Regisztráció  Belépés
eszter721.blog.xfree.hu
A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani. Egyetlen pont, melyben benne csillog a világegyetem, mint pupillán a könny." (Gyurkovics Tibor) Kovács Eszter
2011.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
Harmatcsepp...
  2016-09-20 17:47:15, kedd
 
  Nagy Ilona /pirospipacs/
HARMATCSEPP...


Tudod...
én már nem félek,
csak tiszavirágként élek.
Nem fáj semmi, nincs talány,
egy szív sajog még néha tán...
s éjre éj jön... nap után.

Vagyok...
tán egy gondolat,
egy csöppnyi kő a part alatt,
mint álomkép létezem...
kezem nem fogja senki sem,
harmatcsepp az életem.

Élek...
mint egy kis levél,
csak lebegve az életér'
kapaszkodom lét után...
mit elsodor egy szél bután,
s éjre éj jön... nap után.







 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Mesélj
  2016-09-17 20:51:22, szombat
 
  Nagy Ilona:
MESÉLJ


Mesélj, milyen ébredni reggel,
ha párnádon érzed illatát,
és megtalálod a napmeleggel
együtt, ahogy a fény a fát,

s amikor féltőn int utánad,
ha messze mész el, ha nem leszel,
szemén látszik-e mint őrli bánat
hiányodért... s ha érkezel,

tenyere selyme ad-e csendet,
kondul-e szívedben dalharang,
érzed, ő az, kit neked teremtett,
s tudod hogy halsz, ha elmarad

az érted él, a veled fekszik,
s hogy kérdésedre ráfelel,
kell-e nélküle egyetlen percig
bármi is, vagy csak létezel,

hogy forrásod ő, vagy ékszered,
tán vezércsillagod fényúton,
milyen együtt, a ketten, a veled,
mesélj, milyen, mert nem tudom...









 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Elég lesz félhomály...
  2016-08-22 19:46:13, hétfő
 
  Nagy Ilona :
ELÉG LESZ FÉLHOMÁLY ...


Talán csak a szavak fogytak el,
vagy épp elfáradt bennem valami,
nincs meg a cél, miért harcolni kell
és nem tudok már újat sem mondani.
Hová lettél szép szerelmes május,
miért nem érzem, hogy itt vagy oly közel?
Csak színeket látok és nyílnak a virágok,
szívemben mégis bánat rejtőzik el.
Megkértem a sorsot, epekedve, halkan,
- de biztosan nem hallotta meg -
nyújtson egy csöpp örömöt a bajban...
- bennem mégis az üresség remeg -
Add hát vissza az élet édes súlyát,
az ágy szeretve-féltő melegét,
a vekkerekbe szorult pásztorórát,
s az öleléseknek gyógyító erejét!
Nem kell már sok, csak egy gyöngyvirágnyi
törékeny pillanat, andalító csoda,
a régi májusoknak ízét visszahozni,
mielőtt bezárul a boldogság kapuja.
Ne aggass rám többé hazug kincseket
- hisz régen elgurultak igazgyöngyeim -
nem kell a fény sem, mely vakítón nevet!
- elég lesz félhomály, pislogó gyertyafény -
Ne kérd, hogy higgyem, amit nem hiszek
- már elfáradtam a tegnapoktól -
élni akarok még, legalább tízet...
csak adj még valamit... a holnapokból!








 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Volt és nem volt…
  2016-08-20 23:52:05, szombat
 
  Nagy Ilona/pirospipacs:
VOLT ÉS NEM VOLT ...


Megint sunnyogva szökik el a nyár,
megcirógatva néhány vén padot,
a fák közötti csenden körbejár,
s visszatekint, a gyepen mit hagyott.

Sovány melege még meg- megsimít,
szembehazudva minden csillagot,
visz pipacsot és sárga gólyahírt,
mézszín kalászból fésült színpadot.

Oly gyenge már... A folyó is sekély,
bár békalencsék ringnak a vizén,
és üde zöldben él a partszegély,
de kövein már megvakul a fény.

Keringőt szédül egy kénszínű levél,
hisz táncpartnere csak az ősz lehet,
itt egy tüske, ott egy kerge szél,
volt és nem volt emlékeket temet...








 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Búcsúzik a nyár…
  2016-08-20 23:29:40, szombat
 
  Nagy Ilona :
BÚCSÚZIK A NYÁR...


Már gyöngyfénysugarakkal búcsúzik a nyár...
a meleg gólyafészek ismét árva lett,
aranyát zsákolja a sárguló határ,
s leveleket pingál egy ősz színű ecset.

Ma még bőkezűen osztogatja kincsét,
forró szél kotor a kiszáradt tereken,
olykor csak megoldja, majd leveti ingét,
aztán majd elszáguld szellőkerekeken.

