Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 70 
2019. október 10. Mai napom - Jót kívánni, elköszönni...
  2019-10-10 23:12:49, csütörtök
 
 



Nem fogok panaszkodni,
azt érzem, talán nem akarom
kibírni,

nem akarom tudni,
látni, érezni (főleg érezni),
ami ezután jön.

Jöjjön, mert bizonnyal
rászolgáltam.

Szerettem volna mindig
szépen, jól élni...,
többször leírtam. Tudom.

Ma olyasmit tettem,
amit részemről megbeszélhetőnek
tartottam. De senki Ő sem akar
beszélni róla.

Rendben.

Mindenkinek csak szépet, jót kívánok!


Azzal a szeretettel, ami még él bennem!


Budapest, 2019. 10. 10.




 
 
0 komment , kategória:  Érzéseim  
Egy elbűvölő borzoj (orosz agár)!
  2018-10-02 01:15:02, kedd
 
  Ő a hosszú orrú, csupa kellem,
szép bundájú szépség!





Nemes, kecses,
minden porcikájaban
Különleges.

Nekem kellemes,
mitöbb pompás
Hosszú orrháta,

Méltóságteljessége.
Mozgása, bundája,
Hosszú orra igen épp,
Melyet oly szégyenlősen
Lefelé hord időnként.

Csodás, noha sokan
Csúnyának tartják.
Másoknak épp azért
Szépséges.

Különleges, magas,
Gyors, bámulatos.
Hűséges, csodálatos
Mint kutya fajtájában

A Borzoj!

M. Ani 2018. 10. 02.




 
 
0 komment , kategória:  Érzéseim  
Rózsa voltam, és kóbor kiskutya!M. Anikó2017.07.22.
  2017-07-23 01:14:29, vasárnap
 
 



Rózsa voltam,
és kóbor kiskutya!

Mikor bimbó
voltam,
reményekkel teli
zöld ágról álmokkal teli.

Mikor kinyíltam,
szépnek látszott
minden.
De csalfa élet rossz
útra vitt.

Már hiába csodáltak,
mert ha rám néztek,
szép nyíló rózsát láttak.
De a rózsa belül szomorú lett.

A szomorúság, a bánat,
rossz tettei, megcsúfították.
Belül, ez a csúf bánat, később
szirmain látszódni kezdett.

Végül a rózsa feje
lehajlott, egészen a betonig.
A betonig, mely repedéséből
volt ereje kiutat találni,
s a napfény felé életét
megkezdeni.

Nem tudta, milyen
próbák várnak majd rá,
volt, aki le akarta szakítani,
de Ő a tüskéivel megvédte
magát!

Mikor már hibákat követett
el, nem tudta magának
megbocsátani, így szirmai
sárgulni, foszladozni,
kiszáradni kezdtek...


...s az idő is telt.
Így a rózsa, mely oly
szép volt, kezdte hullatni
megfáradt, idős szirmait.

Az arra járó már figyelemre
sem méltatta, ha mégis rá
néztek, el is fordultak,
akár egy alázatos kóbor kutya,
ki sétálgatott az emberek
között keresgélve, talál, talán
mégis talál egy olyan embert
aki bízik még benne, akinek
bizonyíthatja, van benne
tonnányi szeretet és hűség,
de félt tőlük, mert ők néha
bántották.
Így csak járt körülöttük,
a magányos kutyus, akár
a pompáját vesztett
szirmait hullató,
élete legjavát megélt
egykor csodás rózsa,
aki már csak árnyéka
volt egykori önmagának!

Mielőtt lejárt az ideje,
szeretett volna még
valami jót tenni...,
hogy észrevegyék,
ki akart tűnni, de
nem tetszett senkinek,
lenyesték, mielőtt
utolsó kívánságával,
szomorú, bánatos
életével méltán
maga ejthette volna
le minden fáradt,
száradt, szirmát.
Az élet, nemet
mondott neki.
A kertész halálra
ítélte.
Így lett a rózsából,
mely beton repedéseiből
nőtt ki, kinek reményei,
álmai voltak...
Fél szárral levágott,
éles töviseivel aszfaltra hulló
halálra ítélt.
Valaha szép, tündüklő
pompázó rózsából
pocsojában széttaposott
halott.

A kutyus sem talált
gazdára, mert nem
hitt, nem mert, félt!
Így maradt a magányos
kutyus kóbor, reményvesztett,
pedig a szíve, szeretni
vágyása hatalmas volt!
Reményei elvesztek,
az utcákat járta, sorstársaival.
Ezt nyújtotta neki ez a világ.

De talán, ez a gondolat,
mely belőlem született,
alakul majd még másképp.

De most még ilyen, szomorú,
mert én vagyok a rózsa, és
a kóbor kiskutya!

