Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 60 
Honlapajánló: Szuromo Eszter képszerkesztő oldala
  2017-12-02 20:28:37, szombat
 
  Kedves Barátaim, Látogatóim!

Szeretettel ajánlom mindenkinek Szuromi Eszter képszerkesztő blogját, aki ünnepekre
mindig gyönyörű képeket szokott készíteni mindnyájunk örömére.

Szuromi Eszter blogja: Link




 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
Határon túli örökség projekt GoogleMaps térképe!
  2017-03-01 21:50:19, szerda
 
  Elkészült a Teleki Alapítvány révén a határon túli örökség projekt GoogleMaps térképe!

A listára vagy a térkép ikonra rákattintva az előugró ablakban látható a műemlék fényképe, leírása és az elvégzett munkák összefoglalása!

Jó böngészést!




Link
 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
Honlapajánló: Wass Albert Emlékoldal
  2017-01-08 02:15:01, vasárnap
 
  Wass Albert Emlékoldal


Link







Wass Albert Emlékére

Wass Albert: Százéves dal az ismeretlen bujdosóról

Ne várj ma tőlem zengő éneket hősi időkről. Íródeákod tollát utálat és szégyen tartja kötözve. S babonázzák szemét lidérces kerge tüzek.

Kossuth s Petőfi nevét kívánod hallani tán? Nosza nyisd ki füled: céda ripőkök ma minden útszéli bordély kapujában cégérül rikoltják e szent neveket! Hősök fattya ma minden orozva lopó s a börtönök őre Kossuth nevét hirdeti őse gyanánt!

Nem, testvér, ne várj ma zengő éneket tőlem. E szent neveket én jobban tisztelem annál, semhogy a csürhével együtt üvölteném őket.

Ám mégis szólok egy hősről. Egy árva vitézről mondok el egyszerű dalt. Nevét nem rótták olimposzi kőbe a rosszkedvű múzsák. Késő utódok sem fontak babért emléke köré. Jeltelen sírját befújta a szél valahol s az idő belepte mohával.

Ámde figyelj: sorsában sorsodat érzem. Ősöd lehetne e névtelen árva legény. Levett kalappal tisztelegj hát emléke előtt, úgy kívánja az illem.

S bocsásd meg e gyarló köntöst az íródeáknak, de mit tehet ő, ha jobbat nem adnak a múzsák?
Trombita harsan végig az utcán!
Trombita! Trombita! Trombita!

Vijjog a hír, mint vércse át a falun: Kossuth apánk üzeni, veszélyben a hon! A zsarnok kétfejű sas karmát a szabadság testébe bevájta! Fegyvert ragadjon a nép, ha élni akar!
Az óra ütött! Ki hát a legény a gáton!?

Akiben nincs vér, erő, akarat: maradjon otthon s őrizze a kuckót a kemence megett! Férfiak kellenek csak!

Legények, kiknek a virtus nem fut inokba császári pribékek nyársa előtt! Nosza legények! Vér folyik-e eretekben, vagy csak aludttej? Inkább nyaltok-e császári talpat, semhogy karddal a kézben pokol fenekére űzzétek a kétfejű kányát?

No, híresek, no! Korcsmák bicskázó bikái! Most lássuk ki legény, a toborzó bizottság előtt!
Kossuth apátok üzen!
Trombita! Trombita! Trombita!

Döccennek a lábak a községháza felé. Feszülnek az öklök. Forró dacos vér arcokba tolul: ebanyádat, te császár! Kétfejű kotlódat kopasztva hajítjuk az üstbe! Döngették már magyar öklök Bécsed kapuját s döngetik újra, ha kell! Jussunk e földön az élet s nem hagyjuk veszni a jusst!
Szabadság kell a magyarnak!

Döccennek a lábak a községháza felé. Egy barna legény még búcsúzik gyorsan a lánytól:
"Visszajövünk meglásd aratásra s a lagzin kilenc cigány húzza a győzelem büszke dalát!"

Lesütött szempilla alól kigördül egy könnycsepp. De szó nem nehezíti a búcsúzás pillanatát.
Fölöttük akácfa bontja szelíden a lombot s odébb a mezőn békésen kolompol a nyáj.

Ez a kép kíséri sokáig. Az úton. A kaszárnya zord fala közt. A gyakorlótér goromba porában.

...Zsenge akác...! Zöldjét akárha a nap csöppentené illatos égi palackból...! Kolompszó... Kéklő magosság... fönt valahol pacsirta fürdik a fényben... s egy zsupfödeles ház tetején fészkét tatarozza a gólya... egy ismerős ablak muskátlit lenget a távolon át... előtte bús öregasszony, térde alatt libát töm ünnepi torra...
"Hé, te legény! Mit alszol ott újra, naplopó mindenedet?"
Sóhajtani sincsen idő. Hasalni kell újra, meg újra. Futni, hasalni és futni megint, látástól sötétig, miként a honvédő kötelesség szigorú parancsa kívánja.

Dörögnek az ágyúk. Puskák ropognak. Halál szele füttyen. Itt-ott ledől valaki: “Jaj, meghalok, testvér...!"

Előre!
"..mondd meg anyámnak..."

Előre!
"...szeretőmnek..."

Előre!
"...vidd el e gyűrűt..."

Előre!
"...a harangot, testvér, húzassátok meg és gondoljatok rám majd egy este..."
Előre! Előre! Mit bámulsz, ember?! Ott van a császári ágyú! Kezünkbe kell jusson,
bármi az ára!
"Igenis hadnagy úr, értem."
S két kézre kapja puskáját a barna legény, foga csikordul a kíntól.
"Itt kell hagyjalak, pajtás... az a parancs, hogy előre... béke veled..."
S rohan. S forgáccsá veri széjjel a puskát császári sisakok érctaraján.
De megvan az ágyú.

Küzdelem, küzdelem, küzdelem. Éhségtől csigázva, fáradtan alélva, piszokban és vérben. Piszokban és vérben.
Küzdelem, küzdelem, küzdelem.
Előre! Előre! Előre!
Fut az osztrák, bukik a kétfejű kánya, előre!
Éljen a szabadság, éljen a haza, előre!
És küzdelem, küzdelem, küzdelem.
Éhségtől csigázva, fáradtan alélva, piszokban és vérben.
Piszokban és vérben.

...S valahol messze aratnak már a mezőkön...
Koszorút fonnak a lányok...
Kolompol a nyáj: gling-glang... gling-lang...
Koszorút fonnak a lányok.

"Rajta legények! Döglik a kétfejű kánya! Végit járja az osztrák s hazatérünk,
ha hullnak a lombok, őszi vetésre!"
Előre! Előre!

És sárgul az erdő és hull a levél.
"Mire megjön a hó...!"
És megjön a hó. S betakarja a holtakat lágyan.
"Tavaszra, testvér! Mikor zöldül a rét! Tavaszra vége a harcnak!"
És múlik a tél és jön a tavasz.
S rázúdul a muszka a honra. Mint az árvíz a zsenge vetésre, mint lombos erdőre
a szörnyű vihar.

Világosi síkon így szól a parancs: letenni a fegyvert! És áll a legény, szédül a feje, ökle markolja a puskát.
"Hadnagy úr! Hadnagy úr! Mi lesz itt velünk...?"
"Veszve a háború, veszve a hon."
"Hadnagy úr! Hadnagy úr...!"
"Legyőztek, fiam, oda már a szabadság. Kossuth menekül, elesett Petőfi... törvényszéket ül holnap az osztrák... jaj a magyarnak!"
Keserű dac facsarja a szívet. Fog csikorog. Lendül a puska a fának. Ezerbe törik.
Ez történt a világosi síkon.

Lopva az erdőkön, éjjel. Rongyosan, éhesen, árván. Lappantyú visít, bagoly huhogása borzongat a messzi sötétben. Farkasvonyítás kíséri a bujdosó harcost. Senkije sincs,
csak a gyász a szívében s nyomában a dac s a halál.
Lopva az erdőkön, éjjel. Titkos ösvényen a gránicon át. Nincs haza többet. Nincs haza, nincs.

