Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 81 
Pecznyik Pál: Pünkösdi csoda!
  2017-06-03 22:22:20, szombat
 
  Hisszük: ma is virradhat még
ránk, pünkösdi szent csoda,
ha az Ige, hívők ajkán
hangzik, mint Isten szava!
Óh, Szentlélek mennyei szél,
szárnyalj hegyen völgyön át,
bűn álmából ébresszed fel,
földünk sok alvó fiát!
Sátán hamis ígérettel,
oly sok lelket altat el,
s az alvó, ha föl nem ébred,
üdvösségét veszti el!
Hogyha nem is látható ma,
a pünkösdi szent csoda,
csak ajkunk hálaéneke,
el ne némuljon soha!
Szentlélek Ige, vetésed,
óh öntözd meg gazdagon,
egy szív se maradjon köztünk
bevetetlen parlagon.
S ha megérik aratásra,
aranyszínű szép kalász,
a kalászból kihullt magot,
várja a mennyei ház!

Celldömölk, 2008.







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Pecznyík Pál húsvéti verseiből
  2017-04-14 23:35:14, péntek
 
  Emlékezzünk az idén elhunyt evangélikus költőre, Pecznyík Pálra.

,,Mit keresitek a holtak között az élőt, Nincs itt, hanem feltámadott!" Lukács 24. 5-6.

Húsvéti fohász

Húsvét fényes napján
fohászt rebeg ajkunk,
Jézus Krisztus előtt
fejet, térdet hajtunk.

Győzelmét hirdetjük
földünk minden táján,
megnyílt sziklasírja
húsvét éjszakáján!

Húsvéti fény ragyog,
a sötét sír felett,
szava: megrengeti
majd a sírkerteket!

Halál csatát vesztett,
bármennyire fárad.
Akit sírba döntött,
mind életre támad!

Hozzá - ki örömre
fordította gyászunk,
szálljon - hálaképpen -
húsvéti fohászunk.


Pecznyik Pál
Celldömölk, 1999.





Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link


Pecznyík Pál : Húsvéti örömhír!

Feltámadt Megváltód, örvendj Isten, népe.
Üdvödnek bölcsője, a sziklasír mélye.
Nincs már a halálnak, fölötted hatalma, szebb
új ország vár rád, a fény birodalma!


Írta: Pecznyík Pál Celldömölk 2015.







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link


Pecznyík Pál evangélikus költő versei, írásai, áhítatai lányának, Jolikának blogján olvashatóak az alábbi linken :


Link
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Pecznyík Pál: Örömmel várom ( videó)
  2017-01-09 20:51:48, hétfő
 
  Videó - Pecznyík Pál: Örömmel várom


Link

"2017. január 1-én Pecznyík Pál népi költő, Fébé diakónus testvér életének 97. évében átadta lelkét Teremtőjének. Ezzel a filmmel rá emlékezünk."

Videó: Zákeus Média Centrum
Riporter és operatőr: Győri János Sámuel
Utómunka: Győri András Timótheus







Pali bácsi a legutolsó négysoros versét 97. születésnapja után két nappal írta :

Van egy hívő költő!

Van egy hívő költő,
ki olyan verset ír,
akik elolvassák:
a lelkük bele sír.

Pecznyík Pál
Celldömölk,
2016. XI. 20.


Pecznyík Pál tizenkét elektromos könyvben közreadott versei itt érhetőek el: Link


Saját előadásában itt hallgathatjuk a versmisszionárius néhány költeményét: Link

Tarró Csaba Pali bácsihoz írt verse:


In Memoriam: Pali bácsi

A halálban megszűnik minden testi fájdalom,
szeretteink nélkül élni mégis kínzó borzalom.

"Az idő begyógyít minden sebet"- olcsó közhely
s talán mégis hiheted.

Az idő múlásával nem marcangol minden percben
a fájdalom,
megmarad minden szép emlék, s az irgalom.

Az irgalom az, amely garantálja, hogy a fájdalom
lassan belevész, az idő homályába.

Ha életed nem élted hiába, talán megmarad gondolataid tárháza.

Értékes szerszám voltál Istennek kezébe,
emléked megőrzi az Ő népe.

Rímek közé rejtettél értékes gyöngyöket,
ezeket feledni nem lehet.

Tested ugyan porrá lészen, de műved megmarad,
most már készen.

Koronád elvenni tőled már nem lehet, hűséggel
futottál végig egy hosszú földi életet.

Nyugodjál békében idős Testvérem,
míg szívünknek Királya értünk jő az égen!




 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Elhunyt Pecznyík Pál evangélikus költő
  2017-01-03 12:35:13, kedd
 
  A gyászoló család értesítése:

"Vezérelj engem az örökkévalóság útján" Zsolt 139, 24/b

Mély fájdalommal, de Istenben megbékélt szívvel tudatjuk
minden kedves rokonunkkal, hittestvéreinkkel, barátainkkal és ismerőseinkkel,
hogy édesapánk, nagyapánk és apósom

Pecznyík Pál

2017 január 1-én 97 éves korában csendben elaludt, elment közülünk.

Temetése 2017. január 7-én 15 órakor lesz a celldömölki temetőben.

A gyászoló család





Pali bácsi




A vigasztalás Istene: II. Korintus 1. 3-4.