M. Anikó Bp., 2017. 07.22.


 
 
0 komment , kategória:  Érzéseim  
Sírok, rettegek, nem tudom mit hoz a jövő...
  2016-10-01 02:57:56, szombat
 
 



M. Anikó: Vallomás

Itt élek 9. éve.
Annál, akit választottam.
Leszoktam a szerről,
amivel 8 nyomasztó
évet okoztam neki!

Visszajöhettem,
de....,
én már az maradok
a szemében, az a régi
aki cukorkaként őrületig
szedte!

Látom, érzem,
és végtelenül fáj!
Úgy, hogy jobb
volna nem lenni!

Hogy én, én okoztam,
már megemésztettem,
felfogtam, tudom, hogy
ez is része annak, amit
visszakapok.

Na nem direkt: Ő Úriember!
De elengedne, ha tudná,
jó helyem lesz.

Hát ezt emésztem
lelkemben, meg a
világ keservét, a
magamét,
másokét,
cipelni akarom mindenkiét!

Hogy elvigyem a
végtelen végsőkig,
ahol, mielőtt
összeesem,

Minden bánatot, gondot,
bút, fájdalmat,
ledobhatnék a mélységbe!

Abba a mélységbe,
ahonnan többé nem
tud visszajönni semmi
fájó, bántó!

És szeretnék utána
azt hiszem,
nem lenni,
többé fel nem kelni.

Szörnyen bánatos,
a szívem!
Nem tudtam én
mit művelek!
Amikor "eufóriásan
órákat szónokoltam
Neki!

Mindent józanon
értettem, láttam meg.

Leszoktatásom
rohamtempóban
2 hónap alatt történt.

S csodálkoztam,
mi az a sok furcsa,
amit egyszerre érzek
mindenhol a testemben!

Ez volt 15 hónap megvonás,
ÉS NEM MÚLT EL,
NEM KÖNYVELHETEM EL
SIKERNEK!

222 napig voltam
tiszta tőle,
de végestelen végig
próbára tett a megvonás
minden létező fajtája!

Múlt hónapban 2mg-ra
visszaállva minden
kínzó szorongásom
elmulasztotta!

19 évig szedtem,
8 évig nagy adagban,
azt se tudtam reggel
vagy este van.

Indulatos voltam,
nem emlékszem
mindenre, de valóban
voltak kitöréseim és igen
bántottam Őt szavakkal!
Sokszor! /S bizony ez
sem épp keresztényi
viselkedés!!!/tudom!
És ha késő, de őszintén
Bánom!!!!!!!!!!!

Megértem, hogy nem
szól. Szerettem volna
mikor ide jöhettem,
ha szeret!
Akkor kedvelt.

De sosem tudott
szeretni, ami nem hiba!
Ez vagy van 2 ember
közt vagy nincs!
Nálunk nem volt!
Se akkor, semmikor!

Jelen boldogságom:
1 hónapja nem szorongok,

de végtelenül,
megfáradt, kiégett,
kétségbeesett lettem.
Így ez sem élni való élet!...

El kellene mennem,
most, hogy megszabadíthatnám
magamtól, különös, hogy fáj!
Az, hogy megszoktam,
s többé nem lesz....

Mert, ha elmegyek.
Úgy csinálom,
Ahogy azt kell!

Bp., 2016. október 1. 02:43



Neki akartam elmondani. Csak neki, mert ránk tartozik. De semmi sem érdekli, amit mondanék.
Már az elején beleszól, vagy hagyjuk az egészet és semmi beszélgetés. Vége. Meghalt!
A lelkem egy része is meghalt újra! Ahány kutyám volt, annyiszor, költözésnél, Édesapám drága
édesapám halálát ma sem hevertem ki!
Jó lenne mellette lenni!

Ps: Ez a vallomás valóban szívből jövő, őszinte és igaz. Ha úgy érzem sért másokat, vagy én térek észhez, hogy mit műveltem megint, kitörlöm.
Jó volt itt lenni újra kicsit. No azért még nem búcsúzom! Ahhoz én túlságosan gyáva vagyok.
A tervem megvalósításához és kivitelezéséhez idő kell.

A remény hal meg utoljára - mondják!
Nálam halott


 
 
2 komment , kategória:  Érzéseim  
Megfáradva, bánva, dacos jégszívről álmodom!
  2016-09-24 18:51:12, szombat
 
 

Miért kap egy jó szív
jóságáért, kínzást, bántalmazást?
Ez egyszerre dühít, tesz
tehetetlenné, bánatossá,
kedveszegetté, megfáradtá!
Miért nem elég nekünk jó az
Ami igazán jó!? Mert Ők azok!
___________________________

Megfáradva, bánva,
dacos jégszívről álmodom!

