|
2018-10-06 19:00:47, szombat
|
| |
| |
BODRÉ ANIKÓ
AZ IS ÉN VAGYOK
Az is én vagyok mikor nevetnek ajkaim,
Az is én vagyok mikor szenvedek hajnalig.
Az is én vagyok mikor könnyeim csorognak,
Az is én vagyok mikor napjaim szomorúak.
Az is én vagyok mikor megölellek,
Az is én vagyok mikor elmész Tőlem.
Az is én vagyok kit már nem szeretsz,
Az is én vagyok mikor megtudod mit vesztesz.
Az is én vagyok ki a szívébe zárt,
Az is én vagyok ki izgatott,
Az is én vagyok kinek nem hagyod megismerjen,
Az is én vagyok kinek nem jelentkezel napokig,
Az is én vagyok ki elfelejt ha akarod!
ÁLMODJ
Az álmok szabadok, s nincs kísértés,
Engedd, hogy szabadon áramoljon,
Tárd ki a szíved összes kapuját,
Álmodozhasson a szívedben a boldogság.
Minden álmod valósággá fog válni,
Ha hagyod élni a szabadság vágyát,
Tele lesz a szíved vad élményekkel,
S soha el nem múló emlékükkel.
Álmodni jó, hisz minden álom egy remény,
Egy új emlék, egy szerencsés kezdés.
Minden boldog pillanata fiatalabbá tesz,
S elűzi a bánatból a komor perceket.
Álmodj bátran szabadon,
Hisz nincs benne semmi rossz gondolat.
Álmodd meg a jövőd minden boldogságát,
S majd éld meg a valóságát.
ÁLOM
Veled ébred a hajnali fény,
Álmomban látom mosolyodat Én.
Csillogó szemed csillogását,
Szíved vad kalimpálását.
Ébredj velem minden reggel,
Öleld át megpihent testem.
Kezdjünk együtt minden napot,
Vidáman ébresszük az öreg Napot!
Veled leszek akkor is ha baj van,
Símogató kezem ölel át a bajban.
Segitséget nyújtok szerető szívemmel,
Boldog fényt adok édes életednek.
Számíthatsz rám ha gond van,
Együtt megoldunk minden rosszat!
Mikor fény az életünk,akkor is veled leszek,
S együtt élvezzük ezt a szép életet.
Te leszel életemben a fény,
A megtestesült remény,
A boldogság az örökké valóság,
Az álom ami valóra vált.
BOCSÁSS MEG ISTENEM
Bocsáss meg jó Istenem nekem,
Mindent amit szeretet nélkül tettem.
Keresem a kiutat az érzelmek fogságából,
S a megbántottság vad viharából.
Bocsáss meg jó Istenem nekem,
Hisz én szívből szeretlek Tégedet,
Néha hit szegettnek tűnik az életem.
De igyekszem helyrehozni a bűnömet.
Bocsáss meg jó Istenem nekem,
Minden bűnöm s vétkemet,
Oldozz fel s újra boldog leszek,
Mert a hitem visszaáll a szívembe.
Bocsáss meg jó Istenem nekem,
S segíts, hogy a múltat lezárjam békében.
Utamon a béke és a szeretet kísérjen,
S ne nézzek vissza csak előre menjek.
Bocsáss meg jó Istenem nekem,
Mikor sokat járt a szám feleslegesen.
Tudom Te megbocsájtasz egy gyermekednek,
Ki kísértésbe esett és elfeledte
egy pillanatra a szeretetet.
Köszönöm Istenem!
BÚCSÚ VERS
Nagy fájdalommal ülök az asztalnál,
Mint kisgyermek anyja sírjánál.
Papirom előttem, toll van a kezemben,
Nagy bánat van az én szívemben.
Közel van az ősz, itt van már nyomban,
Elhagyta a fát gyönyörű lombja.
mint Te is elhagytál, szívem virága
De soká jártamén, utánad hiába.