Kedves Testvérek: csodálatos könyv a Biblia. Nem ok nélkül nevezik az élet könyvének. Minden élethelyzetre van benne irányadás útmutatás. Isten áldott iránytűként adta kezünkbe a Bibliát hogy miként a pusztába eltévedt vándorok ennek az iránytűnek a nyomán haza találjunk az atyai házba. Most egy olyan igeszakaszt választottam mely a bánkódóknak szomorkodóknak és gyászolóknak nyújt lelki vigasztalást a földi élet zajos viharos eseményei között. A Szent Igét a második Korintusi levélben találjuk följegyezve az első fejezet 3-4 versében: ,,Áldott legyen az Isten a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket." Ezek a felolvasott igeversek gyakran még temetésen is szerepelnek igehirdetési alapigeként. Hiszen vigasztalásra szorulókról van benne szó. És vajon ki szorulhat legjobban vigasztalásra? Ha nem az elhunyt kedvesét gyászoló ember? Azonban nemcsak a gyászolók szorulnak vigasztalásra, hanem egyre több nyomorúságba vagy betegségbe esett ember is. A szegények és betegek az egyedül élő emberek különösen az idősek soraiban egyre több a testi és lelki vigasztalásra szoruló ember. De vajon miért? Azért mert még sokan ne ismerték meg az Úr Jézus Krisztus Atyját a minden vigasztalás Istenét! Egyre többen nyomorognak, keseregnek, ám de még csak eszükbe sem jut, hogy nyomorúságukban, bajaikban a rajtuk könyörülő Istenhez forduljanak segítségért vigasztalásért. Pál apostol sok szenvedő embernél sokkal hatványozottabban élte át a nyomorúságot és szenvedést, mint Jézus Krisztus hűséges apostola és bizonyságtevője. De Istennél mindig megtalálta a vigasztalás áldott helyét és alkalmát. Nos ezért meri állítani saját példáját a Korintusi gyülekezet elé. Hogy ha van a kedves Testvérek között megkeseredett szívű bánkódó és vigasztalásra szoruló ember legyen az fiatal vagy idős forduljon hittel és bizalommal Istenhez a minden vigasztalások Atyjához, akinél bőséges és kifogyhatatlan a vigasztalás. Sajnos napjainkban is sokan keserűségükben eldobják, maguktól drága életüket mivel bánatukra, fájdalmukra nem találnak segítséget vigasztalást. Mert igazi vigasztalás csak a Mindenható Istennél található. A világ vigasztalása csak annyit ér, mint a súlyos betegnek a lázcsillapítószer. Mihelyt elmúlik a hatása visszatér a fájdalom. Isten az embert örömre teremtette és nem szomorúságra. De ez a tiszta öröm a bűnbeesés nyomán hamar bánatra, szomorúságra és gyászra változott. Elég, ha Ábel erőszakos halálára gondolunk. Lám Isten, tiltó szava nem volt hiába való. Sem ok nélkül való. Ádám és Éva előre nem tudhatta, hogy a tiltott fa gyümölcsének élvezete ilyen szörnyű tragédiához vezethet. Hála az Úrnak hogy a szomorúságból is a gyászból is van még kiút. Jézus Krisztus drága váltsághalála által! Ezért mindazok, akik ezt a drága váltságot hit által elfogadják, Istentől azok már ismerik és tudják, hogy szenvedésben, betegségben, nyomorúságban kihez kell fordulniuk. A hívő ember tudja: a földi szomorúság nyomorúság vagy gyász csak ideiglenes és csak a földi élet idejére vonatkozik. Ha már az Úrnál leszünk, eszünkbe sem jut. Sem a szenvedés sem a gyász. Ott már örök örömben lesz részünk mennyei Atyánk jóvoltából. Ámen.

Írta: Pecznyík Pál Celldömölk






Búcsú vers, temetés napon.

Életemben a Nap alatt,
eljött a végső pillanat.
Végleg meg állt, verő szívem,
véget ért földi életem.
Lelkem itt hagyta testemet,
földi por, mennybe nem mehet!
Testem koporsóba zárva
pihen, temetésre várva.
Egyszerű koporsóm felett,
hangozzon istentisztelet.
Had lehessen temetésem
felhívás, hogy el ne késsen
az, ki Jézust nem ismeri,
még ma, adja szívét neki!
Elföldelve, Lelkem sátra,
vár, a nagy feltámadásra!
Arasznyi volt földi pályám,
Istenhez szállt, érte hálám.
Ne ejtsetek könnyet értem,
szebb hazámba, hazaértem!
Ott nincsenek évek, napok,
nemsoká új ruhát kapok.
képzeletfeletti szépet,
melyen nem fog, az enyészet.
Urunk hívó szent szavára
ti is jöttök, nemsokára.
Haláltól ti ne féljetek!
Jézus győzött, hogy éljetek!
Megváltónkkal együtt leszünk,
s örök fényben örvendezünk.

Pecznyík Pál Celldömölk, 2013. I. 28.





Verses végrendelet:
2015. Július havában.

