Regisztráció  Belépés
ronix.blog.xfree.hu
"Ha élni akarsz, két karod legyen a híd, és szavad olyan, ami épít - de kell, hogy példa is légy hordozva mások terhét. Csapóné Ágoston Veronika
2008.06.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/65 oldal   Bejegyzések száma: 647 
Konsztantyin Szimonov : VÁRJ REÁM
  2016-11-06 18:55:06, vasárnap
 
 



Várj reám, s én megjövök, hogyha vársz nagyon!
Várj reám, ha sárga köd őszi búja nyom!
Várj, ha havat hord a szél, várj, ha tűz a nap!
Várj, ha nem is jön levél innen néhanap!
Várj, ha nem vár senkit ott haza senki már,
És ha unszol bárki is, hogy nem kell várni már!
Várj reám, s én megjövök, fordulj mástól el,
Bárhogy súgja ösztönöd, hogy feledni kell!
Ha lemondtak rólam már lányom és apám,
S jóbarát rám egy sem vár, te gondolj néha rám!
Borral búsul a pohár, s könnyet ejt szemük,
Várj te változatlanul, s ne igyál velük!
Várj reám, óh átkelek minden vészen én!
Aki nem várt, majd rámnevet: szerencsés legény!
Nem tudhatja senki sem, csak mi ketten azt,
Hogy te voltál ott énvelem, hol halál maraszt.
S te mentettél meg. És hogy? Egyszerű titok:
Várni tudtál rám, ahogy senki nem tudott.

Konsztantyin Szimonov
(Lányi Sarolta fordítása)


Link Darvas Iván. VÁRJ REÁM...
 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
Tallóztam...A törött cserép
  2015-12-27 16:58:40, vasárnap
 
  Newcontact

A törött cserép

Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakában hordott.
Az egyik edényen volt egy repedés,míg a másik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított.
Két teljes évig ez így ment, minden nap - a vízhordozó csak másfél edény vizet szállított a házba.
Természetesen a tökéletes edény büszke volt a teljesítményére, hisz tökéletesen csinálta. De a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni.
Két év keserűség után, egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál. - Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.
A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:
- Észrevetted, hogy virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek,s nem a másik cserép oldalán? Ez azért van így,mert én mindig tudtam a hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ragyogná be a házamat.

- Mindannyiunknak megvan a saját különleges hibája.
Mi mindannyian törött cserépedények vagyunk.
De ezek a törések és hibák - amik mindannyiunkban megvannak - teszik az életünket olyan nagyon érdekessé és értékessé.
Csak el kell fogadnunk mindenkit olyannak, amilyen, s a jót meglátni másokban.

A legjobbakat kívánom az összes törött cserép barátomnak!




 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
Ma lenne 88 éves Kass János grafikus, szobrász
  2015-12-26 23:36:08, szombat
 
 


Kép: Csákány Béla, Kass János, Faludy György és Trogmayer Helga

Ma lenne 88 éves Kass János (1927. december 26 - 2010. március 29.) grafikus, szobrász.

1946-ban kapott keramikus mesterlevelet, majd az Iparművészeti Főiskolán tanult 1946 és 1949 között. A Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként 1949-től 1951-ig Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György volt a mestere. 1960-61-ben a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolán a könyvművészeti tanszék aspiránsa volt. 1967-től az Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékén volt tanár. Az Új Írás folyóirat művészeti szerkesztője volt 1965-1973 között. Megszámlálhatatlan könyv illusztrációját készítette el, a mai középkorúak az általa illusztrált gyermek- és ifjúsági könyveken nőttek fel. 1973 óta postabélyegeket is tervezett.

Magyarországon kívül számos önálló kiállítása volt: Londonban és Anglia több más városában, Zágrábban, Torinóban, Sidneyben, Párizsban, továbbá Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. 1985-től a szegedi Kass János Galéria állandó kiállításán láthatóak jelentősebb művei.

Jelentősek könyvillusztrációi és bélyegtervei. A Magyarországon bemutatásra nem engedélyezett Fejek sorozatából a világ első számítógépes animációs filmjét készítette el Halász Jánossal, a John Halas néven akkor már világhírű rendezővel Londonban (Dilemma, 1981).

Lánya, Kass Eszter (1959) iparművész.

 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
150 éve született Róth Miksa üvegfestő- és mozaikművész.
  2015-12-26 22:42:14, szombat
 
 
150 éve született Róth Miksa Pest, 1865. december 26. - Budapest, 1944. június 14.) üvegfestő- és mozaikművész.

