Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 259 
Petőfiért! - Vérlázító!!!
  2018-02-09 16:38:45, péntek
 
  Vérlázító magyarság-gyalázás éri a gyanútlan sétálót Budapest szívében, a Deák téren. Az evangélikus egyház szépen felújított épületének homlokzatán, mívesen feliratozott ablaktáblák között két emléktábla is virít. Azaz csak egy csillog frissen aranyozott felirattal - a Ján Kollár-é. Azé a Ján Kollár-é, aki nem magyarbarátságáról híresült el. A másik emléktábla felirata megfakult, a rávésett név alig olvasható. Pedig ő is kötődik ahhoz az épülethez. De ő egy jelentéktelen ember a mai Budapesten: nem Ján Kollár, csupán Petőfi Sándor...

Vérlázító!

Ki felel ezért a gyalázatért a mai Magyarországon?
Az egyház? A Petőfi Irodalmi Múzeum? Az MTA? Balog Zoltán miniszter?
Vagy senki?!


Elfogyott az aranyozott festék Ján Kollár nevének kifestésekor? Hiszen arra jutott vastagon!

Vagy Petőfi nevének kiírását nem fizették meg?

Netán szégyenkezni kell miatta, és ezért inkább ne lehessen a nevét olvasni?!

Vagy szándékosan kell meggyalázni holtában Petőfi Sándort, és vele együtt a magyar nemzetet?!

Lesz-e ennek a gyalázatnak személyi következménye?

Vagy ezért nem kell senkinek felelnie?

Nemzeti kormánya van ma Magyarországnak?

Ki szólal meg?!

Alább munkatársunk, Szabó Gábor ma készült fényképei.






















Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
GYÁSZ - Dr. Tóth Zoltán József
  2018-01-29 22:15:09, hétfő
 
  Hatalmas csapásként ért minket dr. Pócs Alfréd közlése, hogy tegnap, január 28-án este otthonában Dr. Tóth Zoltán József rosszul lett, és már nem sikerült Őt újraéleszteni.

Miként egy évvel ezelőtt dr. Grespik Lászlót, úgy Dr. Tóth Zoltán Józsefet is alig túl ötvenedik életévén ragadta el a halál.

Dr. Tóth Zoltán József korai halála érzékeny vesztesége a magyar nemzetnek, hiszen a Szent Korona Országához való visszatalálás útján ő volt az egyik világító lámpás.






Együttérzünk Családjával mély fájdalmukban.
Megrendülten vesszük tudomásul a megváltoztathatatlant.
A Magyarok Világszövetsége székházára kitűztük a gyászlobogót.


A Magyarok Világszövetsége

MVSZ Sajtószolgálat
94712/180129



Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
Patrubány Miklós januári nemzetpolitikai előadása
  2018-01-25 19:49:18, csütörtök
 
  Januári nemzetpolitikai előadásában a Magyarok Világszövetségének elnöke ismertette a Nemzeti konzultáció Trianonról keretében zajló aláírásgyűjtés kiskátéját, és kitüntette a legjobban teljesítő budapesti utcai aláírásgyűjtőket.


Videó: 2018.01.15.Patrubány Miklós nemzetpolitikai előadása Link




 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
Vallásszabadság - Erdélyben született, 450 éve -
  2018-01-08 13:18:42, hétfő
 
  Vallásszabadság - Erdélyben született, 450 éve - A magyar nemzet nagy ajándéka az emberiségnek - Patrubány Miklós jegyzete

ordán 450 évvel ezelőtt, 1568. január 6-án kezdődött az egy hétig ülésező Országgyűlés, amely a világon első ízben iktatta törvénybe a legfőbb emberi szabadságot, a lelkiismeret, a hit szabadságát. A vallásszabadság a magyar nemzet nagy ajándéka az emberiség számára, amely azt még ma is pusztító, véres konfliktusokkal keresi a világ számos országában. Európát egy, Amerikát két évszázaddal előztük meg. A mai magyar nemzedék és annak intézményei - ideértve a magyar államot is - megközelítőleg sem kezelik jelentőségének szintjén nemzetünknek ezt a kiemelkedő örökségét. Patrubány Miklós vasárnapi jegyzetében ennek meghaladását célzó javaslattal él.





