Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Orosházi Ferenc : Több mint Valóság
  2013-07-03 07:38:43, szerda
 
  Magyar Nemzet hozzád, ezúttal így szólok,
versbe szőve jönnek imígyen a kódok.
A történet igaz, bár ezt csak az hiszi,
aki a szívében Isten hitét viszi.

Pilisi kisközség apraja és nagyja
ágyba bújt már akkor, mit sem sejtve, hallva.
Híres templomukba, fenn a domboldalon,
lelkek gyülekeztek, némán, odaadón.

Három férfi, két nő, kis csapatuk tagja
a szeretet lángja, ami őket hajtja.
Eltökélt szándékuk, tesznek ők a közért
Világért, Hazáért, állatért, növényért.

Van köztük ki érez, ki lát, az is ki hall,
olyan is van velük ki fennhangon szaval.
Egységük csodás, mert egy húron pendülnek,
G az oktáv melyen, fontos hangok csendülnek.

Van eleje mindennek, de legfőképpen annak,
amiért ők odamentek, azt a Jó akarta.
Meg lettek ők szólítva, ki, milyen nyelven értett,
lehetett az álom, vers, vagy egy vegytiszta képlet.

Legyetek a Hegyen, ketten-hárman és úgy öten,
a Szózat fentről így hangzott: Legyetek éberen.
Védd a tested, védd a lelked, gondolj a Szellemre
a vendéged nem lesz más, mint e kornak Vezére.

Nem volt az másképp, ahogy az lett jósolva
zajlottak a dolgok, mentek szépen sorba.
Mátyás, Özséb érkezett vállt vállnak vetve,
Biztosítják, rend lesz, bárki jön követnek.

S eljött a Rettegett, mondják őt még Széth-nek
nem is hívják Őt, csak szólítják szemétnek.
Semmiből orkán lett, s belibbent a körbe
Egy Anya várta Őt, szerető ölébe.

Áthatolt a testén, változásra készen
az anyai szívben, átszeretve lészen.
Kínok, gyötrelmek közt szülte Őt meg újra,
átadva Istennek a Teremtő útra.

A Nagy Úr pokoli ereje sem veti vissza,
kardjának átadására bátran felszólítja.
A fekete gyilok szerszám felfénylett kezében,
az Igazság Kardjává nemesült át szívében.

Égi Seregek járultak e Nőnek elébe
Zászlóikat, derekukat hajtják meg előtte.
Mátyás király, Boldog Özséb ereszkedett térdre,
tudták, magyar anya képes e hősies tettre.

Van Aranyasszonya újra e hazának,
részesei voltak a rég várt csodának.
Méltó helyére került újra a Magyar,
nem fenyegeti többé vicsorgó agyar.

Amíg történések voltak a Szentély méhében,
égi jelek íródtak, a külső tér kövébe.
Mint az érett búzatáblák misztikus körei
úgy jöttek létre a Mindenség, csodás jelei.

Erősítve mindazt, amit átéltek és láttak,
kétségük se legyen, hogy ott tettek és szolgáltak.
Felemelő az érzés, bár nagyon nagy a terhe,
persze földi ésszel mindez érthetetlen lenne.

Hallod-e idegen! A te boltod bezárt!
Rettegett Urad már a Jó Oldalra állt!
Ismer téged, hiszen a Teremtő Atyád,
tudja gyengéidet, a semmiből kreált.

Ő lesz Ítélő Bírád, Isten szent színe előtt,
ahol számot kell adnod az elmúlt életedről.
Nem lesz neked sógor, koma, rokon, ki megvédjen,
s tévedsz, mert ott nem a pénz lesz az intézőisten.

Kárpát-hazát az embernek teremtette Isten,
nem parazitának, tehát távozz most el innen.
Menj el, tedd amíg módod van, a te időd lejárt,
már nem tehetsz Boldogasszony földjén, ennél több kárt.

Egy közbenső üzenetet adok által néked,
ha van egy csöpp eszed, felfogod, mindezt megérted.
A sötétség bugyrában a Szent Korona Lelkét
korcsosult Gnómok gúnyolták, alázták, gyötörték.

Tehették mindezt büntetlenül, századokon át,
de eljött a nap, s Atilla kilőtte nyilát.
Nem csak ostorával bír, nála Istennek nyila,
mindkettőt átlőtte, s eljött életük alkonya.

Koronánk felragyogott, magasra az égre szállt,
csak idő kérdése és megjelenik ideát.
Jó szándékból mondom, eredj, szedd össze népedet!
Vidd el innét a vagyonod, de legfőképp pénzedet!

Messzire nem jutsz, utolér a sötét végzeted,
azt kapod, mit megalkotott pénzsóvár életed.
Megaláz a sorsod, ahogy te bántál másokkal,
bár újra megszülethetsz, de ezúttal más okkal!

Megnyugvás téged, más Magyar Földön érhet,
egy helyre mehetsz csak, a Megszentelt Földre.
Jeruzsálem, Jeruzsálem, Jeruzsálem!
Itt mondhatod, ez lesz a végső menhelyem.

Viselkedned kell, s megszállhat ott egy tiszta lélek,
idővel meggyúlhat benned, felsőbbrendű éned.
Ahol meghúzhatod magad, nem hívják majd másnak,
mint boldog, tiszta, felszentelt Palesztínának.

Magyar lesz a királyod, bár őt meg nem érdemled,
de csak ő bocsájthatja meg, számtalan vétkedet.
Zsidók, hagyjatok el minket, ennyit kellett szólnom,
s ez volt hozzátok baráti, utolsó mondatom.

Kereszt alakú hüvely, melyben kardnak van helye,
most elválnak egymástól, mert itt van az ideje.
Kicsusszan az éles penge megmutatja magát,
elárultam most a Pálos, Kettős Kereszt titkát.

Bal kezedben kereszt legyen, imára magyar,
a másikban pedig a kivont, isteni jogar.
Az igazság fényes kardját őrzi erős karod,
mindenképp győztes leszel, ha te is úgy akarod.

Utánam magyar testvér, semmit nem veszíthetünk,
amikor megszülettünk a halált már megnyertük!
Szentjeinknek, őseinknek, hazánknak tartozunk,
Megvédünk Kárpát-haza, drága, édes Otthonunk!




 
 
0 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
Orosházi Ferenc : Az álom
  2013-03-19 08:00:56, kedd
 
  ,,Ha egy katona, aki vezető pozícióba jut, csak a katonai feladatának végrehajtását tekinti kötelességének, anélkül, hogy a nemzet előtti felelősségére gondolna, gyengeségről és feladatának meg nem értéséről tesz tanúbizonyságot!" (ah)





Álmodtam. Tüntetésen voltam. Olyanon, amilyenben még nem volt részem. Az ország egész népe tüntetett. Ott, ahol élt, ahol lakott. Nem vonulgatott, nem hallgatta a szónokokat, hanem tette a dolgát mindenki. Hozzájárult cselekedetével - erejének, lehetőségének, tehetségének megfelelően - a nagy egészhez.

A városi villamosoknak pont egy-egy nagy forgalmú kereszteződésben durrant ki a kerekük. A buszoknak épp ott akadt le az áramszedőjük, amikor kifordultak a megállóból ezáltal elfoglaltak két forgalmi sávot. A trolik alól - a forgalom szempontjából - szintén a legrosszabb helyen fogytak el a sínek. A metró, meg sem nem találta az alagutat.
A vasutas betartott minden szabályt, ezért aztán nem tudtak elindulni a vonatok, mert semmi nem felelt meg rajtuk a forgalom biztonsági előírásoknak. A sorompó sem működött, a váltó se állt át.
Amint a paraszt végzett a földjén a tavaszi munkálatokkal, játékos könnyedséggel beszántotta még keresztbe a területéhez legközelebb eső főközlekedési útvonalat és/vagy ottfelejtett az úton keresztbe a pótkocsiját egy rakomány trágyával.
Az építőiparos szállítóeszközök egy-egy rakomány sóder leborításával dugaszolták be az autópályák ki és bevezető szakaszát. Ugyan ezen ok miatt állt le a Nullás is.
A fővárosi hidak mindegyikén, oda-vissza, műszaki hibás autók tucatjai vesztegeltek, míg az Alagútban kiesett kerekű járművek tartották fel a forgalmat.
A bankban dolgozó nem vett át és nem adott ki pénzt. A hivatalnok számítógépe valamitől mindig lefagyott.
Akinek módjában állt, ott kapcsolta le a villanyt, ahol egyébként szükség lett volna rá, ahol meg a sötétség rejtekében bíztak, ott világosság gyúlt.
A tűzoltó nem a szakmai analfabéta parancsnokának parancsát teljesítette, és nem a katasztrófát védte, hanem az értéket, az életet.
A rendőr is sztrájkolt, ezért aztán a bűnt üldözte és nem azt védte. Azt a feljebb valót, aki a nép ellen adott ki harci parancsot, azt nemzet és hazaárulás címén azonnal letartóztatták az alacsonyabb rangúak.
A katona felismerte, hogy hazánkat már nem csakhogy elfoglalta, hanem már be is lakta az ellenség, és felvette ellene a harcot. Bal karjukon viselt nemzeti színű szalaggal jelezték, hogy a Nemzet oldalán állnak.
Határzár volt földön -,sínen, vízen és levegőben. Az országból semmi, és senki nem mehetett ki, ellenőrizetlenül semmi és senki nem jöhetett be.
Határainkat kívülről az elcsatolt országrészek magyarjai, belülről Kishazánk fiai védték.
Nemzetünk javait elkótya-vetyélő, hazánkat idegen kézre átjátszó árulói, az ország Házában rekedtek és várták sorsuk beteljesülését. Nem érezték jól magukat, mert a komfort zónájuk sérült. Nem tehették azt, amit eddig, vagyis bármit. Be lettek zárva az arany kalitkájukba.

Nemzetünk hadra fogható férfi ereje egytől-egyig tisztában volt az 1907-ben elfogadott, napjainkban is hatályos, hadijogi tárgyú hágai egyezmény, első cikkelyében foglaltakkal, amely a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szól.
Az alábbi információt a különféle gárdista alakulatok, fél katonai szerveződések, a polgárőrök tagjai, a betyárok, huszárok, íjászok, vadászok és tettre kész egyének, megértették, megtanulták, jól az emlékezetükbe vésték, álmukból felverve is betéve tudták, az ismeretanyagot szájról-szájra továbbították.
A haditörvények, - jogok és - kötelességek nemcsak a hadseregre érvényesek, hanem a milíciákra és az önkéntes alakulatokra is (!), ha a következő feltételeknek megfelelnek:

1. Ha olyan valaki áll az élükön, aki felelős a beosztottaiért.

Tudták, hogy a Magyar Nemzeti Hadsereg élén - aminek minden nemzetéért tenni akaró hazafi automatikusan a tagja - van ilyen személy.

2. Ha meghatározott, távolról felismerhető jelzést viselnek.

Mindenki a bal karján nemzeti színű szalagot viselt, mert tudták, hogy ez az előírt szabálynak tökéletesen megfelelt.

3. Ha nyíltan viselik fegyvereiket.

Tisztában voltak vele, ha ezt magán emberként teszik, akkor elviheti joggal őket a rendőr. Ha mindezt a fent leírt módon katonaként, akkor a katonai ügyészség köteles eljárni vele szemben, ha vétkezett.

4. Ha cselekedeteiknél figyelembe veszik a haditörvényeket és szokásokat.

Mindenki a vérében hordozta azt a felismerést, hogy magyarnak született, vagyis igaz embernek. Tudták, hogy csak az erkölcs és morál megléte tesz emberré, ezért csak ennek szellemében cselekedtek.

A Nemzet rájött, hogy valójában ő működteti a paraziták által uralt világot. Ráérzett saját magasztos erejére! Nem volt vissza út, a Nemzet elkezdett tündökölni, megmutatkozni teljes mivoltában. Már nem félt! Alkotott! Ügyet intézett saját maga boldogulására, létezett!

A patkány rémülten menekült. Nem kellett öket kiválogatni. Működött az önkiválasztás. A patkány tudta magáról, hogy patkány. Mehettek. A főpatkányokon kívül mehetett mind. Hagytak nekik menekülő utat. A magyarok tisztaságot akartak maguk körül látni, nem vérfürdőt. Ettől magyar a magyar.

A Nemzetért tenni akaró hazafiak egymásra találtak. Nem azt nézték, hogy a másik esetlegesen egy rivális tömörülés tagja volt, hanem a közös érdekek mentén cselekedtek. Igazi bajtársakká váltak. A megértés vezette lépteiket. Megértették, hogy a rendet fent kell tartani az országban. Gátat kell vetni a fosztogatásoknak, a betöréseknek, a rablásoknak, minden áron, bármilyen eszközzel.
A Fény Mag energiája magasabb rezgésű, mert érték elvű, ezért sokkal gyorsabban érzékel az érdek elvű energiánál. Erre a képességükre bizton számíthattak.

Megértették, hogy az Isten, Haza, Család oly sokszor hangoztatott, de egyben elcsépelt kifejezése mit is jelent valójában. Megértették, hogy ez a való élet Szent Háromsága, a test, lélek, szellem egysége, ahol a család a test, a haza a lélek, és a szellem az Isten.

