Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 114 
Az őszi napéjegyenlőség
  2017-09-20 20:53:24, szerda
 
 



Napéjegyenlőségről akkor beszélhetünk, amikor a Föld mindkét félgömbjén azonos az éjszaka és a nappal hossza. Minden évben két ilyen jeles napot tartunk számon, egyet márciusban, egyet pedig szeptemberben.

Szeptember 22-én 14 óra 21 perckor a Nap eléri a kozmikus egyensúly útját az egyenlítőt, s elhozza a fény - árnyék egyenlőségének az idejét, a napéjegyenlőséget. Az évkör kiemelt napja ez, életünk felemelésének, harmonizálásának a lehetősége ekkor jelentősebb. Ezért ezen a napon érdemes elindítani olyan dolgokat, amelyek elsősorban a belső, lelki, szellemi rétegeinket fejlesztik. Szeptember 23-át követően már a déli égbolton, vagyis az “alsó világban" folytatja útját, így a lélek mélységeit világítja be központi csillagunk, a Nap.

Most van itt az ideje a fokozottabb belső figyelemnek, melyet meditációs gyakorlatokkal, csendes befelé figyeléssel is segíthetünk.

A napéjegyenlőségkor a fény és a sötétség aránya azonos, így egyfajta nyugalmi egyensúly jön létre. A bölcsek szerint a nap-éj egyenlőség hete fontos üzenettel bír, a megtisztulás és a felszabadulás lehetőségét ígéri.

Régi szokások szerint ezen az éjszakán ünnepet ültek, méghozzá a Földanyáét, az aratást és az utána következő pihenést helyezve előtérbe.

Ezen a napon test-lélek-szellem energiák harmóniarezgései is kiegyenlítődnek, valamint a múlt, jelen és jövő is összekapcsolódik bennünk.

Az őszi napéjegyenlőség napjához és az azt követő időszakhoz az elmúlás, búcsúzás és a számadás köthető. Kiváló alkalom arra, hogy emlékezzünk felmenőinkre, szeretteinkre.

Úgy tartják, hogy szeptember 23-tól a sötétség erői nyilvánulnak meg jobban. Őseink táltosai a régi hitben élve kis kenyereket, pogácsákat osztottak, elsősorban a szegények között. Érdemes nekünk is adakozónak lenni, mert a szívből, szeretetből és az önzetlen adomány százszorosan térül meg.

Hivatalosan is itt az ősz, hiszen szeptember 23-án átlépjük azt a határt, amikor már az éjszakák hosszabbak, mint a nappalok.

Szépítsük meg ezt az időszakot régi szokások felélesztésével!


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Amit a magyar nép még mindig nem tud: A Turáni átok
  2017-08-23 23:30:43, szerda
 
  Amit a magyar nép még mindig nem tud: A Turáni átok - Árulás - Esküszegés





A halott királyunknak, Szent Istvánnak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a “szent jobb"!

A nép amelyik elhagyja Istenét, azt a népet Istene is elhagyja

Miután Attila halála után fiai között nem volt győztes utód, némelyek hazamentek Szkitiába, Turániába, néhány ezer pedig magát a túlerő és az üldöztetés elől már nem hunnak, hanem székelynek nevező letelepedett és őrködött Székelyföldön, várva a Hunok (magyarok) visszajövetelét az erősítéssel.

A turáni népek közé eredetileg a következőket sorolták: török vagy türk népek, ujgorok, kazahok, oszmán-törökök, kipcsapok, szkiíták(szittyák), hunok (magyarok), avarok, mongolok, mandzsuk.
A turáni-átok a magyarság egyik feltételezett őshazájáról, az ázsiai Aral-tó környéki Turáni-alföldről kapta nevét. Az akkori idők magyar ősvallásáról alig tudunk valamit, mert kevés a hiteles forrás. Az bizonyos azonban, hogy szabad vallásgyakorlat működött a nép körében, azaz mindenki abban hitt, amiben akart. A magyarok hittérítők, kereskedők és utazók révén ismerték már a keleti- és nyugati kereszténységet, az iszlámot, a zsidó hitet és más, kisebb ázsiai vallásokat is. Sűrűn megfordultak köztük idegen népek képviselői, akiket nem korlátoztak hitbéli életükben, sőt ha valaki akart, csatlakozhatott is hozzájuk. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyaroknak ne lett volna saját hite.

A turáni-átok ősi magyar legenda, sokféle változata terjedt el, de mindegyikben közös az átok, a táltosok megátkozták a magyarságot. Legyen sorsuk széthúzás és belviszály, soha, semmiben ne egyezzenek, belső féreg rágja a nemzetet, lassú pusztulás végezzen vele. A magyarok közti széthúzás, ellenségeskedés 1000 éven át tartson. Más források szerint addig, amíg Hunnia (Magyarország) a római egyházat követi. Nézzük, hogy alakult ki az átok!

Manapság pogánynak mondják az ősmagyarokat, és ezt a pogányságot úgy képzelik el, mint a kereszténység ellentétét, holott nyelvészeti bizonyítékok igazolják, hogy ,,pogány" kori szókincsünkkel nevezzük meg a kereszténység világát, hogy a magyar nyelv honfoglalás előtti szavaival az egész Bibliát le lehet fordítani. Ez pedig azt mutatja, hogy korábbi hitünk nem állhatott messze a kereszténységtől. A lélek, Isten, hagymáz (ördög), bölcs, boszorkány, stb. mind-mind ősmagyar szavak. A vízzel való meghintés régebben is tisztított, ahogyan a kereszteléskor is a víz tisztító jelképként szerepel. A Mennyei Úr régen is minden létező dolog teremtője volt, és az engesztelő áldozat is létezett.

Íme, az egyenes vonal az ősvallástól a kereszténységig. Hiszen maga Isten neve, az ISTEN szó is két ősi istenség nevének összefonásából alakult ki: Istár, a vizek, a lélek és a termékenység istennőjének és Enlil, az ég, a föld és a világűr istenének nászából született a világ. Isten eggyé lett a világmindenséggel, akinek neve van, de személyisége nincs, mivel Ő maga az egész világ. Isten maga az élet, ezért mindenben Isten nyilatkozik meg... Ez volt az ősvallás, melyből minden más hit kialakult, elferdítve az eredeti igét. Ezért nem harcoltak elég keményen a magyarok az erőszakos térítések ellen. A táltosok megérttették az emberekkel, hogy mindegy, melyik vallás jelét vetik magukra; ha Isten nevét mondják, a világmindenség erejével töltekeznek újra. Tulajdonképpen a kereszt jele sem Jézus halálára utal, mert ez is egy ősi szimbólum. Aki a világmindenséget akarja ábrázolni, az két vonalat mutat: egyet északról délnek, egyet pedig keletről nyugatnak. Esetleg felmutat az égre, majd le a földre, aztán körbe a látóhatáron. Ez a kereszt; a legősibb jelképek egyike, mely jóval Jézus megfeszítése előtt már használt volt, és amelyet a keresztény egyház felhasznált, félremagyarázott és kisajátított.

Az áruló István

Mindezzel Rómában a mindenkori pápa is tisztában volt. Egy mindjobban elferdített, félremagyarázott hit nevében szerveztek világbirodalmat, de nem számoltak a magyarokkal, az igaz hit őrzőivel, akik mindent jobban tudtak, mindent jobban csináltak, akik leleplezhették őket. Ezért kellett idegeneket a nyakukra ültetni, amit viszont csak a vallás nevében tehettek meg. Ráadásul szükségük volt egy belső emberre, egy olyan főúrra, aki a hatalomért sok mindenre képes. Ez volt Géza fejedelem és fia, Vajk (a későbbi István).
Az tény, hogy az un. “Etelközi vérszerződésben" szent esküvel fogadták a törzsfők a fejedelem szeniorátus szerinti öröklését. Ez a szeniorátus az a rendszer volt, mely szerint Álmos legidősebb sarja örökölte a vezérlő fejedelem tisztét. Ez Géza halála után egyértelműen Koppányt illette volna. Akkor meg hogyan jutott trónra Vajk (István), akit nem illetett volna a vérszerződésben fogadott eskü alapján a trón?
A válasz egyszerű, csak talán nem szalonképes kimondani. Árulással, pártütéssel, gyilkossággal. Idegen katonák segítségével. Ma úgy mondanánk véres puccsal, majd ebül szerzett hatalmának megszilárdítása érdekében véres leszámolással.
Géza Taksony fejedelem fia volt, és puccs nélkül aligha válhatott volna belőle is fejedelem, mivel az ősi rend szerint nem ő örökölte volna a hatalmat, hanem Taksonynak rangsorban utána következő legidősebb férfirokona. Később ugyanígy nem Istvánnak, hanem Koppánynak kellett volna követnie őt a fejedelmek sorában. Hogy megerősítse magát posztján, szövetségeseket keresett, ám a magyarok közt nem találván eleget, idegenek felé fordult, és ez kapóra jött az egyháznak. Róma, hűbéresén I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának, ha a fejedelem elpusztítja a régi magyar, hun rendet és a régi vallást, amely a pápai kereszténység és így Róma vesztét okozhatta volna. Az érdekek itt találkoztak.
Géza fiát, Vajkot német papok nevelték, és feleséget is a bajor uralkodóházból választott neki. Később vette fel az István nevet (István férfinév a görög Sztefanosz névből származik, közvetlenül az Istefán alakból. Jelentése: virágkoszorú, korona ,,koszorút viselő", ,,megkoronázott"). Géza megszilárdította a fejedelmi poszt már-már csupán névleges hatalmát, és a feudalizmus béklyóit rakta a népre. Az idegen papok partnert láttak benne a római kereszténység és a német hatás terjesztésében, ezért segítették céljai elérésében, miközben fiát teljesen a befolyásuk alá vonták. Ma úgy mondanánk, hogy a gyermek Istvánt sikeres agymosásnak vetették alá. Ő pedig elszakította a magyarságot keleti gyökereitől, az eredendő ősvallást és az ősi tudást semmisítette meg és a teljes eredettörténetet, amely pedig még a keresztény térítők egy részét is megragadta és felismerésre késztette. Olyannyira, hogy némely templomban magyar írást használtak, magyarul miséztek, és ősi magyar szövegeket gyűjtöttek össze. Róma azonban ettől félt leginkább, hiszen úgy tűnhetett, hogy nem a keresztények térítik a magyarokat, hanem az ősi tudás győzi meg a térítőket. Ez nem maradhatott ennyiben, ezért István király Kr. u. 1000-ben a következő rendeletet adta ki:

,,...a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra haladó pogány írás megszüntetődjék és helyette latin betűk használtassanak... Továbbá a templomokban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinra cseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak, 1-től 10 dénárig jutalmat kapjanak. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel és vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék."