Az igaz, hogy szerettelek
De hiába biztattad az árva szívemet
Elfoglak feledni akár hogy is Téged
Most írom utolsó levelem Tenéked.
Sajnálom lépteimet amit érted tettem,
Könnyekkel égetne fájhatna a szíved,
Nem volt úgy, hogy Rád ne gondoltam volna,
S most Érted fáj a lelkem keserű fájdalmamban.
Hogy tudtad megtenni hogy mást szeretsz,
Hogy tudtad megtenni, hogy Engem elfeledsz.
Ezért Kedvesem nem állok utadba,
S elválok Tőled, megyek az utamra.
Ahányat látsz annyit szeretsz,
Fogsz Te még sírni, ha engem elfeledsz.
Én megfogom mutatni, hogy elfoglak feledni,
Pedig a szívemet, nehéz bánat gyötri.
Én utoljára Néked azt kívánom,
Légy boldog ezen a világon,
Jusson eszedbe, mindig ki szeretett,
Aki az életben Tiéd nem lehetett.
EGY DAL
Egy dal mely megbocsájt,
S elénekli neked a szíved dallamát.
Egy szó mely mindennél többet ér,
S a szíved rabul ejtené.
Álmodban a szív oly szépen zenél,
Átjárja az érzelmek tengerét.
Álmodni szép álmodni jó,
Az álomban minden megtalálható.
Öröm bánat.és a vágyak
S a szerelem halk suttogása.
Felcsendül benne egy titkos dallam,
Amit csak a szerelem hallat.
Minden apró csilingelése a magasba repít,
Elfeledteti a rengeteg kínt.
Suttogd el a szíved dallamát,
Hadd hallja meg az egész világ,
Hallgassa az egész világ a szerelem dallamát,
Mindenkit vidítson fel ezt a finom suttogás.
S énekeljük együtt,
S tárjuk ki a világnak az élet legszebb dallamát.
EGY ÉRINTÉS
Hiányzik a csókod az édes pici szád,
Az ölelésed a simogató két karod,
Szíved dobbanása a mosolyod,
A nevetésed mely mindent beragyog.
Este bőrödet érinti selymes kezem,
Csókom a nyakadba lehelem kedvesem.
Érezzük szívünk szerető dobbanását,
S a vibráló levegő tánc tudását.
Csókod megpihen forró ajkamon,
S kezed elindul felfedező utakon.
Megérinti bőröm selymességét,
S érzi a szívem heves remegését.
Egymásnak dobog a szívünk,
Simogat a csókot lehelő édes szád,
Érzem az élet boldogságát,
S a szenvedély vibrálását.
-
EGY RÉGI FÁJDALOM
Egy szerelem mely régóta fáj,
Egy érzelem, mely nem szab határt.
Egy Álom, ami csak álom már,
De nem tudom meddig kínozza,
Szívemet a keserűség már.
Harcolok az érzés ellen,
Hadakozok a szívemmel,
Nem akar múlni a fájdalom,
Ami megkeseríti az életem,
A reménytelen szerelem. 
Múlnak az évek, telik az idő
A Te árnyékod nem halványul,
Az érzelem mindig meggyötör.
Mint egy vulkán úgy tőr elő,
S mindent elpusztít a láva a szívemből.
A felépített vár összedől,
Pillanatok alatt minden romba dől.
Romba dönti egész életem,
Harcolni fogok hogy elmúljon az érzelem,
S tudom egyszer boldog leszek!!!
ENGEDD, HOGY SZERESSELEK
Engedd,hogy szeresselek,
Hogy megérinthessem a két kezed,
S suttoghassam a füledbe
Szeretlek szeretlek.
Téged akarlak senki mást
Hisz nekem teremtett ez a világ.
Nélküled az életem csak kínlódás,
Olyan vagyok mint egy jégbe zárt virág.
Téged akarlak senki mást,
Nélküled minden oly kietlen s kopár.
Szenvedés nélküled minden gondolatom,
Csak a csókodtól lesz boldog minden pillanatom.
Érzem belülről megfagyok,
Mert a szíved engem elhagyott.
