Belépés
sacimama.blog.xfree.hu
Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd!" Zsolt 33,15 Németh Jenőné Saci
1952.06.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
Amikor éjjel fölébredtek
  2017-02-07 00:26:43, kedd
 
  Vianney Szent János imája

Tegyétek meg, gyermekeim, hogy amikor éjjel fölébredtek, odahelyezkedtek lélekben az oltár elé, és elmondjátok Krisztus Urunknak:

"Istenem, íme itt vagyok! Jöttem, hogy imádjalak, dicsőítselek, áldjalak, köszönetet mondjak neked, szeresselek téged, és őrséget álljak előtted az angyalokkal!..."

 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
Az ember semmi önmagában
  2017-01-08 19:23:23, vasárnap
 
  Az ember semmi önmagában

Vianney Szent János breviáriuma




Az ember semmi önmagában, de rengeteg a Szentlélekkel. Az ember magában egészen földi és egészen állati. Csakis a Szentlélek képes lelkét fölemelni és magasba ragadni.



 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
Vianney Szent János Mária áldozópap hitoktatásából
  2016-08-16 01:03:21, kedd
 
  Vianney Szent János Mária áldozópap hitoktatásából

Az embernek az a feladata, hogy imádkozzék és szeressen

Fiacskáim! Fontoljátok meg: a keresztény ember kincse nem a földön, hanem a mennyben van. Tehát gondolatainkat is oda kell irányítanunk, ahol a kincsünk van.

Az embernek az a hivatása és feladata, hogy imádkozzék és szeressen. Ha imádkoztok és szerettek, íme, ez az ember boldogsága itt a földön.

Az imádság nem más, mint egyesülés Istennel. Ha valakinek a szíve tiszta és Istennel egybefonódott, valamiféle gyönyörűség és kedvesség tölti el, és ez megittasítja, és csodálatos fénnyel veszi körül. Ebben a bensőséges egyesülésben olyan lesz Isten és a lélek, mint két egybeolvadt gyertya, amelyet különválasztani már senki sem képes. Felségesen szép dolog Istennek ez az egybefonódása parányi teremtményével; olyan boldogság ez, amelyet fel sem lehet fogni!

Mi méltatlanok lettünk arra, hogy imádkozzunk, de végtelen jóságában Isten megengedte nekünk, hogy beszélgessünk vele. Imádkozásunk tehát Istennek tét- szó' kedves áldozat.
Fiacskáim, a ti szívetek kicsi, de az imádság majd kitágítja, és képessé teszi arra, hogy szeresse Istent. Az imádkozás azt eredményezi, hogy már előre megízleljük a mennyországot, hogy a mennyországból is eljusson már valami hozzánk. Soha sincs imádság az édes vigasz utóíze nélkül. Az imádság ugyanis méz, amely a lelken elömlik, és azzal jár együtt, hogy minden édessé válik. Imádkozáskor - ha helyesen történik - a fájdal­maid eloszlanak, mint nap hevére a hó.

Az is az imádság eredménye, hogy nagyon gyorsan elrepül az idő, és oly gyönyörűség tölti el az embert, hogy észre sem veszi az idő hosszúságát. Halljátok csalt: amikor Bresse faluban voltam plébános, egy alkalommal szinte valamennyi paptársam beteg volt, hosszú utakat bejárva jó Urunkhoz imádkoztam, és az idő - higgyétek el nekem - egyáltalán nem tűnt fel hosszúnak.

Vannak olyanok is, akik egészen belemerülnek az imádságba, mint a halalt a hullámokba, azért, mert egészen átadták magukat a jó Istennek. Nincs semmi megosztottság a szívükben. O, mennyire szeretem eze­ket a nemes lelkeket! Assisi Szent Ferenc és Szent Koletta látták is Urunkat, és társalogtak vele olyan módon, mint ahogyan mi beszélgetünk egymással.
S ezzel szemben, mi hányszor eljövünk a templomba, és nem tudjuk, hogy mit is tegyünk itt, vagy mit is kérjünk! Ámde valahányszor valamelyik embertársunkhoz elmegyünk, nagyon is jól tudjuk azt, hogy milyen ügyben mentünk oda. Sőt, vannak emberek, akik a jó Istenhez - úgy látszik - így szólnak: ?Csak egy-két szavam lenne hozzád, és máris továbbmegyek..." Gyakran gondolok arra, hogy midőn imádkozni jövünk az Úr elé, teljesülne is minden kívánságunk, ha valóban élő hittel és igazán tiszta szívvel kérnénk azt.