Ezt a náci Németországban könyvégetésnek nevezzük, és ma mindenki elítéli. A 10 dénáros jutalmat meg a III/III.-as ügynöki tevékenység vérdíjának mondanánk és megvetnénk.
István törvényei szó szerint elégítik a magyarság teljes eredettörténetét, azt hazudva a világnak, hogy a magyarság mindössze 1000 éves múlttal rendelkezik. Ilyen szörnyű teljes kúltúrát eltüntető gondolata legközelebb Adolf hitlernek volt. A képen náci könyvégetés.
Ez a rendelet lehetett a kezdete ezeréves balsorsunknak. Nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, történelmüket és eredetüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet igazi jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni-átok nem működik.
Vajk (István) idegen német katonákat csődít magyarhonba, majd a temérdek német katona szuronyán hatalomra emelkedik. Amikor Kádár ugyanezt megcsinálta orosz katonákkal a háta mögött egy ország gyűlölte meg. Az ugyanilyen áruló Istvánt meg 1000 év után hozsannázzuk. A magyarokat az idegen német haderő katonái polgárháborúba taszítják és mészárolják. Tetejébe idegen vallást kényszerítettek évezredes magyar vallás helyére. A felháborodott magyar törzsfőket, az ősi magyar vallás papságát, sőt saját családtagjait is legyilkoltató Vajk így lesz “dicsőséges" király. És nem utolsó sorban Vajk, a magyarság kulturális örökségét tűzzel-vassal írtatta, írásos emlékeiket az “új" hatalom egyszerűen megsemmisítette. Vajon nem átkozták joggal (Turáni-átok!) a pártütő, puccsista vezetőt és idegen német katonáit, idegen vallást terjesztő papjait, a magyar táltosok?
Egy biztos. Taksony majd fia Géza, után fia Vajk hármas szerepe alsóhangon is kétségesen dicsőséges. Gondolok itt arra, hogy nem jeleskedtek a magyarság kultúrájának, vallásának, esküvel fogadott szerződésének és eredet történetének megtartására és ápolására. Na persze felmerül a kérdés, vajon tetteikkel jót vagy rosszat cselekedtek a nemzet szempontjából? Emelkedni vagy süllyedni indult a magyar nemzet?
Vajkot, aki I. István király néven lett a magyarok királya az a Római pápa ültette a trónra bábként, akinek elődje I. Leo már Attila hadai előtt könyörgött, hogy Attila ne rombolja le Rómát. És olyan hadisarcot ígért Attilának, hogy az elvonult megkímélve a Nyugat-Római Birodalmat. Elsőként I. László rendelte el, hogy “Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson". Augusztus 20.-át egyébként az 1083-as szentté avatáskor a pápa, VII. Gergely, jelölte ki. A király fehérvári sírjánál lezajlott szertartást követően, külön kultusz tárgyává vált jobb keze, amelyet teljes épségben sikerült megtalálni.

István halála után a magyarok, ősi magyar szokás szerint, mint árulónak levágták István kezét.

A halott királynak, mint árulónak, ősi szokás szerint levágták a jobb kezét. Később a mumifikálódott kézből Róma (Vatikán) csinált ereklyét, így született a “szent jobb"!





De mint tudjuk a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, és így lesznek az árulókból szentek. Így lett a magyarság eredettörténete, ősisége, büszkesége eltörölve a germánok és a római pápaság által.
Nem szeretnénk Vajk (Szt. István) szerepét egyoldalúan minősíteni. Pusztán szerettük volna bemutatni, hogy ez a rendelet akár lehetett is a kezdete a magyar balsorsnak, más néven a kulturális, és hitéleti (spirituális) alámerülésnek. Illetve szerettem volna rávilágítani arra is, hogy esetleg lehetett alapja és kiváltója az un. “Turáni-átoknak".
A legyilkolt több ezer magyar főpap (gyógyító és történet-író Sámán és Táltos) akik mellékesen őrzői voltak felbecsülhetetlen értékű több ezer éves iratoknak (a magyarság eredet történetének) látva ősi rovásírással írott könyveik elégetését, társaik tömeges kivégzését, a főurak (törzsfők, a Gyula és a magyar vezérek) legyilkolását érthető módon akár átkozhatták is azt, aki ezt a gyalázatot végrehajtotta. Hangsúlyozom mindezt idegen német katonák és idegen papok vezetésével. Nem hisszük, hogy el kell kendőzni azt, hogy nézhető Vajk (Szt. István) hatalomra jutása és ténykedése úgy is, hogy ez volt az az idő, amikor nemcsak vallásukat hagyták veszni a magyarok, de hagyományaikat, értékrendjüket, viselkedés kódexüket és történelmüket is. Ezek nélkül pedig nem lehet jövője egy nemzetnek még akkor sem, ha a turáni átok nem több, mint mítosz.
Ha csupán a tényekből indulunk ki, akkor különös képet kapunk. A tények ugyanis azt mutatják, hogy a magyarság (hunság) évezredek óta létezett, amikor Szent István tette, amit tett. És Szent István után nem telt bele pár száz év és a tatár megsemmisítette a magyar államot. Majd röviddel utána a török. Nem sokra rá a Habsburg. Majd az orosz. Ami tény, a magyarság elsatnyult, elkényelmesedett, sorra veszíti háborúit. Erkölcsét, önbizalmát, területeit, büszkeségét.

Úgy tűnik, mintha Isten elhagyta volna népét...

Azt, hogy Szent István igyekezett kiszolgálni a nyugatot az tény. Az is tény, hogy a magyarok régi hitét kiírtatta, s az új vallást tűzzel-vassal terjesztette. Az egyház szereti is Szent Istvánt. Érthető. Ám adott-e nemzetének sikert és szerencsét az István által tűzzel-vassal nemzetére kényszerített új vallás? Az új vallás sikeres nemzetet, legendás katonai erőt generált-e a korábban régi hitével fergeteges erővel rendelkező magyarságnak?
Vajon eretnek dolog lenne-e azt a kérdést feltenni, hogy a hőn vágyott nyugat jeleskedett-e a történelem során a magyarság megsegítésében?
Eretnek dolog lenne rákérdezni, hogy hol volt a nyugat, amikor jött a tatár? És, hol volt, mikor jött a török? Na, és amikor itt felejtette magát a Habsburg? Hogy a nyugat hogyan képviselt minket Jaltában? És Trianonban? És hol voltak 1956-ban? Vagy épp érdekes kérdés lenne, hogy ma miben segít nekünk az IMF vagy az EU? A be vagy a kihordásban?

Ismétli magát a történelem

Napjaink közéleti állapota aligha szorul bővebb bemutatásra, hiszen nyilvánvaló, hogy vezető magyar politikusok törekednek az ország, a nemzet kettészakítására. És még csak azt se mondhatjuk, hogy új jelenség ez a hazai politikai életben; elég belelapoznunk a történelemkönyvekbe, hogy hasonló helyzetek tucatjaival találkozzunk... A körülöttünk élő népek előszeretettel dörgölik az orrunk alá, hogy a magyarok ötszáz éve minden megvívott háborújukat elveszítették. Mi ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy azért veszítettünk, mert az ország vezetői (sőt, egy-egy hadseregünk vezérkari tisztjei is) ahelyett, hogy a külső ellenséggel hadakoztak volna, tehetségük javát az egymás elleni áskálódásra fordították. Ez vezetett közvetve a mohácsi vészhez, ahol Szapolyai ,,lekéste" a csatát, mert ő akart a király lenni és azt akarta, hogy II. Lajos meghaljon. Nem érdekelte az ország csak a saját hatalma. A Rákóczi-szabadságharc bukásához, is széthúzásunk vezetett, mert már a koncon marakodok úr és jobbágy, míg eközben a labanc győzedelmeskedett. 1849-ban Kossuth ,,elfelejtette" megadni a nemzetiségeknek a jogokat, úgy bánt velük, mint velünk a Habsburgok. A nemzet széthúzása vezetett ahhoz is, hogy vesztesen kerültünk ki az első és második világháborúból, de még az 56-os forradalom is ezért bukott el. Hogy van az, ha bármit is mond a kormány az rögtön mást, gyökeresen ellenkező véleményen van? Mi ez a megosztás, széthúzás. Miért oszt meg Orbán Viktor? Miért hazudik Gyurcsány? Tényleg, még most is hat az átok? Vagy csak egy legenda?


Magyar Feltámadás/magyarno.com


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Őseink hitüket és ősvallásukat egykor feláldozták Európa
  2017-08-20 21:18:36, vasárnap
 
  Őseink hitüket és ősvallásukat egykor feláldozták Európa oltárán





"Megtartani és jogtalanul eltulajdonítani a közös forrásból merített értéket (meg nem osztani mással) pedig felelőtlenség, ami törvényszerűen megbosszulja önmagát..."

Géza Taksony fejedelem fia volt, aki puccsal ragadta magához a hatalmat, melyet ősi rend és szokás szerint nem ő örökölt volna, hanem Taksony legidősebb férfirokona.

Géza szövetséget kötött az egyházzal, amely hűbéresén, I. Ottón keresztül segítséget ígért Gézának.
Ennek fejében el kellett pusztítani a régi, ősmagyar rendet, szellemet és vallást.
Vajk-István idegen papi nevelői és idegen felesége segítségével megszilárdította hatalmát.
Aztán keresztényi könyörülettel kiirtotta családjából a Vazul-ágat és közvetlen rokonságát, forró ólmot öntetett füleikbe vagy élve eltemetette őket. Kegyetlenül megölte és felnégyelte az ősi hitet képviselő Koppány vezért, a Csanáddal való leszámolás után negyvenezer jó magyar vitézt hányt kardélre.
Aztán idegen érdekek és a feudalizmus béklyójába rakta a szabad magyar nemzetet.

Vajk-István idegenekkel vette körül magát, elszakította a keleti kapcsolatokat és gyökereket, megsemmisítette az ősi gnosztikus tudást, erőszakkal felszámolta a régi nyelvet és az ősi szeretetvallást.
A szörnyű és erőszakos hittérítés következtében ötszáz évig, vagyis a mohácsi csatát követően lehetett csak először magyarul írni a latin helyett!
A katolikus szentmiséket a XX. század végéig latinul tartották!
A magyar néppel szemben Istvánt Róma és a Habsburg-ház akarata emelte magasra.
A véres keresztény államot megteremtő uralkodó, egy utat hagyott csak meg a múlt irányába: nem nyúlt, nem mert hozzányúlni a női princípiumhoz, a teremtő szülő Babbához, a Nagyboldogasszonyhoz.
A fenséges Istenasszonyt hozzákapcsolta Szűz Máriához, akinek oltalmába ajánlotta az országot.

István szinte mindent elpusztított a magyarság lelkéből és szelleméből, egyedül az újjászületés aktusát nem vette el a megcsonkított nemzettől.
István a fejére emelte a Szent Koronát, a Napisten körét és négy földi pántját, melyet közrefogtak a csillagok.
Az államalapító modern uralkodó homlokához érintette az univerzumot és a fényt, tetején a hatalmi realitással, a megbicsaklott latin kereszttel.
Az ősi jelek, a babiloni, a máltai, a kelta, az etruszk, a tau, a kopt, az ankh, a pártus, a hun, a szkíta, az avar, az ősmagyar keresztek, az ég-élet lélek csodás jelei, mind-mind eltűntek.
Helyettük mindenhol megjelent a nyugati civilizáció öldöklésének és halálának jelképe a latin kereszt. A földi hatalom jelképe, amelyben Istent és embert egyaránt megöltek.

