Regisztráció  Belépés
dorotea55.blog.xfree.hu
"Széttéphetetlen kötelék a szeretet, mi köztünk él. Életünk szépség és küzdés, összeköt bennünket a hűség." Gy Marcsi
1954.01.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Barátom vagy?
  2012-01-22 09:00:42, vasárnap
 
  Vágyom, hogy őszinte barátként tekintsek rád,
lelkemben mégis előtörnek kétkedő gondolatok....
Űzném onnan, hisz oly sokszor hallom....
nagyon fontos vagyok....

De a kérdések jönnek minduntalan.....

Barátom vagy?

Vajon igazán szeretnéd általam érezni,
mit veled szívem mélyéből megosztok?
vagy csak hamis mosolyod mögé bújva várod,
míg örömöm csillapodik.....

Elpanaszolva néked lélekfájdalmam,
,,felrázó" mondataid valóban a segítés vezérli?
vagy már hozzám türelmetlen lelked
kívánja annyira nyugtod.

Életem pillanatait megosztva véled,
Érzed e vágyódásom, hogy létem része légy...
Szavaimból kihallod e, hogy számomra
Ez oly nagyon sokat ér...

Vajon megosztva véled e kétségeim,
Válaszod az őszinteség vezérli?
Tiszta szívemből szeretném ezt hinni,
hisz a barátság számomra ezt jelenti...
Ildikó|Sunshine által

Elgondolkodtató, szép sorok. Köszönöm Ildikó!

"Nincs olyan, hogy barátság-garancia. Amikor kitárjuk a lelkünket egy másik embernek, az felszabadító, de egyben sebezhetővé is tesz. De ez a sebezhetőség egyben az emberi lét egyik szépsége is."


Link


 
 
0 komment , kategória:  Sun shine  
Nincs Cím
  2011-09-13 16:04:20, kedd
 
  Link



Kedves történet. Drága Sun shine! Kerestelek...Tudod, hogy nagyon szeretem az írásaid. Köszönöm, hogy olvashatom őket.

Új frizura...

Óvoda kapuja, melyet apróságok lépnek át nap, mint nap. Ki vidáman és felszabadultan, ki szorongva és anyja szoknyájába kapaszkodva. Apró kislány, Zsuzsika, még négy éves sincs, fején bájos kis copffal vidáman lép át rajta. Mosolygós, óvó néni kis kedvence. Csacsogós, fodros szoknyájában sokszor a tükör előtt táncol. Nyár van, forróság, s hosszú barna haja nyakára tapad. A nap egyre melegebb, s délután, mikor anyukája megy érte, kislányára nézve, elhatározza. Kell a rövid haj. Otthon, lefekvés előtt, mikor már a mesén is túl vannak, így szól kislányához. Holnap reggel elmegyünk egy nénihez. Bájos hajat varázsol neked, rövidet, s nem lesz meleged. Nyugodtan táncolhatsz, amennyit szeretnél. A kislány bólogat. Nem igazán tudja, mit jelent, de a bájos haj és a tánc említése elég neki.
Másnap reggel, óvoda előtt a kislány már a magas székben ül. A tükörrel, háttal vágják haját, jó sokat. Hátul felnyírva, kis gomba frizura. Anyukája büszkén figyelő őt. Nyugodtan üldögél lánya, a fodrász néni mikor végez, megdicséri. Most megnézheted, bájos az arcod, tudod e?
A kislány lelkesen néz a tükörbe, s mikor magát megpillantja, a vidámság pillanatok alatt lelohad róla. A következő pillanatban már sírva mondja anyukájának. Anyuci, hol a szép hajam? S ezen túl, mondhat neki bárki bármit, csak ezt hajtogatja. Mit mondanak az óvodában? A lányok nevetni fognak. S anyukában értetlenség, majd lelkiismeret furdalás. A kislánya szomorú, pedig ha tudná, hogy mennyire jól áll neki ez a frizura. A következő fél óra a sírásról szól, s az oviba beérve se múlik. Az óvó néni gyorsan felméri a helyzetet. Anyukája kezéből a kislányt kiszabadítja, s mondja. Menjen nyugodtan, a többit rám bízhatja.
S anyuka elindul haza, s őrlődik, s már szeme előtt rémképek hada. Egy óra múlva, már nem bírja. Visszamegy az oviba, s beles a szoba ajtaján. A kislánya középen ül, arca mosolygós, s már nincsen semmi baja. Az anyuka mellett kisgyerek oson be, s a kislány anyja csak ennyit hall. Zsuzsika, nagyon jó a hajad.
Bejegyezte: Soul Light
Forrás: Internet


