Regisztráció  Belépés
sacimama.blog.xfree.hu
Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd!" Zsolt 33,15 Németh Jenőné Saci
1952.06.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
A helyes önbecsülés építőkövei 3.
  2017-12-29 23:53:27, péntek
 
  A keresztény önbecsülésünk alapja, hogy JÓK VAGYUNK. És néha rosszat szoktunk csinálni. De azt, hogy jók vagyunk, ezt egyetlen tettünkkel sem tudjuk megváltoztatni, átalakítani. Legföljebb az történhet meg, hogy meghasonlunk önmagunkkal. Hogy egy, a teremtettségéből fakadóan értékes valaki (aki úgy értékes, ahogy van - semmilyen föltétele nincs az értékességünknek) olyan sok bűnt követ el (nagyon kisarkítva), hogy emiatt meghasonlik önmagával. Ilyet tudunk tenni. De ,,rosszá" magunkat nem tudjuk alakítani.

Vagyis, az erkölcsiség szintje és a spiritualitás szintje az két különböző szint. Van összefüggés a kettő között, de az erkölcsi negatívumaink a spiritualitás alapokat (hogy értékesek vagyunk), nem tudják kikezdeni.
Szerintem az önbecsülésnek ez egy elég jó alapja.

A teljes előadás hanganyaga: Link
 
 
0 komment , kategória:  - Pálferi ( Pál Ferenc)  
Érzékeny egyensúlyok
  2017-01-03 00:47:52, kedd
 
 
Link



"Elkezdődött egy új év, egy új kezdet.

Megújulás és növekedés a célunk. Tulajdonképpen szeretnénk mindezt okosban csinálni. Az okosban való újjászületés, növekedés során azt szeretnénk, hogy úgy történjen mindez, hogy nekünk ne kelljen változni.

Amikor körbenézünk, mindenkinek tudnánk adni egy listát, hogy miben kéne megváltoznia. Izgalmas volna másokat megkérni arra, hogy adjanak nekünk egy listát mirólunk. Nyitott szemmel és szívvel elolvasgatnánk ezt, és rácsodálkoznánk: ,,Jé, milyen sok egyezés van benne a saját listánkkal."

Tízből tízen azt gondolják, hogy lehetnénk egy kicsit rugalmasabbak. Vagy tízből tízen azt gondolják, néha lehetnénk egy kicsit nagyvonalúbbak. Hogyha ezt a listát valaki komolyan venné, akkor a világ sokkal jobb lenne.

Tehát az első gondolat, hogy fölhagyhatnánk az újjászületés, változás gondolatával, hogy ezt okosban csináljuk. Az okosságunk lehetne az, hogy bátorságot veszünk ahhoz, hogy mi magunk változzunk.

Aztán a második gondolat így szól. Ennek lesz mindenképpen egy követelménye. Ki kell lépnünk a komfortzónából ahhoz, hogy fejlődni tudjunk. Ha volt valaki, aki mintát adott arról, hogy mit jelent, hogy a komfortzónából kilépni, az Isten.

Kiüresítette önmagát, emberré lett, és hasonlóvá vált hozzánk. Ezt ma úgy mondjuk, hogy kilépett a komfortzónájából.

Érdemes kockáztatnunk, különben menedékeink előbb-utóbb a börtönünkké válnak. Ez tehát a második gondolat. Ha akarunk változást, szükséges lesz a saját komfortzónánkból kilépni.

A harmadik, ami ebből világosan következik, és része ennek. Meglepő módon a változáshoz mindig valami olyasminek az elengedésére van szükségünk, amit vagy akit éppen meg szeretnénk nyerni. Pontosan annak az elengedésnek a képességére van szükségünk, amit szeretnénk, hogy a miénk legyen.

Olyan megrendítő, hogy tulajdonképpen Karácsonykor miről beszélünk? A békességről, az összetartozásról, a szeretetről. És mire van szükségünk ahhoz, hogy mindez be tudjon teljesedni? Arra, hogy Isten, és mi magunk le tudjunk mondani, vagy el tudjunk engedni egy csomó mindent.