Új időszámítás kezdődött. Valami hosszú időre megszakadt és elpusztult. Természeti népként a magyarok minden vesztes csata után talpraálltak, megújultak és megerősödtek.
Az Árpád-ház hatalomra jutását követően idegen tanítók jöttek az országba, akik tanaikkal belülről térítették és bomlasztották a magyarságot.
Egyedül Szent László a szigorú és igazságos lovagkirály volt az, aki beismerő bűnbánatot gyakorolt: Bűnös vagyok, mert a földi méltóság teendőit nem lehet előmozdítani súlyos vétkek nélkül vallotta be utódainak.
Ám később sem engedélyezték az ősvallást, az ősírást, a származás- és örökléstant, a nemzeti öntudatot, a felébredést, nehogy a nemzet ismét magára találjon. Idegen érdekeket képviselő, sokszor léha és élősködő papok, királyok és nemesek ültek a meggyötört magyarság nyakára.
Az egykor szabad és független nép lassan rabszolga lett saját hazájában.
Isten kiválasztott, harcos szellemi népét többé már nem a régi-égi Isten irányította a szakrális fejedelmeken keresztül, hanem a nemzettől idegen lelkiségű emberek, akiknek első volt a pénz és a hatalom.
A megfélemlített és megtört nép elhagyta Istenét, az Isten elhagyta szeretett ősi népét.
Ég és föld bennük végleg kettéhasadt.
Ezer éves balsorsunk ezzel kezdetét vette. Hagytuk elveszni ősi vallásunkat, ősi hagyományainkat, értékrendünket és történelmünket. Elfeledtük őseink és hőseink dicső emlékezetét.
Babba az egykor termékeny magyar anya előbb szűzzé, majd meddővé változott.
Ősi hitvallás és hagyomány nélkül nem lehet szép, igaz és boldog jövője egyetlen nemzetnek sem!

A magyarok hitüket (természetrend) és gyönyörű ősvallásukat (szeretetvallás) egykor feláldozták az európai beilleszkedés oltárán.
Olyan kultúrkörrel, tiszta hitvilággal és magasrendű istenélménnyel jöttek vissza ismét Európába, amely teljesen átformálta a kontinens akkori civilizációját.
A magyarság megnyerése, betörése és elvesztése létkérdés volt az Atilla által megregulázott katolikus egyházi vezetés számára, hiszen egyetlen európai uralkodóház sem volt olyan független a nyugati civilizációt képviselő pápai hatalomtól, mint az Árpád-házi vérvonal.

Mivel Európa nyílt háborúban nem tudta soha legyőzni a magyarságot, azt az ősi erőt kellett elpusztítani benne, ami hierarchikus és organikus nemzetközösségét összetartotta, vagyis múltját, nyelvét és ősi hitét kellett szétrombolni.
Az ősi magyar hitvilágban világos, áttekinthető, kozmikus természetrend uralkodott: az égi hatalmak és az evilági élet egységes rendje.
Élete során ez a nép, a kölcsönös égi és földi rendet fenntartotta és folytatta, a születés és halál szent misztériumát felajánlotta Istenének.
Egy Istent vallott, esküdvén vért áldozott, gyermekeit megszentelte, táltosait beavatta, a harcot és küzdelmet tisztelte, ellenfeleit becsülte, halottait arccal a Nap felé temette.
Soha nem vágyott máséra, mindég csak a magáét akarta, becsülte és birtokolta!

A magyaroknak a szabad szellem és a szabad lélek fénykultusza mindennél fontosabb volt.

Névtelen forrásból közzétette: Virág Edit

Fotó: Magyar Nő Magazin

magyartudat.com


Forrás: Link
 
 
2 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Turulcsibe tábor Konyáron 2017 július 31- augusztus5
  2017-07-15 16:57:27, szombat
 
  Szeretettel továbbítom Kovács Kálmánné Nóri levelét:

Konyár 2017. Áldás havának 31. napjától Új Kenyér havának 5. napjáig tartandó
Turulcsibe tábor eseménysora Konyár

Táborunk célja gyermekeink nemzettudatának erősítése.
Ismerjék meg a valós múltunkat, népünk népművészeti-, népi tudását, hagyományát.

A tábor központi témája a 1456. július 22.-i nándorfehérvári győzelem megismertetése, illetve Arany János születésének 200. évfordulója kapcsán nagy költőnkről megemlékezés

1.nap Áldás havának 31. napján

10-11-ig Bejelentkezés a táborba
11-től Tábornyitó szertartás
12-től Ebéd
13-tól A tábor szkíta törvényeinek megfogalmazása
14-től kézműves foglalkozás: ...... ............
a foglalkozást Pappné Borbély Judit tartja
16-tól Vidám vetélkedő
17-től Vacsora
18-tól Csordavárás, paraszti gazdaság meglátogatása
20 tól Lefekvés


2.nap Új kenyér havának 1. napja


7-től Reggeli torna
8-tól Reggeli
9-től Mesék Hunyadiról és a Nándorfehérvári győzelemről
mesél Kovácsné Nóri
10,30 Duró Kálmánné Vali néni tanárnő vetítéses előadása Nándorfehérvár váráról és a korabeli várakról
12-től Ebéd
14-től Gyöngyök Zenekar
Nándorfehérvár-daltanulás
16-tól Elmefényezés Dáviddal
18-tól Vacsora
vacsora után John Deer-rel traktorozás
20-től Lefekvés


3.nap Új Kenyér havának 2. napja


7-től Reggeli torna
8-tól Reggeli
9-től A csaták sorsát is eldöntő járványokról
előadó: Dr. Legoza József főorvos úr (a gyermekek szintjén)
11-től Egészségünk védelmében
a foglalkozást tartja: Kovács Zsoltné Ilike néni
12-től Ebéd
14-tól Solymász bemutató
15,30 Dr. Németh Zoltán és Dr. Kádas János kutatók vetítéses elődadása
a Délvidék és a Dél-Duna világáról (Nándorfehérvárnál folyik össze a Duna és a Száva)
17-től A rendőrség bemutatkozása és rendőrkutya bemutató Lukács Péter úr vezetésével
( erre még nem kaptunk jóváhagyó választ a berettyóújfalui rendőrkapitányságtól,
folyamatban van )

18-tól Vacsora
20-tól Lefekvés


4.nap Új Kenyér havának 3. napja


7-től Reggeli torna
8-tól Reggeli
9-től Átvonulás szekérrel a vadászházba a fácántelepre
A szekeret Csádi Sanyi bácsi és Csádi Gyula bácsi hajtják.
itt szabadfoglalkozás
- íjászat
12-.től Ebéd a vadászházban
13-tól Kézműves foglalkozás Kovács Zsolttal, aki Karosról jön el hozzánk
15-től vissza sétálás a művelődési házhoz
16-tól Beszélgetések a nem látható dolgokról
18-tól Vacsora
20-tól Lefekvés


5.nap Új Kenyér havának 4. napja


7-től Reggeli torna
8-tól Reggeli
9-től Rovás foglalkozás
10,30 Wing-tsun bemutató
Széll Gábor szihinggel
12-től Ebéd
13-tól Egész délutánt betöltő játékos vetélkedő
16-tól Táborzáró szertartás
18-tól Vacsora
Táborzáró cuháré
A talpalávalót a Sugalló Együttes szolgáltatja
20-tól Lefekvés


Tudnivalók:

A táborba lehet jelentkezni:

Pallás Imréné: tel.:30/519-3848
e-levél: pallas.imrene48.@gmail.com

Kovács Kálmánné: tel.:30-382-2002
e-levél: tundernori@gmail.com

A táborban szívesen látunk hozzátartozókat, családokat is.
A családoknak külön szállást biztosítunk, az egyedül érkező gyerekek felügyelete mellett az Önkormányzat vendégházában lesznek elszállásolva.
Az Önkormányzat nagylelkűsége miatt 1.000.-Ft/éjszaka lett a szállás, míg a családok a szálláshelyen megegyezés szerinti árat fizetnek.
Várunk segítőket a táborba.
Kérem, jelezzék, mikor tudnának velünk lenni, hogy a beosztást elkészíthessük.
Szívesen veszünk mindenféle támogatást.
Nem feltétlenül pénzre van szükségünk.
Minden zöldséget, gyümölcsöt, tojást, tyúkot, szörpöt, esetleg édességet, amivel ösztönözzük a gyerekek versengését.
Bolti műanyag ételt, üdítőket ( lónyál ) nem adunk a gyerekeknek. Mindhárom étkezés frissen készült ételből valósul meg.
Az alapítvány bankszámlája: Hajdú Takarék Takarékszövetkezet: 60600170-11064741, Arany Szkíta Közhasznú Alapítvány
A tábor ideje alatt nincs TV, nincs telefon.
Legfeljebb este beszélgethetnek a gyerekek a szülőkkel, de személyesen minden szülőt, rokont szívesen látunk.
A tábor díja 2.000.- Ft/nap és egy egyszeri 3.000.- Ft támogatást kérünk, mivel nagyon sokba kerül a solymász bemutató ( 100.000.- Ft ) és az udvari sátor ( 60.000.- Ft )
Táborunk fővédnöke Víg Szilárd, Konyár Község polgármestere, aki a tábor céljával egyetértve jelentősen támogatja rendezvényünket.
Kétkezi munkára és különféle terményekre, ételekre kaptunk felajánlást, amit köszönettel veszünk.
Kérdéseikkel forduljanak Pallás Imréné Irénke nénihez, vagy Kovács Kálmánné Nóri nénihez.
Az eseményekben lehetnek változások.

Debrecen, 2017. Áldás havának 14. napján

Mit kell hozni a Turulcsibe táborba?

- Ruha neműt a nyári időjárásnak megfelelően, de ne feledjük, lehet egy zápor és lehülés, amihez megfelelő öltözet kell
- Szandál és zárt cipő
- Háló öltözet, papucs
- Tisztálkodó szerek, törölköző, szappan,
- Fogkefe, fogkrém
- Szalvéta, WC papír
- Szúnyog és kullancs riasztó folyadék
- Távcső, (ha van)
- Fényképezőgép ( ha van)
- Fehér sapka
- Szennyes gyűjtésére alkalmas zacskó
- Aki teheti, hozzon egy kis mosogató szert, mosogatószivacsot, konyharuhát
- A szódavizet ingyen kapjuk, ezért lehet hozni egy kis háziszörpöt.
- Sokféle vetélkedőnk lesz, akinek van módja, adhat apró ajándékot, édességet a gyerekek díjazására, biztatására, elismerésére.
- A táborba szívesen fogadunk minden élelmiszert, gyümölcsöt, tojást, főtt kukoricát, ki mit tud hozzátenni a készletünkhöz

Mit nem szabad hozni a táborba?

- Nem lehet számítógépet, TV-t, maroktelefont
- Nem kérünk ,,lónyálat", vagyis üdítőket, energiaitalokat



 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Sarlós Boldogasszony napja van ma
  2017-07-02 20:59:19, vasárnap
 
  Kovács Kálmánné hagyományőrző levele:

Kedveseim!