Isten kegyelméből, magas korba érve,
immár közeledik, földi létem vége.
Szerény vagyon miatt, nem vagyok nagy gondba,
drága lelki vagyont hagyok, utókorra.
Nem elmúló földet, palotát, szép kertet,
de lelket építő, néhány ezer verset.
Alkalmi verseket, nem hiába írtam,
akkor is olvassák: ha már nyugszom sírban.
Mindig szegény voltam, nincs nagy hozadékom,
kötetekben pihen, verses hagyatékom.
Versek az Úréi, köztük egy sem enyém,
égi Atyám íródiákja voltam én.
Azt adhattam tovább, a mit tőle kaptam,
minden leírt versért, hálaimát mondtam.
Lélekmentő szívvel, Atyám szolgált bennem,
versíró tol gyanánt, gyakran használt engem.
Így egyedül övé a dicsőség, hála,
már csak egy vágyam van, megpihenni Nála.
Zengjen sokak ajkán, minden verses ének,
leljen szebb hazára, általa sok lélek.

Záradék:

Harminckét verskötetemet és levelezésemet,
Evangélikus Egyházunk Országos levéltárának
ajándékoztam. Ott mindenki számára megtekinthető
és olvasható.

Aláírás:

Pecznyík Pál
Népi költő





Vigaszlevél gyászolóknak:


A mennyország otthon, amely kifejezetten néktek épült. Ne aggódjatok hová mentek, ha meghaltok. Vagy, hogy hová mennek szeretteitek, ha meghalnak. Bátorítsanak titeket az Úr Jézus szavai: ,,Ne nyugtalankodjék a ti szívetek! Bízzatok Istenben és bízzatok Énbennem! Az én Atyám házában sok hajlék van: ha nem így volna megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek számotokra. És ha majd elmentem és helyet készítettem nektek ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok ott legyetek ti is!" János 14, 13.
Íme, egy hatalmas város, amit szeretni fogtok. ,,Én János láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet!" Jelenések 21, 2.
A területe 1400 négyzetmérföld. A kiterjedése akkora, mint Londontól Szentpétervárig és Glasgowtól Gibraltárig tartana. Anglia területének negyvenszerese Franciaországnak tízszerese és nagyobb, mint India. És ez csak a földszint mert épp oly magas, mint amilyen széle. 600.000 emeletes. Több mint elég helyet biztosít milliárdnyi jövő-menő ember számára. Mert jönni-menni fognak. A kapuk sosem lesznek zárva. Miért is csuknák be őket? Isten ellenségei száműzve lesznek és csak ez a tökéletes hely marad tökéletes emberekkel.
Krisztussal lesztek azzal a személlyel, akit legjobban szerettek! Pál apostol, akinek abban a kiváltságban volt része, hogy ellátogathatott a mennybe ezt írta: ,,Vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél!" Filippi 1,23.
Tehát ne rendezkedjetek be túlságosan itt a földön. ,,Mivel nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük!"
Isten megváltott gyermeke számára a temető csupán átszállóhely és a feltámadás napján új fehér lelki ruhában vonul be majd az Arany utcák városába a mennyei Jeruzsálembe! Mennyei Atyánk abba várja Szent Fia által megváltott gyermekeit. És arcukról letöröl minden könnyet, hogy örökké való örömben lehessen részük trónja közelében!

Lejegyezte ismeretlen szerző után: Pecznyík Pál Celldömölk






A 97 esztendős Pecznyík Pál evangélikus költő versei, írásai, áhítatai lányának, Jolikának blogján olvashatóak az alábbi linken :


Link


Pecznyik Pál E-könyve Dezső Ilona szerkesztésében, új honlapon jelent meg.

Az alábbi linken elérhető!



Link

ŐSZINTE RÉSZVÉTEM A GYÁSZOLÓ CSALÁDNAK!

NYUGODJON BÉKÉBEN!






 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Pecznyík Palibácsinak írt vers
  2016-12-12 19:06:35, hétfő
 
  Tarró Csaba : Pali bácsinak!

Ámulva olvastam egy idős testvér sorait,
kit Jézus a szépre, s jóra tanít.
Hűséggel írja meg vigaszát Isten népének,
kiket gyakorta cibál meg az élet.

Akkor sem hallgat el, ha feddést ad ajkára,
hitünknek egyetlen Királya.
Sokat meríthetünk hűséges hitéből,
s lett áldássá nékünk, Isten kegyelméből.

Szerénysége példa sokunk számára,
kik szomjazzuk verseinek folytatását várva.
Sokszor adott reményt egyetlen sorával,
intett, ha kell a Szentlélek hatalmával.

Adja meg szívének kérését az Isten,
legyen áldott mindig életében.
Kísérje hűségét korona a mennyben,
lehessünk örökké testvériségben.


A 97 esztendős Pecznyík Pál evangélikus költő versei, írásai, áhítatai lányának, Jolikának blogján olvashatóak az alábbi linken :


Link






PECZNYÍK PÁL KÖLTŐ

Pecznyik Pál E-könyve Dezső Ilona szerkesztésében, új honlapon jelent meg.

Az alábbi linken elérhető!



Link
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Pecznyík Pál legújabb versei, írásai
  2016-10-13 22:51:46, csütörtök
 
  Szenvedés!