 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
Vianney Szent János Mária áldozópap hitoktatásából
  2016-08-16 01:00:51, kedd
 
  Vianney Szent János Mária áldozópap hitoktatásából

Az embernek az a feladata, hogy imádkozzék és szeressen

Fiacskáim! Fontoljátok meg: a keresztény ember kincse nem a földön, hanem a mennyben van. Tehát gondolatainkat is oda kell irányítanunk, ahol a kincsünk van.

Az embernek az a hivatása és feladata, hogy imádkozzék és szeressen. Ha imádkoztok és szerettek, íme, ez az ember boldogsága itt a földön.

Az imádság nem más, mint egyesülés Istennel. Ha valakinek a szíve tiszta és Istennel egybefonódott, valamiféle gyönyörűség és kedvesség tölti el, és ez megittasítja, és csodálatos fénnyel veszi körül. Ebben a bensőséges egyesülésben olyan lesz Isten és a lélek, mint két egybeolvadt gyertya, amelyet különválasztani már senki sem képes. Felségesen szép dolog Istennek ez az egybefonódása parányi teremtményével; olyan boldogság ez, amelyet fel sem lehet fogni!

Mi méltatlanok lettünk arra, hogy imádkozzunk, de végtelen jóságában Isten megengedte nekünk, hogy beszélgessünk vele. Imádkozásunk tehát Istennek tét- szó' kedves áldozat.
Fiacskáim, a ti szívetek kicsi, de az imádság majd kitágítja, és képessé teszi arra, hogy szeresse Istent. Az imádkozás azt eredményezi, hogy már előre megízleljük a mennyországot, hogy a mennyországból is eljusson már valami hozzánk. Soha sincs imádság az édes vigasz utóíze nélkül. Az imádság ugyanis méz, amely a lelken elömlik, és azzal jár együtt, hogy minden édessé válik. Imádkozáskor - ha helyesen történik - a fájdal­maid eloszlanak, mint nap hevére a hó.

Az is az imádság eredménye, hogy nagyon gyorsan elrepül az idő, és oly gyönyörűség tölti el az embert, hogy észre sem veszi az idő hosszúságát. Halljátok csalt: amikor Bresse faluban voltam plébános, egy alkalommal szinte valamennyi paptársam beteg volt, hosszú utakat bejárva jó Urunkhoz imádkoztam, és az idő - higgyétek el nekem - egyáltalán nem tűnt fel hosszúnak.

Vannak olyanok is, akik egészen belemerülnek az imádságba, mint a halalt a hullámokba, azért, mert egészen átadták magukat a jó Istennek. Nincs semmi megosztottság a szívükben. O, mennyire szeretem eze­ket a nemes lelkeket! Assisi Szent Ferenc és Szent Koletta látták is Urunkat, és társalogtak vele olyan módon, mint ahogyan mi beszélgetünk egymással.
S ezzel szemben, mi hányszor eljövünk a templomba, és nem tudjuk, hogy mit is tegyünk itt, vagy mit is kérjünk! Ámde valahányszor valamelyik embertársunkhoz elmegyünk, nagyon is jól tudjuk azt, hogy milyen ügyben mentünk oda. Sőt, vannak emberek, akik a jó Istenhez - úgy látszik - így szólnak: ?Csak egy-két szavam lenne hozzád, és máris továbbmegyek..." Gyakran gondolok arra, hogy midőn imádkozni jövünk az Úr elé, teljesülne is minden kívánságunk, ha valóban élő hittel és igazán tiszta szívvel kérnénk azt.

 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
Boldogság az imádságban
  2016-07-26 23:51:18, kedd
 
 
Az imádság Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2016-07-27 19:39:08
feltöltő: sacimama
nézettség: 800
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: nonprofit,
kategória: család
leírás: Bereczki Sándor az imádságról Iránytű sorozat

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!