Sarlós Boldogasszony napja van ma. Fordulat az év kerekében, fordulat az
életünkben. Tündér Ilona napja(Napisten havának 24. napja) után beérik
az év első fele. A beoltott ágak, és a lélekbe oltott tervek az Égi Nász
napján megfogantak, és immár beérnek.

Napatyánk lefelé indult az Égi útján, teret adva a beérésnek,
beteljesedésnek, befejezésnek. Mid a világunkban, mind a lelkünkben.

Sarlós Boldogasszony napjával kezdődik az aratás. Az írott hagyományaink
szerint a magyar ember az aratást nem Péter-Pálkor kezdi meg, hanem
Sarlós Boldogasszony napján. Megszentelt dolog az aratás, hiszen népünk
kenyere múlik ezen a paraszti munkán.

Sarlós Boldogasszony e napon elvágja a gabona tövét, hogy
megtörténhessen a beteljesedés, az aratás. Lélekszinten is elvág minden
eddigi tervet, vágyat, érzelmet,legfőképp mindazt, ami rossz, téves az
életünkben. Úgy, ahogy a learatott tarló majd helyet ad az új kenyérnek,
lelkünkben is ott a lehetőség, hogy az elvágott rész után újat, jobbat
tervezzünk. Adjunk esélyt magunknak, és ne kelljen egy elrontott döntés,
vágy miatt szenvednünk.

Nézzetek hát magatokba, Kedveseim, értékeljétek a külső-belső
világotokat! Kérjétek jóságos Égi Édesanyánk segítségét a további
életetekhez!






Áldás havának 2. napja,
Sarlós Boldogasszony ünnepe

Boldogasszonyunk e napjának az elnevezése utal a régi sarlós aratásra, amikor a nők még sarlóval arattak. Nem véletlen, hogy Boldogasszonyunk jele a Holdsarló (a Hold a nőiesség). A hagyomány szerint a férfi aratott, az asszony pedig a nyomában járva sarlójával felnyalábolta a levágott gabonát, és kötözte a kévét.

Kalotaszegen a férfi halott fejfájára ekevasat, az asszonyokéra orsót vagy sarlót festettek. A sarló megszentelt, mind fizikai síkon, mind szellemi síkon értelmezhető szerszám.

Sarlós Boldogasszony napján valami beteljesül, befejeződik. Az ,,élet", a búza beérett, lehet aratni. Földanyánk adománya a táplálás és a megtartás, Boldogasszonyunk kegyes ajándéka.
( A magyarok az aratás idejét Sarlós Boldogasszony napjával kezdték el, nem Péterpál napján.)

Sok tennivalót tartogat ez a nap! Meg kell köszönni a termést! Készülődni kell az új, a következő vetésre, az elvetendő magokat elő kell készíteni, vagyis ki kell válogatni. (jelképesen is)
Lényeg az áldás. Az aratás megkezdése előtt megáldották a gabonamezőt. A termést is, az aratókat is megáldották. Sarlós Boldogasszony e napon vágja el a szálat, megszünteti a múltat, és helyet ad a jövőnek.
Elvágja a régi élet fonalát, hogy az érett gabona átadhassa helyét a magnak. (A beteljesült élet engedje át helyét az eleven újjászületendő magnak a területet) Ám a gyökér a földben marad! Mert a gyökér emlékeztet és kapcsolata állandó a földdel. Vagyis nincs halál, nincs elmúlás! Megújuló élet van. Mivel nincs elmúlás, ezért fontos, hogy mi marad itt utánunk.

Az életért meg kell dolgozni. Amint vetsz, úgy aratsz. Ha nincs ott a fáradság, akkor jön a gaz, az elgazulás és nem az igazság. Nincs mindegy az életünkben! Két urat nem szolgálhatsz! A gaz pedig megmutatja, mi az igaz. Sarlós Boldogasszony elvágja a szálakat, de egyúttal a rossz szálát is elmetszi.
Élő élettel táplál, hogy átörökítse a mag, a magság becsét. Ez igaz a fizikai és a szellemi síkra
egyaránt.

Az éjszakai virrasztás után ez a határjárás napja. Gyalog, mezítláb (néha a búzatáblát a legidősebb asszony meztelenül járta körbe).
Akinek a földje mellett elhaladtak, az megtisztelve érezte magát, és bővebb termésre számíthatott.

Az aratandó búzába háromszor beledobták a kaszát, hogy jól haladjon a munka.

A lányok búzakalászból font koszorút tettek a fejükre. Búzakalász, pipacs és kék búzavirágból. Az érett búza a Nap fényét, a táplálást jelentette, a piros pipacs az élet tüzét, a kék búzavirág a tudást jelképezte.

A férfiak tiszta ingben, gatyában kezdtek az aratáshoz. A munka kezdetén fohászkodtak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek, s otthagyták, amíg magától le nem esett.

Az aratás ideje alatt sok helyen a férfiak tartózkodtak a házasélettől.

Bár ez a nap asszonyi dologtiltó nap volt, és aratni sem volt szabad, mégis az aratás kezdő napjának tartották, s az aratás kezdetét jelentette. Ekkor dőltek le az első rendek néhány kaszasuhintással.

Az aratás és a gyermekáldás Sarlós Boldogasszony nagy-nagy ajándéka.
A asszony ezen az ünnepen arasson egy keveset sarlóval, és szedjen kalászt, hogy a jószág ne pusztuljon.
Ekkor került a szobába a búzakorona, a művészien összefont kalászcsomó, ami ott is maradt az újig.
A Hold is sarló alakú. E szent napon napkelte előtt, a holdfénynél (a Hold Boldogasszony jelképe) sarlóval vágtak kilenc féle különös erőket hordozó gyógynövényt.

Az illat a megtisztulás kelléke volt. A gyógynövények sarlózását szó nélkül kellett megszedni, hogy az áldott növények ne szennyeződjenek a szó és a gondolat hordalékával.

A Nap által megszentelt fodormentát a csomborkával együtt a halott koporsójába helyezték, hogy megkönnyítse neki a másvilági utat.
A kakukkfüvet és a tisztesfüvet a betegek párnája alá tették, és bekeverték az ellő tehén szénájába.
A néphit szerint, ha Sarlós Boldogasszony napján esik, úgy még négy héten át esik. A Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc napig tart (40 nap). Vagy ahogy Délvidéken mondják, ,,Sarlós ha vizel, soká vizel, ha nem vizel, nem ér rá egyhamar".

E napon nem szabad kenyeret sütni, mert az kővé változik! (női dologtiltó nap).

Aratni sem szabad, mert égi háború keletkezik és a villám belécsap a kaszába!

E nap az irgalmasság napja, hiszen Boldogasszonyunk legnagyobb erénye a könyörület. A börtönben sínylődők és a halálraítéltek istápolására is kellet időt áldozni.

Meg kellett történnie a szegények ,,etetésének", mert az adakozás és gondoskodás ideje ez. Az ételben is és a lelki táplálásban is.

Sarlós Boldogasszony üzenete:

Valami beteljesült, befejeződött az életedben! Itt az aratás ideje! Fizikai síkon is, szellemi és lelki szinten is.

A bölcs tanítása az, hogy a teli kalász meghajlik, csak az üres kalász tartja fenn a fejét. Az üresfejű emberben nincs alázat, hetykén, ok nélkül fenntartják a fejüket, míg az ajándékkal, éltető tudással rendelkező ember alázatos.

Sarlós Boldogasszony a múlt szálainak elvágásával a rossz kapcsolatokat is elvágja. E naptól szabad vagy, és szabadon készülhetsz az új, tisztább jövőre!






Sarlós Boldogasszony verse

Sarlós Boldogasszony puha lépte
Kalász fölött reppen.
Elvágja a múlt gyökerét,
Hogy új termés lehessen.

Szent szerszámmal, Hold sarlóval,
Égi rendet vág ma.
Beteljesül a körforgás
Gazdag aratás van.

Boldogasszony Holdsarlója
Itt is, ott is villan.
Elvágja a lélek baját,
Jöhet boldog, víg aratás!

Óh, Asszonyunk, Égi Anya!
Nézz a szorgos magyarokra!
Metszd el most a múlt hatalmát!
Kezed adjon bő aratást!

2013. Kikelethava 4.






Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Tündér Ilona szertartás, Napisten havának 21-24 napjáig
  2017-06-23 21:43:15, péntek
 
  Kovács Kálmánné Nóri hagyományőrző levele:

Kedveseim!


Fordul az év kereke, elindul az érés, befejezés időszaka. Napisten
elkezd Égi Útján lefelé haladni, hogy a Fény átadhassa helyét a
beérésnek,termésnek,majd az őszi-téli pihenésnek.

Most még rövidek az éjszakák, csillagos az ég. Élvezzétek a meleget, a
nyarat és a Tündér Ilona éjszaka minden titkát!

Tisztuljatok Tündér Ilona szent tüzében, és párosodjatok! Ez a jövő
kezdete, a családalapítás.


Üdvözlettel: Nóri

Tündér Ilona szertartás, Napisten havának 21-24 napjáig

A nyári napforduló Napisten havának 21. napján van. Ekkor legtöbb a világosság, a Fény a Földön.
Ilyenkor ünnepeljük Földanyánkat, aki ekkor bizonyította hűségét gyermekei iránt és megadta erre az évre is a mindennapi kenyerünket, beértek a nyári gyümölcsök. Itt az ígéret, hogy a magyaroknak lesz egészséges kenyerük ebben az évben is.
Ez a nap az öröm, a hála ideje. Az emberek ünnepelnek, és három napig igyekeznek fenntartani ezt a megszentelt állapotot.

Az ünneplés tetőpontja huszonnegyedikére esik. Igazi női ünnep ez, és ezért a szerelem, a szerelmes fiatalok párosító ünnepe is egyben.
Ekkor érnek be a páros gyümölcsök, amelyek jelképezik, hogy a lét párosan tökéletes. Ekkora érik be a szent iváni alma, ami a lélek gyümölcse.
Szent Iván napjának nevezik ezt a napot, de ez is a keresztény ferdítés egyik ünnep rontása. Iván nevű szent nincs, és hiába is erőltetik a keresztények Virágos Szent János névnapját, ez nem az az ünnep! Sokkal régebbről való hagyományozás!
Közel-keleti hagyományban a tűz szentélyéhez vezető kapu elnevezése volt az ,,iván". Ív. Boltív. Még magyarul is így mondjuk. A ,,-án" a sumír őseinknél az eget jelentette. Így a két rész együtt adja : ,, ív-ég" ( régen jobbról balra írtunk, róttunk ), ,,égi ív". Vagyis egy kapuív, amit a Fény bejut a szent fénybe.

A székely kapu is erre van avatva.
Tehát a nyári napfordulón a Nap íve, a fényes égi tünemény az égbolton a legmagasabb szögben ível át.

