Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
B András
  2011-04-07 13:04:56, csütörtök
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... 2011-04-07 10:06:29


Becsy András

A gyűrű

I.
(szökés az életből)

Belülre meg nevünk kerülne,
mutattál ott a jegygyűrűre,
hát persze, csakis úgy lesz, mondtam
a Nagy bevásárló központban

(a név védett, nem írom itt le,
hogy pontosan melyikben is, pe-
dig egészen jó jambus lenne,
mert ránézésre az van benne),

a betűtípust te válaszd ki,
csókoltalak meg, s hogy maradj itt,
a kocsiban hagytam valamit,

és tudtam, kinn már vár a taxi,
amiben egy lány ül (ki kérte,
hogy itt ne írjam a nevét le!).



II.
(szökés a halálból)

Ez a vonat kettőnkre vár csak,
ölelt át, s hogy most már örökre
együtt, így, neki a világnak,
a jegyeinket is előre

megvette már, de nem találja.
Csomagját a peronra tettem,
van időnk, néztem az órámra,
s nekem is még haza kell mennem,

csak fordulok, fogok egy taxit,
otthon felejtettem valamit,
- s ez az utolsó képem róla:

pakkok között egy lány (ki kérte,
hogy itt ne írjam a nevét le
- pedig remek jambus lett volna!)



III.
(hazamegyek)

Már azt hittem, világgá mentél,
angolosan, a dolgok elől,
nevettél a tejtermékeknél,
megannyi joghurt, sajt, és tejföl

előtt. Látom, nevettem akkor,
ijedtedben nem tétlenkedtél,
kikandikál a kosaradból
két zacskós tej, s fél kiló kenyér.

És csak nevettünk mind a ketten,
de mintha máshogy - nem értettem,
vékonyka, ívelt gót betűre

gondoltam, néztél a gyűrűre,
s én végre, ott, az áruházban
valami Írhatót találtam.








 
 
1 komment , kategória:  Becsy András 1.  
B András
  2010-12-23 11:43:29, csütörtök
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... 2011-03-05 11:28:01

Becsy András


Ha jön a Tél,

A szuterénben lakó részeges család
Visszahúzódik, megnémul,
Nem veri magát,
Aztán Tavasszal
A téli gumikat nyárira cseréljük,
A sportmedencéről,
A szobrokról
Lehámlik a ponyva,
Egyeztetni kell gyorsan
A szabadságokat,
Sorsot vetünk a hónapok napjain,
Mert rövid időt mérnek mostanság,
Hamar zuhan a Nyár
A kerti fehér fonott fotelbe,
Viccet ereszt a fröccsbe,
Kávét rendel,
Régi házakat fényképez,
Klaffog papucsa,
A szuterénben család veri magát,
És ezt mind a kofferében
Gondosan megőrzi, hogy
Ne kelljen sorsot vetni rajtuk,
Ha jön az Ősz,
Mely a nyári gumikat
Télire cseréli,
Mikor a szobrokra már
Ponyvák kapaszkodnak,
Fázik a sportmedence,
Ilyenkor jó kollégistaként
Teával, tollal
Szilenciumra készül,
Bohóc bambaságba
Kell bábozódnia,
De tudja,
Kékje, zöldje, rozsdavöröse
Begyógyul majd,
Ha jön a Tél.


Hagyjuk,

Nem kell forszírozni,
Untig elég ez, ami itt van,
Bent a szobában, ennyi és mi,
Amit a ,,kint" adott, már megírattatott,
Csak olvasni kell,
Riglizd az ablakot, zárd az ajtót,
Kevéske dohány, köménymagleves,
Spenót, csirke kompóttal,
A kertben nyáron bodza terem szörpnek,
Ahol a fiú tegnap a virágágyáson csigát talált,
Üres a ház, mondtad,
Nyugodtan vele alhat, kis markában
Szorította kincsét, mely másnap szaglott,
Az óvatos állat belerohadt,
S a legényke tenyerét sikáltuk,
De mintha még éreztük volna,
Mostuk egyre,
Egyre mostuk,
Aztán mondtad, elég lesz,
Hagyjuk.