Az Isten szereti, ha alkalmatlankodunk neki.
Egyszerűen kell imádkozni, ilyenféleképp:
Istenem! Itt van ez a szegény lélek, akinek nincs semmije, aki semmit sem tud tenni. Add meg nekem, aki senki vagyok, azt a kegyelmet, hogy szeresselek, megismerjelek, és szolgáljalak!
A jó Istennek nincs szüksége az imáinkra.
Azért parancsolta, hogy imádkozzunk, mert a boldogságunkat akarja, boldogságunkat pedig egyedül Őbenne találhatjuk meg.
Amikor az Oltáriszentség előtt vagyunk, ne tekintgessünk körbe, hanem csukjuk be a szemünket, és a szánkat, és nyissuk meg a szívünket. Akkor a Jó Isten is megnyitja a sajátját, mi hozzá megyünk.Ő meg hozzánk jön, az egyik kérni, a másik befogadni.
Olyan ez, mint a kölcsönös lehelet.

/ Vianney Szent János /


 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
Minden jó cselekedet
  2016-02-14 13:30:45, vasárnap
 
  Minden jó cselekedet együttvéve sem ér föl a szentmiseáldozattal; mert a jó cselekedet az ember műve, a mise pedig Isten műve. Ehhez hasonlítva a vértanúság semmi. A vértanúság az ember áldozata, amelyet élete árán készít az Istennek, a mise az Isten áldozata, amelyet saját testéből és véréből készít az embernek.
Vianney Szent János
 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
A szenvedés
  2015-11-27 01:21:06, péntek
 
  Kell szenvednünk, ha akarjuk, ha nem. Vannak, akik úgy szenvednek, mint a jobb lator, mások meg mint a bal. Mind a kettőnek egyforma szenvedése volt. De csak az egyik tudta érdemszerzővé tenni, úgy, hogy az engesztelés szellemében viselte. A keresztre feszített Jézus felé fordulva ezt a szép Ígéretet kapta: ,,Még ma velem leszel a paradicsomban." (Lk 23,43) A másik éppen ellenkezően, üvöltözött, átkot és káromlást szórt és a legszörnyűbb kétségbeesésben adta ki lelkét.

Két módja van a szenvedésnek: szenvedni szeretettel és szenvedni szeretet nélkül. A szentek mindent örömmel, türelemmel, állhatatosan szenvedtek el, mert szerettek. Mi haraggal, bosszúsan, nehezen szenvedünk, mert nem szeretünk. Ha szeretnénk Istent, szeretnénk a kereszteket is; vágynánk utánuk, és kedvünket lelnénk bennük. Boldogság töltene el, hogy szenvedhetünk az Iránta való szeretetből, aki oly szívesen szenvedett értünk. Mi panaszolnivalónk van? A szegény hitetlenek, akiknek nincs meg az a boldogságuk, hogy ismernék az Istent és az Ő végtelen kedvességét, ugyanazt szenvedik, amit mi, de nincs meg ugyanaz a vigasztalásuk.

Az embernek nincs bátorsága hordozni a keresztet; ez nagy hiba, mert akármit is tegyünk, a kereszt fogva tart minket, nem tudunk előle menekülni.
Ugyan mi veszítenivalónk van? Miért nem lehet szeretni a keresztet és fölhasználni az égbejutásra? Ám az emberek legnagyobb része éppen az ellenkezőt teszi: hátat fordít a keresztnek és megfutamodik előle. Minél inkább menekülnek, a kereszt annál inkább üldözi, sújtja őket és egész terhével rájuk nehezedik.
Aki elébe megy a keresztnek, az előle megy. Lehet, hogy összetalálkozik vele, de akkor is megelégedett, mert szereti a keresztet, és bátran viseli. Egyesül Krisztus Urunkkal, megtisztul, fölszabadul a világtól, eltávolít szívéből minden akadályt, és a kereszt átsegíti őt az életen, mint híd a víz fölött.

Ha valaki megszólítana titeket: ,,Nagyon szeretnék meggazdagodni, mit csináljak?" - azt felelnétek: ,,Dolgozz." Az égbejutáshoz meg szenvedni kell. Krisztus Urunk Cirenei Simon által mutatja az utat.


