Regisztráció  Belépés
pircsi09.blog.xfree.hu
"Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz" /Fodor Ákos/ Papp Irén
1936.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
A szeretetről
  2017-03-25 07:20:37, szombat
 
 


Endrődi Sándor:
A szeretetről

Valakit, valamit szeretni kell.
Istent, szülőföldet, hazát.
Kinek lelkében nincsen szeretet:
Az élete csak pusztaság.

Valakit, valamit szeretni kell.
Nyíló virágot, kék eget.
Minden koldusnál százszor koldusabb,
Ki senkit, semmit nem szeret.

Valakit, valamit szeretni kell.
Jók úgy vagyunk, ha szeretünk.
Az Isten a szeretet tüzét
Szövétnekül adta nekünk.

Valakit, valamit szeretni kell.
Hogy szívünk boldogabb legyen.
Kivert kutyánál is gazdátlanabb
Az ember, hogyha szívtelen.

Valakit, valamit szeretni kell.
A szerető szív tündököl.
S Isten világa örök éj marad
Annak, ki mindent csak >gyűlöl."

 
 
1 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
Szomorú napokban
  2017-01-15 06:54:45, vasárnap
 
 
Endrődi Sándor
Szomorú napokban


Oh Istenem, én Istenem,
E bús napokban légy velem,
Vergődöm, égek, szenvedek,
Ne hagyj el engemet!

Látod, hűséges, jó vagyok,
Gyermek, ki hozzád földadog
S csókdossa sujtoló kezed, -
Ne hagyj el engemet!

Valami bánt, valami öl,
Félek és nem tudom, mitől,
Úgy rémlik: örvény fenyeget,
Ne hagyj el engemet!

Napom gyász, láz az éjszakám,
Köröltem ijesztő magány,
Roncsok, rémek, kísértetek, -
Ne hagyj el engemet!

Fáradtan bolygok szerteszét,
S leroskadok, Uram, eléd:
Emeld föl vérző szívemet,
Ne hagyj el engemet!

 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
Magány
  2017-01-15 06:49:05, vasárnap
 
 
Endrődi Sándor
Magány


Madár dalolgat édesbús dalt
A cserjék ág-bogán,
Madár dalolgat, párjavesztett
Szomorú csalogány.

Magam is ilyen párjavesztett,
Bús csalogány vagyok,
Lelkem borongva száll az árnyban
S a multon andalog...

De most egyszerre napfény villan
Az erdő fáin át -
A lombokon lobogni látom
Az élet zászlaját.

Szemközt nevet a sziklabérc is,
A szél szemközt kacag
S mely előbb búsan sírdogált, most
Felujjong a patak;

Táncolnak a lengő levélkék,
A madár hahotáz -
Oh, több a szerelem szívemben,
S erősebb mint a gyász!
 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
Esti hangulat
  2016-08-13 20:40:36, szombat
 
 

Endrődi Sándor

Esti hangulat

Lehajtják fejük' a virágok,
A madár pihenőre száll,
Emelkedik az est dagálya,
Mindjobban terjed a homály.

Szívem is fáradt. Halkabban ver.
Pillámra szender árnya ül,
S lelkemet, mint napot a felhők,
Halk álmok sullogják körül.

Úgy rémlik, mintha messze vízről
Valami nagy zaj zsongana,
Mintha felém az örök álmok
Hullámraja tolongana.

De mire hozzám ér s fölöttem
Szomorún, éjlőn összecsap:
Zajából itt csak siketítő,
Álomtalan, nagy csend marad...

 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
A szeretetről
  2015-09-21 20:51:13, hétfő
 
  ...... ...........


Endrődi Sándor
...... ............A szeretetről...



Valakit, valamit szeretni kell.
Istent, szülőföldet, hazát.
Kinek lelkében nincs szeretet:
Az élete csupa pusztaság.

Valakit, valamit szeretni kell.
Nyíló virágot, kék eget,
Minden koldusnál százszor koldusabb,
Ki senkit, semmit nem szeret.