Szeretnék érzéketlen,
kőkemény lenni,
Hogy ne érezzek
semmit.
Ne fájjon, a bánat,
Ne sajnáljak semmit,
senkit,
Ne sírjak, ha nem tudok
segíteni.
Ne érdekeljen, aki kedves,
közeledni és segíteni akar.
Hogy vissza tudjam utasítani,
hogy ne legyen rá szükségem,
Iszonytató érzéketlen,
szívtelen, megtört, üres
akarok lenni!
Hogy ne bántson, akit vissza
fogok utasítani.
Hogy elviseljem a magányt,
melyet megérdemelve élek
napról napra meg!
Ne akarjak társaságot, barátokat,
szeretet se legyen bennem, se
annak vágya, vagy az adni vágyása.
Csak legyek, váljak kőkeménnyé,
hideggé, fagyossá.
Teljesen érzéketlenné.
S mikor már nem érzek semmit,
úgy meg tudnám tenni azt, ami
ma rossz álmokat okoz,
amit látva, sírás folytogat.
Nem is megtenni, de legalább
szótlanul tudnám tűrni, hogy
az elrontott 8 évem miatt,
a másik megkeseredett, vele
talán pont ez történt meg.
És ő már csak a régi énem látja.
Nem tudom mit érez, mit gondol,
hisz egy szót sem szól.
Bírni akarom, úgy, hogy ne
fájjon! Úgy, hogy a múltam se
bánjam.
Keményen, jégszívvel talán
túl tudnám élni így a napokat.
Ma még szenvedek bennük.
De hát tudom, ez visszajár,
ezt kapom, azért amilyen én
voltam éveken át!
"A bűn az nem lesz
könnyebb, hiába hull a könnyed"(József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat)
Bűnt követtem el, most hát
azt kapom, ami visszajár.
Ne hullj könnyem. Száradj,
apadj ki örökre!
És most eltűnök 1 napra.

Bocsánat kedves barátaimtól!
Ma megtettem, amit nem akartam.
Ami ahhoz kell, hogy átaludjak egy
napot.
Nem érezve semmit.
Ma azt tettem, ami ellentéte annak,
ami szeretnék lenni.
A megfáradtság már él bennem,
a keménység még távol van tőlem.
Hogy kemény legyek, ahhoz nem
kellene semmi, ami elkábít.
Hisz az egy érzéketlen szív volna,
volna, csak volna, mert én magam
egy nagy érző szív vagyok,
akinek még az is fáj, mikor
összetaposnak egy védtelent.
Akármi piciny "kukac", akárki legyen az!
Nap nap után ezt látni,
átélni, ez fáj nekem!
Ez, az én életem,
ahogy én látom és
érzékelem...amilyen kegyetlen,
gyötör engem!

Hozzá akartam
keményedni...de az már
nem emberi, az a Vadság,
kínzás, gyűlölet.
Ezeket NEM akarom!



Tőlem: M.Anikó Bp.,2016. 09. 24. szombat
___________________________________________
Ez FÁJ, DE EHHEZ MÁR KEVESEK VAGYUNK!




És lássátok milyen tündér/értékes, jó barátaim vannak!!! A barátnőimtől kategóriákban!!!!!!
 
 
0 komment , kategória:  Érzéseim  
Azért még szép az idő, jó meleggel! 2016. 09. 01.
  2016-09-01 17:53:03, csütörtök
 
 


M. A: Búcsúzik a nyár

Ma még,
Mielőtt ide ültem,
megtettem a
napi sétám,
rövid futással
egybekötve.

Bizony még
van ereje a napnak,
szép idő van,
kellemes a hangulat,
kint vannak a
legtöbben.

Felnőttek,
gyermekeikkel,
kutyáikkal
örülnek még
e kellemes
napoknak!

Mintha nyoma sem
volna, annak,
ami nemsoká lesz.

Szeptemberben,
még erősen fog
sütni a nap.

De igaz, a vége felé,
rövidülnek majd
a napok,
lehűl és gyengül majd
a sugara.

Ez a rendje,
így váltakoznak
az évszakok,
rövidülnek a
nappalok.

De lesz még szeptemberi,
szép napsugár!
S majd az Ősz csodás színei
pompázni fognak.

M. A. 2016. 09. 01.



 
 
0 komment , kategória:  Érzéseim  
Ilyen a hangulatom, pedig magamon kívül senki sem bántott..
  2016-07-12 21:25:02, kedd
 
 



Így érzem magam.
Nem tudom miért,
Mitől,
De naponta jön.

Sírok szakadatlan.
Nem érdekel semmi,
....habár, nem teljesen
igaz.

Akkor nem lennék itt.
Előző napokban, az igen.
Mélyebb volt, rosszabb,
Egészen végzetes hangulat.

Nem azért írom, hogy
vigaszt kapjak.
Csak, mert épp itt vagyok,
és érzem, nyom,
fáraszt, bánt belülről felőröl
szép lassan!

