Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Ágo.Ota: Lehajlik a szívekig
  2014-03-04 16:32:33, kedd
 
  Ágo.Ota:

Lehajlik a szívekig


A hervadt gondolat szürkesége
Lobogó izzásban lesz a préda...
Emberi létünk mind mardossa,
álnokul azúrt színlel
hervatag üzenetek ege...
Maró könnyekben pereg
a gonosz színtelenség... Hiszed?
Ember-létünk nem fenegyerek?
...Nem tüntető hangya zümmög
csak létforma szorgos gyűjtésük,
őszi huzat csörtetett gyöngyeként...
zuhognak zivatart, mint kósza ügynökök!
Tavasz... Nyár... Ősz... Tél... Embert üldöz?
Fáradt, hazatérő lélekként
század főterén vöröslik az ég
Sepri-sepri arcunkba vad széllel
a maratoni nagy futamodást!
Most ... Most lehajlik a szívekig az élő dal!
... Betakar és átölel és csupa alleluja!
A benned születő öröm-óda megvigasztal
feltámadó élettel és gondolattal
Vagy ... vagy illatozó mirtuszág!
Bomlón éledő virágban a csoda
rád bólintó lila harangvirág...
isszuk magunkba az isteni varázslatot!
épülő dallamok során át
ezer pici jellé válik ámulatod...
... De ezer pici szemmel támogat az ég is!
Csillagos egek alázata
ma ... ma kiragyoghatatlan!
életre kel a százados örökség,
az egymásért tenni akarásként
itt ... itt a szivárványív alatt!
belülről látók áldott hangja
száll ... száll fel... verőfényre hív
Úrnapja van... Úrnapja van!
Imahalványan a kereszt katarzis...
... térdre borul most bennünk a fény...
Biztonságos ölelésben haza hív!
 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
AgoOta: Imádság
  2014-01-15 08:22:26, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
Ago.Ota: Mi is a tied?
  2013-10-29 09:09:00, kedd
 
  Ago.Ota:

Mi is a tied?


Az önpusztítás vádol... majd kinevet...
Fájó emlékezések figyelnek rád... igazad is lehet?
Ám elfeledett ösvényein újdonság nincs...
...árny-alak átsejlik... újul... vádol a kín.
Ami az egymásba omló időkkel játszik...
...megigéz... amit...
...a nap bűntudata megelőz.
Romokat elsiratja a villámokkal terhes felhő,
beváltott déjá vu érzésekkel ügetek egyre.
Folyamatosan... kába vagyok... ügyetlen...
Itt maradok... nehezen ünnepelek...
Házam valóságos díszlet.
Őszi szépség vad ösztöne festette meg?
Ebből mi is a tied?
Kétezer évvel ezelőtti út ébreszt rá,
ha szemtől szembe kérdez... Hát
felelünk egymásért... átsírt végtelenekben
kérlelhetetlen csak a végzeted...
Lesz így kiáltásom az időben, egy veszély,
a szellem léte most velem eléghet.
Hosszú gyalogút zilált szét minket.
Nemsokára egymásba omló időkkel
elvarázsol a délibáb ezer színnel.
A bomló múltam lesz a vértem...
...a kiáltás öltözik át bennem
és a magánmitológiámat védem,
ahol a pompeji vörösek szíve
könnycsepp-azúr kékekkel
víziók márvány fehérében üzen...
Az üzenetek ígérete egy gyönyör-sárga szigete
az ezer rovátka rajza már kevés ...sebzetten,
de álnokul nevet a félelem
sikerek labirintusában...
ahol ős-mítoszok szülnek rémeket...
Az önpusztítás átkos ingerrel kifizet
kinek-kinek ... mivel... mivel nem...
Bolond káosz-képpen... Mi is a tied?
 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
Ágo.Ota: Kenyér és Rózsa
  2012-02-25 13:05:56, szombat
 
  Ágo.Ota:

Kenyér és Rózsa

Köszönöm... Engem nem zavarsz.

