Belépés
ametiszt54.blog.xfree.hu
" Amíg az embernek dolga van a földön, él. " (Márai Sándor) P. Mária
2012.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Történelmi dátumok a honfoglalástól kezdve
  2018-02-27 16:31:49, kedd
 
  896. Honfoglalás

11-15. század A virágzó feudalizmus kora

997-1000-1038. I. István uralkodása (fejedelem-király)

11. sz. második fele I. László uralkodása

1222. Aranybulla

1241. Muhi csata

1301. Az Árpád-ház kihalása

1300. körül Első rendi országgyűlés Nyugat-Európában

1308. Károly Róbert uralkodása

1351. Ősiség törvénye, kilenced-törvény

14. század Zsigmond uralkodása

1437. Az erdélyi parasztfelkelés

1456. Nándorfehérvári diadal

1458-1490. Hunyadi Mátyás uralkodása

1514. Dózsa parasztháborúja

1526. A mohácsi csatavesztés

15-17. század A feudalizmus felbomlásának kora

1492. Amerika felfedezése

1517. A reformáció kezdete

1541. A törökök elfoglalják Budát, az ország három részre

szakad

17. sz. első fele Erdély harca a függetlenségért és az egységért

1640-1688. Angol polgári forradalom

1686. Buda visszafoglalása a törököktől

1703-1711. Rákóczi szabadságharca

1767. Úrbéri rendelet

1790. II. József uralkodása

1789-94. A nagy francia polgári forradalom

1791. Alkotmány kiadatása Franciaországban

1792. A köztársaság kikiáltása

1793-94. Jakobinus diktatúra

1794-1804. Konvent, Napóleon a francia konzul

1804-1815. Napóleon császársága

1825-1848. Reformkor Magyarországon

1794-1795. Magyar jakobinus mozgalom

1848. A kommunista kiáltvány kiadása, európai forradalmak

1848. szept. 29. A pákozdi győzelem

1849. aug. 13. Világosi fegyverletétel

1870. A német egységes állam létrejötte

1864. Az I. Internacionálé megalakulása

1860-1865. Polgárháború az Egyesült Államokban

1871. Párizsi kommün

1867. Kiegyezés

1868. Általános Munkásegylet megalakulása

1880. A Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulása

1889. A II. Internacionálé megalakulása

1890. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása

1905-1907. Polgári demokratikus forradalom Oroszországban

1912. május 23. Vérvörös csütörtök

1914-1918. I. Világháború

1917. február A polgári demokratikus forradalom győzelme

Oroszországban

1917. okt. 25. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom (?) győzelme

1918. okt. 31. A polgári demokratikus forradalom győzelme

Magyarországon

1918. nov. 24. A KMP megalakulása

1919. márc. 21.-aug. 1. A Magyar Tanácsköztársaság időszaka

1919-45. Az ellenforradalmi rendszer uralma Magyarországon

1922. A Szovjetunió megalakulása

1925. Az újjászervezett KMP I. kongresszusa

1929-33. Világgazdasági válság

1930. szept. 1. Tüntetés Budapesten

1933. A fasizmus uralomra jutása Németországban

1936. Polgárháború Spanyolországban

1938. Müncheni egyezmény

1939-1945. II. Világháború

1941. jún. Magyarország hadat üzen a Szovjetuniónak

1942. márc. Antifasiszta tüntetés Budapesten

1943. jan. A voronyezsi csata

1944. márc. 19. Németország megszállja hazánkat

1944. jún. 6. A második front megnyitása

1944. okt. 15. Nyilas hatalomátvétel Magyarországon

1944. dec. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása,

ideiglenes kormány

1945. ápr. 4. Magyarország felszabadítása

1945. máj. 9. A hitleri Németország kapitulációja


 
 
0 komment , kategória:  3 - Történelmi témák  
Szent Erzsébet legendája...
  2015-01-20 12:29:08, kedd
 
  ,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott,
s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag."
(Így kezdi Heisterbachi Caesarius Szent Erzsébet legendáját)

1231. november 17-én, 24 esztendős korában hunyt el Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király (ur. 1205-1235) és Meráni Gertrudis leánya, IV. Lajos türingiai őrgróf (ur. 1217-1227) felesége, aki önmegtartóztató életmódja és buzgó vallásossága mellett karitatív tevékenységével is példát mutatott embertársainak. Erzsébetet IX. Gergely pápa már négy évvel halála után szentté avatta, tisztelete pedig nem csak német és magyar földön, de az egész keresztény világban elterjedt.

