Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Nincs Cím
  2017-03-12 21:37:00, vasárnap
 
 
Újra látható lesz az elárasztott székelyföldi falu

A hét végén elkezdődött a bözödújfalusi mesterséges tó leeresztése, s mintegy másfél hónap múlva újra látható lesz az egykori település víz alatti része - jelentette szombat este a Maszol.ro erdélyi portál Csibi Attila Zoltán erdőszentgyörgyi polgármesterre hivatkozva.
Link



Bözödújfalu egykori temploma 2014-ig dacolt az idővel, akkor összedőlt, ma már nem látható a víztározóból kimeredő templomtorony.
Fotó: Makleit László

A polgármester az MTI hírszemléje szerint elmondta: a következő hetekben fokozatosan mintegy 15 méterrel csökkentik a víz szintjét a tározóban, hogy a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg tudják javítani azt a hidat, amely a tóban álló irányítótornyot köti össze a gáttal. A híd egyik összekötőeleme februárban a vízbe esett.

A tóból jelenleg másodpercenként 4 köbméter vizet engednek le a Kis-Küküllőbe. A tározó előreláthatóan másfél hónap múlva éri el a javítási munkálatok elkezdéséhez szükséges szintet. Ekkorra láthatóvá válik az egykori Bözödújfalu egész területe. Csibi Attila Zoltán úgy tudja, hogy a mesterséges tavat ősszel töltik fel újra.

A hivatalos álláspont szerint a tavat árvízvédelmi célból hozták létre Bözödújfalu helyén, a vízből kiemelkedő templomtorony azonban a romániai falurombolás szimbólumává vált. A templomtorony 2014 június végén omlott le.

A gátépítés 1975-ben kezdődött, 1977-ben leállt, de 1984-től újraindult és a tó vízszintje 1992-ben érte el a jelenlegi magasságot. Bözödújfalu lakóit a szomszédos településekre költöztették. A 625 méter hosszú és 28 méter magas gát a Küsmöd patak vízét duzzasztotta meg Erdőszentgyörgy közelében.

FORRÁS: Index



 
 
0 komment , kategória:  Erdély kincsi...  
Székelyföld
  2012-11-10 17:44:15, szombat
 
 

Torockó

Egy varázslatos tájegység

Várromok, égi érő sziklák és fenyvesek, elhagyott vas- és aranybányák és számtalan titok őrzője az erdélyi Torockó. Az 1128 méter magas Székelykő lábánál elterülő, hajdan Aranyosszékhez tartozó bányavároska már a 13. században ismert. Nevét a tarack, azaz vassalak szóból eredeztetik a helybéliek.


Itt bányászták és dolgozták fel Európa legjobb minőségű vasércét a középkortól egészen a 20. század elejéig. Ennek köszönhetően a torockóiak híres fegyverkovácsok és szerszámkészítők voltak.

A város arany- és ezüstbányászata is híres volt, de ezek jelentősége messze eltörpül a 300 vasbánya, valamint a 14 vasolvasztó mellett.


A Tordától 15 kilométerre lévő magyarok lakta Torockó az erdélyi magyar népi építészet egyik légértékesebb, máig megmaradt gyöngyszemévé vállt. Jókai Mór 1876-ban erdélyi utazásai során bejárta a torockói völgyet, készülő regényéhez gyűjtötte élményeit. Borozgatás közben a megkérdezték az írót a helybéliek, érez-e magában annyi erőt, hogy megmássza a Székelykövet.

Jókai felnézett a hegyre, aztán így szólt:

,,Láttam én már székely embert is, követ is, így hát kitalálom milyen a Székelykő. Inkább igyunk még egy pohár bort."

A jó torockóiak akkor még nem sejtették, hogy Jókai Mór legszebb regénye az ,,Egy az Isten" szereplőit róluk fogja megmintázni.




