|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2021-03-04 17:34:03, csütörtök
|
| |
| |
Asperján György - Mint élve épp te
Elmesélem neked, most milyen a tavasz,
mikor gyümölcsfák langyos szirma havaz,
felébred, s boldogan futkos sok halk bogár,
fény villan, s eloszlik a hajnali homály.
Míg élek, itt leszel minden tavaszban,
minden érted sírt, idéző szavamban.
Min könnyen, szívesen léptél, hajlong a fű,
s jó a hasznos tájba feledkezni, ha hű.
Emléked varázsa ringat és betakar,
távolra költözött minden zord zivatar.
S ott messzi kedvenced: a gesztenye fasor,
borzong félősen, ha a szél beleszagol.
És nem felednek a szomorú csillagok -
szorongnak, mert létük oly rövidre szabott.
Veled minden múló tüsténkedő örök -
jaj, hol ível szivárvány szemöldököd?
Nézd,nézd, hogy sírdogál a gyönge zápor,
pihenni leült szempilládra máskor,
s mosolytól fénylett a szemed, az arcod -
ki mondja meg, miért kellett meghalnod?
S mit úgy szerettél: éled a halastó,
s a sok nyírfa - a víztükörre hajló.
Add a kezed, sétáljunk a tavaszban,
amit tőled én mosolyogva kaptam.
Menjünk bele az örök, tiszta fénybe -
olyan ez a tavasz, mint élve épp te.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Asperján György |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-22 11:40:44, hétfő
|
| |
| |
Asperján György - Sárgát virágzik a repce
Sárgát virágzik a génmódosított,
hebrencske repce;
alakul sandán, bármennyire tiltott,
a biológiai dög-kelepce.
Pollenjétől munkás méh kerge, szédül,
epés a méze:
nekünk szánva, de ellenükre készül,
szétárad bennünk rejtélyes veszélye.
Szél száll, esendő a növény-karantén,
szabálya lázad:
a babrált gén igazít a tarackén.
Szörnyet fogannak manipulált vágyak.
Hatalmat pólyálgat vadult szabadság,
s remélve torzít
gabonát, tengerit, hazudva hagymát,
s kártevőt. A pusztulás lesz rekord itt.
Biót fal, ki ezt nekünk löki részül,
s taszít iszonyba
minket, génjeinkre támadva végül,
terv szerint bennünket létből kivonva. -
Utak mentén fegyverkezik a repce
vak vércse génje,
kész a fertőző, bekódolt szerepre,
sárgán őrjöng s tör más, szelíd növényre.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Asperján György |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-21 13:05:36, vasárnap
|
| |
| |
Asperján György:Semmit nem jelent
Tudom, hogy semmit nem jelent se most,
se akkor, ha már odaát leszek,
min mentem át, keresve a kezet,
s elfogadva a hallgatólagost.
Hiába a jogos, bántó panasz,
utókorom majd mindent megfelez,
ha fáj is, ez az ítélet helyes,
ki utánunk jön, nekünk nem falaz.
Elnézőn megérteni elfeled,
sorsunkban vájkál, matat és kutat;
vagy közönnyel félrelök alkukat
benne a duracell-emlékezet.
Mit elmulasztunk, végképp eltöröl,
és már nem járhat perelve a szánk;
mi botolva voltunk ember gyanánt,
ha élve nem, holtan sem tündököl.
Legalább ezt tudni megnyugtató,
ha lefogja, aki lát, a szemet,
s marad hálóként az emlékezet.
Ez vagy ennyi se az útravaló.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Asperján György |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-28 10:23:15, hétfő
|
| |
| |
Asperján György - Rómeó és Júlia
Elárvul elárul a szerelem,
ha újra s újra kielégül,
nem tud a szíven,a nehéz szeren
ismételni s kialszik végül.
Kifakítják a szép hétköznapok
dúltan egymás képébe vágott
rongy lesz. Hatálya ,ha szűkre szabott
viseli akként a világot.
Gyorsan lobogni: fogyjon a hiány,
Előle bele menekülni,
Teljesítve kábán, bármit kíván,
hévvel égni, égetve hűlni.
Látszólag nincsen ára semminek,
közben azért készül a számla.
A végösszeg nem számít elvinek:
menni, küldeni a halálba.
Míg láng ,nincs célja, magának beteg
s tetszetős, ahogy mániákus,
későn veszi észre a meglepett
talán nem is volt a hiátus.
Aki túléli, csak csodálkozik,
hogy önként s ingyen belepusztult.
Feltámadva már mássá változik
s lesz végtelen öröme unt múlt.
Kit nem ér el, vesztes, s akit igen,
megnyerve lesz majd vele vesztes,
Ez szerepel a lét terveiben,
így jutunk hozzá a kereszthez.
Rómeó s Júlia szép tévedés,
kik élünk, mind erre születtünk.
Nincs aratás, csak könnyelmű vetés.
e gyarló fényért kell szeretnünk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Asperján György |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-06-04 18:24:43, csütörtök
|
| |
| |
Asperján György - Mert létezel
Mert létezel magadnak, mintha volnál,
lehetnél vár, vágyott végső teher.
hasznos jóság, hirtelen égi jel,
vagy villanással több a megszokottnál.
Mert létezel: élődnek besoroztál,
minden sejtem a tiéddel iker.
Adoptálj, léted törvényeivel,
halál, ha van nevessek, méla kontár.
Mert létezel: ellened is vagyok.
Kezed fogom, s ami mindig hiányzott,
ím mintha lenne. Nézlek s vagyok áldott.
Mert létezel: én sírni akarok,
kitakarózni, veled tűzbe' hálni,
fájó gyönyörben neved kiabálni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Asperján György |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-03-02 16:25:36, hétfő
|
| |
| |
Asperján György : Szerelem oda-vissza
(Dido és Aeneas szerelme)
Élősködni a másikon,
akár úgy, hogy már mindent neki adva,
Kéjsóvár önzést is tekerni halkra:
mintha a szent volna ikon,
csodálva nézni rejtett éjjelen,
elszánt hittel egyetlen egy velem.
Mert az övé csak, mi vagyok:
Szívet, lelket áldozva ölelésben,
az egészet odadobva a részben,
s végtelenbe veszni gyalog,
s mindenért mindent kapni, mert saját,
fogoly foglárként élni meg magát.
A gyermek, bár közös remény,
benne másikként csókolni magunkat,
áldozat és eszköz, hogy ránk nem unhat,
kivel, kiből lett ő meg én.
S ez oly tökéletes, míg működik,
s iszonyat, amint az érzés szökik.
Fejet emel a gyűlölet,
körben nézve követel vissza mindent,
mit tuszkolva adtunk látszólag ingyen,
s lesz farkas a gyenge öleb:
a becézgetett dajkált szerelem:
seb támad kapart, tályogos seben.
Mi szép volt, lesz utált salak,
setten torz árnyék, mintha lenne végzet:
visszavenni, mit önként elcseréltek,
a múlt selyme rongy s felszakadt,
ömlik a szenny, mit halmoztak együtt
s szépnek hazudott szerelmes hevük.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Asperján György |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2021. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
104 db bejegyzés |
| e év: |
540 db bejegyzés |
| Összes: |
3618 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 212
- e Hét: 3695
- e Hónap: 12089
- e Év: 52398
|
|
|
Offline
