|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2021-04-07 18:35:56, szerda
|
|
|

Kányádi Sándor: Április hónapja
Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.
Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.
Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet:
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2021-03-12 11:26:06, péntek
|
|
|

Kányádi Sándor - Egyszerű öröm
Öröm már az is, ha a Nap
bőkezűbb, mint a tegnapi,
egy kis langymeleg, annyi csak,
hogy az eresz jégcsapjai
fölengedjenek egy kicsit,
s meghervadjon a jégvirág,
hogy elláthass a sarokig,
csak a sarokig legalább,
s máris meglegyint a remény,
véred is enged, csörgedez,
jeget-pengető hangot ad;
ennyi kell, egy kis enyhe fény,
és amíg csöpög az eresz,
indulót vacog a fogad.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2021-02-06 10:33:13, szombat
|
|
|

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe, hitbe, kedvbe,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk...
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. -
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe.
Kányádi Sándor
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2020-10-10 17:16:51, szombat
|
|
|

Kányádi Sándor - Világgá ment a nyár
Nyugtalanul aludt az éjszaka a nagy bükkfa. Nem is aludt jóformán, csak sóhajtozott. Alig várta, hogy megvirradjon, hogy szétnézhessen a tájon.
Hunyorogva nézett szembe a kelő nappal.
- Bikmakk, bikmakk! - ébredtek a mókusok is vígan ugrándozva.
Maga alá tekintett az öreg erdő. S hát mit kell látnia: csupa makk, frissen hullott bükkmakk az avar. Annak örültek úgy a mókusok.
- Bikmakk, cseremakk, mogyoró! - ujjongták a mókusok.
S az öreg erdő látta, hogy magányos társa, a tölgy is, amott a tisztáson, tanácstalanul tekint körül.
- Mi történt, szomszéd? - szólt át a bükkerdő a tölgyfának.
- Világgá ment a nyár - felelte a tölgy helyett a mogyoróbokor.
- Világgá, világgá ment - sóhajtott most már a tölgy is.
S már látták is mindannyian a nyár lába nyomát végig a patak mentén húzódó hosszúkás réten.
Kikerics virított mindenütt a nyár nyomán.
Füttyszót is hallottak. S látni vélték, mintha egy úrfi forma ugrált volna kikericsről kikericsre, de olyan könnyedén, hogy a finom szirmok meg se rezzentek alatta. Makkot, mogyorót csörgetve táncolt a falu felé.
Az ősz volt.
Bizonyára a diószüretre sietett.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2020-10-07 09:25:26, szerda
|
|
|

,,Várost álmodtam ide én;
fölraktam, itt van: az enyém.
Utat álmodtam, kész az út;
fürkészem: milyen messze fut?
Fényről álmodtam: fény ragyog.
És álmodtam egy ablakot,
ahonnan majd a végtelen
tavaszi eget nézhetem.
Megvan végre az ablakom,
van szobám, ahol lakhatom,
van alázatos szőnyegem,
naponta többször ehetem.
Mi kell még - kérdik -, nem elég?
Örülök persze - szólanék,
de csak a fejem ingatom.
Állok némán - és álmodom."
Kányádi Sándor
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2020-06-29 14:28:54, hétfő
|
|
|