Link



A Kárpát-medence leghíresebb és talán legszebb népviselete

A Rákóczi szabadságharc leverése a szenvedés és reménytelenség időszakát hozta Torockó életében is. 1702-ben és két évvel később osztrák katonák támadták meg a falut. A lázongó torockóiakat kellet megfenyíteniük, mivel szabadságot és a jobbágyság eltörlését követelték. A falu nagy részét felgyújtották, több embert felakasztottak. Ennek emlékére a torockóiak az utcára néző ablakkereteket vörös színűre festették. A falu ugyan leégett, a templom elpusztult , de a lelkek mélyén már épült az új kőtemplom vastag falakkal, lőrésekkel. Adományokból készültek el az új harangok és a toronyóra ma is jelzi a múló időt. Az óra szerkezete az ,,Órás" Vernes István munkáját dícséri, aki egyébként az utolsó aranycsináló és pénzhamisító volt a völgyben.


A tűzvésztől való állandó rettegés tette szükségessé a tűzoltó egylet megalakítását. A régi pumpák, melyeket Jókai Mór közbenjárására 1882-ben Budapest ajándékozott a falunak ma is kifogástalanul működnek. Az utcákban vízgyűjtő medencék találhatók, ezek szolgáltatják a vizet az esetleges oltáshoz, ugyanakkor a torockói asszonyok ezekben a medencékben mostak régen és ma is.

Érdekességképen említést érdemel, hogy a torockói házak falán a házszámtábla mellett különös kis táblácskák kaptak helyet, melyeken létra, veder, lapát vagy egyéb szerszám látható.

Ezek jelezték, hogy a házban lakóknak egy esetleges tűzvész esetén milyen felszereléssel kell megjelenniük és résztvenniük az oltásban.


Link



Jellegzetes torockói házak


Az 1870-es tűzvész után a leégett faházak helyébe egyforma kőházak épültek. Mértani pontossággal jelölték ki a főtér és az utcák helyét, a házakat pedig gazdagon díszítették, ami a helybéliek igényességét és anyagi jólétét tükrözte. A házak alatti pincében tárolták a vasból készített szerszámokat, fegyvereket, melyeket a helyi kereskedők szállítottak Nagyszebenbe és Bécs irányába

A régi torockói házak nagy része védett műemlék, jelenleg a falu mint a Kárpát-medence legépebben és ugyanakkor leghitelesebben fennmaradt népi építészeti együttese, az UNESCO Világörökség cím várományosa.
Publikálva: 2012. október 16.
Forrás: Internet>>>http://www.szeretlekszekelyfold.hu/barangolas-2/51-torocko
 
 
0 komment , kategória:  Erdély kincsi...  
Székelyföld
  2012-11-10 17:27:03, szombat
 
  Publikálva: 2012. november 08.

A régi magyar temető...
Szépen ír erről a nagy erdélyi építész és író, Kós Károly:



,,A mi temetőink nem bús-bánatos halotti házak, a mi temetőink nem halálra emlékeztetők, nem néznek az élőkre gödrös, halotti szemmel. A mi temetőink nem hirdetnek elmúlást, de életet, örökkévalót...

És nincs a világnak olyan vidám temetője, mint a miénknek. Az egész Havasalján ott a legtöbb és ott kaszálódik a legkövérebb széna. A cintermekben. Az udvarházak mellett öreg fekete fenyők állnak avagy hosszú komoly jegenyék, az udvarra hársat ültetünk vagy eperfát: de a cintermekbe gyümölcsfát, csupa-csupa termő nemes gyümölcsfát. Amikor a temető virágzik, ez a legszebb kertje a világnak, fehér és rózsaszínű minden fa, mintha hó lepné és véges-végig az egész cinterem földje csupa-csupa hófehér és rózsaszínű szagos virágszirom. Mintha minden ott nyugvó örökember feljárna május végén nászt ülni, mámoros illatosan hajnalos menyegzőt...