Szenvedés nem leányálom,
de sokszor volt részem benne,
sírva jöttem a világra,
sírtam reggel, sírtam este.
Volt több súlyos balesetem,
reám zúdult a fájdalom,
jaj, Istenem! Ó de sokszor
hangzott panasz, az ajkamon.
Jól ismerem a szenvedést,
sokszor lázban fürdött testem,
bűnszennyből mosott ki Atyám,
mert aranyat látott bennem.
Éveimnek hosszú során,
szenvedések jöttek, mentek,
mivel soká nem maradtak,
elneveztem, vendégeknek.
Atyám enged rám szenvedést,
szenvedésért, hálás vagyok,
kilencvenhat évesen is,
Ő tart, hogy össze nem rogyok.
Minden reggel, úgy ébredek,
alig állok, a lábamon,
áldom Atyám, jó voltáért,
hogy elkerül, a fájdalom.
Tudom: nem ok nélkül tart itt,
versírásra serkent engem,
bűnbánókat hív magához,
sok üres hely van a mennyben.
Néki, mérhetetlen drága,
Fia vérén, minden lélek,
boldog lesz, ha körülötte,
népe ajkán, zeng az ének.

Pecznyík Pál
Celldömölk, 2016. X. 6.



Örömre forduló bánat!

Gonddal telik minden napunk,
mi csakhamar elfáradunk.
Élet vizére szomjasan,
hallgassuk mindig, boldogan,
a hirdetett élő Igét,
abban látjuk, Atyánk szívét.
Bemutatja, miként szeret,
Ő kész adni, új életet,
régi életért cserébe,
abban: állhassunk elébe.
Imáinkban áldani Őt,
Atyánkat, áldott jól tevőt.
Érettünk áll a Golgota,
ezt, ne feledjük el, soha!
Mivel ilyen nagy szeretet,
nincs a Földön, sem Föld felett!
Jézus azért jött Földre le,
hogy a bűnöknek embere,
aki egykor, gyermeke volt,
ne maradjon örök halott!
Ő nem tört pálcát felettünk,
keresztfára ment, helyettünk!
Önként vállalt szégyent, halált,
harmadnapon, életre vált!
Örökké él, fent a mennyben,
most oda vár téged, engem.
Így vált bánatunk örömmé,
Vele: élünk majd örökké!

Pecznyík Pál
Celldömölk,
2016. X. 4.



A 96 esztendős Pecznyík Pál evangélikus költő versei, írásai, áhítatai lányának, Jolikának blogján olvashatóak az alábbi linken :


Link





PECZNYÍK PÁL KÖLTŐ

Pecznyik Pál E-könyve Dezső Ilona szerkesztésében, új honlapon jelent meg.

Az alábbi linken elérhető!



Link
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Pecznyík Pál legújabb versei, írásai
  2016-09-03 22:40:29, szombat
 
  Úton vagyunk!

Vándortársak, úton vagyunk,
régi Föld, és új Föld között,
a régi Föld, tűzben ég meg,
az új Föld: fénybe öltözött.
Utunk: hegyen, völgyön vezet,
sivatagon, folyókon át,
boldog: aki végig kitart,
az eléri, menny kapuját.
Ne feledjük: sok a veszély,
amely les ránk, két Föld között,
nem kényelmes a keskeny út,
könnyel és vérrel öntözött.
Az úton, két tábor vonul,
az egyik büszkén gőgösen,
a másik tábor, jámborul,
Megváltójával, győztesen!
A vándorút két oldalán,
sorakoznak a csalétkek,
vonzásukra, keskeny útról,
vesztükre: sokan letérnek.
Testi gyönyör, vonzó zene,
mennyet feledteti velük,
nem látják meg Isten arcát,
kárhozat lesz a lakhelyük.
Jézussal a kisebb tábor,
a mennyei hazára néz,
őt nem köti le múlandó,
ott vár reá, a drága rész.
Ne csüggedjünk, vándortársak,
két Föld között, rövid az út,
csak a mennybe érő lelkek,
nyernek üdvöt, fénykoszorút.

Pecznyík Pál
Celldömölk, 2016. VIII. 26.


Lelki versek nyomán!

Huszadik századnak elején, születtem,
már kilenc évtized, suhant át, fölöttem.
Réginél sokkal szebb hon felé, ballagok,
lelkem tovább vonul, láthatót, itt hagyok.
Elszorul a szívem, látva a sok lelket,
egy életet tölt el, testi javak mellett.
Kétkedik: nem hiszi, hogy van örök élet,
s balgán, eltékozol, hetven, nyolcvan évet.
Véleménye szerint, csak e hon létezik,
ám remeg, ha halál, váratlan érkezik.
Legtöbben önzően, csak a testnek élnek,
nem áldják az Istent, ha nyugodni térnek.
Atyám drága Lelked, arra indít engem,
vívjak győztes harcot, a sátánnal szemben.
Ezt a nemes harcot, versek által végzem,
lelkek kallódását, tétlenül, nem nézem.
Bűnük mély álmából, lelkek ébredjenek,
széles országútról, keskenyre térjenek.
Életünk e Földre, azért tette Isten,
hogy örök életre készüljünk fel, itten.
Ki a felkészülést, balgán, elfecsérli,
hívők dicső honát, soha el nem éri.
Atyám: Lelked által, erősíts meg engem,
kallódó lelkekért, tusakodjam, versben.
Lelki versek nyomán, ha csak néhány lélek
meg menekül, úgy már, nem hiába élek.
Bizonyára azért, hoztál e világra,
általam is Hozzád térhessen, sok árva.

