Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Talán a szív
  2010-09-02 13:30:03, csütörtök
 
  Salvatore Quasimodo

TALÁN A SZÍV

A hársak csípős illata elmerül
az esős éjszakában. Hiábavaló lesz
az öröm korszaka, viharos kitörése:
villámharapása szétporlik, mint a víz.
Alig marad leplezetlen a fásultság,
egy kézmozdulat, egy szótag emléke,
de csak mint a madár lassú röpte
a köd párái között. És vársz még,
nem tudod mit, eltévedt kedvesem; talán
egy órát, mely döntsön, hogy visszahívd
a kezdetet vagy a végét: egyenlő sorsát
immár mindannyiunknak. Itt tűzvészek füstje feketén
kaparja még a torkot. Ha tudod,
felejtsd el ezt a kén-ízt, felejtsd el
a félelmet. A szavak fárasztanak,
köd-medrű vízből másznak elő;
talán a szív marad meg, talán csak a szív.

Képes Géza fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Salvatore Quasimodo versei  
Micsoda hosszú éjszaka
  2010-09-02 13:27:36, csütörtök
 
  Salvatore Qasimodo

Micsoda hosszú éjszaka
Che lunga notte

Micsoda hosszú éjszaka - narancsvirágok közt
rózsaszín és zöld hold alatt kiáltasz,
vered az ajtót, mint Isten egyik királya,
harmattól gyöngyösen: "Nyiss ajtót, szerelmem!"
A húros szél Hybláról, Madonia kúpjairól
himnuszokat tép le, sirató dalokat,
rádobja őket barlangok üstdobjára, melyek
olyan régiek, mint az agavé és a zsiványok szeme.
A Göncöl
még nem hagy nyugton, rázza hét jelzőtüzét, miktől
kigyulladtak dombok,
és nem hagy nyugton szaracénok
s keresztesek vörös szekereinek zörgése,
talán a magány s párbeszéd még
csillagos állatokkal, a lóval,
kutyával, békával, s tücskök
káprázó citerájával az éjben.

Képes Géza fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Salvatore Quasimodo versei  
S hirtelen itt az este
  2010-09-02 13:25:41, csütörtök
 
  Salvatore Quasimodo

S HIRTELEN ITT AZ ESTE

Mindenki úgy áll magányba veszve
a föld szívén, mit átdöfött a napsugár:
s hirtelen itt az este.

Képes Géza fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Salvatore Quasimodo versei  
Halott gitárok
  2010-09-02 13:21:06, csütörtök
 
  SALVATORE QUASIMODO

Halott gitárok

Folyók préselik földemet a tengerhez,
más helynek nincs ilyen lágy szava,
lábaim itt bolyongnak tétován
csigák alatt lehajló sás között.
Hisz ősz van: a fel-felsüvítő szélben
halott gitárok tépik húrjaik
fekete száj felett, és egy kéz
tűzujjai villognak.

A hold tükrében
narancskeblű leánykák fésülködnek.
Ki sír? Ki korbácsolja a lovakat
a vörös égen? Megállunk a parton
füvek füzére mentén, és te szerelmem,
ne vígy a végtelen tükör elé:
éneklő ifjak nézik maguk benne
meg égbe nyúló fák és folyók.
Ki sír? Én nem, higgy nekem: a folyókon
vad ostorcsattogás visszhangzik,
sötét lovak ágaskodnak zöld villogásban.
Én nem, az én fajtám fényes késekkel jár,
szeszélyes ez a nép és sajognak égő sebei.
 
 
0 komment , kategória:  Salvatore Quasimodo versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 965 db bejegyzés
Összes: 7432 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2220
  • e Hét: 14748
  • e Hónap: 60178
  • e Év: 352472
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.