Megértették, hogy amíg csak a családdal, a tágabb értelemben vett saját magukkal törődnek, akkor csak az egyéni problémájukat képesek - ha képesek - orvosolni. Amíg napi 10 óra munkával eltöltött időből 9,5 órát (nincs tévedés, 9,5!) idegen érdekből köteles szolgálni, nem lehet egyről, a kettőre jutni. Vagyis hiába dolgozik inaszakadtáig, amíg a megtermelt javak majd az egészét adóság szolgálat - kamat rabszolgaság - címén elvonják nemzetünktől. Tehát a probléma a lélek szintjén kezelendő, mert a Haza ügye az, ami elsősorban nincs rendben, mert a magyar szükségletek helyett, idegen érdekeket szolgálnak.

Azt mondják a hozzáértők, hogy minden betegség gyökere - pszichoszomatikus - lelki eredetű. Tehát, ahhoz, hogy a család - azaz, a test - egészsége, normális működése helyreálljon, a Haza - vagyis a lélek - ügyeit kell elsődlegesen rendezni.
Ehhez nem kell más, mint felülemelkedni saját életünket valóban megnyomorító - devizahiteles, tandíjas, szolgálati idő megvonásos, éppen csak nyugdíjat kapó, terméktámogatási rendszer igazságosabbá tétele, beteg ápolás finanszírozása, szakmák szerinti bérezési problémák és juttatások, életünket megkeserítő megtorlatlan bűnözői életmód, stb. - problémakörünkön.
Természetesen nagyon fontos, hogy a nemzet testén megjelenő bűzös, fekélyes sebeket napi szinten orvosoljuk, tisztogassuk, mert ennek hiányában abba pusztulunk bele, de ne feledjük, hogy ezen problémákat valójában a test belsejében megnövekedett rákos daganat okozza. A felületi, tüneti kezelés szükséges, de nem elégséges. A rákos sejteket kell lokalizálni, majd eltávolítani, ami egyben gyógyulást jelent a sok másik, egyéb nyavalyára is.

A legsúlyosabb - többnyire karmikus - betegségek csak a legmagasabb szintű szellemgyógyászat módszereivel gyógyíthatóak. Ehhez beavatott szakember közreműködése szükséges.
A világ betegségének gyógyításához is a legmagasabb beavatottság, legmagasabb tudás kell. Ki más lehetne ez a gyógyító nemzet, ha nem maga a tudás népe?! Ahhoz hogy meggyógyíthassuk a világot - mert ez a mi nemzetkarmánk - ahhoz előbb magunkat kell tudni meggyógyítani. Itt a Földön nincs, ki segítsen nekünk, mert mások vannak miránk szorulva.
Ez esetben tehát a legnagyobb patrónusunkhoz, Égi Édesanyánkhoz, Nagyboldog Asszonyunkhoz kell fordulnunk. A Szent Szellemhez kell fohászkodnunk, melynek darabját magunkban hordozzuk.

Isten, Haza, Család, Test, Lélek, Szellem

A sorrend adott. Így tanultuk, nem véletlenül! Nem felcserélhető, mert fontossági sorrend!

Másokat szolgálni, az egyenlő az Isten szolgálatával. Ezzel a gondolattal ébredtem fel, és úgy döntöttem, részemről elég volt!

Elég volt a Nemzetünket sújtó nélkülözésből, megaláztatásokból!
Elég volt a törvénynek nevezett, életünket megkeserítő szabályokból, korlátokból!
Elég volt a nem létező igazságszolgáltatásból, az idegenek javára mért kettős mércéből!
Elég volt az enyészetből, a kínlódásból, a kilátástalanságból!
Elég volt a kilakoltatásokból, az éhezésből, a pénz nélküliség okozta fagyhalálból!
Elég volt a magyar ember kivándorlásából, az idegenek betelepítéséből!
Elég volt az öngyilkosságokból, vagy a lassú, de biztos halál várásából!
Elég volt a ránk kényszerített élet és természetellenes életvitelből!
Elég volt az írott és elektronikus médiából ránk borított szennyből, hazugságból!
Elég volt gyermekeink elbutításából, szellemi eltiprásából!
Elég volt a munkától undorodó, tolvaj, rabló, gyilkos férgek szaporításából, eltartásából!
Elég volt a világot irányító parazita hálózat ténykedéséből, és hazai kiszolgálóiból!
Elég volt a magyart a magyar ellen fordító szándékos, és tudatos megosztottságból.
Elég volt a történelmünk hamisításából, nemzetünk dicső múltjának letagadásából!
Elég volt a horror áron épített és ki nem fizetett utakból, hidakból, autópályákból!
Elég volt a korrupcióból, a két emberöltőnyi ügyirat titkosításokból!
Elég volt az idegenek elnyomásából, elég volt a rabszolgaságból! Az elérendő és egyben röviden megfogalmazható CÉL pedig nem más, mint ősi Alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállítása!

Elég volt!

Te, Magyar Testvérem! Alszol még? Ha igen, akkor itt az idő! Ébresztő! Kelj fel végre te is!

Kelj fel! Kelj fel! Kelj fel!

Fel! Támadunk! Feltámadunk!

Feláll egy Nemzet, megrázza elgyötört, megalázott testét,
Az erős átkarolja, felemeli legyengült testvérét.

Csillogó szemükben, nem lángol gyűlölet, vagy izzó harag,
Csak tettekre kész, mindenre elszánt, eltökélt vasakarat.

Hóhérjaink! Napotok leáldozott, nem süt rátok többé,
Mert a magyar létezni akar, fennmaradni mindörökké! (of)

,,Ha egy katona, aki vezető pozícióba jut, csak a katonai feladatának végrehajtását tekinti kötelességének, anélkül, hogy a nemzet előtti felelősségére gondolna, gyengeségről és feladatának meg nem értéséről tesz tanúbizonyságot!" (ah)

Melegszik az idő, így egyesek talpa alatt forróvá válik a talaj, élhetetlen lesz számukra a Magyarföld!

Kiskunlacháza, 2013. március 15. Orosházi Ferenc
a Zászlós
a Magyar Nemzeti Hadsereg tisztje




Link
 
 
0 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
OROSHÁZI FERENC : Kertész Imre szerint nem volt holokauszt
  2012-06-26 07:56:27, kedd
 
  V I D E Ó : Kertész Imre szerint nem volt holokauszt


Link


Kertész Imre, aki megírja a ,,Sorstalanság" című könyvet, ezért ő Nobel díjat kap. Orosházi Ferenc, aki nyilvánosan idéz szó szerint ebből a könyvből, őt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. Értjük mi ezt! Üzlet, az üzlet!
A film utolsó mondata: "Bizonyos értelemben ott tisztább és egyszerűbb volt az élet, minden az eszembe jutott, azok is, akik megmentettek és most először gondoltam rájuk egy csöppnyi szemrehányással, valami szerető nehezteléssel" (ha jól értem, azokra, akik felszabadították)


Előzmény:


Link


"Fegyver nélkül hatékonyan harcolni, az igazság kimondásával lehet. Nekünk az igazság a fegyverünk!" ( Orosházi Ferenc )




 
 
0 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
Magyar egység? Igen! De ki-kivel?
  2012-06-08 09:08:18, péntek
 
  Magyar egység? Igen! De ki-kivel? A válasz és a megoldás:


AZ MNH Katonai Kémelhárítás őrnagya



Link




 
 
0 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
Orosházi Ferenc : Mit, miért?
  2012-04-13 06:42:11, péntek
 
  A Magyar Királyság, vele nemzeti önállóságunk 1944. március 19-én a német bevonulás miatt - nem önszántából -, megszűnt létezni. A német és a szovjet megszállás, gyakorlatilag átmenet nélkül egymást váltotta. A II. Világháborút követő 45 év a Szovjet birodalom fennhatósága, a kommunista ideológia elnyomása alatt telt.

1990-ben következett a rendszerváltásnak elkeresztelt módszerváltás. A Királyságot ekkor sem szüntették meg (nem is lehet). Ez volt az az időszak, amikor még hittünk. Reméltük, hogy annyi év megpróbáltatása után sorsunk jobbra fordul, de szemünkre hályog került. Ma már tudjuk, hogy - néhány lángelme kivételével - teljesen vakok voltunk.

Nemzetünk húszévnyi megaláztatása, gyarmati sorsba süllyesztése, erkölcsi lezüllesztése, az ország vagyonának teljes kifosztása közben, 2011. április 18-án, a kétharmados fülkeforradalmárok összetákolták az alaptörvényüket, amelyben hivatkoznak a Szent Koronára, mint követendő(!) értékre.

Hivatkoznak, de nem a Szent Korona erkölcsrendje szerint cselekszenek. A Szent Korona szellemiségével ugyanis, a sáska népekre oly jellemző, kivagyi, másokon keresztül tipró életmód, harácsoló viselkedési morál, öntelt, arrogáns, nemzetvesztő ország vezetési forma, nem összeegyeztethető. Kiárulták, kiárusítják földi javainkat, gombokért osztogatják mindenféle jöttmentnek. Most már őseink otthonát, a földet, az anyaföldet, szó szerint a hazánkat játsszák át "nekik" hitszegő áruló módjára.

A Szent Korona Alkotmánya a tulajdon viszonyokat nagyon egyszerűen rendezi. A világon egyedülállóan, nem magyar észjárású ember számára érthetetlen módon. A világ más népeinek gondolkodásába egész egyszerűen nem fér bele, hogyan lehet minden jogok forrása - az ő értékrendjük szerint - egy tárgy. Szerintünk pedig, velük ellentétben: "Az általa képviselt értékek jelentik, az egyetlen, valóban demokratikus alkotmányt a földön. Az egyetlent, ami az emberek szabadságát és egyenlőségét hirdeti." (William Sexpeare, én és ÉN c. könyvéből)

Ugyanis mindent - ami a földön, föld alatt, és a föld fölött található - a Szent Korona, azt saját tulajdonaként rendeli. Így a "te" tulajdonodat is. Te "csak" a birtokosa vagy, ami valójában megegyezik a tulajdonjoggal. Néhány dolgot nem tehetsz meg vele: a legfontosabb az, hogy nem idegenítheted el. Ez nem azt jelenti, hogy nem adhatod el, csak figyelj a magyar szóra! Nem idegenítheted el! Vagyis nem adhatod el a birtokolt ingatlanodat, csak a Kárpát-haza, a Szent Korona nemzetek-közösségét alkotók - akik elismerik a Szent Korona legfőbb méltóságát -, valamely tagjának.
Idegennek NEM!
Ez a Szent Korona nemzet és honvédő csodája!
(mellékesen jegyzem meg, hogy Izrael állam is hasonló módon jár el. Mi több, ha egy izraeli állampolgár bárhol a világon ingatlant szerez, az a zsidó állam törvényei szerint, Izrael tulajdonát képezi, és persze azt gondolja, hogy azt jogosan meg is védelmezheti. Belegondoltunk már, hány százezer hektár hazai termőföld és egyéb ingatlan lehet ezen egyedek kezében?)

Nézzük röviden, mit jelentene a gyakorlatban, ha holnaptól visszaállítanánk ősi Alkotmányunkat. Jogilag vissza kell mennünk 1944. március 19.-ére. Erkölcsiségben, gondolkodásban pedig bő ezredévvel, I.István korát megelőző időkre. Oda, ahol még a magyarság életében nem vert gyökeret az ármány és az áruló hitszegés.

Először.

Ami 1944 óta történt, jogi értelembe véve semmisnek tekintendő. A teljesség igénye nélkül például:

- nem vettünk fel senkitől semmiféle kölcsönt - mint ország -, tehát nem is tartozunk senkinek egy "huncut buznyákkal" sem. Sem kamattal, sem tőkével.
- nem vagyunk tagjai semmiféle nemzetközi szervezetnek, így sem az EU-nak, sem a NATO-nak, sem az IMF-nek.
- minden egyes nemzetközi szerződés - így a Multikkal megkötöttek is - semmisnek tekintendő, de valós nemzeti érdekeinknek megfelelően, természetesen bármi újra tárgyalható.


Másodszor.

A Szent Korona tulajdona semmivel sem terhelhető. Így az a ház, lakás amiben te élsz - vagy egyéb más földterületek, erdők, mezők, ipari ingatlanok - sem. Ha van a birtokodban lévő tulajdonlapon bármilyen terhet jelentő bejegyzés, lekerül róla. Mindenféle rárakódott mocsoktól tisztává kell tenni a Szent Korona tulajdonát, merthogy nem lehet másként. Ingatlan birtokosa - a fentebb leírtak szerint -, csak a Kárpát-haza szülöttje lehet. Nem bújhat el nemzetidegen semmilyen kft, Rt, alapítvány és egyéb, jelenkorszakunk divatos álcái mögé, vagyis birtokos jogokat, csak természetes személy gyakorolhat. Amennyiben ez a Szent Korona Alkotmánya szellemének megfelelően nem lehetséges, akkor minden jog - a birtokjog is - visszaszáll oda, ahová rendeltetett, a Szent Korona tulajdonába.