Békés idegen lankák szelídülnek alatta. Bambán bámul a nép: hírét sem hallá háborúnak.
"Ki vagy s mit akarsz itt? Mi történt véled? Mi átok, mi baj?"

S ő mondja. Kézzel és szájjal és jellel. Elmondja a sorsot, a szörnyűt. Falvakat, városokat miként dúlt rommá az ellen. Mint pusztult asszony és gyermek s idegen korbács csapása alatt mint jajgat egy nemzet ott túl a hegyen!
És hallgatja bambán a nép. És mondja az egyik:
"Cselédem itt hagyott tegnap, munkaidőben, a disznó! Jöhetsz, idegen s pajtámban a szalmán aludhatsz munka után. Mert lásd, keresztény földre vetett el téged a sorsod s kenyerünk héját neked adjuk, ha szolga leszel!"

És lészen fadöntő sziklás cseh erdőn. Bajor pajtában ingyenes béres. Búskedvű kapás dús francia szőlőhegyek közt s kőtalicskázó napszámos ánglius pallér kezén.
S bajor paraszt kertjében a rózsa nem neki nyílik.
Franciák szőleje is másnak adja borát. S a kőből, amit keservesen hord bús éveken át: idegennek épül mindig az otthoni tűzhely.
"Még ha cseh lennél...!"
"Aki nem német, nem is ember a földön!"
"Francia földön az élet francia csak!"
"Ki népe vagy hát, ember? Mit ér ez a hűség?" S ő mondja keményen:
"Kossuth úr népe vagyok! Bujdosók lettünk, a gazdám, meg én. De egyszer még eljön az óra! Fegyverrel a kézben megyünk haza akkor s szabad lesz újra a nemzet!"
Nevetnek rajta a népek, akár vásári bolondon s elmondhatják véle tréfából többször is ezt.

Néha látja még a képet: szelíd dombok ölén fehértornyú falú. És felsajog benne olyankor egy zsenge akácfa... zöldjét akárha a nap csöppentené illatos égi palackból... kolompszó... a tágas mező fölött pacsirta fürdik a fényben s egy zsúpfödeles kis ház tetején fészkét tatarozza a gólya.
Egy bús öregasszony libát töm ünnepi torra... álmos patakparton sulykolnak a lányok... vasárnap reggel, ha szól a harang s az orgona búg... legények csizmáján megcsúszik a fény és szemben a lányok...
Jaj, soh'se lesz már többé zsenge akácfa illatos lombja alatt pihenés...? Soha többé kolompszó, muskátlis kis ablak, bús öregasszony, vidám ünnepi tor libasülttel...?
Soha többé régi szerelmes barna leány, soha többé...?
"Aratásra itt leszel újra, ugye...? "
Ó hány aratás telt el s még mindig itt suttog a kérdés... és selymes pillák alól kibuggyanó hajdani könnycsepp, hogy égetsz... csillogó harmata régi szerelmes időknek.
Régi szerelmes időknek.
Néha még jönnek suttogó szájon a hírek:
"Kossuthnak ígérte az angol..."
"Segít a francia is, ha legyűrjük a kétfejű sast..."
"Teleki itt járt, amott járt..."
"Garibaldi..."
S idegen külvárosok mocskában itt-ott fölcseng fáradt zsákhordók száján az ének:
"Majd hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát."
És igaz csak annyi mindíg a dalból:
"Szennyes az én ingem..."
Szennyes az én ingem.

Őszül már lassan a haj, a szakáll. Görbül a gerinc. Idegenben szívósabb a föld, keményebb a fa, durvább a derékalj. Ízetlen a szó, kedvetlen a száj, keserű a bor s a kenyér.
Fáradtak az órák és nincs örömük. Bujdosónak az élete rongy. Szél veri-űzi, sodorja az ár, utak porában az ágya. Kívül a sövényen, kívül a kapun, soha bentebb. Soha jó meleg otthon, virágos kerti lugasban. Meleg asszonyi kar nem várja sehol, nem hívja megszokott asztal. Baráti pohár, pajtáskodó tréfa.
Ha szól a harang, mást hív csak a templom, más nyelveken ért csak az Isten. Még csak a kéregetők közt sincsen helye magyarnak. Ilyen a bujdosó sors. Ha magyart távol vet az élet. Távol az otthoni földtől. Ilyen a bujdosó sors.
Ilyen a bujdosó sors.

Ólom lábakon jönnek a hírek: kibékült a császár a néppel. Feledve harag, keserűség, királyt koronáz a nemzet. Ünnepet ül a magyar, áldását szórja az Isten. Konc szelídíti a láncos ebet már szerte a honban. Díszes hivatal elvette a szót izgága bajkeverőktől. Ostoba az, ki pőrén állja a vártát s les céda egekből hűtelen angyalokat. Lám a szabadság nem kell már a magyarnak, a láncot hurkából fonták orrára, okos császári gyepmesterek. "Miért is bujdosol hát, Kenyeres? Nézd régi vezéreidet! A honfierény hozott idegenben is jó jövedelmeket nékik: mártírglóriák fénye alatt pipáznak bő karosszékben! Kényelmesen írják a hősi époszok végtelen árját. Ne félj, az úri derék nem görbed a munka alatt. Ki törődik ma már egy árva legénnyel, ki törődik veled, Kenyeres...!"
Ki törődik veled, Kenyeres...?

Bús öreg vándor, rongy a ruhája, kezében a bot. Súlyait hontalan évtizedeknek hajlott gerince nyögi. Megy-megy az úton. Dombokon, völgyeken által. Amerről a nap kel, mindég csak arrafele. Nem kell már a szabadság bús idegenben. Otthoni emlékek rabságát hordozza szíve.
Megy-megy az úton. Lábát fölsebzi a kő s a tövis. Étele az, mit mások kidobtak a kertek alá. De jó ma ez így is, mert jaj, hazamenni öröm! Hisz várja egy lány és várják a régi legények! S egy bús öregasszony... egy bús öregasszony libát töm azóta is ünnepi torra...!
Szívében hirtelen dobban a vér: első otthoni szó...!
Két ifjú legényke jön hetykén szembe az úton.

"Magyarok vagytok-e?" kérdi s rá nyomban felel is az egyik:
"Az ám! Nem plundrás németek, mint te, svábok nagyatyja, öreg!"
"Én-e?" horkan a vándor "Ebadta ripőkje! Kossuth seregében védtem a drága hazát!"
Bámul a fickó a furcsa öregre. Társa is nézi. S kétkedve kifordul belőlük a szó:

"Hallod-e vénség! Vitézek voltak azok, kik küzdtenek akkor, régi időkben! Kéregetőknek ott dolguk mi sem lehetett! A hősök érdemeit megőrzé lelkében a nemzet s kárpótlá mindazokért, miket elvett tőlük a sors. Kísértetek ámde, kik hazajárnak ijeszteni, nem kellenek már e haza békés magyarjainak. Garast garasra meggyűjtve épülnek rendre a házak, miket földúltanak egykor könnyelműen eleink. Így hát Nagyapó, ne számíts koldus-piculára. Bárgyú meséidet unják már unokáid!"

S mennek a fickók tovább gúnyos hahotával s a bujdosó áll... döbbenve az otthoni földön.
Varázslat játszana tán...? Ez a fűzfa...! S ott a patak, meg a rét...! Mintha egy gyermek hajdani korban, túl életen egyszer... itt futkosott volna pille után...! És ott a martban ürgére vadászott utána... rőzsetűzön pirított törökbúzát ama vén vackorfa árnya alatt...!
Ó csalfa varázslat... mért könnyes a szem, ha látni véli a múltban azt, ami már tovatűnt...?
Mért könnyes a szem...?
És áll a vándor a falu előtt.
És reszket bemenni a lába.

"Adjon az Isten. Keres valakit, atyafi?"
"Egy lányt keresek csak, egy régi leányt. Juliska volt a neve."
Néz az anyóka s arcára ráncok árnyéka borul.
"Ilyen nevű lányunk nem volt, jó ember, soha. Unokánk se. Ezt a nevet megholt uramnak a nénje viselte volt hajdan. De ő is férjhez ment messzi vidékre, jó harminc éve már annak..."
Mintha jeges kéz nyúlna a szívhez. Fordul a vándor. Szinte szaladva siet a régi gyermeki házhoz. Nyalka legény itatja vályún az ökröt. Arca dacos, nézése kemény.

