Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
Kun Magdolna: Húsvét hétfő
  2018-04-02 09:26:57, hétfő
 
 





Húsvét hétfő


Húsvét hétfő napján mit kívánhatnék,
árassza el lelkeket áldás, békesség,
s az a boldogságban fogant Isten-szeretet,
mely minden igaz szívűt emberré tehet.

Húsvét hétfő napján érezzétek át,
milyen szép az élet, hisz ott van a család,
akikért érdemes túlélni minden fájdalmat,
mit könny teli sorsunk olykor ránk aggat.

Húsvét hétfő napján gondoljatok arra,
mily erővel bír az, kit Isten hite hajtja,
hisz Isten az, ki akkor is mellettünk marad,
ha már éjcsillagok ragyogják életutunkat.

Kun Magdolna





 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Vidám locsolkodást!
  2018-04-02 09:19:40, hétfő
 
 





Húsvéthétfő, Vízbevetőhétfő - Húsvét másnapja van !
Vidám locsolkodást!



Én a kertész fia vagyok,
kislányokat locsolgatok.
Gyere, kislány, el ne hervadj,
Jó kölnivel meglocsollak!




 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Áldott Húsvét Hétfő Reggelt !
  2018-04-02 09:10:54, hétfő
 
 





Áldott Húsvét Hétfő Reggelt !



"Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged !
Ragyogtassa rád orcáját és könyörüljön rajtad !
Fordítsa feléd orcáját és adjon neked békességet !"
Ároni áldás
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
A nővérkéknek küldöm szeretettel!
  2018-04-01 16:07:08, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Feltámadott!!!
  2018-04-01 09:52:42, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Áldott Húsvétvasárnap Reggelt Mindenkinek !
  2018-04-01 08:03:53, vasárnap
 
 





Áldott Húsvétvasárnap Reggelt Mindenkinek !



"Hozzon a húsvét napfényt, áldást, meleget,
szívekbe jókedvet és sok-sok örömet,
teremtsen békét a háborgó világban,
lehessen mindenki boldog hazájában,
tanítsa szeretni a gyűlölködőket,
adjon kenyeret koldusnak, éhezőnek,
adjon egészséget betegnek, idősnek,
hozzon megváltást tengernyi szenvedőnek,
s éltesse a reményt, még nincs világvége,
van kivezető út sötétből a fényre."

Kerecsényi Éva : Húsvéti áldás





 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Köszönöm Jézus Krisztus, hogy megváltottál...
  2018-03-31 08:01:59, szombat
 
 