Két

Leütés szünetében
Cigarettapernye száll
A klaviatúra billentyűi közé,
Míg te Angol-Holland
Bálás butikban
Ingeket, zakókat vásárolsz nekem,
Velük díszítesz fel, magadra szabsz,
Hogy hajnalban, indulóban,
Szépen öleljem át a fiút és a lányt,
Több kiló gyémántként
Nehezülsz rám,
Alattad tündöklök fényesen
Levegőért kapálózva,
Izzadtan lapátolod egyre fel
A homokóránk aljáról a sárga port,
S én segítenék, de mágiád,
Ez a varázs egy hegy tetejére ültet,
Moccanni sem bírok,
Nem engeded ki pórusaimból a nedvem,
Ne bíbelődjek, mint első találkánkkor,
Hagy aludjanak autóvezetőim
Jambikus lejtésű útjaimon,
Utazzak csak, rakjam tele kofferem,
Mert szilenciumra készülök már
Teával, tollal, köménymaglevessel,
Kevéske dohánnyal, egy tengeri csigaházzal,
Melyben a sós víz szava suttog,
Mert te tudod, szabad életem
Lüktetése a te metronómod,
Mert te tudod, így kell történjen,
Mert te tudod, ez kell nekem,
Egy a tik-tak, ez az egy-
Két.



November

Fényfonálból szőtt
báli selyem-termek az
őszi temetők.


Bika

Lány-póló alatt
keményedő mellbimbó
a májusi rügy.



Kék

Hóban üveg-arc
a Tiszából csáklyázott
örök szerelem.







 
 
0 komment , kategória:  Becsy András 1.  
B András
  2010-08-06 15:47:06, péntek
 
  Becsy András



A hetedik





Álmomban kísértett Tamara,

ő volt a szerelem szamara,

agyilag hibádzott,

nem szólt, csak iázott,

amikor rám cuppant a fara.







Állatidomár volt a Sára,

azt mondta, csináljuk, akár a

kutyák a rakparton,

nem volt nála pardon,

hátizsákként húzott magára.







Majd jött a Négy Mancs-tól Agáta,

a biológia barátja,

mint libát, úgy tömött

két akció között

fent és lent felváltva magába.







,,Kiváló Dolgozó" volt Ivett,

tárcámból mit lehetett, kivett,

mit mondjak, rászolgált,

itt volt vagy fél órát,

de az tán két hetet is kitett.







Zárdából szökött el Johanna,

a hírnévért tűzbe rohanna,

mondta, leápolna,

hogyha a kápolna

falán őt zengné egy hozsanna.









Hatodik ágyasom Franciska,

a kis liliputi artista,

bár nőtt csak apróra,

megérte a próba,

mutatványból nagy volt a lista.







Irodalmi igénnyel Klára

fülébe súgtam: kéne mára,

vállat volt, úgy mondta,

ez nem az ő gondja,

s hogy: ,, A hetedik te magad légy!"




 
 
0 komment , kategória:  Becsy András 1.  
B András
  2010-08-06 06:28:31, péntek
 
  Becsy András
A fél négyes vendég

Utolszor épp egy légy röptének í-
vét mérve latolgattam azt, vajon
a kis rovart a szomszéd asztalon
melyik vízzel teli pohár nyeli

be majd, s a kávéháznak karzatán
az érdekelt még volna, hogy csupán,
egy mondat és egy hosszú csend után,
kávét vagy sós rudat is kérsz talán.

Aztán mondtad, négyig maradjak itt,
Te most elmész s hogy ez így lesz jó, bár
akartam még kérdezni valamit,

De Te intettél, hogy fizetnél már:
volt összesen két szimpla, valamint
az a kis légy a szomszéd asztalnál.






A fényben el

Már földet ért a bra-
zil kávé illata,
mikor jöttél felém,
veled szemben meg én,

s akkor mi (két, kalap
alá begyűrt alak)
egy lámpavas alatt,
míg arra én, s te er-

re, pont a fényben el,
láttuk, hogy két darab
kialvatlan kalap

köszön, s tovább halad,
egymásnak adva át
a kávé illatát.
 