"Hé, ember! Mit keres itt? Koldulni menjen a paphoz! Munkás kezet akarunk, nem reszkető aggokat látni!"
Elcsuklik a vándor.

"Élt egy cimborám hajdan e házban. Neve..." És mondja nevét.
A legény szeme villan.
"Ilyen nevű ember csak egy volt: apámnak a bátyja a hős! De hallod-e, koldus! Pajtásodul őt miként mered venni a szádra?! Életét adta hazánkért s gyászolja őt a falu. Mert nagy hős volt s bátor, igaz ember! Míg él a magyar, áldják őt gyermekeink és egyszer az évben érette kondul meg tornyunkban fönt a harang! Gyalázni ne merd emlékét se azzal, hogy rongy-magadat hasonlítod hozzá! Hazátlan kéregetőnek mi dolga lehetne a hon hősszívű nagyjaival? Szedd rongyaidat szaporán, vénség s kotródj a pokolba! Ha nem haltál a honért, mások nyakára ne jöjj!"

Langyos egekből álmosan száll le az este.
Álmodozó mezőn békére kolompol a nyáj.
Lent a pataknál dalolva sulykol egy asszony.
Suttogó szóra felel a kút mögött lányvihogás.
És száll lefelé az este.
S puha fészke van benne minden madárnak s minden emberre mécses vár valahol.

Csak egy árnyék surran lopva a kertek alatt s tűnik el örökre az éjben. Mögötte nyom se marad s emlékét elfújja a szél. Úgy éppen, akár az én dalomat, akár a ködöt... mit fák sóhajtanak éjjel lidérces álmok után.

Kísértetek járnak a kertek alatt, de senki se bánja már őket. Régi mesék hőse maradjon meg mesehősnek. Ki elhagyá helyét az élők között bármilyen eszme miatt is: visszakívánnia azt mersze többé ne legyen!

Csalódást ha okozott ez a dal: bocsáss meg az íródeáknak. Zengeni nem tud mást, mint amit sorsa mutat.

(1948 - Németország - Forrás: Magyar Táltos)



Link




 
 
1 komment , kategória:  Honlapajánló  
Honlapajánló : Dr. Szűcs Ildikó blogja
  2016-12-27 09:35:54, kedd
 
  Dr. Szűcs Ildikó blogja :


Link


Főleg a finom receptek és érdekes olvasmányok miatt ajánlom.




 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
Időjárásálló házszámtáblák
  2016-12-13 19:19:30, kedd
 
  IDŐJÁRÁSÁLLÓ HÁZSZÁMTÁBLÁK RENDELÉSE:


Link


Ez a szép tábla is megrendelhető:







IDŐJÁRÁSÁLLÓ HÁZSZÁMTÁBLÁK RENDELÉSE lojubo kézműves boltjából :


Link


Ez is megrendelhető:











Karácsonyi ajándéknak is ajánlható.




 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
Honlapajánló : MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
  2016-12-12 18:15:58, hétfő
 
  MAGYAR ŐSTÖRTÉNET : Link


Az előadások a következő témára: "MAGYAR ŐSTÖRTÉNET www.gportal.hu/magyarostortenet 907-ben, néhány évvel a honfoglalás után hatalmas frank-német sereg támadt hazánkra. Deklarált céljuk."

Előadás másolata:

1 MAGYAR ŐSTÖRTÉNET 907-ben, néhány évvel a honfoglalás után hatalmas frank-német sereg támadt hazánkra. Deklarált céljuk a kiirtásunk volt. Árpád csapatai többnapos küzdelemben, Pozsony mellett győztek, de erről a hazai történetírás egészen a közelmúltig hallgatott, miközben a válaszlépéseket, a ,,kalandozó hadjáratokat" rablóhadjáratoknak minősítette. Nézzük például a magyar szerkesztésű, magyar kiadású Világtörténet évszámokban című kislexikont, mit ír erről az eseményről?! Szerkesztője Engel Pál volt.

2 Világtörténet évszámokban I-III Engel Pál: ,,Aki nem fogadja el a finnugrizmust, kizárja magát a tudományos életből." A pozsonyi csatáról semmi... Nemigaz!

3 ,,Finnugor" kronológia Magyarország történelme a kormányportál szerint: Kr.e k. Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek szétválása). Kr.e k. A finnugor nyelvi közösség szétválása. 430 k. Pannónia hun uralom alá kerül... Az avarok a Kárpát-medencébe... Nagy Károly megsemmisíti... 895 tavasza: A besenyők kiűzik a magyarokat Etelközből. A honfoglalás kezdete... Egyelőre itt tartunk...

4 Így képzelik "A magyarság, vagyis a vogulság története Kr.e évvel kezdődött a Káma folyó vidékén, ahol együtt élt a többi finnugor néppel. Ez a hely pontosan a 60. szélességi fok körül van, ahol a tél ma is 9 hónapig tart. Először a nyugati, meg a volgai finnek az ugorok és a permiek váltak ki közülük és nyugatra költöztek. Később a lappok meg az ugorok elődei összekerültek a permiekkel. Kr.e és 2000 között az elő- ugorok is átkeltek a Volgán nyugat felé. Itt ősirániakkal kerültek először kereskedelmi kapcsolatba, majd alighanem függő viszonyba is, ami elindította náluk a társadalmi tagozódást. Kr.e. II. évezred elején ismeretlen népek megint kelet felé, a Volgán túlra szorították őket. Itt egy ismeretlen őseurópai néptől eltanulták a lótenyésztést. Azután a Vjatka és a Káma vidékén leigázták az alacsonyabb kultúrájú halász-vadász őslakosságot, és vele két osztályos exogám társadalmi közösséget alkottak. Ebben a már ősugornak nevezhető csoportban az előmagyarok (vogulok) voltak legészakabbra. Az éghajlat romlásakor a szomszédos szamojédok hatására áttértek a lótenyésztésről a rénszarvas tenyésztésére. Kr. sz. körül újabb száraz periódusban az erdőövezet megint visszahúzódott és az előmagyarok (vogulok) a ligetes steppén egy ismeretlen nyelvű állattenyésztő nép hatására visszatértek a lóhoz." (Mór Elemér) Ennek a finnugrista mesének, semmi köze sincs a valósághoz. Nem támasztja alá egyetlen régészeti lelet sem, és nincs olyan ókori vagy kora-középkori történetíró sem, aki írt volna bármi hasonlóról. A szlovák nacionalisták a hasukat fogva idézgetik a ,,magyar professzort".

5 Kik is vagyunk hát akkor? Nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy mi nem vagyunk finnugorok. Valódi őseinket keresve, egyik lehetőségünk az lehet, hogy visszatérünk a finnugrizmus előtti, a magyar előkelők-nemesek körében elfogadott elmélethez, azaz a szkíta-hun eredethez. Ezzel csak az a baj, hogy szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a ,,nem nemeseket", miközben számszerűen mindig is azok voltak többségben ebben a hazában. Sőt! Mára a nemesség - legnagyobb sajnálatunkra - jóformán kiveszett, így az ő eredetüket már semmiképp sem lehet a mai magyarság egészének eredetével azonosítani. Akadtak, akik ezt már régen belátták, így pl. Marjalaki Kiss Lajos, Magyar Adorján, Grandpierre K. Endre, Radics Géza, Varga Csaba, stb. Induljunk ki ezúttal Magyar Adorján elméletéből, amelyet a közelmúltban fényesen igazolt a régészet és a genetika!