Abban az időben Jézus kiment tanítványaival a Kedron völgyén túlra,
ahol egy kert volt, s bement oda tanítványaival. Ezt a helyet ismerte
Júdás is, aki őt elárulta, mert Jézus gyakran járt ide tanítványaival.
Júdás kapott egy csapat katonát, valamint a főpapoktól és a
farizeusoktól szolgákat, és kiment velük oda lámpákkal, fáklyákkal,
fegyverekkel fölszerelkezve. Jézus tudott mindent, ami rá várt. Eléjük
ment tehát és megkérdezte tőlük: "Kit kerestek?" Azok ezt válaszolták:
"A názáreti Jézust." Jézus erre így szólt: "Én vagyok." Júdás is ott
volt köztük, aki elárulta. Mikor azt mondta nekik: "Én vagyok",
meghátráltak és a földre estek. Ezért újra megkérdezte tőlük: "Kit
kerestek?" Azok ezt válaszolták: "A názáreti Jézust." Erre Jézus így
szólt: "Megmondtam már, hogy én vagyok. Ha tehát engem kerestek,
engedjétek el ezeket!" Így beteljesedett, amit korábban megmondott:
"Senkit sem veszítettem el azok közül, akiket nekem adtál." Simon
Péternél volt egy kard. Kirántotta, és a főpap szolgájára sújtott vele:
levágta a jobb fülét. A szolgának Malkusz volt a neve. De Jézus rászólt
Péterre: "Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki talán a kelyhet,
amelyet az Atya adott nekem?"
Ekkor a csapat, az ezredes és a zsidó szolgák elfogták Jézust, és
megkötözték. Először Annáshoz vezették, mert ő apósa volt Kaifásnak,
aki abban az évben főpap volt. Ő adta a zsidóknak azt a tanácsot, hogy
jobb, ha egy ember hal meg a népért. Simon Péter és egy másik tanítvány
követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, ezért
bemehetett Jézussal a főpap udvarába, Péter meg kint várakozott a kapu
előtt. A másik tanítvány, aki ismerőse volt a főpapnak, visszajött,
szólt a kapuban őrködő lánynak, és bevitte Pétert. A kaput őrző
szolgáló közben megjegyezte: "Talán te is ennek az embernek a
tanítványai közül vagy?" Ő azt felelte: "Nem vagyok!" Mivel hideg volt,
a szolgák és a fegyveresek tüzet raktak, hogy fölmelegedjenek. Péter is
köztük álldogált, és melegedett. A főpap eközben tanítványai és
tanítása felől faggatta Jézust. Jézus ezt válaszolta neki: "Én a
világhoz nyíltan beszéltem. Mindig a zsinagógákban és a templomban
tanítottam, ahova minden zsidónak bejárása van. Titokban nem mondtam
semmit. Miért kérdezel hát engem? Kérdezd azokat, akik hallották, amit
beszéltem. Íme, ők tudják, hogy miket mondtam!" E szavakra az egyik ott
álló szolga arcul ütötte Jézust, és így szólt: "Így felelsz a
főpapnak?" Jézus ezt mondta neki: "Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a
rosszat, ha viszont jól, akkor miért ütsz engem?" Ekkor Annás
megkötözve elküldte őt Kaifás főpaphoz.
Simon Péter még mindig ott állt, és melegedett. Újra megkérdezték tőle:
"Talán te is az ő tanítványai közül vagy?" Ő így felelt: "Nem vagyok!"
A főpap egyik szolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a
fülét, megjegyezte: "Nem téged láttalak én a kertben ővele?" De Péter
ismét tagadta; és ekkor mindjárt megszólalt a kakas.
Kaifástól tehát elvezették Jézust a helytartóságra. Kora reggel volt. A
zsidók nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanná ne váljanak,
és elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus jött ki hozzájuk, és
megkérdezte: "Mivel vádoljátok ezt az embert?" Azok azt felelték: "Ha
nem volna gonosztevő, nem adtuk volna őt a kezedbe!" Pilátus ezt
mondta: "Vigyétek el, és ítélkezzetek fölötte ti a saját törvényetek
szerint!" A zsidók ezt válaszolták neki: "Nekünk senkit sem szabad
megölnünk!" Így beteljesedett, amit Jézus arról mondott, hogy milyen
halállal fog meghalni. Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé
hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: "Te vagy-e a zsidók királya?"
Jézus így válaszolt: "Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked
rólam?" Pilátus ezt felelte: "Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a
főpapok adtak a kezembe. Mit tettél?" Ekkor Jézus így szólt: "Az én
országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna az
országom, szolgáim harcra kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére.
De az én országom nem innét való." Pilátus megkérdezte: "Tehát király
vagy?" Jézus így felelt: "Te mondod, hogy király vagyok. Én arra
születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az
igazságról. Aki az igazságból való, az hallgat a szavamra!" Erre
Pilátus azt mondta: "Mi az igazság?" E szavak után Pilátus újra kiment
a zsidókhoz és ezt mondta nekik: "Én semmi vétket sem találok benne.
Szokás azonban nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak.
Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?" De ők ismét
kiáltozni kezdtek: "Ne ezt, hanem Barabást!" Barabás rabló volt.
Ekkor Pilátus fogta Jézust, és megostoroztatta. A katonák tövisből
koszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst adtak rá.
Azután eléje járultak, és így gúnyolták: "Üdvöz légy, zsidók királya!"
És közben arcul verték. Pilátus ezután újra kiment, és így szólt