Isten elengedte a saját békéjét, hogy békét tudjon hozni a világba. Isten elengedte a dicsőség ragyogó fényét, hogy világosságot tudjon hozni ebbe a világba. De nagy dolog, hogy el tudom engedni pont azt, amire annyira vágyok.

A negyedik gondolat, hogy ennek következtében egyszer csak megváltozik annak a tapasztalata, hogy mi biztonságos, és mi bizonytalan.

Karácsonykor történt egy kislánnyal az, hogy kapott egy játékot, amire nagyon vágyott, játszott vele, és összetört. Nagyon sírt, és odaült mellé az apukája.

Ahogy kisírta magát a kislány, úgy hüppögve megkérdezte az apukájától ,,Apa, apa! De hát akkor mondd meg, hogy mi biztos? Annyira vágytam rá, és örültem, és de mi lett... Akkor mondd meg, hogy mi biztos?"

Az apukája nagyon észnél volt, a következőt mondja. ,,Kicsi lányom, két dolog biztos. Az egyik, ami a szívedben van, a másik meg, ami a fejedben. Az összes többi bizonytalan."

Ezzel azt akarom mondani, hogy egyszer csak megváltozik az elképzelésünk arról, hogy mi biztos, és mi bizonytalan. Minden, amiért annyira küzdöttünk, és hajtottunk, hogy biztos legyen, rájövünk, hogy mennyire bizonytalan, mennyire érzékeny egyensúlyok tartják fönn. Mennyire veszendő és esendő.

Közben, amire azt gondoltuk, hogy na hát ha erre nem építünk, például a hitre, mert ez micsoda megfoghatatlan dolog. Meg a reményre, ami milyen utolérhetetlen, megragadhatatlan.

Tulajdonképpen szép lassan, ahogy megfordul az élet, és a világ, ahogy az Isten ember lesz, egyszer csak megtapasztaljuk azt, hogy ami biztosnak tűnt, tulajdonképpen az a bizonytalan."

Részlet Pál Feri 2017. 01. 1-jei vasárnapi beszédéből. Hallgasd meg a teljes hanganyagot:

Link




 
 
0 komment , kategória:  - Pálferi ( Pál Ferenc)  
Mi a bűnbánat lelki háttere?
  2016-06-26 22:14:12, vasárnap
 
  Mi a bűnbánat lelki háttere?

Lélektanilag a bűnbánattartás abból a természetes emberi adottságból fakad, amit a lélektan mond így és nem is a teológiai irodalom: hogy a bűntudat természetes feloldása a bűnbevallás. De ezt tapasztaljuk magunkon is: ha valaki fontos nekem, és tettem a kapcsolatunk ellen valamit, akkor feltör a természetes bűntudat, sőt a bűnbánat is, ami afelé visz, hogy belássam, mit tettem. Ennek természetes feloldása, hogy kimondom magamból, bocsánatot kérek, hogy helyreállítsam a kapcsolatunk egyensúlyát. Mindennek a lényege a szeretetkapcsolat. A gyónásban is jó esetben nem a bűn van a középpontban, hanem az Istennel való meghitt szeretetkapcsolatom, az eddigi történetünk, a bizalom és biztonságérzet. Hogy én is fontos vagyok neked, és hogy te is vágyhatsz arra, hogy nekem megbocsáss, mert te is akarod ezt a kapcsolatot. A gyónás tehát nagyon is természetes alapokon nyugszik. A gyónás egyik legnagyobb ellensége a szégyen. A szégyen természetes feloldása ugyanis a menekülés, az elrejtőzés, legdurvább esetben a megsemmisülés. Ezért gyóntató papként érdemes mindent elkövetni azért, hogy a gyónó szégyene enyhüljön, a reális bűntudata pedig megjelenjen. Ha valaki nagyon szégyenkezve jön, az akadályozza a gyónásban, nem pedig segíti. A gyerekek nevelésében is az egészséges erkölcsiségre és a bűnt természetes módon követni tudó bűntudatra érdemes a figyelmet fordítani, természetesen nem a megszégyenítésre.

