Regisztráció  Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Bozsányi Lászlóné. Manyika.
1948.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Ne félj
  2016-07-16 22:41:41, szombat
 
  Ne félj
Bújj ide hozzám, és mesélj
Ha bántanak
Ha fáj a szó
Itt vagyok én, - ne félj
Mesélj
Mondd el gondodat, - hallom
Tudom jól
Mily nehéz teher
nyomja válladat, - mesélj
Ne sírj
Könnyed csókolom arcodról
Tudod jól
a könny nem segít, - ne sírj
Itt vagyok veled
Örökké fogom kezed.

Végh Mária


 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
Hiányzol
  2015-02-15 10:52:49, vasárnap
 
  Csak sétálok az esőben
Védtelenül, magányosan.
A Hold még csak kelőben,
De majd megérkezik lassan.

Csak megyek előre céltalanul
S hiányod nem hagy nyugodni.
Miért élek ily boldogtalanul?
Csak ezt tudom kérdezni.

Minden percben hallom lágy nevetésed,
Édes mosolyod éget, ha rám nevetsz,
Szép szemed ragyog, de már emészt a méreg
S kínnal mondom, hogy elmehetsz.

Álmaimban igaznak hiszlek
S még jobban szeretlek, mint eddig.
Álmaimban magammal viszlek
az élők sorába... de vajon meddig?

Aztán felébredek, s körülnézve magamon
Nem talállak sehol, eddig tartott?
Rájöttem, hogy ismét csak álmodom
S a karomat kitárva, üresen tartom.

Hiányzol minden nappal és minden éjjel,
Téged senkivel nem lehet pótolni.
Az éjjel sötét, tele van veszéllyel,
Ki fog most engem megvédeni?

Ki lesz mellettem, ha szomorú vagyok?
Ki törli majd le könnyeimet?
Tudom, te velem vagy, de oly messzi a hangod,
Hogy a távolság köztünk elnyeli az egészet...

De a szívemben mindig is érezni foglak.
Érezni foglak, mert nagyon szeretlek.
A hosszú út végén magamhoz szorítalak.
Anya, téged sohasem feledlek.

Végh Mária


 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
Búcsú vers...
  2014-05-17 22:50:20, szombat
 
  Lehettél volna életem része,
Lehettél volna két szemem fénye.

Lehettél volna szívemnek párja,
Lehettél volna lelkemnek árja.

Lehettél volna a tavasz illata,
Lehettél volna az égbolt csillaga.

Lehettél volna boldogságom kulcsa,
Lehettél volna az életkedvem újra.

Lehettél volna íze a csóknak,
Lehettél volna színe a jónak.

Lehettél volna kit otthon várnak,
Lehettél volna része egy szárnynak.

Lehettél volna álmaim képe:
De te azt mondtad: mégse!

Végh Mária



Link
 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
Hattyúkirály
  2014-05-17 22:43:42, szombat
 
  Álomba ringat est ha leszáll
Alvó gyermekére ébren vigyáz.
Fényes ruháját leveti,
Megtér honába
Az aranyló tollú Hattyúkirály.

Alant a fészkére lélegzőn vigyáz
Kiröppen belőle fáradhatatlanul,
Hegyeken túl kószál álmát keresve
Az aranyló tollú Hattyúkirály.

Álomba merülve ide-oda száll
Álmában számtalan formát teremt.
Egyszer örvendezik, máskor vigad
Amott szörnyet lát borzalmasat
Az aranyló tollú Hattyúkirály.

Öröme kertjében meglátogathatod
Ha almafája fehérbe öltözik
Vágyaira, mint fészkére úgy vigyáz
Tavaszának fénylő hajnalán
Az aranyló tollú, Emberarcú Hattyúkirály.

Végh Mária



Link
 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
vers
  2014-04-07 23:33:41, hétfő
 
  Nem hiszem hogy odafenn az égen
A sok-sok csillag mind aranykerék
Én nem hiszem, hogy odakinn a réten
A vadvirágok mondanak mesét.

De elhiszem, hogy őszi éjszakákon
Mind lehull a sárga falevél
A holdvilágra ráterül az álom
És csak Terólad, Terólad mesél.

Csak ha Te mondod hiszek a meséknek
Nem bánom, hogy más mit mond nekem
Álmaimban mindig csak kereslek
Mert szeretlek, csak nagyon szeretlek!

Végh Mária




Link
 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
Örökké szeretlek
  2012-10-29 21:44:57, hétfő
 
  Reszkető kezekkel írom e lapot
Fájdalmas szívemnek, hogy ily messze vagyok.
Napsugár szökött újra az égboltra
Mely először ragyog le e keserves világra.

