönyörűn indult a regény.
Azt hittem, vége soha sem lesz,
De közben másba lett szerelmes
Egyszer ö . . . egyszer én.

Óh, hogy szenvedtünk mind a ketten,
Ő nevetett . . . én is nevette
S továbbsiettünk könnyedén.
De a szívünk fájt ... egyre jobban,
Tán sírdogáltunk is titokban,
Egyszer ö . . . egyszer én.

Hogy hallgatunk ma mind a ketten!
Ö elhagyott . . . én elfeledtem
És lett belőlem vén legény.
Olyan kaland volt, mint ezer más,
De visszasírjuk mégis egymást
Egyszer ö . . . egyszer én.
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
Korzó...
  2018-04-16 23:55:12, hétfő
 
  Heltai Jenő

Korzó...

Ott, ahol a vén Dunának
hullámai muzsikálnak
hol a székek, padok állnak
de a villamos szalad
hol az aszfalt sohse porzó
ott virít a szívet-orzó
mámorító déli korzó
félig kopasz fák alatt.

Csillogó a víz ezüstje
és a propellerek füstje
mintha hányná poklok üstje
kanyarogva kavarog.
És e bájos környezetben
felöltőben vagy zsakettben
ámde mindig rendületlen
sétálnak a magyarok.

Itt sétál a büszke gyáros
s mivel itt mindenki páros
itt az egész Lipótváros
az ötödik került.
Mit kíván a magyar nemzet?
Van-e több ily viharedzett
tősgyökeres, tőrülmetszett
flörtölési terület?

Mert a fővárosi felnőtt
méltányolja itt a delnőt
és ha keres, hát itt lel nőt
bús szívének ideált.
Akad asszony itt temérdek
kiben nincsen önző érdek
s akit mégis félreértett
eddig minden jó barát.

Mindig akad itt egy Olga
akinek nincs semmi dolga
aki el van hanyagolva
s bánatában csókot ád.
Akinek a férj, az áldott
respektálván a családot
már egy párszor megbocsátott
s még vagy tízszer megbocsát.

Mindig akad itt egy Örzse
(törzse ama Izrák törzse
melynek otthona a börze)
s ez az Örzse oly deli.
Jár suhogva, jár lebegve
szól kacéran, enyelegve
és mivel a férje medve
a kalandot kedveli.

És csinos leányok serege
fürgén lépked mint a zerge
s tereli helyes mederbe
a mellékelt bankfiút.
Hogy az majdan véges-végül
hozony és másni nélkül
vegye őket feleségül
s éljen boldogan, ha tud.

Jönnek randevúzó-vitézek
egyik elszánt, másik félszeg
és a levegőben élcek
kóvályognak ostobán
mint megannyi tépett szárnyú
mélyen leszállított árú
sikertelen, buta, bárgyú
ódivatú monoplán.

Aki jó, az lát és győz itt
márciustól késő őszig
egymást agyba-főbe főzik
itt a nők, a férfiak.
Rajtad ó, te szívet-orzó
mámorító, déli korzó
mindenki a flört-toborzó
cifra táncát lejti csak.
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
Március
  2018-02-28 18:17:09, szerda
 
  Heltay Jenő

Március

A Rózsadombon már tavasz van,
Dőlnek az édes jó szagok,
Az új madár a régi ágon
Nem énekel még, csak dadog.

Próbálja szárnyát, csiripelget,
Kinéz a fészek peremén,
Köröskörül hány friss rügyecske,
Hány új kukac, hány új remény!

Én, tolla vesztett vén madár, ki
Átdideregtem a telet,
Talán utószor ünnepellek:
Szervusz, te kedves kikelet!

Mikor fölérsz a Rózsadombra,
Tündérkirálynő közeleg,
Rímek csipognak körülötted,
Szapora, olcsó közhelyek.

Tündérkirálynő! Cifra jelző
Nyüzsög nyomodban, rengeteg!
Jöttödre, illő tisztelettel,
Ma én is hárfát pengetek.

Dal vagy, virág vagy, napsugár vagy,
Idők vén fáján ifjú ág,
Álom, remény, vágy, szerelem vagy,
Élet, szabadság, ifjúság.

És még mi minden! Jó jövendő
Annak, ki fáradt, gyönge, bús,
Mosoly, derű, fény, biztatás vagy,
Ezerszer áldott március.

Evoé! Itt vagy! Balzsamoddal
Hűsíts sok égő sebhelyet.
Tudod-e még, ki voltam egyszer?
Emlékezel rám, kikelet?