Vasárnapi elmélkedés a vallásszabadságról

A magyarság a legfőbb emberi szabadság, a lelkiismereti szabadság letéteményese


Vízkereszt napján, január 6-án kezdődött 450 évvel ezelőtt, 1568-ban Tordán az az országgyűlés, amely egy hétig ülésezett, és amely elfogadta az erdélyi bevett vallási felekezetek egyenjogúságát1, más fogalmazással élve, kihirdette az országban a vallásszabadságot. Ezzel eleink egy évszázaddal megelőzték Európát, hiszen ötven évvel később tört ki Európában a harminc évig tomboló, pusztító vallásháború, amely több európai térséget szinte teljesen elnéptelenített, és amelynek csupán 1648-ban vetett véget a vesztfáliai béke.

Joggal tekinthetjük tehát a Tordai Országgyűlés által törvényerőre emelt vallásszabadságot a magyar nemzet nagy ajándékának az egyetemes emberiség számára. És ezen mit sem változtat az a tény, hogy a Tordai Országgyűlés idején Erdélyt - Unio Trium Nationum - három nemzet alkotta: a magyar, a székely és a szász. Megénekelte vallási toleranciánkat már Jókai is2.


Az utókor külön elismerését érdemli ezért az egyetlen magyar alapítású, történelmi keresztény egyház, az unitárius egyház, amely Kolozsváron született meg, hiszen alapítója, Dávid Ferenc püspök3 döntő szerepet játszott a legjelentősebb4 tordai országgyűlésen. Ott elhangzott szózata5 meggyőző erejű volt.


De méltó elismerésünkre az unitárius egyház, a Trianon utáni időkben tanúsított magatartásáért is, hiszen mindmáig az első és egyetlen történelmi magyar keresztény egyház, amely a maga kebelében teljesen eltüntette a trianoni határokat, zsinati határozattal6 visszaállítva annak teljes egységét.


Fájdalom, hogy a tegnapi Vízkereszt úgy múlt el, hogy az országos nyilvános térben senki nem emlékeztetett a 450 évvel ezelőtti Vízkereszt-nap egyetemes jelentőségére.


A legkevesebb amit a mai magyar Országgyűlésnek meg kellene tennie az, hogy a Tordai Országgyűlés kihirdetésének napját, január 13-át - a Magyar Unitárius Egyház példáját követve - törvény erejével a vallásszabadság napjává nyilvánítja. Ezt követően pedig meg kellene keresnie valamennyi keresztény gyökerű állam parlamentjét, és indítványoznia kellene, hogy ne csak Magyarország tisztelje január 13-át a Vallásszabadság napja-ként, hanem az egész keresztény világ. Erre ma még ,,szabad a pálya", elvégre Amerikában is csupán negyedszázada hirdetik ki évről-evre elnöki rendelettel január 16-át a vallásszabadság napjává, arra a szabadságlevélre emlékezve, amelyet Virginia állam bő két évszázaddal a Tordai Országgyűlés után, 1786-ban hirdetett ki.

Annak a nemzetnek, amely 1568-ban a Tordai Országgyűlésen a világon elsőként foglalta törvénybe a legfőbb emberi szabadságot, a lelkiismeret, a hit szabadságát7, ez elemi kötelessége volna önmagával és az egész keresztény világgal szemben. Budapest-Kolozsvár, 2018. január 7-én

Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke
--------------------------------------------------------------------------------- ----------------------------

1 - A határozat: ,,A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot mindenki az ő értelme szerint; és a közösség, ha elfogadja, jó, ha nem pedig senkit ne kényszerítsenek arra, amit lelke el nem fogad; de mindenki olyan prédikátort tarthasson, amelyik neki tetszik. Ezért senki az elöljárók közül, se mások a prédikátorokat ne bántsák, a vallásáért senkit ne szidalmazzanak, az előbbi szabályok szerint. Nem engedik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is büntessenek vagy fenyegessenek; mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által."