Bizalommal, szeretettel fordulunk embertársaink felé. Felnőtt, családi szinten is önálló döntéshozásra jogosult - nem adókkal, közterhekkel agyongyötört - társadalom megvalósulását segítjük elő a Szent Korona történelmi Alkotmányának helyreállításával. A nemzet irányítás, az igaz-szólás, az igazságosság, a mindenkire vonatkozó teherelosztás és teherviselés, a természettel való harmonikus együttműködés szem előtt tartásával valósul meg. Oly módon, hogy a - Magyar Nemzet érdekeit a legmesszebbmenően figyelembe vevő - felelősségteljes irányítás, végrehajtás és ellenőrzés hármas egysége, ténylegesen elkülönül egymástól.

Helyre állítjuk a munka becsületét, és természetesen helyére tesszük a segélyezés rendszerét. Teret engedünk az összes olyan világra szóló, csodálatos magyar találmánynak, amelyet az élővilág károsító, természet gyilkos, emberszabású élősködök a "haszon" érdekében ellehetetlenítettek, és végre a magyarság, és az összemberi társadalom érdekeit szolgálhatják.

A Szent Korona Országában nincs mit takargatni, nincs rejtegetni való. Nem lesz több titok, nem lesz több pusmogás, emberöltőnyi, vagy azt meghaladó titkosítás. Helyette feltárjuk a múltat. A múlt kivizsgálására és a valódi elszámoltatásra vonatkozó jövőbeni cselekedeteinket nem a gyűlölet, hanem az igazság kiderítése iránti jogos igény vezérli.

Ezt szeretnénk. Ezt akarjuk. Ezt valósítjuk meg.

Mi a teendőd? Tudj róla, és ismertesd a környezeteddel, mi, miért, milyen célból fog történni. Tisztelettel kérlek, terjeszd ezt az írást. Nyomtasd is ki - lehetőségeidnek megfelelő példányban -, és juttasd el az internetet nem használó nemzettársainkhoz is.

Kiskunlacháza, 2012. április 9. Húsvét-hétfő
Orosházi Ferenc
a Zászlós, a Magyar Nemzeti Hadsereg tisztje



 
 
0 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
Orosházi Ferenc : Az őrült
  2011-12-09 06:44:49, péntek
 
  Az őrült

- Nővérke!
- Igen főorvos úr!?
- Mi van azzal a bolonddal, akit a gyűlésről hoztak be a fekete kabátosok?
- Nyugodt, nem kellett kényszerítő eszközt alkalmazni, meg begyógyszerezni. Csak egy kis hideg fürdőre volt szüksége, mert a feketékre nagyon ki volt akadva. Megkapta, lelocsoltuk, úgy ahogy volt ruhástól. Az megtette a hatását, lenyugodott. Most csurom víz.
- Adjon rá valami szárazat és hozza be. Az az ukáz a Cégtől, hogy foglalkozzak vele mihamarabb. Tudni akarják, átformálható-e az agya. Lehet-e használni a Cég érdekében. Látni akarom. Az a hír róla, hogy elfajzott beteg nemzeti gondolkodása van.
- Nem tudok adni neki semmilyen öltözetet, nincs már itt a raktáros, letelt a műszakja, elment haza.
- Adjon rá az én orvosi ruháimból egy nadrágot, meg egy köpenyt, és kísértesse be.
- Mától van új felvigyázó, most tanítanak meg neki néhány dolgot. Egy negyedóra múlva tud jönni, de behozom én főorvos úr. Nem egy veszélyes alak, majd meglátja.
- Adjon rá szárazat, nehogy tönkre tegye a vizes rongyaival a bútorzatomat, és hozza be! Azért legyen vele óvatos! Közben szóljon az őrnek, hogy ha már végzett az eligazítással jöjjön be ide az irodába. Kösse a lelkére, hogyha egészet üt az óra, fogja a beteget és vigye a helyére. Nem akarom, hogy elcsússzak ezzel a kezeléssel, mert aztán időre kell még mennem ma valahova.
- Úgy lesz főorvos úr!

Tíz perc múlva egy ötven év körüli, közepes testalkatú, egyenes tartású férfiembert terelgetett a nővérke maga előtt pár lépéssel, a főorvos szobája felé. Hangtalanul, nyugodt léptekkel közeledtek az áttetsző üvegezéssel ellátott ajtó felé. A frissen vasalt fehér nadrágos, köpenyes megállt az ajtó előtt. Megvárta, amíg a nővér kinyitja azt előtte. Belépett, megállt a szoba közepén. Felemelt állal büszkén nézett az előtte megnyilvánuló pökhendi jelenségre.

Az orvos végigmérte tekintetével. Irigykedve állapította meg magában, hogy a saját munkaruházata tökéletes harmóniában volt a bekísért illető egyéniségével. Csak a bal lábán kibomlott, lógó cipőfűző rontott némileg az összhangon.

Rögtön látta, hogy a vele hasonló korabeli, és szinte ugyanolyan test felépítésű beteg semmiféle veszélyt nem hordoz rá nézve - a rátartiságát meg, megtöröm pillanatok alatt, gondolta magában, elmagyarázom neki a leckét, ne gondolja azt, hogy bármilyen esélyük lehet.

- Nővérke, maga is elmehet haza, de szóljon a felvigyázónak, jöjjön be, amint teheti.
- Úgy lesz főorvos úr, viszontlátásra!
- Hallom, nem tetszik magának a fennálló politikai rendszer? - fordult a betegként behozott emberhez lekezelően, fölényének teljes tudatában.
- Nincs, ami tetsszen rajta, mert igazságtalan, velejéig romlott - válaszolt nyugodt, tisztán hallatszó mély hangján.
- Üljön le! - mutatott a vele szemben lévő fotelre. Beszélgetni fogunk!


A férfi fesztelenül helyet foglalt a felkínált ülő alkalmatosságon, és leplezetlen érdeklődéssel nézte, amint a szobaparancsnok leveti magát a másikba.

Kopogtattak.

Mindketten érdeklődve odakapták a fejüket.

- Tessék! - dörrent fel éles, parancsoló hangon a főorvos.

Nyílt az ajtó, az őr volt. Nagydarab, behemót figura lépett be. Semmit mondó tekintetéből nem sok értelem sugárzott. Látszott, hogy nem az agyával kereste kenyerét. Szó nélkül megállt, közvetlen az ajtó után, ahogy betette azt maga mögött. Kissé terpesztett állásban, maga előtt összefonta a kezeit, majd mozdulatlanná merevedett, mint aki megfagyott. Nézett ki a fejéből, mint aki nem lát, nem hall.

- Szóval, azt mondja velejéig romlott - fordította figyelmét a főorvos a vele átellenben ülőre, nem törődve többet az újonnan érkezettel. Elmondom magának, hogy nem is az ilyen ostoba, idealista agykárosultaknak van fenntartva ez a világ, mint maga, meg azok a félkegyelműeknek, akik egységről, meg testvériségről, közös teherviselésről, becsületes munkáról meg egyéb zagyvaságokról papolnak - folytatta enyhén emelkedett hanggal megkezdett mondókáját, a pszichiátriai intézet jeles képviselője.

Majd így folytatta:

- Vegye tudomásul, hogy maguknak semmi joguk nincs már ebben az országban, feleslegesen töri magát. Elvettük azt már maguktól, legyőztük a buta népüket, mert annyi eszük sem volt, hogy észrevegyék, mi folyt itt évtizedeken keresztül a háttérben. Bevezettük a demokráciának elnevezett totális uralmi rendszert, amit a magukfajta ostoba barmok szabadságnak hittek. Nem ismerték fel, hogy a mindenkori jelöltet állítóé a hatalom. Vagyis a miénk. Azé, aki megmondja, kire lehet szavazni, és persze kire nem. Gondolhatja, hogy soha nem maguk közül kikerültek ki a döntéshozó pozícióba kerülők!
- Mondja, miért látja szükségesnek a maguk csodálatosnak, demokratikusnak hívott rendszere, hogy csak és kizárólag más emberek munkáján élősködve, a természet kincseit a végtelenségig kizsigerelve, azt tönkre téve élhetik le Önök csak az életüket? - kérdezte mély rezgésű hangján, a bolondként kezelt ember.
- Mert ez nekünk jár! Mert mi vagyunk a kiválasztottak! - csattant fel a pszichológus hangja, és mi vagyunk azok, akik képesek vagyunk működtetni tökéletesen az egész világot. Magának fogalma sincs, mennyi mindent kell figyelembe venni ahhoz, hogy ne tudjanak belekontárkodni hozzá nem értő primitív, bugyuta lények a dolgainkba. Elmagyarázom magának a leckét. Jól figyeljen, hátha megjön a józan esze, és ténylegesen a társadalom, vagyis a mi hasznunkra lehet.

Na nézzük. Ha a látókörünkbe kerülnek olyan egyedek, mint például maga is, aki olyan szervezettekkel ápol kapcsolatot, amely nem a mi irányításunk alatt áll, haladéktalanul likvidálni kell. Persze a likvidálás nem minden esetben célra vezető, mert könnyen mártírrá válhat az illető, ami részünkről megengedhetetlen. Az ilyen embereknek állami megbízást kell adni, még pedig úgy, hogy amit ellenünk tesz, azt a mi utasításunkra, a mi igényeinknek megfelelő módon tegye. Szükség van arra, hogy azt higgye a tudatlan tömeg, hogy van, aki az érdeküket szolgálja. A fent tartandó nyugalom érdekében szükség van a színjátékra, a fejekben lévő gőz leeresztése céljából.

Vagy. Az általunk irányított pártok vezetését és tagságát, szigorú ellenőrzés alatt kell tartani. Az arra kiképzett szakértőink pontos választ adnak arról, hogy ki milyen mértékben megvesztegethető, ki milyen mértékben zsarolható, ki milyen módon fenyegethető, és ki az, aki teljesen a mi oldalunkra átállt egyén, aki élvezetből is elárulja sajátjait. Na, ezek a leghasználhatóbbak számunkra, és mi meg is becsüljük ezeket a ganékat, legalábbis ideig-óráig. Remélem, jól figyel?

Ha azonban, valami véletlen folytán mégis összeverődne, egy nem mi általunk vezérelt csoportosulás, akkor egy csokorba kell gyűjteni ezeket a hőzöngő hazafiakat. Leváltott, majd általunk delegált vezetés mellett, egy helyben topogásra, semmit tevésre kell kárhoztatni őket. Más szükséges esetben azonnal rágalomhadjáratot kell indítani ellenük. Akár úgy is, hogy a saját sírhelyeinket, emlékműveinket gyaláztatjuk meg, aztán persze rájuk fogjuk, vagy tüntetést szervezünk számukra, ahol a beépített embereink hathatós közreműködése eredménye képpen, pillanatok alatt köztörvényes bűnelkövetőket, más néven csőcseléket csinálunk belőlük. Ezután erre való hivatkozással, bíróság elé citáljuk a hangadókat, ahol aztán a mi bíróságunk, megfelelő hírveréssel, médiatámogatással, jogerősen sokévi börtönbüntetésre elítéli őket, mint gonosz terroristákat.

Aztán. Ügyelni kell arra is, hogy az általunk megalkotott törvények, rendeletek, határozatok megfelelően pontatlanok legyenek, egymásnak ellentmondjanak. Ennek okán, a majdnem kizárólagosan közülünk kikerülő ügyvédi kart folyamatosan eltartatjuk a gyarló néppel, mert állandóan szükség lesz munkájukra. Továbbá pontosan informálódhatunk ügyvédeink védenceinek legtitkosabb dolgairól.

Az irányításunk alatt lévő rendfenntartó erők vezetőinek megengedett bárminemű bűnszervezet fenntartása, és működtetése. Persze tudnunk kell róla, hogy le tudjuk venni a tevékenységből származó haszon nagyobb részét, de ugyanakkor minden egyes eleme a rendőri vezetőknek zsarolható kell legyen, mert így a sarokban lehet tartani őket.

Bizonyos néprétegeknek mindent megengedünk az ellenfelünk rovására. Azok elvégzik helyettünk a piszkos munkát. Persze aztán nekik sem lesz jövőjük ebben az országban, de ezt ők aztán végképp nem látják át.

A közhivatalokba elbutult, ostoba, rosszindulatú személyeket kell középvezetői pozíciókkal ellátni. Egyes ügyekkel, több osztálynak, alosztálynak és csoportnak kell foglalkozni, de döntést egyik se tudjon hozni a másik jóváhagyása nélkül. Semmiképpen nem engedhető meg az olajozott működésük. Így tudtuk elérni, hogy semmilyen hivatal ne legyen hatékony az országukban, ami nem a mi fajtánk érdeke.

A rabszolgatartás alaptétele, hogy minden határon belüli mezőgazdasági termelést vissza kell szorítani, tevékenységét veszteségessé kellett tenni. Így az, magától, szinte észrevétlenül, kihalásos módon elsorvadt.

Az ipart, ha már tönkre tettük, nem szabad hagyni, hogy ismét talpra álljon. Nincs munka, nincs pénz, nincs megélhetés. Csak annyi, amennyi a zsebünkbe vándorló közterhekre elegendő. Egyáltalán nem sírunk azokért, akik más országokban képzelik el jövőjüket. Had menjenek, annál kevesebben vannak, nem zavarják köreinket.

