Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 43 
Váci Mihály: Ha érdemes - Ha nem
  2022-05-04 10:27:34, szerda
 
 




Váci Mihály: Ha érdemes - Ha nem

-
Ma sem volt könnyű élni.
Nem lesz könnyű sosem.
De érdemes volt! - s mindig
Érdemes lesz, - hiszem.
-
Nehéz - s el kell fogadni
ki szemben áll velünk,
s azokat elviselni,
kikkel menetelünk.
-
Ütésük úgy eltűrni,
hogy meg se tántorodj;
- a túloldal ne lássa
mint hull szét táborod.
-
Emelni, vinni vállon,
ki gyenge s már kidől;
s mert rá is jut erődből,
lefödne - úgy gyűlöl.
-
Naponként mosolyogni
kínban azok között,
kik összefenik szemük
egy jó szavad mögött.
-
Menni velük - már régen
nem értük! - Csak azért,
mert e sereg iránya
valami célt ígért.
-
Velük és ellenükre
annyi közt egyedül,
- vívni mégis azért, mi
csak együtt sikerül.
-
Mindez ma sem volt könnyű
- s nem lesz könnyű sosem
- de törvény s vállalt sors ez,
ha érdemes, - ha nem!
 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály: Kettesben önmagammal
  2021-07-19 12:40:26, hétfő
 
 




Váci Mihály
Kettesben önmagammal


Aki voltam, milyen messze van tőlem!
S aki leszek, az már milyen közel.
Már utolér, mellém lép, támogat,
és átölel.
Bíztatva suttogja: Ne félj!
Valahogy majd csak megleszünk.
Hiszen szívünk marad a régi,
s ketten talán csak megőrizzük
az eszünk.
 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály: Semmi az egész
  2020-07-15 11:26:18, szerda
 
 




Váci Mihály
Semmi az egész


Várom, hogy visszatérj,
szótlan szemembe néz,
mosolyogj szomorún:
- Semmi az egész!
Semmi az egész.
Minden volt - ennyi lett!
Vezess már haza engem.
Szorítsd a kezemet.
Éjjelenként majd néha,
ha erősek leszünk,
amit remélni kellene
- arra emlékezünk.

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály - Abroncs
  2020-06-26 09:03:40, péntek
 
 




Váci Mihály - Abroncs


Magányos lesz a sorsa még itt
sokáig annak ki szeret.
Ki mindenkit ért - azt nem értik
s nem bocsátanak néki meg.

Mindenki sorsát átölelte,
mint kévét a marokszedő;
s kimaradt abból, mit kötözne: -
kívül köt véle az idő.

Abroncs: - feszülve pattanásig,
szorít, fog, ölel, míg a bor
éretlen erjed, robbanásig,
fortyog, sziszeg, ellene forr.


 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály : Kettesben önmagammal
  2020-02-04 11:17:10, kedd
 
 




Váci Mihály : Kettesben önmagammal


Aki voltam, milyen messze van tőlem!
S aki leszek, az már milyen közel.
Már utolér, mellém lép, támogat,
és átölel.

Bíztatva suttogja: Ne félj!
Valahogy majd csak megleszünk.
Hiszen szívünk marad a régi,
s ketten talán csak megőrizzük
az eszünk.

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály: Két szívdobbanás
  2019-11-07 10:53:21, csütörtök
 
 





Váci Mihály:
Két szívdobbanás


Eldőlt, ki mer szemünkbe nézni,
ki emeli fel ránk fejét
bátran, velünk nevetve és mi
kinek szorítsuk meg kezét;

kinek hajlik hozzánk a válla,
ha feszíteni kell az izmokat,
míg - mint gyermeki indulat, -
átjár melegen a munka láza;

ki harcol a mi fegyverünkkel,
ki az , ki szerszámot emel,
ki jön, ha hívják nyílt tenyérrel,
s ki közeleg dugott ökleivel;

az emberiség kit ölel magához,
védelmezőn kit karol át,
s ki az, kit eltaszítva átkoz,
mint menekülő gyilkosát.

Összegyűjt ez a karolás itt
s elválaszt : -tudjuk már e bolygón
kit kell szeretni forrón,
s kit kell gyűlölni mindhalálig.

Szívünk nem bénítja sok kusza érzés,
benne szánalom s gyáva düh nem él :
bizonytalan és vívódó verését
megnyugtatta két tiszta szenvedély :

a szeretet árasztja szét,
s összemarkolva gyűlölet dobálja,
így lüktet már szívünk e két
legemberibb érzelem ritmusára.

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály: Fogadjatok magatok közé
  2019-10-07 10:15:13, hétfő
 
 





VÁCI MIHÁLY: Fogadjatok magatok közé


Visszajövök közétek újra.
Szorítsatok nekem helyet.
Hagyjatok valamiért élni,
ha magamért nem élhetek.