Elhagyatott magányos lett a szívem,
S jégbe zárom hogy olvaszd fel végre.
ÉLNED KELL
Élned kell, hogy a szíved megtalálja a kapuját,
Zárt ajtók mögé még a nap sem kandikál.
Nem ereszti be fénylő sugarát,
S a szíved sötétségében, nem találja a fény sugarát.
Élned kell, hogy az élet szárnyaljon veled tovább,
S engedd, hogy megtaláljon a boldogság!
Engedd szabadjára a fantáziád,
S álmodd meg a lelked gazdag világát.
Éld át mennyi öröm, szeretet és boldogság vár Rád,
Tárd ki a szíved, nyisd ki a boldogság kapuját.
Légy boldog s ne keresd a gondokat,
Minden rosszból tanuld meg a hasznosat.
Minden nap egy kezdődő új remény,
Minden elmúlt perc egy szerető szép emlék.
Élj s ragyogj, mint egy napsugár,
Sugározd magadból a boldogság sugarát.
Minden vihar után kisüt a nap,
S ránk ontja a csillogó sugarakat.
Nézz fel az égre s köszönd meg a boldog napokat,
Adj hálát az égnek, hogy élsz és szabad vagy.
Éld meg, hogy szárnyalsz a széllel,
S szabadon és boldogságban élhetsz.
A remény egy kincs mely sohasem hal meg,
Éld a boldogságot s cserébe örökké a Tiéd lesz.
FÁJDALOM
Nem tudom, mit érzek,
Dühöt, haragot, elkeseredettséget?
Szívemben van egy nagy fájdalom,
Melyet leírni oly nehéz és fájdalom.
Egy szív mely másé már,
Nem értem dobog,
Egy kínzó fájdalom,
Mit leírni nem tudok.
A vidám, boldog percek,
Melyek elmúltak már,
Az érzelem mi nem halványul,
De kínoz tovább.
JÉGVIRÁG
Kettétört a csókod a hidegben,
S jégvirág lett helyette a szívemben,
Nem tudom mikor olvad fel vajon a jég,
De azt tudom, ha csókod újra az enyém.
Csókod forrósága felolvasztja a jeget,
Izzó tűzzé varázsolja körülöttem az eget.
Úgy vibrál körülöttem a levegő tüze,
Hogy egy felhőszakadás sem oltja el ezt a tüzet.
Ha a szíved jeges tél is lett nélkülem,
Egyszer elmúlik s kiolvad a jégverem.
Hópelyhek zenéje lesz egy új szerelem,
Tudom boldog leszel nélkülem, hát ég veled.
Álomporral borították be az életem,
Mert oly boldog voltam Te veled.
De elengedlek s a múltat lezárom veled,
Élj szabadon s vidáman kedvesem.
KERESD A SZÉPET
Keresd a szépet, a reménységet.
A csodát, az álmaid, az egészséget.
Néha cudar az élet úgy érzed,
De mindig van egy élményed.
A rosszban is csak a szépet keresd,
Mert az mindig tanulság lehet.
A szép mindig feltölt, s boldoggá tesz,
Gyönyörködj abban is, ha más nem szeret.
A gyönyör mindig szép és boldog,
Vidámságot az egész világ hordoz.
Mindig kell, hogy legyen benned szeretet,
S téged is átölel és érezheted.
Ne add fel a reményt soha!
Ne szomorítson el bús gondolat.
Légy mindig vidám ebbe a földi életbe,
S kerüld el a szomorkás perceket.
KÖNNYCSEPP
Egy könnycseppben benne volt minden,
Az elmúlás s a bánat kicsordulása,
A szív segítségért kiáltása.
Végig gördült a könnycsepp arcomon,
S úgy érzem körülöttem minden megfagyott.
Könnyeim szabadon potyognak lefele,
Nem tudja megállítani az élet tengere,
Minden fájdalom benne van mit okoztál.
Könnyeimet kiapadhatatlan tenger táplálja,
De megkönnyebbül a szívem a viharában.