Kányádi Sándor - Volna még
"pedig volna még
volna még valami
mondanivalóm
a nyíló nárcisz-
mezőkről például
az alkonyi szélben
riadtan lobogó
hegyi füvekről
a hegyekről a folyókról
égről és földről
a tengerekről
az óceánok alatt
vergődő tűzhányókról
a szerelem végtelen
napéjegyenlőségeiről
amikor az idő is
ellankad mint a patak
ha szomját oltja
benne a szarvas
egyszóval kettőnk
dolgáról az emberiség
nevében volna még
talán volna még"
Hargita megye
Környéke legszebb és legillatosabb vadon élő virága kétségkívül a fehér nárcisz, népies nevén kankósdi vagy kápolnavirág, amely májusban ellepi a környező fennsíkokat és nagyszámban csalogatja a természet- és virágkedvelőket. A legnagyobb lelőhelyek az Oroszhegy községhez tartozó területeken találhatók, a Lázon, Nyúlád és Szencsed térségében, a Kalonda- és Cekend-tetőn, de Szentegyháza, Lövéte és Oklánd környékén is szép számmal fellelhető. A többhektárnyi területen vadon növő védett növényt az itt elő emberek kötelessége és felelőssége megőrizni.
Oroszhegy fölött emelkedő fennsík, ahol hatalmas, végeláthatatlan területeket borít be a nárcisz, Üknyéd felé, Aklos aljáig.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2020-06-11 18:57:38, csütörtök
|
|
|

Kányádi Sándor - Margaréta
Hatalmas nagy szalmakalap,
alatta valaki halad.
Azt mutatja a viselet,
hogy az utas kislány lehet,
kislányra vall a ruhája
s a kalap nagy karimája.
Arra vall a járása is,
bizonyára ebédet visz,
különben nem volna nála
se kisfazék, se kosárka.
Meg-megáll szusszanni egyet,
aztán kaptat föl a hegynek.
Olykor vigyázattal lép át
egy-egy nyíló margarétát.
Le is szedné, ha nem volna
mindkét keze megpakolva.
Addig-addig incselegnek,
míg a kislány gondol egyet,
s mert a keze foglalt, így hát
leharap egy margarétát.
És boldogan mezítlábal
foga között a virággal.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2020-02-01 13:53:44, szombat
|
|
|

Kányádi Sándor - Február hónapja
Február hónapja
azért olyan kurta,
fogyatékján már a
kolbász meg a hurka.
Márpedig a télnek,
azt mindenki tudja,
nemcsak kívül, bévül
is kell a jó bunda.
Addig tart tehát, míg
akad a padláson,
minek jó étvággyal
a nyakára hágjon.
De ha már se gömböc,
se kolbász, se hurka,
február hónapja
magát összehúzza.
Mintsem hogy tengődjék
spenóton, salátán,
inkább egy-két nappal
hamarabb odébbáll.
Fölül az utolsó
ródlira, szánkóra,
nehogy még a hó is
kifogyjon alóla.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2020-01-08 13:50:49, szerda
|
|
|

Kányádi Sándor: Emlékezetem
végtelennek tűnő némafilm tekercse
mindannak, amit megéltem, álmodtam eddig, s amit
örököltem a mítoszokig visszamenőleg,
még az ősködről is őrzök egy-két kockát.
Élmény-élességgel vetülnek olykor elém a
piramisépítők, Mohács vagy a pipáját szorongatva
melegedő Petőfi; éppúgy emlékszem a Nílusra,
a napsütötte hellén tisztásokra, melyeket
sose láttam, mint gyermekkorom őszi
harmatcseppjeire a mogyoróbokrok alján, vagy
egy-egy szorongásokkal teli délutánt őrző
lesötétített falusi szobára.
Pergetem, pergetem a filmet, s egyik-másik
kockájához olykor hangokat próbálgatok.
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
2019-11-20 21:15:58, szerda
|
|
|

Kányádi Sándor - Felemás őszi ének
építsd föl éjszaka
építsd föl újra s újra
amit lerombol benned
a nappalok háborúja
ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat
szítsd a parazsat
nélküled föl újra nem loboghat
nevetségesen ismerős minden
mit mondtam, s mondok
nehéz nyarunk volt, itt az ősz
s jönnek a téli gondok
már csak magamat benned
és magamban téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönnvalónak
|
|
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2021. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
104 db bejegyzés |
e év: |
540 db bejegyzés |
Összes: |
3618 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 118
- e Hét: 3601
- e Hónap: 11995
- e Év: 52304
|
|
|