6 A kárpát-medencei őshaza elmélete ,,A magyarság őshazája Magyarország, azaz a Kárpátok medencéje... Magyarországi eredeti ősnépünk, beláthatatlan időktől fogva békés földművelő nép volt, - aminthogy ma is az - és mindig magyarul beszélt, azaz helyesebben szólva: mai magyar nyelvünk ősalakját beszélte. E nép, vagy faj az ezredéveken át, időközönként számtalan rajt bocsátott ki magából, hol északra, hol keletre, hol délre és nyugatra, amely kivándorolt szakadékai kint néha nagy műveltségeket is alapítottak, (szumirok, pelazgok, etruszkok, stb.) majd hosszú idők folyamán nyelvileg, fajilag elváltoztak, átalakultak, más népek közé vegyültek, de mindenfelé olyan nyomokat hagytak maguk után, hogy ezeket a tudósok és kutatók a világ különböző részeiben észrevevén a magyarságot hol innen, hol onnan származottnak kellett, hogy gondolják." (Magyar Adorján: Ázsiából jöttünk-e?) Magyar Adorján még nem tudta megmondani, mikor is történhettek ezek a kirajzások? Nemrég azonban megérkezett a pontos válasz:

7 A Dunántúl közepén keletkezett az európai civilizáció ,, Ami a Dunántúlon az újkőkor kezdetén történt - erről szólnak a Sárréten végzett környezettörténeti, vagy a Regölyben folytatott régészeti ásatások - az egész Európa társadalmának fejlődését befolyásolta. Az itt élő emberek csoportjai vándoroltak el a párizsi medencébe, Frankfurt vagy Krakkó környékére. Azért van ilyen nagy érdeklődés az őskornak ebben a szakaszában a mi irányunkba, mert ha Európában meg akarnak tudni valamit arról, hogyan kezdődött náluk a természet átalakítása, hogy keletkezett a letelepedett életmód és végső soron a civilizáció, akkor nagyrészt tőlünk kell megtudniuk mindezt, hiszen az élelemtermelés tudásanyaga, a földművelés, a házépítés ismeretei, a genetika szálai mind a Kárpát-medencébe vezetnek. Pontosan 7500 évvel ezelőtt következett be a Dunántúl közepén, a Balaton vidékén ez a jelentős átalakulás." (Heti Válasz, ) Bánffy Eszter egy kicsit részrehajló saját kutatási területével szemben, hiszen ennek a kultúrának a nyomait már az Alföldön is megtalálták az autópálya építések során. (Ld. Domboróczki László írásait!)

8 Már tudják, hogy itt kezdődött... ,,2001-ben T. Douglas Price és munkatársai tollából alapvető jelentőségű munka látott napvilágot a nagytekintélyű ,,Antiquity" című régészeti szaklapban. Ebben a szerzők a legújabb stroncium-izotópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a történelem előtti Európa első magasműveltsége, a vonaldíszes kerámia kultúra a mai Magyarország területéről indult ki 7700 évvel ezelőtt, mégpedig nem egyszerűen a kultúra terjedt el, hanem a népesség. Megírják, hogy Európa a vonaldíszes kerámia népének köszönheti a földművelés, a házépítés, a temetkezés, a kifinomult fazekasság, a magas színvonalú kőmegmunkálás tudományait." (Grandpierre Attila: Atilla és a hunok) Annál meglepőbb, hogy a hazai sajtóban szinte semmi visszhangja nem volt ennek a rendkívüli bejelentésnek!

9 Magyar Adorján elmélete időszerűbb, mint valaha! Régészeti leleteknek a világon egyedülálló sokasága került elő itthon az utóbbi húsz évben, amelyek egyértelmű folyamatosságról tanúskodnak az újkőkortól kezdve, egészen a mai napig. Az utóbbi 10 év genetikai vizsgálatai határozottan cáfolják a magyarok ázsiai eredetét. Legfontosabb genetikai jellemzőink tisztán európaiak.

10 Leletek tömkelege ,,Százezer régészeti lelőhely Magyarországon A Kárpát-medence kivételesen gazdag a régészeti leletekben. A medencében fekvő Magyarországon is szinte havonta kerülnek elő újabb és újabb régészeti leletek, melyeket - a különböző építkezéseket kötelezően megelőző - alapos talajvizsgálatok nyomán tárnak fel. Az országban jelenleg mintegy százezer régészeti lelőhelyet tartanak számon..." •,,A régészek nem tudnak mit kezdeni a lelethegyekkel Tíz év alatt annyi régészeti lelet került elő az épülő autópályák nyomvonalán, mint korábban száz év alatt - számolt be róla az Inforádió..." ,,Az újkőkortól egészen a török kor végéig kerültek elő eddig leletek az egykori budai Skála parkolójában folyó régészeti feltáráson." (Múlt- kor.hu) •,,A hazai régészeknek 300 évig biztosan van munkájuk! Az autópályák nyomvonalának régészeti feltárása kapcsán 300 évre meghatározzák azokat a kutatási helyeket, melyek kimaradtak, de bizonyosan érdemes feltárni őket." san_van_munkajuk san_van_munkajuk

11 Autópályás feltárások "Mintegy másfélmillió lelet került elő az M7-es autópálya Somogy megyei nyomvonalának Zamárdi és Ordacsehi között végzett megelőző régészeti feltárásakor..." Lelőhelyek az M0 nyomvonalán

12 ,,A vizsgálatok az akkori világ fejlettebb, pénzben és eszközökben gazdagabb, ugyanakkor őskori leletanyagban szegényebb felében terjedtek el először. Ám kezdetben a brit Antiquity hasábjain közölt európai radiokarbon-adatok még a Kárpát-medence és a Délkelet-Európa őskorával foglalkozó régészek körében is döbbenetet, majd hitetlenkedést, végül pedig felháborodást váltottak ki, ami többüknél, főleg a német tipológiai iskola követőinél a módszer sokáig tartó merev elutasításához vezetett. A Kr. előtt 1400-nál korábbi korszakokra vonatkozó adatok ugyanis jóval korábbiaknak bizonyultak, mint azt a történeti kronológia megalkotói feltételezték, sőt, időben visszafelé ez a szakadék egyre nőtt, és a magyarországi élelemtermelés kezdete, a neolitikum például már teljes 1500 évvel kezdődött korábban a radiokarbon-kronológia alapján!" (MRSZ: Magyar régészet az ezredfordulón ) Vajon miért háborodtak fel ezeken az adatokon pl. a németek? Természetesen azért, mert ők ezt eddig másként hirdették. (Minden szentnek maga felé hajlik a keze!) ,,Az utóbbi tízezer év leleteinek a korát a legmodernebb vizsgálati módszerekkel évtizedes pontossággal meg lehet állapítani!"

13 A Kárpát-medence időrendje ÚJKŐKORRÉZKORBRONZKORVASKOR JELEN ELŐTT HONFOGLALÁS Kr.e Kr.e Kr.e Kr.e Krisztus születése ISZ. SZERINT

14 Inváziók, népcserék? Mindezek után felmerül a kérdés: ha a régészeti leletek valóban ilyen tömegben kerülnek elő, és az elmúlt nyolcezer évben nem találnak üres periódusokat a Kárpát-medencében, akkor a régészek miért nem bizonyítják a folyamatosságot? Azért nem, mert nem ezt tanulták. A régészeti képzés egyik fő tárgya a történelem, és a jó régész jól megtanulja a hamis történelmet, ami szerint itt egykor egymást érték a totális népességcserék, népirtások, inváziók. Természetes tehát, hogy a régészek megpróbálják ezek nyomait is felmutatni, s amikor ilyeneket nem találnak, akkor a tanultak szerint kijelentik, hogy a kerámiák díszítő motívumainak a megváltozása bizonyítja a népességcserét. Idejött - mondják ők - egy új nép, újfajta kerámiát hozott, (ebből tudjuk hogy idejött,) ,,nyilván" kiirtotta az itt élőket, majd a helyükbe telepedett. Ez a legtöbb esetben egyszerűen nem igaz. Főleg azért nem, mert az előzőek szerint kiderült, hogy majdnem minden esetben az itteni leletek a régebbiek. Ami pedig itt volt először, azt nem lehetet máshonnan idehozni!

15 Az új kerámiák legtöbbször csak újítások A képeken egymástól teljesen eltérő kultúráknak (és népeknek) tulajdonított alkotások láthatók. Jobban szemügyre véve azonban kétségtelenül felfedezhető a párok közötti rokonság. Nem a népesség változott meg tehát, hanem csak a divat! 8000 év nagyon nagy idő!