Mesterségesen ki kell vonni a pénzt a gazdaság vérkeringéséből. A jogos járandóságok kifizetését is meg kell tagadni, a helybéli vállalkozókat el kell lehetetleníteni, ki kell véreztetni. Amennyiben perekre kerül sor, úgy ügyvédeink megint jól járnak. Hirdetni kell a fizikai munka alantas jellegét. Csak a mi kezünkben lévő szolgáltató, és szórakoztató ipar működjön kedvünkre, mert így mi dönthetjük el, kinek adjunk munkát, ezáltal némi élelmet. A cserekereskedelem, a kaláka munka szigorúan tiltott. Ez a tevékenység kieshet az ellenőrzésünk alól, és így elmarad a jogos hasznunk, nem érvényesülhet felügyeletünk.

Mondanom sem kell, annyira természetes, hogy az írott és elektronikus média minden jelenleg ismert formája, tulajdonlási szinten a kezünkben van, és nem is kerülhet ki onnan semmilyen körülmények között. Mint tudjuk a médiából jövő hír szent, és a sok balga el is hiszi, amit onnét hall. Hozzá értésünkkel, magas fokú intelligenciánkkal, azt teszünk ezekkel az eszközökkel a kezünkben a képzetlen tömeggel, amit csak akarunk.

Minden tudományos kutatóintézet fokozott felügyeletet igényel. Minden egyes gazdaságilag jelentős találmány kizárólag a mi fajtánk fejéből pattanhat ki. Ha nem lehetséges az eltulajdonítás, az ötletgazdát örökre el kell némítani. Nem lehet más sikeres semmilyen téren, mert esetleg csorbulhat nagyszerűségünkben, legyőzhetetlenségünkben vetett hit.

A megélhetéshez szükséges valamennyi közmű, így az ivóvíz, energia, szennyvízelvezetés, saját fajtánk tulajdonlásában tartandó. A szolgáltatás ellenértékének mértékét, állandóan az elviselhetetlenség határán kell tartani. A felhasználó így kénytelen állandóan rettegni attól, mit hoz a holnap. A létbizonytalanság, a rabszolgasorsban tartás fontos eszköze. Ezért az egyénnek, a közmű hálózat bármely rendszeréről való lekapcsolódás nem megengedhető, aki még nincs benne, bevonandó.

A gyógyítás természet adta módszereit szigorúan tiltani kell. Nevetséges kuruzslásnak kell beállítani a természetgyógyászatot, és végső soron, ha kell, be is lehet tiltani. Kizárólag a tulajdonunkban lévő gyógyszergyárak által forgalmazott orvosságok nyújthatnak átmeneti javulást állapotukban. Tudja, a haszonnak kell a szem előtt lebegni mindenáron. Az a fejlődés, a növekedés motorja, nem számít hányan, milyen szenvedések árán teszik hozzá a magukét, csak gyarapodjunk a haszon által, csak gyarapodjunk, gyarapodjunk.

Az alantas népség élelmiszerét olyan módon kell üzlethálózatainkon keresztül az asztalukra tenni, hogy az soha ne lehessen friss, pláne nem egészséges. Hirdetni kell a konzerv és a fagyasztott áruk, a gyorskonyha nagyszerűségét. Így kellő mennyiségű, mérgező vegyi anyagot juttathatunk tartósítószer címén a szervezetükbe. Ezáltal ismételten, jelentősen növelhetjük gyógyszergyártó iparunk hasznát is.

Az ország gazdaságát és a magánszemélyeket visszafizethetetlen kölcsönökbe kell kergetni, csalogatni. Amikor ez megtörtént, olyan gazdasági körülményeket kell teremteni, hogy képtelenek legyenek a kölcsönüket visszafizetni. Ezáltal az erősebb példányok, bérlőkké válhatnak saját otthonukban, a gyengébbek mehetnek az utcára. Az így felszabadult ingatlanok kisajátíthatók a világ más részein élő, de ide betelepülni szándékozó fajta testvéreink számára.

Felállt a helyéről, megkerülte a fotelt, amiben ült, és a háttámlájára támaszkodva emelt hangon, kioktató stílusban folytatta mondandóját:

- Nekünk adatott meg, hogy uraljuk a földet. Mi vagyunk képesek a pénzt - mint hatalmi eszközt -, megfelelően használni, az alsóbb rendű tömegek megfelelő irányítása érdekében. Mihez kezdene a tanulatlan, alulképzett népség a helyes útmutatás nélkül?
- Talán szabadon élhetnének, a valódi életfenntartásához felesleges, csak a hatalom érdekeit szolgáló megkötöttségek nélkül - válaszolt a másik fotelben ülő, a tulajdonképpeni költői kérdésre.
- Ugyan már, az alárendelteket csak arra kell használni, amire valók. Igásállatként. Dolgozzanak reggeltől estig. Ne legyen más gondjuk, mint a megélhetés. Az élet magas szintű élvezete nem nekik való. Az nekünk, kiválasztottaknak jár, mert így rendeltetett.
- Ha mindenki, ha csak egy keveset is, de becsületesen dolgozna, és nem azon fáradozna, hogy a másikat különböző pénzügyi trükkökkel, vagy akár tevőlegesen is meglopja, kizsákmányolja, kifossza, kirabolja, paradicsomi állapotoknak megfelelően élhetnénk mindahányan itt ezen a csodálatos bolygón - próbálkozott egyszerű szavakkal részt venni az utcai ember a beszélgetésben.
- Azt mondja, hogy mi ténylegesen dolgozzunk? - üvöltötte a főorvos. Két kézzel, a saját két kezünkkel? Netán büdös paraszt módjára túrjuk a földet? Egyáltalán, hogy juthat ilyen az eszébe? - az egyik kezét ökölbe szorítva felemelte a levegőbe, hogy nyomatékot adjon a hangjának a fotel mögül. Mit gondol, minek tanulunk mi egy életen keresztül? Mi adjuk a mindenkori politikai elitet, mi vagyunk a legképzettebb bankárok, tőzsdések és egyéb pénzügyesek, kereskedők. Közülünk kerülnek ki a legsikeresebb jogi szakemberek, a jog minden ágazatában, és mi vagyunk többek között a legjobb színészek is. Mi tudjuk a legprofibb módon kihasználni a számítástechnika előnyeit, utolérhetetlen a konspiratív képességünk és mi gyártjuk a világon a legnagyszerűbb fegyvereket.
- Higgye el, ha a felsorolt szakmák képviselői egyik napról a másikra eltűnnének, a világ észre sem venné a hiányukat. Rögtön normalizálódna a dolgozó emberiség számára a helyzet, minden téren - vetette közbe a kioktatott.
- Áhá! Kibújt a szög a zsákból, a kis fasiszta fajgyűlölő! Szóval maga vágóhídra, mi több, gázkamrába küldene bennünket, mindahányan vagyunk, azért, mert okosabbak és képzettebbek vagyunk maguknál? Szóval, ilyen a maguk híres emberszeretete? Ezért ilyen gyalázatos ez a világ! Maguk miatt! Nincs az égvilágon semmi megértés, tolerancia. És még maguk áradoznak egységről, meg a mások elfogadásáról! Az ilyen semmire kellő alakok miatt nincs, és nem lesz nyugalom ebben a társadalomban sosem! De ne aggódjon egy cseppet sem - ordította torkaszakadtából, habzó szájjal - meg vannak a megfelelő eszközeink és módszereink, hogy véget vessünk az irányunkba vetített mérhetetlen gyűlöletüknek. A georgiai obeliszkre fel is írtuk - nem mondhatják, hogy nem szóltunk előre -, hogy nincs szükségünk több, mint 500 millió rabszolgára, akik majdan kiszolgálják igényeinket. Megépíttettük bunkereinket szerte a világon, mi biztonságban leszünk. Jöhet a háború, amiben egymásnak engedünk benneteket koszos kis férgek, ahogyan tettük eddig is, csak kisebb hatékonysággal, mint ahogyan most lesz.

A mondat végére, mint egy varázsütésre megszólalt a fali óra. Egészet ütött. Az őr hatalmas, öles karjaival, lapát méretű tenyereivel szó nélkül összenyalábolta az őrültet, és egy pillanat alatt kipenderítette az ajtón.

A fehérköpenyes a távozók után nézett. Szája szegletében megjelent, egy kis szánalommal vegyített kaján mosoly. Lehajolt, bekötötte a bal lábán kioldódott cipőfűzőjét és kiment az ajtón. Igyekezett kifelé az épületből. Sietős dolga akadt. Mennie kellett azt a sok, még szellemi kómában leledző nemzet testvérét felébreszteni, illetve - a regnáló uralmi rendszer szerint -, megbolondítani őket.

Kifelé menet még hallotta az átszűrődő zajok foszlányait. Artikulálatlan üvöltéssel a felvigyázó öblös hangja keveredett:

- Hát persze, hogy te vagy....., meg Napóleon....., meg Mózes is....! Na eridj a helyedre, te egyketted kegyelmű!

Dörögve, csikorogva csapódott be valahol egy nehéz ajtó.
A fehérruhás képtelen volt nyugodtan élni abban a tökéletesnek hazudott, de a saját érték ítélete szerint élhetetlen, paraziták által uralt, nem az emberi lény valódi természetéhez igazodó világban.

Szaporán szedte lábait.

- Talán nem lesz késő, és tehetek még valamit - gondolta magában.


Kiskunlacháza, 2011. december eleje

Orosházi Ferenc
a Zászlós,
a Magyar Nemzeti Hadsereg tisztje



 
 
3 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
A Remény illata
  2011-11-17 07:30:01, csütörtök
 
  A Remény illata

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Ha te nem szeretnél mást, csak hazádban békére, igazságosságra, biztos munkahelyre, nyugodt életre lelni, akkor bizony te, célszemély vagy.

A likvidálás módszere is különbözhet. Lehet, hogy fejbe vágnak, aztán testedet a nyakadnál fogva felhúzzák valahová egy kötélen. Lehet, hogy ha kimész az utcára felemelni a nemzet érdekében a szavad, véletlen lelőnek. Lehet, hogy megrendezett közlekedési baleset áldozata leszel. De az is lehet, hogy nem úszod meg ilyen gyorsan, könnyen, és a halál lassúbb változatát szánták neked. Lehet, hogy valamitől megbetegedsz, és a gyógyszereknek nevezett vegyületek juttatnak el ideje korán a véghez. Lehet, hogy csak az élelmiszeredben felhalmozott ,,tartósítószerek" végeznek veled erőd teljében.

Az sem kizárt, hogy a káliummal telített só, vagy az arzénos víz, vagy a fogkrémedben gondosan adagolt fluor lesz a véged. Lehet, hogy az állandósult kilátástalanság, létbizonytalanság állítja meg a szíved. Külön elvárás, hogy ugorj ki emeleti lakásod ablakából, esetleg le, valamelyik hídról. Szeretik, ha megfagysz az utcán, vagy akár a saját lakásodban, így van a legkevesebb gond veled. Az sem kizárt, hogy egy általam nem is feltételezett aljas gazemberség lesz a végső ok. De az is lehet, hogy élsz a felajánlott ,,humánus" lehetőséggel, és szót fogadsz a felszólításnak: ,,hagyd el hazádat, keresd máshol a megélhetésed".

Végül is mindegy hogyan, csak pusztulj ki, vagy el innen.

Alább élőben, fülem hallatára elhangzott párbeszéd részlete. (kerek szemüveg, fekete kalap, szakáll, csüngő pajesz, a mosdatlanság bűze - ezek az emlékek párosulnak hozzá) Nem nekem szánták a szavakat, csak úgy felfigyeltem rá, egy nyilvános helyen.

Nagyon elgondolkodtatott, amit akkor hallottam.

,,Bűnös nép a magyar. Bűnös, mert hagyja gyáván, hogy elvegyük hazáját, a kisujját sem mozdítja saját érdekében. Viszont akkor is bűnös, ha ellenünk szegül, mert ők jók. Nem tehetik. Őket jónak teremtette Istenük, és ez lesz a végzetük. Igazuk volt az időseknek, itt könnyű dolgunk lesz."

Tulajdonképpen igaz az első, és az idézet második része is. Ezért még csak haragudni sem tudok rájuk - ezért nem.

A csukafogtarókafogtacsuka klasszikus esete, avagy a 22-es csapdája. Látszólag nem lehet jól kijönni belőle.

Napokon át módszeresen átgondoltam az életünk jelenlegi helyzetét, mi is történik szeretett Kishazánkban. Nem hiszem, hogy ez különösebb elemzésre szorul. Akihez ez az írás eljut, az tökéletesen tisztában van azzal a ténnyel, hogy több síkon is háború folyik a Nemzet ellen. Fizikai, lelki és szellemi szinten is.
Egy olyan gonosz módon kivitelezett háború, amit sokan észre sem vesznek, hogy folyamatban van ellenünk. Saját hibájának rója fel a kiszolgáltatott többség, hogy képtelen idejében, vagy egyáltalán kifizetni a sárga csekkjeiket. Belebetegednek, hogy nem képesek visszafizetni különböző adósságukat, befizetni adóikat, közterheiket. Ha elbocsátják a munkahelyéről, azt a magyar ember a saját szégyeneként éli meg.

