Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Cs Imre
  2011-01-17 09:03:40, hétfő
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-02-06 09:43:54


Csanádi Imre: Májusdícsérő

Május,
mosolygó,
békák torkát
megoldó,
gyöngyvirág-nyitogató,
cserebogár-zúgató.
Röptetsz
madarat,
meghozod
a nyarat,
pölyhös
fecskét,
fára cseresnyét!

 
 
0 komment , kategória:  Csanádi Imre 1.  
Cs Imre
  2010-09-08 08:57:21, szerda
 
 



Csanádi Imre - Őszi levél

Köd szitál,
hull a dér,
lepörög a falevél:
földre szökik, szemétnek,
aki éri, ráléphet, -
sziszegő szél
söpri, hajtja,
hullogó hó
betakarja.

Link






 
 
0 komment , kategória:  Csanádi Imre 1.  
Cs Imre
  2010-06-28 23:29:52, hétfő
 
  Csanádi Imre: Haja-haja

Édesanyám szeret engem

Haja-haja, édesem,

Tisztán-szépen járat engem

Haja-haja kedvesem.

Főz rám, mos rám, varrogat rám,

Haja-haja, édesem,

Mindig vasalt ruhát ad rám,

Haja-haja, kedvesem.

Betegségben ápolgatóm,

Haja-haja, édesem,

Hideg éjjel takargatóm,

Haja-haja, kedvesem.

Haza vár a két karjába,

Haja-haja, édesem,

A mosolya nap világa,

Haja-haja, kedvesem.

Kicsi vagyok elég ennyi,

Haja-haja, édesem,

Édesanyát köszönteni,

Haja-haja, kedvesem.





 
 
0 komment , kategória:  Csanádi Imre 1.  
Cs Imre
  2010-06-01 07:11:59, kedd
 
  CSANÁDI IMRE

Dózsa György népe

Volt idő, hogy így beszéltek:
,,Inkább legyen gyászos végünk,
mintsem lássuk: csontig szárad
gyermekünk meg feleségünk. "

Volt idő, hogy azt fogadták:
,,Inkább legyen csúfos vesztünk,
de az úri, kapzsi gőgre
szemet gyáván nem meresztünk.

Szavunk többé nincs egymással,
egynek el kell pusztulnia.
Egy-életünk, egy-halálunk, -
vezess, Györgyünk, atyánkfia!"

Rábólintott György is, Dózsa:
,,Úgy legyen, mint kívánjátok.
Nem tesz más, ha magatok nem,
senki néktek igazságot. "

Indult akkor a sokaság,
cifra kastély égett porig,
sikongatott bárók lánya,
búvó nemest mart a csalit.

,,Ez anyánkért! ez apánkért!
Asszonyunkért asszony lakol!"
Fölgyűlt minden vad fájdalom,
ítélt a nép, torolt a pór.

De megmondták, meg is nyomták:
,,Vész az is, ki szolga-senki!
Bitang ebe rongy urának
rongy ura sorsát érdemli!" -

Lett bús vége Dózsa Györgynek,
romlása szabad hadaknak.
Hatalmasok, népen tiprók,
rettenetes lagzit csaptak.

,,Úrnak marad az igazság!
neki jár a teli véka!" -
De ím, gyűlik, gyülekezik
Dózsa Györgyék ivadéka.

Újból a bál kezdődőben, -
no, értjük a táncok módját:
nem mi leszünk, akik járjuk,
ahogy mások fújni fogják.

Élősködők rendje gyérül,
de sokan a martalócok,
kiket sima pénz, papos tan
sunyi mérgével beoltott.

Szolganépség hadonász még, -
ez bódult, azt húzza konca.
Aki végképp nem ért jó szót:
semmivé hatalmunk rontsa.

Vissza nem tart minket immár
többé sem angyal, sem ördög:
föltámasztja igaz népe
halott régi Dózsa Györgyöt.