A legnagyobb fényben él a legjobban a szerelem és minden emberi érzés.
Az igazi szerelem az mindig a befogadó nőiség, amelynek gyümölcse és jövője lesz. A tüzes, vad férfierő lángja termékenyít, de nem hordozza magában a magot, az új életet.
Ezért ez a nap a ,,lyány" nap, akinek istenasszonya, védelmezője Magyar Ilona, Boldogasszonyunk, A tündérek Királynője, az Égi Édesanya.

Írott néphagyományunk szerint egyértelműen bizonyítja, hogy ez női ünnep! Nincsenek a férfiak sem kizárva, hiszen a szerelemben ott kell lenni a nők méltó párjának, a férfiaknak is, de ők nem tevékeny részvevői az eseményeknek.

Ezen a napon a nők bevásárolnak a szertartáshoz. Szakajtó kosárnyi almákat vásárolnak ( mert vásárolni kell ,, meg kell adni az árát"a mágikus tevékenységnek ).
Az almának (a lélek )ilyen fontos szerepe van ezen a napon.
A szertüzet is az asszonyok gyújtják meg. ( tudjuk, hogy egyéb szertartásokon asszonyi kéz nem érintheti a tüzet. No, nem azért, mert a nő alsóbb rendű, mint a férfi , hanem azért, mert a férfi bír tűzerővel, és a tüzet csak tűzerő segítheti. )

Aztán dobálják felfelé az almákat, majd a tűzbe teszik és megsütik. A gyerekek bőségesen kapnak az almákból. Nyersen is, megsütve is. Végül a megmaradt gyümölcsöket kiviszik a temetőbe, és gyermeksírokra helyezik.

Ez az alma-szertartás teljesen egybeköti a közösséget. A felfelé dobálással a még meg nem születetteteket vendégelik, a jelenlévők almafogyasztása a testben lévők megajándékozása, míg a temetőbe vitt almák felajánlása a már eltávozottak részére kínálás, áldozás.
Jóslásra is használták az alma-rituálét. A feldobott almákból amerre a legtöbb gurult, ott vélték olyan jégeső bekövetkeztét, ami elveri a termést.

Háború idején pedig azt gondolták, amelyre a legtöbb alma borul, ott borul meg a nagy létszámú katona, ott esnek el a legtöbben.
Illet virrasztani ezen az éjszakán. Amíg lángolt a tűz, addig a népek átugrálták a tüzet, legelőször az az asszony ugrotta át, aki az almát vitte. Ez a tűz megtisztított, betegségtől, lábtöréstől megóvott, és védelmet nyújtott.

Amikor már csak parázs volt, akkor áthajtották rajta a disznókat, birkákat, végül a lovakat is.
A néphit úgy tartotta, hogy szentiváni tűz párosít!Ezért a fiatalok párosan ugrálták át a tüzet. Közben pedig a fiatalok párosító énekeket énekeltek a rutafáról:

,, Magas a rutafa,
Ága elágazik.
Még a tengeri is átal hajladozik."

Az ének az Égig érő fáról. Életfáról. Istenfáról. Tetejetlen fáról, Világfáról énekeltek, ami összeköti a Földet az Éggel. Így állandó az áramlás, a kapcsolat a lélek két otthona között. A rutafa egy minél magasabb fa legyen, ez az ünnep jelképe. Ám a teremtésben minden párosan szép és teremtő! A nyári napforduló párja a téli napforduló.
Álom havának huszonegyedik napján megszületik Napistenünk. A fény, a kikelet ígérete, győzelem a sötétség felett.

Napatyánk útja innentől az égi íven felfelé vezet, hogy előtörő fénye elindítsa szunnyadó életet a Földön. Nagy ünnep ez! Őseink tisztában voltak a Nap ezen fizikai létével, minél magasabb az égi ív, annál nagyobb szögben éri Földünket a napsugár.
Ezért őseink megünnepelték Napisten születésnapját, majd három nap múlva ismét kimentek a megszentelt helyre.

A Nap a Sólymok Sólyma még erőtlennek tűnt, ezért eleink sólymokat röptettek az égre és tüzes celőkéket lőttek a Nap felé, hogy segítsék emelkedését az Égi Úton, a szentíven.
Bizony, őseink tevékenyen vettek részt a fény növelésében. Nyílván, nem fizikai értelemben emelkedett a Nap, hanem energetikailag és áldott rezgéseiben.
A Sólyomünnepen is ott van az Égig-érő fa, a Világfa, a Tetejetlen fa minden otthonban. Már fenyőfa képében almákkal díszítve.

Az almának is megvan a sólyomünnepi szerepe. A Kerecseny napon a családfő egy almát annyi felé vág, ahány tagú a család. Meg az állatoknak is kell adni.
Ám, ami az óriási különbség a két fordulat között az az, hogy nyári napforduló napja a szentiván elindul csökkenő ívű pályáján. Beteljesítetés, beérlelés, befejezés és harmóniában elaltatja a világunkat. Egy kicsit az elmúlást, a halát is hordozza ez az időszak.
A téli napforduló pedig az újrakezdés.

Az ébredés, a kikelet és újjászületés ígérete. Égi pályájának íve az új életet hozza.
Népünknek ez a bizonyosság az élet körforgására. Napatyánk égi ívén való létezése az egyensúly a világban.
A nyári napfordulón a Teremtő Istennő, Boldogasszony uralma, a téli napfordulón az ő méltó párjának megjelenése, Teremtő Ősurunk, Napisten megszületése.

2017. Napisten havának 6. napján Tündér Nóri

(forrásként használva Hintaian László János világhálón közzétett anyagát )





Pirosrózsás Boldogasszony, korán elhalt gyermek pártfogója
Napisten havának 24. napja

Elmúlt a nyári napforduló, a Nap az égi útján elindult lefelé, elkezdődött a fény csökkenése. Valahol utalás ez az emberi életre, mert aki a gyermekét, a szeme fényét veszti el, annak az ég is beborul, életéből kihúny a világosság.

Nincs az emberi életben nagyobb csapás, mint amikor a szülő temeti a gyermekét.

Mikor mondhatjuk, hogy a gyermek korán eltávozott? Független ez a gyermek életkorától, ha a szülei előtt távozik a földi létből. A rend szerint előbb a szülőnek kell az Égi Hazába, a Tündérek Útjára megtérni.

A gyermekét elveszítő szülő csak a megválaszolhatatlan kérdéseket teszi fel a süket világnak, hiszen földi síkon nincs értelme a gyermek, főleg a kisgyermek halálának.

Csak a korán elhalt gyermek pártfogójához, a Boldogasszonyhoz fordulhat ilyenkor, aki a Piros Rózsák Királynője ebben a megnyilvánulásában.

A szülő még a tragédia után is azt keresi, miként egyengethetné most is a gyermeke útját, ezért fordul Boldogasszonyunkhoz. A Piros Rózsák Királynője földi szemmel nézve pártfogó, égi szemmel tekintve a lélek istápolója.

A gyermekhalált sok titok övezi. Az orvostudomány még ma sem tudja, mi okozza a bölcsőhalált, sem azt, hogyan lehet daganatos egy kisded.

Biztosak lehetünk abban, hogyha egy gyermeklélek a ,,hazatérés" e rövid útját választja, akkor arra neki van szüksége. Ki tudja, a sors fonala miért vágatott el oly hamar, de biztos, jobb, ha a lélek a Pártfogó Boldogasszony védelme alá kerül, aki Égi Édesanyaként gondoskodik a gyermeklélek további sorsáról, útjáról.

A gyermekhalál bekövetkezhet korábbi leszületési kötelezettség vállalása miatt. Esetleg akkor, ha a lélek meggondolta magát, s mégsem akarja ,,végigjárni" a pillanatnyi életének iskoláját. Lehet egy megtapasztalási szándék egy tragédiában meghalni, vagy annak vállalása, hogy a korai halálával felhívja a szülei figyelmét helytelen életmódjukra, torz cselekedeteikre, így ösztökélve őket a változásra. (A gyermek halála meg is változtatja az embert!).

A gyermek tisztes elengedése után az itt maradottakat istápolni kell! Kiüresedett az élet, ám tovább kell élni, és kezdeni kell valamit a megtört élettel is! Kell a remény, a biztatás. Ehhez ad erőt a rózsa tüze, és a Boldogasszony fénye.

Ha a szülő nem ismeri fel a gyermekhalál üzenetét, a lelke eltorzul, hibás működésbe kezd. A téves tudatosságtól komoly testi-lelki bajok léphetnek fel.

A Pártfogó Boldogasszony segít ilyenkor. A megértést, és a szeretetet árasztó Isteni Tervvel kitisztítja az emberi elméből a sötétséget és a tévedéseket. Rávezet, hogy a teremtésben mindennek van oka és értelme, még ha nagyon fájdalmas is.

E napon az asszonyok kisgyermekeket gyűjtöttek maguk köré. A kötényükből almát dobáltak fel a születendő gyermekeik lelkéért, (az alma a lélek), hogy életben maradjanak.
Sok helyen a gyermekek közé aprópénzt vagy piacon vett almát szórtak. Ugyan e célból az elhalt gyermekek megvendégelésére vetettek almát a tűzbe, hogy élvezzék a tűzön keresztül az alma illatát, zamatát, ízét. A tűz mellől pedig egyenesen a temetőbe mentek, ahol a sült almát a kisgyermekek sírjaira helyezték.

Az időjárásjóslásban a hiedelem szerint 40 napig olyan idő lesz, mint e napon.

Ekkor kellett vetni az őszi répát és a retket. Ennek a napnak az éjszakáján harmatot szedtek, hogy útját állják a marhavésznek.

E napon ,,megszólal" a gabona, kezd szőkülni.

Ha eső esik, úgy mind a mogyoró, mind a dió kevés lészen. Így tehát dió helyett sült hagymát ehetünk.

Ezen a napon kell szentjánosbogarat szedni, hajnalban gyógyfüveket gyűjteni, amelyek nagyon jó hatásúak lesznek.


Pirosrózsás Boldogasszony, korán elhalt gyermek pártfogója, üzenete:

Nagy tragédia volt az életedben, de mindennek megvan az oka és az értelme.

Fel kell ismerned ennek a helyzetnek a tanítását!
A megértést és szeretetet árasztó Isteni Terv segít kitisztítani a fájdalom miatti neheztelést a lelkedből.

Az elengedett fájdalom és bánat helyét add át lelkedben a fénynek!

Pirosrózsás Boldogasszony segít kitörölni a téveszméket, feloldja a szellem torzult működését, és megszünteti a lelki bajaidat.






Tündér ünnepre szertartásvers

Ígéret havának szép első napjára,
Napatyánk hívogat erdei tisztásra.

Szerelem napja ez, fényben illatokban,
Virágok ünnepére mézillatú lombokban.

Jöjj, magyar a párszerző tavaszban,
Tündérek táncában párt lelni magadnak.

Tündértánc napja ez, bódító nagy álom,
A jó magyar ember párjára találjon!

Égi Szülők mosolya a Napfény zuhatagja,
Fényben felébredni, ma van a nagy napja.

Magyar élet, szeretetlánc, fény, termékenység,
Mind e jónak, ajándéknak te vagy birtokosa.







Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Pünkösd a régi magyar táltoshagyományban
  2017-06-03 22:11:05, szombat
 
 



ISPILÁNG

Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa,
Rózsa volnék, piros volnék,
mégis kifordulnék...
ĺgy szól a gyermekdal, amelyet mindannyian ismerünk. De mi is valójában ez az ispiláng, amelynek emlékét mára csak ez a kis gyermekdal őrzi?
A tudós táltosok hite és hagyománya szerint ispiláng a szellem ünnepe, pünkösd régi megnevezése. ,,Ekkor ünnepeljük az ÉG PERMETÉT-t, amikor az Istenek lelkünk mellé a SZUSZ-hoz (ösztön, a kettőslélek-hitben testlélek, testhez kötött lélek) ISZ-t (eszme, szellem, a kettőslélek-hitben árnyéklélek, szabad lélek) adtak. A tiszta lánggal égő SZELLEM nem más, mint a bölcsesség és szeretet IKERLÁNGJA."

Az ünnep valamikor réges-régen egy egész héten át tartott, s a bácsák, táltosok hete is volt.
Ezek a szellemi tanítók és gyógyítók a szabad ég alatt tanították a fiatalságot, beszéltek nekik törvényekről, a régiekről, ellátták őket jó tanácsokkal.
A versenyen dől el, melyik lovat áldozzák a MÁ-nak, a magyarok istenének.
A leggyorsabb lovat felnyergelték, a táltosok megáldották.

Táltoslónak mondták. Körmenetekre ezt a lovat használták. Az a legény, aki felnyergelte a táltoslovat, a közösség által egy évig el volt látva étellel-itallal, szállással. Őt nevezték ,,ispiláng kagánjának" - pünkösdi királynak.

Ispiláng a nagy tűzgyújtások hete, valamint a ,,nagy lófuttatás" ideje is volt.
Ispiláng ünnepén leányok, ifjak, gyerekek jártak házról házra köszönteni.
A gyerekek ajándékot kaptak, a koldusok alamizsnát. Az ifjak, leányok fehérbe öltözve jártak.
Lepel alatt vezették királynéjukat meg királyukat. Bácsák, táltosok, harsányok és regősök is jártak házról házra.

Megáldották a házat és a ház népét. Vízzel és tűzzel áldottak.
A háziak cserébe megvendégelték őket.

Forrás: Máté Imre: Yotengrit 1,2,3,4. kötete






Pünkösd-Ispiláng az ősmagyar vallásban...

Ispiláng üzenete - avagy a templom nem cirkusz a pap nem bohóc-
Ispiláng egy régi magyar ünnep neve, melyet a kereszténység azonosított Pünkösddel. Ispiláng tehát egyenlő: pünkösd, ami a nevet illeti. Tartalmilag is közel van egymáshoz a két vallás ünnepe. Őseink eredeti vallásában, a BÜ-ÜN-ben, melyet ma, az egyszerűsítések korában röviden Yotengrit vallásként emlegetünk, Ispiláng a kettős istenség Férfi (hím) felének ünnepe volt, akit a tűz jelképez. ... Évezredek, évszázadok során a hit és a hiedelem egyaránt új meg új elemekkel gazdagodott, lévén őseink vallása un. Összegző (integráló) jellegű... Levédiában, Etelközben idegen eredetű vallások is megvetették lábukat őseink társadalmában. Például Zarathusztra vallása, a Szeredás vallás és annak kultúrforradalom jellegű változata, származéka a MANICHEIZMUS, a Manó hit.

A módot hagyjuk most figyelmen kívül, mert a hatással foglalkozunk.
A káldeus Mani kezdetben azt állította, hogy ő a Szentlélek megtestesülése, de prófétákra ritkán jellemző bölcsességgel belátta, hogy tévedett. Attól kezdve csak azt hirdette, hogy ,,legyetek jók, akkor előbb vagy utóbb eljön a Szentlélek". A Manicheista vándorhittérítők vitték világgá fehér lovon nyilazó égi íjász alakját is, János apostol Apokalipsziséből.

Ezt az égi íjászt őseink azonosították a ,,Magyarok Istenével", aki így összefüggésbe került Ispiláng ünnepével. Neki Áldoztak (=áldottak) fehér lovat, az ispilángi lófuttatás győztesét. Ez az un. ,,Pünkösdi királyság" eredete. A pünkösdi lófuttatás/ pünkösdi királyság szokását jól ismerjük a magyar irodalomból is.

Jóval kevesebbet tudunk az ünnep liturgiájáról, ami mint keresztény tartalommal IS megtöltött szokás még 1950 táján is dívott, az a pünkösdi királyné/ király ,,ugratás".
Ez pedig eképpen zajlott: 10 év körüli lányok, legalább négyen 3-5 év körüli kisfiút vittek lepellel letakarva, házról házra járva. Hasonló korú fiúk ugyanígy kisleánnyal.
Jártak házról házra külön-külön is, de ahol jobb volt az emlékezet, ott együtt, mert a rítus azt kívánta meg.

Ahol még nem veszett el a szokás értelme, ott összekoccintották a királlánt a királlal. A nagy Ispilángi Szer (celebrálás) gyerekjátékba rejtett nyomai ezek.
Először elénekelték a keresztény éneket:

,,A pünkösdnek jeles napján
Szentlélek isten küldetett,
erősítvén a híveket,
az apostolokat....."

Ha több strófát nem tudtak, akkor már ez után fölemelték a lepellel takart kisfiút, ill. kisleányt és meglódították a levegőben. A leánykákat balról jobbra a kisfiukat jobbról balra miközben énekelték:

,,hozta isten hozta
piros pünkösd napját,
mink is megugratjuk
a mi királlánkat (királunkat)
A ,,pogány szöveg":
Ispilángnak jeles napján
istenanyánk lángot fogott,
mikor is megugratott a szerelem tüzében.
Hozta isten, hozta
ispiláng szép napját:
mink is megugratjuk
a mi királnénkat (királunkat)

ez a gyerek-pünkösdjárás ősi szertartás maradványa.

A Pogány misének, az ősi BÜ-ÜN vallás liturgikus tetőpontja a világörvényt megjelenítő örvénylő tánc. Az egymás felé közeledő táncosok, - férfi és nő - végül is találkoznak és csókot váltanak. Több táncosra is megvan a liturgikus koreográfia. Ez ma is szertartási része a Yotengrit vallás szertartásának, csak nem vittük színpadra...

Szer keretében nyilvánosan táncolható, de táncolható, mint Hagyományápolás közönségnek is.
A közönség nem azonos a közösséggel... Az igazi egyházak természetétől idegen, hogy közösséget szórakoztassanak, akkor is ha az bevételt jelent. Nekem is vannak egyházon belüli noszogatóim, aki az ősök igéjét aprópénzre váltanák, sőt váltatnák velem, mert ők maguk arra sem képesek, hogy ennek maguk ejtsék szerét. Én meg úgy vélekedem, hogy a templom nem cirkusz, a pap meg nem bohóc.

Folyamatos látványosságra semmi szükség. A Yotengrit vallás tételes vallás: van filozófiai alapja, teológiája, erkölcstana és liturgiája is van, de nem hány a pap cigánykereket. Nem a formaság a lényeg, hanem az életvitel, a tanok jegyében. Ehhez ismerni kell a tanokat, ahhoz pedig tanulás-tanítás szükségeltetik. Ezért lesz YOTENGRIT AKADÉMIA is csak nem hamarkodjuk el senki fia kedvéért, mert SZÍNVONALAT akarunk, nem zagyva szellemi abrakot. Azt kaphat az érdeklődő úton-útfélen, úgy elszaporodtak az Ősiségkucsbékerek.

Máté Imre





Ispilángi forgás

Őseink pünkösdi tánca, az ,,ispilángi forgás" az ,,ikerörvény" tanának megjelenítése táncban. YOTENGRIT az Ős-szellem ,,testesül" nősténnyé és hímmé, hogy folyamatosan egyesüljenek és egyre tökéletesebbet teremthessenek. Ezt jelenti meg a ,,forgás": Ehhez alapszinten egy táncos pár szükségeltetik, de ,,Nagy ,,SZER"-hez hét, vagy kilenc párra van szükség.
Csigavonalban állnak föl és a csigavonal közepéből indulnak el táncmozgással.
A ,,csiga" külső végénél találkoznak, s attól kezdve páros táncban haladnak egyenes vonalon... Ekkor hangzik el az ,,Egy, egyből kettő, kettő meg egy. A táncoló nők bő szoknyába öltöznek e tánchoz.

A ,,Genetikai láncot" csak olyan ünnepeken táncolták végig, amik a teremtéssel kapcsolatosak, mint például a gyümölcsoltó, vagy Ispiláng. Egyébként a Csiga ,,Szájánál" összecsókolóztak...
Ez a liturgikus magaslat....

A nép ezt a liturgikus táncot ispilángi forgásnak, meg ,,forgószél-táncnak" is nevezte.
(A nagyon hívő keresztények boszorkánytáncnak is)
A liturgikus ,,forgás" igen ősi eredetű. Az altáji népek hagyományából betört az Iszlámba is a SZUFIZMUS révén. A keringő dervis azért kering, hogy harmonizálódhassék az örvénylő Őserővel.
Ispiláng ünnepén lovat nyergeltek a ,,Magyarok Istenének" és körmenetben vezették.
Erdős Péter dédnagybátyám szerint az Ispiláng-forgásban forgó nők vizeskancsót, a férfiak mécsest vittek a táncba. ,,Az elevenebbje avval ropta, a sutábbja a forgás kimenetelihez rakta, de így vagy úgy, a tánc végin elótották a leán vízivel a legín mécsesit. Azt szokta a leán illenkor mondanyi: ,,ócsd te az én tüzemet!"

Annyi bizonyos, hogy a nőknél a kék szín dominált öltözetükben, a férfiaknál a piros. Víz meg tűz.

Máté Imre

Forrás: Máté Imre: Yotengrit 1,2,3,4. kötete


OviTévé: Ispiláng Link


Forrás : Link


 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Tündértánc ünnep
  2017-05-01 06:07:50, hétfő
 
  Kovács Kálmánné Nóri hagyományőrző ( TündérNóri ) levele:

Kedveseim!

Ma van Ígéret havának első napja. Ünnepnap! No, nem a munka ünnepe, hanem a Tündértánc napja. A magyar szerelem napja!Szerelmetes őseink szerelméből kaptuk ezt a csodálatos országot, és lettünk mi is, mint kései utódok.

A magyaroknál a szerelem napja nem kötődik Jégbontó havának 2. napjához. Az csak a verebek násza. Hideg, szürke, ösztönszerű.

A magyaroknál a szerelem csoda, és a csodákhoz színek, fények, illatok és fény kell. Amikor az ember szerelmes, akkor van legközelebb Teremtőjéhez. Őseink a szerelmes egyesülésben az Égi Szülőkkel egyesültek. A nő az Égi Atyával, a férfi pedig az Égi Édesanyával. Az Égi Szülők pedig megteremtik a természet szépségét is ehhez az ünnephez.

