Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
Gondolataim...
  2018-08-08 08:54:42, szerda
 
 

"...Csodálatos a napfelkelte, gondolatok jutnak az eszembe. Gyönyörködöm a színek játékában fodros felhők pajkos táncában. Bújócskázó napsugarak vízcseppeket simítanak.Nádas szélén kopott csónak, hullámok közt ringatózva. Ébredező vízi világ, a csodás látvány megbabonáz.Véget érő csendpillanat a varázsnak vége szakad. Élményekkel átszőtt, végtelen nap. Az emlékképe velem marad. Minden percét élvezem a szívemben elrejtem..."
Horváth M. Zsuzsanna

Link


 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
Gondolataim...
  2018-07-15 15:04:01, vasárnap
 
 


Gondolataim...

Minden embernek van egy álma. A teljesülést szív repesve várja. Feldereng a reggeli fényben, Istenem csak teljesülne. Évek múltán erősödik, reménykedem elérkezik. Szív dobogva várom a napot, útra kelek indulok. Kárpátok csúcsai felhőkbe bújnak, Napsugarak a fenyők ágai közt áthatolnak. A fényjátéka színesre festi az égboltot. Tovaúszó felhővásznak égővörös színein ámulok. Hargita alján legelők, vadvirágos rétek, a csúcson szálegyenes fenyők az egekig érnek. Könnyeimen át nézem a szeretett tájat, Székelyföld mesés, ahol szeretettel várnak. A kövek között patakok rohannak, kristálytiszta vízében a régmúlt regéje rejtve van. Kicsi faluhoz, gyökereim kötnek, a ház a kert az udvar virágok közt ismerős léptek. Valósággá vált dédelgetett álmom, köszönöm Istenem, hogy teljesült e léleksimogató varázzsal átszőtt kívánságom. Templomodban imára kulcsolom kezem, hálaimám e falak őrzik, a szívembe az átélt emlékeimet. Búcsúzom, mennem kell, semmit nem felejtek, ölelés, a könnycseppek hazáig kísérnek.
Horváth M. Zsuzsanna
2018. július



Link


 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
Gondolataim...
  2018-07-02 07:08:50, hétfő
 
 



"A természet oly csodás, csend, nyugalom öleli át. Sziklákon Napfénye csillan, vízcseppeken tova illan.Kövek között virágszirmok, a félelmetes, zord csúcsokon. Léleksimogató a látványa, a háborítatlan vidék varázsa... "
Horváth M. Zsuzsanna
 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
Gondolataim...
  2018-03-20 07:03:15, kedd
 
  Gondolataim...

"Az elmúlás... életünk Isten kezében van. Nem tudhatjuk milyen lesz végső utunk. Ahogy öregszik az ember sokszor elgondolkodik ezen. A búcsú nehéz, tőlük akiket szeretünk, de tudom, hogy hagyunk magunk után sok szépet. Egy kicsi darabot belőlünk, még akkor is ha fáj is és könnyes szemmel gondolnak ránk. Már ezért érdemes volt küzdeni, szeretni, élni. Gyermekeinkben , unokáinkban élünk tovább."
2012. március 20.
Horváth M. Zsuzsanna



"Szép is lenne olyan világban élni, ahol nincs harag, gyűlölet, irigység....ahol csak szeretet, béke, megértés lenne. A szép uralkodna mindenek felett... Sokszor elgondolkodom ezen. Miért van, hogy rosszak az emberek, de bízom abban, hogy a szívekben él még egy csöpnyi szeretet, segítőkészség. Egy simogató, bátorító szó, arcokra mosolyt csaló. Bár a mai rohanó világ néha nagyon kegyetlen tud lenni, de ne hagyjuk, hogy legyőzzön bennünk! Mert az élet szép, olyan milyenné mi magunk tesszük."
2012. március. 20.
Horváth M. Zsuzsanna




Link


 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
Gondolataim...
  2018-03-04 07:29:18, vasárnap
 
  Reggeli gondolataim...