Könnycseppeket kár volt hullatni érted,
Hisz hazug embernek nincs becsületessége.
Minden szava hazugság s kegyetlen,
Megérdemli, hogy a sors kietlen vele,
S később Ő hullajtja a könnyeket.
Szemedben ott lesz majd a remény,
A könnyed kicsordul de már minden véget ért.
Már csak az emlékem gyötri majd szíved,
Eszedbe jut az,hogy mi az ami elveszett.
Mert Én a számodra többé nem létezem.
KÖNNYEKKEL FIZETEK ÉN
A csókodért könnyekkel fizetek Én,
De érzem még az édes leheletét.
Érzem az ízét,forró égetését,
S szívem táncát s merengését.
Szívemet darabokra törted szét,
S könnyekkel fizetek Neked Én.
A szívem azóta tiszta jég, 
Nem tudom felolvad-e valaha még.
Szívem mint a kártyavár hullott szét,
S minden darabját elfújta a szél.
A világ minden tájára hordta el a szél,
Pedig egy darabka semmit sem ér.
Könnyekkel fizetek hazug szavaidért,
S az elmúlt bús szerelmedért.
De az élet új reményt ígér,
S ad egy új szívet ami már nem a Tiéd.
KÖNNYEZIK...
Könnyezik a szívem,
vérzik a seb amit okoztál,
A szívem soha nem felejt,
de megbocsájt.
Mindenkinek megbocsájtja a hibát,
De azért fáj neki mindig a csalódás.
MEGTALÁLTALAK...
Mikor megláttalak a szívem nagyokat dobbant,
Mert veled az élet álmokba csobbant.
Látni gyönyörű mosolyod, s zöld szemed,
Ahogy beragyogja a szívemet és a lelkemet.
Kerestelek évek óta téged,
Meg vagy s boldog leszek véled!
Elkápráztat fantasztikus lényed,
S bizsereg a testem ha a szemedbe nézek.
Rád vágytam egy életen át,
Ki a tenyerén hordoz s csodál.
Kinek én vagyok a szíve csücske s imád,
S minden pillanatban a szeretetemre vár.
Kicsit belehalok mikor nem ölelsz,
Hiányzol ha távol van ölelő két karod,
De érzem simogató csókod s karod,
S becsukom szemem akkor is látom mosolyod.
MENJ AZ UTADON
Csak menj az utadon előre tovább,
Ne nézz hátra csak haladj előre tovább.
Engem megöl a bánat ha sírni látsz,
Menj ne nézz vissza,
Mert melletted rám csak a halál vár.
Keserű könnyeim mossák arcomat,
S áztatják utánad a poros utat.
Itt van az ősz sárgulnak a levelek már,
Elhullanak s mutatják az elmúlás Óráját
S beköszönt a tél az én szívembe már.
Csak menj az utadon tovább,
A kalitkába zárt madárnak nyisd ki az ajtaját.
Had repüljön vidáman boldogan tovább,
S ne érezze a rabság szomorú árnyékát.
Csak a szabadság szabad szárnyalását.
Hidd el ha szabadjára engeded,
Lehet visszaszáll egyszer hozzád,
S boldog lehetsz vele tiéd lett a világ.
Ha nem száll vissza akkor se bánkódj,
Mert Ő szabad lett s élhet boldogan tovább!
MIKOR MEGLÁTTALAK
Mikor megláttalak a szívem nagyokat dobbant,
Mert veled az élet álmokba csobbant.
Látni gyönyörű mosolyod, s zöld szemed,
Ahogy beragyogja a szívemet és a lelkemet.
Kerestelek évek óta téged,
Meg vagy s boldog leszek véled!
Elkápráztat fantasztikus lényed,
S bizsereg a testem ha a szemedbe nézek.
Rád vágytam egy életen át,
Ki a tenyerén hordoz s csodál.
Kinek én vagyok a szíve csücske s imád,
S minden pillanatban a szeretetemre vár.
