Regisztráció  Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Lovászy Károly: Anyám én nem ilyen lovat akartam
  2015-04-22 10:20:37, szerda
 
 




Lovászy Károly


Lovászy Károly (Szentes, 1887. augusztus 2. - Budapest, 1952. október 3.) magyar író, költő, újságíró, igazgató.

Pamfletszerű tárcákban, bökversekben panamákat, botrányokat leplezett le, nemegyszer nevén nevezte a szereplőket. Vágóhíd című élclapja az irodalmi és művészeti életet tűzte tolhegyre. A Holnap antológiáról is közölte paródiákat. 1912-ben Ugat címmel a Nyugat külsejét is utánzó paródiafüzetet írt. A Nyolcak művészeti csoportját megvédte a konzervatívok ellenében. Dalait megzenésítették a kabarék számára, ahol jeleneteit is bemutatták. A háború előtti irodalmi kabarét 1922-ben fel akarta támasztani, de a Simplicisszimus csak 1923 végéig élt.

Művei:
Holnapután kiskedden (parodisztikus versek, 1909)
Pesti versek (versek, 1911)
Pfujságok és pfujságírók (Így írtok ti) L. K. tréfája (1912)
Anyám én nem ilyen lovat akartam (komoly versek, 1913)
Lötyög a fejem és egyéb komédiák (1916)
Napóleon a szanatóriumban (zatirikus regény és komédia, 1916)
Közép-Európa legerősebb asszonya (regény, 1923)
Egy szegény festő szerencséje (regény, 1924)
A postásgalamb (regény és karcolat, 1925)
Paraszt költők (gúnyversek, 1935)
A Fészek verseskönyve (1947)



Szalay László - Lovat akartam gyermekkoromban Link




Lovászy Károly: Anyám én nem ilyen lovat akartam



Lovat akartam gyermekkoromban,
Csak kérni kellett s hozták már nyomban.
Alighogy kértem, már ott volt a ló,
Kicsike, mézeskalácsból való.
És én mégis sírva fakadtam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam.

Később, mikor néhány év eltellett,
Nekem megint csak lovacska kellett,
Volt rajta nyereg, gyeplő, takaró,
De ez sem kellett, mert fából való.
És én megint sírva fakadtam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam.

Nagy sokára, mikor férfi lettem
S a lovakat már el is felejtettem,
Akkor egy aranyos kocsival óh,
Kapunkba állott négy igazi ló.
És én a kapuba szaladtam,
Egyszer én épp ilyen lovat akartam,
Egyszer én épp ilyen lovat akartam.

Anyámért jöttek, kit úgy szerettem
És én ekkor újra gyermek lettem.
Mintha csak mondanám: Nézz oda óh,
Milyen szép ez a négy fekete ló!
Aztán újra sírva fakadtam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam,
Anyám, én nem ilyen lovat akartam.






 
 
0 komment , kategória:  Lovászy Károly  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 58 db bejegyzés
e év: 438 db bejegyzés
Összes: 6304 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 786
  • e Hét: 9542
  • e Hónap: 30224
  • e Év: 152660
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.