Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 114 
József Attila
  2018-04-12 08:50:16, csütörtök
 
  József Attila

Amit szívedbe rejtesz


Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.

A szerelembe - mondják -
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek --
a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.

Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szívedből szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szívedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!
 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
József Attila
  2018-04-08 11:42:46, vasárnap
 
  József Attila

Ajándék


A szívem hoztam el, csinálj vele
Amit akarsz. És nem tudok mást tenni
És nem fáj nékem semmi, semmi, semmi,
Csak a karom, mert nem öleltelek.

Oly fényes az még, mint uj lakkcipő
És lábad biggyedt vonalára szabták.
De ruganyos, mint fürge gummilabdák
És mint a spongya, mely tengerbe nő.

Két fájó karral nyújtom mostan néked
És fáradt, barna szóval arra kérlek
- Ha eltiporsz is füvet, harmatost -

Ha elszakadt a lakktopánka egyszer
S ki megfoltozza, nem terem oly Mester:
Az uccasárba akkor se taposd.

 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
József Attila
  2018-04-07 09:47:08, szombat
 
  József Attila

Álomban enyém vagy

A boldogságunk némán meghúzódott
És mi is hallgattunk a titkolódzó csöndben.
Kályhánk lángja is örömmel lobogott
S ajkunkat a szerelem szárazra perzselte.
A komoly falióra se mormogott
S meghökkentek akkor a büszke, fehér falak...

Álomban mindig egészen enyém vagy.
S hiszem fönn is néha, hogy megcsókoltalak


 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
József Attila
  2018-04-01 10:21:06, vasárnap
 
  József Attila

Hajnali vers Kedvesemnek


A csöndes hajnali égről szelíden száll szét a Hold-
sugára; mintha valami eltévedt, kósza lélek küldené
sóhaját ismeretlen útja felé.

A rózsaujjú Hajnal istenasszony előbbre lépeget,
amerre csak feltünik csudálatos nagyszerűsége, daloló
kedvvel a madarak köszöntik.

Ám Holdsugára a színek e fönséges fakadásában is
némán, halványan ballag, mint éjjeli munkás, ki az át-
virrasztott éjszaka után otthona felé ügyekeszik, sze-
rettei körébe.

Az istenes Napfény viruló orcája boldog mosollyal
üdvözli Holdsugára szőke fürteit; épen most lépett ki
hajnali fürdőjéből, mert aranyos alakját még fátyol
födi. - Íme, fátylát ledobja és pajkos örömmel futká-
roz a mennyei pázsiton meg Földanyánk életreébredt
virágos kertjében.

Most összeölelkeznek: Napfény meg Holdsugára. Sze-
relmük boldogsága itt motoz nyugtalan szivem körül -
mily furcsa, hogy a két égi vándor az élet ébredésén így
egymásra talált!

De nézd csak - Holdsugára ajka még vértelenebb
lett, Napfény meg felölti kápráztató öltözékét, még
egyszer megcsókolják egymást és búcsút intenek, mert
utaik elválnak:

Sorsuk akarta így.

Napfény az aranyló nyárfák dús lombján keresztül
a diadalmas élet hozsannáját szűri. Holdsugára pedig
sápadt homlokkal keresi útját, mely néki rendeltetett.

Friss hajnali csók után istenhozzádot mondanak,
mert ösvényük elágazik.

De ugye kedvesem, mi soha el nem hagyjuk egymást.

 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
József Attila
  2018-03-30 14:16:53, péntek
 
  József Attila

Csudálkozás az életen

Ha mosolyog, mosolya csupa csillag,
de ha szomjazom, akkor friss patak,
az én kedvesem az egeknek nyílhat,
de megcsókolni csak nekem szabad.

Haja szurokkal elkevert arany,
harmatos erdők az ő szemei,
küszöbe elé teríteném magam
lábtörlőképpen, de nem engedi.

Szavunk zugában megbuvik a csók,
testvéreihez lopva jön ide...
Mező álmodhat össze annyi jót -
az én kedvesem a füvek szive.

Este a csókok megszöknek velünk
s végigfutván a világi teren,
a hajnali égre leheveredünk
és csak csudálkozunk az életen.
 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
József Attila
  2018-03-25 12:35:30, vasárnap
 
  József Attila

verssorok

"A nyárfák közt ezüst habokkal
az édes szellő folydogál
s csak fürdik benne aranyos tagokkal
az óriási nyár."

***

"A nap még füstölög
a hamvadó hegyek fölött.
A homály inge mögött
dereng a rét."

***

"A folyó csöndes, nagy nyugalmat görget,
harmattá vált bennem a gond és teher;
...
A békességet szétosztja az este,
meleg kenyeréből egy karaj vagyok,
pihen most az ég is, a nyugodt Marosra
s homlokomra kiülnek a csillagok."

***

"a szemhéj selyemüvegből van simogat ha lecsukjuk de azért tovább látunk"

***

"A fűben gyepként sarjad a sötét.
A homály pamutlombjai ingnak.

S mi várjuk, hogy mikor lesz
látható reszketésű
bennünk az első csillag."

***

"Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik,
buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad.
Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság
s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra."

