Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Nincs Cím
  2017-04-15 13:29:37, szombat
 
  Link




 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvét
  2017-04-15 13:26:00, szombat
 
  Magasan áll a Golgota ormán A szent kereszt, elhagyatva, árván. Csak egy angyal zokog ott magában, Elmerülve méla fájdalmában. Ó, ha én is ott lehettem volna, Mint a zápor, a könnyem úgy folyna. Minden csepp vért százszor megcsókolnék, Nem mennék el soha többé onnét. Vértől ázott keresztnek fája Az angyalnak könnye csorog rája. Sírva néz a töviskoronára melytől elhalt az ég s föld Királya. Ó, ha akkor ott lehettem volna, Mint a zápor, a könnyem úgy folyna. Meghasadna, megrepedne szívem, Ott zokognék a kereszt tövében. Egyedül állunk melletted, Uram, Néma szívvel és bűnbánóan. Sok a vétkünk, mint a tenger árja, Sír a lelkünk, tekints néha rája. Ó, ha mi ezt előbb tudtuk volna, Lelkünk bűnnek rabja most nem volna, Hogy Te Uram a golgota ormán, Minket vársz oly elhagyatott árván.


Link
Magasan áll a Golgota ormán...
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Locsolóvers
  2017-04-13 21:05:24, csütörtök
 
  Link




Horváth M. Zsuzsanna
Locsolóvers

Húsvét hajnalán, jó reggelt kívánok,
kérdezem a ház urát - hova bújtak a leányok? -
Locsolkodni jöttem, friss vízzel, kölnivel,
tudom már vártatok - gyertek hát ízibe! -

Hajatok, ruhátok száraz nem marad,
elő a kannával..., a kút merre van?
- Nézd csak, ott fut egy szép kislány,
szaladj utána..., hűsítő vizet önts a nyakába! -

Kacagás, sikítás, vidám móka,
ma reggel asszony, leány meg lesz locsolva.
Cserébe hímes tojás, csokinyúl az ajándék ,
el ne hervadjatok, éljetek soká még!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvéti mesék
  2017-04-13 21:03:52, csütörtök
 
  Link





Várakozni nagyon nehéz, főleg, ha a húsvéti nyuszira várunk olyan nagyon! Hányat is kell még aludni? Talán gyorsabban múlnak a napok és könnyebben megy az ágyba bújás, ha egy kedves kis húsvéti történettel szenderülhetnek el a kicsik. Ki tudja, álmukban talán már a nyuszival is találkoznak!


Bús Ilona: Húsvéti tojás


Valamikor nagyon régen egymás tőszomszédságában lakott egy nagyon szegény és egy nagyon gazdag asszony. Húsvét előtt a nagyon gazdag konyhájában sült a rétes, kelt a fánk. A sok jó illat csak úgy áradt a szegény udvarába; ott játszottak a a gyerekei. Egyszerre csak a legidősebb, a hatéves Rozika így szólt:

- Édesanyám! Minálunk miért nem sül valami a kemencében?

- Nincsen tojásom, amivel kalácsot vagy fánkot süthetnék.

- Kérek én a szomszédban, van ott annyi kacsa, liba, tyúk, hogy ellepik az udvart, tojnak azok eleget. - mondta a kislány.

- Vigyázz, még rád uszítják a kutyát és megharap...! - intette az anyja, de Rozika nem ijedt meg a harapós kutyától és kiskosarával átment a szomszédba. Alig lépett az udvarba, már messziről rákiáltottt a gazdag asszony:

- Mit akarsz itt?

Rozika illedelmesen köszönt és így szólt: - Csak pár tojást szeretnék kérni, hogy édesanyám kalácsot süthessen az ünnepre.

- To-já-ááá-st!? -húzta a szót a gazdag - drága kukoricán, árpán neveltem a tyúkjaimat, nem osztogatom én a tojást senkinek se, magamnak kell mind! Menj a rétre, kérj a madaraktól, azok talán adnak...! - szólt és becsapta a gyerek orra előtt az ajtót.