16 Ősemberek A jobboldali képen a népirtó történelem megálmodóinak rosszindulatú elképzelése látható, ami szerint egykor, ha találkozott két ősember, az egyik feltétlenül agyonverte a másikat! Ugyanezt képzelik a réz és a bronzkor emberéről is.

17 Kezdik belátni... ,,Korábban ugyanis arról volt szó, hogy egy-egy új régészeti kultúrának, tárgytípusoknak a megjelenését kivétel nélkül mindig migrációval, vagyis egy új népcsoportnak a megjelenésével hozták kapcsolatba. Gordon Childe híres régész volt az első, aki a század első felében arról beszélt, hogy az új kultúrák mindig bevándorláshoz, új népcsoportok megjelenéséhez köthetők. Aztán voltak, akik egyenesen azt gondolták, ezek az új népek agyoncsapták a régit, és a helyükbe telepedtek. Lám, lám, hiszen egész más kerámiát használnak, mondták." ( Magyar Szemle: Beszélgetés Bánffy Eszterrel ) Egy kultúrát nem csak egy kerámia jellemez, hanem sok minden más is. (Életmód: állattartás, földművelés, házépítés, temetkezési szokások, egyéb eszközök, stb.) Ha ezek közül csak egy változik meg, az a legtöbb esetben csak a divat változását jelenheti.

18 Rendszeres népcsere helyett folyamatos ,,fejlődés" Hazai talpcsöves kerámiák időrendben

19 Hogyan éltek újkőkori őseink? ,,Sajtot ettek az Alföldön a neolitikumban" ,,Egyedülálló régészeti leletek bizonyítják, hogy az Alföld területén élő újkőkori őseink ismerték az olyan tejtermékek előállításának módját, mint a ma is kedvelt sajt vagy joghurt éves agyagedényeken talált zsíros ételmaradékok árulkodnak újkőkori őseink ételfogyasztási szokásairól, amelyek az eltelt évezredek dacára nem sokban különböznek attól, ahogy ma táplálkozunk. Legalábbis a választék tekintetében: tejföl, sajt, joghurt, hal, és mindenféle gyümölcs, mint például eper, málna, alma vagy szilva szerepelt a mindennapi étrendben. Na és persze rengeteg hús, legyen az marha, kecske, vagy akár juh..." kor.hu/cikk.php?article=12348http://www.mult- kor.hu/cikk.php?article=12348

20 "Komputeres szimulációs vizsgálatunk során a tejfogyasztási képesség és az állattenyésztés elterjedését vizsgáltuk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a laktáz-perzisztencia 7500 évvel ezelőtt az úgynevezett vonaldíszes kultúra népénél alakult ki." Mark Thomas University College London Ezek a britek mintha kissé maguk felé húzták volna a Kárpát- medencét ?

21 Hazai körépítmények Polgár-Csőszhalom: Stonehenge hazai rokona 3000 évvel idősebb! Stonehenge

22 14 kultikus körépítmény Baranya megyében.

23 A hazai körépítmények nyomai Solt Külső kör: 550*400 m Belső kör: 100 m Szemely Villánykövesd Ötször akkora mint Stonehenge.

24 Fejlett földművelés •,,Rekonstruálják a kőkori gazdálkodók mindennapjait Az első gazdaságokat létrehozó emberek Közép-Európában az i.e. 6. évezredben... ismerték és alkalmazták a szántásos talajművelést és az állattenyésztést..." •http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=15600http://www.mult-kor.hu/ci kk.php?article=15600 •,,Világméretű volt az újkőkori baby boom A legeltetésről mezőgazdálkodásra váltó újkőkori társadalmak demográfiai átmenetével foglalkozó új tanulmány szerint... bizonyíthatóvá vált a neolitikum idején lezajlott világméretű népességrobbanás..." •,,Az élelemtermelés nyomán az egységnyi földterület eltartóképessége ötvenszeresére nőtt." •http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=12280http://www.mult-kor.hu/ci kk.php?article=12280 De az igavonó állat sokáig nem a ló, hanem a szarvasmarha volt!

25 Rekonstruált újkőkori ház, paticsfal Polgáron, az M3 Archeoparkban bárki megnézheti ezt a házat. A helyben talált, újkőkori leletek alapján építették újra. Fala tapasztott vesszőfal, azaz patics. Ez a technológia egészen a XX. Századig fennmaradt, és minden közbeeső korból kimutatható. Egyértelmű bizonyítéka a folyamatosságnak.

26 Újkőkori házbelső ,,Az Alföld település-sűrűsége az újkőkor idején elérte, sőt meghaladta a mai települések számát, és a lakóházak mérete gyakran jelentősen meghaladta mai átlagos lakásaink méretét."

27 A vonaldíszes kultúra hagyatékai -Arcos edény - Csőtalpas tál - Ekés-szántásos földművelés - Szarvasmarha által vontatott eke és szekér - Paticsfalas építkezés - Magyar nyelv Nem tudhatjuk, hogy az itt élők hogy nevezték magukat. A "történelem előtti" korok népeit a rájuk legjellemzőbb alkotásokról, például a kerámiákról szokás elnevezni. Ezért nevezzük ezt a népet a vonaldíszes kultúra népének.

28 Na és Mezopotámia? ,,...Korábban azt gondolták, hogy minden délkelet-európai civilizáció Mezopotámiából jött, és minél északnyugatabbról való egy lelet, annál későbbre datálható. Ez az elképzelés megdőlt, mert kiderült, hogy azok a leletek, amelyeket korábban például a Kr. e. III. évezred végi mezopotámiai tárgyakkal véltek egykorúnak, itt 1500 évvel előbb megjelentek." (Bánffy Eszter) Valóban úgy gondoltuk, hiszen úgy tudtuk, hogy minden ott volt hamarabb. Tévedtünk. Ettől viszont a szumir-magyar nyelvrokonság még lehet igaz, csak nem onnan ide, hanem innen oda irányultsággal.

29 Terjeszkedés, nyelvterjedés A Kárpát-medencéből terjeszkedő földművelők nyilvánvalóan vitték magukkal az itt beszélt nyelvet is.

30 ARCOS EDÉNYEINK Mosonszentmiklós Tiszafüred, Szegvár Arcos edényeink szintén a magyar folyamatosság sokezer éves bizonyítékai.

31 Madár testű arcosok Minden különbség ellenére letagadhatatlanul rokonok. Csak az egyik 4000 évvel idősebb, mint a másik! (Mosonszentmiklósi és tiszafüredi leletek.)

32 Arcos edény - Miska Csak rájuk kell nézni!

33 Rézkor Befejeződött a 47-es főút régészeti feltárásakor előkerült, több mint hatezer éves rézkori síredények restaurálása a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Minden folytatódik: paticsfalas házépítés, csőtalpas tál készítés, stb.

34 Kocsimodellek ,,A Kárpát-medencei kocsik formájára az egyre nagyobb számban előkerülő őskori agyag kocsimodellekből következtethetünk. A réz-illetve bronzkori - sokszor díszített - agyag kocsimodellek közül ez utóbbiak száma mára már meghaladja a hatvanat." (http://www.mnm.hu/hu/kiall/MonthlyArchive.php?id=2736)

35 Bronzkor, vaskor Bár ez a másolat kissé kicsire sikeredett, arra így is jó, hogy igazolja a paticsfalas építkezés továbbélését ebben a korban is. Még mindig paticsfal!

36 Átvettük?