hozzájuk: "Íme, elétek vezetem őt, hogy megtudjátok: nem találok benne
semmi vétket." És kijött Jézus, töviskoronával, bíborruhában. Pilátus
pedig így szólt: "Íme, az ember!" A főpapok és a szolgák, mihelyt
meglátták őt, kiáltozni kezdtek: "Feszítsd meg! Feszítsd meg!" Pilátus
azt mondta nekik: "Vigyétek, feszítsétek őt ti keresztre, mert én semmi
vétket sem találok benne!" De a zsidók ezt felelték: "Nekünk törvényünk
van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten fiává tette
magát!" Amikor Pilátus meghallotta ezt, még jobban megijedt. Visszament
a helytartóságra, és újra megkérdezte Jézust: "Honnan való vagy?" De
Jézus nem válaszolt neki semmit. Erre Pilátus azt mondta neki: "Nem
felelsz nekem? Talán nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy
megfeszítselek, vagy arra, hogy elbocsássalak?" Erre Jézus azt mondta:
"Semmi hatalmad sem volna fölöttem, ha onnan felülről nem kaptad volna.
Ezért annak, aki engem a kezedbe adott, nagyobb a bűne."
Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa Jézust. A zsidók
azonban ezt kiáltozták: "Ha szabadon bocsátod, nem vagy a császár
barátja. Mert mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene szegül a
császárnak." E szavak hallatára Pilátus kivezet- tette Jézust, maga
pedig a bírói székbe ült a kövezett udvaron, amelyet héberül Gabbatának
hívnak. A húsvéti készület napja volt, a hatodik óra körül. Így szólt a
zsidókhoz: "Íme, a királyotok!" De azok így kiáltoztak: "El vele, el
vele! Feszítsd meg!" Pilátus megkérdezte: "Keresztre feszíttessem a
királyotokat?" A főpapok azonban ezt felelték: "Nincs királyunk, csak
császárunk!" Erre kiszolgáltatta nekik, hogy keresztre feszítsék.
Ekkor a zsidók átvették Jézust. A keresztet ő maga vitte, míg oda nem
ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak.
Ott keresztre feszítették őt, s két másikat is vele, jobb és bal felől,
Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készített, és a keresztfára
tétette. Ez volt ráírva: "A názáreti Jézus, a zsidók királya." A
feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol Jézust
megfeszítették, közel volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt
felírva. A zsidó főpapok kérték Pilátust: "Ne azt írd: A zsidók királya
hanem ahogy ő mondta: A zsidók királya vagyok". Pilátus azonban ezt
válaszolta: "Amit írtam, megírtam."
A katonák pedig, miután Jézust keresztre feszítették, fogták a ruháit,
négyfelé osztották, mindegyik katonának egy részt. Azután a köntöse
következett. A köntös varratlan volt, egy darabból szabva, ezért így
szóltak egymáshoz: "Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, hogy
kié legyen!" Így beteljesedett az Írás: "Szétosztották maguk között
ruháimat, s a köntösömre sorsot vetettek." A katonák pontosan ezt
tették.
Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás
felesége, és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll anyja és
a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: "Asszony, íme, a te
fiad!" Azután a tanítványhoz szólt: "Íme, a te anyád!" Attól az órától
fogva házába fogadta őt a tanítvány.
Jézus tudta, hogy minden beteljesedett. De hogy beteljesedjék az Írás,
így szólt: "Szomjazom." Volt ott egy ecettel telt edény. Belemártottak
egy szivacsot, izsópra tűzték, és a szájához emelték. Mikor Jézus
megízlelte az ecetet, így szólt: "Beteljesedett!" És fejét lehajtva
kilehelte lelkét.
A zsidók pedig, mivel az előkészület napja volt, és a holttestek nem
maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy töresse meg a
keresztre feszítettek lábszárát, és vetesse le őket a keresztről. Az a
szombat ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a katonák, és megtörték
a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt
fölfeszítettek. Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már
meghalt. Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona
beledöfte lándzsáját az oldalába. Ekkor vér és víz folyt ki belőle. Az
tanúskodik erről, aki látta ezt, és az ő tanúságtétele igaz. Jól tudja
ő, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert mindez azért történt,
hogy beteljesedjék az Írás: "Csontot ne törjetek benne!" És ami az Írás
más helyén áll: Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak."
Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, bár a zsidóktól való
élelmében csak titokban, engedélyt kért Pilátustól, hogy levehesse
Jézus testét. Pilátus megengedte. El is ment, és levette Jézus testét.
Eljött Nikodémus is, aki korábban egyszer éjszaka ment Jézushoz. Hozott
mintegy száz font mirha- és áloékeveréket. Fogták Jézus testét, és
fűszerekkel együtt gyolcsleplekbe göngyölték. Így szokás temetni a
zsidóknál. Azon a helyen, ahol keresztre feszítették, volt egy kert, a
kertben pedig egy új sírbolt, ahova még nem temettek senkit. Mivel a
sír közel volt, a zsidók készületi napja miatt oda temették Jézust.
Jn 18,1-19,42
