Közétek, elvegyülni vágyom,
hogy ne legyek boldogtalan,
s ha annak kell maradnom végül,
hát ne legyek az egymagam.

Közétek vágyom - érezhessem
példátokon, hogy el lehet
viselni, tűrni itt a földön
valahogy minden életet.

Míg itt volt - nem tudtam mire szánni
a két karom, erőm, hitem;
most alig ver: - legyen akármi,
csak megdobogtassa szívem!

Másokért él - mit is tehetne -,
ki magáért hasztalan élt,
s ki nem tud élni már magáért,
az meg tud halni másokért.

Éltem: - s ez halni megtanított.
De nektek nem kell a halott.
Már nem a célt keresem én, csak
valami irgalmas okot,

egy könyörületes, kegyelmes
ürügyet: - ezért szorítom
feltámaszkodó sorsotoknak
erős térdeit oly nagyon.

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály: Szeressetek!
  2019-09-05 13:02:02, csütörtök
 
 





Váci Mihály: Szeressetek!


Szeressetek! - érezzem: igazam van.
Sokszorozzatok közös igazamban.
Szeressetek! - én nem vagyok magányos,
de az igazság csak erővel hatásos,
ha nemcsak bizonyíthat: - meg is óvhat;
amíg mást védek - engem is karolnak.

Szeressetek! - kapjam vissza, mit adtam:
- szerettem elmét faldosó haragban,
szerettem szívet öklöző dühökben,
kiket öleltem - azokért ütöttem.
Szeretni nem lehet haragok nélkül.
Kit szeret az - ki mindenkivel békül?

Szeressetek! - legyen igazam bátor
a helyeslő nép erős igazától.
Csak az igaz, mi igazul hozzátok;
törvény: - ha ügyetekben igazságos;
csak az erős, ki titeket oltalmaz,
csak az a nagy, ki értetek hatalmas.

Az igazságot diadala méri,
s ha elbukott, csak szánalom kíséri.
Elég volt már annyi világraszóló
bukott szent ügyből, vert forradalomból.
Elég volt már az Európa pajzsa,
az egyedülség, s ez a bús rivalda,

s az ezer éve tartó melodráma:
- Ide lőj! - állni világszínpadára,
s arcunkra kenve öntestvérünk vérét,
ríni - hogy csókolja a világrészvét;
adni magunkat oktalan dologra,
és bukásunkat elbőgni lerogyva.

Elég volt már a bús úri okosság,
mellyel ma is annyi bajunk okoznák,
a bénák, ravaszok fontolgatása,
- várni ingyen jövő amerikára;
a gyalázatos alku jobbra, balra:
- lesni, hogy gesztenyénk más kikaparja.

Elég volt már a sóhajokból párolt
koncepciókból, zöld teóriákból,
az így kellene! és ha úgy lehetne!
programja attól, ki béna a tettre.
Mit ér a tan, az eszme, forma, szépség,
ha érveitől belénk mar a kétség?

Olyan igazság kell, mely a tiétek,
- nem csak igaz, szép - de megőriz, éltet.
Nekünk már az az eszme kell, mely győztes,
melytől a nép gazdag, honja erős lesz!
Nekünk a most fogant, teremni kezdő
gondolat kell, mely már virágzón felnő;
s termő erők, teremtő ideálok
a gyümölcsöző önfeláldozások,
a megváltást hozó megfeszülések,
- győztes próféták kellenek a népnek!

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály: Százezer út
  2019-08-28 10:47:22, szerda
 
 





Váci Mihály: Százezer út


Én mindig másként gondolom,
amit elém kínál a lét.
Ha rád nézek is - álmodom
egy velünk történő mesét.
Ha azt mondanám: - Jó, igen.
Ne vedd komolyan, el ne hidd:
- másodpercenként a szívem
igent biccent és nemet int.

Mert én magam is szüntelen
más vagyok, mint aki vagyok,
- sem az, akinek képzelem
sem az, ami én akarok
maradni, lenni: egyre más,
és mire elfognám, megint
új arc, szédület, kusza láz,
arcom rám soha nem tekint.

Bármely tükörben nézzem is:
- Megvagy! Idenézz! - sír, nevet,
de már is más, ahogy a víz
ragyogtat minden új eget.
Míg alszom tán ébren vagyok,
s ébren meg mélyen álmodom.
Hiszed - ölelsz, mint hű rabod,
s szíved tán épp elárulom.

És ha ellened vétkezem,
akkor hű sírásom keres,
s míg téged simít két kezem,
talán haragtól kék eres.
Mikor hozzád szegez a kín,
talán máshol feltámadok,
s ha hívnak csavargásaim,
mindig feléd vándorolok.