Részletek
az ars-i plébános, Vianney Szent János (1786-1859) beszédeiből
(forrás: Katolikus kalendárium 2009)
 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
A szentmise
  2015-11-27 01:20:08, péntek
 
  Minden jó cselekedet együttvéve sem ér föl a szentmiseáldozattal; mert a jó cselekedet az ember műve, a mise pedig Isten műve. Ehhez hasonlítva a vértanúság semmi. A vértanúság az ember áldozata, amelyet élete árán készít az Istennek, a mise az Isten áldozata, amelyet saját testéből és véréből készít az embernek.

Nagy-nagy dolog papnak lenni! Ha a pap ezt megértené, belehalna. Isten engedelmeskedik neki! Kimond öt szót, és Krisztus Urunk lejön az égből, és lakást vesz egy kicsiny ostyában. Amikor Isten az oltárra tekint, ezt mondja: ,,Ez itt az én szeretett Fiam, akiben nekem kedvem telik" (Mt 3,17) Semmit sem tud megtagadni, ha ennek az áldozatnak érdemeire hivatkozunk.

Ugye, ha azt mondanák nekünk: ,,Ebben és ebben az órában föl fognak támasztani egy halottat" - gyorsan futnánk megnézni! De nem jóval nagyobb csoda-e a halott-föltámasztásnál az átváltozás, amely a kenyeret s bort kicseréli Isten testével és vérével?
Legalább negyedórát kellene fordítanunk az előkészületre, hogy jól hallgassuk a szentmisét. Meg kellene semmisülnünk a jó Isten előtt az ő mélységes megsemmisülésének példájára, amelyet az Eucharisztiában látunk. Lelkiismeret-vizsgálatot kellene tartanunk, mert a jó misehallgatáshoz a kegyelem állapotában kell lenni.

Gyermekeim, emlékezzetek csak vissza annak a szent papnak a történetére, amit egyszer el is mondtam már nektek. A barátjáért imádkozott. Isten tudtára adta neki, hogy a tisztítótűzben van. Azt gondolta erre, hogy jobbat nem tehet, mintha bemutatja érte a szentmiseáldozatot. Az átváltozás utáni pillanatban ujjai közé vette az Ostyát, és így szólt: ,,Mindenható örök Atya, cseréljünk most. Nálad van a tisztítótűzben szenvedő barátom lelke, én pedig Fiadnak a testét tartom kezemben. Te szabadítsd meg a barátomat, én viszont fölajánlom neked Fiadat halálának és szenvedésének minden érdemével együtt." - És valóban. Úrfölmutatáskor látta barátjának dicsőségtől ragyogó lelkét, amint fölszállt a mennybe.
Tudjátok mit, gyermekeim?! Ha valamit meg akarunk kapni a jó Istentől, tegyük ugyanezt! A szentáldozás után ajánljuk fel neki szeretett Fiát, halálának és szenvedésének minden érdemével együtt. Semmit sem tagadhat meg tőlünk.

Részletek
az ars-i plébános, Vianney Szent János (1786-1859) beszédeiből
(forrás: Katolikus kalendárium 2009)
 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
Az ima
  2015-11-27 01:17:07, péntek
 
 
Link



Az ember legszebb feladata imádkozni és szeretni. Imádkozzatok és szeressetek, mert ez az ember boldogsága a földön!

Az ima nem más, mint egyesülés Istennel. Amikor az ember szíve tiszta és egyesül Istennel, úgy érzi, mintha balzsam volna benne, valami édesség, amely megrészegít, valami világosság, amely elvakít. Ebben a belső egyesülésben Isten és a lélek olyan, mint két egybeolvasztott viaszdarab: nem lehet őket elválasztani. Oly szép Istennek ez az egyesülése kicsiny teremtményével. Oly nagy kitüntetés, hogy föl sem foghatjuk.

Az ima a mennyország előíze; a paradicsomkertből maradt itt. Sosem hagy minket vigasztalás nélkül. Méz, amely leszáll a lélekbe, és mindent megédesít. A jól végzett imádságban eltűnik a szenvedés, mint a hó a napsütésben.