 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Nagyböjti gondolatok
  2018-03-30 11:51:12, péntek
 
 





Nagyböjti gondolatok



Oz 14,2-10; Zs 80; Mk 12,28b-34
Csak átutazóban vagyunk....
Nagypéntekre készülünk, mindannyian!! Körülöttünk lévő embereknek,
mindenkinek, még a szeretteinknek is végig kell menniük a maguk
keresztútján, a mi számunkra is eljön a nagycsütörtök, nagypéntek.
Jézust mindenki megveti, elhagyja, ott függ ég és föld között, nem
kell senkinek, csak Máriának. Milyen jó lenne, ha mi akkor is tudnánk
szeretni egymást, ha a másik bajban van, ha már nincs semmi hatalma,
méltósága! Ha a másik mocskos és mindenki által lenézett, elítélt,
megvetett, akkor is szeretnem kell őt! Milyen jó lenne, ha a társaim a
maguk nagypéntekén bennem Máriára találnának. Imádkozzunk azért is,
hogy majd nekünk is rendeljen Máriás lelkületű testvéreket a jó Isten,
azon az utolsó napon! (Böjte Csaba)

Március 10. szombat

Oz 6,1-6; Zs 50; Lk 18,9-14
,,Minden őszinte megtérés kezdete Istennek a bűnösre vetett
pillantása." (II. János Pál)

Március 11. Nagyböjt 4. vasárnap

2Krón 36,14-16.19-23; Zs 136; Ef 2,4-10; Jn 3,14-21
"Bárhogyan élsz, az igazság kiderül"

Az élővilág sokféleségének elvesztése

Annak tudatában, hogy a leírtak nem csak a keresztényeknek, hanem az
egész világnak szólnak, a következő bibliai rész jut eszembe Sirák fia
könyvéből:

Milyen nagyszerűek minden művei,
Milyen felemelő látni őket!
Mindazok, melyek élnek és fennmaradnak örökké;
Minden teremtmény megőrződött, hogy betöltse a neki szánt szerepet.
(44:22-23)

Ez a szerep nem feltétlenül az ember számára való hasznosságot jelenti.
De minden faj egy nagyobb rendszer, magasabb szándék része.

Néhányan vitatják a embernek azt a jogát, hogy fölötte áll és
magasabbrendű a többi teremtménynél. Én nem hiszem, hogy a Biblia vagy
Ferenc pápa ezt sugallná. A Laudato'Si arra hív, hogy mélyebbre nézzünk,
lássunk a haszonelvű szemléleten túl.

Kérdés, hogy a személyiségünk örökre torzul-e az individualizmus,
fogyasztás és felületesség által vagy átalakul-e annak megértésre, ami
által valóban felismerjük, hogy mindnyájan Isten gyermekei vagyunk,
egyénileg teremtve, egyenlő végtelen igazsággal és ebből
elidegeníthetetlen méltósággal, amit Istennel és egymással való
egységnek hívnak.

Nekünk, keresztényeknek a biológiai sokféleség elvesztése nagyon fontos
kérdés. Az életközösségeink tönkremennek az emberi tevékenység miatt és Istennek
egyre több és több teremtménye tűnik el. Talán nem a mi
személyes vagy közvetlen tevékenységünk miatt, hacsak nincs olyan
hatalom vagy befolyás a kezünkben, de hiányozhat a tevékenységünk a
megőrzés és védelem területén. A tudatosság és fontosság belátásának
hiánya és a tudatos fellépés a természetet károsító és veszélyeztető
tevékenységek ellen a gyökere az élővilág sokféleségének az
elvesztésének. Neked és nekem ez azt jelenti, hogy szükséges tennünk a
sokféleség elvesztésé ellen és ezt fontos kérdésként kell kezelnünk és
időt, energiát kell szánunk rá, hogy elgondolkozzunk azon, hogy mit
tehetünk ebben a súlyos kérdésben.

A nagyböjt jó időszak arra, hogy eltávolodjunk az időlegestől és
hamistól, megszabaduljunk azoktól a tárgyaktól és szokásoktól, amelyek
gátolnak az Istennel való egység útján. Tökéletes idő arra, hogy a fény
gyermekeivé váljunk, jóságot, igazat, igazságosságot sugározzunk,
hirdessük az örömet és reményt és legyünk Isten szeretetének tanúi. És
elfordulva a sötétségtől segíthetünk másoknak, hogy lássák az Utat, ami
Krisztus fényességét tükrözi, és visszasugározza a szeretetét.

Március 13. kedd

Ez 47,1-9.12; Zs 45; Jn 5,1-3.5-16
"A Föld nem fogja megteremti a termést, hacsak nem a mi hittel teli
szolgálatunkkal. Nem mondhatjuk, hogy szerejük a földünket és aztán
olyan lépéseket teszünk, melyek tönkreteszik azt az eljövendő
nemzedékek számára." (II. János Pál)

Március 14. szerda

Iz 49,8-15; Zs 144; Jn 5,17-30
,,A lelkiismeret-vizsgálat a személyes lét egyik legjelentősebb
tevékenysége. Általa szembesül ugyanis minden ember tulajdon életének
valóságával, és fedezi föl hogy cselekedetei mennyivel távolodtak el
az eszménytől, amit maga elé tűzött." (II. János Pál)