Rozika egy percig szótlanul állt, majd hirtelen felvidulva a rétre futott. Virágillat, madárcsicsergés fogadta a kislányt. A nap melegen simogatta arcocskáját, színes pillangók röppentek elé, a tavaszi szellő, a futó felhő, valamennyien mintha csak kérdezték volna. ,, Mit kívánsz, Rozika?" A kislány megérezte a szíves fogadtatást és lelkendezve mondta.

- Kedves madárkák, ünnepre készülődünk, sok testvérem van, de egy csepp kalácsot sem tud sütni édesanyám, mert egyetlen tojásunk sincsen. Kértem a gazdag szomszédasszonytól, de az nem adott, hozzátok jöttem hát. Kérlek szépen benneteket, adjatok nekünk pár tojást! - Kosárkáját egy bokor alá tette. - Holnap érte jövök, jó? - kérdezte kedvesen és hazaszaladt.

A madarak összedugták a fejüket. - Csip-csip-csip-csirip-csipogta egy pacsirta - hallottátok, mit kért a kislány?

- Csip-csip-csip, hallottuk és adunk, adunk...Egyszerre nagy sürgés-forgás keletkezett a réten, a madárkák szárnya libbent-lobbant, a kosárkára telepedtek és potty!...egy-egy tojást ejtettek bele. A nap kacagott örömében, amikor ezt látta, és fényes sugarával megfestett egy kis tojást. Most már volt a kosárban egy aranytojás is. Ekkor ért oda nyuszika.

- Mak-mak-mak, mi van itt?

- Nézz csak a kosárba, te kis csacska -figyelmeztette egy kék harangvirág. A nyuszi elámult:

- Ó, de sok szép tojás! Fessük színesre őket! Gyertek! - szólt a virágoknak, és már jött is a sárga kankalin, a lila kökörcsin meg a tűzpiros pipacs. Alkonyatkor a kis kosár sok-sok színes tojással volt tele. Meglátta ezt a hold.

- No, most hadd fessek egyet én is ezüstre! -és fényét egy kis tojásra festette.

Rozika reggel kiszaladt a rétre. Ó, milyen boldogan nevetett, amikor a sok színes tojást meglátta a kosárban és mellette őrzőként egy tapsifüles nyuszikát! Csodálkozva nézett rá:

- Talán te festetted?

- Mak-mak-mak, igen, de a tojásokat ők adták - és a röpködő madarakra mutatott.

- Tudom, tudom! -nevetett Rozika és köszönetet mondott a madaraknak, a rét virágainak és a napnak. Hazaszaladt a sok színes tojással, de mivel akadt köztük néhány fehér is, édesanyja kalácsot sütött belőlük. Nagy lett a kalács, és a sok gyerek úgy jóllakott vele, mint a duda...

Azóta minden esztendőben tavasszal nagy sürgés-forgás van a réten: a sok nyuszi festi a tojásokat. Úgy, ahogy elmondtam ebben a mesében.



Link





Kovács Klára: Nagy a munka!

Nyulam-bulamék nagy barátságban éltek tyúkanyóval. Naponta ellátogatott Nyulam-bulaméktól tyúkanyóhoz valaki. Tavasztündér megérkezése óta Nyulam-bulamék veszik meg tyúkanyó tojásait. Nyifi, Nyafi, Nyufi vagy valamelyik nyúlgyerek már szalad is a kosárral, ha meghallja tyúkanyó kotkodácsolását.



Kot, kot, kot, kot, kotkodács,

minden napra egy tojás!

Tyúkanyó kíváncsi volt, miért kell olyan sok tojás Nyulam-bulaméknak. Nem kérdezősködött, hanem szépen felöltözködött. Nagyon szép tavaszi kosztümöt vett magára, és útnak indult.

Nyulam-bulamék háza nem volt messze. Kellemes, enyhe, szép időben lassan, sétálva ment. Nagyon jónak tartotta , hogy a lakás ablaka nyitva állt. Bekukucskált. No, még ilyet életében sohasem látott! Nagy munka folyt bent. Nyulam-bulamék családjában kicsik, nagyok festették az ő fehér tojásait. Közben jókedvűen énekelgettek:



Nem csinálunk egyebet, egyebet,

tojást festünk, szépeket, szépeket,

sok a festék, kis ecset, nagy ecset,

ügyes, aki festeget, festeget.