Nem tudja a magyarok döntő többsége, vagy legalábbis nehezen érti meg, hogy semmi nincs véletlenül. Nem véletlen események sora az, ahogyan az elmúlt húsz évben tönkre tették mezőgazdaságunkat, ezzel együtt gondosan a feldolgozó élelmiszeripart. Megszűnt létezni a sok munkahelyet adó nehéz és könnyűipar. Bezárták gyárainkat, üzemeinket, és azért adnak fizetséget gyalázatos módon, hogy vágjuk ki gyümölcsöseinket, szőlőtőkéinket. Azért adnak morzsákat a gazdáknak, hogy ne vessenek. Tudják, a magyar ember, ha hagyják, munkájából bárhol megél(ne).

Nem érti a magyar - és ezen nem csodálkozom -, hogy mitől nőtt az elmúlt húsz esztendőben felfoghatatlan (visszafizethetetlen) mértékűre az államadósságunk, és ugyanezen időszak alatt fogyott a nullára teljes nemzeti vagyonunk.

Nem érti, hogy miért van az, hogy a Lajtától nyugatra és hazánkban is működő élelmiszer áruházlánc pénztárosa ugyanazon munkáért tízszer annyi fizetést vihet haza, majd a megkeresett jövedelmén, olcsóbb áron, jobb minőségű árut vásárolhat.

Nem érti, hogy miért van az, hogy gyermekeinket egyre bugyutább módon, egyre sekélyesebben tanítják, használhatatlan felesleges, ráadásul többnyire hamis dolgokra.

Nem érti, hogy a rend kiváló őre, miért fordítja el tekintetét, ha familiárisan hyperpigmentált személyiségek a szeme láttára követnek el bűncselekményt. Miért huny szemet a rendőr, egyértelmű világos bűntettek felett, amikor pontosan látnia kell, hogy köztörvényes bűnözőket szolgál a jelenlegi legfelsőbb vezetői és a csúcspolitikusok személyében.

Azt sem érti, hogy a Magyar Honvédség miért nem teszi a dolgát, és védi meg esküjének megfelelően hazájának polgárait, az idegen érdekekkel szemben. A katona esküje egyértelműen fogalmaz: ,,....állampolgárainak jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával életem árán is megvédem."

Csak nem az lehet katona a problémája, hogy nem ismeri fel, hogy melyik állampolgár mellé kell állnia?

Könyörgöm! Nézzen tükörbe, vagy ha az nem elég, kérdezze már meg otthon az édesanyját, hogy milyen nemzetiségűnek szülte őt e világra!!!

Vagy úgy gondolja, hogy nem történik itt semmilyen törvénysértés? Azt nem tartja elég bűnnek, hogy eladják, ellopják, kicsalják alólunk, jött-ment idegenek számára Hazánk minden kincsét, földjeit, vizeit? Az sem zavarja, hogy idegen erők őrzik többek között például hazánk legnagyobb repülőterét, és más egyéb stratégiai fontosságú objektumot? Nem teszi fel a kérdést, miért van ez? Nem érdekli, mi lehet ennek az oka? Nem gondolkodik el, vajon ez normális dolog?

Nem kíváncsi arra, katona, vajon mi az a megszámlálhatatlan mennyiségű, kívülálló számára érthetetlennek, értelmetlennek tűnő épület, építmény, amelyek a közelmúltban létesültek hazánk területén szerte-szét? Mi célból, és kiknek épült és épül egyfolytában az a sok, jelen pillanatban üresen álló irodaház és lakatlan, féltve őrzött lakópark?

Katona, nem zavarja, hogy magyarok számára épül gettó Ócsán?

Idézet a Polgári Törvénykönyvből:

,,Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét, vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el..."

Szeretett Hazánk kell nekik! Gondolkodj katona! Gondolkodj rendőr! Gondolkodj ember!!!

Azt tettem. Gondolkodtam tovább. Látszólag az ellenség, mindent megtesz, hogy erejének nagyságát felnagyítsa, démonizálja. Például, kósza hírek Táborfalva irányából: ,,10 000 fős izraeli katona éjt nappallá téve várja a bevetési parancsot, talpig fegyverben. Vagy: 40 milliárdot költött a kormány a RETEK felszerelésére." Igaz, vagy nem igaz, nem tudom.

Amit tudok viszont az a következő:

Ha megalakul egy lelkes, tiszta szívű, hazájáért valamit tenni, de akár meghalni is kész, magyar emberekből álló, valamilyen egyenruhát viselő csoportosulás, abban a pillanatban elemeire szedik hozzáértő, arra precízen kiképzett emberek, mihelyst az ő általuk biztonsággal kézben tartható mutatója meghaladja az eltűrt mértéket.

Arról is gondoskodnak nagy odafigyeléssel a hozzáértők, hogy az ízekre bontott, és újra formatált alakulatok, lehetőleg ne szeressék, de inkább utálják egymást. A legkevesebb elvárás, hogy ne működjön együtt a másikkal. Viszont mindenképpen legyenek, ügyködjenek, mert így képben vannak. Személy szerint is, és csoportként is lehet felügyelni őket.

Felmerül a kérdés. Vajon mire az a nagy aggodalom, a magyar nemzeti egység létrejöttének, akárcsak a lehetősége miatt is? Netán alapos rémületre ad okot, ezért kell mindent meg tenni ellene?

Vezércikk, az Amerikai Népszava újságból:

,,Gyilkolni kész hadsereg alakult Magyarországon"

A biztosítékot ,,odaát" a nyilvánosság előtt, hivatalosan bejelentett, ez év szeptember elsején megalakult, Magyar Nemzeti Hadsereg léte csapta ki.

Mit is akar a Magyar Nemzeti Hadsereg? Sok mindent! Egy dolog kivételével! Gyilkolni.

Miért van rá szükség?

Nézzünk egy példát.

Ha két, nagyjából egyforma méretű és erejű farkas és egy dögevő sakál összeveszik, csak akkor tudják lemérni valós erejüket, ha megvívják saját kis harcukat. Ez esetben a győztes is belepusztulhat a küzdelembe. Sok kisebb farkas ugyan legyőzhet egy nagyobb állatot, ha szervezetten támadnak, de ha egymással vannak inkább elfoglalva...? Egymás erejét oltják ki!

Mi a helyzet, ha egy dögevő, mások vadász eredményéből élősködő sakál, egy valódi oroszlánnal találja szemben magát? Szűkölve, maga alá piszkítva menekül, pláne egy idegen területen.

Igen, mi lehetünk az oroszlán a saját vadászterületünkön!

Ennek azonban van néhány alapfeltétele.

- Ne képzeljünk az ijesztőnek tűnő árnyjáték hatására, nagyobb ellenfelet a ténylegesnél!
- Ne feledjük, mi itthon vagyunk, és zárójelben megjegyzem, nem cél nélkül (egyedülálló módon a világon, saját magunkkal vagyunk határos)!
- Össze kell végre fogni!

Hallod, te tehetetlenségedben fogait csikorgató magányos hazafi, és te is, te szervezett, de megosztott harcos, élj bárhol a Hazában?!

Hallod te is, magyar rendőr, és te is, magyar katona?!

Ha végre meghallod, a hívó szót, akkor az a vég! Nekik! Nekünk a szabadságot jelenti!

Mert mit is tehet meg az, aki erős? Módjában áll kifejezni emberi nagyságát, méltóságát és jóságát. Lehajolhat az erkölcsi nulláért és felemelheti. Persze jó atya módjára, fegyelmezés céljából sarokba is állíthatja! Megtaníthatja arra, hogy az általa létre hozott új világrendben nem lesz sikk más munkájából, más verejtékéből megélni, más nyomorán meggazdagodni. Nem annyit ér majd az ember, amennyi pénze van, hogy egy ismert sakál megnyilatkozását idézzem.

A Magyar Nemzeti Hadsereg akkor teheti mindezt meg, ha erős lesz a Nemzet, egységében és hitében! Mit tehet az ellenség, ha nem áll mellette az az erő, amit eddig irányított? Mi van, ha - szerény számítások szerint - hirtelen ötvenezer fős sereggel találja szemben magát? Jön az UNIO rendfenntartó ereje? Ugyan! Arra vár a világ, hogy a MAG népe mikor lép már előre! Máshol is véget akarnak vetni a paraziták hatalmának, nézz csak szét, szerte a földkerekségen!

Magyarok! Fogjunk már végre össze! Ekkor nem lesz bűnös nemzet a magyar, és feloldható az ördögi kör! Nem kell ölnie - de ha kell, megteszi -, és ha kellő erőt tud mutatni, nem is lesz kit! A sakál hullarabló, vagy legfeljebb az elesetteken élősködő! Szemtől szemben gyáva szar! Figyeld majd meg!

Ha összezár a Zászló alatt Nemzetünk, mi esélye marad testünk-lelkünk sanyargatóinknak, a jobb, boldogabb jövőnk kulcsait saját kezében szorongatóknak? Szedni a sátorfáját!

Magyar Testvér! A Zászló egy jelkép! A magyarság saját sorsát kezébe venni szándékozó eszme jelképe. Ma is ezt jelenti, és holnap is azt fogja. Nem személyhez kötött és nincs kitéve politikai széljárásnak. A Zászlót tartó személye teljes mértékben lényegtelen. Ma én tartom magasra, hogy lásd. Ha kiverik a kezemből, tudom hogy nem lesz érkezése földre esni, és már egy másik bajtársunk emeli az égre, de ettől a lényeg nem fog fikarcnyit sem változni!

Magyar Harcos! Itt a HARCI ESKÜ.

Keress egy meghitt, csendes zugot otthonodban és gyújts egy szál gyertyát! Tedd a szívedre a kezed, és tiszta szívvel és lélekkel mondd ki hangosan:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért, a keresztet vállaimra veszem,
Ezért, magamat is reá feszíttetem.

Ez a hit a fegyver, hatalom és élet,
Ezzel porba zúzod minden ellenséged,
Ezzel megválthatod minden szenvedésed.

E jelszót, ha írod lobogód selymére,
Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe,
Halottak országát feltámasztod véle.

Mert a hit az erő, mert aki hisz, győzött,
Mert az minden halál és kárhozat fölött
Az élet Urával szövetséget kötött.

Annak nincs többé rém, mitől megijedjen,
Annak vas a szíve minden vésszel szemben,
minden pokol ellen, mert véle az Isten!

ESKÜSZÖM!


Varrj magadnak egy nemzeti színű karszalagot, a bal felkarodra valót. Most már közénk tartozol. A Magyar Nemzeti Hadseregbe! Természetesen lehetsz továbbra is annak a közösségnek a tagja, amelyikhez jelenleg kötődsz, de tudd, hogy egy nagy egész része vagy! Ha eljön az idő, tudni fogod mi a dolgod, percet se aggódj!

Magyar ember! Neked áll a Zászló!

Ha esküdet a Zászló előtt szeretnéd megtenni, elviszem hozzád az ország bármely szegletébe. Ha tőlünk akarod a karszalagodat átvenni, akkor azt is elviszem Neked!

Ígérjük meg egymásnak, hogy összefogunk, és ekkor tavaszra szabad magyar földet hasíthat az eke!

Eszes Tamás is ezt szerette volna.

Ne feledd Hazafi, Ő is közülünk való volt, jót akart! Adózzunk a magyar egységgel emlékének! Adózzunk neki, mert hirtelen halála gyanakvásra ad okot. Egy katona, nem így hal meg, ahogyan a hivatalos hír hangja közvetíti számunkra. Egy harcos stílusosan a kardjába dől, vagy egyéb más, keze ügyébe eső eszközhöz folyamodik - ha már ilyen buta tettre ösztökélné elborult elméje -, de semmiképp nem kötözi fel magát.

Hiszem, hogy Ő szabadságharcunk egyik mártírjaként, nem önként távozott a földi csatamezőről.

Én így őrzöm meg emlékét!

Tomi bajtárs! Csak egy csatát nyert halálod árán az ellen!


Magyar testvéri üdvözlettel:

Kiskunlacháza, 2011-11-11

Orosházi Ferenc
a Zászlós,
a Magyar Nemzeti Hadsereg tisztje


VÁLTÁSRA VÁRVA
a Zászlósnak

Drága Barátom, Testvérem!

Olvastam ,,A Remény illata" című minapi leveled. Amíg olvastam, nagyon jó érzés tartott hatalmában. Megkapóan szívet melengető, igazán szép gondolatok.
Jó ember vagy, MAGyar a javából. Minden percben valami jobbat, szebbet kínálva buzdítod nemes egyszerrelépésre az embereket. Jó szándékod, nemesen hiteles tenni vágyásod kétséget nem engedhet közeledbe.

Lásd, mivé váltunk néhány röpke év alatt! Körülnéztél, és láttad, milyen nagyon szenved a nemzet. Mert szenved, csak a vak nem látja. Nem leli önmagát, tévelyeg! Ez fáj az embereknek, s bármit képesek megtenni, csak ez a kín elmúljon - egy időre. Majd kezdődik újra a fájdalom, folytatódik a menekülés.

Ez egy öngerjesztő folyamat. A lélekbúvárok úgy tartják, az ilyen helyzetre egyetlen gyógyír létezik. Ez az orvosság a ritmusváltás. Ki kell zökkenteni a beteget a megszokott mókuskerékből.
Aki ezt a ritmusváltást képes előidézni, az lesz a nemzet következő vezetője. Kérdés, milyen cél érdekében, és milyen ütemérzékkel teszi ezt.