Március 15. csütörtök

Kiv 32,7-14; Zs 105,19-23; Jn 5,31-47
,,Istenem, Neked szentelem mindazt, ami bennem van:
- emlékezetemet és cselekedeteimet Istennek, az Atyának,
- értelmemet és szavaimat Istennek, a Fiúnak,
- akaratomat és gondolkodásomat Istennek, a Szentléleknek
- és minden szenvedésemet Jézus Krisztus szent emberségének. Amen." (Szalézi Szent Ferenc)

Március 16. péntek

Bölcs 2,1a.12-22; Zs 33; Jn 7,1-2.10.25-30
RÖVID KERESZTÚT
- A SZERETET KERESZTÚTJA
1. Pilátus halálra ítéli Jézust
- A szeretet mindig megegyezik az Atya akaratával.
2. Jézus vállára veszi a keresztet
- A szeretetnek semmilyen áldozat nem elfogadhatatlan.
3. Jézus először esik el a kereszttel
- A szeretet nem adja fel.
4. Jézus Édesanyjával találkozik
- A szeretet módot talál arra, hogy örömet szerezzen.
5. Cirenei Simon segít Jézusnak
- A szeretet mindenkit maga mellé fogad.
6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak
- A szeretet a kis szolgálatot egy nagyobb ajándékkal viszonozza.
7. Jézus másodszor esik el
- A szeretet nem ismeri a méltatlankodást.
8. Jézus és a síró asszonyok
- A szeretet vigasztalni is tud a szenvedésben.
9. Jézus harmadszor esik el
- A szeretet minden fájdalommal csak gazdagabbá válik.
10. Jézust megfosztják ruháitól
- A szeretet nem szégyenli mindenét odaadni.
11. Jézust keresztre feszítik
- A szeretet csöndben marad, ha szenvednie kell.
12. Jézus meghal a kereszten
- A szeretet erősebb, mint a halálfélelem.
13. A Fájdalmas Anya
- A szeretet akkor is hisz és remél, ha mindenki elcsüggedt már.
14. Jézust eltemetik
- A szeretet csak azért hal meg, hogy föltámadjon újabb szeretetre.

Március 17. szombat

Jer 11,18-20; Zs 7; Jn 7,40-53
,,Az egész európai Egyház hallja meg, hogy neki szól az Úr parancsa és
felhívása: Légy erős, térj meg - ébredj föl és erősítsd meg a
többieket, akik halálukon vannak!" (II. János Pál)

Március 19. hétfő Szent József

2Sám 7,4-5a.12-14a.16; Zs 88,2-29; Róm 4,13.16-18.22; Mt 1,16.18-21.24a
Tevékenység:

Használjuk bölcsen a digitális médiát!
Tegyük félre az elektromos eszközöket, hogy élvezhessük az időt a
családunkkal és beszélgessünk! Ne figyeljünk a napi hírekre, és
azokról az eseményekről beszéljünk, melyek itt és most történnek
körülöttünk a családban! Még ha csak egyedül vagy is otthon, kapcsold
ki a TV-t és menj sétálni, különösen ha frusztráltnak és csalódottnak
érzed magad azok miatt a hírek miatt, melyeket online olvastál, vagy
túlságosan bevonódtál abba, ami a közösségi oldalakon történik!

Március 20. kedd

Szám 21,4-9; Zs 101; Jn 8,21-30
Jézus a fent való világ küldötte. Én ebből a világból vagyok. Törékeny
vagyok, gyenge. Sokszor önző. Nyisd meg nekem az ég ajtaját! Levegőre
vágyom, fényre és életre. Arra is vágyom, hogy valamilyen erő
összerakjon és értelmessé tegyen - ezt ennek az én földi világomnak a
zárt rendszerében nem tudom megoldani. Már annyi mindent megpróbáltam. ..
Mindent rád akarok bízni! Élni akarok - szépen, gyógyultan, erősen -
veled.

Március 21. szerda

Dán 3,14-20.91-92.95; Dán 3,52-56; Jn 8,31-42
Reményik Sándor - Ne ítélj
Istenem, add, hogy ne ítéljek -
Már tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.
Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak -
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.
Istenem, add, hogy minél halkabb legyek -
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,
De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azon felül.

Március 22. csütörtök

Ter 17,3-9; Zs 104,4-9; Jn 8,51-59
"Amikor úgy gondoltam, hogy nem kellene áldoznom, odamentem
mesternőmhöz, s megmondtam, hogy úgy érzem, nem járulhatok a
Szentáldozáshoz. Ő azonban nem engedte meg, hogy elmulasszam a
Szentáldozást, így megáldoztam, s felismertem, hogy csak az
engedelmesség mentett meg akkor." (Napló - Szent Fausztina)

Az engedelmesség volt az, ami megmentette akkor őt,
és az engedelmesség az, ami ma minket is megment...
Az engedelmesség Isten szavának,
az engedelmesség az egyház szavának,
az engedelmesség lelkiismeretünk szavának...
Köszönjük Istenünk a Te szavad,
- amely által megmentesz minket.
Köszönjük az egyház jótékony, imádságos, liturgikus közösségét,
- amely által megmentesz minket.
Köszönjük, a Te Lelked lelkünkben felhangzó szavát,
- amely által megmentesz minket.