***

"Fehér vízben hevertünk egymás mellett,
Szivemben ő s az ő szivében én.
Hátulról keresztülnéztem magamon
S úgy láttam, hogy bennem él tovább"

***

"Ő az okmány, kivel a kellem
a porráomlás ellen, a szellem
az ólálkodó semmi ellen
szól"

***

"Nagyon szegény az ember,
Ha egyedül van és kedvesét szeretné harapdálni,
De úgy, hogy az őneki mégse fájjon. "

***

"Bizony a szirmok összeborulnak este.
Nem akartalak megcsókolni se,
Csak hogy kicsit itt érezzelek mellettem,
Mint kisgyerek az édesanyját."

***

"A szívem hoztam el. Csinálj vele
Amit akarsz. Én nem tudok mást tenni
És nem fáj nekem semmi, semmi, semmi,
Csak a karom, mert nem öleltelek
...
Két fájó karral nyujtom mostan néked
És fáradt barna szóval arra kérlek:
Ha eltiporsz is füvet, harmatost,
...
Az uccasárba akkor se taposd"

***

"Szeress nagyon, hogyan, tudod Te jól azt,
Mint Nap havat, amit magába olvaszt.

Vagy üss agyon hát, csak törődj velem"

***

" A pillanatok zörögve elvonulnak
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben."

***

"Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Flóra!
E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szivemről,
mint sebről a kötést, te leoldtad - ujra bizsergek.
Szól örökös neved árja, törékeny báju verőfény,
és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem."

***

"Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!"

***

"...ki fogná föl szivével énekem,
ha te sem érzed, hogy ki vagy nekem."

***

"Egyedül olyan borzongós az éjjel.
Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét
És csend volna. Nagy csend.
De hallanánk titkos éjjeli zenét,
A szívünk muzsikálna ajkainkon
És beolvadnánk lassan, pirosan,
Illatos oltáron égve
A végtelenségbe."

***

"Tudnál-e engem uj világra hozni,
iparkodván szerelmes türelemmel,
hogy legyen erőm ismét adakozni
s eltölteni a gonoszt félelemmel?

Lennél-e nyugtom mindenütt a rosszban?
Fontold meg jól, szived mily terhet vállal.
Én, aki vele mind csak hadakoztam,
kibékülnék a haragvó halállal."

***

"Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
...
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled."

***

"Ha tested fázik, lelkem Rád adom,
Két vállad bársonnyal betakarom.
...
 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
József Attila
  2018-03-23 09:18:13, péntek
 
  József Attila

Tudod hogy nincs bocsánat

Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.

A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.

Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz.

Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.

Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél.
Hamis tanúvá lettél
saját igaz pörödnél.

Atyát hivtál elesten,
embert, ha nincsen isten.
S romlott kölkökre leltél
pszichoanalizisben.

Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.

Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szoritsd üres szivedhez.

Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.
 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
József Attila
  2018-03-17 23:05:59, szombat
 
  József Attila

Szép csöndesen aludj

Szép este van. Szép csöndesen aludj.
Szomszédjaim is lefeküsznek már
Az uccakövezők is elballagtak.
Messze-tisztán csengett a kő.
Meg a kalapács
Meg az ucca
S most csönd van.
Régen volt amikor láttalak.

Dolgos két karod is oly hűs
Mint ez a nagy csöndű folyó.
Nem is csobog csak lassan elmegy.
Oly lassan hogy elalusznak mellette a fák
Aztán a halak
A csillagok is.
És én egészen egyedül maradok.

Fáradt vagyok sokat is dolgoztam
Én is elalszom majd.
Szép csöndesen aludj.
Bizonyosan te is szomorú vagy
Azért vagyok én is szomorú.

Csönd van
A virágok most megbocsátanak.
 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
József Attila
  2018-03-16 12:27:47, péntek
 
  József Attila

Csudálkozunk az életen

Ha mosolyog, mosolya csupa csillag,
De ha szomjazom, akkor friss patak,
Az én kedvesem az egeknek nyílhat,
De megcsókolni csak nekem szabad.

Haja szurokkal elkevert arany,
Harmatos erdők az ő szemei,
Küszöbe elé teríteném magam
Lábtörőképpen, de nem engedi.

Szavunk zugában megbuvik a csók,
Testvéreihöz lopva jön ide...
Mező álmodhat össze annyi jót -
Az én kedvesem a füvek szive.

Este a csókok megszöknek velünk
S végigfutván a világi teren,
A hajnali égre leheveredünk
És csak csudálkozunk az életen.
 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
József Attila
  2018-03-15 20:03:26, csütörtök
 
  József Attila

Nem emel föl

Nem emel föl már senki sem,
belenehezültem a sárba.
Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva.

Fogj össze, formáló alak,
s amire kényszerítnek engem,
hogy valljalak, tagadjalak,
segíts meg mindkét szükségemben.

Tudod, szivem mily kisgyerek -
ne viszonozd a tagadásom;
ne vakítsd meg a lelkemet,
néha engedd, hogy mennybe lásson.

Kinek mindegy volt már a kín,
hisz gondjaid magamra vettem,
az árnyékvilág árkain
most már te ôrködj énfelettem.

Intsd meg mind, kiket szeretek,
hogy legyenek jobb szívvel hozzám.
Vizsgáld meg az én ügyemet,
mielôtt magam feláldoznám.
 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 114 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 4 db bejegyzés
e hónap: 166 db bejegyzés
e év: 1071 db bejegyzés
Összes: 7639 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1520
  • e Hét: 9711
  • e Hónap: 44403
  • e Év: 265197
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.