Kicsit belehalok mikor nem ölelsz,
Hiányzol ha távol van ölelő két karod,
De érzem simogató csókod s karod,
S becsukom szemem akkor is látom mosolyod.
MIT AKARSZ MÉG?
Mit akarsz még?
Megbocsájtást a hazug szavakért?
Emléked már elfújta az őszi szél.
Csak hamu maradt már,
Az izzó tűz helyén.
Mit akarsz még?
A nekem okozott keserűség nem elég?
Az összetört szívem sem elég?
Minden szavad hazug ez nem elég?
A sebek egyszer begyógyulnak tudom én.
Mit akarsz még?
Rájöttem milyen könnyen átvertél,
De talpra állok nélküled is én.
A szívem könnyezik s zokog még,
De minden keserűség egyszer véget ér.
Mit akarsz még?
Ismerem a trükkjeid már rég,
El is felejtelek téged,ezt is tudom én!
Bolondíts már más szívet,mert nekem elég,
A győzelem az enyém,mert boldog vagyok én.
Mit akarsz még?
Elvenni tőlem minden reményt?
Az életemből elvenni a szerelmi esélyt?
Köszönöm nekem ebből elég,
Éld nélkülem az életed,s hagyd meg nekem a reményt!
NEM LEHETEK A TIED
Nem lehetek a Tied,
Mert a szívem mást szeret,
Egy férfié a szívem,
Ki sohasem szeretett.
Csak kihasználta érző szívemet.
Nem tudok parancsolni a szívnek,
Nem tilthatom meg neki a szerelmet,
Nem mondhatom neki, ne szeresse őt.
Vérzik utána az én szívem,
Ha rá gondolok, a könnyem előtör.
Könnyeim patakot öltenek orcámon,
S kitör belőlem a zokogás,
S kisírom magamból, a szív fájdalmát.
Minden nap egyre könnyebb lesz,
S egyszer elengedem a múlt fájdalmát.
Eljön majd az idő,
Mikor szívem elénekli a szerelem himnuszát,
S szárnyalok a boldogság hullámán.
S megtalálom azt a férfit,
Aki észreveszi lelkem varázsát.
NEM TUDLAK ELENGEDNI
Miért nem tudlak elengedni,
Miért kell a szívnek összetörni.
Miért sebezted meg szívem annyira,
Miért látom állandóan arcodat.
Gyötör a kétség az érzelem,
Kínoz a magány,
Hol vagy már kedvesem?
Tedd boldoggá szívemet.
Partra vetett halnak
Érzem magam nélküled,
Ki küzd az életéért,
De már nélküled.
Egyszer úgy is elmúlik
Ez a vad érzelem,
Talán majd eljön az idő,
Hogy csak egy szép emlék leszel Én nekem.
SZERELEM
Igazán szeretni csak szívből lehet,
Mert érzed,hogy a másik a lelked fele.
Nagy szerelem csak egyszer van az életben,
S meghalnál érte,hogy élhess vele,
S a lelked feláldozod érte,mert szeretsz.
Minden perc ajándék amit vele tölthetsz,
Minden szó angyali üzenet Neked.
Egy érintés melytől ráz a hideg,
S csókjaitól mindig elveszted a fejed.
Mert ez az igaz szerelem!
Ha most itt lennél velem,
Karjaimba zárva ölelnélek tégedet.
Minden utam hozzád vezet kedvesem,
Nincs pillanat mikor a szívem téged nem szeret,
Mert oly boldog az életem Veled.
SZERESS!
Ha szeretsz, úgy szeress,
Hogy ne engedd el két kezem.
Mindig öleld át szerető szívemet,
Ne hagyd, hogy szomorú legyek.
Ne okozz csalódást,ne bánts engem,
Ne bántsd azt aki a szívét áldozza Neked.
Aki érted él és szeret,
Ki boldog ha a karjaidban lehet.
Ha úgy szeretsz ahogy Én,
Akkor velünk lesz a remény.
Mindig velünk lesz a boldogság,
Csak szeress,szeress tovább.