Március 23. péntek

Jer 20,10-13; Zs 17,2-7; Jn 10,31-42
Jézus szenvedése nekünk is a szánakozó szeretet iskolája. ,,Szeretsz-e?
- kérdi az Úr, - ó, ha szeretsz, szánj meg!" S íme, a szerető lelkek a
szánakozás élő szobrai lettek. Első a Szűz, kinek lelkét átjárja a
tőr! Mellette szent János, szent Magdolna. Szent Pál érti, hogy azt
,,kell éreznünk, amit Krisztus érzett". Szent Péter, a könnyes arcú
ember, Assisi szent Ferenc és a szánalom szent jegyesei telve vannak
részvéttel a szenvedő Úr Jézus iránt. Folignoi Angelának mondja
Krisztus: ,,Áldjon meg Atyám azért, hogy szánakoztál fájdalmaimon."
(Prohászka O.)

Március 24. szombat

Ez 37,21-28; Jer 31,10-13; Jn 11,45-56
Rab Zsuzsa: Vaspántok

Ha így szólnék a kedves,
fiatal kalauzhoz:
- Kalauz úr,
hogyha ma este hazamegy,
ölelje meg nagyon a feleségét,
dicsérje meg, ami épp rajta van,
akár az ócska pongyoláját -
Ha így szólnék -
ugye... bolondnak tartanának?
Ha így szólnék a bottal kopogó
nyugdíjas bácsihoz a boltban,
mikor épp forintjait guberálja,
végül levágat tíz dekát
a "kicsit-hosszabb-lett" kenyérből:
- Bácsi! Itt van ötszáz forint.
Tegye el, kérem. Épp ma kaptam.
nem számítottam rá. Fölösleges. -
Ugye, bolondnak tartanának?
Ha így szólnék az útkövezőkhöz:
- Útkövezők!
Én ezt a kis kavicsot elviszem,
mert az erezetében
lehorgadt Krisztus-fejet látok.
Engedjék meg, hogy elvigyem! -
Ugye, bolondnak tartanának?
Ha így szólnék a torzonborz kamaszhoz:
- Gyere, fiam,
üljünk le valahol, s te elmeséled,
mitől nőtt vállig a hajad,
mi ellen mered ez a tüske
tejes arcod körül,
s egyáltalán, mitől vagy te ilyen
kérlelhetetlen? -
Ugye, bolondnak tartanának?
Ha így szólnék padon sütkérező,
újságpapírból eddegélő nénikéhez:
- Néni, jöjjön velem,
amit szeret, azt főzök vacsorára,
puha ágyat vetek,
előtte pedig mindent elbeszélhet,
a menyasszonykorát,
azt a szülést, a császármetszést is,
és szegény jó ura szívszélhűdését,
és hogy mivel ültette be a sírját,
azt is, milyen a szomszédasszony,
azt is, hogy a fia hogyan él Kanadában,
meg hogy mit írt föl, és mire, az orvos.
Mindent apróra elbeszélhet.
Sóhajtozhat és imádkozhat az ágyban.
De éjjel egyszer - maga úgyis sokszor
fölébred -
keljen fel, takarjon be engem,
mert éjjel mindig lerúgom a takarómat ...
Ha így szólnék -
ugye, bolondnak tartanának?
Konvenciók, bevett szokások
hideg vaspántjai
szorítják lüktető,
eleven húsig lenyúzott szívünket.

Március 26. hétfő

Iz 42,1-7; Zs 26; Jn 12,1-11
Tevékenység
Segíts valaki mást, hogy élvezhesse a természetet:
Ha megteheted, idősebb testvérként segíts egy olyan fiatalabbat, hogy
kijuthasson a természetbe, akinek erre egyébként nem lenne lehetősége.
Vidd el biciklizni, síelni vagy csónakázni. Önkénteskedj egy táborban,
cserkészparkban, vagy sérült gyerekek, emberek táboroztatásában. Vidd
el az idősebb szüleidet, nagyszüleidet vagy más családtagodat sétálni,
autózni vagy piknikezni . Tölts időt a természetben emberekkel,
akiknek kell egy kis segítség, egy kis áldozatot kíván tőled, de neki
a világot jelentheti.