1946. Berdicsev

Csanádi Imre (1920-1991) Dózsa-verse szovjet hadifogságban született. Szökött katonaként esett fogságba szülőfaluja, Zámoly közelében. Hadifogsága majdnem négy évig tartott. Itt közölt verse, amelynek plebejus indulatával áprilisi számunkban a felszabadulásra emlékezünk, az Összegyűjtött versek (1975) Idegen ég alatt című ciklusában olvasható.

Forrás - Link
 
 
0 komment , kategória:  Csanádi Imre 1.  
x
  2010-05-01 08:42:10, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-18 08:21:42

Csanádi Imre

Csillagforgó

(Részlet)

Hogy nyitva maradjanak mindvégig érzékeink,
eltűnődhessünk virágon, felhőn, évszakok vonulásán,

tavasz kékségén, nyár aranyán,
az őszi tarkuláson,

tetszhessen még a tél is,
rekedt-búgó szelével, hulló havával,

rá-rárévedjünk hajdani, alázatosan gondos mesterekre,
nem fogyó álmélkodással akik csüggtek a semmiségeken,

fodor füstön, behavazott falucskán,
kopasz fák ezer ágán-bogán,

szemétre-szorult varjakon,
akolba zsúfolt, fázós juhokon,

kandallónál fűtőző
kecses leányasszonyokon,

és pingálgatták komolyan,
hogy fönn, apró hívságoknak fölötte,

hajt-hajt a koronás Névtelen,
égi jelek és forgó csillagok között,

példázván: együtt egész ez a mi világunk,
egy-vérkör Parány és Végtelen, Pillanat és Öröklét.



 
 
0 komment , kategória:  Csanádi Imre 1.  
Cs Imre
  2010-03-24 15:26:17, szerda
 
  Csanádi Imre : Apró vadász.......



Esteledik, a nap lemegy.
Csöndesül el a szőlőhegy.
Egy kis tokás gébics tunyán
csetteg még a galagonyán.

Rőzserakás. Tavasz óta
fű felverte, gyom befonta.
Srr - az alól, hirtelenül
valami csak kipenderül.

Megtorpan a rőzsén, ügyes
hajlékony és karcsú nagy S.
Hetykén ragyog két fürge szem -
körülvizslat figyelmesen.

Ő a menyét - ki volna más? -
alkonyati apró vadász,
az okos, a mindent merő,
a félelmet nem ismerő.

Az ő útját vér jelzi, vér,
pusztul nyomán pocok, egér,
sírás-rívás, van cincogás -
menyét jöttén ősi szokás.

Mert ő beront nagymerészen
akármilyen lyukon-résen.
Patkányra lel? hajrá, neki
nem fog gyáván kussolni ki! -

Rőzserakáson a menyét
csillantja két gyöngyszem-szemét:
embert lát a présház előtt,
esti csöndben békén ülőt.

Egy pillantás hátra: nosza
megmoccan a rőzse gaza,
máris négy-öt kecses kölyök
anyja körül bátran sürög.

Mind megannyi pici, nyulánk,
viháncoló, szép karcsú láng,
villogtatja fehér hasát,
háta rozsdás-aranyosát.

Hancúroznak ártatlanul,
de mind figyel, mind les, tanul,
és maholnap elszánva már
kész vadászként prédára jár.

Link


--------------------------------------------------------------------------------- --------------


--------------------------------------------------------------------------------- -----------------------






Csanádi Imre: Berdicsevi nyírfák

Zúgnak, zúgnak a nyírfák,
zúgnak az ukrán szélben,
maszatos égre írják
jelüket jós-sötéten.

Délnyugat sarka mordul,
csapzott arcunkba port vág, -
mit üzensz a romokból,
elhagyott, édes ország?

Utolérsz álmainkban,
vagy tévesztő varázslat,
jóízed mondhatatlan,
sajdító látomás vagy.

Vak ösztön a sötétből
ezerfelől, te drága,
ezer karral feléd tör,
emlékek lágy világa.

