Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
Benedek Elek: Erdő szélén
  2017-11-16 07:54:33, csütörtök
 
  Benedek Elek:

Erdő szélén


A minap, hogy az erdőben jártam,
Erdő szélén két gyermeket láttam.
Oly édesen, mint anya ölében,
Aludtak egy lombos fa tövében.

Nem messze tőlük megállottam.
Néztem őket, néztem meghatottan.
Az ölükben szebbnél szebb virágok,
S egy hű kutya vigyázott reájok.

Fáradt voltam, fűbe heveredtem,
Egy kis madár énekelt felettem,
Két gyermekről szólott a nótája,
Hallgatott az erdő minden fája.

Azt dalolta az a kis madárka:
"Két kis gyermek az erdőt bejárta.
Szedtek ottan százféle virágot,
Azt csevegték: nagy ünnep lesz nálok.

Egész uton őket elkisértem,
Mig szépen az erdőből kiértem,
S a fa tövébe amikor leültek,
Én daloltam, ők elszenderültek.

Öreg bácsi, várd meg őket, kérlek,
Nemsokára mindkettő felébred.
Szép lassacskán haza mendegélnek,
Haza felé mondj nékik meséket."

Kis madárka szavát megfogadtam,
Ébredésig rájok várakoztam.
Aztán szépen haza mendegéltünk,
Egész uton nevettünk, meséltünk.
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Benedek Elek: Dal a rózsáról
  2017-06-09 04:28:17, péntek
 
  Benedek Elek:

Dal a rózsáról


Virágos kertemnek legszebb ékessége,
Szememnek, szivemnek nagy gyönyörüsége,
Megbüvölten állok, hogyha reád nézek,
Szivem megigézed.

Vannak e világon szebbnél szebb virágok,
Gyönyörködve néz le az áldott nap rájok,
De mikor rózsát lát, más az ő nézése,
A gyönyörködése.

Költők a legszebb dalt te rólad dalolják,
Mikor a méhek a szinmézet te rólad rabolják,
Nem is kert az a kert, ahol rózsa nincsen,
Megverte az Isten.

Leány a templomba nem megy nálad nélkül,
Te rólad nevezik az arcot, ha szépül.
Nem is lány az a lány, kinek nincs rózsája,
Bus a házatája.

Töviset az Isten azért adott néked,
Hogy még annál jobban kivánjanak téged.
Kinek vére csordul a te tövisedtül,
Hiszi: szebb lesz ettül.

A te illatodnak nincs a földön párja,
Vélnéd, a mennyország kapuját kitárja:
Kapuját kitárja s minden illatával
Egy-egy angyal szárnyal.

Ó szépséges virág, kertem ékessége,
Szememnek, szivemnek nagy gyönyörüsége,
Bár mindig virulnál, folyton illatoznál,
Sose hervadoznál!
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Benedek Elek: Esős napok
  2017-02-25 08:07:43, szombat
 
  Benedek Elek:

Esős napok


Esőverte lombok alatt
Fázódnak a kismadarak,
Bánatosan csiripolnak:
,,Vajon mit hoz ránk a holnap?"

Felhők mögött bujkál a nap,
Az eső meg folyton szakad,
Mintha lenne világvége
Gyász borult a magas égre.

Esik, esik, folyton esik
Nap sugarát lesve-lesik:
,,Óh, te áldott nap sugára,
Ragyogj reánk valahára!"

Hát a szegény gyermeksereg!
Rabként szobában kesereg.
Nem voltak már réges régen
Sem az erdőn, sem a réten.

Kiki néznek szomorkodnak,
Aztán ők is szomorkodnak:
,,Óh, te áldott nap sugára,
Ragyogj reánk valahára!"
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Benedek Elek: Attila siratása
  2017-01-31 08:06:13, kedd
 
  Benedek Elek:

Attila siratása


Attila, Attila, hunok nagy királya,
Mundzuk sarjadéka, híres maradvája!
Te ura, királya szittyák s germánoknak,
Valál hódítója a rómaiaknak:
Napnyugatiaknak, napkeletieknek,
Valál rémülete, valál iszonyata
Te minden népeknek!
De ha könyörögtek, megengesztelődtél,
Adófizetéssel te megelégödtél.
Mindez nagy dolgokat te megcselekedted,
Ez világnak hódítását mind te végbevitted,
S sebzetlen maradtál!
Ármányság, árulás mégis meg nem ejtett,
Sűrű sok ellenség el sem is veszejtett,
Haj, mégis meghaltál!
Valál vigasságban, fekvél nyoszolyádban,
Puha nyoszolyádban, tornyos palotádban.
Meglepett a halál a te mély álmadban,
Hunok nagy királya,
Mundzuk maradvája!
Hajh! Ki mondja ezt halálnak,
Az orozva járó álmat!
Halál, halál, csendes halál,
Nem vagy te igazi halál,
Rajtad bosszút nem állhatunk,
Beléd kardot nem márthatunk:
Halál, halál, csendes halál,
Nem vagy te igazi halál!
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Benedek Elek: Most állj meg . . .
  2016-09-11 04:08:38, vasárnap
 
  Benedek Elek:

Most állj meg . . .