Jöttére a felhők mind messzire szálltak
A jégvirágok is mind igazzá váltak.
Nagyanyós könnyeim - mint aláhullanak
Gyönggyé válva mind Tehozzád gurulnak.

Mi lehet drágább a sok igazgyöngynél
Kis fiacskád mosolya többet ér ennél.
Leld Benne Kislányom minden boldogságod
Kicsi gyermekedbe legyen a vígságod.

A Jó Isten kísérjen végig az életen
Anyai szerelmed így lehet végtelen
Az én szerelmem is Tehozzád kerget
Édes kicsi lányom örökké szeretlek.

Végh Mária



Link
 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
Amikor....
  2012-09-05 23:57:06, szerda
 
 


Link
 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
Éveim
  2012-05-20 00:41:00, vasárnap
 
  Amikor negyven éves lettem,
nagyon sokalltam ezt a számot,
egy évecskét hát letagadtam,
hosszabbítván az ifjúságot.

Nem tudtam akkor, mily parázslón
ifjú, aki csak negyven éves,
s magamat csalva ragaszkodtam
ahhoz az egy ellopott évhez.

Mikor azután ötven lettem,
- de csak negyvenkilencet mondtam,-
ma már tudom, én balga lélek,
akkor is még mily ifjú voltam.

És egyre szörnyűbb évek jöttek,
milliók haltak, ifjan égtek...
nem számoltam már életemmel,
mindegy volt már mióta élek.

Mindegy volt már, hogy meddig élek,
- sorsom a messzi csillagokban, -
harcoltam, írtam, árva lélek,
egy elvadult embervadonban.

Hány év repült el így felettem?
lehetne száz, vagy ezer év is...
volt úgy, hogy majdnem összetörtem,
aztán szívem feléledt mégis.

Élek, mint ősi tölgy az erdőn,
évgyűrűimmel megjelölve,
s lombkoronás magas fejemmel
zúgom a dalt, - tán mindörökre!

Végh Mária


 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
Téli este
  2012-05-20 00:39:20, vasárnap
 
  Hajad színe fakóvá vált az évek során
- Kinek a kárára küldesz büntetést -
Haláltáncot jár a hideg szél kint a fákon
A könny íze oly megnyugtató.
Csak ülök a pattogó tűz előtt, és várok.
Várok egy álmot, mely lassan érkezik.
Egy érkezésre várok, tán még el sem indult
Honnan hova még nem tudom.
De ha megérkezik, üdv poharat nyújt nekem
Azt hiszem, koccintunk csendesen.
Melódiát játszik hárfáján a hideg szél,
S Ő délcegen, csalfán táncra kér
Rejtelmes dalt dúdol fülembe
Mézédes csókjával hűs ajkam keresve.
Rámborul, csendben, szerelmesen
Zeneszó hull lágyan csengve.
S ha hív, vele megyek, félszegen,
Félve, hisz nem is ismerem.
Kint apró fehér csillagok kísérnek hullva
S én megköszönök szépen mindent, leborulva.

Végh Mária



Link
 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
Vers
  2012-03-25 23:26:47, vasárnap
 
 



Mi lenne ha...

Mi lenne ha egyszer nem találnál
mindennapjaid megszokott helyén?
Nem ülnék többé a kisszobában
asztalomnál, hol ülni szoktam én.
Mondanád magadban. - Ő is elment!
Az életed majd csendes lesz nagyon,
zavartan, hogy eltereld figyelmed,
messze néznél a kerti ablakon
az őszi rétre, hol a hamvas este
hulldogál és véle hull az emlék.
Mozdítanád karod lehanyatlón,
s az esti fények játékát figyelnéd.
Megteáznál, egymagadban, árván,
gőzölgő pára mosná arcodat,
öntudatlan valakire várnál,
mert a magány érzése folytogat.
Zongorádon kedvenc szonátádat
csak tétovázva játszaná kezed,
gondosan az ajtókat bezárnád,
de a magányt ki nem rekesztheted
a szívedből, mely mindent megőriz.
Csak félve nyílik meg néha titka.
Mi lenne, mondd, - ha nem lennék többé
csak úgy lopóznék vissza álmaidba..?

Végh Mária




Link
Forrás: Internet




Link



 
 
0 komment , kategória:   Végh Mária versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 72 db bejegyzés
e év: 72 db bejegyzés
Összes: 12917 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1617
  • e Hét: 12857
  • e Hónap: 53035
  • e Év: 53035
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.