Tyúkanyó kopogtatott. Nyúlanyó festékesen szaladt eléje. betessékelte. Nyifi, Nyafi és a többiek udvariasan, örömmel üdvözölték. Nyufi szaladt a székért, törülgette, nehogy festékes legyen tyúkanyó tavaszi ruhája. Nyúlapó megmutatta a sok -sok nevet, a a névsort, kinek visznek festett tojásokat. Van, aki piros tojást kér, mások hímeset, kéket, lilát, sárgát, zöldet, tarkát és pöttyöset. Nyúlapó derűsen, nagy örömmel átadott a sok levél közül egyet Tyúkanyónak.

Kedves Nyúlapó!

Nagyon kérlek, ne feledkezz el rólam! Hozzál nekem piros tojást!

Úgy dugd el a kertünkben, hogy valaki el ne vigye!

Hozzál kérlek, nagyon kérlek, a szomszéd kislánynak sok-sok tojást, pirosat, hímeset, mert locsolkodni megyek.

Nekem sok tojást adnak akkor, ha szépen elmondom náluk azt a verset, amit tanultam:

Napsütötte szép tájakon, jöttem végig az utakon.

Felém hajolt sok-sok virág, rózsavizük osztogatták.

Megöntözlek most itt véle, piros tojást kérek érte!

Köszöntelek és várlak, kedves Nyúlapó!

Tamás.

- Ó, de kedves, de megható! - kotkodácsolta egyre tyúkanyó.

- Van itt még sok szép levél! Nézte, nézte olvasta még sokáig tyúkanyó a leveleket, s addig a sok nyúlgyerek szorgalmasan festegetett.



Link






Rozika tojást fest

Nem úgy kezdem, hogy egyszer volt, hol nem volt, hiszen amit most elmondok, nem is olyan régen, talán éppen a napokban és talán éppen a ti kis falutokban történt...

Rozika mindig mindent jobban akart tudni mindenkinél. Nem tűrte, hogy magyarázzanak neki, tanítsák, csak a maga fejére hallgatott. Elmondok egy történetet arról, mennyire ráfizetett egyszer az önfejűségére.

Rozika már napok óta azzal dicsekedett az iskolában, hogy az idén maga festi meg a húsvéti tojásokat és azok olyanok lesznek, hogy mindenki eltátja a száját, ha rájuk néz. Gyönyörű mintákat pingál rájuk...Szebbeket, mint akárki.

Volt, aki nevetett, de volt, aki komolyan vette Rozika szavait, és egy kicsit irigykedve sóhajtotta: “Miért nem vagyok én is olyan ügyes, mint Rozika!"

Húsvét vasárnapján Rozika édesanyja megfőzte a tojásokat, kirakta őket egy tálcára és így szólt:

- No, kislányom, akkor elmondom, hogyan csináld...

- Tudom én magam is, tessék csak hagyni, majd én megfestem őket.

- Ahogy gondolod - válaszolta az édesanyja és kiment a szobából.

Rozika pedig hozzáfogott a munkához. Odakészítette a festékes dobozt, színes ceruzát, no meg az üzeltben vásárolt tojásfestékeket. Hosszas töprengés után úgy döntött, feketével mintáz, mert az minden színen jól érvényesül.

Befestette hát a tojásokat az üzleti festékekkel, majd amikor megszáradt - ahogy az előző évek során édesanyjától látta - szalonnával kente be őket, hogy jobban csillogjanak. Igen ám, de amikor hozzákezdett a mintázáshoz, a fekete szín úgy futott szét a zsíros tojásokon, mintha gúnyt űzne Rozika tudálékosságából. Próbálta tussal, színes ceruzával, de a gondolatban oly szépre színezett tojások csak nem akartak sikerülni. Keze könyökig maszatos lett, orra hegyén nagy piros folt éktelenkedett, arca bohócéhoz hasonlított.