2 - ,,vallási türelem dolgában pedig előtte van minden nemzetnek a világon" - írja a székelyekről Jókai Mór, A jövő századregényecímű művében.

3 - Dávid Ferenc 1551-ben tért haza Wittembergben és Odera Frankfurtban végzett tanulmányiból és katolikus plébános lett. A protestantizmus azonban magával ragadta, és négy évvel később már ő Kolozsvár főlelkésze. Nem állt meg Luther evangélikus tanításainál. Református lett, és püspök. A végső igazságot az unitárizmusban vélte felfedezni. Így lett az egyetlen magyar alapítású keresztény egyház, az unitárius egyház megalapítója. Dávid Ferenc püspök és az általa alapított unitárius egyház meghatározó szerepet játszott az 1568-as Tordai Országgyűlésen. Körösfői Kriesch Aladár festménye Dávid Ferenc itt elhangzott szózatának állít emléket. Az akkor meghozott törvény erejű határozat mondta ki a katolikus, evangélikus, református és unitárius vallás, valamint egyházaik egyenjogúságát, és teremtette meg ezáltal a világon elsőként a vallásszabadságot. Négy évvel később, 1572-ben a marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette a vallásszabadságot, de egyben meg is tiltotta a további hitújítást. Ez a tilalom végzetessé vált Dávid Ferenc számára, mert a tilalom megszegésének vádjával életfogytiglani rabságra ítélték, és magas Déva várának börtönében hunyt el 1579. november 15-én.

4 - Az erdélyi nemesség már Szent István korában Tordán tartotta országgyűlését. Az egész magyar királyságot érintő Országgyűlést 1288. június 8-ára Kun László király hívta össze Tordára. Összesen 127 okiratilag dokumentált Országgyűlést tartottak Tordán.

5 -




Dávid Ferenc szózata a Tordai Országgyűlésen, Körösfői Kriesch Aladár festményén

6 -
Az a tény, hogy ezt - az egyház egységének helyreállítását - valamennyi magyar történelmi egyház közül elsőként lépi meg, jól illeszkedik az unitárius egyház magyar nemzeti és egyetemes emberi hagyományaiba, hiszen a közel 450 éves unitárius egyház nem csak az egyetlen magyar alapítású történelmi magyar egyház, hanem, az általa kezdeményezett, és az 1568-as tordai országgyűlés által törvényerőre emelt vallásügyi határozat a világon elsőként mondta ki a legfőbb emberi szabadsághoz, a hit, illetve a lelkiismeret szabadságához való emberi jogot... (Egy az Egyház - A Magyarok Világszövetségének üdvözlő nyilatkozata a Magyar Unitárius Egyház egységének helyreállítása alkalmából ) Link

7 - Annak a nemzetnek, amely 1568-ban a tordai országgyűlésen a világon elsőként foglalta törvénybe a legfőbb emberi szabadságot, a lelkiismeret, a hit szabadságát...(A Szent Korona országa - Alapelvek az alkotmányozáshoz - az MVSZ javaslata az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő bizottsága részére 2010. október 1.) Link




A Tordai Országgyűlést befogadó, máig álló tordai templom


MVSZ Sajtószolgálat
9452b/180107



Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
Patrubány Miklós újévi gondoltai
  2018-01-05 19:37:47, péntek
 
  Föl, nemzetem, föl!
Újévi üzenet a magyar nemzethez 2018. január 1-jén


Petőfi Sándor születésének 195. évfordulóján szólítalak, magyarok. Szólítalak, magyar nemzet.
Szólítom mindenekelőtt azokat, akik számára az igazság, a tisztesség és a méltányosság a legfőbb érték.