Magamból írom ki,
ami ki tud még jönni.
Talán megkönnyebbülök.

Szeretnék szerkeszteni,
sok szépet alkotni,
mint ahogy József Attila
fogalmazta Mámor c.
csodálatos versében.

De az sem megy.
Se képszerkesztés,
se rajzolás,
csak a mindennapokban

rám törő keserű emlékeim
törnek fel.
40 évem megéltem,
ki tudja mennyit kell
még kiszenvedjek e
világban.

Mert szenvedek.

Talán hiányzik a
szeretet,
mert magányosnak érzem
magam.
Nagyon, és tudom,
érzem, valami nincs
rendben velem.

Hosszú idő óta!
20 évemet nekiadtam
a Mámornak, (függőség)
elaludtam a lehetőségeimet!

Akkor még volt fiatalságom,
Nem szorongtam,
Nem kellett megvonni azt,
ami már 1 éve nincs.

Lehet azonban, nem is
a szer hiányzik.
Nyomasztó, lefárasztó
bánat emészt.

Van benne megbánás is.
És gyermekkori -
rengeteg emlék tárul elém.
Szépek voltak! Volt

célom, akartam,
küzdöttem, éltem.

Akárhogy is, ami nékem
adatott, s úgy hiszem-
jól - akkor még -
itt a földön éltem
kedves, jó ügyekért.

Imádtam a kutyákat,
most is szeretem az
állatokat.

Ezt a rohanó,
minden bajjal,
Undorral teli világot
Utálom, s itt hagyni vágyom.

Bp.,
M. A. 2016. 07. 12. (21:19)


Ui: Kíváncsi vagyok, leszek-e bátor, vagy érdekel-e még
az emberi vélemény. Kitörlöm-e, amit leírtam, vagy
itt hagyom szégyenemre. Gyöngeségre...Ki tudja
De miért is volna szégyen, vagy gyöngeség!
Most ezzel harcba szállok, ezzel dacolok!
S míg dacolok, addig biztosan itt maradnak e sorok!
 
 
1 komment , kategória:  Érzéseim  
Hullámzó kedélyállapotom /2016. június 20./
  2016-06-20 14:27:55, hétfő
 
  tart már több, mint egy hete.
Ezért nem rendszeresek a
blogbejegyzéseim.
Egyenlőre csak ennyire
szűkszavúan nyilatkozom,
mivel magam sem értem,
mi okozza, mitől vagyok egy nap
fent, igazán lelkes hangulatban,
majd hirtelen kedvetlenül, a
mélypontban.
M. Anikó 2016. június 20.

_________________________________


Kívánok Mindenkinek szép nyári napokat! Jó hangulatot, vidámságot

 
 
0 komment , kategória:  Érzéseim  
Bűvös szerelmes regény hat érzékeimre, el vagyok veszveBenne
  2016-06-13 15:17:31, hétfő
 
  Nem gondolkozom tovább, különben
nem írom be az igazságot:....

Én el vagyok merülve egy regénybe, és minden
érzésemmel átélve olvasom tovább. Ezért most
lesz egy kis blogszünet.

Javíthatatlanul romantikus vagyok, és ez a
történet nagyon megfogott. Az érzések elragadtak,
felüdítő az álmok világában elidőzni.

Talán kicsit önző vagyok, hogy így leírtam,
nem akarok most mással foglalkozni,
de régen éreztem hasonlót a való életemben.
Ami egyszer történt, szép volt, varázslatos,
akkor megéltem a pillanatait, nem tudtam, hogy
el fog múlni, s csupán az emléke marad hátra...

De legalább egy rövid időszakra érezhettem,
valami hasonlót, borzongatót, amilyet a nagy
szerelemről olvasunk, látunk és "élünk" gondolunk,..
álmodozunk...

Ami elmúlt, most egy szép regényben
élem újra, és áldom az időt, hogy megadja:
átélhetem,
áldom a szívem, hogy képes vagyok még átélni,
áldom az érzékeim, melyek képesek ma is érezni,
mikről azt hittem, megszűntek létezni!

Legyek akárhány éves, az érzéseim
nem változtak! A regény címét nem árulom el...
Csak, hogy csodálatos, amit érzek...
zenehallgatás közben különösen hatnak, még
intenzívebben! ;-)

M. Anikó 2016. 06. 13.
- Olyan, mintha szerelmes volnék abba, amit kivált belőlem,
ahogy hat az érzéseimre!
Mintha újra élném fiatalkorom egyetlen feléledt csodáját!

 
 
0 komment , kategória:  Érzéseim  
Kommentár nélkül 2016.04.16.
  2016-04-16 22:38:04, szombat
 
 





Link



 
 
0 komment , kategória:  Érzéseim  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 70 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 170
  • e Hét: 324
  • e Hónap: 2274
  • e Év: 36440
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.