Pecznyík Pál Celldömölk, 2016. VIII. 30.



A 96 esztendős Pecznyík Pál evangélikus költő versei, írásai, áhítatai lányának, Jolikának blogján olvashatóak az alábbi linken :


Link





PECZNYÍK PÁL KÖLTŐ


Pecznyik Pál E-könyve Dezső Ilona szerkesztésében, új honlapon jelent meg.

Az alábbi linken elérhető!



Link
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Pecznyík Pál legújabb versei, írásai
  2016-08-21 20:14:14, vasárnap
 
  Múlik a nyár

Idő száguld, múlik a nyár,
útra kelt a vándormadár.
Hajnalban nincs madárének,
szőlő, alma sorra érnek.
Lentebb jár a Nap, az égen,
gyümölcsöt szed, magyar népem.
Lombos erdők minden fája,
égi festő művészt várja.
Káprázatos lomb - ruhában,
fürdik a táj, napsugárban.
Szilva, körte, mind megérett,
Nap sugara, már nem éget.
Hangosak mind, az iskolák,
padokban ül, a sok diák.
Ifjúságunk, országszerte
készül, nagybetűs életre.
Búcsút veszünk a szép nyártól,
fényben úszó kies tájtól.
Ne feledjük: mind ezt nekünk
ingyen adta, jó Istenünk!
Értük: csak a hálánk várja,
imádkozva nézzünk Rája.
Minden évben, Ő ad nyarat,
melengető napsugarat.
Mind ezt: bőven adja nekünk,
öröme, a mi örömünk.
Ő díszít fel fát, virágot,
dicső Neve: legyen áldott.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2016. VIII. 16.


Vigyázzatok egymásra!

Gépjárművek sokasága,
száguld ma, az utakon,
minden kocsivezetőnek,
kezében az uralom.
Élet egy van, azért drága,
vigyázzatok emberek!
Úton, halálos ütközés,
nem hiányzik, senkinek.
Halállal járó ütközés,
szinte már, mindennapos,
vétlen hal meg, akit elüt
egy részeg, vagy egy drogos.
Nyáridőben, városi nép,
gépkocsikon útra kel,
Isten őrzi, míg célba ér,
s a tó partján megpihen.
Bár csak sokan megállnának
imádkozni, út előtt,
szívük: Istenhez fordulna
imádságban: kérve Őt.
A nagy utasforgalomba,
küldje, őrző angyalát,
elkerülhessen a család,
ütközést, vagy koccanást.
Minden kocsivezetőnek,
Urunk Te adj bölcs szívet,
úton: ne érhessen senkit,
leselkedő baleset.

Pecznyík Pál
Celldömölk,
2016. VIII. 2.


Térjetek meg!

Térjetek meg, hangzik felénk, drága Megváltónk szava,
nélkületek, szinte üres, az elhagyott, Szent Haza!
Atyátoknak fáj a szíve, balgán elhagytátok Őt,
hízelgett: így követtétek, a sátánt a cselszövőt.
Elhagytátok Atyátokat, rátok tört a félelem,
arcpirulva láttátok meg, testetek mezítelen.
Nem tudtátok: szeme elől, elrejtőzni nem lehet,
nem csak kívül: de belül is, szeme látott titeket.
Állat vérét ontotta, hogy öltönyt adjon reátok,
s helyettetek: Fiára szállt, a bűn miatti átok.
Hamar felütötte fejét, paráznaság, testi vágy,
egyre ritkább itt a Földön, szeplőtlen házas ágy.
Messze szakadtatok Tőle, már nem törődtök vele,
élvezet és gyönyör miatt, szívetekben, nincs helye.
Nélküle is élhettek ti, amíg szívetek dobog,
ám váratlan jön a halál, s minden lélek menni fog
az ítélő Bíró elé! Ott már nem lesz kegyelem,
örök vád és kín vár arra, ki nem tért meg, idelenn.
Térjetek meg, drága lelkek, a hívás: nem végtelen,
mint újjászült gyermekeket, úgy vár titeket a menny.
Számotokra megterítve, Atyánk fehér asztala,
szolgálni fog köröttetek, minden fényes angyala.
Urunk trónja előtt állni, mérhetetlen kiváltság,
országában örökké tart, hálaének, imádság.
Fényben úszó trónusáról, Atyánk mosolyog reánk,
áldásáért mély hálánkat, csak rebegni tudja szánk.

Pecznyík Pál Celldömölk, 2016. VIII. 6.








A 96 esztendős Pecznyík Pál evangélikus költő versei, írásai, áhítatai lányának, Jolikának blogján olvashatóak az alábbi linken :


Link





PECZNYÍK PÁL KÖLTŐ


Pecznyik Pál E-könyve Dezső Ilona szerkesztésében, új honlapon jelent meg.

Az alábbi linken elérhető!



Link
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Pecznyík Pál legújabb versei, írásai
  2016-06-18 20:39:29, szombat
 
 
Törődj a lelkeddel!