Halottaink fejéhez nem állítunk komoly keresztet, sem rideg márványt, mi régi harcos pogány-unokák csillagos, buzogányos fejfát tűzünk halottunk dombjára: selyemlobogósat szüzek sírjára, tollbokrétásat gyermekek fejéhez. És ahány fejfa, mind színesre festődik: szelíd párakékkel és csattanó pirossal íródik a faragott rím. És nem írjuk a fejfára, hogy: meghalt ekkor s ekkor; de komoly öreg betűkkel rárovódik az ősi írás: ,,Itt várja Jézusát..."

A mi temetőinknél nincs vidámabb kertje az Úristennek. A mi temetőinkbe nem halni mennek az emberek, csak stációt tartanak. Csak várják az eljövendő Jézust..."



Link







Hol sírjaink domborulnak...

A temető szent hely. Ezt jelzi az is, hogy kerítéssel határolják: elválasztják a hétköznapi világtól. Évszázadokkal ezelőtt az emberek a templom köré, a templomkertbe (cinterem) temetkeztek. A sírkereszt, a fejfa mindig fából volt. Keresztet vagy szomorúfűzfát véstek rá, sokszor madárral.

Őseink hite szerint ugyanis lelkünk madárrá változik, amikor meghalunk.

A magyar ember régen nem tett követ a sírra, mert úgy tartották, azt a Lölkök útján cipelnie kell magával. A kő hideg, kemény, élettelen, s nem talál a magyar ember lelkével.

A sírra helyezett koszorú és virág sem magyar szokás, csak az 1800-as években terjedt el, német hatásra.

Régi fejfánk az emberalakot formázó gombfa, amely őseinknél az elhunyt ember szobra lehetett. A gombfáknak van feje, sapkája, kontya, bajusza, szája, nyaka, szíve, köldöke és lába. Ősi, Ázsiából hozott örökségünk ez. Ezeken a fákon külön jelzés mutatja az életkort és a nemet.

(Molnár V József nyomán)

Link



Erdélyi faragott főfák



Az erdélyi reformátusok ma is faragott főfát (fejfát) állítanak. Kopjafának csak a katona főfáját nevezték, mivel a katona kopjáját szúrták le sírhantjára. A főfáról leolvasható az elhunyt neme, kora s egyéb adatai. Olyan ez, mint egy személyi igazolvány. A fáról még az is leolvasható, hogy az embernek hány gyermeke volt. Ha a főfa tetején csillag vagy gomb van, akkor férfi vagy legény fekszik alatta, ha tulipán, akkor asszony vagy leány. A királyoknak koronás főfa járt. Kopja alakú a katonák főfája. Sok mindent megtudhatunk tehát az elhunytról, ha ránézünk főfájára.


A katolikusok keresztet állítottak a sírra. Mire a kereszt- vagy a főfa fája elkorhadt, addigra az akkor élők közül már senki sem ismerte az alatta fekvő embert személyesen. Ezeket a fejfákat Szent Iván napján (június 24-én) elégették a síron, hogy a halott lelke visszatérjen az Egek Urához.




Link



Fa keresztek Szentegyháza katolikus temetőjében
(fotó: Gyenes Kálmán, A Székelyföld 2012 fotópályázatra nevezett kép)

Szöveg: Czárán Eszter
Forrás: Internet >>>> http://www.szeretlekszekelyfold.hu/hagyomany-3/530-a-magyar-temeto
 
 
0 komment , kategória:  Erdély kincsi...  
Szép...
  2011-07-14 12:29:21, csütörtök
 
  Link



A Tordai - hasadék


Benedek Elek meséje szerint így keletkezett a hasadék:

"Szent László király csudálatos dolgairól regélek most, olvassátok, hallgassátok kegyeletes szívvel. Sem azelőtt, sem azóta nem volt a magyarnak királya, aki véle vetekedhetnék vitézségben. És tündökölt az ő lelkének tisztasága, nem volt azon egy mákszemnyi folt. Szent életéért szerette az Isten, s valahányszor nagy veszedelem fenyegette a kegyes szívű királyt és népeit: segedelmére küldé Isten az ő angyalait, s népeivel együtt csudálatos módon megmenekedék.
Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a világhíres vitéz László király az ellenség elől, mert egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyarnak (a fűszál is feltámadt ellene), megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek.
- Utána! Utána! - ordították a kunok, hogy ég-föld zúgott az ordításuktól.
Ha Lászlót kézre keríthetik, övék lesz a magyar föld: mind László után vetették hát magukat. Véres hab vert ki a paripáján, már-már utolérték a kunok. Még egy pillanat, s a magyarok aztán sirathatják Szent László királyt.
- Ó, Uram, segélj! - fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén.
S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, tehetetlenül néztek erre-arra, hol kerülhetnének ismét László nyomába, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez."
Link



A valóságban a 3 km hosszú hasadék egy beszakadt barlang 200 m mélységű katlanja, több száz méter magas szirtekkel, mint a 764 m magas Patkós kő.




A Tordai-hasadék Erdély egyik legszebb és talán legtöbbet látogatott kirándulóhelye. A monumentális sziklafalak, a fantasztikus karsztképződmények és barlangok minden látogatóban mély nyomot hagynak. A tudományos magyarázat szerint egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre a mintegy három kilométer hosszú szurdokvölgy. A hatalmas, akár kétszáz méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között a Hesdát-patak folyik. A hasadékban 32 barlangot tártak fel, de többségük megközelítése kifejezetten nehéz és veszélyes. A sziklafalak alpinisták kedvelt célpontjai.

A Tordai-hasadékot igen gazdag és különleges növény- és állatvilága miatt már 1939-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Ezen a százhektáros területen Románia növényzetének több mint egynegyede, 997 faj található meg. A turisták által kevésbé látogatott helyeken, szélvédett szorosokban és sziklahajlatok között megmaradtak harmadkori, jégkorszaki, Fekete-tengeri és pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. Említésre méltó a turkesztáni hagyma, amely a hasadékon kivül csak Ázsia vidékein él meg. A terület gazdag állatvilágát példázza a sok csigafaj, ritka színezetű pillangók és védett madárfajok, mint például a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár.


Link







Link





Kányádi Sándor: Nyergestető

Csíkországban, hol az erdők zöldebbek talán,
mint máshol, ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,

kitépni vihar se tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.

Úgy is hívják: Nyergestető:
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.

Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.

Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.

Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár s a császár
hatalmas nagy hadsereggel.

De a védők nem rettentek
- alig voltak, ha kétszázan -,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák kettétörtek.

Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.

Úgy haltak meg a székelyek,
Mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.

Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben




Nyerges-tető, az 1849 augusztus 1-i csatában elesett hős székelyek emlékműve .
Nyerges-tető a háromszéki medencét és a csíki medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A 895 m magasságban lévő nyereg, hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi szoroson áttörő csapatok ellen. Számtalan véres ütközet helyszíne volt tatár és török beütésekkor. Az 1948-49-es szabadságharcban a vesztes segesvári ütközet után Gál Sándor tábornok megpróbálta összegyűjteni, átszervezni a maradék csapatokat. A Nyerges-tető védelmét a Tuzson János vezette 200 székely honvédra bízta, akik augusztus 1-én több ízben visszaverték a sokezres orosz sereget, a kozákokat. Végül egy román pásztor a védők hátába vezette az oroszokat, így győzték le a székely ifjakat. Itt fekszik a hősök temetője és alant az emlékmű. E csatáról írta Kányádi Sándor versében: ,,végül csellel, árulással, délre körülvették őket, meg nem adta magát székely, mint a szálfák, kettétörtek".


Link




Link
Kárpáti Csenge 4. oszt. Kányádi Sándor: Nyergestető


Link
Kányádi Sándor: Nyergestető
 
 
0 komment , kategória:  Erdély kincsi...  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 728 db bejegyzés
Összes: 9244 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 738
  • e Hét: 4065
  • e Hónap: 20453
  • e Év: 644930
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.