A cirkusz az ugyanaz...
Más a művész... Más a Sodoma
Már-már kiszámol a város szürke pokla
Születik egy másik tábor... Másoknak...
Orosznán helyett jött a tigris... Vadpont vagy?

A cirkusz az ugyanaz...
Riadt szemekben nő és törpül...
Csodáira várhatsz?
Vagy csak árnyékod fut előled?
Beleőszülsz... Nézzed.... Ne kérdezz...
Az örömök kicsi hópelyhek!

A cirkusz az ugyanaz...
Szíved ajtajában dörömböl a csoda!
Minden egyes napunk csak egyszer...
csakis egyszeri csoda... De megéri...
Használd ki minden percét
Ezt többé át nem élheted soha...

A cirkusz az ugyanaz...
Az ősi kultúrát őrízed és ápolod
De mássá vált már a falu... A város
Versengés lila telében megfagytak a pillangók
És ha érünk új tavaszt...
... a remény lesz bennünk ragyogó...

A cirkusz az ugyanaz...
Régi fájó útak cikáznak át benned.
Az idő, a sors, a munka fölszegez.
Az élet kersztfája kötelez.
Vállald... Vigyed... Öld ki és meg.
...mégha másé is a nyíló rózsa...
...mégha másnak is lesz adva...
...mégha nem is teszik sírodra...
...De ...éljünk több rózsán
És kevesebb kenyéren...
Mondja nekünk a költő Reményik
Megtoldva a miatyánkot is...
és én vele együtt imádkozok... Bárhol...

A cirkusz az ugyanaz...
Istenem, add meg nekünk ma
a mindennapi rózsánkat,
Minden léleknek, csak egy az útja.
Győz, aki sorsodnak megadja magát.
Alája kerül, aki csatázik és vív.
megnyugvása soha sincs!
Keresve a mindennapi nyughelyet...
...add meg Uram mindennapi hitemet!
Hozzád elvezesse a szívemet...
...mosolyunktól ...úgy lehet...
Rózsák nyílnak...
Gyógyúlnak sebek...
Úgy lehet...
Ha velünk van Isten!
Megváltanak az egek!

Mégha a cirkusz az ugyanaz
Mégha most álomképben van csak vígasz,
Mégha csak terv marad is az akarat,
Mégha szétosztogatom is vagyonomat,
Mégha, hogy Övé legyek ...Másoké is vagyok,
Mégha a porból ugrom is fel ...Túlélő sablon?
Köszönöm, Istenem ...köszönöm
neked a Miatyánkot!
És add, hogy több rózsám is legyen...
Minket soha ne fogjon meg átok!

Sok-kap-pátosz
Annyira sokk, hogy nem tudsz beszélni róla,
Annyira sokszor, hogy elfeledkezni csak móka.
Annyira sokat mond, hogy az már sebez.
Annyira sok a kegyelem, hogy az már kötelez!

2006.01.10
 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
Ago.ota: Erő, Szeretet, Remény
  2011-09-22 19:55:11, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
Ago.Ota: Örökölt sors
  2010-12-30 08:33:16, csütörtök
 
  Ago.Ota:

Örökölt sors


A születő képek belülről tükrök...
...Átsüt a színhullámokon Somlyó fénye
...Ősi bizonyossága megkötöz... Imánkban él!
Örökségében kivetülök... Hatalmas
új reményben háttér... Itt a hang
bomló tavaszos... Vagy megfoghatatlan
küzdelemmé ízesül... Örökölt sorsként
a hit nem véletlent rokonít!
A lila zöldbe... sárga vörösbe lehel életet...
A Zsoboki rekviem kékekbe hív meg.. Itt... Itt
gyöngyös pártára hulló könnycseppje
azúr-pompában is csak a sors keze...
A születő képek belülről titkok!
Születő azonosságuk üdv-kör...
Szín-mágia vonja körém bűvkörét-
pillangóz körül szivárványív... Vagyok élő kő?
Átbarangolt tájak zuhognak belém! Meg ősi erőm.
Zagon...Szereda... és Kolozsvár felettem az őr!
Testvéri örömökkel szavam zarándok
most... Most alleluja szól...
A kereszt örökölt sorsa vezet... Igen...
Igen... Vagyunk élő kövek az útun...
Isteni kegyelme kísér... A szeretet!
Szavunk az életért köszönet!
 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
Ago.Ota: Keresztúton
  2010-12-27 13:42:32, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
AGO.OTA: Ösvényen
  2010-11-10 19:58:39, szerda
 
  AGO.OTA:

Ösvényen


Ősanyaként vagyok csendes zóna,
buktató ösvény az eleven tanúm... Kósza
időm késes játékú bohóc!
Idősíkon át is életet óv!
Vagyok láthatatlanra hangolt fájdalom,
vagyok időnk bereteszelt kapuja?
Ősanyaként vagyok erre tanú... A mozdulat
most szélrózsás csend... Fényem alulmarad bárhol,
söndörgő indulattal vadul, a hang
bohócos reklámba fúl... Jajong a kapu sarka,
így vagyok hangokból építkező sokadalom?
Kósza időkben késes játékú bohóc!
Idősíkon át is életet óv!
Kapun innen és túl is terjedő jósággal
az anyaság megpecsétel... Arcus Temporis alatt
régi ősi sejtéssel a szeretet-totem fogva tart.
Fantasztikus bűvkörét vonja körém!
Körülöttem lebeg csupa fényes kisértés.
Lejárt időm késes játékú bohóc!
Idősíkon át is életet óv!
Sötét-szürkékbe buknak bele a napok.
Mindennapos önmagunkra-eszmélés borzol!
Ez az ösvény... Ez a tanú... Ez a zóna...
Ősanyaként vagyok idő-patronusa...
Ősi csend hálásan körül pillangóz,
inspirált színekben pompázó álom tart fogva.
Szivárványívesen lesz nekem az ég adós.
Időm újra éledt vidám bohóc?
Csendes akarattal ösvényelt zónában
vagyok szeretet-kapu... Keskeny ösvényem lassan elfogy...
 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
Ágo.Ota: Délutáni csend...
  2010-10-31 19:29:53, vasárnap
 
  Ágo.Ota:

Délutáni csend...


Titkokat őrző játék
a testeken a fény-árnyék.
Babérról álmodó felhő
eget támogat... Derengő
selymesre fényez emléket...
Ablakban marasztal nemlétet.
Mítosz-őrzőn fehér árnyék
délutáni szelíd bólintásképp.
Mintha lenne talány,
régi vágyakkal... Hajdanán
elővarázsolt élet-szimfóniák...
Beleszédül a babérág,
mintha... mintha egy kedves hang
délutáni csendbe hívna...
Itt őszülő vesszőfonat
vígasz selyme... Nimfa álma...
szépségekkel versengő fáma...
Emlékező csend vígasztal.
Mintha,
az az olajág borongó felhőkre nevedet írná.
Mítosz-őrzőn áradsz ki.
Vibráló fény hív.
Titkokat őrző játék
a délutáni fény-árnyék.
Kiváncsi szemek csendje kerget,
barangoló köszönettel
simogatón megpecsétel.
Egymásba fonódó vallomásban
örökzöld állomások csókja...
titok... Szeretőn vigasztal
az ablakon bebukó messzeség.
Csendben innen és túl
a délután átölel... Babérág véd!
 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
Ago.Ota: Teremtő erő
  2010-08-02 19:58:36, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  AgoOta  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 218 db bejegyzés
e év: 1884 db bejegyzés
Összes: 28317 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4651
  • e Hét: 41677
  • e Hónap: 136512
  • e Év: 989055
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.