Apa szereti, ha mosolygom....

Apa szereti, ha mosolygom. Mondja mindig, szeretném látni azokat a gödröcskéket. S ő is mosolyog. Sajnos mostanában ez egyre ritkább. Ha kérdezem, csak ennyit mond. Kincsem, fiatal vagy te még, neked a dolgod, hogy boldog légy. Hidd el, én is az vagyok. S szája félmosolyra húzódik, többre nem igen képes. Az vagyok, igaz, még csak tizenkét éves. De azért tudom, hogy a vidám pillanatok már nincsenek meg, valahol messze járnak. Tőlünk egyre messzebb.
Apa többször megy el itthonról, azt mondja ilyenkor. Az orvosok kíváncsiak rá, azt mondják neki, baja van. De senki nem tudja mi. S ilyenkor kicsit elmosolyodik. Mire megtalálják, meg is gyógyul. De a mosoly nem igazi. Apa anyát mostanában többször keresi. Évekig nem is látták, s most sokszor felhívja. Régen történt, mikor elhagyta őket. Kislány volt, sokkal kisebb, mint most. Azóta talán egyszer, ha látták őt.
Most hétvégén jön hozzájuk, ebédre, mint egy vasárnapi vendég. Apa mintha egy kicsit fel élénkülne, készülődik, közben többször lepihen a kanapén. Figyelem őt, s nem értem. Beteg, az látszik rajta, de nem értem, anyát most miért hívja? Én ápolnám, míg meggyógyul. Talán nem lennék képes rá? Kicsit elszomorodik. Figyeli a lélegzetét, egyenletes, de nehezen veszi. S ekkor apa megszólal. Kislányom, úgy érzem, kórházba kell mennem. Számomra ismeretlen helyzet, apa telefonál. S a mentő elviszi.
Én mennék, de apa mondja. Anya mindjárt érkezik, fogadnod kell, később együtt bejöhettek hozzám. Megértem, bár nem szívesen. Később csöngetnek. Anya áll az ajtóban. Csinos, bár kissé szomorkás az arca. Szia nagylány, mondja. Mostantól többet leszünk együtt. Apád hol van?
Kórházban, bemegyünk hozzá, mondta. S anyja nézi őt. Újból meg kell ismernünk egymást. Ezentúl nálam fogsz lakni. Nem értem, mondom, hogy laknék már nálad? Apa hazatér, nem hagyhatom magára.
S egy anya, ki sok éve már nem látta lányát, s nem tudja, milyen az a gyermeki lélek, így szól. Hát nem mondta? Meg fog halni....

Bejegyezte: Soul Light
Forrás: Internet
Link



Ragyog

Ragyogás, mit látok, és érzékelek
tested, bőröd és lelked zugában.
Szemem pislogva érzékeli e csodát,
nem tűnik - veled van, velem van.....
Átölel téged, engem s a világot,
izzik, fénylik, forróságot varázsol.
Ámulva, lélegzetet visszafojtva,
félve érintve, nem mehet innen tova,
csak veled, csak velem élhet tovább,
így ragyoghatja be világod, világom.
Bejegyezte: Soul Light
Forrás: Internet

Szüksége van egy kisállat szeretetére..