Így talált rá édesanyja és nem állhatta meg, hogy nagyot ne kacagjon.

Rozika egy darabig türtőztette magát, de aztán keserves sírásra fakadt.

Mi lesz, ha holnap eljönnek az osztálytársaim? Azt mondtam, ilyen tojásokat sehol nem látnak majd...Virágokat ígértem nekik, gyönyörű virágos, hímes tojásokat...

Édesanyja elkomolyodott, de egy szót se szólt.

Rozika keveset aludt ezen az éjszakán. Hol a fekete festékkel, hol a maszatos tojásokkal birkózott, hol a csúfolkodó fiúk elől futott, bújt az ágy alá, ...s reggel, alig ébredt fel, máris bekopogtatott az első locsoló. Talán a kíváncsiság vitte olyan korán Rozikáékhoz, tudni akarta, milyenek azok a híres tojások.

Rozika tűrte, hogy pajtása meglocsolja, de amikor édesanyja az éléskamra felé indult, legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében. És csodák csodájára...a kamrából előkerült tojásokról szebbnél szebb virágok mosolyogtak a kíváncsi kis locsolóra! Rozikának még a szája is tátva maradt a csodálkozástól. Ezek lennének az ő maszatos tojásai? Édesanyja mosolyogva nézett rá, és csak akkor szólalt meg, amikor a kisfiú sűrű köszöngetések között elment.

Látod, kislányom, milyen szép hímes tojásokat lehet készíteni, ha az ember érti a módját, de te nem akartad, hogy megtanítsalak rá, pedig nekem is meg kellett tanulnom...Öreganyám mutatta meg kicsi koromban. Nem boszorkányság ez, csak olvasztott viasz kell hozzá meg egy vékonyka ecset, aztán jöhet a tojásfesték...
Köszönöm, anyukám, nagyon szépen köszönöm.



Link






Igyártó Zita: Az erdő ajándéka

Valamikor réges-régen, amikor az állatok még tudtak beszélni, az volt a szokás, hogy a húsvéti hímes tojásokat az erdei nyulak festették. Nyáron a vadvirágok lehullatott szirmaiból színes festékeket készítettek, és nyárfakéregből készült dobozokban tárolták tavaszig.

Így dolgoztak egész nyáron Nyúl apóék, is. A virágszirmokat gyűjtögették, ősszel pedig a fák színes leveleit. Télen száraz fűszálakból apró pemzliket, ecseteket kötözgettek, és mindezeket a kamra polcaira rakosgatták el. Tavasz felé nagy volt a sürgés-forgás a baromfiudvarok tájékán is, a tyúkok előkészítették a szép, fehér tojásokat és várták a az erdei vásárlókat. Lassan elmúlt a tél, és megérkezett a tavasz. A cinegék meg is beszélték egymás között az eseményeket.

- Nyitni kék, nyitni kék! - énekelte az egyik. - Csicsidő, csicsidő! - jött hamarosan a válasz.

Meghallották ezt a beszélgetést a hóvirágok és előbújtak a puha mohatakaró alól. Hamarosan a többi tavaszi virág is feléledt téli álmából: a lila kökörcsin, a kékszirmú kővirág, a bólogató fehér ruhás tőzike, a sárga köntösbe bújt kankalin. Az erdei tisztást tarkabarka virágszőnyeg díszítette. Nyúl apó és családja már alig várták, hogy elkezdhessék a munkát. Húsvét előtt pár héttel Nyúl apó így szólt:

- Elérkezett az idő, gyerekek, holnap munkához látunk. Janka és Panka, ti hozzátok elő a kamrából a festékeket és pemzliket, a fiúk pedig induljanak a faluba a megrendelt tojásokért! A nyuszifiúk előszedték a kis kézi szekerüket és elhúzták a falu felé, a lányok pedig a konyhába szaladtak, de kis idő elteltével éktelen sivalkodással rohantak vissza.