Mi, szívbéli testvériségben éljük és valljuk, egy ilyen változást a Szent Korona értékrendje szerint érdemes megvalósítani. Tehát nagyon fontos az óvatos, noha határozottan erőteljes lépés, hiszen az ellen ugyanarra készül. Életteret szerezni. Szerezni a megtartani ellentettje, és ugyanannyi erő kell hozzá.

Látnivaló, hogy szellemi gonoszságában az ellen megtette az első lépést a kibillentésre. Ő az oldalra mozdulást választotta, ami részéről alig jár erőfeszítéssel. Elterelné saját gazságáról a figyelmünket. Oldalt pedig egy másik, nem kevésbé veszélyes csoport mutat. A valódi ellenség őket kínálja célpontnak, miközben mindkettőnk elemi haragjából hasznot húz.

Kevesek között ezt magad is idejekorán becsülettel elmondtad. Jó célokat mutattál ebben a leveledben is. A Zászló nemes és felemel. Valaki valóban viszi tovább. De ő sem lesz szabad csak ettől.
A harc haragvó lesz és kegyetlen. Nem széplelkeknek való. Tudom, kitárul az imára kulcsolt kéz, és más, evilági eszköz után nyúl. Ez a mozdulat éberen kell történjen. Nem vak dühből. Józan, hideg ésszel!

Drága Barátom, Testvérem!

Bizodalmat vetettél a szívekben. Szívem azt kívánja, legalább láthassam, ha csak egy percre is azt a pillanatot, amiért egy magyarnak élni érdemes. Az eke nyomán szabad barázdát, a tiszta forrásból csordultig megtelő korsókat - ameddig a szem ellát, független, szabad Hazában.
A vetés megtörtént! Most már az Isten szándéka szerint kel ki, vagy terem sziket a szántó. És én még Benne nem csalatkoztam. Tudom, Te sem!

Mostanában kevés szó esik köztünk, bár tudom, fél szó is több, mint amire szükség volna. Jó ez így. Az íjjak felajzva, nemes vágta előtt tegezükből kitekintenek, feszítésre várnak. Egy végső pendületre! S ha a nyilak égre lendülnek, tolluk suhogása az ellen utolsó sóhaja lesz.

Okkal említek íjat és nyilat. Tucat esztendeje készítettem fiamnak egy nyíltegezt. Napkeltétől napfogyatkozás teljéig, s a gyöngyfényre kötöttem el az utolsó öltést rajta. Belül rovással egy verset rejtettem a bőrbe metszve. Ezt a néhány sort levelem végén találod.

Egyet fontosnak tartok megemlíteni, kérlek fogadd jó szívvel, ne gondold öreges szóbeszédnek. A Magyar soha nem gyűlik zászló alá indulat okán. Erős szóra annál inkább hajlandó mozdulni. Lelket forgató, égig emelő fergeteg kell neki. S mint a vihar fogja követni az alkalmas hívót, bárhová az utolsó csepp vérig!

Most a tél kopogtat jeges ablakokon. A Nemzet kifosztva, bénán meghúzódik még megmaradt fedele alatt - már akinek jut. Egyetlen lehetőségre van ereje. Több nincs! A kimondott szónak olyan pillanatban kell rátalálni két szívdobbanás között, hogy benneszakadjon a sóhaj, elejtsen kaszát-kapát-kalapácsot, s dőltében hallja meg az induló ritmusát. A dőlésből lépés lesz, a lépésből menet. Akkortól a menetoszlop összeáll magától.

Addig is adjon nekünk az Isten, jó egészséget, kitartó erőt, békés készületben megtartó türelmet!

Ferencváros, 2011. Márton másnapján
Változatlan barátsággal és tisztelettel:

Lengyel Károly

Utóirat:

A mellékletben leveled cifrázottan találod. Nem kisdedek kifestő firkájának szántam, hanem mert megérdemled.

Történelem vajúdik a nemzet lelkében! Veszni szántak minket, ezzel maga az ellen dől önnön vermébe. Noha pokolian erős és elszánt minden tekintetben, mégis tévedése közben ezt már maga is tudja. Mielőtt zászlót emelt volna már vesztett ügy oldalára állt.

***
Tegezvers

Íjad húrja zendül-pendül,
fürge nyilad messze lendül.
Cél, ha bújik, úgy is lássad!
Úgy legyen, hogy megtaláljad!

Egy az Isten, sok az arca,
mindeneknek Ő az Ura.
Keresd, kövesd, bármerre jársz!
Úgy legyen, hogy reá találsz!

Bp., 1999. 06. 19., 22 ó
Lengyel Károly
 
 
0 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
Búcsú(?) levél a Nemzethez
  2011-10-07 08:18:05, péntek
 
  Búcsú(?) levél a Nemzethez

Amikor ezt a levelet leültem megírni, kinéztem a szobám ablakából. Éppen ráláttam a Kisdunára. A sima vízfelület, metszett velencei tükörként veri vissza a délelőtti, kristálytisztán ragyogó őszi nap sugarait. Mintha megállt volna egy pillantásra a rohanó idő. A vízfelületen uralkodó mozdulatlanságot csak néha töri meg egy-egy fürge, játékos kedvében lévő halacska, amikor feldobja magát néhány centire a levegőbe. A nádasban élő szárnyasok szinte lebegve siklanak a csillogó ezüst színű szalagon.

Kutyáink lustán heverésztek szanaszét a kertben. Talán már a közelgő hideg időkre gondolnak, amikor a Nap adta életet igyekeznek minden porcikájukkal felfogni, és áldott langymelegét magukba fogadni. Tőlük csak pár lépésre tisztogatja magát a cica. Ezúttal nem törődnek vele.

A nyitott ablakon keresztül, a kertünkben lévő fák lombkoronájában élő énekesmadarak népes táborának, szívet, lelket melengető édes dala hallatszik. Csak az egyik tyúkocskánk kárálása rondít bele énekükbe.

Gyerekeink a ház különböző zugaiban múlatják tanulásra hivatkozva az időt. Párom - aki egyben hűséges társam, a barátom és szerelmem, maholnap huszonöt éve -, a konyhából felszűrődő hangokból, és terjengő illatokból ítélve, a vasárnapi ebéd elkészítésével foglalatoskodik.

Valahonnét lágy, andalító zeneszó hallatszik, mintegy aláfestéseként a kinti madárdalnak.

Tökéletes harmónia, igazi idill. Rend van, nyugalom és béke.

Ebbe a harmóniába, tulajdonképpen csak én nem illek bele. Lelkem háborog mindahányszor, amikor lelki szemeimmel a külvilágra tekintek. A népet ahová tartozom, folyamatosan megalázzák, megbetegítik, kisemmizik, nyomorba döntik. Visszaélnek béketűrésével, jámborságával, szorgalmával, röghöz kötöttségével, ami tulajdonképpen a hazaszeretet megfelelője. Gyökértelen, múlt nélküli, primitív, halszagú finnugor senkiket igyekeznek csinálni, a Teremtés nyelvét beszélő MAG népéből, annak nyomába lépni sem tudó, jellemtelen, lelketlen, haszonleső, létünket megkeserítő idegenszívűek.

És ez nekem fáj. A kelleténél valószínűleg jobban.

Elgondolkodtam. Jogom van-e a családom békéjét, nyugalmát, viszonylagos jólétét kockára tenni, olyan "nagy" szavak végett, hogy Nemzet, Haza, Magyarság?

Felidéztem magamban, hogy az elmúlt néhány évben, de főleg a mögöttünk lévő néhány hónapban mivel is foglalkoztam. Mivel is sikerült magamra vonni a közvélemény csekély, de leginkább - immáron a saját bőrömön megtapasztalva - a vérünket szívó, aljas hatalom rosszalló figyelmét?

Erős belső késztetésnek engedve megjártam Vereckét egy szál zászlóval a kezemben, gyalog a Kossuth térig. Haza bicikliztem Trianonból a Kereszttel, rajta Nagymagyarországgal, hogy végre levehessük onnét. Mindezt azért, hogy felhívjam Magyarország jobb érzésű felének a figyelmét arra, amit egyébként megtapasztalhatnak nap,- mint nap, miszerint Kishazánkban nem jól mennek a dolgok.

Azt reméltem - belátom eltúlzott optimizmussal -, hogy sikerül ráébreszteni a Nemzetet az egység fontosságára. Azt hittem elég lesz a saját hitem, lelkesedésem, elszántságom, és képes vagyok megmozgatni az emberek szívét mások helyett. Azok helyett, akiknek egyébként - legalábbis a látszat szerint -, többek között ez a lenne a dolguk. Azok helyett, akik nálam sokkal ismertebbek, népszerűbbek, ezáltal elfogadottabbak, de kitudja(?) miért, nem szólítják meg az ország cserbenhagyott, vagy inkább a szakadék szélére vezetett ősi lakosságát, a közös cselekvésre.

Tudni vélem a mások által is sok helyütt hangoztatott megoldást - a történelmi Alkotmányunk ezredévre visszamenő jogfolytonosságának helyreállítása -, de nem jutott túl mondandónk a bezárt füleken. Nem hallatszott el a totális média elnyomás miatt, a leginkább érintettekhez szavunk.

Ezen kívül is valami hiányzik, ami kimozdíthatná az emberek többségét a semmivel nem törődő, meglévő földi javaiba féltékenyen két kézzel kapaszkodó, anyagi dolgaihoz foggal,- körömmel ragaszkodó apátiájából. A többség szenvtelenül képes elnézni azt, hogy a pökhendi bankok által megbízott, mások nyomorán gátlástalanul gazdagodó, vérszívó pióca végrehajtók utcára tegyék embertársainkat. Nem akarnak valahogy gondolatban eljutni odáig, hogy ma mások, de holnap - százszázalékos biztonsággal megjósolhatóan - ők fognak az utcára kerülni. Nem akarják megérteni, hogy a holnap (biztosan) bekövetkező saját problémáikat, csak ma lehet orvosolni a másoknak nyújtott segítség által.

Ezt a demokráciának nevezett politikai berendezkedést át kell adni a múltnak. Minden áron! Sosem volt jó, és sosem lesz az. Javítgatni nem lehet. Alapjaiban emberiség ellenes, velejéig romlott, korrupcióval átszőtt, haszonelvűséget kiszolgáló rohadalom. Aljas, mert elhiteti az emberekkel, hogy van választási lehetőségük. Nincs! Azé a hatalom, aki a jelölteket elénk tuszkolja. Így aztán teljesen mindegy, hogy Orcsány vagy Gyurbán uralkodik rajtunk, mindkettőjüket ők rángatják dróton!

Tenni kell azért, hogy letűnjön végleg e korszak. Mégpedig a saját lételemét kell ellene fordítani. El kell venni tőlük az éltető elemüket, a pénznek nevezett pórázt, amivel a nyakunk köré tekerve fojtogatnak bennünket.

Mi módon?

Ki kell venni az összes, esetleg még bankban tartott pár forintunkat, és a piacokon magyar emberektől magyar terméket vásárolva rajta, tartalékoljunk élelmiszert. (a küszöbön álló kozmikus és természeti változások is ezt indokolják)

Abba kell hagyni a jogtalan szerződésekkel, uzsorakamattal ránk erőszakolt hiteleink visszafizetését. Nem kell befizetni egyetlen egy sárga csekket sem, mert elképesztő visszaélésekkel tarkított, a kisfogyasztót lépten-nyomon megkárosító valamennyi szolgáltató (víz, gáz, villany) működése.

Nem kell befizetni semmilyen adót, mert azt nyomban annak a nemzetközi bűnszövetkezetnek utalják tovább, akiknek az adósságcsapdájába tudtunk és jóváhagyásunk nélkül belekényszeríttettek bennünket, vagy éppen azok nyelik le adóforintjaidat különböző trükkökkel, akik önként és dalolva járultak hozzá, hogy ebben a szörnyű, kifizethetetlen kamatrabszolgaságban sínylődünk.

Bizony, ahhoz hogy ezt hatékonyan megtehessük, össze kell fogni. Ha csak néhány százan vállalják be ezt a koránt sem veszélytelen cselekedetet, azt nyilván elnyomja a regnáló hatalom. Ha pár ezren, akkor azt is, nagyobb apparátus bevetésével. De sok tízezer, pláne sok százezer eseménnyel már nem tudnának mit kezdeni. Heteken belül összeomlana a bűnös, globalista uralomra törő rendszerük, nem csak nálunk, hanem példánk hatására az egész világon. Csak valakinek tudatosítani kellene az emberekben mindezt.

Úgy tűnik, hogy közöttünk férfiak között, nincs olyan karizmatikus személy, akire egy emberként hallgatna mindenki.

Hiányzik Valaki, vagy Valami. Esetleg Nagyboldogasszony Anyánk nőiessége, szerető anyai energiájának földi megjelenítése?

Lehet, hogy egy asszony össze tudná fogni a sok tehetetlen "nemzetvezető" kivagyi hímet? Ha szégyenszemre egy nő kér fel bennünket táncolni, azt bizony nem illik visszautasítani!

Talán lesz ilyen bátor, belevaló hölgy, talán nem. Mindenesetre a történelem adott már arra példát, hogy amikor veszni látszott minden, akkor a "gyenge" nők nyertek meg egy háborút.