 
0 komment , kategória:  Becsy András 1.  
B András
  2010-08-04 14:58:58, szerda
 
  Becsy András
Virágének (Zsenának)

1. Füvek

Nyakig gombolt ingű felhők elől
bújnék behúzott függönyöd mögé,
s kapaszkodnék testedre egyre föl,
mint zsenge szőlőkacs sodrony köré,

s hiába húzna mélyből-nőtt azúr,
ereszteném úgy körmeim beléd,
mint vízesésnek zöldje gyökerét
síkos kövek közébe támaszul.

Az Átrium kávéház karzatán
csészéd gőzébe pólyált arcodat
légkondi' őrzi, déli hangulat,

s a fölénk hajló pálmafák, rügyek
tövén a fittre lakkozott füvek...
Az Átrium kávéház karzatán.

2. Kövek

kövek vagyunk gyémánttá csiszoltak
rácsos szerkezetem hajszálrepe-
déseiből burjánzó indák in-
dulnak szigonyként feléd kötni hoz-
zád magam suhanva budapestnek
míg a visszarohanó fák kande-
láberekkel versengve maradnak
el mögöttünk az árnyjátékokban

3. Kagylók

Trabant-szín nappalok tapéta-bája
(akár mosatlan késen tegnapi csók)
ragad, s éjjelre hálójába várja
egy összegyűrt ágy támláján túli pók.

Cipőm talpán unott rágógumi-szók
száradnak el előszobákba zárva,
s kis szélmalom-tusáik, mint kavicsok,
ropognak lépteimnek ritmusára.

Riglizd az ablakot, betedd az ajtót,
és mint ki halhatatlan művet alkot,
hozzánkvaló tésztát végy, s főzd a pörce

zsírján, hogy túró, tejföl csússzon össze,
s őrizd, ne vedd fedőjét lábosáról
ne hűljön el, s veszítsen illatából!
 
 
0 komment , kategória:  Becsy András 1.  
B András
  2010-08-04 09:37:36, szerda
 
  Becsy András
Vidéki vers

,,Alkonynak végén ablakod világa
kis titkokat küld rejtjelekbe zárva."
Talány ez itt!
Talán egy emberöltőn
át is kifoghat egy vidéki költőn,

hiszen: mivel nincsen mit versbe költsön,
ál-tématár e tippjét kérve kölcsön
fáradhatatlanul fejt, rejtekén zi-
hál, ám végül tudatlanul bevégzi.

Vidéki sors vidéki versbe írva:
a mindenségről mindhiába írna,
meg nem leli a költemény a tárgyát;

s lehet pácolva szonett-formalinba,
e művi minta itt maga a kripta,
a csend. - Hiába rakja rá a trágyát.




Képkeret

Kilencszer pont tizenkét cm
(a képen éppen átkarolva téged
füledbe súgom, hogy..., de már nem érted,
s köröttünk:): Képkeret! Hát ennyi fért el,

ezt őrzi belőlünk ez antik ékszer,
amelyben annyi pillanat, kis élet
a halhatatlanság vágyával égett,
amint mi itt, egy megbotlott igével.

Centikre mérve hát, ami marad u-
tánunk; s még gyertyacsonk, boritta damaszt,
megannyi meddő messiási adu,
s kávéskanálnyi remény rőfnyi malaszt-

ra.
Hol az a szó? - Nem jön már a számra.
Titkunk tőlünk titkolja el a ráma.
 
 
0 komment , kategória:  Becsy András 1.  
B András
  2010-06-19 14:11:22, szombat
 
  Becsy András
Angyal brigád



Sáncok mélyén tenger tövisbe
fulladt búzavirág,
a szikkadt, köves dűlő
végén bemosdik a brigád,

kinyújtóztatják csorbaságuk
némán az ókaszák,
az útfélre hullott magokon
varjak vívnak csatát,

kombájnok indulnak át
a dús táblákon, betakarítják
most a gabonát,
a konkolyt kévébe rakva

égetik el, az asztag
maradhat csupán. Aratnak.
 
 
0 komment , kategória:  Becsy András 1.  
B András
  2010-05-25 15:18:57, kedd
 
  Becsy András
Persona non grata



Negyedhárom leült a tér sarkára,

lábánál pincérek perdültek, játszva

zötyögtek a tuják előtte sárga

sállal, zsiráffá mozdult egy akácfa.