A magyaroknál még a hazatéréskor is egyenrangú volt a férfi és a nő. Szabadon, érzelmeik által vezérelve kötötték össze sorsukat, egy életre. Épen ezért a magyarságnál a szerelemnek csodálatos tartalma van, őszinte érzelmek által jönnek létre a párkapcsolatok, és világszerte híres volt a magyarok egymáshoz való hűsége. Annyira, hogy ezt még a bizánci császár is írásba foglalta, és állította példaként.

Ha megnézzük az írott néphagyományainkat, lefejtjük róluk a keresztény rontást, akkor érthetjük meg igazán a szerelem ünnepének a szépségét, gazdagságát és fontosságát, vagyis megérezhetjük az ünnep ízét.

Kedveseim! Hívjátok hát meg szerelmetes őseiteket! Olvassátok Minő Tündér szerelmét, és kérjetek magatoknak tiszta, őszinte szerelmet! A szerelem a biztatás, az igéret, a túlélés.Soha nem vagyunk öregek ehhez a szent érzelemhez! Élvezzétek hát a szerelem ünnepét!

Üdvözlettel: TündérNóri


Boldogasszony bemutatásának ünnepe


Szerelemnek Nagyasszonya!
Lelkünk ékes Királynéja.
Kezedben a szívszerelme,
Életforrás új kezdete.

Termékenyíts minden élőt!
Mindenkinek hív szeretőt!
Boldog ifjú magyar párok,
Jövőbeli boldogságok.

Napból hulló szűz tisztaság
Legyen a mátkámon az áldás.
A menyecskék tisztasága,
A nagycsalád boldogsága.

A megszentelt nászból ered,
Minden nemes magyar élet.
Nemes Ősök tiszta sarja,
Lesz a jövőnk szép záloga.

Ősök hívása Tündértánc napjára

Ígéret havának első napja

Patak partján,virágokon,
A lombokon döngicsélő élet ,
Minden ősünk, szent elődünk
Szertűzhöz hívogatunk téged.

Tündér táncos május napján,
Gyertek ősök, vár az oltár!
Minden magyar szent elődöt,
Szittya vitézt, hun örököst.

Pártus, sumír szép ősöket,
Hívjuk, várjuk, itt az ünnep!
Tündértáncos tavasz napra,
Legyünk együtt pár órára!

Szerelmetes élet, s öröm.
Velük együtt teljesüljön!
Jöjjön lelkünből a fohász.
Termékenység s áldás várás!

Égen-földön, aki szittya,
Jöjjön velünk fohászkodva!
Népünk fényes jövőjéért,
Okos, ügyes gyermekekért!

Tündérünnep szertarás vers
Ígéret havának első napja

Ígéret havának szép első napjára,
Napatyánk hívogat erdei tisztásra.

Szerelem napja ez, fényben, illatokban,
Virágok ünnepe mézillatú lombban.

Jöjj magyar, a párszerző tavaszban,
Tündérek táncában párt lelni magadnak!

Tündértánc napja ez, bódító nagy álom,
A jó magyar ember párjára találjon!

Égi Szülők mosolya a napfény zuhatagja,
Fényben felébredni, ma van a nagy napja.

Magyar élet, szeretetlánc, fény, termékenység,
Mind e jónak, ajándéknak te vagy birtokosa!

Tündértánc napja

Ígéret havának 1. napja
Huba tanítása 2014. Szelek havának 25. napján


A szerelemnek áldozni kell egy napot! Ez a ,,szertelenség" napja is. Ilyenkor legyetek könnyedek, lendületesek, és keressétek a szépséget!
Legyetek szerelmesek Égi Szüleitekbe ezen a napon, hiszen az ő szerelmük él bennetek, és ebből a szerelemből teremtettetek.
Ez a nap arról szóljon, hogy az év hátralévő napjaiban mindig szerelmesek legyetek abba, amit csináltok, amit tesztek, mindenben.
A május az Ígéret hava, ez alapozza meg az évet. Az ígéretben minden lehetőség megvan, rajtatok múlik, mit váltotok be belőle.
Réges-régen a tündérek ezen a napon jöttek ki az erdőből. Táncot lejtettek a virágos réten, fürödtek az illatárban.
Minó tündér egy ilyen napon megpillantott egy halandó férfit, kinek férfiassága, bája megbűvölte. A tündérek sosem voltak még kapcsolatban az emberekkel.
Minót hajtotta eleinte a kíváncsiság, később pedig a vágy a halandó után. Erős vágya pedig megteremtette a férfi lelkében is a szerelmet.
Minó megismerte az emberek világát, és boldog volt a magyarok közösségében, ahol illő tisztelettel és nagy szeretettel befogadták őt.
Halandó férje aztán megöregedett, és a Csillagösvényre távozott. Ám Minó lelkében örökre megmaradt a boldog szerelem emléke.
Minó tündér visszatért tündércsaládjához, akikkel együtt ezután minden év Ígéret havának első napján kijönnek az erdőből, táncolnak az embereknek, és csodákat varázsolnak.
A csillogó, varázsos tündértánc az embereket a természetbe csalta. Ezen a napon hagyják a dolgukat, és mennek a szabadba, hogy együtt lehessenek a tündérekkel.
A tündérek pedig lejtik bűvös táncukat, hogy megkössék a kapcsolatot az emberek és a természet között. A természet a tündéreken keresztül szólítja meg az embereket, és ez a párbeszéd alapozza meg a termést is.
E napon a népek megkérhetik Föld Anyját, hogy bő terméssel áldja meg kezük munkáját.
Megkérhették a Vizek Anyját, hogy bőséggel locsolja a határt.
A Szél Atyját arra kérhették, segítse a növények és fák megporzását a jó termés érdekében, és jó irányba terelgesse az esőt hozó felhőket.
Megkérhették a Tűz Anyját, semmisítse meg az ártó erőket, és segítse a felperzselt tarlón, hogy a magvacskák egészséges, tiszta földbe kerülhessenek.
Megkérhették Napatyát, hogy életükben a fény mindig ott legyen, és segítse a tisztánlátást.
Mindezekért az emberek vállalták a szerelmet párjukkal és az Égi Szülőkkel.
Az ünnepség lakomával zárult. Mindenféle előző évi termést és az ezekből készült ételt vittek magukkal, amit a földbe ástak, vagy átadták a tűznek. Mindenfélét. Állatok húsát is, hiszen azt is a természet táplálta.
Kövessétek hát ti is őseitek hagyományát! Legyetek szerelmesek és boldogok!

Minó tündér és a halandó ember szerelmére emlékeztet a májusfa, vagy hajnalfa állítása május éjszakáján. A szerelmes fiúk választottjuknak felpántlikázott virágos fát állítanak a kapujába, hogy érzelmeiket kifejezzék.

Ebben a hagyományban minden évben találkozik a szerelmes tündér és a halandó ember boldogság-ígérete.



 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Ősi hitünk- az Életfa jelentése, jelentősége
  2017-04-03 23:25:25, hétfő
 
 



,,Minden növényi ábrázolás közül az életfa, más néven világfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát az ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. Az életfa hitvilágát a magyar népmesék őrzik: az ÚT, amelyen a mesehős az égbe, vagy az alvilágba jut."





,,Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdővel vetekszik. Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél. Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet. Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen. Mert ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá."

,,Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait. Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézte fel. A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a föld-alatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségének jelképes értékévé vált. A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet világfának neveztek."

A világfa a közép-ázsiai lovasnépek ősvallásának legalapvetőbb rendszerezési formája.

Uugyanúgy kifejezi az ősi hun, avar és magyar hit rendjét, mint jelképrendszerének szerkezeti felépítését. Igazi csoda, hogy a kereszténység felvétele után a magyar ősvallás legfontosabb vallási jelképe több mint 1000 éven át megmaradt a magyar nép emlékezetében. Hasonlóan csodálatos fák népmeséinkben és mondáinkban is megtalálhatók. Több változatban az “égig érő, tetejetlen fa" egy nagy hegyen van, a király udvarán áll (jelezve a szakrális jellegét) törzsén egy házban él a hold anyja és a hold, ungyancsak egy házban a nap anyja és a nap, vagyis a fény és a sötétség, a Nap, mint a kiáradó erő, a Hold, mint a befogadó erő.

A világfa képzete minden nagy kultúrában megtalálható, és az indoeurópai népek körében általánosan ismeretes. A magyar és az nap es holdindoeurópai népek mondái között azonban találunk egy lényeges különbséget, ami a két fát élesen elválasztja egymástól. A magyar fa csúcsán, vagy az ágai között égitestek vannak. Ez csak a magyar mondákban és díszítőelemekben fordul elő, az indoeurópai népek körében ismeretlen.

Ugyanezt a képzetet megtaláljuk viszont a közép-ázsiai lovas kultúrák népeinél. A napos-holdas világfa kétségtelenül igen régi alapszimbóluma a táltos hitű népeknek, és egész Közép-Ázsiában és Kelet-Ázsiában mindenütt ismert.

Több mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a napos és a holdas világfa. Az avarok szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak a világfa jelképrendszerének. A föld közepéből nő ki, és a koronája az eget tartja fenn. Az ég fordított üsthöz hasonlóan borul a világra, és a világfa körül lassan forog.





A magyar népi díszítőműszetben (fafaragásokban, hímzésekben) is megtalálható a hatalmas fa - a gerincoszlop, az örök szellemi erő - ágai közt a nappal, (férfi erő), a holddal (a női erő). Ízes, szép magyar nyelven elbeszélve a Világfa vagy Életfa tudománya.szellemi erő, ág, jó szellem,

Ősvallásunk egyes elemei

Őseink életében jelentős szerepet játszottak az elhalt ősök, kiknek lelke hitük szerint jó szelleme volt leszármazottainak. Tiszteletükkel osi tuzhelyfüggött össze az állandóan égő nemzetségi tűzhely, a különféle temetkezési szertartások és az emléktorok. Róluk emlékeztek meg őseink tűzre vetve az étel első darabját és az ital első cseppjét. A sötétség hatalmainak őseink hite szerint az igazi ideje az éjszaka. Elűzésük legjobb fegyvere a Nap tükre, a melegítő és világító tűz, amiben őseink tanyáznak, ezért nem szabad a tűznek kialudni. A tűzhely körül foglaltak helyet a családi és nemzetségi jelképek, melyeket Szent Gellért “szkíta bálványoknak" nevezett. Ezeket a mély értelmű és éltető szimbólumokat alacsonyította le az európai “kultúra" “tűzimádássá" és “bálványimádássá".





A halottal vele temették használati tárgyait és lelkének kiengeszteléseként halotti tort ültek. A család őseinknél annyira megbonthatatlan egység volt, hogy az a túlvilágon is folytatódott. Őseink szerint az égi hatalmak nem mások, mint őseik szelleme. A nagy család munkamegosztása hitük szerint a túlvilágon is folytatódott: a férfiak a Nap és a Hold pályájával törődtek, az asszonyok az élet vízére és a születendő gyermek lelkére ügyeltek. A becsületes embernek hét ősét kellett ismernie.