37 Néhány adalék az átvettük kezdetű mesékhez Rendkívül szomorú, de a honfoglaláson alapuló történelem és a ráépített néprajz mindent elvesz a magyaroktól. Teljesen egyértelmű, hogy a kietlen körülmények között tengődő, primitív ősök feltételezésén alapul az a kötelezőnek tűnő elgondolás, hogy mi mindent másoktól vettünk át, jószerével még az anyanyelvünket is. Néhány példa: Tarsoly szavunkat a XIII. században kaptuk az osztrákoktól, legalábbis a legújabb etimológiai szótárunk szerint. (Miközben nyilvánvaló, hogy az a tár gyökből képződött sokkal-sokkal régebben, mint pl. a tárol, tart, tartó, tartály, tarisznya, stb.) Vannak aztán különféle hungarikumok, amikről szintén azt hisszük, hogy azok biztosan magyarok. Lexikonjaink szerint erről szó sincs! Szürkemarháinkat pl. a kalandozók rabolták nyugatról, a puli középkori osztrák átvétel, míg a mangalicát az országon áthajtott szerb kondákból loptuk - tessék csak utánanézni a Magyar(?) Néprajzi Lexikonban! Mi sem természetesebb ezek után, hogy a paticsfalról is csak hasonlókat olvashatunk: ,,Mo.-on vessző falú házat (csak) a honfoglalás korától építettek... A 16-19. sz.-ban az egyik legjelentősebb falszerkezet volt. Vesszőfallal építettek lakóházat, csűrt, istállót, ólat, kukorica górét, gabonást, sőt templomot és más középületet is. A 19. sz. utolsó harmadában kezdett háttérbe szorulni." (Magyar Néprajzi Lexikon) Mint láthattuk, itt már sokezer évvel korábban is építettek ilyeneket. Ami viszont a folytatást illeti, az már helytálló, lásd a következő oldalt!

38 Élő bizonyítékunk: a tákosi református templom ,,A tákosi templom igazi ékszerdoboz, ,,Mezítlábas Notre Dame"-ként is emlegetik. Európa egyetlen paticstemploma. December 24-én délben itt a fény a napnyugati rész első padjának támlájára, a faragott turulmadárra esik." (National Geographic )

39 Mióta lábas a lábas? Természetesen a bronzkor óta, mint ahogy a képek is bizonyítják. Az is látszik, hogy mitől az. De azt is észre kell venni, hogy az újkőkor jellegzetes díszei: a karcolt vonal és a bütyök sem tűnt el még ebben az időszakban sem!

40 Ilyen sincs máshol, sehol a világon!

41 Amiket valamiért nem láthatunk ,,ÖSI ARANYKINCSEINK NYOMÁBAN" ,,Októberi megnyitása óta valósággal zarándokolnak a látogatók a gall főváros közelében fekvő saint-germain-en-laye-beli Musée des Antiquités Nationales páratlan szépségű kastélyába, ahol - jobbára - a Magyar Nemzeti Múzeum birtokában lévő, történelem előtti leleteket állították ki. Párizsból az aranykincsek nyomába eredtünk. Csekély, 475 darab magyarországi aranytárgy vakítja el a látogatót a mi nemzeti múzeumunkkal egyenrangú francia régészeti múzeum földszinti termeiben. Az idő mély kútjába pillant az ember, hisz a történelmi Magyarország területéről származó kincsek Kr. e től a római hódítás kezdetéig nyúló periódusból valók."

42 Bronzkor - Szkíta kor A hajdúböszörményi bronzkori kincs az ártándi szkíta fejedelem edényei mellett. Utóbbiakat a szkíta fejedelem a hivatalos vélemény szerint Görögországból importálta. Tessék csak alaposabban megnézni őket! Szkíta kiállítás Magyar Nemzeti Múzeum 2009

43 Szkíták, vérszerződés No, ilyen térképet a hazai történelmi atlaszokban nemigen láthatunk. Pedig e két területről jöttek (vissza) a szkíták, a hunok, az avarok és a honfoglalók is. Hérodotosz így írt a szkíták szerződéskötéséről: ,,Szerződéseket pedig így kötnek: Nagy agyagedényekbe bort töltenek, majd megszúrják testüket valamilyen hegyes eszközzel, és a vérüket a borba csepegtetik... Miután pedig ez megtörtént, hosszasan imádkoznak, majd mindannyian isznak az edényből." Ugye, ismerős történet?

44 Szkíták, magyarok Hejőpapi, 2008 A szkíta bronz drótfibulák dísze gyakorlatilag megegyezik a középkori magyar nemesi öltözékek díszeivel.

45 Hunok, avar-hunok Orosius: ,,Pannónia európai ország, amit nemrég a hunok foglaltak el, ezt az országot a nép saját nyelvén Hungarianak nevezi". Avar ,,puszták" Későavar lelőhelyek. Mint nemrég kiderült, Regino sokat idézett krónikája mégsem ,,elnéptelenedett avar pusztákról", hanem sűrűn lakott területekről szólt. Valaki valamikor rosszul fordított egy szót. Ezt mutatják a lelőhelyek is.

46 Honfoglalók, azaz ,,hungárusok" Werbőczy: ,,A nemesség, amelyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, amelyet most változtatott néven, az itt lakó magyaroktól Magyarországnak neveznek." (Tripartitum) El-Bakri: ,,A hungárusok Khoraszánból vándoroltak ki." (Országok és utak könyve, XI. sz.) ,,A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete, mint fentebb mondottuk, eredetét a szkíta nemzetből vette..." (Anonymus)

47 Mi történt az őslakókkal? ,,...Majd később Árpád vezér kegyesen ugyanennek a Ketelnek adományozta Sátorhalomtól egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetemben." ,,...Mikor így gyökeret vertek, akkor az ott lakók intelmeire közös elhatározással kiküldték erős csapat élén Böngér fi át Borsot a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg egészen a Tátra-hegységig, s alkalmas helyen emeljen várat az ország őrizetére. Bors pedig, miután elbocsátották, jó szerencsével nekivágott a dolognak,és a nagy számban összegyűjtött parasztsággal a Boldva vize mellett várat építtetett..." ,,...Másnap pedig a Tisza mentén a Szamos folyó felé kezdtek lovagolni. Majd tábort ütöttek azon a helyen, ahol most Szabolcs van. Ott annak a földnek a lakói majdnem mind önként meghódoltak előttük..." ,,...Akkor Szabolcs, e z a fölötte bölcs férfi ú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát - társainak közös tanácsa szerint is - öszszegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből." ,,Tétény pedig meg a fi a, Horka, a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népet hódítottak meg a Nyír erdeitől egészen az Omsó-érig." (Anonymus: Gesta Hungarorum) Az őslakók tehát túlélték a honfoglalást!

48 Ezúttal meg is írták... ,,Napjainkban körülbelül 27 ezer X-XI. századi sírt ismerünk, de a klaszszikus keleti típusú lovas sírok száma nem éri el az ezret sem." (Révész László, )

49 Hogyan történik az őstelepesek ,,elszlávosítása"? ,,Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai egyre jelentősebb számban eredményeztek VII-IX-X. századi szláv telepeket és temetőket Magyarországon. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a terepbejárások alkalmával talált durva, szemcsés anyagú, hullámvonalas díszű kerámiát elsietett dolog valamiféle kizárólagos szláv etnikumjelzőnek tartani, s az ezzel fémjelzett lelőhelyeket kivétel nélkül szlávoknak tekinteni. Márcsak azért is, mert éppen ilyenek a karosi, kétségkívül honfoglalás kori sírokból is előkerültek." (Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők) Egy biztosan avar fülbevaló

50 Az európai népek Y-kromoszómás jellemzői

51 Génjeink Az előző oldalon látható, hogy az Y-kromoszómás genetikai jellemzők szerint a magyarok nagyjából ugyanolyanok, mint például a ,,szlovák" szomszédok. Egészen közel állunk a többiekhez is, de látszik, hogy ők mindannyian rendelkeznek még valami plusszal is, amit valamiféle egyéb bevándorlók révén kaphattak valamikor. Ugyanakkor az is látható, hogy a finneknél még meglévő ,,urali" (vagy finnugor) jelző, amit ott lila színnel jelölnek, (nem sötétkékkel!) belőlünk egyértelműen hiányzik, és ugyanígy természetesen a szomszédainkból is. Különösen fontosak a pirossal és sárgával jelölt haplotípusok, mert ezeket tartják a legősibb európai jelzőknek.

52 R-1b Európai jellegű, éves múmiák Kína nyugati végében. Az innen kiinduló expanzió bizonyítékai. Az R-1b (EU18) genetikai jelző elterjedése. Teljesen világos, hogy a marker Nyugat-Európában keletkezett, és onnan terjedt tovább, egészen Kínáig, sokezer évvel ezelőtt. A mai magyarságban ez a második legjelentősebb genetikai mutató.