Ha szeretsz megváltozik a világ,
Minden szép lesz és csodás.
Ne harcoljunk egymás ellen tovább,
Csak szeress,szeress tovább.
SZERETNÉM ELMONDANI
Szeretném elmondani,hogy mennyire szeretlek Téged,
Szeretném simogatni két kezecskédet.
Szeretnék két szemedbe mélyen belenézni,
Elmondanám. Nálad nélkül nem érdemes élni.
Boldog a szívem mikor rád gondolok,
Mikor eszembe jutnak az elmúlt boldog napok.
Miért is kell ily távol lenni egymástól,
Hogy csak levél által tudhatunk egymásról.
Mennyország lesz majd nekem a földi élet,
Hogyha újra együtt lehetek tevéled.
A virág elhervad rövid pár nap alatt,
De csókod emléke örökre megmarad.
SZÉPSÉG
Mutasd meg szépséged,
S ne tartsd véka alatt,
A virág sem bújik el,
Ha meglátja arcodat.
A legszebb szépség,
Belülről fakad, 
Mert a szereteted,
A legszebb fénysugarad.
Egy virág nem gondolkodik,
Szép-e vagy csúnya,
Csak adja önmagát,
A csodát és az illatát.
A SZÍVEM BÁNATA
Egy másik férfi zár már a karjába,
De a szívem még mindig érted dobog hiába.
Megalkuvás az élet nélküled kedvesem,
Nincs szerelem csak Te veled Életem.
A remény csillaga mindig ragyog az égen,
A Te emléked még mindig kísért mint régen.
A szívem még mindig érted remeg lelkesen,
S nem feledlek el Téged soha Édesem.
A remény hall meg utoljára a szívemben,
Hogy a tiéd legyek ezen a földön örökké kedvesem.
Nincs már kimondhatatlan szó vagy gondolat,
A Te ölelésed számomra a legszebb pillanat.
Nem tudok mást szeretni úgy mint Téged,
A nyomába sem léphet az érzés mit irántad érzek.
Mindennap a Te emlékeddel ébred a reggel,
S az emléked nélkül kietlen lenne minden reggel.
TUDOD MI A BÁNAT?
Sírni egy padon megalázva.
Szeretni ki téged nem szeret,
Keresni kutatni ki elfeled.
Kit szeretsz s porba dobja a lelkedet,
Megaláz Te hullajtod a könnyeket.
Mi a bánat?Szomorúság kesergés?
Az élet színpadán eljátszani, hogy szeretsz még. 
Könnyeid közt imádkozni a sorshoz,
Adja vissza azt ki eldobott s most boldog,
Ki haldokló szívedbe a tőrt belevéste,
Ki sárba tapossa a te szívecskédet.
Ki tudja mi a bánat nyitja?
Az idő talán ki a szavakat megfakítja?
Ki begyógyítja a sebeket s a nyomokat.
Mi az ami a szívet karanténba zárja?
S a fájdalmakat megbocsájtja,
Összegyűjti s a szíved legmélyebb zugába zárja.
VÁRVA VÁRT SZERELEM
Pipacsok között reménykedve lesem,
S közben nézem a fejem fölött siető fellegeket.
El jön-e a várva -várt nagy szerelem,
Ki szikrát lobbant szunnyadó szívemben.
Kell egy lélek ki a szívemig hatol,
Ki izzó tüzet csihol a parázsból.
Mikor a szerelem a szívembe beszökik,
A világ bánata számomra megszűnik.
Lelkem összes kincse a szerelemé lesz,
S elenged minden bánatos érzelmet,
Csak vadul dobog s zabolátlan lesz,
Boldog s szabad életet kezdhetsz Vele.
Mikor szerelmes vagy körülötted minden ragyog
A nap is előbújik,hogy együtt ragyogjatok,
Minden csillog s vidáman szikrázik,
Szeretni jó,mert mindenki boldog s ragyog.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bodré Anikó |
|
|
|
|
|
Offline