Én voltam az, ki...ej, no, mindegy!
Jött sok vad év, zord sáska-raj.
Öreg vagyok már. Új tavasz, te
Fiatalabb vagy, mint tavaly.

Szoríts magadhoz. Jöjj, ölelj meg,
Mint rossz fiát a jó anya.
Szálljon feléd, ha elbúcsúzunk,
Lelkem utolsó sóhaja.

És vidd magaddal ezt a sóhajt,
Fájó, szerelmes levelet,
Ki tudja, hogyha újra eljössz,
Találkozok még teveled?

Habár ez többé nem divat ma,
Nyújtsd búcsúcsókra szép kezed
S nevess síromra akkor is majd,
Mikor már régen nem leszek.
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
Apám
  2018-02-13 00:30:14, kedd
 
  Heltai Jenő

Apám

Egyszerű ember volt apám
és nem hagyott semmit se rám,
se pénzt, se nevet, se tanácsot,
legyen emléke mindig áldott.
Tűrte, hogy járjak szabadon,
sokszor de balga utamon,
örült, ha vakmerőn repültem,
és nem szidott, ha tétlen ültem.
Ha ijesztett a meredek,
kezem megfogta. Szeretett.
A szíve egy volt a szívemmel,
mért nem lehettem olyan ember,
mint az apám?

Halk, szűkszavú volt és szerény,
a bánat fátyla volt szemén,
sok élőt, sok halottat gyászolt,
az élet néki pusztaság volt.
Száz keserűség pohara,
kegyetlen, izzó Szahara,
örök homok, kevés oázis,
sokat bántották. Én is, más is.
De sohasem panaszkodott,
férfi volt, bátor, bölcs, nyugodt.
A sok bajt elviselte mégis,
mért nem tanultam tűrni én is,
mint az apám?

Mikor az ideje letelt,
lázadozón nem feleselt,
meghalt, mikor meghalni kellett,
senki sem állt az ágya mellett.
Én istenem, ha menni kell,
add, én is így mehessek el,
éjjel, sötétben, észrevétlen,
büszkén, magamban, ahogy éltem.
Mikor az élet menekül,
haljak meg én is egyedül
egy vén díványra ráborulva,
és senkire se rászorulva,
mint az apám.
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
Intelem
  2018-02-01 16:46:54, csütörtök
 
  Heltai Jenő

Intelem

Ne higgy a gőgös, zordon Oktatónak,
Ki fékezésre és tűrésre nógat,
Megmagyarázza, hogy csak gyönge láb vagy,
És rádparancsol: légy szerény, ne lázadj,
Ne is kívánj a jobból egy szemernyit:
A bölcs lemondás minden kínt megenyhít
Szépség - silányság! Mámor - rossz gyümölcs!
Vágyak - szamárság! Előlük a bölcs
Fejét homokba dugja, mint a strucc.

Ne higgy a gőgös, zordon Oktatónak!
Higgy bátran abban, hogy szebb lesz a holnap.
Talán egy óra, egy parányi perc
Meghozza azt, amit kívánni mersz...
Csak addig élsz, amíg kívánni tudsz.
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
Háromtól hatig
  2018-01-31 23:24:42, szerda
 
  Heltai Jenő

Háromtól hatig

Elmentem egyszer önhöz édes,
Sok sok igérgetés után,
E diszkrét célra ön kibérelt
Egy kétszobás lakást Budán.
Oh nem valék szerelmes önbe,
Ettől nyugodtan alhatik.
De hát nem tudtam mit csinálni
Háromtól hatig.

Férjem ilyenkor nincsen itthon,
A magány rossz tanácsadó,
Átmentem többször is Budára,
Ez ugye megbocsátható?
Ön oly szelíden tud susogni
Ez engem úgy elandalít...
A végén a babája lettem
Háromtól hatig.

A nagy szerelmi virradatra
Hamar borult az alkonyat,
Eloszlott lassankint a mámor,
Tűzünk lassankint lelohadt,
Ritkábban mentem át Budára,
Ön is csak néha-néha hítt,
Ilyenkor szörnyen untuk egymást
Háromtól hatig.

Ma szakítottunk, hála isten,
Szívem dobog, szemem ragyog.
Nem kell többé Budára mennem,
Szabad vagyok, szabad vagyok!
Derülten nézek a jövőbe,
Csak egy dolog nyugtalanít,
Hogy mit fogok ezután csinálni
Háromtól hatig.
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
Kérdőív
  2017-12-15 20:03:14, péntek
 
  Heltai Jenő

Kérdőív

Mikor elnémul megkínzott szíved
Eléd teszik a nagy kérdőívet.