53 Hazai genetikai eredmények ,,Súlyos történeti következtetést készít elő a körülmény, hogy a Raskó és csoportja által sikeresen izolált 27 db 10-11. sz.-i genetikai mintán belül az egyik legjelentősebb csoportot az európai lakosság legősibb rétegére utaló markerek jelentik..." ,,A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól, valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik egymástól,és valamennyiüknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik meg. Ez egyértelműen a mai magyarság genetikailag európai eredetét jelzi." ,,...a Kárpát-medencébe érkező ázsiai eredetű csoportok genetikai lenyomata természetes módon kihígulhatott. Kérdés azonban, hogy ez a hígulási folyamat egyenletes módon, évszázadonként csökkenő tendenciát mutatva ment végbe, vagy már az Árpád-kor első évszázadának végére minimálisra csökkent az ázsiai eredetű népességcsoportok aránya. Ez utóbbi esetben ugyanis arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Kárpát-medence népessége nagyságrendileg múlta felül az újonnan érkezők számát..." ,, ... a mai magyarság szerológiai, és genetikai összetételében egyértelműen kimutatott európai jelleg, ugyanakkor az ázsiainak hiánya nem egyedül az eltelt ezer év keveredéseinek köszönhető, hanem már a honfoglalás- és Szent István- kori Magyarország lakossága is szinte kizárólag biológiailag európai eredetűekből állt." (Magyar Tudomány október)

54 Nyilvánvaló, hogy a magyarok legnagyobb része már sokezer éve itt él a Kárpát-medencében. Elsősorban őket kell tehát az őseinknek tekintenünk. Ne tagadjuk meg azért Árpád népét se! Mert ha a genetikusok nem találnak a magyarokban semmi különöset, semmi ázsiait, akkor ennek csak egy magyarázata lehet: a honfoglalók is ugyanolyan genetikai jellemzőkkel rendelkeztek, mint az itt élők. Ebben az esetben Magyar Adorjának még abban is igaza van, hogy Árpád honfoglalói nem mások, mint az innen korábban kiköltözött ősök hazatérő utódai! ? Tóth Imre Mit is mondhatunk ezek után?
 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
A Kráter Könyvkiadó kedvezményes könyvvására
  2016-12-02 19:37:46, péntek
 
  Szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe a Kráter Könyvkiadó nemes ajánlatát :


Karácsonyig tartó kedvezményes gyermek- és ifjúsági könyvvásár

Közeleg két jeles ünnepünk, a Mikulás és a Karácsony.
Ebből az alkalomból az eredeti árhoz képest 50%-os kedvezménnyel, 340 Ft-ért kínáljuk mesefüzeteinket, kb. 7-800 Ft-ért keménytáblás mesekönyveinket, 1750 Ft-ért ifjúsági regényeinket.
Kérem, ajánlja ismerőseinek is ezt a páratlan lehetőséget!

Mesék és mondák (színes, képes, keménytáblás könyvek, A4-es méretűek, rákattintással láthatók a részletek):

Mesék:

Benedek Elek: A nagyotmondó legény
Wass Albert: Mese a kék hegyekről
Wass Albert: A hét holló
Wass Albert: A zöld szakállú király fia
Wass Albert: A zenélő ezüstkecske
Wass Albert: A legkisebb királyfi és a táltos paripa
Wass Albert: A gazda és a kereskedő
Wass Albert: A medve és a huszár
Wass Albert: A békaporonty kalandjai
Wass Albert: Csámpás, a rucafiú
Wass Albert: Az éjjeli pávaszem
Wass Albert: Csupafej, a jégmadár
A repülő kastély
János vitéz

Mondák:

A tihanyi visszhang
Botond
Lehel kürtje
Wass Albert: Isten ostora
Wass Albert: Egyesülés a székelyekkel
Wass Albert: Tonuzoba
Wass Albert: Bálványosvár

Wass Albert-mesefüzetek (a keménytáblás mesekönyvek A4-es füzet változata, izgalmas feladatlappal kiegészítve):

Mese az erdőről
Mese a kék hegyekről
A mátyás és az őz meséje
Évszakok teremtése
A vitatkozó mókus
A harkály meséje

Ifjúsági illusztrált meseregények:

A fáraó menyasszonya
Egyedül a világ ellen
Hanky tanár úr


10 ezer Ft feletti megrendelés esetén a könyveket ingyen kiszállítjuk.

Megrendelhető:


Kráter Könyvkiadó
H-2013 Pomáz, Búzavirág u. 2.
tel./fax: **36-26/328-491; vagy: **36-20/91-53-234
e-mail: krater@krater.hu


A KRÁTER KIADÓ HONLAPJA :
Link




 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
Honlapajánló : Kitüntetések és jelvények
  2016-11-21 23:46:48, hétfő
 
  Kitüntetések és jelvények


Link





Az I. osztályú Tiszti Szolgálati jel keresztje ( Horthy - korszak )
 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
Magyarody Szabolcs a Lánchíd rádióban
  2016-11-07 21:55:32, hétfő
 
  93 éves, fantasztikus nagy magyar ember, aki sokat tett a magyarságért Kanadában és Amerikában. Mert tenni mindig lehet, ha megvan a belső késztetés.
Érdemes végighallgatni a 25 perces interjút az alábbi linken :


Link


Honlapjai :

Link


Link


Link - angolul





Magyarodi Szabolcs

Róla írták : Link
 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
Gérecz Attila költő honlapja
  2016-10-23 12:03:26, vasárnap
 
  Gérecz Attila költő honlapja


Link







Gérecz Attila életrajza és életművének utóélete

Gérecz Attila 1929. november 20-án született a Pest megyei Dunakeszin. Vallása református. Apja vitéz Gérecz Ödön, a MÁV mérnöke, akit az első világháborúban tanúsított bátorságáért avattak vitézzé. Édesanyja, az erős lelkű Básthy Irén, az apa 1943. március 15-én bekövetkezett hirtelen halála után, három fiát özvegyen, egyedül nevelte fel. Attila volt a legkisebbik. Két bátyja közül Ödön katonai pályára készült. Ludovikás főhadnagyként vett részt és sebesült meg a második világháborúban. Árpád neves hegedűművész, karmester volt.

Attila 1944. őszén vonult be a Nagyváradi m. kir. “Gábor Áron" Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Sümegre menekített alakulatához. A második világháború alatt annak növendékeként előbb a németországi Friedrichshafenbe, majd a város francia megszállása után Taldorfba került. A francia hadifogságból 1946. október 23-án jött haza. A dátum, hazaérkezésének napja meghökkentő.

Civil tanulmányait sorozatos magánvizsgákkal folytatta, pótolva az el nem ismert katonaiskolás éveket. Egy éven belül 3 gimnáziumi év tananyagából tett különbözeti vizsgát, majd 1948-ban leérettségizett a budapesti Kölcsey Ferenc gimnáziumban. A család akkor már hosszabb ideje lakott a VI. ker. Munkácsy Mihály utca 34. alatti MÁV bérházban.

Miután családi háttere és hadapród volta miatt az egyetemre nem vették fel, vasesztergályos tanoncként egy csepeli műhelybe járt dolgozni. Ifjúi erejét, nem mindennapi tehetségét pedig a sportnak szentelte. 1949-ben, huszadik évében már a Magyar Öttusa válogatott keretének tagja, edzői szerint nagy sikerek várományosa. Pisztolylövésben legyőzte későbbi olimpiai- és világbajnokunkat, Benedek Gábort. Kitűnően lovagolt, vívott, futott, úszott és versenyszerűen síelt is.

A sport pályafutást hirtelen törte derékba 1950. december 8-i letartóztatása. Többségében volt hadapródiskolás barátaival együtt, összeesküvés, hazaárulás vádjával állították bíróság elé. Ügyükben négy halálos ítéletet hoztak, három társát felakasztották. Attila a koncepciós perekre jellemző súlyos ítéletet, 15 évi börtönbüntetést kapott.

