Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
Aranyosi Ervin
  2017-02-20 07:46:19, hétfő
 
  Aranyosi Ervin

Öröklétű szerelem

Bár úgy hívlak, hogy kedvesem,
nem birtokollak téged!
Csak a szíved titkát lesem,
mi az, ami megéget?
Nem zárhatlak kalitkába,
szabad vagy, mint a madár,
s remélem, hogy szabad szíved,
szívemhez visszatalál.

Nem akarlak én lekötni,
érezd csak, hogy szabad vagy!
Hogy kötődsz-e a szívemhez,
kérlek, döntsd el magadban!
Szálljunk együtt szelek szárnyán,
repítsen a képzelet!
Ha tiéd az egész világ,
mit adhatnék még neked?

Neked adom világomat,
benne laknak álmaim.
Szeretném ha velem szállnál
a képzelet szárnyain.
Néha, persze, összebújnánk,
összeérjen a szívünk!
Érezzük a boldogságot,
milyen jó, hogy szeretünk!

Furcsa kis tűz gyullad bennem,
a szívem is lángra kap.
Tudatom is módosítja,
nem lehetnék boldogabb!
Ez egy titkos kábítószer,
s betiltani sem lehet!
Nem csoda, hogy nem is látok,
s elvesztem az eszemet.

Kitárom a szép szívemet,
a kulcsát is megkapod.
Cserébe csak azt remélem,
a tiédet rám hagyod.
Ha egymásba feledkezünk,
megszűnik a külvilág.
Ha a szépet felismerjük,
nem látjuk majd a hibát.

S meglátod, ha összebújunk,
úgy tágul majd a világ,
folyton nő a gazdagságunk,
s irigyünk lesz, aki lát.
Ez az érzés sose múlhat,
öröklétű szerelem.
Bármi lehet körülöttünk,
csak itt legyél te velem.

Nem zárhatlak kalitkába,
te kösd hozzám lelkedet!
Kössön hozzám érzés, emlék,
tiszta, igaz szeretet.
Önmagadért maradj csak itt,
csak azért, mert jó velem.
Míg a világ világ marad,
éljen ez a szerelem!
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Aranyosi Ervin
  2017-01-05 09:48:53, csütörtök
 
 
Aranyosi Ervin

Koldus ki sorsát...

Koldus, ki sorsát elfogadja,
s nem tesz semmit, hogy jobb legyen,
ki álmait végképp feladja,
nem juthat túl a gond hegyen.
Az akadály, mit hoz az élet,
megtanít utad, hogyan találd.
Ha koronád koldusbotra cseréled.
csak üres kézzel várod a halált.


A megoldás kulcsa régen ott van benned,
kívül keresni nincs minek.
Határozd el, mivé kell lenned,
s mutasd meg azt mindenkinek.
Az oroszlán, ki sebét nyalja,
bármily erős, - de védtelen!
Gyávaságtól béna a karja,
s lelkét bénítja félelem.
Vértezd hát fel az álmaiddal,
hiteddel lelked gazdagon

Szívedben szóljon ima és víg dal,
vágyad szárnyaljon szabadon.
Váltsd csak valóra minden terved,
míg célod van, gazdagon élsz.
koldus lélek akkor él benned,
ha nem hiszel, ha nem remélsz.
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Aranyosi Ervin
  2016-12-27 09:41:27, kedd
 
  Aranyosi Ervin

Mosoly utca

Gyere el a mi utcánkba!
Mosoly utca a neve.
Mindenki, ki idetéved,
már mosolyog eleve!

Vidámsággal van kövezve,
szeretet a korlátja,
minden arcra mosoly kúszik,
rögtön, amikor látja.

A szomorút felvidítjuk,
etetjük az éhezőt,
emberekből előcsalunk
szerethetőt, létezőt!

Itt a jóság nagyon fontos,
használd te is a szíved!
Az itt kapott mosoly terjed,
s látod majd, ha elhiszed.

Van benned egy csepp emberség?
Hozd magaddal, add tovább!
Fessünk mosolyt minden arcra,
varázsoljunk ma csodát.