Kinn a szabadban már kora reggel meleg van, de a néni fázósan húzza össze mellkasán kis kardigánját. Talán később lekerülhet róla, mikor már átmelegszik annyira idős szervezete.
Már lassan nyolcvan felé közeledik, s már vannak jócskán rosszabb napjai. A séta, mit reggel kutyájával tesz meg, egy kicsit üdítően hat rá. A kutya már öreg jószág, s a szeretet, mit a nénitől kap, tartja talán még életben. Lassú séta ez, két idős élőlény összeszokott menete. A néni egyedül van ebben a világban, férje már régóta nincs az élők sorában. A házban csak a szomszéd házaspár, kivel beszélgetni tud. Fiatalok, készségesek. Segítenek neki, ott ahol tudnak. Így éli hétköznapjait az idős néni kutyájával.
Egyik reggel, mikor a néni felébred, és kutyáját szólongatja, elmarad az ismert mocorgás. A kutya fekszik a kosarában, és meg sem mozdul. A nénit rossz érzés keríti hatalmába, és ez az érzése beigazolódni látszik. A kutya eltávozott örökre. Ránézve mintha békésen szunyókálna, nincs szenvedésnek nyoma az arcán.
A néni szívében a gyász, mi a következő napokat, heteket uralta. Magányos volt, még jobban, mint eddig. Elmaradtak a reggeli séták, s csak a bolt, hova kimozdult. A házaspár tanácstalan volt. Figyelték a nénit, tudták, hogy társra van szüksége. Viszont azt is tudták, hogy ő már nem akar még egy kutyát fennmaradó éveire. Hisz szegény utána hova kerül, és csak olyan magányos lesz, mint ő.
Míg egyik reggel a házaspár egy kis kosárkával a kezében kopogott a néni ajtaján. Apró kiskutya volt benne, pár hetes csupán. A néni, ahogy nézte az apró kis jószágot, szemében könnycsepp jelent meg. Kedveskéim, mondta. Öreg vagyok már, nem tudnám őt felnevelni.
Juliska néni, szólt a fiatalasszony. Szívem alatt egy kis szív dobog, nemsokára babánk születik. Pár év, és lesz segítsége. Addig itt vagyunk mi is. A kiskutya jó helyen lesz magánál, és nem kell aggódnia a sorsa felől, mi is gondozni fogjuk, ha eljön az idő. Ezért nem kell nélkülöznie egy kisállat szeretetét.
A néni arcán megkönnyebbülés látszott és öröm. Megfogva a kiskutyát ismerkedett új kis társával. A neve ugyanaz lett, mint elvesztett kutyájának. Maszatnak keresztelte el.
Bejegyezte: Soul Light
Forrás: internet
Link



Emlékezés

A kislány szép lassan közelebb merészkedett. Igazából nem értette, a többi ember miért nem figyel rá. Anyukája mindig mondta, aki a zenét kedveli, rossz ember nem lehet.
A bácsi elé állt, ki akkor éppen egy kis szünetet tartott. Szájharmonika. Csodás hangszer, kellemes zene, mit játszani lehet rajta. A kislány már többször elsétált előtte. Néha meg-megállt, s csak hallgatta. Ilyenkor emlékezett. Édesapja játszott rajta sokat. Már nem él, eltávozott örökre. De a hangszert még most is hallja. Ha valami miatt szomorú volt, apja a térdére ültette. Megkérdezte mindig, mit szeretnél hallani kislányom? S ő mindig azt felelte, amit szívedből, szívesen játszanál.
A bácsi csak figyelte a kislányt. Ismerte, hisz többször látta, hogy leül a vele szembe lévő padra, és csak hallgatja őt. S már várta naponta. Szüksége volt a betevőre, de tudta őtőle sosem kap. Csak egyvalamit, amit mástól nem. A figyelmet. S ilyenkor lelkesebben játszott. Mert úgy érezte, hogy fontos valakinek. S a kislány megszólította.
Szépen játszol bácsi. Szeretem hallani. Kellemes emlékeket ébreszt bennem. Édesapámra emlékeztetsz.
S a bácsi így szólt. Régóta vagyok az utcán. Emberek mennek, hol segítenek, hol nem. De amit te adsz nekem, azt még senkitől sem kaptam sosem.
S mi lenne az? A bácsi mintha kicsit elérzékenyült volna, bár erősen próbálta titkolni. Kalapját szorosan a fejére húzta. A figyelem, mit adsz nekem. Mit játszhatok neked? Ez csak neked fog szólni.
A kislánynak egy könnycsepp gördült végig az arcán.
,,Azt, amit a szívedből, szívesen játszanál".