- Üresek a polcok, eltűntek a pemzlik és a festékek! Mivel fogunk dolgozni?
Nyúl apó és Nyúl anyó értetlenül néztek egymásra,. Nemrég még minden megvolt, ki követhetett el ilyen gonoszságot? Ha nem kerülnek elő a munkaeszközök, húsvétkor a gyerekek nem találnak majd hímes tojásokat a bokor alatt. Hamarosan megérkeztek a fiúk is a szép fehér tojásokkal. Nagy volt a csalódásuk, mikor megtudták, mit történt. Elhatározták, hogy ha törik ha szakad, megkeresik a tolvajt.

El is indultak hát az erdőbe és kérdezgették a szembejövő erdőlakókat, hogy tudnak-e valamit az eltűnt festékekről de senki nem tudott segíteni. Szarka asszonyság a fészke körül sürgölődött, őt is megkérdezték.

- Én nem tudok semmit - válaszolta nevetve - , de azért kérdezzétek meg a rókát is.

Elindultak hát a róka házához, s mikor odaértek, bizony elámultak azon, amit láttak. A ház előtt egy tisztáson egy tarkabarka csodalény éppen tojást festett, vagy inkább akart festeni, ami azonban sehogy sem sikerült neki, mert a festék nem ragadt meg a tojásokon, de annál inkább a bundáján. Ilyen tiritarka rókát még nem látott a világ. Szegény róka nem tudta, hogy a tojásokat festés előtt nedves szivaccsal át kell törülgetni. A rejtély bizony megoldódott: a róka volt a tettes. Meg is bánta őkelme, mert egy hétig mosta bundáját a patakban. azonban ez a nyulakon nem segített, mert se festék, se pedig egy árva pemzli nem maradt, a kétbalkezes festőművész mindent elpocsékolt és tönkretett.

A társaság szomorú szívvel tért haza. Nem tudták, mitévők legyenek. Ültek a ház eresze alatt és búsan lógatták a füleiket. Nyúl anyó elővette a vizeskannát, és vízért indult a közeli forráshoz. Szomorú volt ő is. Leült a forrás csordogáló vize mellé és kedvetlenül nézte a bokrok között tevékenykedő cinegéket. Egyszer csak különösen kedves, csilingelő hangon szólította meg valaki:

- Miért vagy ilyen szomorú, Nyúl anyó?

Az anyó körülnézett, de nem látott a közelben senkit. A csilingelő hangocska azonban ismét szólította:

- Nyúl anyó, Nyúl anyó, itt vagyok melletted, miért búslakodsz?

Nyúl anyó lenézett a földre, hát közvetlen közelében egy csokornyi hóvirág virult.

- Te szólítottál, hóvirág? -kérdezte Nyúl anyó.

- Én hát! Miért itatod az egereket?

- Jaj, jaj kedves hóvirág, nagy baj történt nálunk. A róka elcsente a festékkészletünket és az ecseteket is. Nem tudunk tojásokat festeni. Csalódnak majd a gyerekek, hogy húsvét vasárnapján nem találnak hímes tojásokat a kertek bokrai alatt.

- Csak ez a baj? Ezen könnyen tudunk segíteni- mondta a hóvirág.

Egyet füttyentett és a cinegék mind odasorakoztak a közeli fák ágaira.

- Kedves cinegék - kezdte a hóvirág. - vigyétek el a hírt az erdő minden vadvirágának, hogy a nyulak nagy bajban vannak! Nincs festékük a tojásfestéshez, ezért mindenki adjon egy kevéskét a saját készletéből.

A cinegék azonnal szétszéledtek és kisvártatva meg is érkeztek a festékekkel tele kis nyírfacsuprokkal. A hóvirágok fehér és zöld festéket küldtek, a kővirág szép világoskéket, a tőzike fehéret, a kankalin sárgát. Festék már volt elég, csak az ecset hiányzott. Ekkor megszólalt a fűzfabokor, aki eddig csendesen nézte a nagy sürgés-forgást.