Mit mozdulatlan ajkad elsóhajt,
A láthatatlan jegyző jegyzi majd.

Mit fogsz felelni- mert felelni kell-
Az életed hol hibáztad el?

Hol kanyarodtál balra jobb helyett?
Felelj! Tudod az átkozott helyett?

Ha menned adná az isteni csoda,
Mondd:visszamennél még egyszer oda?

Veszett fejszének hajszolva nyelét,
Az út robotját újra kezdenéd?

Míg űz a vágy és sarkantyúz a gond,
Megfutni mernél még egy Maratont?

Mindaz mi hitvány, hazug és hamis,
Végigcsinálnád, mond másodszor is?

Miért? Miért? Új célokért? Avagy
Azért, hogy eljuss oda, ahol ma vagy?

Hol elfelejtve minden régi kínt,
Rimánkodhatsz és harcolhass megint?

Ezért, a díjul zsugorin kimért
Keserves édes pici életért?
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
December
  2017-12-05 13:49:31, kedd
 
  Heltai Jenő

December

Nem pesti hónap: budai hónap,
Kisvárosi, falusi hónap,
Nem jazzal, rádióval hangos
Vásáros, mai hónap:
Százévelőtti, régimódi, biedermeierhónap,
Gyermekéveink hónapja,
A szülei ház hónapja és a nagy téli szünidőé,
A Megfagyott Gyermek hónapja,
És Andersen kis gyufaárus lányáé,
A fehérszakállú Mikulásé
És a küsded Jézusé,
Jóság és szeretet hónapja,
A megfogyatkozott jóságé és a
megcsappant szereteté.
Mert kihűlt a remény kemencéje a Földön,
Nincs, aki újra befűtse.
Didereg az Ember,
Haldoklik a világ.
Ez a melegségre szomjas jégvilág,
Mely időtlen idők óta koldusan nyeli
Az áldott Nap maradék-tüzét,
A türelmes föld gyérülő szenét
És a jóság és szeretet isteni kenyerének morzsáit.
Hová lett az isteni kenyér,
Mely azért volt, hogy mindenkinek
Jusson belőle egy karéj?
Alig maradt belőle egy decemberre való
Egy napra való
Egy estre való,
Egy karácsonyestre való!
Talán imádkozni kellene!
Vagy visszanézve arra, mi mögöttünk van,
Megfogni egymás kezét,
Összebújni, egymást megölelni
És utolsó szikrájából annak, mi bennünk emberi,

Új tüzet rakni új jövőhöz
És friss kenyérsütéshez.
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
Ősz
  2017-11-14 18:33:05, kedd
 
  Heltai Jenő

Ősz

Nyomon kísér az éjszakában
Valami halk, sejtelmes ének.
A csöndességben az öreg fák
Egymásnak titkokat mesélnek.

Szelíden egymáshoz simulnak
A mesemondó, karcsú ágak
És mintha mindnek lelke volna,
Suttognak, sírnak, muzsikálnak.

Majd elhallgatnak. Bántja őket
Az őszi éjjel szörnyű csendje
S reszketve, félve összebújnak,
Mintha a lelkük dideregne.

A szél suhogva vág közéjük,
A sok levél sóhajtva rezdül -
A hervadás fehér tündére
Most megy az éjszakán keresztül.
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
Ősz
  2017-09-23 14:52:08, szombat
 
  HELTAI JENŐ

ŐSZ

Szürke ég, őszies...
Ősz, ősz ne siess!
Ne kergesd el a nyarat,
A meleg fényt, sugarat.

Süss ki még, nyári nap,
Simogasd az arcomat,
Melengesd a szívemet,
Míg az ősz eltemet.

Vidíts még vadvirág,
Míg enyém a vad világ.
Tudom én, érzem én,
Nem sokáig lesz enyém.

Szürke ég, szürke vég,
Be jó volna élni még!
Nem lehet, nem lehet,
Sötét árny integet.

Sötét árny, néma váz
Bűvöl és babonáz.
Kérdezem, nem felel,
Integet csak, menni kell.

Fogy a fény, fogy a nyár,
Hideg szél fujdogál,
Hideg szél, őszies...
Ősz, ősz ne siess!
 
 
0 komment , kategória:  Heltai Jenő versei  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 206 db bejegyzés
e év: 1051 db bejegyzés
Összes: 10148 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 418
  • e Hét: 27904
  • e Hónap: 100014
  • e Év: 385447
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.