És szólítom azokat, akik már tudják, hogy ezek nélkül, akárcsak szeretet, szolidarítás és életigenlés nélkül magyar nemzetünknek nincs jövője. És szólítom azokat, akik hiszik és vallják, hogy Magyarország történelmi alkotmányán kívül ,,nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet."1
De legfőképpen szólítom azokat, köszöntve egyben Őket, akik már hitelesítették kézjegyükkel a ma élő magyar nemzedék legnagyobb vállalását, a Nemzeti konzultációt Trianonról.
Trianon századik éve felé közeledve szólíthatnálak-e, nemzetem, hitelesebben, mint Dsida Jenő tette Magyar zsoltárában? Ővele így szólítalak meg, magyar nemzet: Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,.../Magyarok, ott a Tisza partján,/ magyarok, ott a Duna partján,/ magyarok, ott a tót hegyek közt/ s a bácskai szőlőhegyek közt.../ Magyarok Afrikában, Ázsiában,/ Párizsban vagy Amerikában,.../ Ti eztán születők s ti porlócsontú ősök,/ ti réghalott regösök, ti vértanúk, ti hősök.
Szólítalak tehát és hívlak: Föl, nemzetem, föl!

Legyen 2018 magyar nemzetünk életében az önösszeszedés éve.


Legyen ez az év, amikor az igazság ismerői perdöntő erővel bizonyítják Petőfi Sándor szibériai
elhurcoltatásának tényét.

Hozza meg ez az esztendő a Trianonról indított nemzeti konzultáció első győzelmét:
Ébredj ebben az évben öntudatra, nemzetünk.
Ne kelljen Téged Dante panaszával tovább siratni - Ó, boldog Magyarország, bárcsak ne hagyná magát megtéveszteni!

Ne kelljen Téged többé Petőfivel ostorozni - Ébredj, ébredj, istenverte nemzet,/ Aki ott az elsők közt
lehetnél,/ S kárhozatos lomhaságod által/ Mindig hátul és alant hevertél!
De lehessen Téged Babits Mihállyal ekként biztatni:
Él a nagy Isten és semmise megy kárba,/ magyarok se lettünk pusztulni hiába,/ hanem példát adni
valamennyi népnek,/ mily görbék s biztosak pályái az égnek./ Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,/ hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna.// Erős igazsággal az erőszak ellen- :/ igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten./ Kelnek a zsarnokok, tünnek a zsarnokok./ Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod./
Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg,/ és jön az igazság, közelebb, közelebb...//2

Magyar nemzetünk, Te nagy, szittya ivadék, Te eredendően keresztény nép, ébredj, ,,küzdj és bízva bízzál!"3

Hisz írva vagyon, hogy:

A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti,
jelentős civilizáció - a szkíta civilizáció, sz.m. - nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb
mértékben - a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által - a hitvilágát.
A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában[1], Ázsiában[2], Afrikában[3], Észak-[4] és Dél-Amerikában[5].
4

Ébredj, küzdj és bízzál, hisz ma már tudjuk, hogy a hatalmas egyiptomi kultúrát egyedül magyarul lehet megérteni, mert magyar nyelven fogant, papiruszai magyarul íródtak. Jézus Urunk nevét pedig, ott Egyiptomban már betlehemi eljövetele előtt kétezer évvel ismerték. A Te beszéded - Baráth Tiborral szólva - oly régi időkbe nyúlik vissza, amikor magyaron kívül más tagolt emberi beszéd, rendszerbe foglalt vallás, művészet és írás még nem létezett. A mi nyelvünk nélkül... az emberiség első korszaka örökre homályban maradt volna.

Föl, nemzetem, fől! Legyen tehát 2018 a magyar nemzet önösszeszedésének éve!