Hajnal pírja cirógat, virágillat hívogat. Kidugta már fejecskéjét, avar alól kandikál, bólogat a hóvirág. Léleksimogató látvány, harmat cseppek a sziromruhán. Fehér fátyol virágszirom, vékony száron bimbót hozó, mosolyogva néz a tájra, a tavasz első virága.
Horváth M. Zsuzsanna


Link




"baráton nem fog radír"
...törölni könnyű, de felejteni nehéz, ha barátnak tartottad mindig a szívedben őrzöd.
Egy igaz barát soha nem felejt. A múlt, ha fáj is senki nem veheti el tőled az emlékeket.


Csalódtam már többször, bár fáj a szívem, de az idő enyhíti a fájó érzést.
Sajnos ebben a rohanó világban egyre érzéketlenebbek mások iránt az emberek.
Nem számít, ha megalázzák, sárba tapossák egymást, hazug tettekkel, szavakkal. A lelkiismeretével mindenkinek el kell számolnia, előbb vagy utóbb. A sors keze kifürkészhetetlen.
Persze kivételek akadnak mindig. Ez megnyugvással tölt el. Hidd el vannak még jó érzésű emberek.
Akik tudják mit takar az a fogalom: barátság, az egymás iránti tisztelet, szeretet.




Ma reggel, kávézás közben olvasgattam, elgondolkodtam...

Az ablakon át a márciusi napfény meleg sugaraival cirógatta az arcomat. A kertemből tavasz illatát hozta felém a szél. A bokrok alatt kinyílt a hóvirág. Kicsi szirmaiból illatot áraszt. Hófehér varázsszőnyeget terít a nemrég még fagyos földre. Feketerigó vidáman ugrándozik, csipeget a tiszafa alatt.
Látod, szép az élet, tartogat minden napra más és más csodát. Észre kell venni ezeket az apró dolgokat.
Ne haladj el mellette, mert sivárabb lesz az életed.
A gyűlölet csak megöl, megnyomorít, soha nem leszel boldog!
2012. március 5.
Horváth M. Zsuzsanna


Horváth M. Zsuzsanna
Hajnal fénye

Bíborszínű hajnal fénye,
az égboltnak azúrkékje.
Enyhet hozó hűvös szellő,
simogató, melengető.

Incselkedő felhőfodrok,
fénysugárral bújócskázók.
Dombok mögött tova szökők,
szellő hátán vissza jövők.

- Úgy szeretnék eső lenni,
fát virágot megöntözni.
Napsugárral cirógatni,
esőcseppel éltet adni. -

Hajnal fénye hívogató,
színkavalkád csalogató.
Madártrilla, varázsének,
a természet velem ébred


 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
Gondolataim...
  2018-02-27 07:21:27, kedd
 
  Link






Régebbi történet, de ma is szívesen emlékezem rá.
Mosolyt csal az arcomra.

Ha mi egyszer elmegyünk nyaralni!

...mindig történik valami. A nyaralás első napján, esett, dörgött, zengett az ég. Hatalmas hullámokat korbácsolt a szélvihar a vízen. Lili békésen játszott, én bámultam a szűnni nem akaró zivatart. Hááát... ez a mi szerencsénk. Háborgott a Balaton: szeretem a ,,magyar tengert". Pár napot itt töltöttünk. Aznap a fürdés elmaradt, sétáltunk a parton. Lányom, hol előre szaladt, hol lemaradt. Láttam, le-lehajolt, kicsi kezével rakosgatott a zsebébe valamit. Vajon mit? Közelebb mentem. A nedves fűben rengeteg nyálkás, barna csigát láttam. Pfúj, de csúnyák. Lili csak szedte, és zsebébe rejtette őket.
- Mit csinálsz? Engedd el, tedd le a fűbe a csigákat! Rám nézett, szája sírásra görbült, összeszorította kicsi kezét.
- Anya, jönnek a nénik és a bácsik, rálépnek és meghalnak a csigáim. Elviszem őket a bokor alá. Ugye megengeded? Hatalmas könnycsepp gördült le az arcán. Tudtam, hogy szereti az állatokat, no de ilyet? Türelmesen megvártam, amíg biztonságba helyezte kis kedvenceit.
- Mehetünk anya, köszönöm. Boldogan szaladt a parton a békésen úszkáló hattyúpár felé. A kiálló kőbe megbotlott, hasra esett. Rohantam oda, visított éktelenül. Szája csupa vér volt. Felkaptam, elharapta a száját, beütötte a fogát. Körénk gyűlt, sok ember. Segíteni akartak. Orvoshoz siettünk. Reménykedtem, hogy nincs nagy baj. Doktor néni megnyugtatott, bennünket. Elől mozgott és csúnya szürke lett két foga. Szerencsére ezek tejfogak, nő helyettük idővel majd új. Indultunk haza, ennyi elég volt mára. Gondoltam, ma már semmi rossz nem történhet.
Leültem az udvaron levő padra. Lili az ölembe vackolta magát. Olvastam a kedvenc meséjét. Belemerültem az olvasásba, valami érintette a kezemet. Odanéztem, lánykám csigája araszolgatott az ujjamon. Egyet elrejtett a zsebébe és haza hozta.