- Adok én neked ecsetet, amennyi csak kell! Itt vannak a barkáim, nagyon szépen lehet velük festeni. A közelben álló szomorúfűz is megszólalt:

- Én is adok vesszeimből, fonjatok belőle kosarat, hogy legyen miben hazavinni a sok festéket és barkát!

El is készült a kosár, és Nyúl anyó boldogan vitte haza az erdő adományát. Otthon nagy lett az öröm. Azonnal munkához is láttak. Még soha ilyen szép hímeseket nem festettek a nyulak. El is készültek időre. Amikor a festéssel végeztek, szomorúfűzvesszőből sok-sok apró kosárkát fontak, ezekbe rakták a tojásokat és elrejtették vasárnap hajnalban a kertek bokrai alá.

Milyen nagy volt az öröm, mikor kora reggel a kislányok kiszaladtak a kertbe és a bokrok alatt megtalálták a fűzfakosárkákba rejtett csodaszép hímes tojásokat! Másnap, húsvét hétfőn a locsolódó legénykék is ámulva nézték a különös fényben játszó remekműveket. Sokáig találgatták, hoyg az idén miért ilyen különlegesen szépek a tojások. A titkot azonban csak a nyulak, az énekesmadarak és a vadvirágok tudták. azt, hogy igazán szépet csak a szeretet, a megértés és az összetartás tud alkotni, s hogy mindez az erdő ajándéka.
Forrás: Internet


Link






Link


 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvéti mese
  2017-04-10 06:57:09, hétfő
 
  Link






Juhász Magda
Húsvéti mese


Meseerdő szélén játszanak az őzek,
a tavaszi szélben vígan kergetőznek.
Az ibolya virág szirmait kitárja,
régóta vágyódik meleg napsugárra.

Minden állat vigad, örül a tavasznak,
de nyomuk sincs sehol a fürge nyulaknak.
A mackó így dörmög:- Vajon hol késhetnek?
Szarka szól a fáról:- Húsvétra készülnek.

Festik a sok tojást, szorgosan dolgoznak,
tudom, hogy húsvétkor majd nekünk is hoznak.
Összenéz két csibész, farkas és a róka,
nagyon figyelnek már a fecsegő szóra.

Súgta a farkasnak a ravaszdi róka:
- Legyünk mi a nyulak, az lesz majd a móka.
A farkas csak bámult, de egy nagy fa alatt,
elmondta a róka, hogy mit ért ez alatt.

Fenn a fa tetején a harkály is hallja,
miként szövetkezik a két gonosz bajra.
Szaladt a mackóhoz, segítségét kérte,
és azt, amit hallott, rendre elmesélte.

Hogy a két ravaszdi azt tervezi éppen,
elrabolják majd a tojásokat szépen.
Azután felveszik a nyúl álruhákat,
és az őztanyánál ejtenek gidákat.

Háborog a mackó:- Ők lesznek a nyulak?!
Na, majd résen leszünk, jöjjenek az urak!
Most az őzikékhez és nyulakhoz szaladj,
de ne tudjon erről semmit a két ravasz.

El is jött a húsvét, s két hatalmas zsákban
ott volt a sok tojás, egy nyúl ajtajában.
A két gonosz gyorsan a hátára vette,
nyúl álruhát öltve indultak sietve.


De a zsák nehéz volt, le-leültek nyögve,
izzadt homlokukat gyakran törölgetve.
Remegett a lábuk, inuk majd megszakadt,
lihegve fújtattak a nagy zsákok alatt.

Az őztanya előtt terhüket letették,
és az őzikéket nyomban hívni kezdték:
- Nézzétek gidácskák, ebben a két zsákban
sok, sok piros tojás vár a kis gidákra.

Ezzel a zsákokat máris bontogatták,
és a tartalmukat ki is borították.
De amint meglátták, méregbe gurultak,
mivel a zsákokban, csak nagy kövek voltak.

Összeugrott rögtön a két kapzsi ezen,
kopogott a sok kő kézen, lábon, fejen.
Egymást hajigálta farkas és a róka,
kacagtak a nyulak, őzek egy bokorban.