Az átfázott smaragd foltozta tető-

kön a triangulum lehunyta szemét,

rozsdagyepből rézkürtök bújtak elő,

a cintányércen megkövült az ebéd.



Egy negyvenes nő két nylon szatyorral

megállt a téren, majd bólintott: ,,Szóval

megint Negyedhárom, és ismét piknik."



s a zsiráf az asszony hajába súgta:

,,Önt is várjuk majd holnap, jöjjön újra,

de ne legyen ilyen pontos! Nem illik!"







Élményfürdő



kongatnak jönnek a hullámok a medencében

törülközőkről nők és férfiak ugrálnak fel

elszáradt fűszálak hullnak le róluk a földre

egy turnus pontosan öt percig tart szaladni kell



lassan csomósodó kávépor a tej tetején

egy irányban mindenki bugyognak maguk alá

hátukba várják a víz bársony-lágy lökéseit

amelyek a lányok mellét az állukig dobják



két nagy hullám között kallódva kallóznak vissza

lábujjhegyen tipegve furakodnak helyükre

comb combhoz csusszan elnézést rötyög néhány toka

sodrás van sodródnak majd aztán kongatnak megint



nők és férfiak fekszenek frottír tükreiken
elszáradt fűszálak tapadnak a testekre fel

 
 
0 komment , kategória:  Becsy András 1.  
B András
  2010-01-20 14:18:09, szerda
 
  BECSY ANDRÁS
Kezdődik
Kávé, kristálycukor,
a zongora mellett
egy moll-leheletet
egy akkord ér utol,
a szomszéd asztalnál
ezüst füst-fonálból
selymet sző, varázsol
egy cigarettaszál.

A pincér pultnak dől,
de intenek neki
az éj kellékei:

már díszszemlére vár
kancsó, korsó, pohár,
hát tápászkodjon föl.
Születésnapomra
(József Attila tiszteletére)
I.
Mint püffedt báb, melyet kéreg
rejt el rakás falánk féreg,
ínyenc madár, s patkány elől,
így dermedek kívül-belől,

ám évenként egy hajnalon
szélesre tárom ablakom,
s párkányra lámpásnak viszem
gyönyörű szép kristály-szívem,

de ilyenkor senki nincsen,
hogy megálljon, betekintsen,
csak a csoszogó csorba Hold

emel motyogva kalapot,
s látom, míg éjt nappalba old,
kezén pihen pár hullafolt.
Születésnapomra
II.
Ha dacból is, de még tovább,
akár püffedt pillangó báb,
(mit edz
ínyenc

rágcsáló, féreg és madár,
nyugtot csak fatörzsben talál:
odva
óvja),

mely mozdulatlan, de éber,
mint sáncban rossz fegyverével
az a
baka,

kit körbekerítettek már,
a fürkész dermedtsége száll
rám is,
ám kis

remény: ha lehull a kéreg,
ne fájjon, csak ennyit kérek,
akár-
mi vár.
Egy nappal a halál után
(J. D. Salinger emlékére)
I. Hajnal
Zsebemből még előkotortam
egy szál ronggyá gyűrt cigarettát,
a srác úgy tízkor jöhetett át
a szomszédból, vagy valahonnan,

,,Uccsó?" - kérdezte, bólintottam:
,,Aha!" - s a konyha ablakán át
bámultuk a kert éjszakáját,
ahogy a fénybe belerokkan.

,,Ezt a bulit az éj most vissza-
nyeli, a hajnal meg felissza
a szemetet - semmit se hagynak,

azt mondják, állítólag, igen,
a szerelem lehet még ilyen..."
- s nekidőlt a csempézett falnak.
Zsena és a zsengék
Benned maradnak mind,
az összegyűrt papír-
ból integetnek ki,
és már hiába ír-

tod, a porszívócső
szűk, kályhatűz se bír
velük, élősködők,
nem fog rajtuk radír,

mert Ők rakták zsebre,
náluk van, mi kelle-
ne, az a Valami,

amellyel egyszerre
gyilkolni lehetne,
s szerelmet vallani.
 
 
0 komment , kategória:  Becsy András 1.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 11 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 782
  • e Hét: 16600
  • e Hónap: 80870
  • e Év: 1776755
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.