Bejegyezte: Soul Ligh
Forrás: Internet
Link



Egyek vagyunk

Szemedbe nézve keresem önmagam,
Mit láthatok, tudom - bennem is jelen van.
Tekinteted áruló - érzést megformáló,
Mely az én szememben is volt már látható.
Pillantásod felismerni csak úgy tudom,
Ha éltem meg ehhez foghatót - ily hasonlót.
Látva bút, s látva örömteli könnyeket,
Átérezni? - csak az emlékeimből meríthetek.

Akkor tudom milyen, ha könnycsepp hull,
Ha bútól a könnyem nekem is kicsordul.
Ha lelkemben az öröm boldogságot fakaszt,
Akkor tudom, mit takar szemed ragyogása.
Ismerem az érzést, melyet érintésem ad,
Hisz tőled is kaptam, kapom minduntalan.

Oly sok érzelem, mit egyformán tapasztalunk,
Csak úgy lehet - ha te és én EGYEK vagyunk.
Bejegyezte: Soul Light
Forrás: Internet



Vannak ilyen napok is...

Kevés a fény a lelkében. Hisz nem érzi a melegséget. Mintha ott benn sötétség honolna és hideg. A szobájában - félhomályban - az íróasztalánál üldögél. Előtte kis laptopjának teteje felhajtva. Ujjai a billentyűkön inkább csak pihennek. Nincs megfelelő szó, mi eszébe jutna. Mellyel jelenlegi állapotát leírhatná. Hisz tudja magáról, hogy sokszor segít, ha papírra veti e gondokat.
Legtöbbször boldog pillanatokat ír. A történetei jó véget érnek. Vagy így, vagy úgy. Mert a szívében boldogság van. Nem is tudna mást.
Aztán egyszer csak érzi, hogy megkörnyékezi a külvilág, mit eddig oly sikeresen kizárt. Mellyel a boldogság mellé a szomorúság is beférkőzik a szívébe. Űzné onnan, de nem megy könnyen. Keserű gondolatok, kétségek, félelmek. Mely hozza magával a szomorú írásokat. Melyben az emberek halnak, és szenvednek. Néha karácsony van. Ilyenkor van úgy, hogy újra visszatérnek a pozitív gondolatok. Ilyenkor, mintegy lélekemelőként, írásaiban lelkeket ment, állatoknak talál otthont vagy betegségből gyógyít fel embereket. A sorok között ott van saját maga is. A gondolatai, az érzései és a vágyai. Embereket ruház fel a maga tulajdonságaival, megadja nekik azt, mire ő is vágyott, vagy még mindig vágyik.
Ezeket a búskomor napokat előbb vagy utóbb, de felváltják boldogabb pillanatok. Valami mindig történik, mi egy kicsit helyre billenti érzelmileg. Meredten figyeli a monitort. Onnan várná a segítséget? Miközben ezek a gondolatok járnak a fejében, gépén egy kis ablak ugrik fel. Levele érkezett, melyet megnyitva, egy videoklipet pillant meg. Barátnője küldte, ki mindig érzi, hogy mikor van szüksége rá. Elindítva, gyönyörű zene szól, szemnek megnyugtató képekkel. E klipet pár sor kíséri csupán, de érzi, hogy aki neki szánta, szívből küldve. S a lelke szép lassan megtelik melegséggel, és ezt az érzést már jobban ki tudja fejezni. Ujjai életre kelnek......
Bejegyezte: Soul Light
Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:  Sun shine  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 64 db bejegyzés
e év: 331 db bejegyzés
Összes: 8856 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 100
  • e Hét: 4472
  • e Hónap: 56376
  • e Év: 232227
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.