Velem vándoroló lelki útitársam,
akár szerényen jársz, vagy akár márkásan,
Isten nem a múló tested, lelked félti,
mert az, Tőle való, el nem múló égi.
Ám te mégis, múló porsátradat félted,
pedig oly sok bosszút, gondot okoz néked.
Amíg fiatal vagy: őt szolgáld, arra vár,
élvezi a jókat, számára nincs határ.
Várja: teljesítsed, minden kívánságát,
önző: így nem hallja, a lelked sírását.
Tested, nem törődik azzal, mi van belül,
nem bánja, ha lelked, kárhozatba merül.
Isten joggal várja, lelkeddel is törődj,
tested: csak öltönye, mely marék porgöröngy.
Lelkeden a halál, soha nem vesz erőt,
kénkő tüze vár rá, Jézus legyőzte őt.
Lelkeddel Istennek, csodás szép terve van,
megváltott gyermekként, Vele élj boldogan.
Sátán bűnhődik majd, ki téged elrabolt,
földre vettetett: bár, a trónja mennybe volt.
Lelki útitársam, törődj a lelkeddel,
vigyázz rá: úgy kaptad, soha ne feledd el.
Próbás napok, évek, hamar véget érnek,
legyen hát életed: már itt, hálaének.
Miként minden ember, itt hagyod e Földet,
megkínzott, meggyötört, ne ejts érte könnyet.
Lelked örökségét, megleled az Égben,
Atyád mellett élhetsz, örök dicsőségben.

Pecznyík Pál Celldömölk, 2016. VI. 16.


Próbák földje ez a Föld!

Születéstől halálunkig, sokat sírunk, szenvedünk,
ez a bűnfertőzött Világ, nem imponál minekünk.
Lélekrontó eseménnyel, fájdalommal van tele,
Földünk súlyos katasztrófák, földregések színtere.
És mégis, a legtöbb ember, benne: jól érzi magát,
Isten nélkül, konok szívvel, vígan fut a Földön át.
Élek, ahogy nekem tetszik, harsogja sok fiatal,
rabigába vonja testét, a drog, a szex, az ital.
Drága magyar fiatalok, de így mi lesz veletek?
Ha fontosabb, lelketeknél, porrá váló testetek.
A Teremtő: lám nektek is, lelket, életet adott,
hasznos munkával töltsetek, minden évet, új napot.
Életetek gyümölcsfáján, teremhessen jó gyümölcs,
aki mennybe gyűjt gyümölcsöt: itt a Földön, az a bölcs.
Ifjú szülők, gyermekáldást, ti Istentől kérjetek,
kisgyermekek mosolyában gyönyörködjön lelketek.
A bölcs Isten énnekem is, adott lelket, életet,
versek által vezethessek Hozzá, drága lelkeket.
Életemnek gyümölcsfáján, ha sok jó, gyümölcs terem,
az hű Megváltóm érdeme, és nem az én érdemem.
Megváltómnak vére árán, Isten gyermeke vagyok,
bár csak lenne, lélekmentő minden vers, mit itt hagyok.
Kilencvenhat próbás évem, minden dolgát és szavát,
események nagy könyvébe, ma is jegyzik, odaát.
Isten, hívő gyermekének, itt próbás az élete,
mégis, örömmel szárnyalhat, Isten elé, éneke.
Mai megromlott világunk, gonoszabb: mint Sodoma,
benne: próbán, kereszten át, készül fényes, korona.
Győztesekre vár e fejdísz, kik győznek próbákon át,
s örömével, gyönyörével öröklik, a menny honát!

Pecznyík Pál Celldömölk, 2016. VI. 12.



A 96 esztendős Pecznyík Pál evangélikus költő versei, írásai, áhítatai lányának, Jolikának blogján olvashatóak :


Link







Pecznyik Pál E-könyve Dezső Ilona szerkesztésében, új honlapon jelent meg.

Az alábbi linken elérhető!



Link
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
Pecznyík Pál legújabb versei, írásai
  2016-05-28 22:33:58, szombat
 
  Vallomás, élet alkonyán: Zsoltár. 90, 10.