Kívánok végül minden magyarnak - és minden nem magyarnak is, ha tisztességes ember - az új
esztendőben mindenek előtt jó kedélyt. Mert abból fakad minden egyéb jó, még a jó egészség is.

Bort, búzát, békességet!
Legyen eszed, gerinced, életed!


Budapest-Kolozsvár, 2018. január 1-jén

Patrubány Miklós István Ádám,
a Magyarok Világszövetségének elnöke


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
Nemzeti Konzultáció Trianonról
  2017-12-21 14:14:10, csütörtök
 
  Nk-Trianonról - Dr. Stollár Andrásné - A nap aláírásgyűjtője

A Nemzeti konzultáció Trianonról legnehezebb része az utcai aláírásgyűjtés. Ennek eddig kétségkívül legtöbbet vállaló és teljesítő szereplője Dr. Stollár Andrásné Zsóka.

Zsóka
a rajt napjától, október 15. óta, immár nyolc hete, heti hat alkalommal több órán keresztül gyűjti a támogató aláírásokat az Astoria aluljáróban. Ráadásul nem másodmagával, hanem egyes-egyedül teszi mindezt. Az eredmény változó: az első napon százhúszan írták nála alá a két indítványt. De voltak napok, amikor két ív sem telt meg. Ám hetente egy-két alkalommal 40-50-en is aláírják az íveket.

Dr. Stollár Andrásné eddig több mint 900 aláírást gyűjtött.

Gratulálunk, kedves Zsóka és köszönjük!






MVSZ Sajtószolgálat

9441/171220



Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
Ajánlatunk Európának a nemzetállam alkonyán: a Szent Korona
  2017-12-20 23:01:47, szerda
 
  Ajánlatunk Európának a nemzetállam alkonyán: a Szent Korona Országa.

2017.12.15. Patrubány Miklós decemberi nemzetpolitikai előadása:



Link


Patrubány Miklós decemberi nemzetpolitikai előadásában részletesen kifejti a müncheni november 17-i, német nyelvű előadásának gondolatait, amelyeket időközben a Magyarok Világszövetségének Elnöksége egyhangúan felkarolt: Ajánlatunk Európának a nemzetállam alkonyán: a Szent Korona Országa.




 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
Borbola János: A HOLTAK KÖNYVE I. - PAPYRUS ANI -
  2017-12-16 19:00:46, szombat
 
  Borbola János: A HOLTAK KÖNYVE I. - PAPYRUS ANI - A könyv, amely kiforgatja sarkából a világot

Megjelent és Budapesten a Gebauer Pharma Kft-nél kapható Borbola János legújabb könyve, az egyiptomi holtak könyvét helyesen, magyarul olvasó, A HOLTAK KÖNYVE I. című mű. A Hágában élő kiváló magyar kutató egyik előző könyvét (AZ EGYIPTOMI ŐSMAGYAR NYELV), a Magyarok Világszövetsége 2012-ben Az Év Magyar Könyvévé nyilvánította. A HOLTAK KÖNYVE, különösen, ha majd annak teljes olvasata megjelenik, és ha majd ez a sorozat világnyelveken is megjelenik, minden bizonnyal átírja az emberiség kultúrtörténetét.






Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
Meghívó PatrubányMiklós decemberi nemzetpolitikai előadására
  2017-12-14 21:36:20, csütörtök
 
  Meghívó Patrubány Miklós decemberi nemzetpolitikai előadására

Patrubány Miklós decemberi nemzetpolitikai előadásában részletesen kifejti a müncheni november 17-i, német nyelvű előadásának gondolatait, amelyeket időközben a Magyarok Világszövetségének Elnöksége egyhangúan felkarolt: Ajánlatunk Európának a nemzetállam alkonyán: a Szent Korona Országa.

Az előadás előtt 17 órai kezdettel Csuprik Etelka, kárpátaljai zongoraművész megtartja második Mozart szonáta estjét. A belépőjegyek a portán elővételben megvásárolhatók.







Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
Árva Vince atyáról emlékeztek Pilisszántón
  2017-12-14 21:24:54, csütörtök
 
  Árva Vince atyáról emlékeztek Pilisszántón - Boldog Özséb szentté avatása

Advent második vasárnapján Pilisszántón, a reggel kilenc órai szentmise keretében megemlékeztek Árva Vince atyáról, a magyar alapítású Pálos Rend szerzeteséről, Boldog Özséb, a rend alapítója szentté avatásának posztulátoráról, aki kilenc évvel ezelőtt máig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett baleset következtében 2008. december 15-én hunyt el. Ezt követően gyertyát gyújtottak a pilisszántói temetőben az Árva Vince atya emlékét őrző kopjafánál. Sajtószolgálatunk is megemlékezik a mély keresztény hitű, székely anyától és kun apától származó, magyar nemzetét kiemelkedően szolgáló, mostoha sorsú szerzetesről, akit a Magyarok Világszövetsége 2012-ben, posztumusz legnagyobb kitüntetésével, a Magyar Nemzetért Aranyéremmel tüntetett ki. A Pálos Rend az egyiptomi thébai Remete Szent Pálról nyerte nevét.





Árva Vince atyát Lékai László bíboros nevezte ki Boldog Özséb, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend alapítója szentté avatásának posztulátorává. Árva Vince atya 2008-ban jelentette be a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a 17 kötetes posztulátum elkészültét, és ajánlotta fel a testületnek a szentté avatás utolsó szakaszának lebonyolítására az aktori szerepet. Miután bejelentésére és felajánlására érdemi válasz nem érkezett, Árva Vince atya 2008. augusztus 19-én délelőtt, a Magyarok VII. Világkongresszusának kulturális konferenciáján megtartott előadásában, ajánlotta fel a 17 kötetes posztulátumot és kérte fel az aktori szerepre a Magyarok Világszövetségét.

Kutasi László itt mellékelt dokumentum értékű fényképe Árva Vince atyáról ekkor, a bejelentés megtételekor készült.

A Magyarok Világszövetsége hosszas latolgatás után elfogadta a felkérést, és 2008. december 13-ra, a Pálos Rend Regulája pápai elfogadásának 700. évfordulójára emlék-konferenciát szervezett, amelynek keretében a 17 kötetes posztulátum átadását is tervezték.

A posztulátum átadása megtörtént. Ám nem a szerző adta át azokat a Magyarok Világszövetsége elnökének, Patrubány Miklósnak, hanem munkatársai. Árva Vince atya ezen az Ő munkásságát megkoronázni hivatott konferencián már nem lehetett jelen, mert élet és halál között feküdt egy budapesti kórházban. Kevesebb, mint egy hónappal a nagy esemény előtt Vince atya egy máig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett balesetben Csíksomlyón, csigolyatörést szenvedett. Marosvásárhelyen sürgősségi műtétet hajtottak végre rajta, majd Budapestre szállították.

A posztulátumok átvétele után késő este, a Magyarok Világszövetségének küldöttsége meglátogatta betegágyánál. Az atyának Patrubány Miklós súgta a fülébe, hogy a 17 kötetet átvette. Vince atya, élete utolsó tudatos gesztusával visszajelzett, megszorítva az elnök kezét, nagyot sóhajtott, és többé nem kommunikált a külvilággal. Másnap éjfél után visszaadta a lelkét a Teremtőnek.

Árva Vince atyát végakarata ellenére nem Pilisszántón, hanem Székesfehérváron temették el. Hónapokkal később hívei a pilisszántói temetőben 2009. október 31-én kopjafát állítottak emlékére, amelynél ma, a szentmise után mécsest gyújtottak.

Az MVSZ elnöke két hónappal később a Vatikánban átadta a 17 kötetes posztulátumot a Szentek Kongregációja prefektusának, M. Angelo Amatonak, és ezzel kezdetét vette Boldog Özséb szenté avatási perének utolsó felvonása.