A kereszténység felvételével az égi nagycsaládok rétegei lassan a múltba vesztek és kialakult belőlük a rétegekre osztott mennyország. Az alsó rétegekben lakik az isteni lények többsége, felfelé haladva egyre kevesebb lény tartózkodik, míg legfelül székel az Úristen. Ehhez a világos rendhez járul még hozzá a teremtéssel kapcsolatos hitvilágunk, miszerint ami létezik, azt teremtett dolognak képzeljük.

Az égig érő fa (életfa vagy világfa) népművészetünk leggyakoribb jelképe. Őseink látták, hogy a növények megszületése, növekedése és halála az emberek szeme előtt folyik le és teljesen hasonlatos az ember életrendjéhez. Ám a növényzet tavasszal újraéled, viszont az ember élete halálával véget ér. Márpedig az ember a vegetáció örök megújulását átviszi az emberre.





Az emberek saját életüket átvitték a fa életére, egy olyan fáéra, amely nem nyújtja az árnyékot, egy távoli, mesés helyen érleli gyümölcseit, ahová csak a kiválasztottak juthatnak el.

Az életfa ágainak és virágainak a száma szigorúan megszabott, legelterjedtebb a hármas elosztás, de találkozunk annak többszörösével is. E fa ágai között ott van a Nap (a férfi), a Hold (a nő szimbóluma). Nemegyszer az életfa az évente kiújuló szarvasagancsból indul ki, ami a folyamatos elmúlás és megújulás egységét fejezi ki. Az égig érő fa képzetét a török népek mind ismerik.

A magyar hiedelemvilág “csudálatos fája", “égigérő" vagy “tetejetlen" fája nem egyéb, mint a táltoshitű népek világfája, amely összeköti az alsó (a földalatti-), a középső (a földi-) és a felső (túl-)világot.

Az Égig érő fa csodálatos népmesénkben is megmaradt: A sárkány elrabolja a lányt és az égig érő fa tetejére viszi. Sokan indulnak el a kiszabadítására, de kísérletük kudarcba fullad. Végül a kis kanásznak sikerül feljutnia a világfa sarkanycsúcsára úgy, hogy baltájával lépcsőt vág a fa törzsébe és a rétegekből álló lombkoronán “világról-világra" halad.





A hőst az ott lakó Szél, a Hold és a Nap anyja segíti útján. Ebben a mesében a magyar ősvallásnak három rétege ötvöződik:
1. az ég rétegződése és az egyes rétegekben lakók pontos munkamegosztása;
2. az élet fája teli tápláló gyümölccsel;
3. az akadályokkal megtűzdelt fa megmászása

Őseink föld alatti világ-képzete igen régi.

A felsőbb lények közül legélénkebben a tündérek maradtak meg, akik a csodás szépségű arany boldoghonban, Tündérországban, túl az Operenciás tengeren laknak. A tündérek a csodálatos világban az emberiség, a természet, a föld jótevő anyáiként jelennek meg, kik a halandókat kegyelve, látogatva boldogító munkával és művészettel áldják meg.

Ősi hiedelemvilágunk csodálatos állatlénye a belső-ázsiai sárkány, amely halakból, vagy olyan kígyókból lesz, melyek hét évig a mocsárban tenyésznek. Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél. Megünnepelték a Nap feljöttét és a tavaszi napéjegyenlőséget. Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság; a fény jelentette számukra az életet és az igazságot. Vezetőik szimbóluma a Nap volt; a “kündü" szó annyit jelent, mint Nap fia. Az égi frigynek a mintájára a földi házaséletben a Nap szerepe az erősebb, természetesebb és ellenálló férfié, a Hold alak- és fényváltoztató szerepe pedig a nőé.

A magyar népművészet átvészelte a mintainkvizítorok emlékirtását.

A kíváncsi és nem értő szemek elől virág-, állat-, és növényi kompozíciókba rejtette ezeket az ősi szellemvilágot idéző jelképeket. Ezek az ősi Nap-jelek ott díszelegnek a kapukon, a házormokon, a fejfákon és a kézimunkákon, kerekes változatát a nép “naprózsának" mondja. A napjel ősi tartalmát a nép elfelejtette, de formáit hagyományaiban konzerválta.A természetben élő ember az őt körülvevő világban ügyefogyott, gyenge volt, segítségre volt szüksége, felfigyelt a Holdra. A Nap fényével szemben az éj félelmeit, borzalmait a Hold enyhítette, amely alakváltozásai, időleges eltűnése és az ezzel járó sötétség révén tiszteletreméltóvá vált. A Hold őseinknél az anyaméhet, az örök emberi megújulást szimbolizálta; a Holdon elhelyezett életfa is ennek a jelképe.

A magyarok ősei a testet és a lelket megkülönböztették.

Erre utal, hogy létezett külön szó a lélekre és e kifejezés bizonyos kapcsolatban áll a lehelettel. A lélek továbbélésére utalnak a halotti torok és a temetési szertartások. Őseink szép mítosza volt, hogy a születésre várók lelke a túlvilágon az életfa ágán lakozik, onnét száll le a földi létbe, és a test halála után oda tér vissza.

Gyökérszint

A valóságban soha nem létező, sötét álmok, gondolatok, lények és történések lakhelye. Itt “élnek" a szellemek és kísértetek, s a gonosz lelkek szintén ide kerülnek, tehát a Gyökérvilág egy részét tekinthetjük Alvilágnak is. A Gyökérszint végtelen méretű és kuszaságú, hiszen a Világfa szintjei nem mérhetőek emberi mértékkel! A Gyökérszint a Világmindenség és a lelkek birodalmának fénytelen, sötét része. A Világfa tövében, a Gyökérszint legtetején áll Élet Anyó háza, aki a születendő gyermeklelkeket küldi szüleikhez fénysugáron.
Semmi különös nincs ebben, hiszen a bölcs ember rég tudja: az elmúlásból mindig új élet serken.





Törzsszint

A Világfa középső szintje kettős világ. Itt helyezkedik el ugyanis a teljes Valóság, s itt nyitható átjáró a Valóságból a Révülők Világába, a mesék és álmok birodalmába is. Aki képes révülni, itt lépi át a küszöböt, s jut a Törzsszintre, hogy azután leereszkedjen a Gyökérszintre, vagy felemelkedjen a Lombszintre. A régi sámánok is innen indultak vándorlásaikra a szellemek és istenek birodalmába. Minden, ami ébren körülvesz minket, amit tapintunk, hallunk, látunk, az a Törzsszinten létezik.





Lombszint

A Tetejetlen Fa legfelső szintje rejti magában a legtöbb csodát, mesét, varázslatot, bűbájt. Színes, változatos, kiismerhetetlen világ ez, ahol álom-, és meselények, tündérek, sárkányok, révülők és istenek, magas rendű szellemek és az égbolt lényei élnek. A Lombszint kilenc fő ágra bomlik, melyek ezernyi kisebb gallyra, és millió vesszőre, rügyre futnak szét. A kilenc vaskos ág kilenc bűbájos irányzat jelképe, “lakhelye" volt mindig, már a Jurták megalakulása előtt is. A gallyak, vesszők és a milliárdnyi levél kuszaságát senki át nem láthatja, meg nem ismerheti teljesen.





A világfa fenti képén azt is felfedezhetjük, hogy a három szinten kívül hét fokra is fel van osztva. Ennek oka, hogy valaha a sámánok a Világfát gyakorta nevezték sámánlétrának, amin fel kell mászni ahhoz, hogy valódi révülő váljék valakiből. Ez azt jelentette, hogy a sámántanoncnak be kellett járnia a Tetejetlen Fa mind a három szintjét, felfelé lépkedve a hét fokon, míg végül Arany Atyácska elé nem ért, hogy megkapja felavató kitüntetését és valódi sámán váljék belőle. A Világfa hét foka hét lépés, a sámántanonc hét esztendő tanulás, révülés alatt válhat beavatottá!

Ne feledjük tehát: a Világfa a Minden! Rajta található a Valóság, s rajta lelhető a jó és rossz, a világos és sötét, a mosolyogtató és szívszorító regék, álmok, mesék, mondák, történetek összes világa.





“az a szép fényes nap, az Isten jobb szeme,
az a szép fényes hold az Isten bal szeme,
az a futó szellő Isten sóhaja,
az a sok szép csillag Isten arcának ragyogása."

A VILÁG RENDJE

Az Alsó Világnak közepén áll a Világ Fája
Világfa tövében Föld Anyánk jurtája
Annak a jurtának bíbor az ajtaja, fehér a palástja
Világnak Fája vezet a Felső Világba
A Legelső Égben Hüvelykpicinyháza
Annak a jurtának zöld az ajtaja, fehér a palástja
A második égben Hadak Ura háza
Annak a jurtának veres az ajtaja, vasból a palástja
A harmadik égben Délibábnak háza
Annak a jurtának sárga az ajtaja, gyémánt a palástja
A negyedik égben áll Szél Kagán háza
Annak a jurtának égkék az ajtaja, ezüst a palástja
Az ötödik égben Hold Kagán háza
Annak a jurtának ezüst az ajtaja, ezüst a palástja
A hatodik égben Nap Kagánnak háza
Annak a jurtának arany az ajtaja, ezüst a palástja
A hetedik égben Arany Atyánk háza
Annak a jurtának arany az ajtaja, arany a palástja

Kiszely István: A magyar nép őstörténete,
Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága,
Sólyomfi Nagy Zoltán Ős Tenek könyve,
Cey-Bert Róbert Gyula: A magyar ősvallás,
Antalné Tankó Mária: A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
Kovács Kálmánné Nóri újévi kívánságai
  2016-12-31 13:19:34, szombat
 
  Kedveseim!


Elmúlt a 2016-os esztendő, hozott, és vitt amit kellett, hiszen nincs jó
és rossz. Élethelyzetek vannak, és tapasztalások. Rajtunk múlik, hogy
egy-egy eseményt, egy -egy találkozást hogyan akarunk megélni. Hagyjuk
feltörni szívünkből a magyar élni akarás derűjét, vagy megadjuk magunkat
a globalizáció lehúzó, pusztító akaratának.

Az elballagó év sok bajt, megpróbáltatást elénk vetett, de ha
megfigyelitek, az év végére letisztultak a folyamatok, és eredményekké
váltak az életünkben. Ez a letisztult állapot fog folytatást nyerni a
ránk következő esztendőben is. Rajtunk múlik, mit választunk, mit
akarunk megélni!

Mindig legyetek tudatában annak, hogy Napatyánk megszületett Álom
havának 21. napján, és ez az éltető fény a kikelet ígérete. Mindig
velünk van, és mérhetetlenül szórja ránk. A világosságában lássuk meg
életünk útját, és éljük meg létünk szépségét!

Napatyánk Fénye és Égi Anyánk éke legyen veletek életetek összes
hátralévő napjaiban.


TündérNóri


Kovács Kálmánné, TündérNóri két versét képre írtam:





Innen letölthető vagy nagyobb méretben megtekinthető:


Link
 
 
0 komment , kategória:  Őshitünk+KovácsKálmánné írásai  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 114 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 1186 db bejegyzés
Összes: 22634 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3026
  • e Hét: 25452
  • e Hónap: 134809
  • e Év: 1794176
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.