Valakit, valamit szeretni kell.
Jók vagyunk, ha szeretünk.
Az Isten a szeretet tüzét
Szövet nélkül adta nekünk.

Valakit, valamit szeretni kell.
Hogy szívünk boldogabb legyen,
Kivert kutyánál is gazdátlanabb
Az ember, hogyha szívtelen.

Valakit, valamit szeretni kell.
A szerető szív tündököl.
S Isten világa örök éj marad
Annak, ki mindent csak gyűlöl.
 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
A szabadsághoz
  2015-01-30 22:04:22, péntek
 
 
Endrődi Sándor
...... ...........A szabadsághoz



Nagy isten, kit e gyáva, kéjelgő kor
Bálványai közt immár elfeled:
Dicső, felséges, százszor szent szabadság!
Hadd emeljem föl hozzád lelkemet.
Bár vésztől űzve, megrabolt erővel -
Nem nyomorultan lépek még eléd!
Vágyam szomjazza tűznapod sugárit,
Szivem világod égi melegét.

Hozzád jövök a végső fájdalommal,
Melyet nevezni nem tud ajakam,
Hozzád jövök, hogy büszke lángjaidnak
Tüzében ujjáteremtsen magam.
Hozzád, hogy gondolatok ős - forrása,
Mindent betöltő, védő szeretet,
S ha lenne hangom, mely örök maradna,
Azzal nevezném áldott nevedet!

Szabadság! Hősök, vértanúk virága!
Vakító tűzzel égő tiszta nap!
Ki tündöklővé csókolod az eszmét
S hamuvá perzseled a trónokat.
Ki mindent nagygyá, teremtővé varázsolsz,
Hova csak fényed egy lengése jut

Kiért meghalni minden életnél szebb
S ki nélkül élni - nincsen iszonyubb!

Oh szent szabadság! még csak most tudom, hogy
Mi vagy te, milyen drága vagy nekem,
Csak most, midőn reményem üszkén állva,
Kivüled mindent el kell vesztenem!
S szégyen reám, hogy volt idő a melyben
- Vergődő árny! - lázongtam ellened,
Azoknak adva szívem egész teljét,
a kik nem értettek meg engemet!

Szégyen reám, hogy leghűbb lángjaimmal
Hitvány romokká égettem magam,
S a szenvedélyek árján elmerűlve,
Álmot szőttem az üdvről - hasztalan!
Hogy égi lánggal rabságért esengtem
S hagytam láncokra verni szívemet...
De most szétzúzlak áldatlan bilincsek,
És rabszolgátok többé nem leszek.

Kitéplek lelkemből ti gyászemlékek,
Első, utolsó gyötrő szerelem!
Hideg éj helyett forró világosság,
Tűz, élet, lelkesedés kell nekem!
Im! m i n d e n e m e t adom e bilincscsel
Mely most vérző szivemtől elszakad,
Hadd legyen éltem tiszta, mint a napfény
S halálom egykor büszke, és szabad!
 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
Templomkerülő
  2015-01-30 22:02:12, péntek
 
 
Endrődi Sándor :
...... ............ Templomkerülő


Csak járjatok a templomokba,
Én az erdők felé megyek.
Nektek tömjén, - nekem virágok,
Madarak, lombok, levelek.

Nektek a szertartás pompája,
Ünnepi szózat, zene, pap -
Nekem borongó, méla árnyak,
Magányosan búgó patak.

Ti mormoljátok gépszerűen
Az imakönyv holt szövegét:
Hadd nézzem én, hogy tör keresztül
Lombok résén a tiszta ég, -

S fakadjon önként fel szívemből
Az áhítat buzgó szava,
Mint hogyha nem is én: az erdő,
A természet sóhajtana.