Sajtószolgálatunk annak a levélnek az ismételt közzétételével emlékezik Árva Vince atya mostoha sorsára, amelyet a Magyarok Világszövetségének elnöke küldött a pilisszántói kopjafa állítására.

Üzenet a pilisszántói kopjafa-állító közösségnek, 2009. október 31-én

Posztulátum és kopjafa

Tisztelgés Árva Vince atya emléke előtt

Tisztelt Emlékező Közösség!

Szeretett Magyar Testvéreim!


Árva Vince atya halála első évfordulójának közeledtén köszönetet mondok mindazoknak, akik, élen Rancz Árpád testvérünkkel és tagtársunkkal ma Pilisszántón kopjafát állítanak az atya emlékére.

Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között élte élete utolsó éveit, amikor kényszer hatása alatt távoznia kellett abból a rendből, amelyet a kommunizmus nehéz évtizedeiben, minden kockázatot vállalva, maga éltetett.

Árva Vice atyának fájó és méltatlan körülmények között kellett az élők sorából távoznia.

Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között alussza örök álmát.

Pedig nem akárki volt.

A kommunizmus évtizedeiben, a szerzetesrendek betiltása idején, Árva Vince atya volt az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend titkos vezetője. Ezekben az évtizedekben az ő kezébe tették le az esküt a titokban felszentelt új pálosok, azok, akik akkor, amikor már törvényesen működhetett a rend, - egy kivétellel - valamennyien megtagadták őt.

És Árva Vince atya volt az, akit 1985-ben, Magyarország akkori prímása megbízott a Pálos Rend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának előkészítésével. Ő volt a posztulátor. A rá bízott feladatot huszonkét év fáradságos munkájával elvégezte. A munka eredménye maga a posztulátum, tizenhét kötetben.

Azért szólok ma Önökhöz, mert Árva Vince atya rám bízta élete művét, a tizenhét vaskos kötetet kitevő posztulátumot. Sokan elcsodálkoztak már ezen. Hogyan és miért pont a Magyarok Világszövetsége elnökének jutott ez a hatalmas örökség és egyben magasztos feladat?

Amikor huszonkét év kitartó munkájának eredményeként készen állt esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátuma, Árva Vince atya felajánlotta azt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére, kérve, hogy e testület vállalja a szentté avatási per hátra levő, utolsó szakaszában az aktor szerepét. Bár több püspök és érsek is, magánlevélben jelezte támogató szándékát, a püspöki kar végül elutasította a felkérést, anélkül, hogy a testület egyáltalán tárgysorozatára emelte volna. Árva Vince atya ezután fordult a Magyarok Világszövetségéhez. 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében megtartott A fény üzenete c. kulturális konferencián, melyet élő adásban közvetített az ÁrpádHír Világtelevízió, jelentette be, hogy Boldog Özséb szentté avatási perének aktorává az egyetemes magyar nemzetet egyedül képviselni hivatott Magyarok Világszövetségét szeretné felkérni.

A Magyarok Világszövetsége hosszan elemezte a felkérést, majd Elnöksége révén, 2008. december 6-án döntött a megtisztelő feladat elvállalásáról. Egyben arról is, hogy 2008. december 13-án, a Pálos Rend teljes körű pápai jováhagyásának 700. évfordulóján Pálos emléknapot tart székházában. Kiváló alkalomnak mutatkozott ez a tizenhét kötetes posztulátum ünnepélyes és nyilvános átadására. Ám ekkor már sűrű fellegek keringtek Vince atya fölött. Ekkor ő a marosvásárhelyi klinikán, egy súlyos hátgerinc-baleset következtében élet és halál között lebegett.