Link


 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
Gondolataim...
  2018-02-27 07:17:24, kedd
 
  Link





Álomország...

Álomország jó lenne, ha létezne, ahol minden ember boldog lehetne.
Gonoszság, irigység a terror veszélye, rettegésbe soha senkit nem űzne. Szegénység, éhség, értelmetlen halál, könnygyöngyöket hullató, valós rideg világ. A gonosz birodalmát, szívesen elűzném, felhőfodrokra a béke fényét tűzném. Ó a pénz, a képmutatás! Huss elrepülne... a Földünkön emberek közt, szeretet, béke lenne. Tudom, hogy csak álom... csacska képzelgés. Bárcsak nyugodtan álomra hajthatná minden hajléktalan, félem nélkül a fejét. Bőrszín nem számít, sem a szegény, a gazdag, szeretet-tengere így lehetne hatalmas. Irigy, becsvágyó uralomra törő, háborút szító világmindenség, örökre száműzve lenne. Helyébe Álomország, megjelenne. Zöldellő fákkal, bokrokkal, tarka pillangókkal... szirmotbontó- illatontó virágtengerekkel. Napfény cirógató, langyos játszi szelekkel. Gondtalanul kacagva szaladnánk, a vadvirágos réten. Szellő szárnyán együtt utaznánk, kéz a kézben. Egy tisztás közepén Álomországban élnénk, ámulva néznénk a lombok közt áttörő Nap fényét. Madár ének, patak csobogása, hajnalpír színvarázst festene az orcádra. Gyermekek, nők, férfiak, ölelkező párok, rossz emberek ne itt, más bolygón építsék világuk! Föld nevű bolygót ne tegyük tönkre!
Bárcsak összefognának, gondolkodnának emberek és népek. Boldogan, békében élnének bölcsen, sok-sok rohanó évet. Terheket, gondokat, egyformán cipelnénk, a megoldás kulcsát együtt keresnénk. Képzelet szülte álomvilág...
- Istenem, ha valósággá válna, gyémántkönny fénylene, a szív fölé fűzött vékony aranyszálra.-
Horváth M. Zsuzsanna
2016. február 27.




Link


 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
Gondolataim...
  2018-01-29 07:25:30, hétfő
 
 
"A tavasz első virága,
hótakaró alól néz a világra.
Gyenge száron fehér bimbó,
illatozó, szirmot bontó."
Horváth M. Zsuzsanna


Link


 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
Télen…
  2018-01-17 07:17:23, szerda
 
 
Horváth M. Zsuzsanna
Reggeli gondolataim...