Most állj meg itt, és nézd a láthatárt.
Remeg a föld, eltörpülnek a fák.
Felhők fölrázott vánkosán a nap
lomha vért csorgat már, nem aranyat.
Fejed fölött megfordul egy madár,
a láthatár felé suhanva száll.
Szétszórja a megnyúlt árnyékokat
az úton végig-söprő alkonyat.
Magad állsz a mai nap peremén,
nincs szívedben se bánat, se remény.
Nem is sejted, mit ígér a holnapod,
de elébe kell állnod, azt tudod.
És túl kell élned; amíg csak lehet,
ugyanazt kell itt újra-kezdened,
téglánkint rakva egyre a falat
a részvéttelen ég boltja alatt,
mintha létezne beteljesedés,
s nem rész lenne maga is, az egész,
mintha az időt hagynád örökül
mi átfolyt rajtad, s nélküled röpül
tovább) az utódokra, mintha csak
az lenne lényeged, mi megmaradt
kezed nyomán, s mások javára vált...
Nos, állj meg itt, és nézd a láthatárt.
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Benedek Elek: Esti imádság
  2016-09-03 05:22:24, szombat
 
  Benedek Elek:

Esti imádság


Az áldott Nap pihenni tére,
Álom borult ragyogó szép szemére.
Közelg az Éj, sötét szárnyát kibontva,
Fáradt testem vágyik nyugalomra.

Közelg az éj, s szárnyán az édes álom
Ereszkedik le rám aranyos szálon.
Már érzem, hogy szemem lecsukódik,
Kezem szép lassan összekulcsolódik.

Uram, ki látsz a szívek rejtekébe,
Im leborulok szent szined elébe:
Ha vétettem szóval, cselekedettel,
Tetézd' jóságod, vétkemet feledd el!

Gyermek vagyok még, ne ítélj keményen,
Ha néha tán a rosszat jónak vélem.
S ha jó helyett rosszat cselekszem néha,
Nézz a szívembe, s lásd: jó a szándéka.

Száll, száll felém a csendes, édes álom,
Ereszkedik le rám aranyos szálon,
Egy pillanat s álomba szenderedtem...
Óh, jó Atyám, őrködjél én felettem!
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Benedek Elek: Két bölcső
  2016-08-12 06:52:03, péntek
 
  Benedek Elek:

Két bölcső


Egy vén fának árnyékában
(Én ültettem hajdanában)
Két bölcsőben két kis gyerek
Édes álomban szendereg.

Nézem. nézem, hosszan nézem,
Csoda, hogy meg nem igézem.
Nini, hogy elmosolyodtak!
Valami szépet álmodtak.

Alig vannak a világon
S játszik velök tündérálom.
Vaj' mit látnak? Vaj' kit látnak?
Mi tetszik ez angyalkáknak?

Repesnek tán fenn az égben,
A végtelen messzeségben?
A levegőégen átal
Versenyt szállnak angyalkákkal?

Vagy megfogták nagyapókát,
Hogy játszék velök bujócskát?
Meglehet, hogy hámba fogtak?
Ó, ki tudná, mit álmodtak!

Akármit, az mindegy nékem
Én csak nézem őket, nézem.
S összetéve a kezemet,
Áldom az én Istenemet.
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Benedek Aladár: Őszi hang.
  2016-03-22 06:35:39, kedd
 
  Benedek Aladár:

Őszi hang.


Hüves szellő jár a lombok között már;
Nincs pompa, szín: oly lemondó a táj.
Fakó a virág, a haraszt, a nyárfa,
S e rokonságban több, oh több a báj! -
Mikéntha sejtné a lét hiúságát,
Oly nyugodtan hull, hull a falevél . . .
- A nyugalomban örök költészet van,
S a szebb jövő e költészetben él! -

S az illatár, mely elébb szellők szárnyán
Szült röpke kéjt: ím tiszta légre vált,
Mely nem kábit, de emeli a keblet,
S kiszélesbíti a szűk láthatárt. -
Mikéntha sejtné, hogy helyét betölté,
Oly nyugodtan hull, hull a falevél . . .
- A nyugalomban örök költészet van,
S a szebb jövő e költészetben él! -

S az ég, mely szórt vad vihart, hő verőfényt,
Mily átlátszó, mily fenséges derült!
Nem ijjeszt, nem sújt semmi durva vészszel,
S ha elborong: rajt' békés szender ül. -
Mikéntha sejtné bölcs kezét a sorsnak,
Oly nyugodtan hull, hull a falovél . . .
- A nyugalomban örök költészet van,
S a szebb jövő e költészetben él! -

S minden, mi egykor versengett a díszben
S feszült erekkel a magasba tört,
Most hajlott fővel önmagába mélyedt
S az enyészetnek lágy karjába dőlt. -
Mikéntha sejtné: a halál mily áldás,
Oly nyugodtan hull, hull a falevél . . .
- A nyugalomban örök költészet van,
S a szebb jövő e költészetben él! -

Vasárnapi Ujság, 1870. okt. 16.
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Benedek Elek: Szilveszter napján
  2015-12-31 07:24:27, csütörtök
 
  Benedek Elek:

Szilveszter napján


Zúg a vihar, csapkod a hó
S én a meleg szobában
Nevetgélem, miként dúl-fúl
Vén Szilveszter magában.
Emlékembe tér most minden,
Mi az elmúlt év alatt
Édesité, keseríté
Egyik másik napomat.

Újévkor a gazdag ember
Megszámitja kincseit,
Adósodott szegény kalmár
Keresi, hol a kredit.
Én is papirt rubrikázok,
Elől Haben, aztán Soll
S kinek mivel tartozom még
Meg menekszem most attól.

Hejh ! sok az én adósságom,
Zaklatnak is ám nagyon ;
Az nem zaklat csak, a kinek
A legtöbbel tartozom,
Megelégszik, ha a kamat
Ezredrészét igazán
Kifizetem pár szép szóval:
Boldog uj évet anyám!
1880.
 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
Benedek Elek: Egy letűnt évhez.
  2015-12-31 02:25:22, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 27 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 219 db bejegyzés
e év: 3076 db bejegyzés
Összes: 29505 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3079
  • e Hét: 25368
  • e Hónap: 142202
  • e Év: 1718027
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.