Nem tudom pontosan, hogy kik és miért döntöttek úgy, hogy Vince atyát november második felében Csíksomlyóra viszik, kirándulni. Tény, hogy minderről azután értesültem, miután a végzetesnek bizonyuló baleset bekövetkezett. Mélységesen sajnálom, hogy a csigolyatöréses balesetet enyhe agyvérzésnek, ,,pici, baloldali gyengeségnek", könnyű sérülésnek diagnosztizálták Csíkszeredában. Csak harmadnap jöttek rá, hogy Vince Atya közvetlen életveszélyben van. Ekkor szállították át Marosvásárhelyre, ahova magam is sietve elutaztam. Fájdalommal teli szívvel adok hálát a Jóistennek, azért, hogy a műtét előtti esten - 2008. november 22-én - hosszan beszélgethettem Vince atyával. Ekkor már nyakán merevítő kötéssel, nagyon nehezen, zihálva beszélt. Ismételten és erősen megígértette velem, hogy Boldog Özséb szentté avatásának posztulátumát eljuttatom a Vatikánba. Nem gondolt Ő ekkor még a halálra, a szentté avatási misét látta lelki szemei előtt. Nagyon bízott Őszentségében, XVI. Benedek pápában.

Amikor eljött az a bizonyos nap, 2008. december 13-a, amelyen a Magyarok Világszövetségének székházában, a Pálos emléknap keretében, a Pálos Rend képviselőinek jelenlétében Árva Vince atya munkatársai könnyezve átadták a tizenhét vaskos kötetet, dermedt csend ült a teremre. Valamennyien Árva Vince atyára gondoltunk, hiszen ez a nap az ő munkássága beteljesülésének napja kellett volna legyen, miközben ő - immár a budapesti baleseti kórházban - az élet és a halál harcát vívta...

A rendezvény végeztével Vince atya betegágyához siettem. Napok óta lélegeztető gépen volt, már nem kommunikált. Odaültem ágya szélére és fülébe mondtam a nevemet, valamint azt, hogy nyilvánosan átvettem a posztulátumot. Ekkor révedt tekintetébe egy pillanatra visszatért az élet, és egy nagyot sóhajtott. Ez volt megkönnyebbülő, utolsó földi üzenete. Egy nap múlva visszaadta lelkét a Teremtőnek.

Kedves Magyar Testvéreim! Tartoztam ezzel a vallomásszerű beszámolóval Önöknek és a magyar nyilvánosságnak. És tartozom Árva Vince atyának azzal a vallomással, hogy a rám bízott drága kincset Isten segedelmével révbe juttattam: az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátumát elvittem a Vatikánba és személyesen adtam át a Szentek Ügyei Kongregációja prefektusának, Angelo Amato érseknek úrnak, aki ebben az órában Esztergomban végzi Meszlényi Zoltán Lajos, Mindszenty József hercegprímás vértanú esztergomi érseki helynökének boldoggá avatását.

A feladatot nem tekintem befejezettnek. Ám - ha csak meg nem fúrják Magyarország irányából - esztergomi Boldog Özséb szentté avatása a célegyenesbe érkezett.

Szeretnék köszönetet mondani Bakk István úrnak, aki közvetítette Árva Vince atya szándékát a Magyarok Világszövetsége felé, amelynek eredményeképpen mai jelentésemet megtehettem, és mindenkinek, aki életében segítette és halálában tiszteli Árva Vince atyát.

Bízom benne, hogy a ma felavatásra kerülő kopjafa valóságos kopjaként hirdeti a posztulátum elkészültét, Árva Vince atya emberi nagyságát, székely-magyar kitartását, és az Igazság eljövetelének megkerülhetetlen szükségességét.



Kolozsvár-Budapest, 2009. október 31.



Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének
elnöke

MVSZ Sajtószolgálat


Forrás:

9429/171210Link
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
     1/26 oldal   Bejegyzések száma: 259 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 104 db bejegyzés
e év: 232 db bejegyzés
Összes: 23173 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2914
  • e Hét: 2914
  • e Hónap: 185398
  • e Év: 407232
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.