Link

Pál Feri hanganyagok Link
 
 
0 komment , kategória:  - Pálferi ( Pál Ferenc)  
A lelkitükröknek mi lehet a szerepük?
  2016-06-26 22:12:04, vasárnap
 
  A lelkitükröknek mi lehet a szerepük?

Annyit segítenek, hogy legalább néven nevezik a dolgokat, kérdéseket intéznek hozzánk, elsősorban persze a cselekvés szintjén: a cselekvések és mulasztások mögötti hátteret már kevéssé világítják meg. De nagyon jó, hogy tágítják legalább a megfontolások körét. A benső munkát, a szándékok, körülmények, tettek vagy mulasztások együttes vizsgálatát csak mi tudjuk elvégezni. Nem csak a bűneimre érdemes koncentrálnom egyébként, amikor lelkiismeretvizsgálatot tartok, hanem a másik oldalra is: a lelkiismeretem azt is megmondja, hogy mit csináltam jól! Nem egészséges lelkiismeret, ami csak a rosszra hívja fel a figyelmet. Létezik neurotikus bűntudat, aggályos lelkiismeret is, ami a kétségbeesésre hajlamosít, megkérdőjelezi a reményt. Az ilyen emberek hajlamosak azt gondolni, hogy akkora bűnt követtek el, hogy Isten sem bocsát már meg nekik. A neurotikus bűntudatú embernek akkor is bűntudata lehet, ha nem is követett el bűnt. A gyóntatónak az is felelőssége, hogy ne csak arra hívja fel a figyelmet, ha a gyónó nem látja a bűnét, miközben van, hanem hogy rámutasson, ha nincs bűn ott, ahol a gyónó bűnt lát. A gyónás így az egészséges lelkiismeret kialakulását is szolgálhatja.

Részlet: Pál Ferenc: a böjt nem méregtelenítő kúra Link
 
 
0 komment , kategória:  - Pálferi ( Pál Ferenc)  
Szeretetkapcsolat elvárásokkal ez természetes
  2016-06-15 08:31:25, szerda
 
 

Link



"A szeretetkapcsolattól nem idegen az, hogy elvárások is vannak benne, de közben - bár ez egy paradoxon - lehet ezzel együtt föltétel nélküli is.

A szeretetemnek ugyanis lehet, hogy nincs föltétele, de a kapcsolatnak van.

Hogy egy kapcsolat lényegileg az lehessen, ami, ahhoz bizonyos föltételeknek teljesülniük kell.

A házasságban az elvárás például így fogalmazódhat meg: elvárom tőled azt, hogy hűséges akarj lenni hozzám, és keressük közösen a megoldásokat, ha valami nehézség adódik.

Ha a szerelem vagy a szeretet nevében elhitetjük egymással, hogy a kapcsolatunkban egyáltalán nincsenek elvárásaink, akkor sajnos ámítjuk a másikat és önmagunkat is."

Pál Ferenc





 
 
0 komment , kategória:  - Pálferi ( Pál Ferenc)  
Pál Feri atya: Az irgalmasság mindig cselekvés is
  2016-03-05 23:29:24, szombat
 
 
Pál Feri atya: Az irgalmasság mindig cselekvés is

Link




Hogyan jelenik meg az irgalmasság az emberi kapcsolatokban?

Hogyan tanulhatunk meg irgalmasak lenni?


- A teológiai tanulmányaimhoz nyúlnék vissza: azt tanultam, hogy az irgalmasságnak megfelelő héber kifejezés képisége ahhoz kapcsolódik, ahogy az anyának a méhe megmozdul. Ezt a gondolatot folytatva úgy is mondhatnám, hogy amikor a legbelső részeink megindulnak, megmozdulnak, ott történik velünk valami. Tudjuk, hogy az érzéseknek, érzelmeknek a színhelye nem is annyira a szív, hanem a zsigereink, a beleink, a gyomrunk, a méhünk. Amikor az édesanyának a méhe megrándul, amikor az anya egyszer csak átéli, hogy van egy védtelen csecsemő, egy kiszolgáltatott lény, aki teljes mértékben függ attól, hogy kap-e gondoskodást, törődést vagy sem, és ez csak rajta, az anyán múlik: tehet vele jót, de pusztán azzal, ha elhanyagolná, azzal a csecsemő elveszne, meghalna.