,,A mi esztendeink napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük nyomorúság és fáradság, amely gyorsan tovatűnik, mintha repülnénk." Zsoltár. 90, 10. Az már régóta gyakorlattá vált, hogy kutakodó emberek, főleg újságírók, lázasan kutatnak, elhunyt világi és keresztyén híres emberek, tudósok, életrajza után. Egyeseknek meg van, másoknak, nincs meg. Nos, én azoknak a kutakodóknak szeretnék segíteni, vallomásommal, akik halálom után, kíváncsian kérdezgetik majd, ki lehetett az-az ember, aki több mint 6100 evangéliumi üzenetű léleképítő verset hagyott az utókorra? Nevem: Pecznyík Pál. Kiskőrösön születtem, 1919 Novemberében, iparos szülők első gyermekeként. Azonban, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a húszas, harmincas, évtizedekben, nagy szegénység volt hazánkban, különösen is, Kiskőrösön. Nagyon sok ember járt foltozott ruhában, köztük magam is. Szerény otthonom, városunk határában a szőlőskertekben volt. Cseréptetős borpincét, alakítottak át, lakássá. Nos, ebben a kicsi, földpadlójú szobakonyhás lakásban élt a mi héttagú családunk. Két szülő és 5 gyermek. Szobánkban, csak 2 ágy és 1 asztal fért el, székünk nem is volt. Télen pedig szobánk, cipészműhellyé változott. Apám már hajnalban, lyukas cipőket javított, ha volt rá igény. Éjszaka, mi gyermekek, csak keresztbe feküdve fértünk el, az ágyon. Apám az ital rabja volt, és amikor felöntött a garatra, csúnyán káromkodott, parázna szavakat használt, nem törődött azzal, hogy gyermekei hallották szavait. Ha fenyített minket, nem velő módon tette, hanem haragos indulatból. 6 éven át jártam, vásártéri iskolánkba. Az ötödik osztályt, ismételnem kellett, de nem közepes tanulásom miatt, hanem azért mert, vizsga előtt apám, ki kért engem az iskolából, és 10 évesen, mint tehénpásztor, kerestem meg, kenyerem. Ilyen körülmények között értem el a felnőtt kort. Hol napszámos, hol meg, hónapos munkás voltam. Anyám elmondása alapján, már 3 éves koromban, lovas szekér alá kerültem, de Isten: megőrzött engem. Felnőttként pedig, egy súlyos anyagi kár miatt, keserűségemben, el akartam dobni, életemet, és 1 marék altatót vettem be, hogy meghaljak. 2 napig aludtam egyfolytában, Isten nem engedte, hogy meghaljak, mert még célja volt velem. Bár akkor még, nem ismertem Őt! 1941 nyarán, katonai behívót kaptam, Kalocsára. És azon az őszön, Szeptember 12-én, élelmezési századunk, már az ezer éves magyar határ közelében, Körös mezőn, rakodott ki, a tehervonatból, bokáig érő hóban. Századunk, hamarosan a Tatárhágón át, hagyta el hazánkat, a második világháború kellős közepén. 1942 nyarát, már Kijevben töltöttem, mint őrszem. És még azon a nyáron szereltem le, Hódmezővásárhelyen. 1942 novemberében, felvételre jelentkeztem, a Nagytarcsai Evangélikus Népfőiskolán. Ez egy 5 hónapos, bentlakásos tanfolyam volt, paraszt legények számára. 1943 Március végén, volt a vizsgánk. 31-én pedig felvételt nyertem Budapesten, a F É B É Diakonissza Egyesület, férfi tagozatára, mint diakónus növendék. Egyesületünkben, csak 8 évet tölthettem el. 1951 nyarán, a Kommunista rendszer feloszlatta, Egyesületünket. A sok próba, baleset, betegség folytán hitem, egyre jobban meg edződött. És 1947 nyarán, Piliscsabán, írhattam le, első, evangéliumi üzenetű versemet, ennek már 68 éve. F É B É Egyesületünk feloszlása után, 1954. Január elején, felvételt nyertem az Országos Mentőszolgálat, Pásztói Mentőállomására, mint mentőápoló. Így töltöttem el 4 hónapot Pásztón. Egyik éjjel riasztás alkalmával, baleset ért engem, saját mentőkocsink első kereke, átment a lábamon. Hála Istennek, törés nem történt. 1954 nyarán pedig, át igazoltattam magam, a nyíregyházi Mentőállomásra. Így, 4 hónapot Pásztón, 4 hónapot Nyíregyházán töltöttem el, a Mentőállomáson. 4 hónap után, elhagytam a Mentőállomást.