Az ember lát olyanokat, akik egészen elmerülnek az imában, mint a hal a vízben, mert egészen a jó Istenhez tartoznak. Nincs szívükben semmi akadály. Mennyire szeretem ezeket a nagyvonalú lelkeket! Assisi Szent Ferenc és Szent Kolett látták Krisztus Urunkat, és úgy beszélgettek vele, mint mi egymással. Bezzeg mi hányszor jövünk a templomba, s nem is tudjuk, hogy mit fogunk ott tenni, mit fogunk ott kérni! Pedig amikor az ember valakihez elmegy, nagyon jól szokta tudni, hogy miért megy.

Van, aki szinte azt mondja a jó Istennek: ,,Pár szót akarok szólni hozzád, hogy lerázzalak a nyakamról." Gyakran gondolok rá, hogy amikor Krisztus imádására jövünk, mindent megkaphatnánk, amit csak akarunk, ha élő hittel és tiszta szívvel kérnénk tőle. Csakhogy lám, mi hit nélkül, remény nélkül, vágyakozás és szeretet nélkül élünk.
Két hang van az emberben: az angyal hangja és az állat hangja. Az angyal hangja az ima, az állaté a bűn.

Akik nem imádkoznak, olyanok, mint a vakond, amelynek egyedüli gondja, hogy lyukat ásson magának és elrejtőzzék benne. Ezek egészen földiesek, állatiasak, másra sem gondolnak, mint a mulandókra. Akárcsak az a fösvény, akit az utolsó kenet szentségével láttak el. Amikor csókra nyújtották neki az ezüstfeszületet, megszólalt: ,,Az a kereszt legalább hatvan dekát nyom."

Részletek
az ars-i plébános, Vianney Szent János (1786-1859) beszédeiből
(forrás: Katolikus kalendárium 2009)
 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
Életszabály
  2015-11-27 00:40:00, péntek
 
 
Link



Azt mondja a világ, hogy nagyon nehéz üdvözülni, pedig valójában nincs ennél könnyebb: megtartani Isten és az Egyház parancsait, kerülni a hét főbűnt. Vagy ha úgy tetszik, tenni a jót és kerülni a rosszat: ennyi az egész.
A jó keresztények, akik dolgoznak lelkük megmentésén és üdvösségükön, mindig boldogok és megelégedettek. Már előre élvezik a mennyország örömét, és boldogok lesznek az egész örökkévalóságon át. - Viszont a rossz keresztények, akik önmagukat ítélik kárhozatra, mindig elégedetlenek, szomorúak, boldogtalanok, mint a kövek, és azok is lesznek az egész örökkévalóságon át. Látjátok, mily különbség!

Íme egy jó életszabály: csak olyasmit tenni, amit nyugodtan fölajánlhatunk a jó Istennek. Nem ajánlhatunk föl neki rágalmazásokat, gyalázkodást, igazságtalanságot, haragtartást, káromlást, tisztátalanságot, hiúságot. Pedig a világban szinte mást sem tesznek.
Rettenetes felelősséggel terhelik magukat Isten előtt: felelősek minden rosszért, ami történik: a rágalmazó, gonosz beszédekért, rossz gondolatokért, féltékenykedésekért, gyűlöletért, bosszúért. Ó, ha jól megértenék ezt a felelősséget, akik a rossz iratokat, rossz képeket, rossz szobrokat készítik. Ők felelősek mindazért a rosszért, amit ezek a dolgok idéznek elő azon idő alatt, míg fönnmaradnak. Rettentő ez a felelősség!

Látjátok, gyermekeim, gondolni kell rá, hogy van lelkünk, amelyet üdvözítenünk kell, és van örökkévalóság, amely vár ránk. A világ, a gazdagság, a gyönyörök, a tisztelet elmúlnak; a mennyország és a pokol nem múlik el soha.
Tehát legyünk ébren! A szentek nem kezdték mind jól, de mind jól végezték. Mi rosszul kezdtük, végezzük legalább jól, és egy napon majd találkozunk velük az égben.

Részletek
az ars-i plébános, Vianney Szent János (1786-1859) beszédeiből
(forrás: Katolikus kalendárium 2009)
 
 
0 komment , kategória:  Sz - Vianney Szent János  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 26 db bejegyzés
Összes: 3945 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 2079
  • e Hónap: 15063
  • e Év: 259224
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.