Ismerem azt a "gyenge" nőt, aki, ha megszeret "valamit", akkor mire képes. Tudom, milyen lehet az, amikor felismeri Hazájában, meg nem született gyermekét, és beleszerelmesedik. Tudom azt is, mire lenne képes, amikor azt látja, hogy ellenére tesznek! Tudom, hogy békés házicica-szerű, babusgatóan szerető anyai ösztöne, félelmet nem ismerő vérszomjas anyatigrissé képes átváltozni, hogy megvédje, ami az övé, azt, amit az életénél is jobban szeret.

Tudom, hogy anyai szeretete hatására, a hegyek lábra kélnek, a folyók megfordulnak, az éjszakából nappal lesz, a csillagok megállnak az égen. Képes a világot szerelme erejével, a feje tetejére állítani.

Ő az, aki a körülötte lévő, - beszédében nagyon bátor, tetteiben kevésbé - fotel forradalmárt fel tudja állítani a söre mellől. Ő az, aki mélyre elásott, éppen csak pislákoló férfi büszkeségét képes felemelni, életre kelteni. Ő az, aki képes a tükröt elé tartani, hogy nézzen bele.

- Én férfiembert választottam magamnak életutam párjául! Te az vagy? Nézd, mit tesznek a gyermekemmel, a Hazámmal! Hogy tűrheted, hogy hagyhatod ezt?

Ő az emberiség hajtómotorja. Ő a teremtője. Az Ő termékeny öléből fakad az élet, és bizony Te "gyenge" asszony, ha tetszik Neked, ha nem, Te vagy a védelmezője. Hozzád szalad, ha fáj valamije, tőled várja az élelmet, az ápolást, ha beteg, és a Te puha, biztonságot árasztó öled, és ölelő karod a menedéke, ha bármi sérelem érte. Ismerlek! Te vagy az Anya, az ANYA így csupa nagybetűvel!

Férfi társaim, mennyire égne a pofánkról a bőr, ha mondjuk az utcán lépten-nyomon kopaszra, vagy tüskésre vágott hajú hölgyemény jönne velünk szembe? Tennék mindezt azért, hogy jelezzék, ők képesek az egyik legnagyobb kincsüket, nőiességük fontos jelképét a hajkoronájukat feláldozni szabadságunk érdekében. Mondd ember, cserébe te is képes lennél végre tenni valamit? Mondjuk felállni a fotelből és összefogni a szomszédokkal, ismerősökkel, barátokkal, haverokkal azért, hogy megvédjétek egymást, ezáltal a Nemzetet?

Hogy miért adtam ennek a levélnek egy kérdőjeles "Búcsú levél" címet? Azért, mert egy VIDEO1 bejelentéssel társaimmal együtt egyértelműsítettem jövőbeni cselekvési szándékom irányát. Ezzel a tettemmel tulajdonképpen cserben hagytam saját imádott családomat. Magukra hagytam őket, mert nincs kétségem a hatalom reakciójáról. Ezzel a bejelentéssel magam mögött hagytam mindent, ami eddig fontos volt az életemben. A szívem megszakad a szeretteimért való aggódás miatt, de akkor sem tudnék nyugodtan élni, ha nem teszem ezt meg. Akkor meg a gyermekeim kilátástalan Zsidóniai jövőjéért érzett tehetetlen düh nem hagyna nyugodni.

A jelen eset tulajdonképpeni tragédiája az, hogy a mai Magyarországon nem csekély bátorságot és elszántságot igényel az, ami egyébként a világ legtermészetesebb dolga kellene, hogy legyen. Mert mit is teszünk valójában? Fennhangon, tiszta tekintettel, fedetlen arccal kiállunk a nyilvánosság elé, Magyarországon, a magyarság érdekeiért. Ezt a cselekedetünket a hatalom teljes súlyával fenyegeti, terroristának és nem sorolom minek megbélyegezve bennünket. Figyeled? Magyarországon, a magyarság érdekeiért! És ez szerintük bűn! Hát akkor sem tesszük meg nekik azt a szívességet, hogy gyáván kámzsa mögé rejtsük arcunkat! Mi itthon vagyunk! Ősi jogunk, és az IGAZSÁG velünk van! Akkor meg mi félni valónk lenne? Féljen az, akinek oka van rá!

Mi tudjuk, hogy JOGUNK és KÖTELESSÉGÜNK ellenállni a soha el nem évülő ősi törvényeink jogán, ha nemzetünk ellenére cselekszenek a hatalom jelenlegi birtokosai!

Amikor ezt a levelet olvasod, lehet, hogy Te már tudod, hogy VIDEO2 bejelentésünkre a jelenleg nyakunkon ülő hazaáruló hatalom milliárdokért létrehozott (RE)TEK egysége miképpen reagált. Valahol vagyunk. Lehet, hogy szabad lábon, lehet hogy nem. Lehet, hogy ezen a lét síkon, de az is lehet, hogy nem. Remélem lesz bejelentésünknek vízhangja, olyan ami túlmutat Kárpát-Hazán!

Ha azonban nem ébred fel végre a magyar rövid időn belül, és a félre értelmezett (nem cselekvő) szeretet útját választja, akkor végleg eltűnhet egy sokra hivatott nemzet a történelem színpadán! Ez esetben (h)őseink tombolni fognak tehetetlen dühükben "odaát". Nem azért adták vérüket, életüket Kárpát-Hazánkért, hogy gombokért, látszat csillogásért, vélt békéért, gyáván dobjuk oda az ellenségnek szent örökségünket!

MOST van itt igazán az ideje, hogy egységbe rendeződjön, és a világméretű változások élére álljon - pont ahová a Teremtő rendelte vala - a Magyarság.
Magyarok! Ránk vár, ránk figyel az egész világ, mert ők jobban tudják, hogy mi vagyunk a MAG népe, mint mi magunk!

E levél íródott Kiskunlacházán, 2011. szeptemberének végén, amikor a Plutó a magyarság csillagképében, a Nyilasban jár a Déli Korona felett, ami a Szent Koronánk égi megfelelője. A Plutó a generátora azoknak az energiáknak, amely egy új korszak irányába lódíthatja az emberiséget.


Orosházi Ferenc
a Zászlós,
a Nemzeti Hadsereg Tisztje



 
 
0 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
Orosházi Ferenc : A fátyol
  2011-09-01 04:56:11, csütörtök
 
  A fátyol

Baj van! Nagy baj van! Csak ez járt a fejemben augusztus 21-én este 6 óra környékén, a Regnum Marianum keresztjénél.

Egy órával a Nemzet Egység Napja elnevezésű rendezvény kezdetét megelőzően, már tisztán látszódott, hogy most sem, ezúttal sem fog egymás keblére borulni a Magyar.

Volt még időm bőven összegezni az elmúlt két hónap történéseit, és átgondolni, mi is ilyenkor a teendő. Akkor már tudtam, a fejemben korábban összeállt forgatókönyvből egyértelműen nem fog megvalósulni semmi.

Feltettem magamnak a kérdést:
Megtettem-e mindent azért, hogy többen, úgymond elegen legyünk egy helyen, egy célért, egy időben?

A Nemzet Egység Napja sikerének érdekében megállapodás született a Magyarok Szövetségének akkor éppen hivatalban lévő vezetőjével, hogy a Magyarok Országos Gyűlésének három napján is, hangerőt, és pódiumot kapok a Nemzet Egység Napja rendezvény népszerűsítésére.

A szóbeli és írásbeli megállapodás ellenére a megszólalás lehetősége ígéret, üres ígéret maradt. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy amíg nagyszerű eleink kézfogással szentesített megállapodásukat Isten előtt tett kötelezettségnek tekintették, addig az ezen egyességet számonkérő kérdésemre, egy ,,nem állt módomban", plusz enyhe vállrándítással meg nem történtté lehetett nyilvánítani. Ma már úgy látszik ennyivé silányult bizonyos körökben az írásos megállapodás és az adott szó szentsége.

Zárójelben megjegyzem:
(Ott a MOGY-on, szombaton az esti-éjjeli órákban összejöttünk jónéhányan. Tűz körül. Doboltunk, énekeltünk. Csodálatos időben, csodálatos helyen, csodálatos emberek között, csodálatosan, felszabadultan éreztem magam. Egy pillanatra mégis felrémlett bennem egy látomás. Egy távoli jövőbe mutató, rossz energiájú kép.
Ebben a röpke jelenésben, mi ott, összesen annyian voltunk ,,a" Magyarok. Rezervátum lévén, kerítés vett bennünket körül, és mutogattak bennünket, az arra járó fekete kalapos, pajeszos idegeneknek, mint az egykoron a Kárpát-medencében élő őslakos magyarokat.
Elhessegettem természetesen a rossz érzésű pillanatot. Nem gondoltam, hogy csak térben és időben tévedtem. Ócsán már most, készítik elő a kilakoltatott magyaroknak a gettót. Innét már csak egy lépés a pusztában körbe kerített sátortábor...)

Hogy mégis milyen létszám lett volna szerintem elég a Keresztnél? Mivel lettem volna elégedett?

Ha megtelik a tér, vagyis eljön legalább 8-10 ezer fő. Ha ott összeérnek az emberek, és megérintik egymás lelkét. Ráéreznek a másik kiszolgáltatott magyarságára, ha ráéreznek arra a felemelő, csodás érzésre, hogy tehet valamit a Nemzetéért, a Hazájáért, Magyarságáért, vagy egész egyszerűen ,,csak" a MÁSIKÉRT.

Sok nagyszerű ember tette a dolgát az elmúlt hetekben, tőle telhető legjobb módon népszerűsítette az eseményt. Mégsem lett eredménye. Sok olyan ember dolgozott a rendezvény sikeréért, aki nem tartozik semmilyen szervezethez, és sokan olyanok is, akik igen. Magyarok Szövetségéhez, vagy a Jobbikhoz. Igen a Jobbikhoz. Egy másik megállapodás értelmében a jobbikos aktivisták, a megyeszékhelyeken szerveztek volna ugyanabban az időben, Budaházy György szabadon engedése céljából tiltakozó gyűléseket.

Az sem úgy jött össze, ahogyan azt szerették volna. Hiába kérték a ,,felső" vezetés támogatását a szervezéshez, nem érkezett meg.

Lehet mondani kettőből kettő, a ,,nemzeti" oldalról.

Fejünk felett még ott van a mesterségesen odavarázsolt, tisztánlátásunkat elfedő, eddig átláthatatlan, rózsaszínű fátyol. Ez a fátyol bizalomból, a remény táplálta bizalomból épült. Egyre jobban viszont azt érzékelem, erősen szakadozik. Itt-ott átragyogja már az igazság hófehéren vakító fénye. Az egyik bálvány már ledőlt. Ő azokat képzi, oktatja a TEK-ban, akiket alkalomadtán ellenük vetnek majd be. Jelen tevékenysége az úrnak, erős kételyeket támaszt bennem múltbéli munkásságának tiszta szándékait illetően is.

A másik nemzetvezető jelöltünk tartja magát. Az Ő személyét érdekes módon nem övezi mocskolódás, se a narancsos, se a piros párt részéről. A nemzeti oldal meg különösen szereti. Neki van esélye, hogy igazi vezér váljon belőle, de ehhez ,,...nem elég a jóra vágyni...tenni, tenni kell!" MOST! Az nem lehet alternatíva, hogy ,,majd 2014-ben..., ha mégsem, akkor majd utána" Ha nem tesz most valamit, nem szólít cselekvésre bennünket, könnyen elveszítheti az emberek bizalmát. Nincs már annyi kitartása a népünknek, hogy egy évek múlva bekövetkező bizonytalan kimenetelű választások eredményére bízza, jelen sanyarú helyzetének megoldását.

De lássuk csak, mit is szerettünk volna elérni?

Mást, mint ami most van! Nem a jelenlegi demokratikusnak mondott nemzetsorvasztó ,,jóléti" államformát, hanem valami mást.

Egy olyan valami mást, ahol Magyarországon, magyaroknak, magyar érdekeknek megfelelő törvényeket hoznak, idegen befolyásolás, idegen behatás nélkül.

Egy olyan valami mást, ahol jogok és kötelezettségek tekintetében egyenlők az emberek, és nincsenek egyenlőbbek, mint manapság.

Egy olyan valami mást, ahol a tulajdonlást helyettünk - de főleg az idegenek helyett - valaki más, az összmagyarság érdekeinek megfelelően a Szent Korona gyakorolja.

Egy olyan valami mást, ahol a birtokos jogokat, kizárólag mi magyarok gyakorolhatjuk, így nem tenyerelhetnek rá stratégiai fontosságú földi javainkra idegenek.

Olyan valami mást, ahol jogunk, sőt kötelességünk ellenállni, ha az országunk vezetői visszaélnek a beléjük helyezett bizalommal.

Olyan valami mást, ahol az irányítás és végrehajtás kettős egysége elkülönül egymástól, és nem pártok által irányított, néhány ember személyéhez kötött, idegenek érdekeit kiszolgáló diktatórikus hatalmat kell elszenvednünk.

Ahhoz, hogy a fenti célok napjaink tevőleges részévé váljon, ki kellett volna jelenteni: ,,Igen! Mi ezt akarjuk!", és azt követően EGYÜTT tegyük a dolgunkat.