Fiad vagyok, anyám vagy,
végy vissza, égten-égek,
halálosan kívánlak -
meddig epedjek érted? -

Zúgnak, zúgnak a nyírfák
a berdicsevi szélben,
közönyös égre írják
jelüket eltökélten.

Délnyugat sarka hördül,
csapzott arcunkba port vág, -
ítélet kürtje dördül:
ránkfér e zord tanulság!

1945, Berdicsev

Link
Hontvári Marika : Nyírfák a Majális parkban


--------------------------------------------------------------------------------- ----------------------


--------------------------------------------------------------------------------- -----------------------


 
 
0 komment , kategória:  Csanádi Imre 1.  
Cs Imre
  2010-03-24 11:55:25, szerda
 
  --------------------------------------------------------------------------------- -------------------------


--------------------------------------------------------------------------------- ----------------------------


Csanádi Imre: Levélsöprő .........



Köd szitál,
hull a dér,
lepörög
a falevél:
földre szökik, szemétnek,
aki éri, ráléphet, -
sziszegő szél
söpri-hajtja,
hullongó hó
betakarja.

Link


--------------------------------------------------------------------------------- ---------------------




--------------------------------------------------------------------------------- ---------------------------


--------------------------------------------------------------------------------- --------------------------
 
 
1 komment , kategória:  Csanádi Imre 1.  
x
  2010-03-07 14:15:55, vasárnap
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-01-03 09:00:16

csanádi imre: édes ősz
Fehér rózsa feslik-foszlik,
vadszőlőlevél piroslik:
ősz jár a kerti lugasra,
kezdi csupálni csupaszra.
Ősz, ősz, édes ősz.

Raj madárka csicsog-ciceg -
kecses-apró tengelicek:
feketerigók kövéren
kotyognak a hullt levélen.
Ősz, ősz, édes ősz.

Gubancos a fű, tarkázzák
illékony, aranyos pászmák:
vén fák, eget sátorozók,
szűrik a fényt, a búcsúzót.
Ősz, ősz, édes ősz.

Vadgesztenyék orma rőten
feszül selyem égi ködben:
konok kőrisek, lágy hársak
dörgést-fojtva dudorásznak.
Ősz, ősz, édes ősz.

Illat, omló, ért levélé,
szerelemé, vágyé, véré -
lehet-e vele betelni?
Parancs sürget eltelelni.
Ősz, ősz, édes ősz!














 
 
1 komment , kategória:  Csanádi Imre 1.  
x
  2010-01-06 10:39:18, szerda
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-01-03 09:00:16
csanádi imre: ősz elé
Elmegy lassan a nyár. Még langyok az esteli órák,
fecske is illan még, nyílik a mályvavirág.
Ablakomon puha fény, mézes derű játszik az olcsó
firhang ráncaiban, gondtalan-élvetegen.
Pirreg az őszike már mégiscsak: mint a rögeszmét,
görgeti egy-húron: Elhagy a nyár, fut a nyár!
Vissza se tér ez a nyár!...Ősz jön! komorodjatok, ősz jön!
Íze gonosz-keserű, színe tört avaré.
Sós szeleket vet az ősz, feszelegnek a lomha vitorlák,
szöknél féktelenül fénybe-vesző vizeken.
Ajzza a gyönge szívet - mint rég, simaszájú szirének
éneke balga hajóst - ajzza galádul a vágy.
Eddig a nyár óvott, füleid megtömte viasszal:
ércibe olvasztó, roppant-lángú kohó,
szőke, kövér anya volt, térdén arany álom igázott -
Fölvert néha sebed? Semmi! Hegedve hegedt -
Most jaj, megjön az ősz: megbuzdul a félig-aludt vér...






 
 
0 komment , kategória:  Csanádi Imre 1.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 1 db bejegyzés
e év: 12 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1964
  • e Hét: 13877
  • e Hónap: 79056
  • e Év: 2246317
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.