S a nagy magányban minden eszmém
S álmom csak istené legyen, -
Ti némaságnak gondolnátok,
Én imádságnak érezem.
 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
Eső
  2015-01-30 21:58:44, péntek
 
 
Endrődi Sándor
...... ........... .........Eső


Naphosszat hull, szitál az eső
S kipeg-kopog az ablakon:
Egyhangú csöndes kopogását
Csak hallgatom, csak hallgatom.

Koronként rohamosra válik,
Csakúgy zuhog, csakúgy szakad:
Nézem az égből aláomló
Szürkés záporvonalakat.

S ahogy így nézem, nézem őket,
Gondolat nélkül, mereven:
Szívem egyszerre nagyot dobban
És könnybe lábad a szemem.

Oh, nincs vetésem s örömöm, hogy
Megkapja télvizét a mag:
Hallottam van, hallottam, akit
Ez idők-eltorzítanak.

A földbe siető víz árján
Egy zord hajó száll: képzetem,
S elém tűnik a csontig-ázott,
Romlásnak induló tetem.

Elém -óh angyalom, óh drágám -
Testetlen, vézna tagjaid,
Szemeid bús ürege, melyet
A pusztulás rémesre nyit:

Azok az elfeketült ajkak,
Azok a szegény váz-kezek,
Alakod alaktalan árnya
Te ronccsá-szilánkolt remek!

És nem vigasztal, hogy neked már
Mindegy: esős ég, napvilág,-
Ezerszer átérzem helyetted
A szenvedések iszonyát.

Az, ami téged rombol, áztat
S átjárja dermedt tagjaid:
A záporos föld rőt iszapja
Behatol élő csontomig.

Az, ami téged nyugtat, altat:
Lelkem kétségbe kergeti,
S szívem megérzi, fölszisszen, ha
Mozdulnak sírod férgei..
 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
Te küldtél engemet
  2015-01-30 21:55:35, péntek
 
 
Endrődi Sándor
...... ............ Te küldtél engemet

Te küldtél engemet
Földi vándorlásra,
Sok nehéz küzdésre,
Megpróbáltatásra.
Vívódom, vergődöm.
Te akarod. Jól van.
Hiszek igazadban,
Megnyugszom valódban.

Te tudod, én Uram,
Mi célod szívemmel,
Az engem ostromló
Sötét keservekkel;
Gyászba borítottál,
Örömöm eltépted,
Zsákmánnyal engedtél
Tenger szenvedésnek.

Vádlóimmá tetted,
Kik baráim voltak;
Virágos kertemet
Pusztává taroltad.
Egyedül hagytál a
Rideg éjszakában,
Hogy magam előtted
A porig alázzam.

Itt állok zúzottan,
Vihartól tördelten.
Bűnbánat könnyei
Égnek a lelkemben.
Köröttem a világ
Sötét, mint az átok -
Csak a te szent neved
Marad benne áldott!
 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
Kövessük őt
  2015-01-30 21:51:17, péntek
 
 
Endrődi Sándor
...... ............Kövessük őt



Nincs nála istenibb lény a világon,
nincs nála szeretőbb és szenvedőbb.
Haladjunk tiszta szívvel nyomdokában,
kövessük őt!
Nagy lelkéből a jóság fénye árad,
s napként világit minden bú előtt.
Egész valója irgalom, bocsánat.
Kövessük őt!
Hittel hajol le Lázár nyomorához,
magához emeli a szenvedőt;
vérző igaznak igaz könnyel áldoz...
Kövessük őt!
Előtte nincs különbség. Ember: ember.
A szívét nézi, a rejtett redőt.
Keze csak álld, csak simogat, de nem ver,
kövessük őt!
Nehéz útjának tövis a virága,
de példájánál nincs nagyobb, dicsőbb,
amerre jár - akár a Golgotára -
kövessük őt!
 
 
0 komment , kategória:  Endrődi Sándor  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 2 db bejegyzés
e év: 57 db bejegyzés
Összes: 4799 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 908
  • e Hét: 3862
  • e Hónap: 29300
  • e Év: 141565
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.