Felmerül a kérdés, hogy a ,,nemzeti" oldal vezetésének ez miért nem érdeke. Sőt! Mintha kifejezetten ellenére lenne! Mivel mással lehet magyarázni tüntető távolmaradásukat az ügytől? Miért nem álltak az élére egy olyan kezdeményezésnek, ahol a magyar egység a cél? Senki nem tiltotta meg nekik!

Nem látják, hogy baj van? Ha nem látják onnan ,,fentről", akkor már sajnos nagyon magasra kerültek, hogy nem látni onnét mi folyik ,,idelenn". Ha látják, és mégsem tesznek semmit, akkor az a baj, mert akkor nem a Magyar Nemzet szolgái, hanem valaki, vagy valami másé.

Nekem ott a Keresztnél döntenem kellett.

Vagy elmondom ,,néhány" jótét lélek előtt, hogy én miben látom a kiutat, tudva azt, hogy igazából értelmetlen, mert az elmondottakban foglalt teendők csak és kizárólag akkor válhatnak hatékony és működő képes fegyverré, ha egy akarattal egy időben jelentős számban megtesszük, amit meg kell.

A másik megoldás pedig, ha lefújom az egészet. Ezt nem tehettem meg, a jó szándékú tenni akaró összegyűltek miatt.

Változtatnunk kell a puszta létünk, fent maradásunk érdekében ez nem lehet kérdés. Ebben csak és kizárólag nemzetünk kifosztói, a hatalom, és kiszolgáló csahosai nem értenek egyet. Miért is értenének?! Nekik így jó! Ezért a jelenlegi gyalázatos állapotért csináltak mindent, tehát elemi érdekük, hogy mindez változatlan formában tovább éljen.

De ez nem a MI érdekünk!

Mit tehetünk? Hallom a harcos, felbőszült hangokat minden felől. Utcára emberek! Tömegüljünk, aztán gyerünk nekik!
Aztán kinek Te, jóember?
Aki a te ellenséged, az nem lesz ott az utcán! Azt a rendőrt küldi ellened, akit szintén magyar anya szült, magyar apa nemzett. Még akkor is magyar az a szerencsétlen csillagzat alatt született rendőr, ha kimosták, kihypózták az agyát! Nem ő a te ellenséged!

Akkor ki az ellenség? Jó a kérdés! Nincs arca, nincs fizikai leképezése. Nehéz küzdeni ellene.

Mondom nehéz, de nem lehetetlen!

A mi ellenségeink a Pénz Urai, akiknek semmi sem elég. Ők azok, akik parazita módjára felélik Bolygónk javait, mértéket nem ismerve használják el tartalékait. Ők azok, akik az emberiség néhány százalékát képviselik, mégis az összes földi jó 97 százalékát birtokolják. Ők azok, akiket a mi munkánk tart el, mert ők ahhoz nem értenek. A munka nem az ő dolguk. A munka a becsület és tisztesség dolga, tehát nem az övék.

Merthogy kik is ők leginkább?
Többnyire rámenős kereskedők, ingatlannal ügyködők, bank és tőzsde spekulánsok, művészlelkek,-színészek, ilyen-olyan doktorok, na és persze politikusok, annak minden szintjén, alul-felül-középen.

Soha nem láttam még fekete kalapos, pajeszos kőművest, lakatost, asztalost, vagy tetőn serénykedő ácsot, tetőfedő,-bádogost, gyári kétkezi munkást, vagy a földeken tevékenykedő parasztot.

Ők nem állítanak elő semmit, ami tényleges produktum. Az a mi dolgunk. Reggeltől-estig, lassan már estétől-reggelig is. Mert nekik semmi nem elég.

Hol hát az ellenség? A pénz mögött megbújva!

Nem hiszed el? Próbáljuk ki!

Jogod van bemenni a bankodba és elkérni a számládon lévő pár Forintot, vagy ha több van valami csoda folytán, akkor a többet? Jogod van! Büntetendő cselekedet? Nem! Csak igyekezz barátom, és csak jó cimboráidnak szólj, hogy menjenek veled, mert minden száz Forintra eső követelésnek, csak nyolc Forint a fedezete! Ha nem igyekszel, neked nem jut! A többi 92 Forint a százból, amit kiadnak hitelbe, az sosem volt! Csak papíron van, de valós pénzt kérnek érte cserébe!
Ezért aztán a hiteleidet se fizesd a továbbiakban vissza, mert a hitelezésnek ez a módja is ,,ezer" sebből vérzik a törvényességet illetően. Csak egyet mondok a sok közül: Jogtalan haszonszerzés, jogalap nélküli gazdagodás, vagyis csalás, ami már büntetőjogi kategória!
Na, amíg ez nem rendeződik, addig ne fizesd felvett hiteleidet tőke és kamat részleteit egyáltalán, mert nem jár nekik!

Nézted már a villanyszámládat figyelmesen? Feltűnt, hogy az elhasznált KW mennyiség és az egységár szorzata nem egyenlő a számla végösszegével, hanem sok esetben majd' a duplája annak?
Miért? Na, amíg erre a kérdésre nem kapunk kimerítő választ, ne egyenlítsd ki villanyszámládat!

Tudod, hogy egyes kutatások szerint a Kárpát-medencében található a világ édesvíz készletének egyhatoda? Vagyis ez nagyjából egymilliárd(!) embernek elegendő mennyiség? Tudod, hogy ennek ellenére Európa egyik legdrágább vízszámláját fizeted? Ez olyan, mintha az arab országokban lenne a legdrágább az üzemanyag.
Ne fizesd barátom, amíg ennek sorsa megnyugtatóan nem rendeződik.

Tudod-e, hogy Magyarország területe alatt a föld egyik leggazdagabb - folyamatosan újra termelődő - földgázkincse található? Tudod, hogy egyes információk szerint nem zárható ki, hogy a nemzetközi gázvezetéken már kifelé megy, és nem befelé jön a gáz? Mégis úgy adják el neked, mintha a világpiacon szereznék be azt?
Ne fizess gázszámlát, amíg erre bizonyosságot nem kapsz!

Megkérdeztek Téged, hogy vegyenek-e fel az államháztartás finanszírozására hitelt a nemzetközi pénzmaffiától? Nem? Én is úgy tudom, mert engem sem!
Amíg a mi adóforintjainkat ennek az uzsorakamatnak a visszafizetésére fordítják, addig ne fizess semmilyen adót!
Hogy mit csinálj a pénzecskéddel, amit így megtakarítasz? Végy tartós élelmiszert, lisztet, babot, lencsét, tésztát, szárazkolbászt, szalámit, szalonnát, zsírt, olajat, rizst, krumplit, stb. Mindezeket magyar piacokon, tehenészetben, malomban, magyar gazdától szerezd be. Semmiképpen ne a multiban, mert azt a pénzt a nemzetgazdaságunk sosem látja viszont. Legyen télire elég tüzelőd. Ha városban laksz és módodban áll, költözz vidékre. Ott nagyobb a túlélési esélyed.

Már látom, hallom hogy ajvékolnak ezek miatt odaát!

Igen, és most hallom azokat a kérdéseket, hogy mi lesz akkor, ha kikapcsolják ezt, meg azt, meg amazt. Jön a végrehajtó, meg az adóellenőr és csapata.

Én mondtam, hogy megmutatja az ellen az arcát! Igaz, hogy először csak az előretolt csahosai, de már az is valami.

Kérem tisztelettel, tobzódódó cselekvési kényszerben szenvedő, ténylegesen tenni akaró becsületes, tisztességes Gárdisták, Polgárőrök, Betyárok, Huszárok, Lúdas Matyik és Rózsa Sándorok! Ti mind, akik nem szívelitek az igazságtalanságot, a kivagyi zsarnokságot!
Eljött az idő, hogy senki által nem szeretem szakma - mondhatnám azt is, hogy kihaló félben lévő - legyen mihamarabb a végrehajtójé, a gusztustalan adóellenőré, a villanyvezeték levágójé, a vízcsap elzárójé, és a gázóraleszerelőjé!

Ne aggódj! Hamar híre megy, hogy nem jó szakmát választottak. Hamarabb elfogynak, mint azt gondolod. Az a pajeszos meg nem született még meg, amelyik felmászik a villanykaróra, vagy lemegy a vízóraaknába, vagy leköti a gázbekötőt.

Áldott legyen az a szakember, aki felmerülő átmeneti problémákat hatékony gyorsasággal orvosolja!

Ha jön, akit nem vársz, hát kérd el az adatait. Köteles megadni! A nélkül be sem teheti a lábát hozzád. Tedd közkinccsé információdat látogatód kilétéről, ha módodban áll, akkor akár a pofalemezéről is. Bízz benne, lesz olyan a környezetedben, aki meghívja újdonsült barátodat egy korsó sörre, és közben elbeszélgetnek egy jóízűt az élet nagy dolgairól.

A kilakoltatás megakadályozására pedig van működő jogi megoldás, ami hosszútávon megvéd!

Figyelem! Csak akkor működhet, ha közös akaratként, országosan

Nemzeti Ellenállás Mozgalommá

fejlődik. Tudnia kell róla annak is, aki rászorul, és annak is, aki a segítséget képes megadni.

Ne feledd a jelszót:

,,Ősi országunkat együtt vesszük vissza!"
Vagy így,vagy sehogy!


Aztán persze a helyzet fokozódhat, jöhet a karhatalom is. De amíg a rendőrpalotában - ott jártamkor - Nagymagyarország jelképeket, és angyalkoronás címert láttam egyik-másik irodában, addig a helyzet nem reménytelen. Ne feledd, az egyenruhásoknak is éppen tele van a púpjuk kenyéradó gazdáikkal. Nem véletlenül gyülekeztek ők is, nem oly régen, hogy hallassák szavukat.

Rendőrök, katonák! Figyelem!

Nem arra esküdtetek fel, hogy börtönbe való, gátlástalan bűnöző csirkefogók parancsát hajtsátok végre nap, mint nap, tisztességes elveitekkel ellentétben, hanem a nemzet, az igazság védelmére!

Itt mondom el, hogy tudjátok! Ma Magyarország államformája Királyság!

Országunknak élő, a Szent Korona által bizonyítottan jogszerű módon megkoronázott királya van! I.József, vagyis Daka József személyében. Ti, rendőrök, katonák, hivatalból a Szent Korona, vagyis a király, vagyis a NEMZET(!) szolgálói vagytok!
A Magyar Nemzeti Hadsereg parancsnoksága alá tartoztok!

Ahhoz, hogy valóban működjön a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, már csak egy apróság kell barátom! Odafigyelni egymásra, a másik gondjára. Ne a szomszédod legyen a főellenséged, hanem tanulj meg együtt élni vele. Ami ma az Ő problémája, az holnap a Tiéd lesz. Azt kapod tőle vissza, amit Te adsz neki ma. Ha magyar az illető, akkor adj neki kettőt, ha azt látod, hogy egyre van szüksége. Biztos lehetsz benne, hármat kapsz vissza tőle. Ha nem magyar az illető és kettőt követel, egyet se adj! Nem azért kéri, mert szüksége van rá, hanem azért, hogy neked ne legyen!

MAG népe! Te, aki a Teremtés nyelvét beszéled!

Csak azért, mert elvárják tőled, ne légy büszke arra, hogy felnőttél, és báránykámból balga birka lettél!
Ha igaz Hazát akarsz magadnak, merj végre magyarnak lenni, ha már egyszer annak születtél!

Kiskunlacháza, 2011. augusztus 24.
Orosházi Ferenc,a Zászlós




 
 
0 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
Végszó. Vég szó!
  2011-08-14 07:33:31, vasárnap
 
  Végszó. Vég szó!

Tudod-e, ha egy izraeli állampolgár, vagy annak érdekeltsége bárhol a világon ingatlant vásárol magának, akkor az Izrael állam törvényei szerint automatikusan a zsidó állam tulajdonává is, fennhatósága alá tartozóvá válik?

Fenti képlet alapján, szerinted Hazánk területének hány százaléka képezi már Izrael tulajdonát?

Ez azt jelenti, hogy Izrael, saját törvényeire hivatkozva, jogosult "saját" érdekeit bárhol megvédeni a világon.

Egyetlen egy orvoslási módot ismerek:

"Ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona által jelképezett egyetemes magyarság elidegeníthetetlen, örök tulajdona..."
Ez a Szent Korona Alkotmányának 3. pontja

Ezért kell(!) kikiáltanunk és érvénybe helyezni ősi erkölcsiségünk alkotmányát!

Légy ott a budapesti Hősök teréhez közel eső Regnum Marianum keresztjénél, vagy megyeszékhelyeden 2011.augusztus 21-én este 7 órakor!

Ez parancs! Lelkiismereted parancsa!

"Ősi országunkat, együtt vesszük vissza!"

Vagy így! Vagy sehogy!

Kiskunlacháza, 2011. augusztus 12.

Orosházi Ferenc, a Zászlós

Megjegyzés: Bővebb információ Balogh István (Békés) és Orosházi Ferenc Facebook üzenőjén keresztül kérhető!



 
 
0 komment , kategória:  Orosházi Ferenc -Magyar Egység  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 69 db bejegyzés
e év: 1013 db bejegyzés
Összes: 22461 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4596
  • e Hét: 4596
  • e Hónap: 135859
  • e Év: 1394037
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.