Még azon a nyáron, Július 10-én házasságot kötöttem, Nyíregyházán, Simkó Erzsébettel, volt F É B É diakonissza testvérrel. És még azon az őszön, Miskolcon kaptam munkát, a diósgyőri vasgyárban. Baleset miatt, azt a munkát is, hamarosan feladtam. 1955. Januárban, mint fiatal házasok, összes vagyonunkkal, egy nagy gyékény bőrönddel, utaztunk Hajdúszoboszlóra, ahol a virágkertészetben kaptam munkát. 3 idős nőtestvér gondozásáért pedig, ingyen lakást kaptunk. Ott vásároltuk meg, első bútorainkat is. Azonban, 1956 tavaszán, el kellett hagynunk lakásunkat. De csodálatos módon, meghívást kaptunk Budapest - Zsófia ligetre, az Evangélikus papnék otthonába, gondnoki állásra. ott éltük át, az 56-os forradalmat. 1958 Május 4-én pedig, megszületett első gyermekünk, Ilona. Még abban az évben, meghívást kaptam Piliscsabára, az Egészségügyi gyermekotthonba, külső munkási szolgálatra. 1959 őszén pedig, meghívást kaptam Nyíregyházára, az Evangélikus gyülekezetbe, hivatalsegédi és harangozói állásra. 1960. Február 28-án, a nyíregyházi korházban, megszületett második gyermekünk, Jolán. 27évet töltöttem el, Nyíregyházán, ahol temetési kántori szolgálatot is végeztem, több éven át. 1980. Január elsején mentem nyugdíjba, annak immár, 35 éve. Ilus lányunk Budapesten, elvégezte az Evangélikus lelkészi egyetemet, és 1981 nyarán, Dr. Ottlyk Ernő püspök bocsátotta ki lelkészjelöltként. És még azon a nyáron, meghívást kapott, a Celldömölk - Alsósági gyülekezetbe, lelkészi szolgálatra. 1984. Februárban, dr. Nagy Gyula püspök, avatta lelkésszé, Ilus lányunkat. Lányunk, utána hamarosan, házasságot kötött, Horváth Gyula műszerésszel. házasságukban, 4 leánygyermek született, akik az óta már, felnőttekké váltak. 1987-ben, sürgősen el kellett hagynunk, gyülekezeti szolgálati lakásunkat, de Isten kegyelméből és jóvoltából, Ilus lányunknak sikerült, Celldömölkön az egyik 10 emeletes épület 6-ik emeletén, lakást vásárolni és 1987. Július elsején, elfoglalhattuk újabb, immáron a saját lakásunkat. Itt élünk, 29-ik éve. Hitvesem, 1994 benn, rákbetegségbe esett, és December 12-én délben, ball karomra dőlve, kilehelte lelkét. Alkotójához távozott. Az óta élek özvegyen, lassan már, 22 éve itt, Celldömölkön, Jolika lányommal. 18 évig szolgálhattam a M E R A rádióban, minden Kedd este, bizonyságtételekkel és léleképítő versekkel. Isten iránti örömmel és hálaadással írhatom, hogy életem elmúlt 96 éve során, Istennek sok kisebb, nagyobb csodáját élhettem át. Mind ezt: röviden próbáltam összegezni. Isten kegyelméből, eddig: több mint 6100. evangéliumi üzenetű verset írhattam le, és még 97ik évemben is, léleképítő versek által végezhetem, a lélekmentés áldott szolgálatát. Értelmiségi körökben, ismeretlen vagyok, a magam 5 elemi iskolai végzettségemmel. Mégis, nagy öröm tölti be szívemet, ha Megváltóm biztató szavaira gondolok: ,,A világ nemteleneit és a világ megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse" I. Korintus. 1, 28. Földi életem alkonyához érve, mozgási területem, egyre jobban zsugorodik. Már hónapok óta, csak a lakásban tudok közlekedni, testi gyengeségem miatt. De szívemben nincs panasz, Isten iránt, hanem sokkal inkább, mélységes hála, aki még 97-ik évemben is, Atyai szeretettel gondoskodik rólam. Néhány év óta pedig, lakásunkban tartunk házi bibliaórát, minden hétfőn este, 6 órai kezdettel. Most még nem tudhatom, hogy mennyei Atyám, mikor küldi el nekem, a mennyei behívót! Ezért szeretném bevésni, arany betűkkel, az utókor embereinek szívtáblájára, a mit az Úr Jézus mondott, Nikodémusnak, azon a bizonyos titkos éjszakán: ,,Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja meg, Isten országát" János. 3, 3. Aki ezt, nem veszi komolyan, önmagát zárja ki, az Istennel való, áldott örök közösségből. Ezt a vallomásomat, utolsó üzenetként hagyom, a kedves utókorra. Ne feledjük el, hogy Isten mindenkor, így ma is, a csodák Istene!

Írta: Pecznyík Pál 2016-ban.

Népfőiskolások találkozója

Megváltozott a régi kép,
rég jártunk már e helyen
találkozás reményében,
jöttünk ide szívesen.
Bár ötven év múlt azóta,
szívünk mélyén ma is él,
tanács, tudás, mit itt kaptunk,
s melyről életünk beszél!
Sok osztálytárs nincs már köztünk,
mert aratott a halál!
S életüknek lámpafényét,
sorra kioltotta már!
Elhunyt kedves tanárokra,
barátokra gondolunk.
Velük már e földi téren,
találkozni nem fogunk.
Rég léptük át utoljára
szép iskolánk küszöbét,
melyben szomjas szívvel ittuk,
tudás, Ige, hűs vizét.
Emlékeink kosarából
ugyan, sok emlék kihullt,
szívünk mélyén mégis olykor,
tisztán villan fel a múlt.
Iskolánkban együtt töltött
gyorsan múló hónapok,
munkában és tanulásban
átélt, gazdag szép napok.
Ifjú szívünk betöltötte
művelődés öröme,
nem hiába hullt szívünkbe
tudás, áldás-özöne!
Egy szebb élet reménységét
vihettük innen haza,
hasznára vált mindnyájunknak,
mit nyújtott az iskola!
Ötven év múltán is valljuk:
hasznos volt a tanfolyam,
alkalmaztuk, továbbadtuk
másoknak is boldogan.
Műveltséget, szemléletet,
mit iskolánk adhatott,
ki átvette s alkalmazta,
sokban gazdagodhatott.
Míg csak élünk, nem feledünk
kedves népfőiskolánk,
megtanítottál szeretni
Istenünket, s szép hazánk!


Egy volt hallgató Pecznyík Pál verse, melyet a Nagytarcsai népfőiskola alapításának 50. évfordulójára írt!


A 96 esztendős Pecznyík Pál evangélikus költő versei, írásai, áhítatai lányának, Jolikának blogján olvashatóak :


Link







Pecznyik Pál E-könyve Dezső Ilona szerkesztésében, új honlapon jelent meg.

Az alábbi linken elérhető!



Link
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyík Pál írásai  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 81 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3026
  • e Hét: 25452
  • e Hónap: 134809
  • e Év: 1794176
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.