Erzsébet 1207-ben - valószínűleg Sárospatakon -, az uralkodópár harmadik gyermekeként látta
meg a napvilágot. Árpád-házi hercegnőként nem sokat tartózkodhatott családja körében, hiszen Magyarország diplomáciai érdekei a leány minél gyorsabb kiházasítását követelték: András ezért már négy esztendős korában eljegyezte Erzsébetet a türingiai őrgróf legidősebb fiával, Lajossal, egy évvel később pedig leendő apósa, I. Hermann (ur. 1190-1217) udvarába, Eisenachba küldte gyermekét. A hercegnő mindössze 14 esztendős volt, mikor egybekelt Türingia örökösével, Lajos és Erzsébet házassága azonban - a feljegyzések szerint - boldog és harmonikus lett, az évek során a párnak három gyermeke is született. Mindennek dacára a rokonság mégsem volt elégedett a hercegnővel, mivel II. András leánya egyfelől nem volt hajlandó alávetni magát az udvari etikettnek, másfelől pedig szokatlanul buzgó vallásosságról tett tanúbizonyságot - például vezeklőövet hordott, és a kor szerzetesi szokásai szerint ostorozta magát -, ami számos karitatív intézkedésben is megnyilvánult.

Erzsébet IV. Lajos őrgróf uralkodása alatt számos kórházat alapított, ahol gyakorta személyesen is kivette a részét a gyógyításból, miután pedig férje 1225-ben - II. Frigyes császár (ur. 1220-1250) hűbéreseként - keresztes hadjáratra vonult a Szentföldre, és ő vette át az államocska irányítását, hatalmát is a szegények érdekében használta fel. A hercegnő éhínség idején kinyittatta az uralkodói éléskamrákat, télire pedig mindazokat befogadta palotájába, akik fedél nélkül maradtak; ezt a határtalan adakozást természetesen a türingiai őrgróf fivérei - Konrád és Raspe Henrik - és a család tagjai nem tűrték szó nélkül, amiről Erzsébet leghíresebb legendája is híven tanúskodik. Eszerint ugyanis a hercegnő egy napon élelmiszert csempészett ki a rászorulóknak, rokonai pedig megállították, és megkérdezték, mit visz magával. Mivel a fiatalasszony el akarta titkolni szándékát, azt mondta, rózsák vannak a kötényében, az Úr pedig egyszeriben virágokká változtatta a kenyeret, hogy Erzsébetnek ne kelljen hazudnia.

A hercegnő sorsa ugyanakkor hamarosan szomorúra fordult, mivel a hazafelé tartó Lajos 1227 szeptemberében életét vesztette a keresztesek között kitört járványban. Erzsébetet nagyon megviselte férje halála, a gyász hatására pedig még inkább a hit és az aszketikus életmód felé fordult. Az őrgróf nélkül a wartburgi vár egyszeriben üressé vált az özvegy számára, ezért - gyermekeivel együtt - nemsokára Eisenachba, majd a bambergi püspökhöz ment, és fonásból tartotta el a csonka családot; IX. Gergely és vendéglátói hiába kérlelték, hogy házasodjon újra, a szigorú Konrád testvér - a pápa által küldött gyóntatója - pedig hiába próbálta őt megakadályozni önsanyargatásában, Erzsébet mindegyiküknél erősebbnek bizonyult. Az asszony hamarosan úgy döntött, végleg elhagyja a világi életet, ezért Marburgba - ma: Maribor - költözött, ahol gyóntatója felügyeletével belépett a harmadrendű ferences apácák közé. Bár édesapja, II. András többször is hazahívta őt országába, az özvegy élete végéig a karintiai kisvárosban maradt. Erzsébet - aki a monda szerint megjósolta halála napját - 1231. november 17-én, mindössze 24 esztendős korában fejezte be életét, mivel aszketikus életmódja idővel teljesen felőrölte egészségét.

A hercegnő halálát számos csodás esemény - például gyógyulás - kísérte, így aztán IX. Gergely pápa hamarosan megindította a köztiszteletben álló fiatalasszony kanonizációs eljárását, mely 1235-ben Erzsébet szentté avatásával zárult. Az Árpád-házi hercegnő kultusza a Német-Római Birodalom és Magyarország mellett idővel Itáliában, angol földön, de még az Újvilágban is elterjedt: hazánkban IV. Béla (ur. 1235-1270) emeltetett először templomot húga tiszteletére - Kápolnán -, napjainkban pedig olyan kegyhelyek őrzik emlékét, mint a kassai dóm, vagy a budapesti VII. kerületben található Szent Erzsébet-plébániatemplom, mely - ugyancsak a hercegnőre utalva - a Rózsák terén áll. A nagyvilágban többek között Marburgban, Londonban, Párizsban, illetve a kolumbiai Bogotában is ápolják Erzsébet kultuszát, akit - a bizánci Piroska császárnét is ideszámítva - az Árpád-ház ötödik szentjeként tisztelhetünk.

forrás: netről- rubicon
 
 
0 komment , kategória:  3 - Történelmi témák  
Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda
  2015-01-20 10:28:18, kedd
 
 



Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda,
mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit
visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy
férjével találkozik.

Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal,
ami a halál feletti győzelem jelképei.

 
 
0 komment , kategória:  3 - Történelmi témák  
Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek
  2015-01-20 10:24:24, kedd
 
 



Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek
 
 
0 komment , kategória:  3 - Történelmi témák  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1002 db bejegyzés
Összes: 15134 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 75
  • e Hét: 1922
  • e Hónap: 23864
  • e Év: 455288
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.