Rád nézek: - s hol vagy, nem tudom.
S bármit nézzek, az mind te vagy.
Elhagylak százezer úton,
hogy megleljem kapuidat.
És mindig másra vágyom,
mint amit szívből akarok.
Szomorún érzem fájón,
azt, ha boldog vagyok.

Mikor a legforróbban élek,
legjobban gyilkolom magam,
s a legéltetőbb szenvedélyek
átölelnek halálosan.
Mert nincs határa semminek,
a van, a nincs fojtva ölelik
egymást; ha dobban a szíved,
mindig meg is hal egy kicsit.

A van, a nincs két végű hinta,
és lengő hinta minden itt:
- ez mélybe dönt, szállni tanítva,
az zuhantat, míg felröpít.
Ha öröm hív - már vár a kín,
- a hinta egyre fel le száll,
ha égben vagy, lenn pokol int,
s ha mélyben - fentről fénysugár.

Ne kérj válaszokat, szívem.
Az igazságból is csak azt
tudom csupán, hogy elhiszem,
de nem azt tudom, hogy igaz.
Már másképp hiszem a világot
s régóta másképpen tudom.
De nem igaz, jó egy se - látod,
hát hagyd - majd újra álmodom.

 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
Váci Mihály: Bitangok
  2019-07-31 09:18:24, szerda
 
 





Váci Mihály:
Bitangok


"- Ne bánd: mi van? Ne várd: mi lesz
Így, úgy? - nem a te ügyed ez!
Mit érdekel, mit érnek el?
Egyre ügyelj: neked mi kell!
Legyél ügyes: mindenre less!
Siess, csak élj! Szeress! Szerezz!
Lopj lophatót, csalj csalhatót.
Pár buta bók: csattan a csók.
Szájon a méz, szíven a máz:
szavad igéz, szíved igáz.
Nincs az a zár, mely ellenáll,
s nincs az az ár, mit ne ajánlj!
Se fagy, se tűz, se szent, se szűz
ne térítsen, ha vágyad űz!
Mindent igérj, és sírva kérj;
ha addig élj: - mindent elérj!
Esküdj eget, tüzet, jeget.
Törvény s a jog? - Mit a marok
téphet s a fog: - az birtokod!
Mit? Nem mered? - Az emberek?!
Ne légy gyerek! - Ne képzelegj!
Hagyj szívet, észt! És semmi vészt
ne félj! Te légy mindenre kész!

Ám tűrj, ha kell! - Neked jön el
a perc, ha mersz; - de arra fel!
Topogj te, várj, légy alakos,
de alapos! - ha kell: taposs!
Tiporj, tarolj, vádolj, zsarolj,
ölelve ölj, s míg fojtsz, - karolj!
Nyerj érdemet, ha érdem ez,
- de kést szegezz, ha érdemes!
A bajban hullj le, bújj, lapulj;
Míg alakul - simulj alul.
- De légy te kész és vészt idézz,
marj, mint a mész,, mindent eméssz,
alapba véss és bajt tetézz!
Ha szívet és ideget, észt
kitépsz - elérsz, törsz, mint az érc,
körömmel és foggal - kevés!
Minden kevés! - Ezekre? - Kést!

Ha cél, ha szél, érv színt cserél:
te légy vörös, te légy fehér!
Ne sápadj el és ne pirulj;

Ha cél, ha szél, érv színt cserél:
te légy vörös, te légy fehér!
Ne sápadj el és ne pirulj;
- akármilyen tavasz: - virulj!
Mit, az erény?! - Gyors - ló sörény.
Markold meg! Légy te gyors, serény!
könyökli kar, amit akarsz!
A szín? a szív? a szűr? a szőr?
Mindegy, mi ül kívül, belől?
Színleld a színt, s legyél szíves,
hasonlíts te mindenkihez.

Orozz osztályt, hazudj hazát,
válaszd a győző igazát!
Válassz vallást, évente mást!
Tégy hitvallást, írj vallomást!
Ha kell jó törzs, vén proli ős?
- légy mai hős: te győzd, - de győzz!
Ki megy elől? Ki ül felül?
Akárkiken: - mindig felül!
Akárkik közt: - mindig elől!
Törtess hát, törj, csalj és pörölj.
Ha kell: könyök; ha kell - ököl,
tőr és pöröly; s ha kell ...- te ölj!
Egész világ, ha összedől,
mindent felrúgj magad elől!
A föld kihűlt üszkére ülj,
- csak Te! csak Te kerülj felül!"


 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 43 
2022.12 2023. Január 2023.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 94 db bejegyzés
e év: 94 db bejegyzés
Összes: 11545 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 576
  • e Hét: 2439
  • e Hónap: 48104
  • e Év: 48104
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.