Ha szeretnél segíteni,
- ha már jó vagy eleve -
gyere el a mi utcánkba!
Mosoly utca a neve.
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Aranyosi Ervin
  2016-12-27 09:18:31, kedd
 
  Aranyosi Ervin

Ha múlik a karácsony

A karácsony nyomokat kellene, hogy hagyjon!
Ha el is búcsúzik, a szeretet maradjon!
Ne kidobott fákon, ne az utcán látsszon,
hogy elszállt az ünnep, s vele a karácsony.
A szenteste ennél jóval többet adna,
lelkünkben az érzés mindig ott maradna,
és nem térne vissza önző rossz szokásunk,
- falakat építünk, s szakadékot ásunk.
Mert a szeretet híd a mások szívéhez,
legyünk kíváncsiak mit gondol, mit érez!
Adjunk az időnkből, van bőven, mint tenger,
ennyit megérdemel, hidd el, minden ember!
Hát a szereteted szórd szét a világba,
a tél hidegében boruljon virágba!
S érezd, hogy belülről szíved melegíti,
mert a sok jó érzés éltetőn hevíti.
Ne múljon az ünnep kedves nyomok nélkül,
minden örömpercet tegyél el emlékül!
Légy mától nyitottabb, szerethetőbb lélek,
érezd, hogy: - Emberként, boldogabban élek!
Próbálj szép szívedből egyre többet adni,
egy fázós világban tűzhelynek maradni!
A didergő lelkek hadd gyűljenek köréd,
hozd létre világod érzést nyújtó körét.
Ha majd ez a szép kör egyre jobban tágul,
s az is átmelegszik, ki távol van, hátul,
akkor a szeretet győzhet a világon,
akkor lesz majd örök ünnep a karácsony!
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Aranyosi Ervin
  2016-12-21 09:29:46, szerda
 
  Aranyosi Ervin

Ráncok...

Arcodon az élet száz nyoma virágzik,
ráncok sokaságát véste rá a kor.
Rajta van az öröm. Fényesen sugárzik.
Ott ül a fájdalom, sértettség, s nyomor.

Olyan, mint egy térkép, ott a lélek útja,
mint megannyi vonal, és ceruzarajz.
Rajta ott a tudás, a bölcsesség kútja,
s ott a megbékélés, s számtalan kudarc.

Ám a legszebb rajzot a mosolyod véste,
mit a szereteted éltet, s átitat.
Különleges kincs ez, s ha néha teszel érte,
lelked elbűvöli a néma áhítat.

Tudom, most már tudnál másképp is szeretni.
Büszkeség, irigység, nem jó útra visz!
Jó lenne elölről, mindent sorba szedni,
s átírni a listát. A lélek újra hisz!

Ma már bölcsebb lennél, sok feladatodhoz
könnyebben találnád meg a jó utat.
Neked az élet már sok időt nem hordoz,
lelked lenyugodott, s többé nem kutat...

Már nincs hozzá kedved, arcod kivasalni,
letörölni róla mély, vad ráncokat.
Tán akad, aki még tud rá új mosolyt csalni,
a szeretet néha meg-meglátogat.

Arcodról a ráncot eltüntetni nem kell,
mint ahogy kitépnél néhány könyvlapot.
Kár, hogy az út végén lesz bölcsebb az ember,
és a fiatalság múló állapot...
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Aranyosi Ervin
  2016-11-07 12:51:47, hétfő
 
  Aranyosi Ervin

Árva levél

Árva levél, milyen magányos,
tavasszal szülte őt a fa.
Testvérei rég tova szálltak,
őt marja csak a zúzmara.

Ragaszkodik kis életéhez,
mert ez az egy jutott neki.
Nyár elején repülni vágyott,
de öregen már nem meri.

Süvít a szél, testébe markol,
jeges késsel húsába vág.
Nem hiszi el, hogy véget érhet,
hogy ennyi volt a nagy világ.

Szitál a köd, arcára fagy,
míg új tavaszról álmodik.
- Bevárom itt az ébredést
- és görcsösen kapaszkodik.

Hiába harc, hiába minden,
ereje jégként olvad el.
A gyilkos szél fülébe súgja:
- árva levél, most menni kell...
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Aranyosi Ervin
  2016-11-01 09:18:37, kedd
 
  Aranyosi Ervin

Halottaknak napján

Halottaknak napján,
gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak
azok, akik élnek?
Milyen gyakran gondolsz
rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit,
mint ki régen ment el?
Ilyenkor az ember
temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit
véli megtalálni.
Közben annyin élnek
magányosan, távol,
kire nem jut idő,
kit a szív nem ápol.
Pedig a halottak
a szívünkben élnek.
A hétköznapokba
bőven beleférnek.
M'ért nincs az élőkért
ugyanilyen ünnep,
ami lángra gyújtja
apró mécsesünket.
Aki elment, jól van,
csak egy más világon,
s nem tud örvendezni
levágott virágon.
Földdé porladt testet
látogatsz a sírnál.
Élőkért tehetnél,
ahelyett, hogy sírnál!
Oly sok a magányos,
kinek nem jut semmi.
Ki örülni tudna,
ha tudnák szeretni.
Ám ezt meg se látod
- tudod - attól félek.
Megbékélni kéne,
s nem visz rá a lélek.
Vársz, amíg késő lesz,
mikor már nem bánthat,
akkor száll szívedre,
majd a gyász, a bánat.
S jön halottak napja,
s mész a temetőbe,
bocsánatot kérni,
s elbúcsúzni tőle...
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Aranyosi Ervin
  2016-09-08 11:10:11, csütörtök
 