Március 25. Virágvasárnap
Iz 50,4-7; Zs 21; Fil 2,6-11; Mk 14,1 - 15,47
"Jézus Krisztus, bár isteni természettel rendelkezett, nem dicsekedett vele."

Globális egyenlőtlenség

Ferenc pápa megpróbálja a figyelmünket a saját tapasztalatainkon túlra
irányítani. Nem csak mint egyéneket hív minket, de mint egy nemzet
polgárait, hogy felismerjük a világban létező egyenlőtlenséget és hogy
megértsük, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül és nem károsíthatjuk a
többi országokat saját hasznunk érdekében. A nemzetünk politikai és
üzleti tevékenysége pozitívan vagy negatívan hat más nemzetek jólétére
és felelősek vagyunk a tevékenységünkért és azért, hogy segítsük a
kevésbé fejlett országokat, hogy kifejlesszenek eszközöket önmaguk
védelmére. Újra kell tanítanunk az embereket, hogy megértessük velük,
hogy a túlnépesedés csak mítosz, a veszély a túlfogyasztás és a
kevésbé fejlett országok kiaknázásának veszélye saját érdekünkben.

Ha a globális kérdésekre tekintünk, gyakran könnyű elhanyagolni
azoknak az embereknek és országoknak a problémáit, melyek a mi
látókörünkön kívül esnek. Vagy ami még rosszabb, szélsőségesen
nacionalista hozzáállást veszünk fel, ami oda vezet, hogy azt hisszük,
hogy "nekünk magunkról kell gondoskodni" minden áron és másokat
hagyjuk, hogy "gondoskodjanak magukról". Ez a hozzáállás
különbözőséget eredményez, de negatív értelemben.

Nekünk valódi különbséget kell tenni a világ problémái felé, ami
magában foglalja a globális gazdasági különbségeket és el kell kezdeni
megváltoztatni érzéseinket, gondolatainkat, hozzáállásunkat,
emlékezve arra, hogy mi, keresztények, arra vagyunk meghívva, hogy
gondoskodjunk "a legkisebbről ezek közül" (Mt 25: 31-46).

Ha összhangba hozzuk a hozzáállásunkat Krisztussal és az
Evangéliummal, könnyebb belátnunk, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül
az összképet és figyelmet kell fordítanunk országunk politikájára és
tevékenységére. A véleménynyilvánításunkkal és szavazatunkkal tudunk
olyan vezetőket választani, akik "Krisztus lelkületével" (1Kor
2.14-16) is tudnak élni és a jelenlétükkel védik a sebezhetőt. A
képviselőinket elszámolhatóvá kell tennünk és el kell várni tőlük,
hogy a globális szolidaritás és a szegényekre figyelés nem csak egy
lehetséges viselkedés, hanem fontos felelősség.
"Az emberi környezet és a természeti környezet együtt pusztul."
(Laudato Si' 48)

Március 27. kedd

Iz 49,1-6; Zs 70; Jn 13,21-33.36-38
,,Mindnyájan örök halált érdemeltünk; mindnyájan fejünkre törvényt
vártunk: de ó isteni irgalmasságnak feneketlen mélysége! Azt a mi
atyánkfiát rendelte Isten bírónak, aki szabadulásunkért harminchárom
esztendeig fáradott, és életét keserves kínok között letette érettünk.
Ezt azért rendelte bíránknak, hogy őáltala életünket megtartsa és
fogságunkat felszabadítsa." (Pázmány Péter)

Március 28. szerda

Iz 50,4-9a; Zs 68,8-34; Mt 26,14-25
Túrmezei Erzsébet: Meddig?
Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök éjszakáid.
S olyan kevés a csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de elkísér egész a Golgotáig.

Mert olyan könnyű azt kimondani
egy izzó percben: Meghalok Veled!
De annyi minden visszahúzna még,
ha ránk borul a szörnyű éjszaka,
ha megérint a fagyos lehelet.

Talán csak egy kis gyermek mosolya,
vagy a hitves könnyfátyolos szeme...
Susognak a szélben ringó habok:
a halászbárka, otthon képe hív...
Ó, legalább búcsúzni kellene!

Hamu alól az életösztön is
felparázslik: Ó, oly hirtelen?
Egy percre oly an szép lesz a világ,
átölel minden színe, illata!
...S már el is hangzott a ,,Nem ismerem"!

Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök éjszakáid.
Ó, bár lehetnék csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de hű marad egész a Golgotáig!
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Szabó Lőrinc: LÓCI VERSET ÍR
  2018-03-28 16:55:30, szerda
 
 





SZABÓ LŐRINC
LÓCI VERSET ÍR



Ünnep előtt volt. Kint a kertben
húsvéti bárány bégetett,
most borult virágba az alma,
a barackfa már vetkezett,

én meg épp versbe igyekeztem
fogni életet és halált,
mikor egyszerre nyílt az ajtó,
jött Lóci és elémbe állt

s megszólalt: - Apu, verset írtam!
- De hisz még nem tudsz írni, te!
- Nem is írtam, csak kigondoltam.
- No, halljuk. - Hát figyelj ide, -

szólt Lóci, azzal nekikezdett
s két sorban elmondta a verset:
,,Az életet adja, adja,
egyszerre csak abbahagyja."

Én nagyot néztem: - Ki? Kiről szól
a versed? Ennyi az egész?
- Hát az istenről, az a címe! -
magyarázta a gyerek; és:

- Nem kéne még valami hozzá?
kérdeztem én kíváncsian.
- Nem hát, - felelt ő, - ez az élet,
ebben már minden benne van.

- Benne van, jól van, igazad van,
szép a vers, menj és játssz tovább! -
Szinte ijedten csókoltam meg
Lóci hatéves homlokát...

Ő elrohant... Kint ragyogott a
tavasz, a bárány bégetett
s én eltűnődve ezt a verset
írtam a magamé helyett.
 
 
0 komment , kategória:  Húsvét  
Húsvét hétfő
  2017-04-17 08:15:27, hétfő
 
 





Húsvéthétfő reggelén
locsolókat várok.
Sonka, tojás, sütemény
Megvan,-és készen állok.











Húsvét napja közeledik,
Piros tojás törlekedik.
Húsvét napja itt van már
Piros tojás zúzik már.
Húsvét napja elmúlott
Piros tojás elzúzott.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.










ó ez a hétfő, Locsolkodni mér' kő?










Elindultam locsolkodni, harmatcseppet szórt a rét,
vadvirágok illatával megtöltöttem az edényt.
Térdig koptattam a lábam, úgy siettem hozzátok,
reméltem, hogy itt találom majd a legszebb virágot.
Megtaláltam, hervadozik, és ez bizony nem mese,
ezért kérdem a virágtól: meglocsolni szabad-e?










Korán keltem, hosszú utat járt ma be a lábam,
sok illatos rózsaszálat, gyöngyvirágot láttam.
Úgy látom, a legszebb virág itt áll most előttem,
ne hervadozz, meglocsollak.
Elfogadod tőlem?










Jó napot, jó napot,
kedves liliomszál,
megöntözlek rózsavízzel,
hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
kék ibolyát láttam,
bárány húzta rengő kocsin
én is ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz,
gyöngyöm, gyöngyvirágom,
hol a tojás, piros tojás,
tarisznyámba várom!










Erdély közepében kinyílott a rózsa,
Az elhagyott magyar nemzet gyönyörű bimbója.
Megöntözném százszor is én, szálljon áldás rája.
Ne legyen a magyar nemzet szomorú és árva.
Locsoljuk és áldjuk ezt a szép virágot,
Ez terem a magyar népnek édes szabadságot.










Botom földig lekonyul,
Nem vagyok már mai nyúl.
Káposztám javát megettem,
Locsoljon más helyettem!










Áldott húsvétot!

A keresztények ünnepén
lelkünkben újjáéled a remény.
Krisztus halála megváltott minket,
megbocsátott a bűnösöknek.

Életre kel a természet,
virágba borult fák ígérnek
életet adó termést az embereknek.
Sok kedves népszokás emlékeztet,

Örüljetek a kikeletnek.
A tojás a termékenység,
locsolás a víg üdítés jelképe,
húsvéti nyúl gyerekek örömére,

Véletlenül került húsvét képébe.
Ünnepeljünk együtt,
egymást köszöntve, egészségre,
új életre, örömre.

Tóth Sarolta











K. László Szilvia: Húsvét

Tapsifüles nagy munkában,
Húsvét napja közeleg.
Nyusziéknál kicsi és nagy,
piros tojást festeget.
Mikor elkészül a nagy mű,
kis kosárba helyezik,
s meglepetés-ajándékkal
alaposan elrejtik.
Úgy hallottam, itt is jártak,
valamit elrejtettek...
Vajon hol lehet a kosár?
Keressük meg, gyerekek!

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!







 
 
1 komment , kategória:  Húsvét  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 7 db bejegyzés
e hónap: 87 db bejegyzés
e év: 1184 db bejegyzés
Összes: 8136 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1445
  • e Hét: 1445
  • e Hónap: 34326
  • e Év: 430281
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.