Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." P Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Helen Bereg: Hulló falevél
  2016-11-01 09:28:20, kedd
 
 



Helen Bereg:
Hulló falevél

talán pernye hullik
levélnek képzeli magát
melyet a fagy, a dér
vagy talán az öregség
elválaszt csonkjától
egyre peregve forog
óriás szitakötő
már nem pernye
esik lefele
s nő egyre nő
szemem elfedő
repkedő
sárgás lepedő
majd tovahullik
alá
egyre távolodva
már csak szitakötő
míg élén koppanva
megcsitul az avarban
pont lábam előtt
ő is egy lesz a sok közül
ki halálba szenderül


 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
Helen Bereg: Őszi hangulat
  2016-11-01 09:22:44, kedd
 
 



Helen Bereg:
Őszi hangulat


Öleld magadhoz nyár
Gyengülő melegét!
Hangtalan jön az ősz.
Tegnap még zöld levél
Nap-nap után érzi,
Mint festi sárgára
Ősz ecsetje, a dér.

Sárga lombkorona
Vöröses színre vált.
Rövid átmenet csupán,
S barnára aszalja
Az őszi elmúlás.

Hangtalan jön az ősz,
Ködfátyolt borít
Reggelente a fákra.
Harmat csillogása
Reszketve esik
Hidegen didergő,
Rongyos lombruhára.

Lassan minden levél
Avarrá csendesül,
Hajdanvolt zöldjét
Emlékképként őrzi
Szem írisze ott belül.

Nyirkos hajnali szél
Elfújja napsugár
Gyengülő melegét.
Öleld magadhoz!
Rejts ruhád alá!
 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
Helen Bereg: Őszi képek
  2013-09-28 20:03:49, szombat
 
  Helen Bereg: Őszi képek


Ősz hűvöse ölel minden reggel,
ruhámban szoba melege didereg.
Összehúzom magam, mint a veréb
eresz alatt, ha süvölt a szél.

Zizzenve jajongó falevelek
avar szürkeségébe vesznek.
Színük kifakul, halálba vált,
egyszerű masszává festi az elmúlás.

Felhők szerelme sír az égen,
könnyeső csillan villámfényben,
csupasz ágak közt földre hull,
kövek barázdáiba simul.

Csikorgósra csípi utam a dér,
fehér kristálya arról mesél,
leheletre mint dermed a fagy,
télre készül a természet s a Nap.

Ősz hűvöse arcomra dermed,
ráncok közt fázik a nyári meleg.
Tél nyikorog a hegyek mögött,
hidegen suttogja: mindjárt jövök.
 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
Helen Bereg: Őszi csendélet
  2013-06-01 17:21:55, szombat
 
 




Helen Bereg: Őszi csendélet


Kastély parkjában két odvas farönk között
kopott pad áll, lábához ősz avarja költözött.
Zúzmarás szélű haldokló levélhalom
Fáradtan görög tova az utakon.

Magány jár a fák közt s csendes nyugalom.

Nemrég napfoltokkal játszott itt a szél,
most fellebben egy-egy megdermedt levél.
Szürkés opálkabátban terjeszkedik a köd,
homályba vész a kastély az öreg pad mögött.

Párás, rohadó didergés zizeg lent és fönt.

Nyáron madarak játszottak lombkorona alatt,
most kihalt minden, nincs veréb se galamb.
Tegnap forgataga mára csupán emlék,
megkopott ágak közt Úrrá nőtt a Nemlét.

Avarba simuló elmúlásom ez az őszi kép.

 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
Helen Bereg: Őszi képek
  2013-06-01 17:20:10, szombat
 
  Helen Bereg: Őszi képek


Ősz hűvöse ölel minden reggel,
ruhámban szoba melege didereg.
Összehúzom magam, mint a veréb
eresz alatt, ha süvölt a szél.

Zizzenve jajongó falevelek
avar szürkeségébe vesznek.
Színük kifakul, halálba vált,
egyszerű masszává festi az elmúlás.

Felhők szerelme sír az égen,
könnyeső csillan villámfényben,
csupasz ágak közt földre hull,
kövek barázdáiba simul.

Csikorgósra csípi utam a dér,
fehér kristálya arról mesél,
leheletre mint dermed a fagy,
télre készül a természet s a Nap.