Rabként először a budapesti Gyűjtő fogházba, majd a váci börtönbe vitték, ahol a "Füveskert"-i költők, írók: Béri Géza, Kárpáti Kamil, Szathmáry György, Tollas Tibor és Tóth Bálint barátságukba fogadták és verselésre, műfordításra bíztatták. Tehetsége átütő erejű volt. Első versét, az Így bocskorosant érett, teljes értékű versnek ismerték el a szakértők. Később ezt további nagyformátumú versek, műfordítások követték.

1954. július 18-án, a nagy dunai árvíz idején a váci börtönből megszökött. Korábbi sportteljesítményei jelentősen közrejátszottak abban, hogy a medréből kiáradt, jéghideg Dunát átúszva, veszélyes helyzetek sorozatán át bejutott Budapestre. 3 nap múlva árulás következtében fogták el. Szökéséért további 3 év szigorított börtönt kapott.

A váci fogda, majd az ottani rabkórház és a pesti Gyűjtő kisfogháza (a siralomház) után a márianosztrai börtön, 30 nap szigorított magánzárka, 30 nap sötétzárka, 30 nap magánzárka, stb. következett.

Költői munkájának egyik legjelentékenyebb eredménye a börtönéveit és váci szökését megörökítő verses elbeszélése, melynek az Így bocskorosan c. kötet szerkesztése közben A börtön eposza címet adtuk. Egy másik nagyszabású és talán legutolsó börtönverse a Levél.

A budapesti Kozma utcai Gyűjtő fogház-ból az 1956. október 23-i Forradalom október 30-án szabadította ki. Még aznap találkozott író börtöntársaival az Írószövetség székházában, majd Tamási Áron íróval közösen, végleges formába öntötte a rabságból szabadult írók felhívását a Nemzethez. A szeretet, a megbocsátás, a nemzeti méretű összefogás eszméje sugárzott kiáltványából, mely a rádióban is elhangzott. Ezután néhány napig a politikai foglyok napilapjának, a Szózatnak az előkészítésén fáradozott.

November 4-e tragikus hajnalán keserű elszántsággal csatlakozott az utcai szabadságharcosokhoz. A Rókus kórház környékén két szovjet tankot harcképtelenné tett, de egy harmadikról, egy T34-es orosz tankról reá leadott gépfegyver sorozat 1956. november 7-én kioltotta ifjú életét.

Első, ideiglenes, utcai sírja a Bp., VII. ker., Klauzál-téren volt, ahová Drechsel Mária temette el. 1957. február 11-én került sor második temetésére a Kerepesi temető (Fiumei úti Sírkert) 21-es parcellájában, a forradalom többi áldozatai közé.

1976-77-ben, a hatalmon lévő 1956-ellenes politikai légkörben szárnyra kelt a hír, hogy a Temető a 21-es parcellát meg kívánja szüntetni, az ott lévő sírokat pedig véglegesen felszámolják. Ettől való félelemből özv.Gérecz Ödönnének, az édesanyának 1977. májusban bekövetkezett halálakor a család Gérecz Attila földi maradványait exhumálással a budapesti Megyeri-úti temető 39-es parcellájába, az édesanyával közös sírba menekítette át.

2001 május 8-án, 24 év elteltével helyezték vissza Gérecz Attila (és édesanyja) földi maradványait a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájába, a költő eredeti, eddig táblával megjelölt sírhelyébe.

Verseit nyugaton az 1950-es évek vége óta publikálta a Nemzetőr, Kecskési-Tollas Tibor - Németországban letelepedett “füveskerti" költő - lapja. Ugyancsak Tollas Tibor szerkesztésében több kiadásban megjelent a Füveskert című antológia, mely Gérecz Attila verseinek egy részét is tartalmazta.

Itthon, verseinek közel teljes, de több helyen az eredeti szöveget átalakító gyűjteménye Gérecz Attila, a költő - 1956 mártírja címmel 1991-ben a Stádium kiadó gondozásában jelent meg először. 1995-ben a Füveskert, majd 2000 évben a Sorsod művészete c. verseskötet jelent meg szintén a Stádium kiadónál.

A tovább pontosított, - az idő közben családi hagyatékként Magyarországra visszakerült Gérecz Attila kézirattal összevetett - még szöveghűbb kiadás, az Így bocskorosan c. kötet 2000., 2001. és 2006 években, a Kráter Kiadó gondozásában jelent meg.

GÉRECZ ATTILA POSZTUMUSZ ELISMERÉSEI

- a Honvédelmi Miniszter 307/1994.sz. parancsában előléptette
századossá (H.M. Rehabilitációs Bizottság 9/406/1994. június 30.
nyt.sz. levél.),

- a Magyar Írószövetség felvette tagjai sorába 1995-ben,

- a Vitézi Rend vitézzé avatta 1997-ben,

- a Balassi Bálint Baráti Kör 2000 február 14-én Balassi Kard
kitüntetésben részesítette. A rangos kitüntetést, a Kardot, melyet
évenként az irodalom kiemelkedő alakjainak ítélnek oda, a Magyar
Öttusa Szövetség vette át, Gérecz Attila emlékének további ápolása
céljából,

- Dunakeszi Város Képviselő-testülete 27/2004.sz. önkormányzati
határozatával a Város Díszpolgárává avatta, 2004. október 23-án,

- az 1956-os Felkelők Rabparlamentje a forradalom hőse kitüntetésben
részesítette 2004. október 23-án.

GÉRECZ ATTILA EMLÉKÉT ŐRZI

- a Budapest, VII., Klauzál-tér 9. sz. ház falán elhelyezett emléktábla

- a Budapest, VI., Munkácsy Mihály u. 26.sz. alatti Kölcsey Ferenc
gimnázium épületének falán lévő emléktábla,

- a Nagyváradi m. kir. “Gábor Áron" Honvéd Tüzérségi Hadapród-
iskola Bajtársi Köre és az általuk elhelyezett HŐSI HALOTTAINK
emléktábla a Budai Várban, a Hadtörténeti Múzeum udvarán,

- több televíziós alkotás, játékfilm,

- a Magyar Öttusa Szövetség által 1991. óta megrendezésre kerülő
Gérecz Attila Ifjúsági Öttusa Emlékverseny, melynek első helyezettje
Vándorkupa Díjban részesült, 2000-től pedig a Szövetség Balassi
Kard vándordíját veheti át,

- a Magyar Írószövetség és a Stádium Alapítvány által 1991-ben
létrehozott Gérecz Attila-díj, mely elsőkötetes fiatal költők, írók
részére 1992-től kerül évenként kiosztásra. A 9/2003.(IV.3.) NKÖM
sz. rendelet alapján a kitüntetést ma már a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériuma adományozza,

- a Dunakeszi Város Önkormányzata által Gérecz Attiláról elnevezett
utca, valamint szülőházán, a Dunakeszi-gyártelep, Állomás-sétány l5.
sz. ház falán 2004. október 23-án elhelyezett emléktábla,

- Magyar Örökség Díj posztumusz odaítélése a Magyar Tudományos
Akadémia dísztermében, 2009. szeptember 19-én.



H. Drechsel Mária




Link


Gérecz Attila : Így bocskorosan

Így bocskorosan úgy-e megnevettek,
hogy márványt törni hegynek indulok?
A számon pimasz mosolygás a jelszó,
füttyöm csibészes: én is feljutok!

Nincs tömött zsákom s hegymászó botom,
segítő kezet tán egy társ sem ad,
de vihart-oldó déli szél kölyök-
fejemre borzol lágy barackokat!

s a hegytetőn majd minden mezt lehántva,
én is kacagva szélnek öltözök,
karjukra fűznek mind a fénynyalábok,
s eltáncolunk a fejetek fölött!

Így bocskorosan úgy-e megnevettek,
hogy márványt törni hegynek indulok?
A számon pimasz mosolygás a jelszó,
füttyöm csibészes: én is feljutok!





 
 
0 komment , kategória:  Honlapajánló  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 60 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 69 db bejegyzés
e év: 1402 db bejegyzés
Összes: 22850 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3735
  • e Hét: 23549
  • e Hónap: 90796
  • e Év: 2220324
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.