1865-ben született Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló ,,üvegfestészeti műintézet"-ét 1885-ben alapította. Első műterme a VII. ker. Dohány utca 10-ben volt, innen a VIII. kerület Német utca 3-ba, majd az ugyancsak VIII. kerületi Kender utca két, egymás melletti házában (11. és 13. - ma Auróra utca) dolgozott, végül 1911-től a VII. kerület Nefelejcs utca 26-ban működött ,,Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete" 1939-ig. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben (többek között a Steindl Céhben) tevékenykedett.
Munkái díszítik többek között az Országház, a Gresham-palota (ma szálloda), a volt Osztrák-Magyar Bank, ma Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia épületét, a szegedi Fogadalmi Templom több ablakát, a lipótmezei elmegyógyintézet, egykor Országos Tébolyda (bezárásáig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) kápolnáját (ennek valamint a falakról eltávolított freskóknak a tervét a gödöllői művésztelep művésze, Nagy Sándor készítette), a marosvásárhelyi kultúrpalota és városháza, a szabadkai Városháza épületét, a Kálvin téri református templomot, a budapesti Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Szent István-kápolnáját és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét, illetve a Budapest-Fasori Evangélikus Templomot. Róth Miksa készítette a Magyar Országos Levéltár ólomüveg ablakait a települések címereivel, továbbá ő tervezte a levéltári épület ornamentikus díszítő festését valamit több bútorát és kovácsoltvas díszeinek egy részét is.

Számtalan alkotása azonban elpusztult a történelem során, így például az Üllői úti Örökimádás templomba festett ablakai, a Törley-mauzóleum üvegképei - vagy az Országház kupolájának üvegfestményei (a delegációs folyosók és lépcsőházak Róth által festett ablakai azonban ma is láthatóak).












 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
„hej regő rejtem”
  2015-12-26 22:28:38, szombat
 
 



Először a házhoz való megérkezéskor a regösök a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket a ,,hej regő rejtem" refrénű termékenységvarázsló éneket. Ezután köszöntőt mondtak, meséltek a csodaszarvasról. Elmondták, hogy milyen messziről jöttek, és, hogy ők István király szolgái. Végezetül a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak . Legutolsó ténykedésükként leányt varázsoltak el, azaz regöltek össze egy legénnyel.
Távozáskor megveregették a gerendát, hogy áldás szálljon a házra.
Hittek a regölés erejében, az ekkor felvert port bekeverték a vetőbúza közé esetleg a tyúkok ételébe, hogy jól tojjanak a következő évben.
A regölésért elvárták a jutalmat: sonkát, kolbászt, bort, pénzt, merthogy fele a gazdáé de fele a regösöké.

Regösének:

Szerencsés jó estét adjon Isten! Regösök vagyunk.
Amoda is keletkezik egy sebes patak,
Legeltetem juhaimat, csodaszarvas.
Csodaféle szarvasnak
Ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán
Ezer misegyertya
Gyulladván gyulladjék.
Oltatván aludjék.
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Itt is mondanának
Egy szép leányt,
Kinek neve volna,
Német Franciska volna,
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Amoda is mondanának
Egy szép legényt,
Kinek neve volna:
Varga Mihály volna,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Regöljük a gazdát,
Vele az asszonyát;
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Sarokban a zacskó,
Tele van százassal;
Fele a gazdáé,
Fele a regösöké,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

forrás: netfolk
 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
December 26. ISTVÁN NAPJA A REGÖLÉS FŐ IDŐPONTJA.
  2015-12-26 22:25:50, szombat
 
 



ISTVÁN NAPJA A REGÖLÉS FŐ IDŐPONTJA.

István napja egészség és termésvarázsló nap. A legények, férfiak a mise után együtt járnak "istvánolni", az István nevű barátokat, rokonokat, gazdákat felköszönteni. Sok helyütt táncot is rendeznek. Van, ahol a bort a köszöntők viszik magukkal, a gazdasszony kötelessége hájas-, tepertős- sajtos pogácsa elkészítése.

A 16.-17. században a kalendáriumok a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték. Karácsonyi népszokásaink közül kitűnik az István-napi regölés, különösképpen a regösök által kántált énekszöveg, amiben a téli ünnepkörrel kapcsolatos emlékek, keresztény jelképek keverednek az ünnepi köszöntővel és a házigazdának szóló jókívánságokkal.A regölés a karácsonyi és újévi köszöntés. István napjától, azaz december 26.-tól újévig , néhol vízkeresztig regölnek: a legények vagy a felnőtt férfiak is házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.
Sokan eredeztetik e szokást az ősi hitvilágból, a sámánizmustól. A regösénekben ott van az ősi hitvilág : csodaszarvas, Nagyboldogasszony,Szent István ( István királyunk és a vértanú alakja sokszor bájosan mixelve)

forrás: netfolk
 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
Szent István első vértanú
  2015-12-26 22:15:33, szombat
 
  Magyar Kurír

Szent István első vértanú
2015. december 26.

Istvánt, a hét diakónus egyikét a főtanács elé állították, mint Jézust, és ugyanazokkal a vádakkal léptek föl ellene. A vádlott védőbeszéde súlyos vádként hullott a vádlókra, amit azok meg is értettek, és István kimondta az ítéletet: ,,Látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint ott áll az Isten jobbján!"






Paolo Uccello: Szent István megkövezése (15. sz.)

István diakónus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg az Apostolok cselekedeteiben (6,1-8,2). István a hét diakónus egyike volt, akiket az apostolok azért választottak, hogy az imádságnak és az ige szolgálatának éljenek.