Nem kéri a hajnal hűvös ölelését,
a gyümölcsérlelő ősz párakönnyeit,
ám hogy újabb évig ne hiányold létét,
lángcsókját bőrödön emlékként hagyja itt.








 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Rongyszív...
  2016-08-20 23:13:28, szombat
 
  Nagy Ilona:
RONGYSZÍV...


Valahol ott vesztettem el
a sarkon túli fák alatt,
azon az esős korareggel,
mikor a sár is rám ragadt.

Vagy csak a víz vitte messze,
ahogy megáradt a folyó,
lemosta, letette keresztbe,
s belőle duzzadt ki a tó.

Talán a nyár volt a bűnös,
meg az a gyilkos nagykanyar,
mitől a meleg olyan hűvös,
és minden új szív megzavar.

Lehet a vándor vitte messze,
mikor a tücsök még zenélt,
aztán az ősz is összekente,
s akkor a télben már nem élt.

Ha tudnám hol veszhetett el,
és összeraknám... Nézd, dobol!
Talán még megdobbanna egyszer
egy vacak rongyszív, valahol...







 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Gyolcstiszta lapra
  2016-08-20 22:59:14, szombat
 
  Nagy Ilona:
GYOLCSTISZTA LAPRA


Úgy kezdtem, mint üres papír,
nem volt tinta, se mondatok,
és nem festett rá senki még,
valahol mégis ott vagyok,

talán két gyűrődés között,
lassan sárguló pauszon,
hol fényszínek a hátterek
egy számozatlan oldalon.

Íratlan szavak, kócbetűk,
radírtól megkopott sorok,
margók közé szorult regény
előszava, mely felzokog,

de vannak virgonc oldalak,
s olyanok is, mik ékesek
vagy festővászonra valók,
persze némelyik szétesett.

Ha írnál, vagy ha festenél
bele egy utolsó lapot,
színekkel tedd, vess gyöngybetűt,
kottázz rá játszi dallamot,

s én könyv leszek... Bársonyszavú,
gyolcstiszta lapra nyomtatott,
borítómon felhő legyél,
s ne feledd rá a pipacsot...









 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Üvegcsend
  2016-08-20 22:42:38, szombat
 
  Nagy Ilona :
ÜVEGCSEND


Szürkére váltott a kék az égen,
hangtalan vitte a felleget,
csak néha bukott át fényfehéren
egy-egy sugár, de megrekedt,

s most színezem, mintha tinta lennék,
csipkéket festek a cseppeken.
s az esőfüggönynek üvegcsendjét,
lelkem csengőjén csengetem.








 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Elengedtelek...
  2016-02-16 09:46:54, kedd
 
  Nagy Ilona:
ELENGEDTELEK ...


mint fényt a csillagok,
s nem tudlak követni, mert erőm elhagyott.
Úgy engedtelek el...
mint csend a sóhajom,
könnyekbe fojtottan, tűzpiros hajnalon.

Elengedtelek...
mint ma a tegnapot,
tulipán a szirmát, mit porba hullatott.
Úgy engedetelek el...
mint levele a fát,
alája terítve szeretet paplanát.

Elengedtelek...
mint árnyék a Napot,
nehogy eltakarja, inkább utat hagyott.
Úgy engedtelek el...
mint csodás pillanat,
magamba zárva, mint ládikát a lakat.

Elengedtelek...
mint éjszakát a csend,
hogy elgurult gyöngyként csillogjon a rend.
Kérlek hát ne félj...!
van még ki Rád vigyáz,
hiszen csak én engedtelek el... senki más.






 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
A másik parton...
  2016-02-16 09:44:54, kedd
 
  Nagy Ilona:
A MÁSIK PARTON ...


A másik parton minden perc szebb lehet...
Még lépted nyomán is csillagok fénylenek,
ezüst hullámokon elringat a vén hold...
Mindent mások kapnak, ami az enyém volt.

A másik parton nem fáznak a szívek...
Vidámak a lányok, fürgébbek a vének,
mosolyod szétszórja zsemleszín melegét...
Szerető kezed, már nem nekem menedék.

A másik parton álmok teljesülnek...
Könnyebb ott a lépted, nem fájnak az évek,
ezüstös hajadon a holdfény cikázik...
Arcodat kutatom, szemem könnyben ázik.

A másik parton mind örökké éltek...
Megfáradt szemedben csillognak a fények,
ott a boldogságod már végtelenig tart...
Ugye, apu, létezik a másik part?!






 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 30 db bejegyzés
Összes: 15074 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 228
  • e Hét: 5355
  • e Hónap: 26019
  • e Év: 336234
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.