Ősz hűvöse arcomra dermed,
ráncok közt fázik a nyári meleg.
Tél nyikorog a hegyek mögött,
hidegen suttogja: mindjárt jövök.
 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
Helen Bereg: Hulló falevél
  2013-06-01 17:18:54, szombat
 
  Helen Bereg: Hulló falevél

talán pernye hullik
levélnek képzeli magát
melyet a fagy, a dér
vagy talán az öregség
elválaszt csonkjától
egyre peregve forog
óriás szitakötő
már nem pernye
esik lefele
s nő egyre nő
szemem elfedő
repkedő
sárgás lepedő
majd tovahullik
alá
egyre távolodva
már csak szitakötő
míg élén koppanva
megcsitul az avarban
pont lábam előtt
ő is egy lesz a sok közül
ki halálba szenderül
 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
Helen Bereg: Őszi hangulat
  2013-06-01 17:17:57, szombat
 
  Helen Bereg: Őszi hangulat


Öleld magadhoz nyár
Gyengülő melegét!
Hangtalan jön az ősz.
Tegnap még zöld levél
Nap-nap után érzi,
Mint festi sárgára
Ősz ecsetje, a dér.

Sárga lombkorona
Vöröses színre vált.
Rövid átmenet csupán,
S barnára aszalja
Az őszi elmúlás.

Hangtalan jön az ősz,
Ködfátyolt borít
Reggelente a fákra.
Harmat csillogása
Reszketve esik
Hidegen didergő,
Rongyos lombruhára.

Lassan minden levél
Avarrá csendesül,
Hajdanvolt zöldjét
Emlékképként őrzi
Szem írisze ott belül.

Nyirkos hajnali szél
Elfújja napsugár
Gyengülő melegét.
Öleld magadhoz!
Rejts ruhád alá!
 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
Helen Bereg: Köd
  2013-06-01 17:17:15, szombat
 
 
Helen Bereg: Köd

Utcakőre simul a reggel,
köd mögött ébred a Nap,
nyirkos opálcseppek
gyűlnek lámpafényben,
nedvesítik hamvassá hajam.

Dermedtre csípett falevelek
csonkján billeg az elmúlás,
utolsó sóhajnyi lehelet száll,
múltnak átadott életeket
ölel magába a ködhalál.
 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
Helen Bereg: Nyári zápor
  2013-06-01 17:16:13, szombat
 
 
Helen Bereg: Nyári zápor


Esőcsepp koppant épp lábam élé.
Felnéztem, sötétlett már a messzeség.
Felhők serege készült kiadni mérgét.

Távolból morgásnak tűnő zene
Kísérte a következő cseppet.
Azután koppanva még egy és még,
Porzott a beton ahogy földet ért.

Néztem, porvirágok mint tűnnek el,
Mint lesznek szemem előtt eggyé válva,
Beton ráncaiban gyűlő sáros erek.

Egyre erősödő égi zene
Űzte a harcoló fellegeket.
Villámfény hasította az eget,
S az eső viharrá kerekedett.

Már hömpölygő patakká gyűlt a víz,
Magával sodorva múlt napok szennyét.
Fuldoklott, nem győzte nyelni a kanális.

Ahogy jött oly lassan csendesedett,
Mint anyja ölén szipogó gyerek.
Már csupán koppanva még egy és még
Szinte nyugodt volt, ahogy földet ért.

A Nap elűzte a fellegeket.
Felfrissülten nyújtózott a természet,
Nyári eső dézsájában csodaszép lett.


 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
Helen Bereg: Kósza látomás
  2013-06-01 17:14:57, szombat
 
 
Helen Bereg: Kósza látomás


Lelkem átölel ott a messzeségben,
S hangtalan szavakkal írja sötétség feketéjére:
Hiányzol.
Víz szomjánál is jobban hiányzol.

Ott fent kósza látomás kél az égre,
Szemem keresi arcod mosolyát csillagok fényében.
Szeretlek.
Gyarló életemnél is jobban szeretlek.

Lassan éjfél borul az idő kerekére.
Szívem álomra hajtja vágyát, hogy megtaláljon végre.
Hiányzol.
Ringató simogatásodnál is jobban hiányzol.

Álmom megleli útját szíved melegéhez.
Odasimul lelkem lelkedhez szerelmes vágyat zenélve.
Szeretlek.
Szerelmed ölelésénél is jobban szeretlek.
 
 
0 komment , kategória:  2 - Helen Bereg  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 9 db bejegyzés
e év: 2185 db bejegyzés
Összes: 54935 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2109
  • e Hét: 6841
  • e Hónap: 36917
  • e Év: 995402
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.