A hét diakónus közül Lukács kiemeli Istvánt, aki ,,hittel és Szentlélekkel eltelt férfi" volt. ,,Kegyelemmel és erővel eltelve csodákat és jeleket művelt a nép körében. Erre a libertinusok, cireneiek, alexandriaiak, kilikiaiak és asiaiak zsinagógájából némelyek ellene támadtak, és vitatkozni kezdtek Istvánnal, de bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak helytállni."

István minden égi ajándékot a szolgálatra kapott, a szó eredeti értelmében, teljes egészében szolga, ,,diakónus" volt.

A főtanács elé állították, mint Jézust, és ugyanazokkal a vádakkal léptek föl ellene. Beteljesedett rajta Krisztus ígérete: ,,Mikor pedig a zsinagógába, elöljárók és hatóságok elé hurcolnak benneteket, ne aggódjatok azon, hogy hogyan és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek megtanít benneteket abban az órában, hogy mit kell mondanotok" (Lk 12,11-12).

István tudta, mit kell mondania, és a maga prófétai látásával látta, hogy a történelem vonalai egy pontban találkoztak: Isten elküldte egyszülött Fiát, az Igazat, de a ,,keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek" keresztre feszítették. És ekkor a történelem vonalai ismét tágulni kezdtek a jövő felé: Isten már nincs a Templomhoz és ,,az ő népéhez" kötve, az örömhír terjedni kezd a pogányok felé.
 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
240 éve született Jane Austen angol írónő
  2015-12-16 21:22:09, szerda
 
  December 16-án 240 éve született JANE AUSTEN angol írónő. Egy falusi pap nyolcadik gyereke volt, iskoláit már kilencévesen abbahagyta, éppcsak megtanult írni-olvasni. Minden idejét szűk családi körben töltötte, s rövid életében semmi nevezetes dolog nem történt vele. Varrogatott, hímzett, kertészkedett, s amint családi visszaemlékezésekből tudjuk; hímzés közben sokszor elnevette magát, majd gyorsan letette a kézimunkát, papírért, ceruzáért szaladt, és feljegyzett valamit. így készült el hat regénye, kora irodalmának talán legcsodálatosabb művei. Meg sem fordult persze a fejében, hogy írásait saját neve alatt kiadja, s mikor az elsőt tíz évvel elkészülte után mégis kinyomtatták, névtelenül, "by a Lady" megjelöléssel adták közre. Regényei már megjelenésükkor fergeteges sikert arattak, különösen az Emma lett népszerű. A hírnév dacára Jane sosem tartott igényt külön dolgozószobára, halhatatlan műveit a kredenc sarkán írta, állandó jövés-menés közepette.
Jane Austen visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.

1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el 1817. július 24-én.

Regények
Értelem és érzelem (Sense and Sensibility), 1811
Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice), 1813
A mansfieldi kastély (Mansfield Park), 1814
Emma (Emma), 1815
Meggyőző érvek (Persuasion), 1818
A klastrom titka (Northanger Abbey), 1818 (a regényt 1803-ban fejezte be, de csak 1818-ban adták ki)




 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
133 éve született Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas
  2015-12-16 21:15:15, szerda
 
  133 éve látta meg a napvilágot Kodály Zoltán ((Kecskemét, 1882. december 16. - Budapest, 1967. március 6.)) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.

"Legyen a zene mindenkié!
Kodály Zoltán
"
Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult.

Elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van. ... Az első két pontra a szolfézs és a vele kapcsolt, összefonódott összhangzattan és formatan tanít. Szükséges kiegészítés: mennél sokoldalúbb gyakorlati zenei tevékenység: kamarazene, karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész.

A második világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. Az 1945-ös választásokat követően az alakuló Nemzetgyűlés, mint kiemelkedő közéleti szereplőt kilenc másik személlyel együtt külön törvény alapján meghívta képviselőnek a parlamentbe, amit el is fogadott. 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét töltötte be, 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elnökévé választották.

1947-ben a Szovjetunióban, 1948-ban és 1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt. 1965-ben két hónapot töltött Amerikában, és olyan régi és új emigránsokkal találkozott, mint Serly Tibor zeneszerző és Würtzler Arisztid hárfaművész. Külföldi útjain népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). Az 1956-os forradalom idején a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli elnöke volt. Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel , szívroham következtében hunyt el Budapesten.


Link



 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
72 éves ma Koltai Róbert Jászai Mari-díjas színművész, filmr
  2015-12-16 21:03:17, szerda
 
  72 éves ma Koltai Róbert (1943. december 16.) Jászai Mari-díjas színművész, filmrendező, érdemes művész. Pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, de játszott a pécsi és a budapesti Nemzeti Színházban, valamint a Veszprémi Petőfi Színházban is. Elsősorban filmszerepeiben illetve filmrendezőként vált ismertté. Ámbár tanár úr, Hyppolit, A miniszter félrelép, Megy a gőzös .....



 
 
0 komment , kategória:  2015.KINCSEST. ÉVFORD.MŰV.  
     1/65 oldal   Bejegyzések száma: 647 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 223 db bejegyzés
e év: 4029 db bejegyzés
Összes: 31397 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1929
  • e Hét: 9991
  • e Hónap: 84807
  • e Év: 935796
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.