Gonoszokat végül a mackó elkapta,
vélük a barlangját kitakaríttatta.
Most is ott söpörnek és sikálnak egyre,
nincs már az őzhúsra egyiknek se kedve.






Link






Link






Link










Link





Link





Link


 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Locsolás...
  2016-03-28 08:09:36, hétfő
 
 
"Húsvét hétfő reggelén mosolyog az ég is. Egy kanna vízzel a lányokat locsolom én is."
.
Kellemes húsvét hétfőt, sok locsolót kívánok mindenkinek!



Link


 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Feltámadás
  2016-03-26 07:06:36, szombat
 
  Link




Réfi János
Feltámadás

Virradat volt, a hosszú éjnek vége.
Őrt állt a csend a sziklasír fölött.
A halott arcán földöntúli béke,
s a fehér vásznon a vére átütött.

Eljött a hajnal némán, földerengve.
A test, a test mozdulatlanul feküdt.
Az ég tiszta, borotvaéles penge
és áradt a fény szerte, mindenütt.

És akkor, egy titokzatos percben
a kő elmozdult oly könnyen, mint a toll,
s oly csendesen, ahogy a fűszál sercen...
És a test, a test nem volt már sehol.-
 
 
1 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvét.
  2016-03-25 20:50:33, péntek
 
  Link





Link




Link







Link






Szűcs Natalija:
Tavaszhozó Húsvét

Illatozó nárciszvirág nyílt ki virradóra,
bólogatva üde szellő kis levelét simogatja.
Nyílóban van Jácint és hóvirág,
Nagypéntekre díszítésre álldogál a barkaág.

Húsvétillat röpköd a levegőben,
sonka,tojás,kolbász rotyog az üstökben.
Hímes tojás, fonott kalács kis asztalok dísze,
Tiszte szívből csendes ima Krisztus tiszteletére.

Templomban üres padok megtelnek szeretettel,
imádságtól hangos szavak békével-reményekkel.
Az Úr szavai szólalnak fel az orgonán,
ami be-be suhan a kicsiny templom ablakán.

Elhozva Húsvétot az emberek szívébe,
ima közben könny szökik néhány ember szemébe.
Alázattal merengenek Jézus szavai halán,
ki a halálból feltámadott s ott ül az Atya jobbján.

Áldott legyen Jézus,tisztogasd meg lelkünk,
hogy a fényed országában Szent színedre leljünk.
Áldott Húsvéti ünnepeket!



Link





Link






Link












Link








 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Nincs Cím
  2016-03-24 13:03:55, csütörtök
 
  Link


 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Magasan áll a Golgota ormán
  2016-03-13 18:48:50, vasárnap
 
  Magasan áll a Golgota ormán
Dalszöveg

Magasan áll a Golgota ormán
A szent kereszt, elhagyatva, árván.
Csak egy angyal zokog ott magában,
Elmerülve méla fájdalmában.
Ó, ha akkor ott lehettem volna,
Mint a zápor, a könnyem úgy folyna.
Minden csepp vért százszor megcsókolnék,
Nem mennék el soha többé onnét.

Vértől ázott keresztfa ágára
Az angyalnak könnye csorog rája.
Szánva néz a töviskoszorúra,
melytől elhalt az angyalok ura.
Ó, ha akkor ott lehettem volna,
Mint a zápor, a könnyem úgy folyna.
Meghasadna, megrepedne szívem,
Ott zokogván a kereszt tövében.

Egyedül állunk melletted, Uram,
Néma szívvel és bűnbánóan.
Sok a vétkünk, mint a tenger árja,
Sír a lelkünk, tekints néha rája.
Ó, ha mi ezt előbb tudtuk volna,
Lelkünk bűnnek rabja most nem volna,
Hogy Te Uram a golgota ormán,
Minket vársz oly elhagyatott árván.





Link

Magasan áll a Golgota ormán




Link


 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 59 db bejegyzés
e év: 326 db bejegyzés
Összes: 8851 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2273
  • e Hét: 7380
  • e Hónap: 42746
  • e Év: 218597
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.