  Aranyosi Ervin

Tovatűnt már a zöldellő Nyár,

az égre bíbort fúj a szél.
Forog a kör, s a festőművész,
a jó, öreg Ősz, visszatér.
Palettáján, megannyi színből,
hangulatból, élményt kever.
A természetben a sokszínűség,
a tél előtt életre kel.
Sárgul a lomb, vörösbe hajlik,
reszket az ágon száz levél.
A félelem az elmúlástól,
uralkodik azon, ki él.
De vajon kell-e félni tőle?
Minden Telet, Tavasz követ!
Örülni kéne most az Ősznek,
s megmozgatni minden követ.
Kiélvezni az érettséget,
gyümölcseit, mit ránk hagyott.
A körforgás nem érhet véget,
az idő száll, s nem vagy halott!
Pár pillanat az életünkből,
s a körforgásunk meg nem áll.
Álomra készül a világunk,
s vágyjuk: - a tavasz jönne már!
De addig is, szeress és élvezz,
minden rád váró, szép napot.
Örülj az Ősz művészetének,
szépségeit ezért kapod.
Hangulatod ne hagyd borongni,
fogadd a szépet lelkesen.
Csodálkozz rá az őszi lombra!
Én is e változást lesem.
A változás, az élet kulcsa,
Túlélni? - Az csak gyenge cél!
A levegő egy helyben állna,
ha nem kergetné lenge szél.
Csodálkozz rá az őszi tájra,
gyönyörködj benne, élj vele!
Aki szépségét meg nem látja,
egyedül az halhat bele.
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Aranyosi Ervin
  2016-08-18 07:53:32, csütörtök
 
  Aranyosi Ervin

Árva levél

Árva levél, milyen magányos,
tavasszal szülte ot a fa.
Testvérei rég tova szálltak,
ot marja csak a zúzmara.

Ragaszkodik kis életéhez,
mert ez az egy jutott neki.
Nyár elején repülni vágyott,
de öregen már nem meri.

Süvít a szél, testébe markol,
jeges késsel húsába vág.
Nem hiszi el, hogy véget érhet,
hogy ennyi volt a nagy világ.

Szitál a köd, arcára fagy,
míg új tavaszról álmodik.
- Bevárom itt az ébredést
- és görcsösen kapaszkodik.

Hiába harc, hiába minden,
ereje jégként olvad el.
A gyilkos szél fülébe súgja:
- árva levél, most menni kell...
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Aranyosi Ervin
  2016-06-20 18:48:00, hétfő
 
 
Aranyosi Ervin: A vers egy jó barát

A vers varázslat! Ha olvasod,
lelked szép táncba kezd.
Ha átveszed a ritmusát,
hagyja, hogy felfedezd!
Sorok végén a rím ragyog,
egymással összecseng.
Versszakok közt üres sorok.
Így lesz ott közte csend.

A vers, ha kell, elandalít,
érzések érnek el.
A verssel teleírt papír
máris életre kel.
Játékos vagy incselkedő,
mosolyra hangoló,
lágyan gurul a cél felé,
akár egy nagy golyó!

Tudod a vers, ha kell tanít,
hogy éld az életed,
s ha szomorú vagy átsegít,
ott marad még veled.
Ötletet ad, hogyan tovább,
és lendületbe hoz.
Páncél, ha szíved védtelen,
s nem ér el a gonosz!

Jobb kedved lesz, ha olvasod,
s támad száz ötleted.
Edzésben tartja szellemed,
a jó úton vezet.
Megismerheted önmagad,
tükröt tart, s láthatod,
mely gondolat jár tévúton,
s mi okoz bánatot?

Bizony a vers mindentudó,
mert szívünkből fakad,
tudós ösvényre csalogat,
hogy leld meg önmagad!
Hát tudd, a vers varázslatos,
engedd csak hatni rád!
Olvasd, s figyelj, ha olvasod,
megszépül a világ!
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
2017.01 2017. Február 2017.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 12 db bejegyzés
e hónap: 250 db bejegyzés
e év: 547 db bejegyzés
Összes: 3682 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 761
  • e Hét: 4966
  • e Hónap: 30402
  • e Év: 57195
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.