A cselekvőkész jóindulat, amit az édesanya érezhet a saját kiszolgáltatott, tehetetlen gyermeke iránt, az irgalom kifejezése, ebből a képből, ebből az emberi viszonyból eredeztethetően ezt mindenki megértheti.

-Nem könnyű, mégis hogyan lehet elkerülni, hogy ne az igazságérzetünk kerekedjen felül az irgalmasságon? Hogyan lehet az irgalmasságot és az igazságosságot harmóniába hozni?

- Nemcsak alapigazságaink vannak, hanem alapdilemmáink, alapkonfliktusaink is. Az irgalmasságnak és az igazságosságnak a feszültsége bennünk föloldhatatlan belső dilemma és konfliktus, de mégis megtanulhatunk úgy tekinteni a kettőre, hogy ne egymással szemben, ütközésben legyenek, hanem egymást kiegészítő igazságként, értékként tekintsünk rájuk, amelyek néha konfliktusba kerülhetnek egymással úgy, mint a férj meg a feleség, vagy a szülő és a gyerek. A feleség és a férj sem akarják mindig ugyanazt, de ez nem jelenti azt, hogy őket egymással szembehelyezve kellene látnunk, akkor sem, ha nézeteltérésük van.

folytatása itt olvasható:

Link

 
 
0 komment , kategória:  - Pálferi ( Pál Ferenc)  
De miért nem elég a szeretet sem?
  2014-10-29 10:53:19, szerda
 
  "A szerelem biztosan nem elég, mert elmúlik. De miért nem elég a szeretet sem? Hát nem azt szoktuk mondani, hogy ha szeretet van, minden van...? De igen, csakhogy a matematikai feladatoknál is oda szokták írni, hogy ilyen meg ilyen feltételek között. A szeretet bőven elég - ha Jézus szeretetéről van szó. Ha azonban a miénkről, akkor néha igen, néha nem. A mi szeretetünk ugyanis tökéletlen. Mi úgy szeretünk, ahogy tudunk, és nem úgy, ahogy szükség lenne rá."

Részlet Pál Feri idén megjelenő A magánytól az összetartozásig című könyvéből
 
 
0 komment , kategória:  - Pálferi ( Pál Ferenc)  
Négy fontos kérdés
  2014-10-12 19:57:01, vasárnap
 
  Minden mély emberi találkozásban négy fontos kérdés rejlik. Először is az, hogy ki vagy te? E mögött pedig van egy még fontosabb kérdés: ki vagy te nekem? És amikor föl tudtam tenni ezt a második kérdést, akkor egyszer csak jön egy harmadik is: ki vagyok én neked? Aztán a harmadik előhozza a negyediket: ki vagyok én?
(Pál Ferenc atya)



Link
 
 
0 komment , kategória:  - Pálferi ( Pál Ferenc)  
Az ember mindaddig boldog lehet...
  2014-05-02 10:28:03, péntek
 
  Link





Az ember mindaddig boldog lehet, ameddig nem kérdi meg magától, hogy ,,Boldog vagyok-e?" Ha már megkérdeztem, jaj nekem. A túlzott önmagamra figyelés, a túlzott énközpontúság az ellehetetleníti bennünk az örömöt és az önfeledt ünneplést.

Forrás: Pálferi szentbeszédek Link
 
 
0 komment , kategória:  - Pálferi ( Pál Ferenc)  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 26 db bejegyzés
Összes: 3945 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 86
  • e Hét: 1930
  • e Hónap: 11562
  • e Év: 219809
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.