Napok óta tart a januári kemény tél. Korán felkeltem. Kinéztem az ablakon. A kertet belepte a puha, fehér hótakaró. Hirtelen jött a hideg és a fagy. A bokrok ágain megcsillant a kristályos hó. A szél tekerte, kavarta a hópihéket. A szemem boldogan felcsillant, ahogy megpillantottam a madáretetőt. Sok éhes madárka csőrével szedegette a kiszórt magot. A széncinegék, és a verebek jöttek a leggyakrabban. Hangoskodtak, borzolták tollruhájukat. A bokrok alatt megpillantottam egy fenyőrigót. A lábával kapirgálta a hóval keveredett faleveleket. Rátalált a levelek közt megbújó almára. Boldogan csipegette. A tűztövis piros bogyóit ellepték a feketerigók. Szemet gyönyörködtető látvány. Etetésük nemcsak hasznos, hanem kellemes szórakozás is a számomra. Csodálatos élményekkel lettem gazdagabb, ahogy figyeltem őket. Lassanként megismertem a szokásaikat. A kert közepén helyeztem el az itatót számukra. A vizet gyakran cseréltem, mert gyorsan befagyott. Télen nem csak etetni, hanem itatni is kell a madarakat. Mindig meghálálták a fáradozásomat. A kertem lakói, szeretem őket. Tavasszal itt raktak fészket a gyümölcsfákra, és a bokrok sűrű ágai közé. Elpusztították a káros rovarokat.
A reggeli ébresztőt, semmivel nem cserélném el. A hangos csivitelést, a rigófüttyöt. Ébredtél már így reggelente? Csodálatos érzés...

.
Horváth M. Zsuzsanna
Télen...

...ágakra a fagy
dércsipkét fon,
csillogó hópihe
rá gyöngyöt von.
Kristályos,
puha takaró,
oltalmat adó.
Madárkáknak
gallyak közt,
védelmet nyújtó.


Link


 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
Gondolataim...
  2018-01-07 23:20:27, vasárnap
 
  Reggeli gondolataim...

Mosolyt csal az arcomra reggel, amikor kinézek az ablakon. Nagy a nyüzsgés a madáretető környékén. Boldogan röpködnek, csivitelnek a korai vendégeim. Kicsi csőrükkel szaporán lakmároznak a számukra kihelyezett téli eleségből. A lehullott szemeket sem hagyják veszni. Összeszedegetik a fagyos hó tetejéről. Feketerigó a tuják alatt csipeget a piros almából. El-eltűnik fejecskéje a hó súlya alatt lehajló ágak között. A hajnal csendjét megtöri az érkező veréb csapat. Éhesek, mohón szedegetik a maradék magocskákat. Ne feledkezzünk meg róluk! Szükségük van a rendszeres gondoskodásunkra! Százszorosan meghálálják...
Horváth M. Zsuzsanna

Link






Horváth M. Zsuzsanna
Kicsi rigó

Kinézek az ablakon
minden hófehér
egy ázott rigó bukdácsol
a hó tetején,
csőrét tátja, hangja halk,
fájó minden mozdulat.
Erőtlen szárnyát
emelni akarja
repülne szállna
fel a magasba.
Felnéz az ég felé:
tán párja...
érkezését várja.
Oly elesett
megsajnálom
féltve tenyerembe zárom,
kicsi szíve lüktet
egyre lassuló ütemet...
ölelem szorítom
a fény felé fordítom,
Nap sugara simogatja
fényével cirógatja.
Éltető melege erőt ad
és a rigó szárnyra kap.
Boldogan hasítja az eget
trillázó éneke hálát rebeg.


Link





Arannyal szőtt álomképek, ébredéskor tova tűnnek. Felkelő Nap fénysugara, bíborpírt hoz a hajnalra. Cirógató fénysugarak, arcomra mosolyt csalnak. Jeges ágon fázó madár, tollruháján havas kristály. Hópelyhecskék vidám tánca...álmot űző, tél varázsa.
Horváth M. Zsuzsanna


Link





Reggeli gondolataim..

Madarak éheznek fáznak,
a jeges faágon állnak.
Dér szitál, reccsennek az ágak,
szárnysuhogás... és tovaszállnak.
 
 
0 komment , kategória:  Gondolataim...  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 50 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 537 db bejegyzés
Összes: 9657 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 500
  • e Hét: 2296
  • e Hónap: 14039
  • e Év: 434169
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.